Ciklikus ingadozások

Vázlat
• Üzleti ciklusok mérése
• Hosszabb távú fluktuációk
ÜZLETI CIKLUSOK MÉRÉSE
 Üzleti ciklusok mérése
• Mit tekintünk üzleti ciklusnak?
• Ciklus szűrési eljárások és problémáik
• Szimmetrikus vagy aszimmetrikus ciklusok?
 Üzleti ciklus

• A gazdasági teljesítmény ingadozásai, kb. 2-8

éves frekvencián
• Véletlenszerű, nem determinisztikus
• Néhány problémás kérdés
• Átmeneti vagy tartós ingadozások? (ciklus és trend
független-e)
• Determinisztikus vagy sztochasztikus a trend?
• Mérhető-e trend ill. ciklus elméleti feltevések nélkül?
Ciklus fordulópontjainak
azonosítása: problémák
• „Miniciklusok”
• A ciklus szokásos részei közül
valamelyik kimarad
• Outlierek
• W és M alakú fordulópontok
• Lépcsős fordulópontok
• Trendelő idősorok
• Szintre vagy növekedési
ütemre nézzük a ciklust?
 Lehetséges módszerek

• Naiv: recesszió = GDP SA szintje 2 negyedéven át csökken

• NBER: szakértői értékelés, több idősor alapján
• Foglalkoztatás, reáljövedelem, ipar és kereskedelem értékesítése,
ipari termelés
• Bry-Boschan (1971) algoritmus: mozgóátlagolt idősorok
szélsőértékeit keressük
• Rezsimváltó modellek: recesszió/expanzió mint nem
megfigyelt állapotváltozó (pl. Kim-Nelson, RES 1999), ennek
magyarázó változói lehetnek a különböző konjunktúramutatók
Bry-Boschan algoritmus
 Trend/ciklus felbontás

• Gazdasági idősorok felbontása hosszú távú tendenciára

(trend), és e körüli átmeneti ingadozásokra (ciklus)
• Ez nem csak empirikus, hanem elméleti kategória is (a
makromodellekben tipikusan használt hosszú táv/rövid táv
megkülönböztetésén alapul)
• Példák:
• GDP: potenciális kibocsátás ill. kibocsátási rés
• Munkanélküliség: NAIRU/NAWRU és „munkanélküliségi rés”
• Reálárfolyam = egyensúlyi árfolyam + félreértékeltség
• Infláció = trendinfláció + „inflációs rés”
 Trend/ciklus felbontás lehetséges módjai

• Determinisztikus trend: lineáris, polinomiális

• Frekvenciaszűrők: az idősor adott periódusú hullámzásait szűrjük ki
• Beveridge-Nelson szűrő: az idősort stacioner és nemstacioner
komponensekre bontjuk, ezek lesznek a ciklus illetve a trend
• VECM: sztochasztikus trendek
• SVAR (Blanchard-Quah): permanens sokkok kumulált hatása adja
a trendet
• Hodrick-Prescott szűrő: ciklikus kilengések mértékének és a trend
simaságának együttes optimalizálása
• Állapottér-modellek: trend és ciklus nem megfigyelt változók
 Hodrick-Prescott szűrő

•• Az
  alábbi feladat megoldása, előre rögzített mellett:

• Talán a leggyakrabban használt eljárás. Egyszerű, rugalmas

módszer
• De sajnos súlyos problémáktól szenved:
• Csak akkor optimális, ha y I(2) folyamat, a zajok nagyjából normális
eloszlásúak
• Szinteltolódások és változó trend növekedési ütemek esetén félrevezető
eredményt ad
• Hamis ciklusokat generálhat
• Nagy végponti revízió
 Példa: a HP szűrő hamis korrelációt vihet két
(generált) idősor ciklusai közé

T=100, λ=1600; x és y is AR1 folyamat, 0 várható értékkel, azonos szórással, 0,99 illetve 0,99999 AR1 paraméterrel.
 Állapottér-modellek

•• A  legegyszerűbb modell (Harvey-Jaeger, 1983)

• Kálmán-szűrővel becsülhető
• A trend véletlen bolyongás, a ciklus stacioner AR
• A trend és a ciklus korrelálhat egymással (u és v kovarianciáját nem korlátozzuk)
• Kiterjesztések:
• Használjunk fel más makrováltozókat a GDP ciklusának azonosításához
• Szemistrukturális makromodellhez juthatunk
Mit mutatnak a különböző eljárások?
(Canova, 1998; USA GDP idősor)

A ciklusok eltérő frekvenciájúak illetve nagyságúak, az NBER recessziós

időszakaival nem mindig esnek egybe
Makro idősorok közötti ciklikus kapcsolatok
(folyt.)
 Tanulságok

• Az üzleti ciklusok „stilizált tényei” érzékenyek a trendszűrési

eljárásra
• A fogyasztás kevésbé volatilis a GDP-nél, de ennek nagyságrendje
bizonytalan
• Különösen bizonytalan a munkapiaci változók relatív szórása (reálbér,
termelékenység, órák)
• A termelékenység lehet aciklikus, pro- vagy anticiklikus
• Ez probléma
• Hogyan válasszunk konjunktúraelméletek között?
• És hogyan szűrjünk trendet makromodelljeinkben? (milyen steady state
körül linearizáljunk?) Hogyan kalibráljuk modelljeinket?
Aszimmetrikus üzleti ciklusok?
 Aszimmetrikus üzleti ciklusok?
• Mit látunk?
• Hosszú, fokozatos expanziók – rövid, intenzív visszaesések

• Lineáris vagy nemlineáris (aszimmetrikus) modell írja le jobban a konjunktúra idősorait?

• Morley-Piger (2012): statisztikai tesztek alapján a nemlineáris modellek állnak közelebb a
valósághoz
• A tartós sokkok jellemzően pozitívak, az átmenetiek pedig jellemzően negatívak

• Közgazdasági magyarázat
• Friedman (1964, plucking modell): a gazdaság normál állapotában a termelési lehetőségek
korlátai közelében, recesszió idején innen esik vissza átmenetileg
• Ha nem így lenne, az idő jelentős részében nem lenne hatékony az allokáció. És épp a
konjunktúra tetőpontján érnénk el a hatékonyság csúcsára?
• Keynes: az üzleti bizalom gyorsan összeomolhat, de csak lassan javul
 Morley-Piger (2012) bayesi
modellátlagolással számított üzleti ciklusa
HOSSZABB TÁVÚ FLUKTUÁCIÓK
 Comin-Gertler (2006)

Fekete = középtávú ciklus (2-200 negyedéves), kék = ennek középtávú komponense (32-200 negyedév)
 Középtávú ciklusok
• A GDP (és sok más változó) középtávon jóval nagyobb ingadozásokat mutat,
mint az üzleti ciklus szokásos horizontján

• Van-e erre közgazdasági magyarázat? Több is

• Technológiai ciklusok
• Comin-Gertler: endogén a K+F, és emiatt a termelékenység középtávú növekedése
• Anzoategui-Comin-Gertler (2017): endogén a technológia adaptációja (gyenge kereslet mellett nem
éri meg átvenni a legfejlettebb technológiákat)
• Nyersanyagárak „szuperciklusai”
• Főleg feltörekvő, nyersanyagexportőr országokban lehet releváns
• Nyersanyagok keresletének és kínálatának árrugalmassága rövidtávon kicsi; kínálat lassan tud
alkalmazkodni (fix költségek, időigény)
• Ezért a kereslet nagy ciklusai (pl. iparosodási hullám) hosszan tartó áringadozást okoznak
• Pénzügyi ciklusok (pl. Drehmann et al., 2012)
• A hitelezés és az eszközárak ciklusai hosszabbak az üzleti ciklus horizontjánál
• És ettől nem függetlenül az ingatlanszektort is hosszú ciklusok jellemzik
Nyersanyagár-ciklusok
(Erten-Ocampo, 2013)
Stilizált tények a pénzügyi ciklusokról
(Drehmann et al 2012)
A pénzügyi változók
ciklusainak tetőpontjai gyakran
esnek egybe bankválságokkal

A hitelállomány és az
ingatlanárak a leginkább
relevánsak, a
részvényárfolyamok kevésbé
magyarázzák
A pénzügyi válságok okozta
recessziók az átlagosnál
jóval súlyosabbak (Jorda-
Schularick-Taylor, 2013)

A nagyobb válság előtti

hitelnövekedés mélyebb és
tartósabb visszaesést okoz
 Összegzés
• Üzleti ciklusok
• 2-8 év, sztochasztikus
• Fordulópont azonosítására többféle algoritmus
• Trend/ciklus felbontás egyszerű intuíción alapul, és sok elmélet is él vele
• A gyakorlatban többféle megközelítés, sajnos nagyon eltérő következtetésekre vezetnek!
• A Hodrick-Prescott szűrő az indokoltnál népszerűbb
• Jó okunk van feltételezni, hogy az üzleti ciklusok aszimmetrikusak
• Hosszabb távú ciklusok
• A GDP és sok egyéb változó középtávon nagyobb hullámzást mutat, mint az üzleti
ciklusok szokásos frekvenciáján
• Lehetséges magyarázatok: technológiai, pénzügyi ciklusok
• A hitel és az ingatlanár ciklusai a GDP-nél hosszabbak és nagyobb kilengést mutatnak. A
pénzügyi ciklus tetőpontja gyakran esik egybe pusztító pénzügyi válsággal
• Vajon előrejelezhetők-e a recessziók és a válságok?