Élelmiszertechnológia alapjai II.

levelező képzés
Tantárgy felelős:
Dr. Hoschke Ágoston egyetemi tanár

oktatási segédanyag
élelmiszermérnök (BSc)
levelező hallgatók részére
Sör-és szeszipari Tanszék
2008
 Általános bevezetés

Tematika

Az élelmiszeripar ágazati felépítése, nemzetgazdasági szerepe

A gyártástechnológia interdiszciplinaritása és kapcsolatrendszere
A technológia fejlesztés és innováció élelmiszeripari jelentősége
 Élelmiszeripar szerkezete
Iparág részarány (%)
Húsipar 17,3
Tejipar 11,1
Takarmánygyártás 10,2
Baromfi feldolgozás 10,0
Gyümölcs zöldség feldolgozás 8,2
Malomipari termékek gyártása 6,8
Cukor- és keményítő hidrolízis ipar 6,2
Sütőipar és tésztagyártás 5,8
Üdítőitalok gyártása 4,9
Söripar 3,8
Dohánytermékek gyártása 3.2
Növényolaj ipar 3,0
Szesz- és szeszesital gyártás 2,6
Bortermelés 2,1
Egyéb élelmiszerek gyártása 4,8
 Nyersanyagok és iparági technológiák

Nyersanyagok Iparágak/technológiák

Állati eredetű húsipar,tejipar

Növényi eredetű
gabonafélék malomipar,sütőipar,erjedésipar,
takarmányipar, maláta gyártás ,
keményítőipar,
ipari növények cukoripar,édesipar,dohányipar,
növényolajipar
gyümölcsök,zöldségek konzervipar,üdítőital-gyártás,
boripar,italgyártás
Mikroorganizmusok fermentációs iparok
szeszipar, biofuel
pékélesztő,takarmányélesztő
élesztő hidrolízátum
 A nyersanyagtermelés, a gyártástechnológia és a
fogyasztói igény kapcsolata
Termelő Gyártó Felhasználó
Technológia

Nyersanyagismeret Élelmiszermérnöki Táplálkozástudományi és

ismeretek közgazdasági ismeretek
-Agrotechnika Alaptudományok
- biokémia, él.kémia -Piaci és fogyasztói igény
-Kémiai összetétel
- mikrobiológia -Táplálkozási szokások
-Analitika
- fizikai kémia -Él.ellenőrzés, biztonság
-Adalékok
Alkalmazott tudományok -Globalizáció
(pl. enzimek)
- reológia -Marketing
-Biztonság - műveletek, gépek
-Információ
(pl. GMO, toxikus a.) - biomérnökség
- léptéknövelés
- környezetvédelem
 Kukoricaliszt / dara
A kémiai és a biológia
transzformáció lehetőségei Natív keményítő, glutén,
kukorica feldolgozásnál csíraolaj, takarmány

Dextrinek

Glükózszörp (maltodextrin)
Kukorica
Keményítőszörp, glükóz
(Keményítő)
Maltodextrin, maltóz

Etilalkohol/biofuel Glükóz
Fermentációs iparok,
szénforrás Észterek, éterek, oxidált
keményítő
Izocukor / fruktóz
Aszkorbinsav / szorbitol Glükóz
Biopolimer
 Keményítő hidrolízis ipar
Tematika
A keményítőipar szerkezete és a keményítőgyártás nyersanyagai
A kukorica nedves őrlésének műveletei és berendezései
Keményítő származékok csoportosítása
A keményítő hidrolízis elvi lehetőségei
A keményítő lebontás enzimei /amilolítikus enzimek/
Az amilolítikus enzimek hatásmechanizmusa, tulajdonságai
A keményítőlebontás ipari eljárásai
Komplex kukorica feldolgozás technológiai lehetőségei
Izocukor gyártás, a fruktóz alapú természetes édesítőszer jelentősége
A keményítő hidrolízis ipar termékei és élelmiszeripari felhasználása
 Ajánlott irodalom

Sólyom,L és Kudron, J.: Keményítő és keményítőipari termékek

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985
2.fejezet: A keményítő szerkezete..
4.fejezet: Keményítőipari enzimkészítmények
6.fejezet: A keményítőgyártás technológiája
A keményítőgyártás szerkezete
gabona
burgonya

egyéb
Nyersanyag forrás→ kukorica 70% 15%

40% 40% 20%

élelmiszeripar 75%

ipari technológia 25%

élelmiszeripar 60%

biotechnológia 30%

gyógyszeripar 10%

Jellemzők: élelmiszeripar 45%

• nyersanyag
ipari technológia 55%
• módosított származékok növekedése
• enzimes technológiák elterjedése
 Átlagos nyersanyag összetétel
Burgonya Búza Kukorica

Víz 75 15 15
Keményítő 15-20 62-65 70-75
Fehérje 2-3 10-12 8-10
Lipid >1 10-12 8-10
Rost 2-3 > 0,5 2-4
Hamu ~1 ~1 1-3

keményítő keményítő keményítő

Termékek - sikér csíraolaj
( fő / iker) - - glutén
törköly - kukoricalekvár
Mellék- gyümölcsvíz - rost
termékek - - olajpogácsa
Feldolgozás problémái: keményítő anomális tulajdonságai, szemcseméret,
kristályszerkezet, összetétel
 A keményítő szerkezete I.

• Elsődleges szerkezet:

D-glükóz homopolimer

• Másodlagos szerkezet:

Heteropolimer

Lineáris amilózlánc (α-1,-4)

Elágazó amilopektin (α-1,-6)

Amilózlánc
A keményítő szerkezete II.

Amilopektin szerkezete:

α-(1,4) glükozidos kötések mellett

α-(1,6 ), ritkábban α-(1,3)-as
elágazások
 A keményítő viselkedése vizes
közegben
• Anomális jelenségek:
polimer – víz kapcsolat/ másodlagos kötések
meghatározza a technofunkcionális tulajdonságokat
ok: hidrogénkötések stabilitása hőmérséklet függő
• Csirízesedés
• Retrogradáció (öregedés)
• Komplexképződés (jódkomplex)
 Retrogradáció (öregedés)
Keményítő spontán változása, öregedése:
• Gélben vízkiválás figyelhető meg
• Oldat zavarossá válik
• Alapvetően kristályosodási folyamat (röntgendiffrakció)
• Hidrogénkötés képződés keményítőláncok hidroxiljai között
• líneáris láncok egymás mellé rendeződnek - dehidratáció
• amilóz / amilopektin eltérő viselkedése
•aggregátumok képzőknek – molekula asszociáció, flokkulálás
•irreverzibilis folyamat

Keményítőt felhasználó iparágakban káros

jelenség:
 Pékáruk öregedése

 Konzervek zavarossága

 Textil- és papíriparban – káros bőrképződés

 Csökkenti a keményítő savas

és enzimes hidrolízálhatóságát
 Csökkenti a jódkötő képességet
 Jódkötő képesség

Jódkötő képesség:
•6-8 glükóz / 1 Jód atom,
•rezonáns polijódlánc,
•hidrofób kötés
•kék komplex

•Apoláros jódmolekulák elférnek a hélix

üregekbe
•Van der Waals-vonzás rögzíti, más
apoláros jelleg mint vizes, vagy alkoholos
közegnél
•Az alapállapotú és a gerjesztett állapotú
jódmolekulák között más az energia
különbség, mint a vizes oldatban
más hullámhosszúságú fényt nyelnek el I5--komplex
 Kukorica / gabona nedves őrlésének műveletei

Nyersanyag
Nyersanyag tárolása
előkészítése
aprítás
áztatás
Feltárás
dagasztás

vibrációs síkszita csíra

hengerkimosó szita Nyers keményítő rost
centrifugál kimosó szita elválasztása
ívszita / szűrőhenger fehérje

csigás mosó / sűrítő

hidrociklon Keményítőtej
szeparátor tisztítása

forgódobos sűrítő Keményítőtej

centrifugál szeparátor sűrítése
ülepítő centrifuga

vákuum dobszűrő
horizontális tengelyű -
Keményítőtej
víztelenítése Szárítás
- víztelenítő centrifuga
 A keményítőgyártás közös műveletei és gépei

• Kimosás, vibrációs síkszita

elválasztás: hengerkimosó szita
centrifugál kimosó szita
ívszita, szűrőhenger
• Nyers keményítőtej hidrociklonok
finomító- és sűrítő csigás keményítőmosók
berendezések: szeparátorok
centrifuga
• Víztelenítő forgódobos besűrítők
berendezések: ülepítő centrifuga
horizontális tengelyű víztelenítő centrifuga
centrifugál szeparátor
vákuum dobszűrő
• Keményítőszárító pneumatikus szárító
berendezések:
Az elválasztás elve → molekula méret szerint (pl. ívszita)
→ sűrűség szerint (pl. multiciklon, szeparátor,centrifuga)
Sűrűség sorrend: csíra>rost,héj>fehérje>keményítő
 Ívszita

Előnye: nincs forgó rész

Hosszú élettartam
Automatizálható
Kis energia/tér igény
Kis veszteség

szűrlet szüredék Teljesítmény: 200 m3 /h

 A kukorica szem felépítése

Lisztes endosperm

Héj

Csíra
Szarus endosperm

Magcsúcs
 Kénessavas áztatás
A kukorica áztatás célja:
• víz felvétel
• keményítő és fehérje hidratálás
• vázfehérje lazítás
• SO2 adszorpció (cisztin -S-S- kötések hasítása)
• vízoldható anyagok kioldása
• tejsav baktériumok elszaporítása (puffer hatás –pH=3,9-4,1-)
sejtfal poliszacharidok puhítása)
+ _ + _
H2SO3  H + HSO3  H + SO3
_ _
R1 - S–S – R2 → R1 – S – SO3 + R2 - S

Paraméterek :48-52 C, 30-50h, 0,2-0,4g SO2 / kg kukorica

folytonos ellenáramú diffúzió
Lactobacillus bulgaricus (termofil), pH szabályozás
 Ellenáramú kukorica áztató rendszer
automatikus szabályozás/mérés: folyadék szint, tartózkodási idő,
áramlási sebesség, SO2 koncentráció, ürítés, pH, hőmérséklet
 Keményítő üzem
Kukorica Szemét, por

Őrlés
SO2 Tört szem Takarmány
Tisztítás üzem

Áztatósav Áztatás Áztatólé

Durva őrlés

Csíra Csíra
Csíra leválasztás Csíra víztelenítés szárító

Finom őrlés

Rost Takarmány
Mosóvíz Rost elválasztás Rost víztelenítés üzem

Sűrítés
Őrölt tört Keményítő – Fehérje Glutén Glutén
szem Glutén víztelenítés szárító
szeparáció

Szeszüzemi Multiciklonok Mosóvíz

táptartály
Cukorüzemi táptartály
Szeszüzemi
Finomított Víztelenítő
alapanyag centrifuga
keményítőtej Pneumatikus Natív
szárító keményítő
Keményítő származékok csoportosítása
Natív keményítő

Oldható Módosított Szubsztituált

keményítő keményítő keményítő

Hidrolízált Oxidált
keményítő keményítő

Maltodextrinek Keményítő
Dextrinek
(szörpök) cukor

Glükóz Maltózszörp

Izocukor
DE = dextrose equivalent (glükóz egyenérték)
 A keményítőhidrolízis enzimei

Amilázok Izomerázok Transzferázok

Glükózizomeráz Ciklodextrin-transzferáz

Endoamilázok Exoamilázok

a-amiláz Pullulanáz b-amiláz Glükoamiláz

R-enzim (amiloglükozidáz)
Izoamiláz
A keményítőbontó enzimek csoportosítása
és hatás mechanizmusa

glükoamiláz
a-amiláz
pullulanáz
b-amiláz

Nem redukáló láncvég

Redukáló láncvég
 A keményítőbontó enzimek jellemzése I.
ALFA-AMILÁZ: Ca-kofaktor
Molekulatömeg: 40-60 ezer Da
pH tartomány: 4,0 – 8,0
hőmérséklet tartomány: 40 – 95°C
Mechanizmus: endo, csak az a- D (1,4 ) kötéseket hasítja
Termék: G1 G8 oligoszacharid és
a-határdextrin
Előfordulás: növény, állat, mikroorganizmus
baktériumok: B. subtilis
Mezofil, termofil : B. licheniformis
B. stearothermophilus
Penészgombák: Aspergillus niger, Aspergillus oryzae
Készítmények: Tenase
Optispirit
Ceremix
Termamyl
 Alfa-amilázok
Előfordulás (növényi, állati, mikrobiális)
Élettani, technológiai jelentőség
Általános jellemzők
növényi állati baktérium penészgomba

pH 4,5-7,0 5,5-8,0 5,0-8,5 3,5-6,0

tartomány
Hőmérséklet 60-70 40-50 65-95 50-65
tartomány
Molekula 20-40 20-40 40-110 50-76
tömeg (kDa)
Kofaktor /? Ca2+ Ca2+ Ca2+ Ca2+
aktivátor Zn2+ Zn2+ Zn2+ Ba2+

metalloenzimek
 A kalcium szerepe
Ca hatás / stabilizálás

MA% MA%
3
100 100 ppm Ca2+
1,5

50 0,3 50 60
0 30
0

2 4 6 h 2 4 6 h
B. licheniformis B. amyloliquefaciens
A keményítőbontó enzimek jellemzése II.
PULLULANÁZ: Molekulatömeg: 50 - 150 ezer Da
pH tartomány: 4,5 – 7,5
hőmérséklet tartomány: 40 – 55°C
Mechanizmus: endo, csak az a-1,6 kötéseket hasítja
Termék: amilóz
lineáris maltodextrin
Előfordulás: mikroorganizmus - Aerobacter aerogenes

Egyéb a-D (1 6) kötéseket bontó enzimek:

R-ENZIM
Növényi eredet
a-határdextrinek a-1,6-os kötéseit is bontja
IZOAMILÁZ
Élesztő, penészgomba eredet
A pullulánt [a-D(1 6) kötéseket tartalmazó maltotrióz
polimer] nem tudja bontani
 A keményítőbontó enzimek jellemzése III.
GLÜKOAMILÁZ: Molekulatömeg: 40 - 150 ezer Da
Amiloglükozidáz pH tartomány: 3,5 – 5,5
(glükoprotein) hőmérséklet tartomány: 40 – 60°C
Mechanizmus: exo, minden glükozidos kötést bont
Termék: b-D-glükóz
Előfordulás: elsősorban mikroorganizmus, állati szövet
penészgombák: Aspergillus niger
Készítmények: Optidex
SAN
Dextrináz

BÉTA-AMILÁZ Molekulatömeg: 100 - 200 ezer Da

pH tartomány: 4 – 8
hőmérséklet tartomány: 40 – 60°C
Mechanizmus: exo, csak az α-D (1, 4 ) kötéseket hasítja
Termék: b-D-maltóz és b-határdextrin

Előfordulás: növény (árpa maláta)

baktérium: B. polymyxa
 Enzimes keményítő hidrolízis ipari lehetőségei

Keményítő
Folytonos technológia:
feltárás Bakteriális α-amiláz, pH=6-6,5 ; 100-120°C
folyósítás Ca++, pH=6,0-6,5 ;70-95 °C

Maltodextrin Cukrosítás Keményítőszörp

DE = 5-20) Szakaszos: pH=4-5 (DE = 30-80)
60°C, A.niger GA
Cukrosítás A.oryzae AA
szakaszos
Cukrosítás Maltóz szirup
szakaszos: pH=5,5, Maltóz
Glükózszörp 50 °C, AA+β-amiláz
B. αA + P. αA
Izomerizáció
folytonos pH=7,5-8,5; 60-65°C
glükózizomeráz
Izocukor Elválasztás Fruktóz szirup
(HFCS) (G+Fr) Fruktóz
 Keményítő hidrolízis/lebontás lehetőségei:
1.Savas hidrolízis
H+ reverzió
Keményítő Glükóz Genciobióz
-3H2O Intramolekuláris vízvesztés
HO – CH – CH – OH
H
HO – H2 C H C C H C
O
OH OH
H+

CH CH
HO – H2 C C C HO HMF
O

POLIMERIZÁCIÓ
CH3 C CH2 CH2
+ HCOOH Polimerek
O COOH

γ - keto – karbonsav hangyasav

 Savas hidrolízis (Kroyer eljárás) pára
Keményítő expanziós
zagy sav pH =2,0 tartály
20 Be°
csőkígyó 140°C

visszacsapó
szelep

folyósított
nagy nyomású keményítő
pumpa gőz kondenzátum

Kroyer reaktor
Cső a csőben reaktor
15 bar
gőz 2-3 perc tartózkodási idő
keményítőzagy pulzáló áramlás lamináris
áramlás gátlása
 2. Savas/enzimes hidrolízis

1. lépés: Savas lebontás DE ~18-20

(sósav, salétromsav, kénsav)
2. lépés: pH állítás 4,5
(szóda, kalcium-karbonát)
3. lépés: glükoamilázos cukrosítás 60°C, 70 óra

DE, dextróz ekvivalens: 0 100 között,

kifejezi a hidrolízis %-os mértékét (glükózban)

Natív keményítő = 0; glükóz = 100

 3. Enzimes hidrolízis
Enzimes katalízis:
1. lépés: alfa-amilázos folyósítás pH=6,0; T=60-90°C
2. lépés: pH állítás 4,5
3. lépés: glükoamilázos cukrosítás pH=4,5-5,0; T=55-65°C

CH2OH CH2OH CH2OH CH2OH

O O O O
H+
C1 C4 C1 C1 + C4 C1
H2O

O O OH OH

Reszintézis:
Gn + G Gn+1
1,6 és 1,3 kötésű
oligoszachridok:
izomaltóz
izomaltotrióz
Transzglükozidáz hatás:
 A keményítő biokonverzió fő szakaszai
Enzimes Műveleti lépések Termékek
folyamat
Keményítő szuszpenzió

csirízesedés
1. Maltodextrinek
folyósítás
dextrinizálás

oligoszacharidok
Maltóz szirup
2. Kevert szirupok
cukrosítás
Glükóz szirupok
Fr / Gl szirup
3. izomerizáció (izocukor)
Glükóz +
oligoszacharid
fruktóz
dúsítás
Nagy fruktóz
tartalmú szirupok
Kristályos fruktóz
 A keményítő folyósítása
1. Csirizesítés: legkritikusabb lépés
szárazanyag: 25-40%
vízfelvétel: 20-60°C (duzzadás H kötések felbontása)
gélesítés: gyors viszkozitás növekedés
retrogradáció megakadályozása
sav adagolás (Kroyer technológia) pH=1,5-2,0, 140-150°C
hőinjektor / a-amiláz pH=6,0-6,5 ; 110-140°C
- B. subtilis 85-87°C
- termostabil 95-100°C
2. Folyósítás
szakaszos:
- 0,2 – 0,4 liter B. subtilis a-amiláz
25-40% sz.a., pH=6,8-7,0 Ca2+ 200-400ppm, 85-90°C, 20 perc
- nyomás alatti hőkezelés (140°C, 5 perc)
- hűtés 85°C
- 0,8 – 1,8 liter/ tonna a-amiláz, reakció idő függ a kívánt DE értéktől
- enzim aktiválás (100°C, 10-15 min)
folytonos: egy- és két ,ill. három részletben adagolt alfa-amiláz
Gőz injektor (Jet cooker)
 A keményítő folyósítása /enzim adagolás 3 részletben/
folyósító tartály
expanziós tartály
keverő tartály
gőz injektor AA
Keményítő CaCl2
zagy
←AA 105-140°C dextrinizáló tartály
AA

85°C

100°C hőcserélő
60°C
Folyósított keményítő

Műveletek / technológiai paraméterek:

Paraméterek: hőfeltárás folyósítás dextrinizálás
Keményítő sz.a. 35-42%
Hőmérséklet (°C) 135-142 100 85
pH=6,0-6,5
Reakció idő 0,2-0,5 min 20-30 min 120-150 min
Termostabil alfa amiláz
Enzim (l/t) 0,2 (20%) 0,5 (50%) 0,3 (30%)
Ca 2+ (50-100ppm) DE érték 1-3 10-15 18-25
 Cukrosítás
Glükóz előállítás A. niger glükoamiláz (GA)
Különböző édesítőszer: A. niger GA / A. oryzae aA, izocukor(GI)
A.oryzae alfa-amiláz (aA): maltotrióz, maltóz termék

Általános reakció feltételek:

szakaszos technológia
kevertetett reaktor
pH=3,8-4,5
T=55-60°C
reakció idő: 48-72 h
Probléma: transzglükozidáció izomaltóz
reszintézis izomaltotrióz
kristályos glükóz gyártásnál 20-30%-os veszteség
hidrol!
 A keményítő enzimes cukrosítása
Glükóz oldat
glükoamiláz vákuum dobszűrő (DE=96-98)
Keményítő
szirup
csíraolaj
(DE=15-20)

60°C
glükóz
Steril szűrő
szilárd
gyertya

ülepítő
Cukrosító tartály

Kation- és anion
Paraméterek: cserélők
Folyósított keményítő: sz.a. 40-42% DE=15-20 pH=4,2-4,5
Enzim: Aspergillus niger glükoamiláz
Reakció idő: 45-55 óra
Termék: 94-96% glükóz tartalom
Szennyezők: színanyagok, fémek (Ca 2+), HMF
szerves savak, nitrogénvegyületek
mikroorganizmusok
 A keményítő hidrolízis eljárásainak
összehasonlítása
Paraméterek Savas Savas/ Enzimes
enzimes
Bontásfok 75 - 85 92 - 95 97 - 98
Glükóz tart. (%) 80 - 85 90 - 91 97 - 98
Reverzió (%) 10 - 12 5-8 ~1
HMF (%) 0,2 – 0,5 > 0,2 -
Relatív szín 10 - 20 0,2 – 2,0 > 0,2
 Maltóz szirupok
Technológia: hasonló a keményítőszörp előállításához
eltérés: speciális enzimek, pullulanáz, b-amiláz, A. oryzae a-amiláz

Oligoszach.
Főbb termékek DE G (%) Maltóz (%)
(%)
Maltóz szirup 40-50 7-10 40-50 10-15
Nagy DE értékű M.Sz. 60-70 35-40 30-40 5-15
Extra Maltóz szirup 60 1-2 85-90 5-15
Kristályos maltóz 95 felett

Felhasználás / tulajdonságok
alacsony higroszkóposság
kristályosodás gátlás (édesipar, gyümölcskonzervek, stb)
könnyű lebontás / tápszer / söripar
édesítőszer (hidrogénezés maltitol)
 Keményítő hidrolízis termékek
Termékek Bontásfok (DE) Felhasználás
állományjavító
Maltodextrin 3-20
fermentációs iparok
ragasztó
15-30 állományjavító, töltőanyag
Keményítő- 30-50 édesítőszer, konzerv
szörpök
50-75 italtechnológia, édesipar
Keményítő- 60-80 édesipar
cukor
cukrászat
kristályos glükóz
Dextróz szörp
Glükóz 96-98
hidrol / Corvital

Glükóz intermedier izocukor (HFCS)

C-vitamin
alkohol / élesztőgyártás
Komplex kukorica feldolgozás
izocukor előállítás
 Komplex kukorica feldolgozás
Cél: értéknövelő feldolgozás
termékszerkezet
agrárágazat problémái
(olajválság, biotechnológia, árak, túltermelés)

Kukorica feldolgozás lehetőségei

Szárazőrlés Nedves őrlés

Három frakció: 10% csíra Öt frakció: keményítő
35% liszt fehérje
55% dara takarmány
olaj
kukoricalekvár
Korlátozott számú termék Nagy termék variáció
Előnyök
20%-kal kisebb beruházás Összes komponens külön kinyerhető
Nem függ a nyersanyag minőségtől flexibilis technológia
Kisebb fajlagos energiaszükséglet tovább feldolgozás
Nincs szennyvíz széles termékválaszték
Hátrányok
35% nem kerül feldolgozásra szennyvíz probléma
Nincs értékes termék beruházás nagy
Csak elektromos energia nyersanyag minőség
Nem flexibilis
 A komplex kukorica feldolgozás folyamatábrája
Kukorica

Egész szem Tört szem

áztatóvíz
Keményítőüzem Szeszüzem

Előpárlat
Keményítőtej Kukorica rost Csíra Glutén Finomszesz
Moslék

Glükóz szörp Izocukor Takarmány

üzem
Natív Keményítő Glükóz Kristályos Izoszörp Izocukor
keményítő hidrolizátum szirup glükóz F42 F55
 Glükóz izomerizáció
Jelentősége: szacharóz helyettesítése /invertáz:G-F→G+F/
izomerizáció
kukorica keményítő glükóz G+F F (dúsítás)
új típusú édesítőszer
Glükóz izomerizáció lehetséges útjai:
- lúgos
- enzimes: glükózizomeráz – rögzített enzim
(pH: 7-8, T=50-60°C) Co2+ kofaktor
H C O CH2OH
CH2OH CH2OH
H C OH C O
OH- OH- C OH C O
HO C H HO C H OH-
HO C H C OH
H C OH enzim H C OH H C OH H C OH
H C OH H C OH
CH2OH CH2OH H C OH H C OH
CH2OH CH2OH
Glükóz fruktóz 2,3-endiol pszikóz
(pH 8-10, 60-80°C)
Aldóz ---ketóz átrendeződés enolízáció
 Glükózizomeráz
Elsődlegesen xilózizomeráz

Fermentáció: (inducer:xilóz ! Drága)

helyettesítés, búzakorpa, xilán
új törzsek, konstitutív mutáns
katabolit represszió szabályozás
körülmények: 25-30 óra, 30 °C, Co2+, Mg2+
fermentlé feldolgozás – sejtfeltárás – intracelluláris enzim, rögzítés

Enzim tulajdonságok:
4 alegység, Molekulatömeg: 150-170 ezer Da
Co2+, kofaktor
Ca2+, inhibítor (Mg2+ védőhatás)
pH optimum: 7,5-8,5; hőm.optimum: 60-65 °C

Fejlesztés:
extracelluláris enzimtermelő törzsek
hőstabilitás fokozása
Ca érzékenység megszüntetése
pH optimum csökkentése
géntechnika

Főbb termelő törzsek:

B.coagulans
Streptomyces albus
Streptomyces rubiginosus Glucose isomerase crystals under the
Actinoplanes missuriensis scanning electron microscope
 Izocukor előállítás műveleti lépései
keményítőtej hidrolízise

nyers glükóz oldat

retentát membránszűrés

vákuumdobszűrés permeát
glükóz
szirup bepárlás bepárlás

fehérjeszűrés

glükóz ioncserélés

bepárlás izomerizálás

hidrol kristályosítás bepárlás F55 izocukor

kristályos glükóz F42 izocukor fruktóz dúsítás

fruktóz szeparálás

bekeverés F80-95 fruktóz

ioncserélés
kristályos fruktóz
bepárlás
 Izocukor előállítása kukorica keményítőből
AA GA GI
Keményítő maltodextrin glükóz izocukor (HFCS)

Glükóz izomerálás

glükóz adalékok

exp.
hűtő

gőz Izocukor
(70-72% sz.a)
sterilező automatikus
szabályozó enzim steril bepárló
ioncserélő
reaktor szűrő
Paraméterek: Termék: izocukor:
Szubsztrát: 42-45% glükóz 42% fruktóz
Hőmérséklet: 60 °C
pH: 7,8 52% glükóz
Adalék: MgSO4 / NaHSO3 6% oligoszacharid
Rögzített glükóz izomeráz
Str. albus, B. coagulans
Aktív centrum Co2+ /védő Mg2+
Inhibítor: Ca2+
 Optimális izomerizációs paraméterek
• Szubsztrát: koncentráció 38-45% (sz.a.)
mikrobiológiailag steril
Ca-ion mentes
96-98 DE értékű glükóz
• pH: 7,8-8,2
• Hőmérséklet: 58-65°C
• Enzim: rögzített glükózizomeráz
(kovalens rögzítés, szferikus szerkezet)
• Adalék: MgSO4 (150-220 ppm, ~20xCa2+)
NaHSO4
• Tartózkodási idő: 0,8 - 4,0 óra (min - max)
• Konverzió: 42-45% fruktóz
• Bioreaktor: töltött ágy, soros kapcsolás
üzemi élettartam: max. 3 t½ (~ 10% maradék aktivitás)
~ 3000 óra
 Növelt fruktóz tartalom elérési lehetőségei

IZOMERIZÁLÁS
GLÜKÓZ
SZEPARÁLÁS
dúsítás
bepárlás
FRUKTÓZ SZIRUP
keverés
kristályosítás

KRISTÁLYOS
F 42 F 55 VHFS (70-95%)
FRUKTÓZ
Technológiai lehetőségek Eljárások:
egy oszlopos
• vákuum kristályosítás szakaszos
• programozott hűtés max: 55-60% fruktóz mozgóágyas
• adszorbció recirkulációs
félfolytonos
• ioncsere max: 90-95% fruktóz MCI
• ion kizárás folytonos: látszólagos mozgóágyas
(UOP)
 Az izocukor alapú édesítőszerek

Egyéb Relatív
Fruktóz % Glükóz % szénhidrát %
édesítés
F42 42-44 50-54 4-6 0,9

F55 55-60 40-35 3-5 1-1,1

F90 92-95 5-7 <1 1,5

(VHFS)

Kristályos 99-100 0-1 - 1,7

fruktóz
F100

Szacharóz 1,0
 Kukorica keményítő alapú édesítőszergyártás

Új természetes alapú édesítőszer

Bevezetés indokai (1960 → napjaink)
USA: High Fructose Corn Syrup (15-42% fruktóz)
EU: Isoglucose (42-60% fruktóz)

Problémák:
• Európai Közös Piaci Mezőgazdasági Politika
• „cukor” lobby
áttörés → 55-60% fruktóz tartalmú szörp felhasználható szacharóz
helyett az üdítőiparban.
1985 → Coca Cola, Pepsi Cola
1995-re telítődött a piac ~6 millió tonna első generáció termék /42-55%Fr/
• termék-szerkezet változás
• növelt fruktóz tartalom előtérbe kerül ( jelenleg 25millió tonna felett)
 Édesítőszerek / gyógyélelmiszerek
Glikémiás index (Jenkins kutatásai)
Vércukor emelő szénhidrátok csoportosítása
„gyors” szénhidrátok Gix > 90
„közepes” szénhidrátok Gix 70 – 90
„lassú” szénhidrátok Gix < 70

Gix értékek

Poliszacharidok: ~ 80 -100
Kenyér 100 -110
Rizs 80
Tészták 60 -70
Glükóz 138
Fruktóz 28!
Szacharóz 86

A fruktóz természetes édesítőszer lehet cukorbetegek részére

Rögzített enzimek
és rögzített sejtek
 Rögzített enzimes bioreaktorok
Előnyei
költség%
• újra felhasználás 100
energia
• műveletszám csökkenése
munka-
• folyamatos technológia 80 erő
• nagy fajlagos aktivitás
– rövid reakcióidő enzim
60 energia
– reaktor térfogat csökkenés
munkaerő
• mellékreakciók kisebb

anyagköltség
(szubsztrát)
40 hordozó
valószínűsége enzim
• kisebb energia szükséglet
20 anyag-
• többlépéses (kémiai költség
szintézis) reakciók
helyettesítése oldott enzimes rögzített enzimes
• gazdaságosság? katalízis
Rögzített enzimes technológiák sikeres ipari
bevezetésének alapvető kérdései
Eljárás: alapvetően új technológia és a termék is egyedülálló a
piacon
Termék: új, jobb minőségű, nagyobb kitermelés
Enzim: kisebb költség, megfelelő stabilitás
Szubsztrát: alkalmas a közvetlen felhasználásra
(koncentráció, mentes szilárd részektől, stb.)
Művelet: szükséges-e elő- és utókezelés,
automatizálható-e a folyamat
termék és melléktermék-képződés ellenőrizhető
Üzemesítés: léptéknövelés megvalósítható
infrastruktúra, személyi feltételek
Gazdaságosság: az eljárás valóban a legjobb megoldás,
versenyképes-e a hagyományos technológiával
van-e igény
 Enzim vagy sejt rögzítés
ENZIM SEJT
• Extracelluláris enzim • Intracelluláris enzim
• Nincs szükség kofaktorra • Az enzim érzékeny
• Kis rögzítési veszteség • Sejtfeltárás / extrakció nagy
• aktivitás veszteséget okoz
• A rögzített enzim stabil • Konszekutív reakciók
• Az üzemi feltételek között • Szubsztrát / termék
Kis molekulaméret
• A zavaró enzimrendszerek
inaktiválhatók
Sejtrögzítés szükséges:
- multienzim rendszerek
- kofaktort igénylő rendszerek
- koimmobilizálás
 Rögzített enzimek/sejtek élelmiszeripari alkalmazása
(félüzemi és üzemi méret)
ALKALMAZÁS ENZIM / SEJT REAKTOR TÍPUS
Fruktóz szirup glükózizomeráz Töltött ágyas reaktor
Laktóz hidrolízis (tej) laktáz Cső, membrán, fluid ágyas
Laktóz hidrolízis (savó) laktáz Töltött ágyas és membrán
Keményítő cukrosítás glükoamiláz Töltött ágyas reaktor
Raffinóz hidrolízis a-galaktozidáz Töltött ágyas reaktor
Szacharóz hidrolízis invertáz Töltött ágyas reaktor
Izomaltulóz mikrobasejt Töltött ágyas reaktor
Glükonsav gyártás glükózoxidáz Kevertetett és töltött ágyas
UHT tej kezelés szulfhidriloxidáz fluid ágyas reaktor
Zsírsav átészterezés lipáz Töltött és fluid ágyas reaktor
Gyümölcslé derítés pektinészteráz Fluid ágyas reaktor
Instant tea tannáz Töltött ágyas reaktor
Fehérje hidrolízis tripszin Kevertetett és töltött ágyas
(sör, gyümölcslé, bor stb.) papain Töltött ágyas reaktor
Etanol gyártás élesztősejt Töltött és fluid ágyas reaktor
Sör gyártás élesztősejt Töltött és fluid ágyas reaktor
 Rögzített / immobilizált / enzimek
Rögzítési módszerek csoportosítása

Oldhatatlan enzim Oldott enzim

kötés bezárás ultraszűrő üreges

membrán csőreaktor

gélbezárás mikrokapszulázás

keresztkötés hordozóhoz kötés

fizikai ionos fém kovalens

adszorpció kötés komplex kötés

Kombinált rögzítés: adszorpció + keresztkötés

 Különböző rögzítési technikák összehasonlítása

JELLEMZŐK ADSZORPCIÓ KOVALENS GÉLBEZÁRÁS

Technológia egyszerű nehéz nehéz
Kötési erő gyenge erős közepes
Fajlagos aktivitás közepes nagy kicsi
Rögzítési költség kicsi nagy közepes
Alkalmazhatóság általános általános korlátozott
Regenerálhatóság igen nem nem
Védelem a mikrobiális nem nem igen
fertőzéssel szemben
 Bioreaktor típusok

kevertetett kevertetett folyamatosan áramló

(szakaszos) (folyamatos) kevertetett reaktor

töltött ágyas
recirkulációs

CFST ülepítővel

fluid ágyas üreges csőreaktor

CFST + ultraszűrő membrán (hollow fiber)
Szeszipar
 Ajánlott irodalom

Gyimesi,L és Sólyom,L: Élesztő és Szeszipari Kézikönyv

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest,1979
1.fejezet: Élesztő- és szeszgyártás mikrobiológiája
4.fejezet: Szeszgyártás
Békési,Z. és Pándi,F.:Pálinkafőzés
Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2005
2.fejezet.: A gyümölcspálinkák alapanyagai
4.fejezet.: Lepárlás és pálinkafőzés
 Anaerob fermentáció
Az alkoholos erjesztés elméleti
alapjai
Tematika

Történeti áttekintés
Az anaerob fermentáció biokémiai alapjai
Az alkoholos erjedés fő lépései
A Saccharomyces cerevisiae szerepe az alkoholos erjesztésben
Másodlagos erjedési melléktermékek
Az élesztőtörzsek ipari alkalmazásának elvárásai
Az ipari erjesztési technológiák fő jellemzői
Az élesztők élelmiszeripari alkalmazása
 ANAEROB FERMENTÁCIÓS ELJÁRÁSOK
Szeszipari technológia történelem
Prehisztorikus idők: „tudatos” erjesztés
gyümölcs, ecetes erjesztés
Időszámítás előtti korszak
Asszíria (Kr.e. 3000) → szőlőtermesztés
Babilónia (malátázás) → sörerjesztés
Egyiptom → erjesztett italok
Írott emlékek
Kr.e. 300: sumér sörgyártási technológia
babiloniak: 20 sör receptúra
tejsavas erjesztés
egyiptomiak: pörkölés (árpa)
cukor pótanyag
gyümölcs sörök
 Szeszipari technológia történelem (folyt.)
Időszámítás utáni korszak
300-500: kelta, német felsőerjesztés
Moselle-Rohne Borvidék (Marcus Aurélius Probus)
IX-XI. sz.:lepárlás, illóanyag kinyerés
borpárlat – Spirit vini –
XIII-XIV. sz.: élesztőhab kinyerés – pálinka, sörfőzés
Orelans-i ecetgyártás
XVII. sz.: Leewenhock – élesztő, mikroszkóp
Adam, Pistorius, Coffay-Still – desztilláció
XVIII. sz.: lepárlás műveleti eszközei (kond., rektifikáló)
XIX. sz.: szétválnak a szakmák/ tudományágak
biokémia, mikrobiológia, kémia, analitika
Pasteur, Hansen, Koch, Erxleben
(gőz + erőátviteli rendszerek → nagyüzemi szeszgyártás)
XX. sz.: mérnöki, biomérnöki, biotechnológiai eredmények
 Anaerob fermentáció (erjesztés)
ATP regeneráló folyamat (metabolikus), amelyben a
szerves szubsztrát (hexóz) terméke szimultán elektron
donor, és elektron akceptor
Szerves szubsztrát

lebomlás F1,6 DiP úton

ATP regenerálás lebontott termékek
lebontási termékek oxidálása átvitele a H akceptorra (redukció)
H

ATP
CO2 Redukált termék

Mikroorganizmusok: szigorúan anaerobok (Clostridium)

aerotoleránsak (Lactobacillus)
mikroaerofilek (coli, ecetsav baktérium)
fakultatív anaerobok (S. cerevisiae)
obligát aerob (Candida, Clodotorula)
 Erjedési folyamatok végtermékei
Tejsav PIRUVÁT acetaldehid + CO2
Tejsavbaktériumok
Etanol
a-acetotejsav oxálecetsav Élesztők
H2+CO2
acetil-KoA
hangyasav
almasav
acetoin
H2 CO2
borostyánkősav
2,3-butándiol
Etanol Ecetsav
Coli aerogenes csoport
Propionsav
acetoacetil-KoA
Propionsav baktériumok
aceton butiril-KoA

Izopropanol Vajsav Butanol

Clostridium fajok
 Alkoholos erjedés főbb lépései (EMP ciklus)
Hexóz foszforilezése 2 mól triózfoszfát
hexokináz DHA GAP
ATP ADP egyensúly!
Triózfoszfát dehidrogénezése foszfoglicerinsav
NAD+ ADP
kináz
NADH2 ATP
Foszfoenol piroszölösav képződése
ADP
piruvátkináz
-H2O
ATP

Piroszölösav
CO2 dekarboxiláz
Acetaldehid
NADH2
alkoholdehidrogenáz
NAD+

Etilalkohol
 Saccharomyces cerevisiae
Fakultatív anaerob szervezet
Anyagcserét szabályozó mechanizmusok
Pasteur effektus: molekuláris oxigén jelenlétében az erjesztés gátlódik
Crabtree effektus: a cukor felesleg még jó oxigén ellátás mellett is gátolja
a légzési enzimeket
aerob 6CO2 + 6H2O
Hexóz lebontás
anaerob 2CH3-CH2-OH + 2CO2
A légzés energia mérlege
Glükóz 6H2O + 6CO2 + 673,4 kcal
100 kg 48 kg élesztő szárazanyag
Az erjesztés energiamérlege /hatásfok=26%/
Glükóz + 2Pi + 2ADP C2H5OH + 2CO2 + 2ATP + 14,6kcal
100 kg 51 kg 49 kg
Az anaerob és az aerob anyagcsere utak

ANAEROB glükóz
AEROB
2 etanol
NAD

glikolízis
NADH2 6 O2 6 H2O
2NADH2 2NAD
2 ATP
34 ATP
2 acetaldehid 2 piruvát
terminális oxidáció
2 CO2 2 NADH2
2 ATP
6NADH2 6NAD 2FADH2 2FAD
2NAD
2 CO2
2 Ac-CoA 2 GTP
citromsav kör

4 CO2
 Saccharomyces cerevisiae jelentősége
az erjesztésben

Életciklus – dominál a diploid fázis (nemesítés)

– jó erjesztés
– minimális melléktermék
Anyagcsere folyamatok – obligát aerob
– fakultatív anaerob
különbség a glikolízis útban
piroszőlősav → terminális oxidáció (ob. aer.)
vadélesztők: Rhodotorula, Saccharomycopsis, Candida
Fakultatív anaerob
– fermentatív fajok (Sc. és Schizosaccharomyces)
– respiratív fajok (vadélesztők)
 Saccharomyces cerevisiae jelentősége
az erjesztésben (folyt.)
Fermentatív fajok: represszáló szénforrások (G,F,Mannóz)
jelenlétében az alkoholos erjedés részaránya aerob
viszonyok között is preferált, gyors a cukor bontás, kicsi
légzési hasznosulás
Katabolit represszió (Crabtree effektus)
glükóz jelenlétében a légzési enzimek szintézise gátolt
Respiratív fajok: glükóz légzési enzimeket gátló hatása
nem érvényesül, dominál a terminális oxidáció
Pasteur effektus (átkapcsoló mechanizmus)
az élesztők oxigén jelenlétében csökkentik a glükóz
felvételt és alkohol helyett sejttömeg képződik
energetikai problémák (hatásfok! 2/38 ATP arány;
20x több cukor szükséges
 Másodlagos erjedési melléktermékek
képződési lehetőségei piroszőlősavból
etanol ecetsav vajsav
NAD
CoA-SH
H2O 2NAD
NADH2 CoA-SH CO2
acetaldehid H2O
NAD NADH2 CO2 NAD NADH2 H2O CoA-SH
2NADH2

tejsav piroszőlősav Ac - CoA acetecetsav

CO2
CoA-SH hangyasav
diacetil
oxálecetsav 2H2O CO2
NADH2 NAD
NADH2
NAD CO2
acetion NAD aceton
almasav NADH2 CoA-SH
NADH2
NADH2 NAD CO2
NAD H2O
2,3-butándiol fumársav borostyánkősav propionsav
 Az erjesztés során képződő termékek

Alkoholok Savak Észterek Egyebek

Glicerin Ecetsav Etilacetát CO2
Etanol Tejsav Acetaldehid
n-Propanol Piroszőlősav bármilyen Diacetil
Butanolok Borostyánkősav észter a H2S
Amilalkoholok Kaprilsav keletkezett Pentándiol
savakból és
Feniletanol Almasav alkoholokból Butándiol
Vajsav Acetálok
 Erjedési mellékreakciók I.
1) Glicerin képződés

NADH2 NAD+

glicerintermelés fokozása 2% → 30%

2) Szerves savak képződése

 Élesztőtörzsek erjedésipari
alkalmazásának elvárásai
Sör Bor/párlat Ipari alkohol
jó erjesztő képesség
tolerancia nagy kezdeti szénhidrát konc.-nál
25-35%
genetikai stabilitás
alkoholtűrő képesség
10% feletti alk. konc.
széles hőmérséklet tartomány
(2-35°C)
jó ozmotikus tulajdonságok

jó ülepedő képesség
kis szubsztrát szelektivitás
jó adaptivitás
 Speciális elvárások az
élesztőtörzsek ipari alkalmazásánál
Sör Bor/párlat Ipari alkohol

• Jó diacetil bontás • Minimális metabolit képzés

• Nyomástűrés (kozmaolaj)
• Flokkuláló képesség • Gyors erjesztés és alkohol
• Megfelelő metabolit képzés tűrés

• Alacsony illósav képzés

• Jó aroma és metabolit képzés
• Szulfit rezisztencia
• Tannin rezisztencia
 Ipari erjesztési technológiák fő jellemzői
Bor/párlat Sör Ipari szesz
Fizikai tényezők
hőmérséklet (°C) 15-25 2-15 25-35
pH kezdeti 3,0-3,5 5,0-5,2 4,5-5,0
végső 3,0-3,6 3,8-4,2 4,0-4,2

Fermentációs idő
főerjesztés (h) 50-150 30-40
utóerjesztés több hónap 1-2 hét -

Technológia szakaszos szakaszos félfolytonos

szabályozott, irányított erjesztés folytonos

Szubsztrát (erjeszthető 6 C atomos szénhidrátok)

Gl, Fru, Gal, szacharóz, maltóz, maltotrióz

Nyersanyag források szőlő, gyümölcs árpa, maláta melasz

árpa, maláta pótanyagok kukorica
kukorica, rozs (keményítő)
cellulóz
 Élesztők ipari alkalmazása
Söripar S. cerevisiae, felsőerjesztésű – ale
S. pastorianus (S. carlsbergensis)
alsóerjesztésű – lager
Boripar S. cerevisae, Zygosaccharomyces,
Schizosaccharomyces, Saccharomycodes
nemzettségek
Szeszipar S. cerevisiae, Kluyveromyces lactis – tejsavó
Élesztőgyártás Saccharomyces cerevisiae
Takarmányélesztő Candida utilis, Kluyveromyces sp.,
Torulopsis sp.
Szín és ízanyagok termelése
Rekombináns fehérjék előállítása
 Ipari szeszgyártás

Tematika
A szeszipar ágazati felosztása és kapcsolata az agrárágazattal
Az etilalkohol felhasználási területei
Az iparág helyzete, történeti áttekintés és az előállítás problémái
Az alkohol előállítás nyersanyagai
Az ipari szeszgyártás műveletei és jellemző technológiai lépései
A bioalkohol (biofuel) előállítás lehetőségei és problémái
A cellulóz alapú alkoholgyártás
Az ipari szeszgyártás fejlesztési irányai
 Ajánlott irodalom

Gyimesi,L és Sólyom,L: Élesztő és Szeszipari Kézikönyv

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest,1979
1.fejezet: Élesztő- és szeszgyártás mikrobiológiája
4.fejezet: Szeszgyártás
Békési,Z. és Pándi,F.:Pálinkafőzés
Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2005
2.fejezet.: A gyümölcspálinkák alapanyagai
4.fejezet.: Lepárlás és pálinkafőzés
 Erjedésipari ágazat
• Jellemzői
– sokféle vállalkozási forma
– fermentáció/ műveleti fejlődés
– nyersanyag
– új fejlesztési irányok előretörése
• biofuel, pálinka, enzimes keményítő- és cellulóz hidrolízis,
• szimultán erjesztés és cukrosítás,folytonos technológiák
• Tulajdonviszonyok
– külföldi tőke
– decentralizálás
– kisvállalkozások növekedése
• Foglalkoztatottság
– 1990-2000 között jelentős (25-40%) csökkenés
– jelenlegi helyzet
 Erjedésipari ágazat (folyt.)
• Bruttó termelési érték
szeszipar, italtechnológiák, izocukor → növekedés
• Agrotechnika
kulcskérdés a nyersanyag ár!
termelés visszaesése (cukorrépa, gyümölcs, árpa)
• Kitörési pontok
– terméshozam növelés
– céltermelés/ minőség
– feldolgozottság növelése (bioalkohol)
– EU piacra betörés/ új termékek
 Szeszipar ágazati felosztása
Alapanyagok Termékek
Ipari szeszgyártás
• Keményítő finomszesz, biofuel
• Cellulóz biofuel
• Egyéb cukortartalmú levek:diszacharidok, finomszesz
mezőgazdasági és ipari melléktermékek, finomszesz és
(bagasz,melasz, szulfit-szennylúg, tejsavó, stb.) Biofuel/ipari szesz
Italipar
borok, pálinkák
• Gyümölcsök
bor, borpárlat
• Szőlő
sör, whisky,
• Gabona
párlatok
Likőripar
finomszesz, borok, pálinkák, párlatok, gyógynövény kivonatok,
illó olajok; természetes, természet azonos és szintetikus szinezékek, aromák
 Etilalkohol felhasználási területei
italgyártás
Általános energia
hűtőfolyadék

Vegyipari
alapanyag Oldószerek

észterek, éterek festékek

etilhalogének drogok
etilanilin származék ragasztók
glicerin (?) nitrocellulóz
oxidációs termékek: kristályosító közeg
• ecetsav kozmetikai ipar
• acetaldehid
• kloroform
 Szeszipar kapcsolata az agrárágazattal
Kulcskérdés → nyersanyag
agrotechnika/ terméshozam
céltermelés
Gazdaságosság → feldolgozottság fokozása
jelenlegi helyzet kukorica: 4-5%
búza: 2%
árpa: 10-12%
cukorrépa/ melasz: 100%
Felhasználás
gabonafélék: kukorica (keményítő, szesz, izocukor, sör)
árpa (sör)
búza (fehérje, keményítő)
cukorrépa: melasz (élesztő, szesz)
gyümölcs: égetett szeszes italok, ecet

termelés visszaesés (20-30%), vetésterület csökkenés,

nyersanyagár növekedés
 Hazai ipartörténet
XIX. század második felében alakult ki a szerkezet
Szeszgyártás
• 1870-es évek → mezőgazdasági szeszgyártás (kisüzem)
→ ipari szeszgyárak (3000 szeszfőzde)
évente: 200 millió hlf termelés
• 1914 termelés: 124 millió hlf
burgonya,
830 mezőgazdasági gabona,
30 ipari szeszgyár „bor”
• 1920-1950csökken a termelés cukorrépa
nyersanyag bővülés kukorica
(1921: 20 millió hlf) bor ?
• 1948 államosítás, centralizáció
új ágazati struktúra
 Hazai ipartörténet (folyt.)
• 1989 6 szeszgyár, termelés 60 millió hlf
új eljárások, takarmányélesztő,
ecetgyártás
víztelenítési technológiák
rekonstrukció
• 1998 3 szeszgyár (Győr, Szabadegyháza, Budafok)
+1 borlepárló (Kunfehértó)
kb. 10 középüzem (100 ezer hlf alatt)
(vegyes alapanyag)
kb. 800 lakossági szeszfőzde
Éves etilalkohol termelés: 53 millió hlf
Belföldi értékesítés: 38 millió hlf
 Alkoholgyártás nyersanyagai
• Közvetlenül erjeszthető: melasz (50% szacharóz)
cukorrépa (10-15% szacharóz)
gyümölcs (7-12% G, F, Sz)
tejsavó (4-5% laktóz)
szulfit szennylúg (2-3%)
• Közvetve (poliszacharid) erjeszthető:
kukorica
burgonya
gabona
cellulóztartalmúak
csicsóka(inulin)?
• Etilén / Acetilén / Kőolaj….(Szintetikus alkohol)
 Közvetlenül erjeszthető szénhidrát források

• cukornád, cukorrépa: nincs szükség enzimre

• cukor cirok: szacharózon kívül keményítő
amiláz/ celluláz adagolás
• melasz: invertáz /növeli a kitermelést
asszociál az élesztő sejtfalon, elősegíti a cukor transzportot
• bagasz: (kipréselt cukornád):
celluláz/ hemicelluláz fokozza a kitermelést; invertáz
• tejsavó: környezetvédelmi probléma
BOD /BOI/= 30-40ezer mg/l
a laktózt a S.cerevisiae nem képes hasznosítani
USA: 9 millió tonna/ év savó
potenciális: 35 millió hl alkohol
Magyarország: 60 ezer tonna/ év savó
Közvetlenül erjeszthető szénhidrát források (folyt.)

tejsavó összetétel:
– 90-95% víz
– 4-5% laktóz
– 0,5-0,8% fehérje
– 0,1-0,3% zsír
– 0,5% hamu
– 0,1-1,0% tejsav
pH= 4,5-6,0
probléma: laktóz fermentálhatóság (S. cerevisiae nem fermentálja)
hasznosítási lehetőség
→ hidrolízis: β-galaktozidáz (Gal+Glü) + S.cerevisiae + erjesztés
→ közvetlen erjesztés Kluyveromyces lactis élesztőgombával
→ kevert szubsztrát (kukorica-savó) és kevert élesztő
 Keményítő tartalmú nyersanyagok feltárása

Alapelv: → feltárás és folyósitás alfa-amiláz

→ cukrosítás glükoamiláz
kukorica: termostabilis α-amiláz, (B. amiloliquefaciens, B. licheniformis
nem termostabilis α-amiláz: (B. subtilis)
glükoamiláz (Asp. niger )
árpa: probléma a β-glükán (glükóz extrakció) tartalom
megoldás: proteolitikus enzim (feltárásnál) és β-glükanáz
adagolás(erjesztés előtt)
rizs: hántolatlan rizs: magas β-glükán tartalom, β-glükanáz adagolás
cassava/ manióka: gumós (keményítőtartalom: 25-30%)
aprítás/ szeletelés/ szárítás → ipari nyersanyag forrás
feldolgozás: mint a kukorica → α-amiláz + glükoamiláz
A kitermelést fokozza a celluláz adagolás (T. reseii)
150-160 liter absz. alkohol / tonna
 Alkohol gyártásnál alkalmazott enzimek, mikroorganizmusok az
erjeszthető szénhidrátok előállítására

1., Keményítő tartalom hidrolízise

Maláta (csíráztatott árpa) kitermelés: 100 kg árpa 80 kg maláta
a folyamatban részt vevő enzimek: a -és β-amiláz, proteázok, peptidázok,
hemicellulázok, fitáz
alkalmazás söripar és italtechnolőgiák
Kukorica, búza, burgonya….stb.
bakteriális és penészgomba eredetű amilolitikus enzimek
Rizs („Koji process”) penészgomba (Asp.oryzae) eredetü amiláz-és proteáz
hántolatlan rizs – összetörés – külső epidermisz megsértése – mosás – áztatás
(12 óra) – főzés (1 óra) – lehűtés – 1-2% fahamu adagolás - beoltás koji csírával
(manuális művelet, a spórák eloszlatása a rizsfelületen)
– inkubálás ~35°C-on 12-24 órán át – szétosztás kis fatálcákra – fermentálás
– spóra képződés 5-6 nap – szárítás – tárolás
2., Cellulóz tartalom hidrolízise
celluláz enzimkomplexek (mikrobiális enzimforrás)
3., Inulin (fruktóz polimer)tartalom hidrolízise
inulináz enzim,vagy savas hidrolízis:
inulin fruktóz
 Nyersanyagra vonatkoztatott alkohol hozamok

Nyersanyag tonna 1 m3 etanolhoz

melasz 3,1-3,2
kukorica/ gabona 2,8-3,2
fahulladék 3,0-4,0
cassava 7-8
burgonya 8-11
cukorrépa 10-12
tejsavó 35-38
szulfitszennylúg 70-100
 Ipari mezőgazdasági nyersanyagok
(terméshozam-alkohol kinyerés)
Nyersanyag Terméshozam (t/ha) Alkohol (hl/ha) Alkohol (t/ha)

cukornád 54 36 2,88

cukorrépa 35 35 2,80

édes cirok 46 35 2,80

kukorica 5,7 22 1,76

búza 2,1 7-8 0,60

burgonya/
16-18 ~17 1,40
batáta
 Alkoholgyártás technológiai lépései
Nyersanyag feltárás és cefrézés
csirizesítés (keményítő hidratálása, oldása)
hidrolízis → folyósítás (αA)
→ cukrosítás (GA, βA)
cél: fermentálható szénhidrát
Fermentálás: anaerob cukor → alkohol
élesztőtörzsek: S. cerevisiae
S. carlsbergensis
Xymomonas mobilis (trópusi országok)
Klujveromyces lactis (savó erjesztés)
Desztillálás: alkohol koncentrálás
finomítás
víztelenítés (abszolutizálás)
 A szeszgyártás műveleti lépései

1. Nyersanyag feltárása
2. Cefrézés
3. Erjesztés
4. Leerjedt cefre feldolgozása
szeparálás
5. Desztilláció
nyersszesz kinyerése
finomszesz desztillálása
vízmentes alkohol előállítása
 Kisüzemi, szakaszos (Henze gőzölő)
kukorica
felmelegítés
(perc) 30-60
tart. idő
(perc) 120-180
túlnyomás
(Atm.) 3,5-4,0
vízadag
(m3/t) 1,5-2,0

burgonya
felmelegítés
(perc) 25-30
tart. idő
(perc) 20-30
túlnyomás
(Atm.) 2,5-3,0
vízadag
(m3/t) 0,2- 0,5
 „Német” eljárás
α-amiláz
egész szem, glükoamiláz
gumó + víz keverő élesztő

etanol

hűtővíz
30-35°C
60-100 h
gőz gőz

moslék
Henze gőzölő Cefréző Erjesztő Desztilláló

Feltárás: nyomás alatti gőzölés / őrlés nélkül

burgonya: 20-30 perc; 2,5 atm; 0,5 m3 víz/tonna
kukorica: 150-180 perc; 4,0 atm; 2,0 m3 víz/tonna
kifúvatás
Hidrolízis: folyósítás → nagy hőmérséklet (80°C; ~20-30 perc)
→ kis hőmérséklet (55°C; ~ 1-2 óra)

enzim adagolás: egyszeri α-amiláz

cukrosítás 60°C-on glükoamiláz adagolás → hűtés
szimultán folyamat erjesztés 30°C-on
 Folytonos feltárás
Feltárás jellemzői:
Expanziós termostabilis α-amiláz
gőz ciklon
glükoamiláz 2 részletben adagolás
élesztő jet cooker: 150°C; 0,5-1,0 perc
őrölt α-amiláz
szem víz folyósítás: 80-90°C;
víz 30-60 perc csőreaktor
α-amiláz együttes cukrosítás, erjesztés:
60°C → 30-35°C
30-35°C
etanol
60-100 h

80-90°C
gőz
gőz

Jet cooker Csőreaktor moslék

(hőinjektor)

Erjesztő Desztilláló
Cefréző

Alternatív megoldás: keverős reaktor a csőreaktor helyett

Energia megtakarítás: 60-70% (!) ~6-9 MJ/l alkohol
cefrézővíz előmelegítése (moslék adagolás)
kondenz hő felhasználása
cefrézési idő csökkentése
cefrekonc. növelése (→ 30% sz.a.)
 Keményítőtartalmú nyersanyagok enzimes
feltárása, cukrosítása és technológiai fejlődése

szakaszos, Henze
(C°) feltárás (maláta enzimek: α+β-amiláz)
120 lehűtés szakaszos, Henze
100
AA
hűtés (mikrobiális α-amiláz és
AA glükoamiláz)
AAhűtés pH állítás
80 folyamatos (mikrobiális enzimek)
maláta
AA AA GA GA folyamatos (jet cooker, termostabil
60 hűtés GA
hűtés α-amiláz és glükoamiláz)
40
erjesztés
20
Mikrobiális enzimek
előnyei:kitermelés növekedés,
egyidejű erjesztés, cukrosítás
1 3 5 7 9 11 13 (h)
 A szeszgyártás műveleti lépései

1. Nyersanyag feltárása
2. Cefrézés
3. Erjesztés
4. Leerjedt cefre feldolgozása
szeparálás
5. Desztilláció
nyersszesz kinyerése
finomszesz desztillálása
vízmentes alkohol előállítása
 Erjesztés
Cél: rövid erjesztés
nagy alkohol- és élesztőtartalom
kis metabolit képződés
Optimális feltételek:
• kis erjeszthető szénhidrát tartalom (2-3%)
• alkoholtűrő élesztő mutáns
• nagy oltóélesztő mennyiség
• kis ozmotikus nyomás
• biosz anyagok
• intenzív cefremozgatás
• reakció körülmények: pH=3,9-4,5; t=30-35°C
Az erjesztés feladatai:
fajélesztő szaporodás biztosítása
káros élesztőgombák, mikrobák gátlása
metabolit képződés szabályozása
maximális alkoholképzés
hatékony, gazdaságos fermentáció
 A szeszes erjesztés feltételei
Élesztő: Saccharomyces cerevisiae
elvárások: jó erjesztőképesség (próbaerjesztés: 15%
szacharóz; 500 cm3 / 12 h, maradék cukor < 0,3%);
nitrogéntartalom
Szénhidrát forrás: 6 szénatomos monoszacharid
diszacharidok (szacharóz, maltóz)
Tápanyagok: Foszfor szuperfoszfát
Nitrogén ammóniumszulfát
Bioszanyagok: kukoricalekvár
malátacsíra extrakt
élesztő autolizátum
vitaminok
 A szeszes erjesztés feltételei (folyt.)

Habzásgátló: szulfonált növényolaj

Adszorbensek: aktív szén
makropórusos szilika
Reakciókörülmények:
hőmérséklet: 28 – 35°C (30±2°C)
pH: 3,9 – 4,2 (3,5 → 6,0)
ozmózisnyomás
levegőztetés (10 – 40 m3/m2/h) élesztőszap.
Szubsztrátkoncentráció:sz.a. tartalom súly%-ban
Balling(Blgº) ~Brix(Bxº) szacharométer
Baumé(Beº) cukortartalom %-ban aerométer
melasz látszólagos sz.a. tartalom
tömény melasz: 80-82Blgº/tényleges szacharóz tart.:50-52%.
 Elvárások ipari szeszgyártásnál

- gyors erjesztés
- jó adaptivitás
- tolerancia nagy kezdeti cukorkoncentráció iránt (max. 25-30%)
- alkoholtűrő képesség 10% feletti alkoholkoncentrációnál
- kis metabolit képzés (észterek, egyéb alkoholok, diacetil)
- szaporodás nagy erjesztési hőmérsékleten is
- ozmotikus tolerancia (só, nyomás)
- széles szubsztrát felhasználás (szelektivitás!)
- nagy alkoholtermelés (max 15% v/v)
 A fermentáció időbeni lefutása

Alkohol élesztőtömeg
% (v/v)

10 alkohol

5
szénhidrát

10 30 50 70 Erjesztési idő (h)

Elő Fő utó
erjesztés
 Ipari erjesztési technológiák
Szakaszos: egy cefrés
hozzáfolyatásos
duplázó
Félfolytonos: átvágásos
Boinot-Mellé eljárás
(élesztő recirkuláció)
Folytonos: egyhígításos
egyhígításos/ recirkulációs
félüzemi szint rögzített sejtes
szimultán cukrosítás/ fermentáció
vákuum fermentáció
membrán kapcsolt fermentáció
(cellulóz alap)
 Szakaszos erjesztés
Színtenyésztés
cél: a fokozatos léptéknövelés (steril melasz)
0,5 l → 0,5 m3 (kis színtenyészet)→ 5,0m3 (nagy színtenyészet)
fermentorok (csöves levegőztetővel)
paraméterek: 10-13 Blg° steril melasz pH=4,0-4,2
29-30°C, erjesztési idő: 8-15 h
Üzemi erjesztés (50-300 m3 zárt erjesztők)
ágyazóvíz (tápanyag, 0,5-0,7 Blg° melasz, pH≈4,0)
előerjesztés: 10 Blg° melasz → 4-5 Blg°
6-8 óra, 6-10 g/l élesztő, 2-3% alkohol
főerjesztés: hígítatlan melasz
8-18 h levegőztetés, 10-15 h anaerob
utóerjesztés: nincs tápanyag adagolás
5-6 h, 8-10% alkohol, red. cukor 0,2g/l
 Félfolytonos eljárások
Boinot eljárás: élesztő kinyerés/ tisztítás/ visszavezetés
élesztő szeparálás / mosás 4x-es vízzel
hígított élesztőtej savazása (pH=2-3), 2-3 h
aerob kondicionálás – visszavezetés
Cefrézés: 30-35 Blg° cukor, nincs levegőztetés
és takarmányélesztő
rövid erjesztési idő, jó hozamkonstansok
„Átvágásos eljárások”
nincs állandó színtenyészet vezetés
főerjedési periódusban szétosztják a cefrét új
erjesztőkádakba és tömény melaszt adagolnak
(általában 5-6-szor ismételhető)
Félfolytonos alkohol előállítás (Boinot-Melle eljárás)
tápanyagok
laboratóriumi oltó Közvetlenül erjeszthető szubsztrát

Üzemi színtenyészet I.

Szénsavas
Üzemi színtenyészet II. szeszes
mosó
mosóvíz
Előerjesztés
szénsavas pára

leerjedt Lepárló
Üzemi erjesztés Szeparálás
cefre üzem
élesztőtej
Élesztőtej
2-3 óra savazás szesztelenítés vérce
(pH = ~ 2,0)
finomszesz
Takarmányélesztő
szárított takarmányélesztő szárítás
 Folytonos eljárás elve

Karsch eljárás steril

melasz
szeparált élesztő
élesztő recirkuláció tartály

Probléma:
élesztő degenerálódás
sterilitás
kis cefre alkohol konc.
(4-6%) utóerjesztő szeparátor
főerjesztő
 Folytonos erjesztési technológiák
Alkoholtűrő S. cerevisiae mutáns/
növelt életképesség
Időtartam csökkenés
Nagyobb beruházási költség
gazdaságosság
Korlátok:
• „paraméter függőség”
• nagyobb befertőződési veszély
• optimálási kompromisszum

Ipari eljárások Max. alkohol hozam

• egy hígításos rátáplálás 10-15 g/lh
• élesztő recirkulációs 35-40 g/lh
Félüzemi méret
• rögzített sejtes 90-100 g/lh
• vákuum fermentáció
• membrán kapcsolt (cellulóz)
• szimultán cukrosítás/erjesztés
Szakaszos 2-5 g/lh
 Élesztősejt rögzítés lehetőségei
(alkohol fermentáció)
• adszorpció porózus felületen
• ionos kötés poliszacharid származékon
• polimer hordozóba zárás
• membrán rétegen megkötés / visszatartás
• komplex eljárások:
– flokkulálás és adszorpció
– telepképzés (kolonizáció) porózus adszorbensen
– fotokatalitikus polimerizáció / + gélbezárás
– adszorpció + keresztkötés
– Granulálás-ionos kötés--fémkelát
– (DEAE-cellulóz-polisztirol-TiO2) - Spezyme® -
 Alkoholfermentáció rögzített sejtekkel
Alkoholtűrő S. cerevisiae mutáns törzsek
Szubsztrát probléma: melasz előnyei
Ipari alkalmazás problémái: rögzítési technológia
folytonos fermentáció
Elvárás: magas konverzió (minimum 8% alk. tart)
hosszú felezési idő (élettartam)
megnövelt életképesség
CO2 eltávolítás megoldása
kontamináció gátlása hasáb reaktor
üzemelési stabilitás
Lehetséges reaktor típusok jellemző paraméterei
Töltött á. Fluid á. Hasáb

IME töltet arány (%) < 50 30-40 10-70

CO2 eltávolítás rossz jó jó

Melasziszap
nem igen igen
eltávolítás fluid ágy töltött ágy
 Japán félüzemi technológia (Hofu)
hasáb reaktor deszt.

ásványi só

melasz

ásványi só

víz
sterilező
tároló

hasáb reaktorok

● reaktor térfogat: 10m3 ● élesztő: 40 g/l

● alkohol konc.: 10-11% ● kitermelés: 90%
● hozam: 2,4 m3/nap ● üzemelési idő: 11 hónap
 Rögzített élesztősejtekkel végzett folytonos és
hagyományos alkoholfermentáció jellemző
paramétereinek összehasonlítása
Rögzített élesztősejt
Szakaszos
Paraméterek (FK-PÉG) (Ca-alginát)
fermentáció
hasáb ferm. torony ferm.
Reaktorméret (m3) 50 0,5-1,0 4-20
Sejt koncentráció (g/l) 3-5 35-40 -
Végső alk. konc. (g/l) 10-11 8,5 8,0-8,5
Kitermelés cukorra (%) 84-86 90-95 90-95
Fermentációs idő (h) 70-75 5-6 4-5
Üzemelés (hónap) - 11 1-6
Fajlagos hatékonyság 1,3-1,5 10-11 13-15
(kg alk./m3 h)
Sterilezés/baktericid + ++ ++
Erjesztési technológiák összehasonlító értékelése
Szakaszos
előnyök
• kis beruházási költségek.
• nem kell teljes sterilezés
• egyszerű üzemeltetés
• flexibilitás
hátrányok
• kis hatásfokú produktivitás
• hosszú fermentációs. idő
• nagy munkaerő igény
Folyamatos
• tartós „exponen.” szakasz
• jó fermentor kap. haszn.
• gazdaságos beruházás
• magas hozam
• jó műszerezettség
• nagyfokú sterilitás kell
• kisebb üzembiztonság
• „belső mutáció”
• limitált alkohol konc.
• inhibíció
• nagy energia igény
• külső infekció veszélye
 A szeszgyártás műveleti lépései

1. Nyersanyag feltárása
2. Cefrézés
3. Erjesztés (ipari eljárások)
4. Leerjedt cefre feldolgozása
Desztilláció
nyersszesz kinyerése
finomszesz desztillálása
5. Vízmentes alkohol előállítása
 Leerjedt cefre összetétele
Makrokomponensek (7-11% v/v) alkohol
Erjedésipari melléktermékek, intermedierek, bomlástermékek
Kémiai összetétel
savak: ecetsav és homológjai, vajsav
aldehidek: acetaldehid, furfurol
ketonok: aceton
alkoholok: amil-, propil-, butil-, izoamil- stb.. Alkohol
észterek: etilacetát, etilformiát, ...
bázisos vegyületek: amin származékok, etilamin
szervetlen vegyületek: ammónia; sók; CO2, stb...

Forráspont alapján:
-33°C + 200°C
ammónia izovaleriánasavas-amilészter
 Tökéletesen oldódó anyagok elegye
• ideális elegy (γ=1)
• maximum forrpontú elegy(γ<1)
• minimum forrpontú elegy(γ>1)

Szesz – víz elegy egyensúly görbe

minimum forrpontú azeotrop elegy (95,57tf%alk; 78,2 ºC)
Folyadék-gőz egyensúlyi görbe
különböző alkoholtartalomnál
(Gröning-Sorel)
 Egyszerű (szakaszos) lepárlás
pára Hűtő (kondenzátor)

gőz

Lepárló üst Párlat tartály

hőelvonás

folyadék gőzelegy párlat

hőközlés
 Rektifikálás
deflegmátor
(visszafolyóhűtő)
pára
hűtő (kondenzátor)

reflux
gőz

Lepárló üst
Párlat tartály

Deflegmátor: a kevésbé illékony komponens kondenzál

(részleges kondenzálás)
Deflegmátor részleges kondenzálás
illékonyabb komponens dúsul
kevésbé illékony komponens kondenzál
hűtés/reflux
Reflux (visszafolyás) (R)
oszlop működésénél és termék minőségénél fontos
Anyagmérleg: D = G – F
F reflux arány
R = ----
D
G = távozó párlat
Desztillátum D = kondenzált párlat (hűtő)
F = kondenzált folyadék
R = 0 ~ 30

F 160 Desztillátum 4-szeresen folyik vissza az

R = ---- = --------- = 4 oszlopba
D 40
limit energiaszükséglet / optimalizálás
Desztilláló rendszerek szerkezeti elemei
harang buboréksapkás
szitafenék } típusok
kémény szelepes tányér
fenék tárcsa
hatásfok!
túlfolyó cső
anyag és hőátadás
keveredés

Elvárások
• tányérok vízszintes helyzete
• kémény felső éle magasabban,
mint a folyadék felsőszint
harangfenék típusok • harang alsó éle alacsonyabban,
mint a túlfolyócső felső éle
• túlfolyócső alsó éle mélyebben,
mint az elvezető cső felső éle
• bevezető és elvezető csövek
távol legyenek egymástól
 Szeszfinomítás elméleti alapjai
Sa párlat alk. tart. (súly %)
Egyensúlyi állandó Ka =
sa folyadék alk. tart. (súly %)

Sn
Sorel állandó Kn =
sn
szennyező komponensek illékonysága

Kn
Barbet állandó K’ =
(tisztulási hányados) Ka

K’ > 1 előpárlat
K’ < 1 utópárlat
K’  1 nem választható el desztillálással
 amil alk.

i-butil alk. metilalkohol

Két oszlopos desztilláló rendszer cefre
hőcserélő víz

hűtő Kond.

előpárlat

Rektifikáló oszlop
finomszesz

10-15 szitatányér
Lepárló
oszlop
10-15
mosóvíz
alvíz tányér
cirkulálás kozmaolaj

Dekanter

gőz vizes-alkoholos
fázis

moslék alszesz víz

Előny: koncentrált moslék, egyszerű üzemeltetés
Hátrány: csak ipari szesz; több tányér a rektifikáló oszlopban
 Alkohol finomító előpárlat

előpárlat

Utótisztító oszlop (végfinomító)

előpárlati oszlop
70°C

finomító oszlop
cefre oszlop

víz

kifőző oszlop
szeszmoslék

15-20 tf%
cefre

termék 96 (v/v)%
utópárlat
(kozmaolaj)
Guilleaume rendszer paraméterei
0,5 t gőz/ 100 l absz. alk.
cefre 3 m3 hűtővíz/ 100 l absz. alk.
kitermelés: ~ 95%
 Spidro W (energiatakarékos) finomító rendszer

p<1bar

Paraméterek
gőz: 0,35 t / 100 liter absz. alk.
hűtővíz: 2m3 / 100 liter absz. alk.
moslék kihozatal: 98%
 A szeszgyártás műveleti lépései

1. Nyersanyag feltárása
2. Cefrézés
3. Erjesztés (ipari eljárások)
4. Leerjedt cefre feldolgozása
Desztilláció
nyersszesz kinyerése
finomszesz desztillálása
5. Vízmentes alkohol előállítása
 Abszolút alkohol előállítás

Vízelvonás módszerei
• kémiai – vízmegkötés: vegyület (Ca(OH)2)
kristályvíz (NaAc·2H2O)
• fizikai – vákuum desztilláció
- azeotrop desztilláció
benzol (Guinot, Young, Melle)
benzol-benzin (ACR)
triklóretilén (Gernam Darwinol)
ciklohexán (Paturau)
dietilészter (Wentworth)
- molekula sziták(zeolit)
Kísérleti fejlesztések
membrán szeparáció
extraktív desztilláció (etilénglikol, glicerin)
szuperkritikus oldószer extrakció
 Azeotrop desztillálás
Azeotrop elegy összetétele
alkohol:víz = 95,6%:4,4% γ1 P1
Relatív illékonyság = 1 ―=―
γ2 P2
gőzfázis = folyadékfázis
Cél: víz aktivitás együttható növelése
gőzben több víz
K’ > 1
folyadékban több EtOH
Megoldás: harmadik komponens (pl. benzol): terner elegy
Elegypárok összetétele és forrpontok
Benzol / EtOH / víz Triklóretilén / EtOH / víz
Be – EtOH – H2O
64,9°C TKE - MeOH 60,2°C
74%-18,5%-7,5%
Be – EtOH
68,2°C TKE – EtOH – víz 67,2°C
68%-32%
EtOH – H2O
78,2°C EtOH - TKE 71,0°C
95,6%-4,4%
Benzol 80°C EtOH – H2O 78,2°C
Víz 100°C TKE 87,2°C
Víz 100°C
 nyomáslengetétes adszorpciós eljárás

Túlhevítő

Molekulaszita 2.
Molekulaszita 1.
(vízmentesítés)

Kondenzátor

(regenerálás)
Desztilláló oszlop

80% 20%

Kondenzátor

Vákuum
ejektor

Víz

Termék (<500 ppm)

Betáp 96 (v/v)%
 Energiaszükséglet - gazdaságosság

Tradicionális szakaszos eljárás

17-24 megaJ/ liter absz. alkohol
7-8 megaJ/ liter absz. alkohol (30%) feltárás
10-15 megaJ/ liter absz. alkohol (70%) desztillálás
Folyamatos eljárás
6-9 megaJ/ liter absz. alkohol
1-2 megaJ/ liter absz. alkohol (15-20%) feltárás
5-7 megaJ/ liter absz. alkohol (85-80%) desztillálás

Folyamatos technológiák ~ 2/3-os energia megtakarítás

 Az energia megtakarítás főbb elemei

feltárás: cefre hőm. növelés (→60°C)

cefre konc. növelés (20-40% sza.)
biokonverzió: hőinjektor
termostabilis α-amiláz
együtt cukrosítás/ erjesztés
hőcserélők, hulladék energia hasznosítás
erjesztés: hőmérséklet csökkentése
folyamatos/ félfolyamatos erjesztési technológia
desztillálás: folyamatos azeotrop desztilláló rendszer
töltelékes hidroszelektív előpárlati oszlop
vákuum alkalmazása
(cefre és töményítő oszlopnál)
indirekt fűtés
Alternativ alkohol „biofuel” előállítás
 Alkohol előállítás problémái
• évente termelődő biomassza 200 milliárd tonna (ebből ~7% táplálék)
• Korszerű mezőgazdasági termelés 1 milliárd ha termőföld nem kell
élelmiszertermelésre, kiváltható „BIOFUEL” célra
a nyersolaj 30-40%-a
• Környezetvédelem ~ 30%-kal csökken a CO2 emisszió
• Motorhajtó üzemanyagként: alkohol
- 10-20% alkohol a benzinhez (+4 oktán)
- tiszta vízmentes alkohol (nem kell OTA - ólomtetraacetát adalék)
hátrány: kisebb égéshő
- ETBE (etil-tercier-butilészter): ólommentes benzinadalék
Erjeszthető szénhidráttartalmú növények!

Termény Terméshozam (t/ha) Alkohol (hl/ha)

cukornád 54 36
cukorrépa 35 35
édes cirok 46 35
kukorica 5,7 22
gabona 2,1 7-8
gumós 16-18 ~17
 „Biofuel” helyzet az EU-ban

„Biofuel”
EU program (olajár!) 21 ország biológiai alapú motor
hajtóanyag ellátás
biodízel – 4,4 millió t
bioetanol – 1,4 millió t (8 ország )→ bővülés: 2,4mt
Bővülési direktívák 2% → 5,75%
(2010) → 50%-os igény növekedés
bioetanol 2010-ben 22 millió tonna
Magyarország 2010-ben 127 ezer t biodízel
115 ezer t bioetanol
Kitörés → gabona, búza, kukorica – 10x termelés növelés
repce, cukorcirok (6 ezer liter/ha)
2-3 millió tonna kukorica szükséglet
 Bioetanol helyzet hazánkban
EU terv: 2010-re 5,75%-ra és 2020-ra 10%-ra növelni a bioüzemanyag részesedést
Magyarországi terv: 800 ezer t új bioetanol kapacitás /2,5mt kukorica feldolgozás/
A gyártókapacitás beruházási költsége:kb.200 milliárd Ft
A beruházás támogatása: Új Magyarország fejlesztési terv /ÚMFT/
Tervezett termelő kapacitások:
Nagyüzemi méret (80et<), támogatási forrás: ÚMFT Környezet és Energia
Közepes méret (maximum 30et) Operatív Program
Kis üzemi méret (>10et) támogatási forrás: ÚMVF program
Tervezett kormányzati támogatás (2 év): KEOP 10milliárd Ft, ÚMVF 5milliárd Ft
Hazai bioetanol üzemek: 2 müködő ( Szabadegyháza és Győr)
4 engedélyezett ( Gönyű, Marcali, Vásárosnamény és Visonta )
10 engedélyezés alatt ( Adony, Almásfüzitő, Bicske, Csabacsűd, Kaba,
Fadd-Dombori,Szentes, Tiszapalkonya,Tiszaújváros,Vácszentlászló,
Összesen 38 bejelentett bioetanol projekt
A megvalósítás kulcsa a nyersanyag ár! (2007-ben a kukorica ár 200€<)
 „Biofuel” előállítás fő problémái
Nyersanyag
• Keményítőtartalmú nyersanyag források: kukorica; gabona;
rizs; cassava/batáta
• Fermentálható szénhidrát források: melasz; cukornád, bagasz;
édes cikória (sorghum)
• Cellulóztartalmú nyersanyagok
• Melléktermékek: savó, papír,kommunális hulladék
• Napraforgó/repce(canola):biodízel
• Egyéb lehetőségek:alkánok,metanol,biohidrogén,CO2 szintetikus benzin,

Előkezelés Fermentáció Koncentrálás Melléktermék

őrlés élesztő cefre szep. szeparálás
sav/lúg enzimek alk. konc. bepárlás
feltárás hűtés rektifikálás szárítás
extrúzió absz. alk.
biokatalízis

fermentálható cukor kis alkohol tart. alkohol

leerjedt cefre melléktermék
 Cellulóz
Cellulózok előfordulása, képződése
Növényvilág: társult poliszacharidok,keményítő, pektin, hemicellulóz, lignin

Cellulóz szerkezete: lineáris glükóz polimer

kapcsolódás: β-1,4 glükozidos kötés
Felépülése: elemi szálak, hidrogénkötés

Kristályos Amorf cellulóz

cellulóz Lignin

Hemicellulóz (xilán, galaktán,

glükánok, mannán)

Lebontás enzimesen: csak mikroorganizmusok termelte cellulolitikus enzimkomplexek

Előfordulás: penészgombák
actinomycetesek
baktériumok
 Cellulóztartalmú anyagok összetétele

Cellulóz Xilán Lignin Glukoman- Egyéb

(%) (%) (%) nán (%) (%)
Puhafa 45 10 25 20 <5
Keményfa 40 30 20 5 5
Mezőgazdasági 40 30 15 <5 10
hulladék
Kommunális 30 15 <5 <5 50
hulladék

Cellulóz enzimes hidrolízise

EG=cellobiohidroláz
CBH=endo-b-glükanáz
EG cellodextrin
b-G=b-glükozidáz
CBH
cellulóz EG+CBH (szinergens hatás)

CBH b-G
cellobióz glükóz
A cellulóz enzimes lebontásának mechanizmusa

amorf kristályos

Natív cellulóz
endo-b-glükanáz
ES kötődés
G-G-G… G-G-G-G
Szabad redukáló láncvégek képzése

glükóz
cellobióz
exo-b-glükanáz oligomerek
cellobiohidroláz
G-G G-G-G-G

b-glükozidáz további hidrolízis

glükóz végtermék

T. reesei / A. niger szinergens hatás

 Cellulóz tartalmú nyersanyagok etilalkohol
termelésre
Nyersanyagok Cellulóz (%) Lignin (%) Hemicelllulóz (%)

Fa apríték 40-50 20-25 20-30

Papíripari pulpok 0 0 0
„szulfitos” 55-60 15-20 25-30
„fehérített” 80-85 <1 10-15
Mezőgazdasági 0 0 0
melléktermékek 0 0 0
kukorica 40-45 15-20 35-40
szalma 25-30 15-20 25-30
bagasz 30-35 20-25 30-35
Kommunális
30-35 <5 20-25
hulladék

Tőzeg 15-20 10-15 20-25

 Cellulóz alapú alkohol előállítás
• Potenciális nyersanyag forrás: a jövő megújuló biomassza 40%-a
évente: 100 milliárd tonna (70 kg/nap/fő)
jelenlegi hasznosítás ~5%
• Problémák: nyersanyag forrás
előkezelés
cellulóz konverzió glükózzá (termék gátlás)
szennyvíz kezelés
• Nyersanyag: cellulóz 45-75%
fa lignin 10-30%
hemicellulóz 10-40%
• Feltárás: kémiai (sav/lúg)
fizikai (besugárzás, hő robbantás, őrlés)
• Komponensek elválasztása: - xilán, lignin elválasztás/oldás
- cellulóz oldás / extrakció
Cadoxen eljárás:
oldószer: lúg, etilén-diamin,katalizátor: kadmium-oxid
oldott cellulóz kicsapása vízzel (flokkuláció)
H-kötések hasítása, amorf részek hidratálása
• Hidrolízis: savas (72%-os H2SO4)
celluláz komplexek
 A cellulóz biokonverzió alternatív lehetőségei
Cellulóz

Enzimes hidrolízis Savas hidrolízis

teljes
részleges
Glükóz

Fermentáció
Takarmány
anaerob
aerob

SCP fehérje Etilalkohol

Mikroorganizmusok
anaerob etanol
szerves savak
aceton-butanol
 Alternatív eljárások – Natick eljárás (USA)
Szubsztrát
előkezelt levegő
cellulóz enzim
tápanyag
kinyerés
tároló enzim
tároló celluláz
fermentor
(T. viride)
Reaktor

őrlő Celluláz enzim

hidrolízis
szilárd hulladék
finom tároló nyers szirup
őrlő
szűrő

glükóz - Exocelluláris enzim termelés (hulladék cellulózon)

Szubsztrát: hulladék vagy előkezelt cellulóz
Technológia elve: enzimtermelés
biokonverzió
enzim visszanyerés
- Celluláz elválasztás / fermentlé
- Enzim reaktor: cellulóz biokonverzió
- Termék: glükóz / cellobióz / xilóz
oldhatatlan melléktermék: reagálatlan cellulóz
lignin, adsz. enzim
- Enzim visszanyerés
recirkuláció
 Gasohol program
Kezdete: 1920 (Ford T modell – kevert üzemanyag)
~ 1940 németek alkohol üzemű (100%)
~ 1970 olajválság (USA program)
- szövetségi fogyasztási adócsökkenés
- helyi adócsökkentés
- állami kutatás (cellulóz alap)
Brazília világbanki program
Millió tonna keményítő, cukoralapú vízm. Alkohol
400 ~ 400 üzem / 100 millió tonna alkohol
Motorhajtó benzin szükséglet
300
tervezett kormány program
200 realitás
tény 162 mt (42%)
100 4,8 92 mt (24%)
1,3
5-6 mt

1980 1985 1990 2000 (év)

 Közlekedés összes energia fogyasztásának
előrejelzése
Üzem anyag fogyasztás (%)
100
gépjármű
üzemanyag
fogyasztás
összes robbanómotor csökkenése
50
fosszilis üzemanyag
részesedés
alternatív üzemanyag
részesedés
10 -15 év 20 - 30 év
Üzemanyag célú alkohol termelés (1997):
25 milliárd liter: Brazília 16 milliárd liter
USA 5 milliárd liter
Alkohol elállítás költségei (%) Jelenlegi ár helyzet
alapanyag: 60-80 USA (1998) benzin: 15 cent / liter
energia: 10-15 bioalkohol: 30-32 cent/ liter
munkabér: 2-5
amortizáció: 8-10