MEDVÉ

K
-A medvefélék (Ursidae) a ragadozók rendjének egy családja.
Mivel a mai rendszerek az óriáspandát is a medvefélék közé sorolják,
így 5 nem és 8 ma élő faj tartozik a családba.
-A medvefélék képviselői széles körben elterjedtek a világon.
Eurázsia és az amerikai kontinens lakói,
Afrikában, Ausztráliában és az Antarktiszon viszont
nem fordulnak elő.
A MEDVE A KULTÚRÁBAN

-A medve név szláv eredetű.

-Az ősi szláv megnevezés valószínűleg olyan totemisztikus alapon
született körülírás, mint az ősi magyar farkas és szarvas szavak.
-.A medve kicsinye a bocs (ismeretlen eredetű szó), illetve a mackó.
-Ez utóbbi a szlovák macko („medve”; „tipegőruha”) átvétele, és
eredetileg a Matej (Mátyás) személynév egyik becéző alakja volt. A
medve hangja a brummogás, ami hangutánzó szó. Ez a szó elég későn
jelent meg a magyar nyelvben, valószínűleg a szintén hangutánzó német
brummen átvételeként.
-A medve neve az ógörögben arktosz, a latinban Ursus, a barna medve
tudományos nevét is e két szóból alkották meg: Ursus arctos
 Medve fajták:
-A fekete medve: a fekete medve vagy baribál Amerika egyik
legismertebb medvéje. Szőrzete hosszú és sima, merev, csak a fej elülső
részein (homlok és arc) rövidebb. Színe fényes fekete, csak az arc két
oldalán hajlik sárgás színűbe. A fekete medve testhossza nem több mint
2 méter, vállmagassága valamivel több mint 1 méter.

-Az örvös medve: csak Ázsia középső részén, Észak-Indiában,

illetve Tibetben, a Himalája hegységeiben fordul elő, de látták
már a tajga környékén is. Kedveli az erdős területeket.
A kifejlett állat teste 130-190 centiméter, súlya 110-150
kilogramm.
Legjellegzetesebb vonása, melyről a nevét is kapta, a mellső két
végtagja felett lentről felfelé elvékonyodó fehér V alakú sáv.
Ha két lábra áll, erről mindig fel lehet ismerni, ugyanis jól elüt
alapjában szürkés-fekete szőrszínétől.
A barnamedve: az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az
eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az USA
és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Teste 1–3 m hosszú,
tömege ennek megfelelően 100–800 kg. Különböző alfajai rendkívül
változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak, a félsivatagoktól a
magashegységeken át a tundráig. Az alfajok testfelépítése, mérete és
viselkedése egyaránt jelentősen különbözik.

-A pápaszemes medve: a pápaszemes medve az Andokban, 4200 méter

magasságig terjedő hegyvidéki élőhelyeken fordul elő. Bár a kecsesebb
medvék közé tartozik,jellegzetesen zömök testfelépítésű, végtagjai
rövidek, erősek, farka rövid, feje meglehetősen nagy. Szőrzete a
világosbarnától a fehérig terjedő színű, az arc- és mellrajzolatot kivéve
egységesen fekete vagy sötétbarna és sűrű. A szem és az orr környékén
gyakran sötétebb szőrszín figyelhető meg. Ennek és a fehér „álarcnak”
köszönhető az állat neve.