II.

Rákóczi Ferenc
 Született: 1676. március 27. Borsi
 Édesapja: I. Rákóczi Ferenc
 Édesanyja: Zrínyi Ilona
 Házastársa: Hesseni Sarolta Amália
 Gyermekei: Rákóczi Lipót (1696-1699)
Rákóczi József (1700-1738)
Rákóczi György (1701-1756)
 Erdélyi fejedelem
 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a dux & princeps címeket kapta, amely „vezér és
fejedelem” jelentésű.
 Serege ekkor érte el tetőpontját: 52 lovas-, 31 gyalog-, összesen 83 ezredre rúgott, mely
az 1705. augusztus 11-i gidrafai vereség után ismét talpra állott, sőt 1706-ban létszáma
már 100 000 főre emelkedett. A kormányzat szervezése végett Rákóczi 1705
szeptemberében országgyűlést hívott egybe Szécsénybe, ahol nemcsak a főurak és
köznemesek, hanem az egyháziak is szép számmal jöttek össze. A „szövetkezett rendek”
címmel vették fel és Rákóczit, akit még 1704. július 6-án erdélyi fejedelemmé
választottak, „vezérlő fejedelem” címmel tisztelték meg, melléje az ország
kormányzására 24 tagból álló főtanácsot rendeltek. Ezt követően fölhatalmazta őket a
külügyek (és a béketárgyalások) irányítására. A szövetség pontjaira szeptember 19-én és
20-án felesküdtek az egybegyűlt rendek, és maga a fejedelem is. Ezután Erdély volt a
további küzdelmek színtere, hiszen arrafelé tartott az idős Herbeville császári tábornok
is.
Szabadságharc
 Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, melyben a
teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. E célnak
megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, aminek tökéletesen
megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja
és nagyapja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi
fejedelem volt.
 Szabadságharca azonban nem érte el a kívánt eredményt. A magyarság szemében ma is
tiszta lelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált
közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, és végig kitartott a magyar függetlenség ügye
mellett. A szabadságharc bukása ellenére is megakadályozta az ország beolvadását a
Habsburg Birodalomba, és a rendi alkotmány, ha látszólagosan is de fennmaradt.
Latin nyelvű jelmondata szállóigévé vált:
,,Cum Deo pro patria et libertate! (Istennel a hazáért és a szabadságért!)”
 Kétszer is fölajánlották neki a lengyel koronát és megválasztását az orosz cár is támogatta, ő
mégsem fogadta el. 1711 és 1712-ben Lengyelországban maradt, – azt remélve, hogy a
katonai helyzet még megváltozik – ahol a főurak kitüntetett figyelemben részesítették. Ez idő
alatt inkognitóban, „Sáros grófjaként” Danckában lakott.
II. Rákóczi Ferenc címere
10 rézpoltura a Rákóczi-szabadságharc idejéből. (1704)
 Elhunyt: 1735. április 8. Rodostó
 Nyughelye: Szent Erzsébet-székesegyház, Kassa