BRATISLAVSKY KRAJ Készítette: Fűrész Balázs és

(POZSONY MEGYE) Demény Ákos 2019.

TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE
A Pozsonyi kerület (szlovákul Bratislavský kraj) közigazgatási egység Délnyugat-Szlovákiában,
a főváros, Pozsony (Bratislava) környékén.

Nyugaton Ausztria, délen Magyarország, északon és keleten a Nagyszombati kerület határolja. Nyugati részét a főváros és Morva
torkolatvidéke képezi, délen a Duna határolja. Középső részén a Kis-Kárpátok hegyei a Kárpátok nyugati nyúlványai emelkednek.
A POZSONYI KERÜLET CÍMERE, ZÁSZLÓJA,
JÁRÁSAI, TERÜLETE, NÉPESSÉGI ADATOK

Járások: Pozsony 1 (Bratislava), Pozsony 2, Pozsony 3, Pozsony 4, Pozsony 5, Bazin (Pezinok),

Szenc (Senec), Malacka (Malacky).
Terület: 2 053 km²
Népesség: 625 167 (2014. dec. 31.)
TÖRTÉNELEM
Történelem
A terület komoly stratégiai jelentőségét bizonyítja, hogy időszámításunk elején a Duna középső
szakasza mentén több katonai tábor épült a Római Birodalom határának és kereskedelmi
útvonalainak védelme céljából (Limes Romanus: Oroszvár, Pozsony, Dévény). A térség gazdasági
fejlődését azonban mindenekelőtt a történelmi útvonalak kereszteződésében való fekvés határozta
meg (Nyugat- és Kelet-Európát összekötő Duna menti kereskedelmi útvonal, valamint az ókori ún.
Borostyánút, mely a borostyán és más értékes áruk szállítására szolgált a Balti tenger és az Adriai
tenger között).
A Duna menti síkság területi fejlődésének további jelentős szakaszát a Nagymorva
Birodalom időszaka jelentette (i. u. 833-907). Ebből az korból jelentős egyházi emlékek maradtak
fenn, pl. a Pozsonyi vár bazilikája és a dévényi templomok. A magyarok megérkezésével (i. u.
896) a Nagymorva Birodalom folyamatos hanyatlásnak indult, mígnem megszűnt. Az ezt követő
közel 1 évezreden át (1001-1918) a terület Magyarország részét képezte. Pozsony jelentős határ
menti kereskedelmi és közigazgatási központtá vált, 1291-ben szabad királyi városi rangra
emelkedett. A magyar hadak törököktől elszenvedett veresége, majd Buda a török általi
elfoglalása után Pozsony átmenetileg a Magyar Királyság fővárosává vált (1536-1848), 1563 és
1830 között egyben királyi koronázó fővárossá is.
TURISZTIKAI LÁTNIVALÓK - SZÓBAN

A kerület nagyvárosa Pozsony, amely egyben Szlovákia fővárosa, fontos ipari,

politikai, gazdasági és kulturális központ. A mai Pozsony városa és környéke gazdag
kulturális élményeket, szórakozási lehetőségeket, továbbá sportolási és rekreációs
tevékenységeket nyújt. Rendszeresek a nemzetközi vásárok és a kiállítások.
A kerület jelképe a borászati hagyomány. A természet, a népi kultúra és a minőségi
borok kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Pozsonyból, az úgynevezett Kiskárpáti
borútra. A Dunamenti-síkság legnagyobb csalétkei a Slnečné jazerá (Napfényes
tavak), amelyek Szenc város peremén találhatók.
Pozsony kulturális és történelmi műemlékei, Dunamenti nemzetközi kerékpárút, Morva
kerékpárút, Kiskárpáti borút, Dévény vára (Devín), Detrekő vára, Borostyánkő vár-
romjai és a Vöröskő vára (Červený Kameň), a Čunovo-i modern művészetek
galériájának hatásos beillesztése a Hrussói víztározó természetes környezetébe,
sétahajózások a Dunán, aquapark Szenc (Senec), hagyományok - Majolika
manufaktúra, folklór.
TURISZTIKAI LÁTNIVALÓK - Bratislavsky hrad Pozsony vára
KÉPEKBEN
Malé Karpaty vínna cesta
Kiskárpáti borút
Slnečné jazerá Napfényes tavak
Aquapark Szenc
Borostyánkő vár- romjai
Dévény vára hrad devín
Detrekő vára
POZSONY HÍRES SZÜLÖTTEI VOLTAK
Gróf korompai Brunszvik Teréz Jozefa Anna Johanna Alojzia
(eredetileg Brunswick) (Pozsony, 1775. július 27. – Duka, 1861. szeptember 23.)
magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója.
Aulich Lajos (született: Aulich Flórián Lajos) (Pozsony, 1793. augusztus 25. –
Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc harmadik – és az egyetlen aradi vértanú – hadügyminisztere.
Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. –
Pest, 1849. október 6.)
államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Vértanú.