A TÚLZOTT

INTERNETHASZ-
NÁLAT

Balogh Alexandra 10.a

 A KÖZÖSSÉGI OLDALAK AZ
ÉLETÜNKBEN

• Először mindenkinél egyformán kezdődik: csak néhány kollégát, családtagot,

csoportot, osztálytársat jelöl be ismerősnek, velük levelezik. Aztán elkezd
megosztani, bejegyzéseket készíteni. Eddig rendben is volna a dolog, de
rengetegen ennél sokkal tovább mennek. Az életük minden percéről, vagy kicsit
is jelentőségteljesebbnek vélt momentumairól posztolnak, fényképet készítenek,
majd szinte kétségbeesetten lesik, hányan nyomnak rá arra a bizonyos kis kézre.
• A szeretetéhség, a vágyakozás az elismerésre minden emberben jelen van
különböző mértékben. De a közösségi oldalak megjelenésével azok, akik
stresszes, nehéz időszakon mentek/mennek keresztül, vagy egy bizonyos
ürességet éreznek - esetleg nem is tudják megfogalmazni, hogy mi is okozza az
űrt, vagy nincsenek is tudatában a jelenlétének- ez már rég nem arról szól, hogy
fontosabb élményeiket, gondolataikat megosszák azokkal, akikkel nem tudnak
„élőben" találkozni, beszélgetni.
 FÉLELEM, HOGY LEMARADUNK
VALAMIRŐL

• Az egyik legkárosabb hozadéka a közösségi médiának és

sajnos nagyon gyakori is. Ez egyfajta szorongás, amit akkor
érez valaki, ha attól fél, hogy lemarad egy pozitív élményről
vagy érzésről, amit mások megélnek. Minél jobban
elkötelezzük magunkat ezeknek a közösségi oldalaknak, az
érzés annál erősebb, hiszen rossz látni, hogy valakinek jobban
megy a sora.
 DEPRESSZIÓ ÉS SZORONGÁS

• Naponta több, mint 2 órát töltünk a közösségi oldalakon. Ha túl

sokat pörgetjük őket, az visszájára sülhet el és képes a
hangulatunkat befolyásolni. Mint minden mást, ezt is csak
mértékkel kellene űzni. A napi javasolt időtartam mellesleg fél
óra lenne.
 ROSSZ ALVÁS

• Nemcsak, hogy depressziót és szorongást, de még az

alvásminőség romlását is kiválthatja, ha túl sokat időzünk el a
közösségi oldalakon. Amellett, hogy nap közben is csökkenteni
kellene az időtartamot, este már nem szabadna telefonnal
ágyba bújni.
 NETES ERŐSZAK

• Az erőszakhoz nem feltétlenül kell szemtől szemben lennünk

az elkövetővel, hogy áldozattá váljunk. Sőt, előfordulhat, hogy
nem is tudjuk ki az, aki bántalmazni akar vagy meg akar
félemlíteni minket. Amellett, hogy a közösségi média által
könnyebben szerezhetünk barátokat, ugyanilyen könnyen
válhatunk rosszakarók áldozatává is. Nem is gondolnánk, hogy
milyen sokan szenvednek lelki károkat manapság.
 IRREÁLIS ELVÁRÁSOK

• A közösségi média hatására olyan reálistól elrugaszkodott

elvárásokat formálunk magunkról , az életünkkel és a
kapcsolatainkkal szemben, hogy az károsan hat az
egészségünkre. Annak érdekében, hogy jobb színben tűnjünk
fel mások előtt, próbáljunk nem torzítani valóságon.
 NEGATÍV TESTKÉP

• Nem mindenki képes egészségesen reagálni arra, ha a

közösségi oldalakon szebbnél szebb, tökéletesnél tökéletesebb
testű embereket lát divatosnál divatosabb ruhákban,
drágábbnál drágább életet élni. Ha összehasonlítjuk magunkat
másokkal, könnyen azt érezhetjük, hogy sokkal kevesebbet
érünk bárkinél.
 ÁLTALÁNOS FÜGGŐSÉG

• Azt mondják, hogy a közösségi média addiktívabb, mint a

cigaretta vagy az alkohol. Az élen ebben a Facebook, az
Instagram és a Snapchat járnak.
• A kóros játékszenvedélyt az addikciók körébe sorolják, lényege
a hétköznapokból való menekülés. Nagy többségben férfiakat
érint: eljátsszák pénzüket, vagyonukat, gyakran súlyos
adósságokba bocsátkoznak, s ezzel házasságukat, családi
kötelezettségeiket, hírnevüket is kockára teszik.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!