Muemlekek Tuzvedelmi Kerdesei Kolozsvar 171104

MŰEMLÉKEK
ÉS REKONSTRUKCIÓJUK ÉPÍTÉSZETI
TŰZVÉDELMI VONATKOZÁSAI
Dr. Takács Lajos Gábor PhD
Okl. építészmérnök
BME Épületszerkezettani Tanszék
Email: ltakacs@epsz.bme.hu
I. ÉPÍTÉSZETI TŰZVÉDELMI
ALAPFOGALMAK, VIZSGÁLATOK
AZ ÉPÍTÉSZETI TŰZVÉDELEM CÉLJAI
Épületek tűzeseti viselkedésének építészeti tűzvédelmi eszközökkel történő
optimalizálása (nem a tűzkeletkezés megelőzése és nem tűzoltás…)
Tűzvédelmi célok:
• Emberi élet védelme (az épületben tartózkodók, tűzoltók) – állami
feladat
• Értékvédelem (műemlék, értéktárgyak) – részben állami feladat
• Üzemfolytonosság védelme (részben állami feladat)
• Vagyonvédelem (nem állami feladat – tulajdonos, biztosító)
Kolozsvár – Transylvania Trust Postgraduate Tűzvédelmi fogalmak, vizsgálatok © Dr. Takács Lajos Gábor
ALAPELVEK, CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA I.
Az épület kialakítása biztosítsa

• a bentlévők biztonságos menekülését,
• mentésük lehetőségét
• és a tűzoltói beavatkozást.
ALAPELVEK, CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA II.
Épületszerkezetek kiválasztása:
• teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák,

• a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tűz esetén
szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz
jelenlétére hatékonyan reagáljanak,
• a tűz és kísérőjelenségei terjedését gátolják, nehezítsék vagy irányítsák,
• az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, füst, égésgázok
mennyisége a lehető legkevesebb legyen.
ALAPELVEK, CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA III.
Épületeket, építmények elhelyezése:
• a szomszédos épületekre, építményekre a tűz ne terjedjen át;

• a tűzoltóegységek az épületeket, építményeket akadálytalanul
megközelíthessék,
• a tűzoltó gépjárművek hatékony tűzoltási és mentési működése
biztosított legyen,
• a környezetükben elegendő és alkalmas szabadterület legyen a
kimenekülő személyek számára.
AZ EU TAGORSZÁGOK TŰZVÉDELMI SZABÁLYOZÁSRÓL
Az EU tagországok számára az alapfogalmak és a vizsgálati eljárások egységesek:
Alapfogalmak:
• MSZ EN ISO 13943: Tűzbiztonság szótár (az EN ISO 13943:2000 európai szabvány
magyar nyelvű változata) - tűzvédelmi fogalmak angol, német, francia, magyar
nyelven
Osztálybasorolás:
• MSZ EN 13501-1: Osztályba sorolás a tűzveszélyességi vizsgálatok eredményeinek
felhasználásával (angol nyelven)
• MSZ EN 13501-2: Osztályba sorolás a tűzállósági vizsgálatok eredményeinek
felhasználásával (angol nyelven)
Vizsgálati szabványok (példák a teljesség igénye nélkül):

• (MSZ) EN 1364-3-2007: Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata 3. rész.
Függönyfalak. Teljes konfiguráció
• (MSZ) EN 1364-4-2007: Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata 4. rész.
Függönyfalak. Részleges konfiguráció
Az egyes tagországok önálló követelményeket állapítanak meg, pl. Magyarországon:

• 1996. évi XXXI sz. törvény a tűz elleni védekezésről;
• 54/2014 (XII.05.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat
TŰZVÉDELMI OSZTÁLYOK AZ MSZ EN 13501-1
SZABÁLYOZÁS SZERINT
Tűzvédelmi
Vizsgálatok
osztályok
(nem A1 EN ISO 1182 és EN ISO 1716

éghető) A2 EN ISO 1182 vagy EN ISO 1716, EN 13823 (SBI vizsgálat)
B EN 13823, EN 11925-2
C EN 13823, EN 11925-2
D EN 13823, EN 11925-2
(éghető)
E EN ISO 11925-2
F Amennyiben nem ismerjük az anyag tűzvédelmi paramétereit (csak

alárendelt helyen beépíthető anyagok, természetes építőanyagok egy
része)
TŰZVÉDELMI OSZTÁLY VIZSGÁLATOK I.
Gyúlékonyság (EN ISO 11925-2)

A vizsgálattal felmérhető egy termék gyúlékonysága kis lángterhelésnél (B, C,
D, E, Bfl, Cfl, Dfl és Efl).
TŰZVÉDELMI OSZTÁLY VIZSGÁLATOK II.
Egy égő tárggyal történő vizsgálat (EN 13823) Ez a teszt értékeli egy termék
potenciális hozzájárulását a tűzfejlődéshez, úgy hogy egy egy égő tárgyat
helyeznek el egy helyiség modell sarkában, közel a termékhez (A2, B, C és D).
SBI VIZSGÁLÓBERENDEZÉS
TŰZVÉDELMI OSZTÁLY VIZSGÁLATOK II.
Egy égő tárggyal történő vizsgálat (EN 13823) Ez a teszt értékeli egy termék
potenciális hozzájárulását a tűzfejlődéshez, úgy hogy egy egy égő tárgyat
helyeznek el egy helyiség modell sarkában, közel a termékhez (A2, B, C és D).
TŰZVÉDELMI OSZTÁLY VIZSGÁLATOK III.
Nem éghetőségi vizsgálat

(EN ISO 1182) Azon termékekre
vonatkozik, amelyek nem vagy
egyáltalán nem járulnak hozzá a
tűzhöz (A1, A2, A1fl és A2fl)
TŰZVÉDELMI OSZTÁLY VIZSGÁLATOK IV.
Bruttó fűtőérték meghatározása (kalorikus potenciál vizsgálat)

(EN ISO 1716) Ez a vizsgálat állapítja meg egy termék teljes elégetésekor
keletkező összes hőterhelést (A1, A2, A1fl és A2fl).
Égve csepegés:
• d0: égő cseppek nem keletkeznek, illetve 600 sec EGYÉB VIZSGÁLT TŰZ-
alatt égő ömledék nem válik le az EN 13823 teszt
során;
VÉDELMI KATEGÓRIÁK
• d1: ha nem keletkezik 10 másodpercnél hosszabb
ideig égve lecsepegő ömledék, illetve nem
válnak le égő darabok az anyagból 600
másodperc alatt az EN 13823 teszt során
• d2: égés közben gyújtóforrásként viselkedő
olvadék képződik
• E osztály esetén EN ISO 11925-2 (d2)

• B, C és D osztály esetén EN ISO 11925-2 és EN
13823 (d0, d1, d2)
• A2 osztály esetén EN 13823 (d0, d1, d2)
Füstfejlesztés: s1, s2, s3 a prEN ISO 9239-1 szerint

vizsgálva
• S1: EN 13823 (SMOGRA ≤ 30 m2/s2 és TSP600s ≤ 50
m2)
• S2: EN 13823 (SMOGRA ≤ 180 m2/s2 és TSP600s ≤
200 m2)
• S3: nincs füstfejlesztő képesség meghatározva
és/vagy nem teljesíti az s1, s2 kategória előírásait
Továbbra sincs műszaki kategória az éghető
anyagok égésekor felszabaduló toxikus gázokra! EN ISO 11925-2 szerinti égve
csepegés
Égve csepegés:
során;
olvadék képződik

13823 (d0, d1, d2)

vizsgálva
m2)
200 m2)
anyagok égésekor felszabaduló toxikus gázokra! MSZ 14800 szerinti égve csepegést
vizsgáló bernedezés
Égve csepegés:
során;
olvadék képződik

13823 (d0, d1, d2)

vizsgálva
m2)
200 m2)
Égve csepegés:
során;
olvadék képződik

13823 (d0, d1, d2)

vizsgálva
m2)
200 m2)
LÁNGTERJEDÉS VIZSGÁLAT PADLÓBURKOLATON
AZ ÉPÍTÉSI ANYAGOK ÉS TERMÉKEK TŰZVÉDELMI
OSZTÁLYAI ÉS VIZSGÁLATI KRITÉRIUMAI (A1, A2)
AZ ÉPÍTÉSI ANYAGOK ÉS TERMÉKEK TŰZVÉDELMI
OSZTÁLYAI ÉS VIZSGÁLATI KRITÉRIUMAI (B – F)
EGY TERMÉK VIZSGÁLATA ALAPJÁN ADHATÓ
TŰZVÉDELMI OSZTÁLYOK
Az MSZ EN 13 501-1 szabvány szerint a szerkezeti
termékekre az alábbi osztályok határozhatók Padlóburkolatok
meg (kivéve padlóburkolatok): Az alábbi osztályok határozhatók meg:
• A1 A1fl
• A2-s1, d0 A2-s1, d1 A2-s2, d2 A2fl -s1 A2fl -s2
• A2-s2, d0 A2-s2, d1 A2-s2, d2 Bfl -s1 Bfl -s2
• A2-s3, d0 A2-s3, d1 A2-s3, d2 Cfl -s1 Cfl -s2
• B-s1, d0 B-s1, d1 B-s1, d2 Dfl -s1 Dfl -s2
• B-s2, d0 B-s2, d1 B-s2, d2 Efl
• B-s3, d0 B-s3, d1 B-s3, d2 Ffl
• C-s1, d0 C-s1, d1 C-s1, d2
• C-s2, d0 C-s2, d1 C-s2, d2
• C-s3, d0 C-s3, d1 C-s3, d2
• D-s1, d0 D-s1, d1 D-s1, d2
• D-s2, d0 D-s2, d1 D-s2, d2
• D-s3, d0 D-s3, d1 D-s3, d2
• E
• E-d2
• F
TŰZÁLLÓSÁGI HATÁRÉRTÉK (MSZ EN 13501-2)
• R: stabilitás (teherhordó képesség megőrzése)

• E: integritás (átégés megakadályozása, lángáttörés és gyúlékony gázok
átjutása)
• I: felmelegedés (a tűztől mentett oldalon a hőmérséklet-növekedés átlaga
nem haladhatja meg a 140 K-t, illetve egy ponton sem lehet több, mint 180 K)
A három paraméterrel külön-külön is lehet követelményt előírni: R60, E60, I30

de lehet együttesen is pl. REI60, RE60 R15, EI30 stb.
VIZSGÁLATI TŰZ IDŐ-HŐMÉRSÉKLET GÖRBÉK
T - hőmérséklet, ºC 1 - ún. „szabványos hőmérséklet-idő görbe”

t – idő, perc 2 – ún. „szénhidrogén görbe”
3 – ún. „külső tűz-hatás görbe”
4 – ún. „parázsló tűz görbe”
TŰZÁLLÓSÁGI HATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSÁRA
SZOLGÁLÓ MÓDSZEREK
• Akkreditált laboratóriumban történő vizsgálattal (Magyarországon: ÉMI
Nonprofit Kft.)
• Számítással (Eurocode szabványok) – néhány példa:

– Eurocode 2 – Betonszerkezetek tervezése – 1-2 rész: Tervezés
tűzterhelésre
– Eurocode 3 – Acélszerkezetek tervezése – 1-2 rész: Tervezés tűzterhelésre
– Eurocode 4 – Acélszerkezetekkel együttdolgozó betonszerkezetek
1-2 rész: Tervezés tűzterhelésre
- Eurocode 5: - Faszerkezetek tervezése – 1-2 rész: Tervezés tűzterhelésre
– Eurocode 6: - Falazott szerkezetek tervezése 1-2 rész: Tervezés
tűzterhelésre
A számítást a tartószerkezeti tervező végzi, de csak akkor alkalmazhatja az

Eurocode előírásait, amennyiben a tartószerkezetek egyéb követelményekre
történő méretezését is az Eurocode szabványok szerint végzi.
II. TÖRTÉNETI SZERKEZETEK
TŰZESETI VISELKEDÉSE
TARTÓSZERKEZETEK VISELKEDÉSE TŰZBEN
Falak: nyomott szerkezetek (általában több óra tűzállósági határértékkel
Födémek: hajlított szerkezetek – kedvezőtlenebb viselkedés tűzben a, tűzállóság

0,2 - 1, maximum 2 óra:
• a vízszintesen beépített szerkezeteknél az igénybevétel nagyobb, mivel tűz
során keletkező hő és füst a födémek alsó síkjától halmozódik fel és a
helyiségben a legmagasabb hőmérséklet általában a födémnél mérhető;
• a húzott szerkezetek alsó, húzott öve acélgerenda vagy acélbetét,
acélpászma, amely hőhatásra fokozottan érzékeny.
A tartószerkezet tűzállósága mindig függ:

• A szerkezet statikai modelljétől (határozott, határozatlan)
• A szerkezet kihasználtságától – a teherbírási tartaléktól (műemlékeknél
általában jelentős, ha nincs károsodás)
• A szerkezet anyagától (éghető anyagtartalom, anyagminőség változások
magas hőmérsékleti hatásra)
• Több anyagból álló összetett szerkezetek esetén az egyes anyagok
tűzállósági jellemzőitől, illetve az anyagok összeerősítésétől (megerősítések!)
Kolozsvár – Transylvania Trust Postgraduate Történeti szerkezetek tűzeseti viselkedése © Dr. Takács Lajos Gábor
FÜGGŐLEGES TEHERHORDÓ SZERKEZETEK
A VÁLYOGTÉGLA FAL TŰZESETI VISELKEDÉSE
Nem minősített szerkezet

Tűz esetén a szerkezet kiég –
kárt az oltóvíz tud okozni
Éghetőség: törektartalomtól
függően A2 vagy B lehet
VÁLYOGTÉGLA FAL TŰZ UTÁN
TŰZ HATÁSA A KŐZETEKRE
• a hőmérséklet emelkedésével a kőzetet alkotó ásványok
• roncsolódnak,
• átkristályosodnak,
• új ásványok alakulnak ki
• tönkremenetelükkel porozitásnövekedés figyelhető meg
• Homokkövek: kvarc átalakulása 575°C-on térfogatnövekedéssel jár –
kihűlésnél reverzibilis, de a tágulás közben már kialakulhatnak a repedések
• Mészkő: karbonátok hőbomlása során jelentős porozitásnövekedés,
kötéserő csökkenés – teljes szétesés
• Gránit: nagy szemcseméret, egyenlőtlen hőtágulás
• Oltóvízhatásra a felforrósodott kőelemek tönkremehetnek (hősokk) – ez
lépcsőknél, kőkonzoloknál, kőlemezeknél különösen veszélyes (pl.
esztergomi bazilika tűzesete)
KŐFALAZATOK KÁROSODÁSAI
KŐSZERKEZETEK TŰZESETI
VISELKEDÉSE
• A hőmérséklet emelkedésével a
kőzetet alkotó ásványok
• roncsolódnak,
• átkristályosodnak,
• új ásványok alakulnak ki
• tönkremenetelükkel porozitás-
növekedés figyelhető meg
• Homokkövek: kvarc átalakulása
575°C-on térfogatnövekedéssel jár –
kihűlésnél reverzibilis, de a tágulás
közben már kialakulhatnak a
repedések
• Mészkő: karbonátok hőbomlása során
jelentős porozitásnövekedés, kötéserő
csökkenés – teljes szétesés
• Gránit: nagy szemcseméret,
egyenlőtlen hőtágulás
• Oltóvízhatásra a felforrósodott
kőelemek tönkremehetnek (hősokk) –
ez lépcsőknél, kőkonzoloknál,
kőlemezeknél különösen veszélyes (pl.
esztergomi bazilika tűzesete)
KŐSZERKEZETEK
TÖMÖR TÉGLAFALAK
• Mind a tégla, mind a habarcs jó hővezető,

de nagy hőkapacitású és nagy hőtároló
tömegű – lassú felmelegedés
• A szerkezet tűzállósága elsősorban a habarcs
tűzállóságától függ
• A mészhabarcs tönkremenetele 500 C körül
térfogatváltozás kíséretében következik be,
eközben elveszti teherhordó képességét
• A portlandcement alapú cementkő (cement
és víz megszilárdult keveréke) 500 C fölött
bomlásnak indul és 800 C-nál befejeződik
• Akkor kerül határállapotba a szerkezet, ha a
még nem károsodott keresztmetszet nem
elegendő a terhek felvételére
• 25 cm kisméretű téglafal tűzállósági
határértéke REI 210, a 38 cm szerkezeté REI
300 (magyarországi mérés alapján)
TÖMÖR TÉGLAFALAK
TÖMÖR TÉGLAFAL TŰZESET UTÁN
TÉGLAFALAK
BOLTOZATOK
• Laborvizsgálati
eredménnyel nem
rendelkező szerkezetek
• A nyomott erőtani modell
miatt a falakhoz hasonló
lehet a viselkedés
• Állékonyság-vesztésüket
tűzben inkább az
összeomló egyéb
szerkezetekből származó
mechanikai igénybevétel
okozta (pl. a képen
látható Miskolc-Avasi
templom esetén)
BOLTOZATOK
• Laborvizsgálati
eredménnyel nem
rendelkező szerkezetek
• A nyomott erőtani modell
miatt a falakhoz hasonló
lehet a viselkedés
• Állékonyság-vesztésüket
tűzben inkább az
összeomló egyéb
szerkezetekből származó
mechanikai igénybevétel
okozta (pl. a képen
látható Miskolc-Avasi
templom esetén)
A FAANYAG TŰZESETI VISELKEDÉSE
Lánggal és parázzsal ég
100-200 °C: hőbomlás (pirolízis) – CO, CO2,

CH4, CxHy
200-300 °C: Fellobbanások (a hőbomlás

során keletkező és felszínre jutó gázok rövid
ideig tartó lánggal égése, de nincs még
folyamatos égés)
230-320 °C: gyulladási hőmérséklet (a

faanyag fajtája, páratartalma,
szövetszerkezete stb. mellett a kitéti időtől
erősen függ) – a felszínre jutó gázok
folyamatosan lánggal égnek
330 °C fölött : öngyulladási hőmérséklet
700 °C fölött: a hőbomlás befejeződik

(parázsló égés)
FASZERKEZETEK EUROCODE 5 SZERINTI
MÉRETEZÉSE TŰZÁLLÓSÁGRA.
AZ ELSZENESEDÉS FOLYAMATA
Tűzeseti teherkombináció szembeállítása az anyagminőség romlás Egydimenziós és

és keresztmetszet csökkenés okozta teherírás-csökkenéssel feltételezett (korrigált)
beégési mélység
FAANYAGÚ FEDÉLSZERKEZET TŰZ UTÁN
FÉM KÖTŐELEMEK: FELGYORSÍTJÁK AZ ELSZENESEDÉST
Fafödémek tűzzel szembeni ellenállóképessége
• Pórfödém: nem minősített szerkezet; D-s2,d0
tűzvédelmi osztállyal , míg tűzállósági határértékkel
FASZERKEZETŰ FÖDÉMEK
nem rendelkezik;
• Borított gerendás fafödém alsó oldalán

nádvakolattal: minősített szerkezet 0,75 óra
tűzállósági határértékkel. Ennek magyarázata:
– Az alsó nádvakolat összetartja a károsodott
vakolatot, majd annak tönkremenetelét
követően
– az alsó deszkázat védi a tartógerendákat,
majd
– a három oldalról tűzhatásnak kitett teherhordó
gerendák beégéséhez is idő szükséges.
• Csapos-gerendás födém: nem minősített szerkezet.

Tűzállósági határértéke a borított gerendás
fafödéménél nagyobb:
– az egyes gerendákat a tűzhatás csak egy
oldalról éri
– a födém kihasználtsága kisebb a jelentős
teherbírás miatt,
tehát a beégés mindkét oknak köszönhetően
lassabban éri el a teherbíráshoz szükséges
minimális keresztmetszetet.
A felfekvésnél esetlegesen fellépő károsodás
jelentősen rontja a tűzállóságot. A födémek felső
oldalán szokásos agyagtapasztás a fedélszék tüze
esetén megóvta a födémet a gyulladástól.
FAFÖDÉMEK RÉSZLETEI
Kőgyámra felfektetett födém:

tűzvédelmi okok (ha kiégett
Kényes helyek: felfekvés, nyomatéki egy teljes szint, könnyen újjá
maximum környéke, kémény körüli kiváltások tudták építeni a födémet) –
feltétel: önmagában is több
szinten merev falszerkezet
GERENDÁS FAFÖDÉM TŰZVIZSGÁLATA
GERENDÁS FAFÖDÉM TŰZVIZSGÁLATA
BORÍTOTT GERENDÁS FÖDÉM TŰZ UTÁN
CSAPOS-GERENDÁS FAFÖDÉM TŰZKÁRA
ÖNTÖTTVAS SZERKEZETEK
Tűzállósága a korszerű
acélszerkezeteknél kedvezőbb
(Németországi vizsgálat 30 perc
tűzállósági határértéket mutatott ki
Tűzállóságának növelése
elburkolással, szórt bevonattal nem
lehetséges
Megoldás:
• Kiegészítő védelem nélkül is
megfelel a szerkezet – alacsony
tűzterhelésű területen (pl.
lépcsőház)
• Hőhatásra habosodó bevonat: 1
mm körüli – nem befolyásolja
ÖNTÖTTVAS SZERKEZETEK
Tűzállósága a korszerű
acélszerkezeteknél kedvezőbb
(Németországi vizsgálat 30 perc
tűzállósági határértéket mutatott ki
Tűzállóságának növelése
elburkolással, szórt bevonattal nem
lehetséges
Megoldás:
• Kiegészítő védelem nélkül is
megfelel a szerkezet – alacsony
tűzterhelésű területen (pl.
lépcsőház)
• Hőhatásra habosodó bevonat: 1
mm körüli – nem befolyásolja
ACÉLSZERKEZETEK
Gyenge tűzállóság, amelynek okai:
• Jelentős statikai kihasználtság
• A tűznek kitett felülethez képest
viszonylag csekély tömeg (Am/V
viszony – szelvénytényező), a
vékonyfalú vagy az osztott
szelvények kedvezőtlenebbek)
• Jó hővezető képesség (a
hőmérséklet emelkedésével
kismértékben csökken)
kerület tűznek kitett kerület 2(b+h)

km. terület km. terület km. terület
ACÉLSZERKEZETEK
Gyenge tűzállóság, amelynek okai:
• Jelentős statikai kihasználtság
• A tűznek kitett felülethez képest
viszonylag csekély tömeg (Am/V viszony
– szelvénytényező), a vékonyfalú vagy
az osztott szelvények kedvezőtlenebbek)
• Jó hővezető képesség (a hőmérséklet
emelkedésével kismértékben csökken)
a rendes érték %-a
100 Hatékony folyáshatár

(2% alakváltozásnál)
Ab
80
Ac
60
Ac
Ab
40
Rugalmassági modulus
20
0 300 600 900 1200

Hőmérséklet (°C)
ACÉLGERENDÁK KÖZÖTTI POROSZSÜVEG
TÉGLABOLTOZATOS FÖDÉM
Tűzállóság: 0,4 óra
Az orrtégla növeli a
tűzállóságot
ACÉLGERENDÁK KÖZÖTTI VASBETON LEMEZEK
Felülbordás kialakítás:
• Bordák ellenőrzése
• Vasbeton lemez
ellenőrzése
Alulbordás kialakítás:
• Bordák ellenőrzése
• Vasbeton lemez
ellenőrzése
Acélgerendák közötti Horcsik
födém: nincs minősítve
ACÉLGERENDÁK KÖZÖTTI POROSZSÜVEG TÉGLABOLTOZATOS
FÖDÉM - ORRTÉGLÁKKAL
ACÉLGERENDÁK KÖZÖTTI POROSZSÜVEG TÉGLABOLTOZATOS
FÖDÉM - ORRTÉGLÁKKAL
FELTEHETŐEN SŰRŰGERENDÁS-IDOMTESTES
BOHN FÖDÉM TŰZESET UTÁN
MONOLIT
VASBETON FALAK – EC
SZERINTI TÁBLÁZAT
A fenti táblázat az EC szerinti

legegyszerűbb méretezés, más
módszerekkel pontosabb tervezési
értékeket kapunk
BETON ÉS VASBETON FALAK TŰZESETI VISELKEDÉSE
VASBETON PILLÉREK
EC keresztmetszet szerinti táblázata
VASBETON PILLÉREK
MONOLIT VASBETON LEMEZEK TŰZÁLLÓSÁGA – EC2
Eurocode 2:
• Háromszintű ellenőrzés (szerkezeti elem, szerkezeti alrendszer, teljes
épület)
• Egyszerű méretezés (keresztmetszet és betonfedés alapján) – bonyolult
ellenőrzés a szerkezet felmelegedésének kiszámítása alapján (ún.
paraméteres tűzgörbék)
VASBETON FÖDÉMSZERKEZET TŰZKÁRA
III. ESETTANULMÁNYOK
KÖZELMÚLT MŰEMLÉKI TŰZESETEI – YORK, 1984
Kolozsvár – Transylvania Trust Postgraduate Műemlékek tűzesetei – esettanulmányok © Dr. Takács Lajos Gábor
A tűz a déli hajó tetőszerkezetét

pusztította el 1984-ben, a rekonstrukció
1988-ra lett kész,
2,5 millió fontba került.
WEIMAR, ANNA AMÁLIA KÖNYVTÁR TŰZESETE, 2004.
SZEPTEMBER 2.
SZEPTEMBER 2.
SZEPTEMBER 2.
WEIMAR , ANNA AMÁLIA KÖNYVTÁR TŰZESETE, 2004.
SZEPTEMBER 2.
WEIMAR,
ANNA AMÁLIA
KÖNYVTÁR TŰZESETE ,
2004. SZEPTEMBER 2.
Veszteségek:
• 50.000 kötet semmisült meg
• Ebből 12.500 pótolhatatlan
• 62.000 kötet sérült
• 28.000 kötet maradt sértetlen
• 35 festmény pusztult el
A sérült kötetek restaurálása

fagyasztásos szárítással 2015-ig is
eltarthat
WEIMAR, KÖNYVTÁR TŰZESETE, 2004. SZEPTEMBER 2.
WEIMAR, ANNA AMÁLIA KÖNYVTÁR TŰZESETE , 2004.
SZEPTEMBER 2.
Újranyitás: 2007. október (60.000 kötettel), rekonstrukciós költség: 18.2 m €
BUDAPEST, ANDRÁSSY U. 83-85, 2014.07.15.
CHICAGO, RAKTÁRTŰZ, 2013.01.24.
CHICAGO, RAKTÁRTŰZ, 2013.01.24.
IV. SZERKEZETMEGERŐSÍTÉSEK
TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI
ELSŐ LÉPÉS: DIAGNOSZTIKAI FELADATOK
Megállapítandó:
• Tűzvédelmi koncepció (tűzállósági fokozat, tűzszakaszok száma stb.)
• a vizsgált szerkezet megfelel-e az érvényes tűzállósági követelményeknek,
• a szóba jöhető megerősítési módszerek közül melyik felel meg a
– tűzvédelmi követelményeknek (tűzvédelmi osztály, tűzállósági határérték),
– a megerősítendő szerkezet tűzvédelmi jellemzőinek.
A megerősítés tűzállósági határértéke mindenképp teljesítse a megerősítendő

tartószerkezetre vonatkozó tűzállósági határérték-követelményt.
Kolozsvár – Transylvania Trust Postgraduate Szerkezetmegerősítések tűzvédelmi kérdései © Dr. Takács Lajos Gábor
TÖRTÉNETI TARTÓSZERKEZEK TŰZVÉDELMI PROBLÉMÁI
• Történeti tartószerkezetek esetén tűzállósági vizsgálatok általában nem állnak
rendelkezésre, hiszen senkinek sem érdeke egy meglévő szerkezet tűzvédelmi
teljesítőképességét költséges vizsgálatokkal igazolni.
– Kőszerkezetek
– Boltozatok
– Öntöttvas szerkezetek
– Faszerkezetek
• A tartószerkezetek tűzállóságát többnyire a jellemző keresztmetszetek

vizsgálatával méretezik. Az egyes tartószerkezeti elemek kapcsolatainak
tűzállóságára azonban a tervezők nem mindig fordítanak kellő figyelmet.
• Történeti tartószerkezetek esetén különösen jelentős probléma, hogy gyakran

sem az egyes szerkezeti elemek tűzállósága, sem az egyes szerkezeti elemek
kapcsolatainak tűzállósága nem ismert.
• A történeti tartószerkezetek jellemzően magas kora esetén bekövetkezett

anyagszerkezeti változás tűzvédelmi szempontból soha nem veszik figyelembe
(pl. acélszerkezetek korróziója miatti keresztmetszet- és tűzállósági határérték-
csökkenés, vagy faanyagú szerkezetek biológiai károsodása miatti porozitás
növekedés, illetve az ebből adódó gyulladáspont csökkentés, éghetőség
egyidejű javulásával).
SZERKEZETMEGERŐSÍTÉSI ALAPELVEK
Tisztázandó megerősítendő szerkezet

• tényleges tűzállósági határértéke (nem mindig lehetséges)
• a szerkezetre vonatkozó éghetőségi és tűzállósági határérték-követelmény
A szerkezetet megerősítő módszer tűzállósági határértéke

• az adott szerkezetre vonatkozó követelményt érje el,
• éghetőségét tekintve ne legyen kedvezőtlenebb annál.
A szerkezet eredeti anyagával azonos anyagú megerősítés nemcsak történeti

szempontból, de az új szerkezet tűzvédelmi megítélésének szempontjából is
kedvező.
Megerősítés szükségessége befolyásolhatja a tűzvédelmi kialakítást is

• Elégtelen teherbírás miatt (tervezési vagy használati hiba)
• Gomba-vagy rovarkárosodás miatt (fafödémek)
MEGERŐSÍTÉSEK KATEGORIZÁLÁSA ANYAGOK SZERINT
Megerősítendő A szerkezet megerősítéséhez használt jellemző anyag
szerkezet
Fa Acél Vasbeton Kompozit Egyéb
anyaga
Fa Gerenda Fedélszék Öszvérfödém Födémge-

magasítás, kiváltások, (ritka) rendák
szélesítés felkötések megerősítése
Kő Utólagos Torkrét Kőlemez
falkötő vas megerősítés (erkély v.
rendszer függőfolyo-
só)
Acél Hegesztett, Pillér
csavarozott körbebetonoz
megerősítés ás,
Tégla Falvarrás, Pillér
pillérköpenye köpenyezés,
zés, utólagos mellébeto-
falkötő vas nozás
Vasbeton Pillér Húzott és
köpenyezés hajlított
szerkezetek
TÖRTÉNETI TARTÓSZERKEZEK TŰZVÉDELMI PROBLÉMÁI
• A történeti tartószerkezetek
jellemzően magas kora
esetén bekövetkezett
anyagszerkezeti változás
tűzvédelmi szempontból
soha nem veszik
figyelembe (pl.
acélszerkezetek korróziója
miatti keresztmetszet- és
tűzállósági határérték-
csökkenés, vagy faanyagú
szerkezetek biológiai
károsodása miatti porozitás
növekedés, illetve az ebből
adódó gyulladáspont
csökkentés, éghetőség
egyidejű javulásával).
FASZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSI KÉRDÉSEI I.
Faszerkezet megerősítése
faszerkezettel
Anyagát tekintve a megerősítendő

és az erősítő szerkezet egyenértékű
lehet, a tűzállósági határérték
ezeken kívül a két szerkezet
kapcsolati módjától függ
FAFÖDÉM MEGERŐSÍTÉSE FASZERKEZETTEL
Borított gerendás fafödém: tűzállósági határértéke az MSZ 595/3 függeléke
szerint 0,75 óra nádvakolattal (de a feltételek nem ismertek – pl. terhelési
viszonyok, öregedés hatása)
Faszerkezet megerősítése faszerkezettel elvben megfelelő megoldás, de a
kötőelemeket (csavarok) tűzállóságra EC5 szerint ellenőrizni és ha szükséges,
védeni kell
FASZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSI KÉRDÉSEI II.
Faszerkezet megerősítése
acélszerkezettel
Gyakori, hogy az acélszerkezet

tűzállósága gyengébb, mint a
megerősítendő faszerkezeté és a két
szerkezet kapcsolata is kritikus lehet. Az
acél „nem éghető” besorolása
önmagában nem javít a kedvezőtlen
helyzeten, mivel tűzállósági határértéke
gyenge. Kedvező, ha a megerősítő
acélszerkezet tűztől védett elhelyezésű
(pl. tűzgátló álmennyezet)
FASZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSI KÉRDÉSEI II.
Faszerkezet megerősítése acélszerkezettel
Gyakori, hogy az acélszerkezet tűzállósága gyengébb, mint a megerősítendő

faszerkezeté és a két szerkezet kapcsolata is kritikus lehet. Az acél „nem
éghető” besorolása önmagában nem javít a kedvezőtlen helyzeten, mivel
tűzállósági határértéke gyenge. Kedvező, ha a megerősítő acélszerkezet tűztől
védett elhelyezésű (pl. tűzgátló álmennyezet)
FASZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSE FELKÖTÉSSEL
A fedélszék felől tűzhatásnak kitett felkötés

legérzékenyebb pontja az acélszerkezet
gyenge tűzállósága, továbbá a felfüggesztések
ragasztóinak alacsony olvadáspontja
Az acélszerkezetek utólagos tűzvédelme

(hőhatásra habosodó bevonatokkal vagy
burkolatokkal megoldandó – a födém tűzállósá-
gi határérték-követelményének megfelelően
FAFÖDÉM MEGERŐSÍTÉSE FELKÖTÉSSEL
Fagerendákkal együttdolgozó vasbeton födém

• A fagerendák felfüggesztése kritikus az acél
jó hővezetése miatt
• az acél szerelvényt a Th követelményt
kielégítő beton- és fatakarással kell ellátni
(fatakarás: a födémre vonatkozó tűzállósági
határérték-követelményeknek megfelelő,
beégési sebesség alapján meghatározott
fatakarás mértéke)
• Páravédelmi pufferzóna lehetőség szerint a
födémre vonatkozó követelménynek
megfelelő éghetőséggel (fagyapot vagy
ásványgyapot lemezzel)
ACÉLGERENDÁS FÖDÉMMEL MEGERŐSTETT CSAPOS-
GERENDÁS FAFÖDÉM
A tűzvédelmi követelményeket az új födémmel kell teljesíteni!
•Acélgerenda tűzállósága hőhatásra habosodó bevonattal biztosítható (takart
szerkezetek esetén is felhabosodnak a bevonatok egy közelmúltban végzett
kísérlet alapján)
•Trapézlemezen vb lemez: bennmaradó zsaluzat (húzott övként figyelembe
véve a tűzállóság kedvezőtlenebb), a szerkezet tűzállóságát a vasbeton
biztosítja (EC 2 alapján számolható)
ACÉL TRAPÉZLEMEZES FÖDÉMMEL MEGERŐSTETT
CSAPOS-GERENDÁS FAFÖDÉM
A tűzvédelmi követelményeket az új födémmel kell teljesíteni!
•Trapézlemezen vb lemez: bennmaradó zsaluzat (húzott övként figyelembe
véve a tűzállóság kedvezőtlenebb), a szerkezet tűzállóságát a vasbeton
biztosítja (EC 2 alapján számolható)
•Csapos-gerendás fafödémet fel kell függeszteni (álmennyezet)
ESETTANULMÁNY: VENDÉGFÖDÉM TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL
MEGFELELŐ KIALAKÍTÁSA
KŐSZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSÉNEK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI I.
Kőszerkezet megerősítése acélszerkezettel
A megerősítés legérzékenyebb pontja az acélszerkezet gyenge tűzállósága. Ha

az acélszerkezet tűztől védett elhelyezkedésű, nem ront az alapszerkezet
tűzállóságán
KŐSZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSE II.
• Acélgerendákkal történő megerősítés: lásd acélszerkezetek

• Torkrét köpenyezés: alkalmas a kőanyagok, kőszerkezetek utólagos,
megfelelő tűzállósági határérték teljesítésére
• Acélszerkezet vasbeton szerkezettel kombinálva: az acél
betontakarását és a lemez tűzállóságát együtt kell ellenőrizni
KŐSZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSÉNEK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI III.
Kőszerkezet megerősítése kővarrással

A jellemzően kültéri szerkezetek tűzhatásnak ritkán vannak kitéve. Egyes kővarrásra
használt, illetve kompozit megerősítés ragasztóinak alacsony olvadáspontja a tűzeseti
teherbírás csökkenéséhez vezethet
ACÉL GERENDÁK KÖZÖTTI
POROSZSÜVEG TÉGLABOLTOZATOS FÖDÉM
• A szerkezet tűzállósági határértéke az MSZ 595/3 függeléke szerint 0,4 óra
(R24) – nem tudni, hogy orrtéglával vagy anélkül vizsgálták-e
• A födémmegerősítés az eredeti szerkezettel megegyező anyagból készül,
takart helyzetben, tehát a szerkezet tűzállóságát nem rontja, de nem is javítja
• A szerkezet tűzállósága – ha meglévő – membránnal, de akár tűzvédő
álmennyezettel is javítható (mivel azok általában acélszerkezetű födémről
vannak lefüggesztve vizsgálat során)
TÉGLA- ÉS VASBETON PILLÉREK MEGERŐSÍTÉSE
Acél abroncsozással, keretezéssel: jóval gyengébb tűzállóságú a megerősítés,

csak megfelelő tűzállóságot biztosító rabicköpennyel vagy egyéb kiegészítő
védelemmel kivitelezhető (pl. 2,5 óra tűzállósági határérték-követelményű
téglapillért 50 mm cementrabiccal lehet megvédeni - helyigény)
TÉGLAPILLÉREK MEGERŐSÍTÉSE
• Beton vagy torkrét

köpenyezéssel: tűzállósági
problémát általában nem okoz
• Az acélköpenyes és a kompozit
megerősítés az alapszerkezetnél
gyengébb tűzállóságú
• A falak megerősítései (bevésett
pillér, melléépített pillér stb.)
általában nem kedvezőtlenebb
tűzállóságúak
ACÉLSZERKEZETEK HAGYOMÁNYOS
TECHNOLÓGIÁKKAL KIVITELEZETT TŰZVÉDELME
A körülbetonozás, körülfalazás, körberabicolás építészetileg kedvezőtlen:

• A körülfalazás csak oszlopoknál elterjedt módszerek , gerendáknál az önsúlyt
növelik
• Az acélszerkezet építészeti megjelenését alapvetően befolyásolják, jellegét
elveszik
• A szerelt szerkezetként megvalósított acélszerkezethez nedves technológiájú,
épített szerkezetet társít
ACÉLSZERKEZETEK VÉDELME VASBETON KÖPENYEZÉSSEL
Megbontott és helyre nem állított cementrabic tűzállóságot

növelő- és korrózióvédelem ipari épületben
HŐHATÁSRA HABOSODÓ BEVONATOK
30, 60 PERC TŰZÁLLÓSÁGI HATÁRÉRTÉK
érhető el
Vízbázisú és szeves oldószertartalmú
festékek (utóbbit fagyban is fel lehet
hordani – de deres, párás felületre
nem!)
• pormentes, száraz, zsír- és olajmentes

• rozsdamentesítés
• a festés mechanikailag szilárd
alapot igényel (pl. leveles rozsda
eltávolítása)
• Felhordás: ecsettel, vagy szórva
• 550-1500 m - Th = 30,45,60 perc,
amely az acélszerkezettel együtt
értendő; ez mindig a száraz
rétegvastagság, a nedves ennél kb.
150 %-al nagyobb.
• A rétegvastagságot utólag
mágneses műszerrel ellenőrizni kell
és rétegvastagsági mérési
jegyzőkönyvet kell felvenni.
TŰZVÉDELMI BEVONATOK FELHABOSODÁSA
HŐHATÁSRA HABOSODÓ FESTÉS FELHABOSODÁSA
SZÓRT ÁSVÁNYI TŰZÁLLÓSÁGOT NÖVELŐ BEVONATOK
1. Ásványi szálas alapú tűzgátló habarcs

könnyű, 300 kg/m³ térfogatsúlyig , beltéri
2. Gipszes tűzgátló habarcs
közepes, 500 kg/m³ térfogatsúlyú, beltéri
3. Cement kötésű tűzgátló habarcs
nehéz, 700-800 kg/m³ térfogatsúlyú,
kültéren is alkalmas
ACÉLSZERKEZETEK VÉDELME GIPSZKARTON ÉS
GIPSZROST LEMEZEKKEL
A burkolatok kialakíthatók
segédvázzal vagy anélkül
Elérhető tűzállóság: R180
Kétrétegű burkolat esetén eltolt
hézagképzés
Rendszerbe tartozó hézagolás,
különösen egyrétegű burkolat
esetén
Élvédelem mechanikai sérülések
esetére
GIPSZKARTONOK VISELKEDÉSE
TŰZBEN
Tűzvédelmi gipszkarton: az üveg-szál

erősítés miatt kisebbek a repedések és
sűrűbbek – de a rögzítések itt is
kiszakadnak, szerkezetekvédelemre
ezért nem alkalmas
Normál gipszkarton:
felrepedezik, integritását veszti
ACÉLSZERKEZETEK TŰZÁLLÓSÁGOT NÖVELŐ BURKOLATÁNAK
MÉRETEZÉSE Am/V VISZONY ALAPJÁN
ACÉLSZERKEZETEK VÉDELME NAGY SŰRŰSÉGŰ
KŐZETGYAPOT LEMEZEKKEL
Térfogattömeg: 120-160-200 kg/m3

Tűzállóság: R180-ig
A kiegészítő védelmek között
viszonylag csekély többletsúlyt
eredményez, de nem profilkövető
Kiegészítő burkolat szükséges
ACÉL KÖROSZLOPOK TŰZÁLLÓSÁGOT NÖVELŐ VÉDELME
Kibetonozott acél körpillérek:

Eurocode 3 alapján
méretezhetők
A beton az acél köpenynek
húzást ad át – az acél növeli
meg a nyomott oszlop
teherbírását
Üreges acéloszlopok
Félkör vezérgörbéjű
tűzállóságot növelő
oszlopburkolatok – pl.
kalciumszilikát termékek (lásd
ábra)
KOMPOZIT MEGERŐSÍTÉSEK TŰZVÉDELME
Szénszálas megerősítések gyenge pontja a

ragasztó, amely már 70 °C fölött megolvad
Megoldás: kalciumszilikát lapokból álló védelem,
amely a felmelegedést ennek megfelelően
korlátozza
ELŐREGYÁRTOTT VASBETON GERENDÁS FÖDÉM
A béléstestek, tálcák a szerkezet gyenge pontjai. Lehetőségek:
•Tűzállósági követelmények teljesítése csak az új födémmel
•Tűzállósági követelmények ellenőrzése a teljes szerkezetre (EC 2 szerint) – a
ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETFELÚJÍTÁS - 2011. 11. 22.

meglévő gerendás födém anyagminőségeit meg kell állapítani!
•Tűzállósági határérték biztosítása membránnal
II. ÉPÜLETSZERKEZETI KONFERENCIA

TŰZVÉDŐ ÁLMENNYEZET - MEMBRÁN
ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETFELÚJÍTÁS - 2011. 11. 22.

II. ÉPÜLETSZERKEZETI KONFERENCIA
Tűzvédő képesség: az elsődleges épületszerkezetek tűzállósági határértékének
növelése érdekében alkalmazott tűzvédő álmennyezetek, burkolatok, bevonatok
hatékonyságának mértéke.
Tűzvédő álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy tűzszakaszban kialakított olyan
álmennyezet, amely tűzvédő képességénél fogva a felette levő födémmel vagy
tetőszerkezettel együtt a szerkezetre előírt tűzállósági határértéket biztosítja (osztályozási
lehetőség: REI a fogadó födémszerkezettel együtt)
Nem teherhordó födém (önhordó membrán): Olyan önhordó vízszintes térelhatároló
szerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel
rendelkezik. Ismeretlen tűzállósági határértékű szerkezet tűzállóságának növelésére ezt
lehet használni!
BOLTOZATOK, VONÓRUDAK TŰZVÉDELMI PROBLÉMÁI
A vonórudak tűzeseti kilágyulása a boltozat szétcsúszását, végső esetben

állékonyság-vesztést eredményezhet. Templomhajókban a tűzterhelés általában
nem jelentős (a kóruson az éghető kották, könyvek miatt már annál inkább)
VONÓVASAS SZERKEZETEK TŰZVÉDELMI PROBLÉMÁI
A vonórúd károsodásával nemcsak a fedélszerkezet nyílik szét, de a falakat is

szétnyomhatja
PÁRKÁNYOK TŰZVÉDELMI PROBLÉMÁI
Acél lehorgonyzás: korrózió (a tűzállóság is csökken!)

Fedélszerkezettel történő lehorgonyzás: tilos volt
Veszélyesek a szakszerűtlen átalakítások és a tetőtűz során megváltozó erőviszonyok
KONKLÚZIÓK
 Kevés általános szabály állítható fel a szerkezetmegerősítések helyes tűzvédelmi
kialakítására, minden eset egyedi elbírálást igényel.
 A megerősítésre váró, csökkent teherbíró képességű szerkezetek tűzzel szembeni
ellenállóképessége is általában gyenge.
 Tűzállósági szempontból különösen veszélyes megerősítési módszerek:
o Acélszerkezettel megerősített faszerkezet
o Acélszerkezettel megerősített kőszerkezet
o Acélszerkezettel erősített vasbeton vagy téglaszerkezet
 Éghető kompozit anyagok alkalmazása megerősítések esetén
 A szénszálas megerősítések tűzvédelmi szempontból különösen veszélyesek
leetnek, mivel egyes, szénszálerősítés során alkalmazott műgyanta bázisú
ragasztók már 70-80 C hőmérséklet mellett megolvadnak. A szénszálerősítések
tűzvédelme csak olyan anyaggal biztosítható, amelynek felmelegedési
határértéke nagy biztonsággal a műgyanta ragasztók olvadási hőmérséklete
alatti.
 Törekedni kell a megerősítendő szerkezettel azonos anyagú megerősítések
alkalmazására. A történeti alapszerkezet vele azonos anyagú megerősítése
nemcsak tűzvédelmi szempontból kedvezőbb, hanem hitelesebb is.
 A szerkezeti elemkapcsolatok, különösen a tartószerkezetet megerősítő elemek
és a történeti tartószerkezetek között alkalmazott kapcsolati módszerek kísérleti
tűzállósági vizsgálata az esetek jelentős többségében elengedhetetlen.
V. TÖRTÉNETI FASZERKEZETEK
ÉGÉSKÉSLELTETÉSE
BESZTERCE, EVANGÉLIKUS TEMPLOM ÁLLVÁNYZATÁNAK ÉS
TORNYÁNAK TŰZESETE 2008. JÚNIUS 11.
Kolozsvár – Transylvania Trust Postgraduate Történeti faszerkezetek égéskésleltetése © Dr. Takács Lajos Gábor
Kolozsvár – Transylvania Trust Postgraduate Történeti

Tűzvédelmi
faszerkezetek
fogalmak, vizsgálatok
égéskésleltetése © Dr.
© Takács Lajos Gábor
ÉGÉSKÉSLELTETÉSI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA
Építőanyagokkal és építési termékekkel kapcsolatban egy tüzet két fázisra oszthatunk:

• Kezdeti szakasz, amikor a tűz felületi terjedését kell vizsgálni
• Teljesen kifejlett tűz, amikor a tartószerkezetek ellenállása és a térelhatároló
szerkezetek integritása és hőszigetelő képessége vizsgálandó
Az égéskésleltető anyagok a tűz kezdeti fázisában fejtik ki hatásukat.
FASZERKEZETŰ MALOMÉPÜLET TŰZKÁRA
FASZERKEZETŰ MALOMÉPÜLET TŰZKÁRA
JELLEMZŐ TŰZVÉDELMI ADATOK - ÉGÉSKÉSLELTETÉS NÉLKÜL
Minimális Minimális Tűzvédelmi
Anyag Részletek testsűrűség vastagság osztály
kg/m3 (mm)
Szerkezeti Négyzetes keresztmetszet, fűrészelt áru, 450 22 D-s2,d0
faanyag égéskésleltetés nélkül
Rétegelt- EN 14080 alapján gyártva, égéskésleltetés 380 40 D-s2,d0

ragasztott tartók nélkül
Faburkolat Horonyeresztékkel vagy anélkül, légrés 450 9/6 D-s2,d0

nélkül vagy zárt légréssel , égéskésleltetés
nélkül
Tömör tölgy-vagy kőris parketta, az Tölgy: 650 8 Cfl–s1
aljzathoz ragasztva (aljzat: A2-s1,d0), Kőris: 680
bevonattal, égéskésleltetés nélkül
Parketta Tömör tölgy, kőris vagy lucfenyő parketta, Tölgy: 650 20 Cfl–s1
alatta légréssel vagy anélkül, bevonattal, Kőris: 680
égéskésleltetés nélkül
Rétegelt szalagparketta, legalább 5 mm 650 (fedőréteg) 10 Cfl–s1
tölgy fedőréteggel, bevonattal, az
aljzathoz ragasztva
Zárt vagy nyitott, 22 mm-nél nem 600 9 D-s2,d0
OSB vastagabb légréssel, égéskésleltetés nélkül
Bármely egyéb OSB termék 600 3 E
Cementkötésű Légrés és kiegészítő égéskésleltetés nélkül 1000 10 B-s1,d0
faforgácslemez
NÉHÁNY JELLEMZŐ VIZSGÁLATI
EREDMÉNY
Égéskésleltetés nélküli faanyagú termékek tűzvédelmi osztályai a sűrűség függvényében
FASZERKEZETEK HAGYOMÁNYOS ÉGÉSKÉSLELTETÉSE
Történeti
faanyagvédelem:
• Mészfestés
(középkortól a XX.
századig)
• Vízüveg
(Na2SiO3, K2SiO3 )
XIX sz. - ezt ma is
használják
• Vízoldékony
sókeverékek (XX.
század)
HAGYOMÁNYOS ÉS KORSZERŰ ÉGÉSKÉSLELTETŐ ANYAGOK
Égéskésleltetési módszerek
• Mész (ma már elavult)
• Mélységi védelmek
o Vízoldékony sókeverékek – mélységi védelem, pl. réz-króm-bór tartalmú TETOL RKB
– már betiltva, helyette TETOL FB
• Bevonatok (felületvédelem)
o Vízüveg (Na2SiO3, K2SiO3 - hagyományos)
o Hőhatásra habosodó bevonatok (korszerűbbek – lehetnek vízbázisú vagy szerves
oldószeres)
KORSZERŰ ÉGÉSKÉSLELTETŐ ANYAGOK
VEGYI ÖSSZETÉTELE
Az égéskésleltető anyagok teljes összetétele általában
nem publikus, de az alábbi összetevőkből állnak:
foszfor, nitrogén, bór, szilika és ezek kombinációja.
• Mono-ammónium foszfát
• Di-ammónium foszfát
• Ortofoszforsav
• Ammónium szulfát
• Borax, bórsav
• Melamin foszfát
Melamin foszfát
HATÁSMECHANIZMUSAI
Korszerű égéskésleltető anyagok hatásmechanizmusa az alábbi lehetnek:
• Felületi elszenesedés meggyorsítása;
• A faanyag melegítésekor keletkező gázokat égést nem tápláló anyagokra, gázokra
(vízgőz, CO2 stb.) változtatása;
• Ömledékként bevonat képzése a védendő faanyagon (elzárja az égést tápláló
levegőtől a faanyagot);
• Felhabosodva hőszigetelő bevonat képzése a faanyag körül;
• Beavatkozás az égési folyamatba.
A hatásmechanizmus lehet a
fentiek kombinációja is.
Faanyagból égéskésleltető
anyagokkal A1 vagy A2
tűzvédelmi osztályú anyag nem
állítható elő!
HAGYOMÁNYOS ÉS KORSZERŰ ÉGÉSKÉSLELTETŐ ANYAGOK
A védőszer bejuttatásának technológiái
• Ecsetelés (hőhatásra habosodó festékek)
• Szórás, permetezés (hőhatásra habosodó
festékek – de csak vízbázisúak, vízoldékony
sókeverékek)
• Mártás, fürösztés (vízoldékony sókeverékek)
• Áztatás (vízoldékony sókeverékek) – 8 óra
• Impregnálás (vízoldékony sókeverékek)
KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI
Faanyag elhelyezkedése tűzkitéti szempontból:
Belsőtéri tüzek érhetik (alulról látszó fedélszerkezet)
Belsőtéri tűztől elválasztott (pl. beépítetlen fedélszerkezet)
A faanyag kitettségi osztályai

I. osztály: beltéri légszáraz faanyag fedett helyen
II. osztály: beltéri időnként felnedvesedő faanyag fedett helyen
III. osztály: kültéri Földdel nem érintkező faanyag fedett helyen
IV. osztály: kültéri Földdel érintkező faanyag fedett helyen
V. osztály: kültéri időnként vagy állandóan tengervízzel érintkező anyag
Időtállóság
• Vízben oldódó sókeverékek, bevonatok: 3-4 évenkénti felülvizsgálat szükséges
(ezek alkalmazása esetén a hozzáférhetőség biztosítandó!)
• Hőre habosodó festékbevonatok esetén 10-15 évenkénti felülvizsgálat szükséges
• A magasnyomású, mélyvédelmi (impregnálással történő) védelem nem szorul
felújításra.
Látható sérülés esetén azonnali javítás szükséges
IDEIGLENES SZERKEZET VÉDELME – 2011.11. – 2012.03.
ÉGÉSKÉSLELTETŐ ANYAGOK HATÉKONYSÁGÁNAK
VIZSGÁLATA
• EN 13501-1 szerinti vizsgálat - SBI teszt

• a szabvány hordozón (EN 312 szerint gyártott faforgácslap, 680kg +/- 50
kg/m3, 12 +/-2 mm, D-s2,d0) a vizsgált égéskésleltető szer - az előírt
mennyiségben felhordva - javít-e legalább egy tűzvédelmi osztályt, azaz lesz-
e a D-ből C vagy B.
• Vizsgálják azt is, hogy a javasolt mennyiség hány rétegben hordható fel
ÉGÉSKÉSLELTETŐ ANYAGOK HATÉKONYSÁGÁNAK
VIZSGÁLATA
• MSZ 9607-1:1983 Lindner mérés: 7 napos, 20+/- 5 C és

65+/-5% nedvességtartalmú kondicionálás után
tömegmérés, az égetés után újra tömegmérés.
• Az égéskésleltető-szeres kezelés megfelelő, ha a
próbatestek tömegvesztesége – felületi védelemmel
ellátott faanyagok esetében – nem nagyobb, mint
1,5 g, felületi védelemmel ellátott faforgács és
pozdorja lapoknál nem nagyobb, mint 1,7 g.
HAZAI MINŐSÍTETT ÉGÉSKÉSLELTETŐ ANYAGOK
Kiadás
Tűzvédelmi
dátuma/
Témaszám Terméknév Megbízó Osztályba
hosszabbítás
sorolás
dátuma
A-159/2011 Hensotherm 1KS Tűzvédőfesték Kft. 2012. 03. 01. B-s1, d0
A-107/2004 Fezotol B Tokodaltárói Rácsgyártó és 2010. 06. 30. B-s1, d0
Kereskedelmi Kft.
A-132/2004 Lignotol komplex Lignokem Kft. 2011. 01. 04. B-s1, d0
A-163/2011 Polylack Wood Dunamenti Tűzvédelm Zrt. 2011. 11. 30. B-s2, d0
Transparent
A-144/2011 Pyronatur Tűzvédőfesték Kft. 2011. 12. 10. B-s2, d0
A-143/2011 Char 21 Tűzvédőfesték Kft. 2011. 12. 10. B-s2, d0
A-228/2008 Bochemit EVM Háztartásvegyipari és 2011. 04. 19. C-s1, d0
Antiflash Kozmetikai Zrt.
A-38/2000 TETOL FB Tetol Kft. 2011. 10. 24. C-s2, d0

A-120/2009 Tytan 4F Selena Kft. 2009. 11. 16. C-s2, d0
fakonzerváló só
A-159/1/2011 Hensotherm 2KS Tűzvédőfesték Kft. 2012. 04. 25. C-s2, d0
Összeállította: Szitányiné Siklósi Magdolna tűzvédelmi és faanyagvédelmi szakértő
KORSZERŰ ÉGÉSKÉSLELTETŐ ANYAGOK JELLEMZŐI
• Időjárásállósági ciklikus vizsgálatnak is megfelelnek (eső – száradás – UV

sugárzás a tűzvédelmi osztály tesztek előtt) – 1000 óra
• Transzparens, színtelen anyagúak
• Páraáteresztők (engedik a páravándorlást)
• A különböző fémekre nézve nem korrózívak (ellentétben a vízoldékony
sókeverékekkel)
• Egyes esetekben gomba és
rovarkárosítókkal szemben is
védelmet nyújtanak
• Egészségre nem ártalmasak
• Környezetvédelmi
vonatkozások (felhordási
veszteség, a maradék
anyagok szennyező hatása
stb.)
KORSZERŰ ÉGÉSKÉSLELTETŐ ANYAGOK JELLEMZŐI
Csoportosítás a párával és nedvességgel szembeni ellenállóképesség
szerint:
• DI (Dry Interior type) – csak száraz belső térben lévő faanyagra
• HR (Humidity Resistant type) – időszakosan párás környezetbe
• LR (Leach Resistant type) – bármely kültéri beépítésben alkalmazható
VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
DOKUMENTÁLÁSA
Kezeletlen fa Égéskésleltetett fa
Tűzvédelmi osztály (EN 13501-1 D-s2, d0 B-s2,d0

szerint)
Higroszkopikus tulajdonságok Nedvességtartalom (…) Nedvességtartalom (…)

Sókiválás a felületen (…)
Időjárási kitettséget követő A vizsgált tűzvédelmi
tűzvédelmi osztály osztály teljesítmény
megmarad (…)
Beltéri vagy kültéri alkalmasság

• Vízoldékony sókeverékek: csak beltéri használatra és csak látszó
felületek esetén
• Hőhatásra habosodó bevonatok: csak beltéri használatra (beleértve a
teljesen transzparens, színtelen bevonatokat is az UV állóság hiánya
miatt)
LCA (Life Cicle Assesment)

DRF (Durability of Reaction to Fire)
ÉGÉSKÉSLELTETÉS KIVITELEZÉSI HIBÁI
• A faszerkezetek égéskésleltetésénél gyakori, hogy impregnálás vagy áztatás

helyett csak a felületre hordják fel az égéskésleltető anyagot, amely így nem
fejti ki hatását. Azon anyagoknál, ahol az alkalmazástechnikai útmutatásban
vagy a minősítési jegyzőkönyvben a teljes keresztmetszet átitatása, telítése
szükséges, a felületi bevonat nem megfelelő. Erről a faelemek vágott
felületének szemrevételezésével lehet meggyőződni, mivel a 4-5-6-8 m hosszú
fa rúdelemeket gyakran a beépítés előtt kezelik.
• Szokásos a beépítést követő permetezés is, ez azonban szintén nem

megfelelő, a fentieken túlmenően azért sem, mert a biztonsági fólia miatt a
szarufák felső síkja kezeletlen marad. A faanyagvédő szer
minőségtanúsítványa mindenképp szükséges és az abban foglaltak
maradéktalan teljesítésével biztosított csak az éghetőség javítása.
Természetesen léteznek olyan faanyagvédő szerek, amelyek felületi
bevonatként alkalmazhatók (pl. vízüveg).
• Vízoldékony sókeverékek alkalmazása esetén gyakori, hogy a fedélszék

ideiglenes védelméről nem gondoskodnak és az eső kioldja a sókeveréket a
faanyagból.
MŰEMLÉKEK ÉGÉSKÉSLELTETÉSÉNEK SZEMPONTJAI
A meglévő szerkezetek miatt csak építéshelyszíni módszer alkalmazható

(impregnálás nem lehetséges)
A faanyagot elszínező égéskésleltetés nem alkalmazható
A gomba- és rovarkárosított szerkezetek különleges utólagos égéskésleltetési eljárást
igényelnek
VI. MŰEMLÉKEK ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI
TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI
ÉLETVÉDELEM - MŰEMLÉKVÉDELEM
Az állami tűzvédelmi szabályozás életvédelmi jellegű, a vagyonvédelem a

biztosítók feladata.
Kivétel: a kulturális örökség – műemlék épületek és az épületekben található
történeti értékek!
Kolozsvár – Transylvania Trust Postgraduate Műemlékek általános tűzvédelmi kérdései © Dr. Takács Lajos Gábor
TŰZKELETKEZÉSI OKOK
Műemlékekben a leggyakoribb
tűzkeletkezési okok az alábbiak:
• Gyújtogatás (szabotázs)
• Elektromos rendszer meghibásodása
• Szakszerűtlenül végzett karbantartási
munka (hegesztés)
• Dohányzás (a dohányzási tilalom
megszegése csak eldugott helyeken
lehetséges)
ALAPELVEK I.
Passzív tűzvédelmi eszközök:
• Tartószerkezetek megfelelő tűzállósága (éghetőség)
• Tűztávolság
• Tűzszakaszolás
• Kiürítési útvonalak biztosítása építészeti eszközökkel
Aktív tűzvédelmi eszközök:

• Automatikus tűzjelző rendszerek (műemlékeknél elengedhetetlen, automatikus
átjelzéssel)
• Automatikus oltóberendezések
Ha valamely előírás nem teljesül, azonos területen kell ellensúlyozó intézkedést

keresni.
Az aktív és a passzív tűzvédelmi felkészültség együtt adja a műemlék megfelelő

tűzvédelmét, elemei csak korlátozottan cserélhetők fel. Kivétel: amennyiben a
műemlék épület kialakítása nem teszi lehetővé a passzív védelmi felkészültség
optimális kialakítását. Ekkor a kettős műszaki biztonság elvét alkalmazzuk.
ALAPELVEK II.
A műemlékekbe mindig úgy kell

a tűzvédelmi berendezéseket,
megerősítéseket beépíteni,
hogy azok bármikor
eltávolíthatók legyenek a
történeti szerkezetek maradó
károsodása nélkül.
OLTÁSTECHNIKAI SAJÁTOSSÁGOK
Különleges oltási feltételek – nagy magasságban történő oltás (pl. templom

tetőszerkezet)
Oltóvízhatás:
• Felforródosott szerkezetek hirtelen hűlése – hősokk (különösen veszélyes építési
köveknél)
• Lecsorgó oltóvíz okozta károk – freskók, képzőművészeti alkotások
• Lecsorgó oltóvíz megfagyása
• Szerkezeti károk okozása – pl. vályogfalakban teljes szétesés is bekövetkezhet
Alternatív oltóanyagok:
• Nagynyomáson porlasztott víz, vízköd (ún. Hi-Fog)
• Gázzal oltó rendszer telepítése (csak egyes kiemelt helyiségek oltására
alkalmazhatók)
• Oxy-reduct rendszer (csak emberi tartózkodás nélküli helyiségek esetén)
ADATFELVÉTEL
Megállapítandó
• az épület tűzvédelmi alapadatai;
• Az épületszerkezetek tűzvédelmi jellemzői
• Az épületben tartózkodók létszáma, menekülési képességeik;
• A tűzteher (EC 1-2);
• A veszélyeztetett kulturális emlékek jellege, érzékenysége tűz, oltóvíz és füsthatásra
EGYEDI ADATLAP FELVÉTELE
HA A PASSZÍV TŰZVÉDELEM NEM OLDHATÓ MEG -
TŰZÁLLÓSÁG NÖVELÉSE AKTÍV ILL. OPERATÍV ESZKÖZÖKKEL
Védelem vízköddel oltóval: nedvességhatásra

érzékeny épület, festmények, műtárgyak esetén
(jobbra: Anna Amália könyvtár a rekonstrukció
után)
Sprinkler védelem: nedvességre nem érzékeny
épület esetén (balra: műemlék Regensburgban)
HA A PASSZÍV TŰZVÉDELEM NEM MEGFELELŐ-
BIZTONSÁG NÖVELÉSE AKTÍV ILL. OPERATÍV ESZKÖZÖKKEL
Védelem vízköddel oltóval: nedvességhatásra érzékeny épület, festmények, műtárgyak esetén

Minden műemlék egyedi, kialakításának
problémái, szerkezeteinek tűzállósági
sajátosságai is egyediek, ezért:
KONKLÚZIÓK
– A tűzvédelmi koncepció hangsúlyos elemét
alkotják az aktív és az operatív tűzvédelmi
rendszerek
– Minden épületnél javasolt részletes tűzoltási
terv készítése és a helyszín alapos
megismerése, különös tekintettel az oltás során
védendő kulturális értékekre és
épületszerkezetekre
– Elengedhetetlen speciális oltóanyagok
beszerzése (akár a Tűzoltóság, akár a
műemlék kezelője), amely mérsékelt károkat
okoz a szerkezetekben
VII. MÉRNÖKI MÓDSZЕRЕK ALKALMAZÁSA
A MŰЕMLÉKЕK TŰZVÉDЕLMI TЕRVЕZÉSÉBЕN
A Magyar Állami Operaház és
az Erkel Színház új műhelyháza
és próbacentruma az alábbi
elemekből áll:
A épület Eiffel csarnok,
B épület ún. Operastúdió,
C épület Jelmezraktár,
D épület Üzemeltetés épülete.
Tűzvédelmi problémák:
- Összetett funkció – tömegtartózkodásra
szolgáló középület, raktár és ipari épület
egyben
- A műemléki védelem miatt megőrzendő
külső és belső megjelenés
- Meglévő szegecselt acél tartószerkezetek
gyenge tűzállósága (az acél anyaga nem
hegeszthető)
- Nagylégterű helyiségek hő- és
füstelvezetése egyedi módon
OPERA MŰHELYHÁZ – ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI JELLEMZŐK
• Beépített tűzjelző berendezés

• Beépített oltóberendezés
(tűzszakasz-méretek és a lokalizált
tűzzel modellezett területek miatt)
• Hő- és füstelvezetés (kiemelt
területek) – természetes elvezetés,
gépi és természetes légpótlás
(védett homlokzat miatt)
MÉRNÖKI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A TŰZVÉDELEMBEN
• A magyar tűzvédelmi jogszabály ma már

rövidebb, jellemzően csak az elvárt
biztonsági szintet tartalmazza
(számonkérhető, egzakt, tömör, lényegre
törő, kerüli a szabványokban szereplő
osztályozások és követelmények ismétlését)
• Az elvárt biztonsági szint többféleképpen is
kielégíthető:
– Vonatkozó szabványok alkalmazásával
– A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek
alkalmazásával automatikusan teljesül
(megoldási lehetőségeket is
tartalmazhat, nem kizárólagos,
„szabványszerű”)
– Eltérő módszerek is alkalmazhatók (pl.
tűz- és füstterjedési szimuláció, kiürítési
szimuláció stb.) de ekkor a tervezőnek
kell igazolnia az elvárt biztonsági szintnek
megfelelő kialakítást
A TŰZMODELLEZÉS ELMÉLETI ALAPJAI:
A ZÁRTTÉRI TÜZEK LEFOLYÁSA
Mérnöki módszer:
Fejlődő szakasz Stabil égés Hanyatló égés mértékadó
teljesítménygörbe
meghatározása
Nincs kidolgozott
módszer, a mérnök
döntése, melyhez
figyelembe veszi az
épület (és szerkezet)
(1)jellemzőit, (2)használati
módját,
(3)benne lévő
anyagokat,
Módszerek: Jellemzői: Jellemzői: ezek alapján dönt a
(1) Éghető anyagok alapján Qmax, ts Csökkenő teljesítmény, modellben használt
(táblázatok) általában ÉAV
Függ: éghető anyag
(2) Ajánlások: tipikus α értékekre Éghető anyag Módszerek: mennyiségéről és az égés
(pl.: lakások közepes; szállodai mennyisége, Mivel a vizsgálatok során
szoba gyors stb.) sebességéről.
fajtája, leginkább az első
α (kW/s2) Eredmény:
rendelkezésre 10..30perc a lényeges
Nagyon gyors 0.190 álló oxigén (ÉAV, ennek a szakasznak a
az alkalmazott
Gyors 0.047 SZÉV) vizsgálata már nem mértékadó
Közepes 0.012 szükséges, továbbra is Qmax teljesítménygörbe (design
Lassú 0.003 Módszerek:
feltételezéssel élünk fire)
számítás
SZILÁRD ÉGHETŐ ANYAGOK TELJESÍTMÉNYE (PÉLDÁK)
Ágybetét
Bútorzat
Szemeteszsák
Karácsonyfa
Forrás: FSPE Handbook
VALÓS LÉPTÉKŰ TŰZTESZTEK
ALAPADATOK
Eredmények:
•HRR időbeni alakulása
•Sprinkler aktiválódási idők, aktiválódott
sprinklerfejek száma, helye
•Hőmérséklet időbeni alakulása
TŰZMODELLEZÉS ELMÉLETI ALAPJAI:
A VALÓSÁGOS CSÓVAMODELL
Mérnöki módszer:
Az ideális csóva
egyenleteinek
tapasztalati úton
történő pontosítása
Eredménye:
A csóva valóságos
jellemzői (feláramlás,
sebesség, hőmérséklet,
terülés)
Alkalmazási példa:
•Hőérzékelők (sprinkler,
hő-maximum stb.)
viselkedése adott helyen
•A csóva útjában lévő
szerkezetei elemek,
csövek, villamos
berendezések stb.
vizsgálata
•Későbbi vizsgálatok
bemenő adata, a
feláramlás tömege
TŰZMODELLEZÉS ELMÉLETI ALAPJAI:
ZÓNAMODELLEK
Mérnöki módszer
Hő- és füstelvezetés
méretezési feladat
(1)
Adott a füstmentes
levegőréteg magassága
(tervezési követelmény pl.:
2,5m a padlószinttől),
keressük a szükséges
nyílásméretet
(2)
Adott nyílásméretek
esetén keressük a
füstmentes réteg
magasságát
A FÜST LÁTHATÓSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ JELLEMZŐI
FÜSTFEJLESZTŐ KÉPESSÉG - ε (%)
(SMOKE- YIELD, CONVERSION FACTOR)
CELLAMODELLEK
• 3D-s modellek: épületszerkezet és

annak hőtani tulajdonságai,
• Tűz, ismert hőfejlődéssel (W/m2),
• Tűzgörbék modellezése,
• Gravitációs és gépi szellőzés (hő
és füstelvezetés),
• Füstterjedés,
• Sugárzással szétterjedő hő és tűz,
• Pirolízis modellek,
• Eltűnő éghető anyagok,
• Lebegő és hulló részecskék a
levegőben:
o Füst
o Vízcsepp
o Éghető cseppek,
• Aktív eszközök a tűzben
o Oltóberendezések
o Tűzjelző berendezések
• Oltás, lángelfojtás
• Eszközök vezérlése
o Kapuk, füstelvezetők,
o Vezérlések (bármit)
CELLAMODELLEK
• 3D-s modellek: épületszerkezet és

annak hőtani tulajdonságai,
• Tűz, ismert hőfejlődéssel (W/m2),
• Tűzgörbék modellezése,
• Gravitációs és gépi szellőzés (hő
és füstelvezetés),
• Füstterjedés,
• Sugárzással szétterjedő hő és tűz,
• Pirolízis modellek,
• Eltűnő éghető anyagok,
• Lebegő és hulló részecskék a
levegőben:
o Füst
o Vízcsepp
o Éghető cseppek,
• Aktív eszközök a tűzben
o Oltóberendezések
o Tűzjelző berendezések
• Oltás, lángelfojtás
• Eszközök vezérlése
o Kapuk, füstelvezetők,
o Vezérlések (bármit)
CELLAMODELLEK
FDS – CELLAHÁLÓK
Cellahálók létrehozása:
• Legalább 1, legfeljebb n-1, ahol n a processzormagok száma
• A cellahálók téglatest alakúak is lehetnek, de a cellák jó ha közel kocka
alakúak
• Cellaméretek: 1x1x1 cm – épületnél 10x10x10 cm- max. 50x50x50 cm
• Az objektumok a cellahálón túllóghatnak – nem lesznek figyelembe véve a
futtatáskor és nem jelennek meg a SmokeView környezetben
Jellemző paraméterek:
• A mező cellaszáma
(három irányban)
• A cellák mérete
LEHETSÉGES EREDMÉNYEK
A füst szétterjedése (100s,1200s )
Hőmérsékletmező (600s, 2500s)
Vízcseppek (320s, 600s )
CFD SZIMULÁCIÓ MINT TERVEZÉSI ESZKÖZ
Látható úthossz alakulása 2 m magas síkon, 1800s esetén. A zöld körvonal a 25m-es sugarú
kört jelöli – ez a meneküléshez szükséges láthatóság
VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA – FDS/SMOKEVIEW
Meneküléshez szükséges idő

vizsgálata:
Látható úthossz alakulása 2 m magas
síkon, a tűzjelző érzékelési idő és a
kiürítési szintidő elteltével. A fekete
vonal a 15 m-es sugarú kört jelöli –
ezen kívül a meneküléshez szükséges
láthatóság megfelelő
Meneküléshez szükséges idő vizsgálata:

Hőmérséklet alakulása 2 m magas síkon, a tűzjelző érzékelési idő és a kiürítési
szintidő elteltével
(csúcsérték jelölésével)
Meneküléshez szükséges idő

vizsgálata:
A füst szétterjedése, érzékelési +
kiürítési szintidő végén
Az Eiffel Csarnok a tűzoltóságtól az alábbi távolságokon belül érhető el:
• tűzjelzés időszükséglete: legfeljebb 32 s ≈ 1,0 perc
• laktanya elhagyási idő: éjjel 2 perc, nappal 1 perc, 2,0 perc
• vonulási idő: az előcsarnok legközelebbi pontja 1,5 km,
• az épület legtávolabbi pontja – a raktár 2,0 km,
átlagosan 30 km/óra (0,5 km/perc) sebességgel ≈ 4,0 perc
• az egyes tűzhelyszínek elérése az épületen belül: max. 1,0 perc
• a Tetőkert 1 sz. tűzhelyszín elérése a lépcsőházon keresztül: 2,0 perc
• felderítési, szerelési idő: 3,0 perc
az előcsarnok és a raktár tűzhelyszínek esetén 11,0 perc
a tetőkerti tűzhelyszín esetén: 12,0 perc
OPERA MŰHELYHÁZ – ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI JELLEMZŐK
Beavatkozás kezdetének időpontja:

Látható úthossz 1500 s beavatkozási
időtartam pillanatban. A piros kör 25
m sugarat jelöl, a kép alján az
osztások 5m-t jelölnek, piros nyilak
jelölik a tűzoltó egységek lehetséges
beavatkozási irányát
HŐMÉRSÉKLET KITÉT MEGHATÁROZÁSA
Hőmérséklet kitét (lokalizált tűz):

• Pillérek alsó részein akár 5-700 °C (lokálisan)
• Tetőfödém tartószerkezete: 35-50-80 °C
Tűzfészek elhelyezés szabályai (pozíció, magasság, HRR)
FORRÁSOK, SZAKIRODALOM
Égéskésleltetés témakörében:
www.fireretard.com
www.wood-protection.org
www.archtimber.co.uk
www.awpa.com (American Wood Protection Association)
www.nordictimber.org (Nordic Timber Council)
www.ntr-nwpc.com (Nordic Wood Preservation Council)
Műemlékek tűzvédelme témakörben:

http://www.heritagefire.net/
http://www.brandschutz-im-baudenkmal.de/
NFPA 909 [2013] Code for the protection of cultural resource properties – museums, libraries,
and places of worship.
http://www.nfpa.org/aboutthecodes/AboutTheCodes.asp?DocNum=909,
NFPA 914 [2010] Code for fire protection of historic structures.
Szabvány,http://www.nfpa.org/aboutthecodes/AboutTheCodes.asp?DocNum=914, TAN 11
[1997] Fire protection measures is Scottish historic buildings, Historic Scotland, Edinburgh,
Műszaki segédlet
http://issuu.com/hspubs/docs/tan-11---fire-protection-measures-in-scottish-hist
TAN 14 [1998] Installation of sprinkler systems is historic buildings, Historic Scotland, Edinburgh,
Műszaki segédlet, http://issuu.com/hspubs/docs/tan-14---the-installation-of-sprinkler-systems-in-,
TAN 28 [2005] Fire safety management is heritage buildings, Stewart Kidd, Historic Scotland,
Edinburgh, Műszaki segédlet, http://fred.english-heritage.org.uk/pdf/764.pdf
• VTT Working Papers 139: Jukka Hietaniemi & Esko Mikkola: Design Fires For Fire Safety
Engineering.
• SFPE Handbook of Fire Protection Engineering, 3rd Edition, NFPA
• Heskestad, G., “Fire Plumes,” SFPE Handbook of Fire Protection Engineering, 2nd ed.,
National Fire Protection Association, Quincy, MA, 1995.
• Fire Dinamic Simulation (Version 6) User’s Guide. NIST Special Publication 1019-6
• PyroSim Example Guide. Thunderhead Engineering, 2014.
• ISO/TR 13387:1999, Fire Safety Engineering.

• ISO 16730, Fire Safety Engineering – Assessment, verification and validation of
calculation methods.
• ISO/TS 16733 Fire Safety Engineering - Selection of design fire scenarios and design
fires
• ISO/TR 16738 Fire Safety Engineering – Technical information on methods for
evaluating behaviour and movement of people.
• ISO 23932 Fire Safety Engineering – General principals.
• ISO/DIS 16732 Fire Safety Engineering – Guidance on fire risk assessment (DIS: Draft
International Standard)
• Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint kiürítési szimuláció. Tűzvédelmi

műszaki irányelv, 2015. március 9-i kiadás, BM OKF
• Szikra Csaba, Dr. Takács Lajos Gábor: Tartószerkezetekre jutó hőmérséklet kitét
meghatározása numerikus szimulációs módszerrel (Tűz teljesítményének
meghatározása). Determination Of Thermal Exposure During Fire on Loadbearing
Structures with Built-in Extinguishing System with CFD Modelling (Determination Of
Heat Release Rate). Proceedings of ÉPKO, International Conference of Civil
Engineering and Architecture 2015, Csíksomlyó, Romania, 2016. június 1-5., pp.
251-254.
• Szikra Csaba, Dr. Takács Lajos Gábor: Tartószerkezetekre jutó hőmérséklet kitét
meghatározása CFD szimulációs környezetben, beépített oltóberendezéssel
védett épületben (tűzmodellezési szabályok). Determination Of Thermal Exposure
During Fire on Loadbearing Structures with Built-in Extinguishing System with CFD
Modelling. Proceedings of ÉPKO, International Conference of Civil Engineering
and Architecture 2015, Csíksomlyó, Romania, 2016. június 1-5., pp. 255-258.

Muemlekek Tuzvedelmi Kerdesei Kolozsvar 171104

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Muemlekek Tuzvedelmi Kerdesei Kolozsvar 171104

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MŰEMLÉKEK

Az épület kialakítása biztosítsa

• teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák,

Épületeket, építmények elhelyezése:

• a szomszédos épületekre, építményekre a tűz ne terjedjen át;

Vizsgálati szabványok (példák a teljesség igénye nélkül):

Az egyes tagországok önálló követelményeket állapítanak meg, pl. Magyarországon:

(nem A1 EN ISO 1182 és EN ISO 1716

F Amennyiben nem ismerjük az anyag tűzvédelmi paramétereit (csak

Gyúlékonyság (EN ISO 11925-2)

Nem éghetőségi vizsgálat

Bruttó fűtőérték meghatározása (kalorikus potenciál vizsgálat)

• E osztály esetén EN ISO 11925-2 (d2)

Füstfejlesztés: s1, s2, s3 a prEN ISO 9239-1 szerint

• E osztály esetén EN ISO 11925-2 (d2)

Füstfejlesztés: s1, s2, s3 a prEN ISO 9239-1 szerint

• E osztály esetén EN ISO 11925-2 (d2)

Füstfejlesztés: s1, s2, s3 a prEN ISO 9239-1 szerint

• E osztály esetén EN ISO 11925-2 (d2)

Füstfejlesztés: s1, s2, s3 a prEN ISO 9239-1 szerint

• R: stabilitás (teherhordó képesség megőrzése)

A három paraméterrel külön-külön is lehet követelményt előírni: R60, E60, I30

T - hőmérséklet, ºC 1 - ún. „szabványos hőmérséklet-idő görbe”

• Számítással (Eurocode szabványok) – néhány példa:

A számítást a tartószerkezeti tervező végzi, de csak akkor alkalmazhatja az

Falak: nyomott szerkezetek (általában több óra tűzállósági határértékkel

Födémek: hajlított szerkezetek – kedvezőtlenebb viselkedés tűzben a, tűzállóság

A tartószerkezet tűzállósága mindig függ:

Nem minősített szerkezet

• Mind a tégla, mind a habarcs jó hővezető,

100-200 °C: hőbomlás (pirolízis) – CO, CO2,

200-300 °C: Fellobbanások (a hőbomlás

230-320 °C: gyulladási hőmérséklet (a

330 °C fölött : öngyulladási hőmérséklet

700 °C fölött: a hőbomlás befejeződik

Tűzeseti teherkombináció szembeállítása az anyagminőség romlás Egydimenziós és

• Borított gerendás fafödém alsó oldalán

• Csapos-gerendás födém: nem minősített szerkezet.

Kőgyámra felfektetett födém:

kerület tűznek kitett kerület 2(b+h)

100 Hatékony folyáshatár

0 300 600 900 1200

A fenti táblázat az EC szerinti

EC keresztmetszet szerinti táblázata

A tűz a déli hajó tetőszerkezetét

A sérült kötetek restaurálása

Újranyitás: 2007. október (60.000 kötettel), rekonstrukciós költség: 18.2 m €

A megerősítés tűzállósági határértéke mindenképp teljesítse a megerősítendő

• A tartószerkezetek tűzállóságát többnyire a jellemző keresztmetszetek

• Történeti tartószerkezetek esetén különösen jelentős probléma, hogy gyakran

• A történeti tartószerkezetek jellemzően magas kora esetén bekövetkezett

Tisztázandó megerősítendő szerkezet

A szerkezetet megerősítő módszer tűzállósági határértéke

A szerkezet eredeti anyagával azonos anyagú megerősítés nemcsak történeti

Megerősítés szükségessége befolyásolhatja a tűzvédelmi kialakítást is

Fa Gerenda Fedélszék Öszvérfödém Födémge-

Anyagát tekintve a megerősítendő

Gyakori, hogy az acélszerkezet

Faszerkezet megerősítése acélszerkezettel

Gyakori, hogy az acélszerkezet tűzállósága gyengébb, mint a megerősítendő

A fedélszék felől tűzhatásnak kitett felkötés

Az acélszerkezetek utólagos tűzvédelme

Fagerendákkal együttdolgozó vasbeton födém

Kőszerkezet megerősítése acélszerkezettel