Az I.

világháború
következményei Magyarországon
Készítette: Rábai Péter
• Magyarország az I. világháborút a vesztesek oldalán, a
Központ Hatalmak oldalán fejezte be.
• A Károlyi-kormány 1918. november 13-án aláírja a
belgrádi egyezményt, melyben délen jelölik ki a
demarkációs vonalat, az antant csapatok a Dráva-Maros
vonaláig vonulhatnak.
• A Központi Hatalmak országaiban a vereség hatására
forradalmak döntötték meg a fennálló rendszert
(Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária,
Törökország).
• Magyarországon felborul a belügy, forradalom alakul
Megalakul a Nemzeti Tanács:
• A Magyar Nemzeti Tanácsot 1918. október 24-én
alakította meg a Károlyi-párt, a Jászi Oszkár vezette
polgári radikálisok, és a szociáldemokraták.
• A testület megalakításáról egy Jászi által fogalmazott és
Kunfi Zsigmond szociáldemokrata pártvezető által
ellenőrzött kiáltványban tájékoztatták az ország
lakosságát. A szöveget két nap múlva, október 26-án az
újságok leközölték. A követeléseket és célokat 14 pontban
foglalták össze
Szerepe a forradalomban:
• Megalakulása után október 29-én a Magyar Nemzeti Tanács
szakosztályokat hozott létre és intézőbizottságot alakított, A
Nemzeti Tanács október 27-én közel százezres nagygyűlést
tartott az Országház téren.
• A munkásmegmozdulások során egyre többen csatlakoztak a
Nemzeti Tanácshoz.
• Az őszirózsás forradalom (október 30-31) eseményeiben a
Magyar Nemzeti Tanácsnak, és az őt támogató Katonatanácsnak
irányító szerepe volt. Miután a forradalom győzött és a
"Forradalom grófja", Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezést
kapott József főhercegtől, megalakult az új, ún. népkormány.
Ekkor a Nemzeti Tanácsot átalakították és kibővítették
Az őszirózsás forradalom (1918 október 27-31):

• Az őszirózsás forradalom az I. világháború elhúzódása

miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai
tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődött
felkelése volt Budapesten és a nagyvárosokban 1918.
október 28-a és 31-e között.
A polgári kormány belpolitikai kudarcai:

• Magyar Nemzeti Tanács 1918 november 16-án kikiáltotta

a köztársaságot
• új választójogi törvény minden 21. életévét betöltött
magyar férfi, és minden 24. életévét betöltött írni-olvasni
tudó magyar nő számára biztosította az általános,
egyenlő és titkos választójogot.
• Az általános, egyenlő és titkos választójog megadásán,
illetve a polgári szabadságjogok biztosításán túl a polgári
állam minden más területen kudarcot vallott.
• Az embereknek földosztást ígértek, mely nem valósult
meg, ezen túlmenően a nép elégedetlen volt a háború
utáni nyomorúságos gazdasági viszonyok, az éhínség, a
szegénység és a munkanélküliség miatt is.
A polgári kormány külpolitikai kudarcai:

• A hadügyminiszter által a katonaság felbomlott, így a

külső országokat nem tudták megállítani
• A csehek 1918 decemberében bevonultak Eperjesre,
Kassára és Pozsonyba, a románok birtokba vették
Kolozsvárt, a szerbek a Muraközt, Pécset és Baját
a polgári kormányzat bukása:
• Az ország szétszakítása közben, 1919 március 20 –án
került átadásra az Antant legfrissebb utasítása, a Vix-
jegyzék, mely végleg megpecsételte a polgári kormány és
Károlyi sorsát.
• A jegyzék visszautasítására Károlyinak sem ereje, sem
bátorsága nem volt, elfogadása pedig teljes belpolitikai
csődjét eredményezte volna.
• Károlyi kénytelen volt alkut kötni a kommunista
vezetőkkel, így átadva hatalmát
• Ezt követően Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun
Béla kommunista vezetők kikiáltották a
Tanácsköztársaságot, mely 1919 március 21 – augusztus
1 közt volt az ország élén
Az első három legfontosabb döntés:
• 1. Pártegyesülés: A Kommunisták Magyarországi Pártja
és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesült, majd
1919 április 7 –én tanácsválasztásokat tartottak, melyen
csak ezen párt tagjai indulhattak.
• 2. Megindult az államosítás és a szociális jelegű
rendelkezések végrehajtása
• 3. Vix jegyzék elutasítása, proletár hadsereg felállítása
Az I. világháborút lezáró békerendszer, a
versailles-i:
• a vesztesek képviselőit meg sem hívták, ezért nem
kölcsönös megállapodáson alapuló szerződések, hanem
diktátumok jöttek létre
• Magyarországgal 1920. június 4-én kötötték meg a
trianoni békét, ekkor Simonyi – Semadan Sándor volt a
miniszterelnök.
A békeszerződés tartalma:
• területveszteség: a történelmi Magyarország területének
2/3-át elcsatolták 282 000 km2 93 000 km2 , a
magyarság 1/3-a az új határokon kívülre került
(3300000 fő)
• Románia: Erdély, Partium, az Alföld keleti része, Bánát
keleti része (102000km2, 1,6 millió fő)
• Csehszlovákia: Felvidék, Kárpátalja (63000km2, 1,1
millió fő)
• Szerb Horvát Szlovén Királyság: Délvidék: Bácska +
Barát, Bánát nyugati része
• Ausztria: Burgenland
Összegezve
•   Szétesett az ország gazdasági egysége,
•   az erdő- és folyamgazdálkodás rendszere
•   az összes arany-, ezüst-, réz-, sóbánya, a vas-, szén-,
földgázlelőhelyek nagy része, az erdők 88%-a, a közutak,
vasutak, ipari üzemek kb. fele eltűnt
katonai korlátozás és jóvátétel
• hadsereg maximum 35000 fő
• nem lehet légierő és nehéztüzérség
• A jóvátételt később határozták meg, 200 millió
aranykoronában
A békediktátum hatása:
• nemzeti gyász
• a két világháború között a magyar külpolitika célja a
revízió ( békeszerződés felülvizsgálata)
• mivel a volt győztesek ezt nem támogatták, ezért
Magyarország Németország oldalán sodródott a II.
világháborúba