Élményből tudást Természetesen

a Mátra Múzeumban

EFOP-3.3.6-17-2017-00001
Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
 Mindennapi víz

 A víz mint anyag I.

 Tó, tenger, folyó
 A tengerek élővilága
 Édesvizek élővilága
 A víz védelme

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 1.

 A víz mint anyag
Korosztály: 3-4. osztály
Kapcsolódás a NAT-hoz: Ember és természet > Anyag, energia, információ > anyagok

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 2.

 Ki lehet a képen?

Egy tudós.

Mivel foglalkoznak a
tudósok?
Mit csinálnak?
Milyen tudósokról hallottál
már?
Milyen módszerekkel
dolgoznak?

Forrás:https://publicdomainvectors.org/en/free-clipart/Young-female-scientist/75218.html

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 3.

 A tudósok egy-egy jelenséget vizsgálnak.
Például a természettudósoknak a természeti jelenségek megismerése a célja.
Különböző módszereket használnak munkájuk során, melyek közül a legismertebb
a kísérletezés.

Szorgalmi feladat:
Keress az interneten (ha szükséges kérj felnőttől
segítséget) egy tudóst (lehet magyar és nem
magyar is), olvass róla, és írd le (rajzot is
készíthetsz) hogyan képzeled el egy
munkanapját, a munkahelyét, hogyan dolgozhat,
milyen lehet egy pihenőnapja!
Forrás: https://pxhere.com/hu/photo/1457639

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 4.

 Most Te is, kedves olvasó, kis tudóssá válhatsz, ha
csatlakozol a Kis Tudósok Társaságához!

Ehhez nem kell mást tenned, mint végigcsinálni a

következőkben részletezésre kerülő kísérleteket.
Készíthetsz az alábbi tagsági kártyához hasonlót, amit
kitűzhetsz a ruhádra, esetleg felvehetsz egy
védőszemüveget is (ha van) és máris indulhat a
kísérletezés! Jó munkát! 

Név: ………………….. Fénykép

fizikus helye
N
Kis tudósok
társasága Forrás: saját

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 5.

 Kísérleteid fő alapanyagát megtudod, ha megfejted az alábbi találós kérdést:

„ A létedhez nélkülözhetetlen,
Legtöbb belőle van a testedben,
Ám ha több jön belőle a vártnál,
Megmutatja ki az úr a háznál!”

Forrás: https://pxhere.com/hu/photo/1123787

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 6.

Gondolom könnyen kitaláltad, hogy a
vízről van szó. Tehát kis tudós, az lesz a
feladatod, hogy kísérleteken keresztül
minél több dolgot megtudj a vízről!
Egyszerű, többnyire a háztartásokban is
megtalálható eszközökkel tudsz majd
kísérletezni. Először végezed el a
kísérleteket, figyeld meg miket Forrás: https://unsplash.com/photos/lQGJCMY5qcM

tapasztalsz, és csak azután olvasd el a

magyarázatokat! Jó munkát! 

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 7.

 1. Vegyél elő három poharat, tölts beléjük különböző vizeket:
csapvíz, szénsavmentes ásványvíz, szénsavas ásványvíz!
Kóstold meg mindegyiket, és figyeld meg, majd sorold fel a
külső jegyeit: színe, szaga, íze, halmazállapota!

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 8.

 Tapasztalat:

A víz színtelen, szagtalan, ízetlen,

szobahőmérsékleten folyékony
halmazállapotú anyag.
Az ivóvíz kellemes ízét a benne
oldott anyagok okozzák.
Forrás: https://unsplash.com/photos/7b1W1mcwekw

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 9.

 2. Mit gondolsz, van-e önálló alakja a víznek?
Tölts meg egy lufit vízzel, majd fogd a kezedbe.
Nyomogasd meg jól!
Mit tapasztaltál? Mit árul el ez a kísérlet a vízről?

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 10.

 Tapasztalat:

A vizes lufi nyomogatható, a víz alaktalan: nyomogatás közben

ahogy engedi a lufi anyaga, úgy „formálódott” a víz is. Ha pohárba
öntjük a vizet,akkor a víz pohár alakú lesz, ha tányérba, akkor
tányér alakú.. stb.

Ehhez kapcsolódóan érdemes

megnézni egy néhány perces videót:

https://www.youtube.com/wa
tch?v=OIroNhbQ0XI

Forrás: saját

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 11.

 3. Mit gondolsz, összenyomható a víz, illetve a levegő?
Kezd a levegővel: keress egy műanyag fecskendőt, húzd ki kicsit a
dugattyút, majd fogd be a nyílását és nyomd be a dugattyút!
Figyeld meg, mozdul-e a dugattyú!

Ezután töltsd félig vízzel a fecskendőt és ismételd meg így is a

kísérletet!
Mit tapasztalsz? Van-e különbség ahhoz képest mikor levegő
volt a fecskendőben?

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 12.

 Ha nincs otthon fecskendőd, vegyél elő két műanyag flakont! Az egyiket
töltsd tele színültig vízzel, a másikat hagyd „üresen”, majd csavard rájuk a
kupakokat!
Próbáld összenyomni a flakonokat! Mit tapasztalsz?

A levegővel teli flakont könnyebb összenyomni, mint a vízzel telit.

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 13.

 A víz apró, icipici, szemmel láthatatlan
részecskékből áll.
Olyan, mintha aprócska golyók lennének
milliónyian, amik közel vannak egymáshoz
és szüntelenül mozognak: mint amikor
golyók gördülnek, gurulnak egymáson.
Folyamatosan mozognak, ezért tud folyni a
Forrás:https://www.storyboardthat.com/pt/storyboards/hu-examples/tulajdonsagai-allamok-matter

víz.

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 14.

 Tapasztalat:
A levegő esetében kis mértékben össze tudtad nyomni a fecskendőt, a víz
esetében pedig nem. A levegő részecskéi is szüntelenül mozognak, de ők nem
töltik ki hézagmentesen a rendelkezésükre álló teret. Gondolj arra, mikor egy
bicikli kerékbe levegőt pumpálnak: van benne levegő, de még tudnak
pumpálni bele, „fér még bele”.

levegő
víz
Forrás: saját

Forrás:https://www.storyboardthat.com/pt/storyboards/hu-examples/tulajdonsagai-allamok-matter

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 15.

 A víz részecskéi ezzel szemben közel vannak
egymáshoz, mikor össze akarjuk nyomni őket akkor azt
már nem engedik, mintha „szólnának, hogy ne nyomj
össze, már így is közel vagyunk egymáshoz.”
A levegő összenyomható, a víz nagymértékben
összenyomhatatlan.

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 16.

 4. Részecskék mozgása
Egy pohárba önts hideg vizet, egy másikba pedig óvatosan forró
vizet (kérj felnőttől segítséget!).
Cseppents mindkettőbe egymás után egy-egy csepp ételfestéket.
Figyeld meg mi történik!

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 17.

Tapasztalat:
A forró vízben gyorsabban szétáramlik a festék, mint a hidegben.
2 dolgot is bemutattunk: a folyadék részecskéi mozognak, önmaguktól képesek elkeveredni
(hisz nem kavartuk össze őket), és minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabban
mozognak, hamarabb keverednek el (gyakrabban, többet ütköznek).

Forrás: saját

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 18.

 5. A következő kísérletet nem ajánlom, hogy
elvégezd egyedül, csak olvasd el, vagy kérj szülői
segítséget! Egy vékony, egyik végén zárt üveg
csövet töltsünk meg kb. feléig vízzel, majd egy
tölcsér segítségével óvatosan kevés denaturált
szeszt öntsünk rá. Ezután egy filctollal jelöljük be a
két folyadék szintjét, majd zárjuk le dugóval a
csövet és alaposan rázzuk össze.
Forrás:https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/terfogatcsokkenes

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 19.

 Azt látjuk, hogy a csőben levő folyadék
szintje csökken néhány cm-t.
(lásd az ábrán)
Vajon mi történhetett?

A kérdés megválaszolásához segítséget

adhat a következő kísérlet elvégzése ! Forrás:https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/terfogatcsokkenes

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 20.

 6. Tegyél mérőhengerbe vagy egy üveg pohárba rizsszemeket, fölé óvatosan
babot! Jelöld meg a legfelső bab helyét! Rázd össze óvatosan a henger vagy a
pohár tartalmát!
Mit tapasztalsz?
Mit modellezhet a rizs, mit a bab?

Forrás: saját

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 21.

 Tapasztalatok:

Kisebb lett a keverék térfogata ( mint a víz és az alkohol esetében).

A bab lényegesen nagyobb méretű, mint a rizs. A bab közötti hézagokba
becsúsztak a rizsszemek. Hasonlóan kell elképzelni a víz és az alkohol
keveredését is.
A babbal és a rizzsel, az alkohol és a víz részecskéket modellezhetjük.

Folyadékok összekeveredése
Forrás:https
://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-
6-osztaly/erohatas-az-anyag-reszecskei-kozott/az-anyagok-belso-szerkezete-folyekony-halma
zallapotban
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 22.
 7. Készíts elő egy kis méretű ( itt 30 ml-es)
poharat! Töltsd színültig vízzel!
Figyeld meg milyen alakú a víz felszíne!
Mit gondolsz, kis tudós, mennyi gémkapcsot
tudnál beletenni (nagyon óvatosan, ügyelve, hogy
ne mozogjon az asztal, a pohár) úgy, hogy még NE
cseppenjen ki 1 csepp víz sem a pohárból?
Tippelj, majd végezd el a kísérletet!
Forrás: saját

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 23.

 Tapasztalat:

Kísérlet közben a víz felszíne felfújt

léggömbhöz hasonlóan felemelkedik.
Ha a folyadékot magára hagyjuk, akkor a
lehetséges legkisebb felületet alakítja ki,
ez pedig a gömb.
Gondoltad volna, hogy ilyen sok gémkapocs
bele fog férni? Hogy lehet ez?

Forrás: saját
Itt is a részecskék közötti összetartó erőről Forrás: saját

van szó.

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 24.

 8. „Szakítsunk vizet!”
Emelj fel egy fedőt száraz tálcáról, majd ismételd meg a kísérletet úgy,
hogy előtte vizet öntesz a tálcára?
Észreveszel különbséget?

Forrás: saját

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 25.

 Tapasztalat:
A víz felületéről fölemelt fedő nedves maradt,
tehát víz vált el a víztől, ehhez erőt kellett
kifejteni.
(A fedő és a tálca közül a levegőt is kiszorítottuk,
így a fedő fölötti légoszlop is „nyomta” a fedőt.)
Forrás: saját

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 26.

 9. Láttál már molnárkát
szaladgálni a tó víztükrén? Vajon
hogyan képesek erre?
Figyeld meg a képet! Milyen a
lábainál a víz felszíne?

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Tavi_moln%C3%A1rpoloska..jpg

Önts egy tányérba vagy kisebb

tálba vizet! Tegyél óvatosan
iratkapcsokat (gémkapcsokat) a
víz felszínére!
Figyeld meg itt is a víz feszínét a
gémkapocs körül! Mit
tapasztalsz?
Forrás: saját

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 27.

 Forrás: saját

A gémkapcsok fent maradnak a víz felületén, mintha egy

hajszálvékony bőrhártyán feküdnének, ami természetesen vízből áll.
A víz felszínén levő részecske sokkal erőssebben kötődik a
vízrészecskékhez, mint a levegőrészecskékhez.
A vízrészecskék összetapadnak, nem szívesen „hagyják” , hogy egy
gémkapocs „csak úgy” szétválassza őket egymástól.

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 28.

 Ennek a jelenségnek köszönhető
például, hogy az apró vízcseppek nagy
esőcseppekké állnak össze, s hogy a
„vízen járó”, kicsiny rovarok nem
merülnek el, miközben a víz színén
futkároznak.
Forrás: saját

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 29.

 Mikor már szépen úsznak a tárgyak a vízen, tegyél egy-két csepp
mosogatószert a vízbe! Mi történik?

← azonnal elsüllyednek. A folyamatban a mosószer részecskéi az

egyes vízrészecskéket gömbszerűen körbeveszik (mintha nyakon
öntöttétek volna) , ezáltal eltávolítják egymástól a
vízrészecskéket.

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 30.

 Ellenőrizd tudásodat!

1. Mivel foglalkoznak a természettudósok?

2. Igaz vagy hamis?

a, A víz összenyomható
b, A víznek nincs önálló alakja

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 31.

3. Melyik jelenséggel magyarázható az alábbi kísérlet?
Egy tányérba vizet töltünk és borsot szórunk rá. A bors fennmarad a víz színén.
Ezután egy fültisztító pálcikát alaposan belemerítünk mosogatószerbe és
függőlegesen tartva belemártjuk a borsos vízbe. A borsszemek ekkor hirtelen
szét futnak. (Próbáld ki Te is a kísérletet!)

Forrás:saját

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 32.

 Megoldások:

1. A tudósok egy-egy jelenséget vizsgálnak. A természettudósoknak a

természeti jelenségek megismerése a célja.

2. a, Hamis b, Igaz

3. A víz felületi feszültsége tartja fenn a víz színén a borsszemeket. A

víz felszínét egy kipukkanó léggömb gumihártyájához hasonlíthatjuk,
s ez a felszíni hártya felszakad a mosogatószertől. A folyamat
mozgásba hozza a borsszemeket.

EF OP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 33.

 Gratulálok, Kis Tudós!
Remélem jól érezted magad a
Kis Tudósok Társaságában,
tarts velünk legközelebb is! 

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban 34.

 Köszönöm a
figyelmet!

EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban