You are on page 1of 27

A társas lény

3. óra
A helyzet hatalma II.

BME, Filozófia
Tudomány, tudományellenesség, és Tudománytörténet
áltudomány Tanszék, 2020/21.
– BME Filozófia és Tudománytörténet ősz
Tanszék
Tartalom
• Philip Zimbardo: Stanfordi börtönkísérlet (1971)
• A kísérlet célja, menete, eredménye
• Mi az a Lucifer-hatás?
• A szituáció hatalma – egyéb példák
• Kritikák a Milgram-kísérletről és a börtönkísérletről
• Etikai problémák és dilemmák a társas viselkedések
tudományában
• Etikai elvek követése
• „Lecsillapító” beszélgetések fontossága
Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?
 Zimbardo: az emberi jellem átalakulása a következő kérdések alapján
vizsgálható:
 Mit hoznak magukkal az emberek a szituációba?
 Mit hoz ki belőlük a szituáció?
 Mi az a rendszer, ami létrehozza és fenntartja a szituációt?

 Alma hasonlat: Végy egy szép almát, tedd bele egy koszos, belülről
rohadó hordóba! Mi lesz az almából?
 a hordó megrohasztja az almát
A Lucifer-hatás
 Definíció: a Lucifer-hatás arra a pillanatra utal,
mely során egy teljesen normális személy
először lépi át a határt jó és gonosz között,
hogy gonosz tevékenységbe kezdjen.
(Zimbardo, 2008)
Philip Zimbardo – Börtönkísérlet (1971)
 Kérdések:
 Az eljátszott szerepek hatására
megváltozik-e a kísérleti alanyok
személyisége?
 Tapasztalható lesz-e bármiféle jellembeli
változás?
 Két hét múlva lesz-e különbség a fiatalok
között?

 Cél: Intézményes szerepek hatása


viselkedésünkre
 A stanfordi börtönkísérlet az
intézmények hatalmának tanulmánya
 hogyan befolyásolják az emberi
viselkedést.
A börtönkísérlet elkezdődik
 Hirdetés: börtönélet pszichológiai tanulmányozása
 Palo Alto Times és The Stanford Daily újságok
 Napi 15 dollár
 A kiválasztás előtt: pszichológiai tesztek és interjúk a
jelentkezőkkel  csak a pszichológiailag egészségesek
vehettek részt a kísérletben.
Philip Zimbardo – Börtönkísérlet (1971)
 Börtönőrök
 Kísérlet előtti napon eligazítás
 Névtelenség: egyenruha,
napszemüveg, gumibot (a
hatalom szimbóluma)
 Korlátlan hatalom
 Feladat: rend fenntartása
 Nincs fizikai erőszak!

 Rabok
 Megrendezett letartóztatás
 Számmá alacsonyítás
 Folyamatos megalázás
 Erős stressz miatt többen
összeomlottak, sírtak
A megalázó rituálék kezdete
 Véletlenszerűen osztják őket
rab-börtönőr kategóriákba.
Ezután váratlanul veszik őket
őrizetbe, vesznek tőlük
ujjlenyomatot, formátlan
rabruha, sorszám stb. – ezek
mind a dezindividuáció
eszközei: általuk az emberek
személyisége lefejthető.
 17 pontos házirend
 Már a második napon
„börtönlázadás” a rabok
részéről
A megalázó rituálék folytatása
 Nő az őrök kegyetlensége, a rabok passzivitása és
dehumanizálódása.
 A kutatók elvesztették a kísérlet irányítása feletti uralmukat,
depressziós és pszichotikus tünetekkel bocsátják el napról
napra a rabokat, majd a tervezett időtartam felének letelte
előtt (6 nap után) abbahagyják a kísérletet.
A kísérlet konklúziója

 Zimbardo: a viselkedést az őrök


ill. a rabok intézményes szerepei
okozzák, és nem az eredetileg
normális, jól alkalmazkodó férfiak
személyisége.
Mitől válhatunk gonosszá?
 Társadalmi folyamatok, amik hozzájárulnak:
1. Gondolkodás nélkül megtenni az első lépést
2. Mások elembertelenítése
3. Egyéniségvesztés (dezindividuáció)
4. A személyes felelősség diffúziója
5. Vak engedelmesség a hatalomnak
6. A csoportnormákhoz való kritikátlan igazodás (konformitás)
7. A gonosz passzív eltűrése közöny vagy be nem avatkozás által

Akkor történik, amikor új vagy idegen szituációba kerülünk,


megszokott válaszmintáink nem működnek.
„Változtasd meg a szituációt!”
 Mivel magyarázható az emberi jellem ilyen jellegű változása, ha
mindenki „egészséges” és „normális” volt, mielőtt bekerült a
börtönbe? Mi a feladatunk?
1. Megnézzük, mi van az emberben.
2. Melyek a külső tényezők az egyén körül.
3. A rendszer vizsgálata. A rendszer hozza létre a szituációt, ami
megrontja az egyéneket.

„Ha meg akarod változtatni az egyént, változtasd meg a szituációt. Ha


meg akarod változtatni a szituációt, tudnod kell, hol a hatalom a
rendszerben” (Philip Zimbardo, TED talk)
A szituáció hatalma – egyéb példák
Német gimnázium projekt-
hete: kialakulhat-e még  William Golding:
A legyek ura,
egyszer diktatúra a nyugati 1954.
demokráciákban?  a
gyerekek szerint nem, a tanár
(Reiner) szerint bármikor.
 Reiner a fegyelmet
csakugyan hamar
kialakítja, de aztán elveszti
a kontrollt: rongálás,
agresszivitás, elfajuló
vízilabdameccs...

 De Film: A hullám (Die Welle), 2008


mi is történik a
Etikai problémák
 Milgramet rögtön bírálták, a vitának egész könyvet szentelnek azóta.
 Kritika 1: Milgram elfogadhatatlan mértékű stresszt okozott a kísérletével (maga

Milgram is hatalmas stresszről számol be, ideges oda nem illő nevetgélés, körmök
karba mélyesztése, röhögőgörcs).
 Kritika 2: Hatalmas csapás ez a kísérleti személy önértékelésére, hosszú távú

pszichológiai hatás: egy személy megtapasztalta, tudna adni halálos mértékű


áramütést valakinek. Kihasználtnak és nevetségesnek érezhetik magukat, amikor
megtudják milyen kísérlet volt ez.
 Kritika 3: Visszaélés a tudomány tekintélyével: az emberek nem fogják tisztelni a

pszichológusokat (tudósokat) többé.


Etikai problémák (folyt.)
 Milgram válasza: a kísérlet után jól elbeszélgetett a kísérleti
személyekkel, bemutatta nekik az „áldozatot”, aki megnyugtató
beszélgetést folytatott velük, pszichiáter kezelte a személyeket,
akik utólag úgy nyilatkoztak örülnek, hogy részt vettek, csak 1-2
százalék sajnálja, hogy részt vett.
 Zimbardo szinte minden – persze csak később kodifikált – szabályt
megszegett: kb. semmit nem árultak el a kísérleti személyeknek,
összezavarta és lehangolta őket a vizsgálat. Intenzív kínt élhetnek
át, ha potenciális károkozásba vonják be őket, felizgathatja őket a
saját reakciójuk, ha azt tapasztalják, hogy milyen könnyen válnak
brutálissá.
Újkeletű kritikák a Milgram-kísérletről
 Gina Perry: A sokkológép mögött c. könyv
 Megkérdőjelezi a kísérlet eredményeinek helyes
értelmezését és Milgram jóhiszeműségét.
 Csúsztatás a résztvevők számát illetően.
 Kísérlet utáni interjúk, amelyek jó részét Milgram
sohasem hozott nyilvánosságra.
 Több kísérleti alany rájött, hogy csak színjáték (pl.
hangszóróból jön a hang).

Mindez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az


állítólagos eredmények háttereként szolgáló
elméletek teljes mértékben hibásak lennének.
Újkeletű kritikák a börtönkísérletről
 Ben Blum oknyomozó újságíró: The lifespan of a lie c. cikk
 a kísérlet irányított volt
 Az egyik rab, Douglas Korpi összeomlását csak megjátszotta (Korpi kamera
előtt is elmondta, de ezt a részt kivágták).
 Richard Yacco (rab): nem engedték, hogy kilépjenek a kísérletből, de ezt
kivágták a műsorból.
 Maga Zimbardo is bevonódott érzelmileg a kísérletbe, így az abból levont
következtetések nagyrészt szubjektívek, ami reprodukálhatatlanná tette. (A
túlzott bevonódás az egyetlen hiba, amelyet Zimbardo is rendszeresen
elismer.)
 A puszta szituációnál fontosabb a vezető szerepe, aki bátorítja az adott
viselkedést. Az őrök valójában nem a hatalmi pozíció hatására éltek vissza a
helyzetükkel, hanem mert azonosultak a kutatók céljaival.
Zimbardo válasza
• Elismeri, hogy instruálta az őröket, de csak azt mondta, legyenek
kemény börtönőrök, azt nem, hogy hogyan.
• Részletezi a legkeményebb őr, Dave Eshelman viselkedését:
“egyértelmű, hogy az ehhez fogható cselekedetek túlmutatnak egy
feltételezett szerep eljátszásán, amelyben a »keménykedő őrt« kell
alakítani”.
• Doug Korpi: Zimbardo maga is kételkedett a reakció őszinteségében,
de a kollégáival jobbnak látták elengedni, mert rossz hatással volt a
többi rabra.
• A BBC (börtöntanulmány): a tévéműsor nem felelt meg egy
tudományos kutatás kritériumainak.
A kísérletezés etikai dilemmája
Szabad tudományos vizsgálódás ↔ az emberek
joga a méltósághoz és a magánélethez

Kérdés: mivel ártunk/használunk többet? Ha


elvégezzük a kísérletet, vagy ha nem?
Fő etikai problémák
 Megtévesztés
 Tulajdonképpen hazugság
 Milyen vizsgálatokban szükséges feltétlenül? Miért?
 Mennyire megbocsátható ilyen helyzetben?

(Vö. az alapvető etikai dilemmával.)


 Káros hatások
 Fizikai ártalmak: pl. fájdalom, kellemetlenség
 Pszichés ártalmak: pl. méltóság sérülése, unalom,
szorongás, önismeret (!)
Etikai kódexek és bizottságok:
 Például: Magyar Pszichológiai Társaság (MPT) Etikai
Kódexe
 Etikai bizottságok: intézményeknél (pl. Etikai Bizottság a
MPT-ban)
 Az etikai bizottságnak joga van elutasítani, vagy a tervek
megváltoztatására kérni a kutatót
Etikai elvek
 A minimális ártalom elve: a kutatónak a lehető
legkisebbre kell korlátoznia a kísérlet során a
résztvevőket érő fizikai és mentális ártalmakat.

 Az informált beleegyezés elve: a kutatónak előzetesen


lehetőség szerint tájékoztatnia kell a résztvevőket a
kísérlet azon lényeges vonatkozásairól, melyek
befolyásolhatják őket a részvételre vonatkozó
döntésükben.

 A személyiségi jogok elve: a kutatónak tiszteletben kell


tartania a résztvevők személyiségi jogait.
Mikor nem teljesíthető?

 Amikor nem szabad beszámolni a kísérlet valódi


céljáról, hipotéziséről, hiszen ez befolyásolná a
végkimenetelt – megtévesztés.

 Segítségnyújtás
 Faji
vagy nemi előítélet
 Agresszió
 Konformitás
A lezáró beszélgetés - debriefing
 A kísérletet követő eljárás, melynek során a résztvevők teljes és
részletes tájékoztatást kapnak a kísérlet tervezéséről, céljáról,
valamint várható eredményeiről. Ha a kutatók éltek
megtévesztéssel, fel kell tárniuk a kísérlet valódi célját, a
megtévesztés hatékonyságáról is megbizonyosodhatnak.
 Célja:
 A résztvevők egészségesen és jó érzésekkel távozzanak
 Tanuljanak valamit (önmagukról, a pszichológiáról, az emberről
általában)
 A kísérletezők is tanuljanak valamit
 Működött-e a fedőtörténet?
Megbénítja-e a szabályozás a kutatást?
 Milgram reloaded: Jerry Burger 2009-ben a mai etikai
elveket tiszteletben tartva replikálta Milgram kísérletét:
 Résztvevők előzetes vizsgálata, csak a pszichológiailag egészségesek
vesznek részt
 Többször biztosítják őket, hogy kiszállhatnak (és az 50$-os részvételi díjat
megtarthatják)
 Lezáró beszélgetés az igazsággal kezdődik (Milgram csak később fedi fel)
 150 V-ig tart a kísérlet
 70% engedelmeskedik (gyakorlatilag megegyezik Milgram
nagyságrendjével (82%)
 Nők csakúgy mint férfiak
Összegzés
 A második világháború tragédiáit értelmezni próbáló szociálpszichológusok
szerint cselekedeteink megértéséhez szükséges figyelembe vennünk
személyiségünk belső tényezői mellett a külső körülmények szerepét is.
 Az engedelmesség működési logikáját kutató Milgram (1963) és az
intézményesített szerepek mechanizmusait vizsgáló Zimbardo (1971) kísérlet
egyaránt a szituációk hatalmát bizonyítja.
 A morális (és filozófiai) kérdéseket is intenzíven felvető kísérletek nyomán
szigorodott a szociálpszichológia kutatások módszertana. A felállított három
etikai szabály (minimális kockázat, informált hozzájárulás, személyiségi jogok)
fontos irányelvek, de kettő közülük a valóságban csak nehezen betartható. A
kísérleti engedélyek elbírálása ezért minden esetben az etikai bizottságok
feladata.
 Házi: elgondolkodni, hogy milyen élethelyzetekben befolyásolhatnak minket
hasonló tényezők.
Köszönöm szépen a figyelmet!
 Dr. Láng Benedek: lang@filozofia.bme.hu
 Dr. Bíró Gábor István: biro.gabor.istvan@filozofia.bme.hu
 Szemere Alexandra: szemere.szandra@filozofia.bme.hu

You might also like