A rendi és a polgári

társadalom összehasonlítása

Készítette: Borbély Renáta

 Gondolatmenet
1. Rendiség bemutatása
2. XVI. századi gazdasági változások Európában
3. Korai polgárosodás
4. A francia forradalom és eszméinek terjedése
Európa szerte
5. Összehasonlítás
Rendiség bemutatása
 Mi is az a rend?
 XI. szd hivatásrendek: a rendekhez való tartozást a végzett tevékenység, a funkció szabta meg
•
Imádkozók – oratores
•
Harcolók – bellatores
•
Dolgozók – laboratores ~> ebből válik ki a polgárság
 Politikai rend: Ny- Európából indul a XIII. –XIV. szd-ban
 A társadalomba azonos helyzetű csoportjai egyre közelebb kerültek egymáshoz, szervezkedtek, együttesen léptek föl érdekeik védelmében
=> azonos kiváltságokkal rendelkező társadalmi rétegek: rendek létrejötte
 Rendi monarchia
Vagyis: politikai rend általában

 Közösen birtokolt jogok => a legfontosabb: képviselet az

országgyűlésen
 Ellenállás
 Nyugat: a király főleg a városokra támaszkodik
 ~ szakképzett hivatalnokok

 ~ zsoldos hadsereg
 Rendi monarchia
 Rendeltetése
 K- Európa:
 XIV.- XV. szd.-ban itt is létrejönnek a rendek és a rendi

monarchia
 Főnemesek: pol-i élet irányítása

 Köznemesek: az ogy.-en a leglényegesebb döntések

 Városok: gyenge

 A rendi gyűléseken a köznemesség képviselői vannak

többségben => az uralkodó rájuk támaszkodik

 A rendek jogai
Nemesi jogok

Politikai jogok Törvénykezési jogok

• Törvényes ítélet
nélkül a király nem
Pénzügyi jogok fogathatja el,
•Adózás alóli • nem veheti el a
mentesség földjét
Társadalmi kiváltságok • Föld öröklődése a
• Úriszék családon belül
• „Úrdolga” • Halálbüntetés
 A rendek jogai
Városok jogai

gazdasági jogok kiváltságok az igazgatásban

• vámmentes • szabad bíró- és
kereskedelem tanácsválasztás
• árumegállító jog • kőfal építése
• vásártartás joga
• évi egy összegben
való adózás a
királynak
 A rendek jogai
Papság jogai
 adómentesség
 törvénykezési kiváltságok
 önálló önkormányzat
 invesztitúra joga
 holtkéz birtok
XVI. századi gazdasági változások
Nyugat - Európában
 Demográfiai robbanás
Megerősödött nemzetállamok - szilárd központi
kormányzás
A mezőgazdaság termelékenységének enyhe növekedése

 lakosság gyors növekedése

 XV. szd. köz: 45-50

millió
 XVII. szd. köz:100 millió
olyan sűrűn volt lakott, mint
 Anglia és Franciaország
Európa átlagosan
3X
 Hollandia 4X
 Földrajzi felfedezések
 Nagy földrajzi felfedezések:
 atlanti part-menti kereskedelem

 átrendezi a kontinens gazdasági rendszerét

 világkereskedelem kialakulása => városok erősödése

centrum - félperiféria -
periféria
Németalföld,. Baltikum, Kö - EU. Fekete
Anglia, É- Fro. Mediterráneum Afrika,
Amerika
 Kontinentális munkamegosztás
NY - Európa: városi népesség nő
kézművesség, kereskedelem fellendülése
NY nem tudta elég élelemmel ellátni a népességet
mg.-i termékek importja K - Európából
Ny-Európa elindul a polgári fejlődés útján
K - Európa: nagymértékben növelte mg.-i termelésüket a
Ny-i exportra
K ipari termelése még inkább háttérbe szorult
az iparcikkek iránt is megnő a kereslet
2. Jobbágyság, feudalizmus
megmerevedése
a polgári átalakulás a XIX. szd. feladata
 Árforradalom hatásai
Népesség növekedése > mezőgazdasági termelés bővülése

gabona ára nő

Újvilágból nemesfém

tovább nőnek a gabonaárak

látszólag K-EU jár jól

Ny-Európa növeli az iparcikkek termelékenységét

Nyugat behozza hátrányát

Céhek kikerülése
 Árforradalom hatásai
 1, felvásárlási és kiadási rendszer
 bizonyos tevékenységeket falusi bedolgozókkal

végeztetnek,
 ellátják őket nyersanyaggal
 Árforradalom hatásai
 2, manufaktúrák
„Egy hatalmas
• fizetettnagy teremben
bérmunkások
Kétszáz szövőszék áll rendbe.
• munkamegosztás
És kétszáz ember serényen
• szintén
dolgozott gondoskodnak a nyersanyagról és
biz e székeken.
Mindegyika szerszámokról
mellett kis gyerek vetülék orsót csévélget.”
(XVI. sz.-i angol versike)

Nagyobb mennyiség + olcsóbb előállítási költségek

a falusi kézműipar tönkremenetele
megnövekedtek azok a
bérmunk költségek, amelyeket az ipari
ások termelésbe előzetesen be
 Bekerítések
 Bekerítések = enclosure
 megnő a gyapjú iránti kereslet a szd. közepére
 Anglia, Hollandia, Dél-Provance => felhagynak a
földműveléssel, és juhtenyésztésbe fognak
1, közös legelők kisajátítása
2, pusztán hagyott területek elvétele
3, egyes paraszti földek „elkerítése”
" Juhaitok … olyan falánkok és
féktelenek, hogy megeszik az embert,
elpusztítják és elnéptelenítik a mezőket,
házakat, falvakat.„ Morus Tamás
 Vagyis…
1, BÉRMUNKÁS réteg 2, TŐKÉS réteg

 Σ: kereskedelem és ipar fellendülése => városi polgárság

megerősödése
 Anglia, Hollandia, Németo. ~ a köznemesség is elkezd
polgárosulni, vállalkozik
 a városba költözés során a hagyományos faluközösségi
kapcsolatok felbomlanak
 Eredeti tőkefelhalmozás

 a kisárutermelő parasztokat és kézműveseket a

termeléshez, ill. a létfenntartáshoz szükséges
eszközeiktől megfosztják
 mások kezén pedig felhalmozódik ez a termelőeszköz,
vagy annak a megvásárlásához szükséges összeg
 ennek során alakulnak ki a tőkés termelés gazdasági és
társadalmi feltételei
 Abszolutizmusok
 Az abszolút monarchia átmeneti állapotban jön létre:

feudális rendek polgárság

Kitekintés: Spanyolország
Korai polgárosodás
 Németalföld
 Elsőnek itt győzedelmeskedik a polgárság
 a tenger fuvarosai - a kereskedelem központja
É:
a feudális szolgáltatások jelképessé váltak, a robot
megszűnt
a birtokosok bérmunkásokkal műveltették földjeiket
D: textilmanufaktúrák

A tartományok és városok önkormányzattal és

kiváltságokkal rendelkeztek => erős polgárság
II. Fülöp abszolutizmusa <-> Németalföld
1566-1609 - polgári forradalom
és szabadságharc
1581 - Hollandia megalakulása
 Anglia
 gazdaság szárnyalása => a XVI. szd végére Európa
legfejlettebb állama lett
 bekerítések -> tőkés módon gazdálkodó nemesek =
újnemesség
 a nincsteleneket a véres törvényekkel kényszerítik
bérmunkára
 gazdagodó kereskedő- és iparos réteg
 I. Erzsébet (1558-1603) - polgárság
 vámok, illetékek, monopóliumok, adók
 Franciaország
 Abszolutizmus => pénzét háborúkra költi
 a kereskedelmi forgalom korlátozott
tőkefelhalmozódást tett lehetővé
 a mezőgazdasági struktúra mozdulatlansága - a föld
feudális tulajdon
 abszolutizmus támogatja az ipar és a kereskedelem
fejlődését -> manufaktúrák állítása
 a gazdag polgárok más úton
 Közép-Európa
 A földbirtokosok - agrárkereskedelem
 nő a terményjáradék és a robot + nincs szabad költözése a
jobbágynak = 2. Jobbágyság
 a feudális szolgáltatások feléledése és a nemesség
politikai és gazdasági hatalmának növekedése meggátolta
a belső piac és a tőkés termelés feltételeinek kialakulását
 Az angol polgári forradalom
 angol társ.: polgárság, újnemesség
 a földbirtok funkciója átalakul: tőkét képez
 gazdaság tőkés átalakulása
 Σ: Amikor a polgárok érezték saját erejüket, többé nem
voltak hajlandóak a korlátok elviselésére =>
1642-1649 - polgári forradalom
 Jognyilatkozat
 1688: dicsőséges forradalom ~ III. Orániai Vilmos
 1689: Jognyilatkozat = Bill of Rights
 alkotmányos monarchia

 király = államfő - uralkodik, de nem kormányoz

 törvényhozás : nép által választott parlament

• Közösségek háza
• Lordok háza
 végrehajtás: kormány

 igazságszolgáltatás: független bíróságok

 Jognyilatkozat
 A nép választás útján legitimálja a hatalmat
 a 3 hatalmi ágat szétválasztják

 a korábbi feudális kiváltságok értelmetlenné válnak

 vallási tolerancia

 kereskedelmi szabadság

 a kedvező pol.-i helyzet => 1760-as évektől: ipari

forradalom
 Felvilágosodás
 Feldolgozta az angol forradalom tanulságait
 A francia forradalmat megelőzte, szellemisége
elvontabbá tette az eseményeket
 megváltozik az emberek gondolkodásmódja
 „az ember nagykorúságának korszaka” - szakítani
akart a hagyományos eszmékkel

VALLÁS POLGÁRI ESZMÉK

 Felvilágosodás
 minden ember szabadnak és egyenlőnek születik
 amilyen funkciót gyakorlunk (pl.: foglalkozás), olyan
helyünk lesz a társadalomban = osztálytársadalom
 polgár és állampolgár ellentéte egy személyben
 Liberalizmus
 Liberalizmus:
 az egyén szabadságához való jog - nem a hovaszületés

határozza meg a társadalomban elfoglalt helyet

 emberi jogok

 állampolgári jogok

 gazdasági jogok

 kisebbségi jogok

 jogállam

 3 hatalmi ág szétválasztása

 legitim hatalom
 … és a nacionalizmus
 Nacionalizmus
 Európában hatalmas gazdasági egységek jöttek létre,

amelyek további fejlődését gátolta

• a politikai széttagoltság
• vagy a birodalomba való kényszerítettség
 a nemzetet = nép => a közösségi érzés kialakulása, az

ország sorsa mindenkinek a személyes ügyévé vált

 kulturális célok

 egységes, szabad állam megteremtésére irányuló

törekvések
A francia forradalom és eszméinek
terjedése Európa szerte
 Francia forradalom
 a 1789 május 4 : rendi országgyűlés összehívása
 a polgárság előretörését mutatja, hogy
 a király kénytelen volt beleegyezni, h a 3. rend annyi

képviselőt küldhessen a gyűlésre, mint a másik 2 rend

együtt
 majd a 3. rend alkotmányozó nemzetgyűléssé alakult

MEGVALÓSULÓ NÉPHATALOM
 Francia forradalom
 1789 aug. 4. : a kiváltságosok lemondanak az előjogaikról
 nincs többé papi tized

Sohasem fogok beleegyezni egyházam

 a városok megváltak feudális eredetű mentességeiktől

 megszűnnek az úrbéri szolgáltatások

 és nemességem kifosztásába.
1789 aug. 26: Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
 az emberek között csak társadalmi hasznosságuk szerint

tehetnek különbséget = osztálytársadalom

 mindenkinek alapvető joga van a szabadsághoz, a tulajdonhoz,

a biztonsághoz és az ellenálláshoz
 törvény előtt mindenki egyenlő

 arányos közteherviselés szükséges

 Francia forradalom
 Az államhatalmakat szét kell választani

Törvényhozás Végrehajtás
Igazságszolgáltatás
 1789- 1791 Alkotmányozó Nemzetgyűlés működése

 Pénzügyek rendezése:
 Egyházi javak kiárusítása
 Vallási ügyek rendezése
 Politikai döntések
 Választójogi reform
 Francia forradalom
 Az 1791-es liberális alkotmány
 megvalósult a törvény előtti egyenlőség és

közteherviselés
 szólás - és sajtószabadsága

 választójogot cenzus fizetéséhez kötötték

 a papokat az állam fizette

 Háborús vereségek => a hatalom átcsúszik a szélsőségesek

kezébe
 Köv: De már természetes a nép által legitimált irányítás
 Francia forradalom
 Σ:
 elsöpörte a kiváltságokat és a monarchiát
 létrehozta
• a polgári tulajdont
• a jogegyenlőséget
• a liberális államot
• a kiforrott polgári eszme- és ízlésvilágot
 a polgárság eszméinek Európa többi államára való
átterjedése
 új államforma: köztársaság
 Felvilágosult abszolutizmus
 A Közép - Kelet => felülről próbálták megreformálni
államaikat
 Poroszo., Ausztria-Magyarország, Oroszo.
 Reformok területei: oktatás, vallás, közoktatás,
közlekedés, gazdaság stb.
 De! a feudalizmus mesterséges fenntartása
 A reformok mégis előmozdítják a kapitalizmusba való
átmenetet
 Szent Szövetség
 Az átalakulások, forradalmak a kontinensen való
továbbterjedését próbálta megakadályozni
 forradalmak leverése

 feudalizmus fenntartása

 a változások iránya visszafordíthatatlan ~> a tőkés viszonyok

behatoltak a feudális monarchiák gazdaságába is
 terjed a liberalizmus és a nacionalizmus
 A Szent Szövetség látszólag győzedelmeskedik a
forradalmakon és szabadságharcokon, de a polgári átalakulás
és az ipari forradalom lassan végbemegy a többi európai
országban is
Közép-Európa a polgárosodás útján
 Gyenge polgárság => a nemesség kezdeményezi a polgári
átalakulást
 a kezdeményezés hátterében: liberalizmus és
nacionalizmus áll
 egyetemes cél:
 torlódott társadalom
 a Szent Szövetség felbomlása
 Polgárság és nemesség
 Polgárság:
 Hatalmának alapja a szabad tulajdon

 a XIX. szd. közepére valamennyi európai országban a legerősebb

társadalmi réteg, a gazdasági élet irányítói

 igyekeznek egyre nagyobb befolyást gyakorolni a politikában sok

területen igyekeznek átvenni a nemesi szokásokat

 Nemesség:
 Hatalmának alapját a feudális jogok képezik

 gazdasági hatalmának alapja a mezőgazdaság, mely veszít jelentőségéből

 hosszú időn keresztül sikerült megőriznie hatalmának és befolyásának

nagyobb részét (hadsereg, diplomácia)

 tudatos viselkedéssel próbálta elhatárolni magát a népesség többi részétől
Összefoglalás
 Összefoglalás
 RENDI TÁRSADALOM
 A lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozik
 Elmaradott gazdasági keretek
 Közösségi kapcsolatok fontossága (háztartás, falu)
 Politikai hatalom főként személyi függőség alapján
(feudalizmus)
 Tradicionális típusú hatalom (öröklődés) – a három hatalmi
ág összefonódik csak monarchia
 Nincs a társadalmi rétegek között átjárás, merev hierarchia
 Nagyarányú analfabétizmus
 Összefoglalás
 POLGÁRI TÁRSADALOM
 A munkaképes lakosság túlnyomó többségét a
kézművesség és az ipar foglalkoztatta
 A mg. termelékenysége sokkal nagyobb, nagy piaci
választék
 Megszűntek a szoros közösségi kapcsolatok, az emberek a
városba költöztek
 Az állampolgárok törvény előtti egyenlősége
 A kormányzat hatalmának racionális alapja van: a nép
választás útján legitimálja a hatalmat, a három hatalmi ág
szétválasztása (különböző államformákat hoz létre)
 Osztálytársadalom - van lehetőség a kitörésre
 Csaknem mindenki tud írni-olvasni
 VÉGE!
Köszönöm a figyelmet!