TANTERVELMÉLET

TANTERVFEJLESZTÉS
I.

RUDOLF STEINER ÉS ZSOLNAI JÓZSEF

TANTERVELMÉLETI MUNKÁSSÁGA

Készítette:
Benczéné Csorba Margit

2006.
 Reformpedagógia
 alternatívák és választások tudatos
alkalmazása
 tananyagok, tevékenységek szabad
megválasztása
 feladatok önálló kiválasztása, fejlesztő
hatása
 gyermeki aktivitás, önállóság
 „szabadságjogok” a nevelési intézményekben
 Gyökerek
 ipari forradalom
 tudományos, technikai fejlődés
 gazdasági fellendülés
 életszínvonal emelkedése
 gyors urbanizációs változások
 új pedagógiai törekvések
 Kezdetek
Edouard Claparade
1912- Rousseau Intézet
új szemléletű pedagógia oktatása

Ellen Key (1849-1926)

a gyermekből kiinduló pedagógia
az iskolában az életben szükséges ismereteket kell
tanítani
radikális, kíméletlen hangvétel

John Dewey (1859-1952)

gyakorlati oktatás
az iskola feladata az életre való nevelés
aktív, alkotó feltételek a gyermekek számára
jól felszerelt laboratóriumok, műhelyek
tanterv: cselekvő iskolával kapcsolatos elképzelések
 Kezdetek
Maria Montessori (1870-1952)
 1907 „Casa dei Bambini”„Gyermekek háza”
 szabad és önálló életre való felkészítés
 tananyag differenciáltsága
 gyermeki szabadság hangsúlyozása
 értelmi fogyatékosok nevelése
Ovide Decroly (1871-1932)
 fogyatékos gyermekek nevelése
 1907- „Ermitage” nevű magániskola Brüsszelben
 természeti keretből indul ki a gyermeki ismeret
 az életre készít fel
Peter Petersen (1884-1952)
Jena-plan
 csoportszobák
 „ritmikus hetirend”– hangsúlyos a játék,
munka, beszélgetés, ünnep
 a pedagógus csoportvezető
 a csoportok heterogének
 Második szakasz
1921- „New Education Fellowship”/Új
Fellowship”/ Nevelés Ligája/
Celestine Freinet (1896-1966)
 a gyermek közvetlen kapcsolata a
világgal, fokozatosan megismerés,
és alkalmazkodás
 rajzolásra alkalmas asztalok és műhelyek
 tanító feladata a sikerélmény biztosítása

Rudolf Steiner (1861-1925)

 antropozófia neveléselméletének kidolgozása
 Waldorf iskola megalapítása
 oktatás az epochalitás elvére épül
 a tananyag blokkokban való tanítása
 a bukás ismeretlen
 évente osztálybemutatók
 Alternatív pedagógia
Magyarországon
 1903 – Gyermektanulmányi Bizottság
 1906 – Magyar Gyermektanulmányi Társaság
Nagy László vezetésével
 1913 – Montessori elgondolásainak valóra váltása
Budapesten
 1915 – Nemesné Müller Márta „Családi Iskola”

Domokos Lászlóné „Új Iskola”

 1926-1932 – Waldorf-iskola
 1933 – Magyar Montessori Egyesület: Kenyeres
Elemér
 Waldorf- módszer
Waldorf-pedagógia

 tudományos háttere a szellemtudomány - az

antropozófia (emberbölcsesség)
 célja :az emberi személyiség kibontakoztatása,
gondolkodás, érzés és akarat harmóniájának
megteremtése
 nevelés hármas tagozódása:
1. szív iskolája - művészet
2. kéz iskolája - kézimunka (kötés, horgolás, hímzés,
varrás, szövés, fa- és fémmunka, kertművelés, stb)
3. fej iskolája - tananyag elsajátítása
 Zsolnai-módszer- NYIK
 13 éves kutatómunka eredménye
 alternatív tanterv: a Művelődési Miniszter
122/1984.(műv.k.16.)MM számú utasítása
alapján
 bevezetése: 207/1984. (műv.k.16.)MM
számú útmutató
 a NYIK-kísérlet elindítása 1971, Kaposvár,
Gyakorló Iskola
 próba a hátrányos helyzetű tanulók
körében 1973 Sárszentlőrinc - igazolta,
hogy a program hozzájárul a művelődési
hátrány enyhítéséhez
 Zsolnai-módszer:NYIK
 szakít a tantervi minimalizmussal
 hátrányos helyzetű tanulók művelődési
hátrányának enyhítése
 felzárkóztatás és tehetséggondozás a
képességfejlesztésen keresztül
 tananyagreform + pedagógiai gyakorlat
reformja
 maximalista, teljesítményorientált,
rendkívül pontos és katonás utasításokat ad
a gyerekeknek és a pedagógusoknak
 PEDAGÓGIAI
PROGRAMCSOMAG
 A TANTERVEK FÓKUSZPONTJAINAK
ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer
CÉLJA
Olyan személyiségvonások, - egységes, alapvető követelmények Az életkori
személyiség jegyek, -Differenciálás sajátosságokhoz
attitűdök, képességek, A tanulók adottságaikkal, rendelt képességfejlesztés.
én-kép, világkép, fejlődésükkel, iskolai,iskolán kívüli - személyiségfejlesztés
tanulásukkal, egyéb - szocializáció
melyek az eltérő életkori
tevékenységeikkel,tapasztalataikkal - értékközvetítés
sajátosságoknak összhangban minél teljesebben
megfelelően fejleszthetők. bontakoztathassák Kiemelt cél:
ki személyiségüket. - kreativitás fejlesztése
- kompetenciák fejlődése, - gyakorlatorientált tanítás
-hagyományőrzés
fejlesztése
-művészetek
- átfogó rendszerszemlélet
-minden társadalmi
- egyéni képességekre leírt célok
és követelmények osztályhoz tartozó
sajátíthassa el az általános
műveltség alapjait
 Zsolnai-módszer
KÖVETELMÉNYRENDSZERE
Nincs törzs – és
kiegészítő anyag
megkülönböztetés.
- mindenkinek el kell
sajátítania az előírt anyagot
- az elsajátítás a különböző
fejlettségi szintek miatt
különböző időszakokban
- elégséges, a közepes, jó,
jeles érdemjegyeknek
megfelelő teljesítmény
- követelmények az
olvasókönyv mellékletében a
gyerekekhez szólnak:
csökkenti az osztályzat
szubjektivitását
- az ÉKP megfelel a NAT
műveltségterületeire előírt
követelményeinek
Hagyományos (NAT)
-általános ismeretek
minimuma és a teljesítés
ideje
-alkalmassági követelmények
-személyiségfejlesztő oktatás
ösztönzése
-közös , általános, részletes
követelmények
Waldorf-módszer
- NAT műveltségterületeit,
törzsanyagát magában
foglalja
- a pedagógiai szakaszok
esetenként eltérnek
- NAT által előírt
követelményeket
rugalmasan kezeli
- követelményszintek a
Waldorf iskola pedagógiai
szakaszaihoz igazodnak:
1-3. osztály
(iskolába lépéstől 9. életévig)
4-5. osztály (10-11. év)
6-7. osztály (12 évtől a nemi
érésig)
8. osztály (a nemi érés ideje)
9-12. osztály (a nemi érés után)
 Zsolnai-módszer
-1-6.,7-10. évfolyam 37
tantárgy,( kötelezően
szabadon választandók)
- 11-12. évfolyam - 33
tantárgy
-tananyagrendszer
főosztályokba, osztályokba,
alosztályokba csoportosított
- olyan műveltségterületeket
jelölt meg, melyek képesség
fejlesztők
- eltekint egyes
műveltségterületek sajátos
logikájától / tudományágak,
művészeti ágak/
- a Zsolnai koncepciójára
épülő ÉKP a NAT-ban
meghatározott
műveltségterületeket öleli fel
Hagyományos (NAT)
FELÉPÍTÉS
- 10 műveltségterületet
- különbözőképpen lehet
tantárgyakká szervezni
- vannak a műveltségi
területek között olyanok,
melyek önmagukban is
önálló tantárgyakat
alkothatnak ( javasolt
százalékban adja meg ezek
arányát)
- több műveltségi
területhez tartozó tartalmak
egy tantárggyá is
szervezhetők
Waldorf-módszer
Tanterv
Horizontális: gyermeki fejlődés
egyes szakaszainak megfelelő
didaktikai, metodikai feladatok
összefoglalása.Vertikális:
kronológiai sorrendben írja le
az egyes tantárgyak
tartalmát,tanulási célok
fejlődését.
-NAT-ban meghatározott
műveltségterületek
- tananyagok tantárggyá
szervezése
- speciális tantárgyak:
formarajz, kézimunka,
kézművesség, festés, zene,
szabad vallás , euritmia és két
idegen nyelv 1. osztálytól
- főtárgyak epochákban, a
szakórák hagyományos
órakeretben
- tananyagok , tantárgyak évről-
 Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT)
Módszerek, szervezési feladatok
- 45 perces órák 45 perces órák
- legtöbbször a tanító áll az
óra középpontjában
Waldorf-módszer
1. főoktatás (120 perc)
- főbb tantárgyak epochákban,
tömbösítve
- a nap mindig ugyanúgy
kezdődik: kézfogás, fohász
bizonyítványvers,beszélgetőkör
- ritmikus rész: verses, dalos,
mozgásos tevékenység
- munkarész: a tananyag
feldolgozása
- minden tevékenyéghez
kapcsolódik az azt előhívő dal,
vers, mozdulatsor, furulyajáték
- mese: évfolyamonként más
2. szakórák (45 perc)
- a főoktatást követik
 Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer
Módszerek, szervezési feladatok
motiváció: figyelnek a motiváció: egyre inkább motiváció: az egész tanítást
tanulásában szerepet játszó előtérbe kerül az óra teljes felöleli
indítékokra (pl. játék, terjedelmét átfogóan
önkifejezés, versengés)

tanulás-szervezés, tanulás-szervezés, tanulás-szervezés,

differenciálás:tevékenységek differenciálás: még a differenciálás: elsősorban a
váltása gyors tempóban, hagyományos, nem átjárható, tanulók önmagukat
rövid,pontos, egyértelmű képesség szerinti, általában differenciálják, hangsúlyos az
utasítások, ellenőrzés mennyiségi differenciálás önértékelés
- leggyakoribb munkaforma nem homogén, és állandó
DOM, egyéni különbségek csoportokkal dolgozik
figyelembe vételével,
homogén, de nem merev
csoportok alakításával
- döntés – alternatív
lehetőségek közötti
választás
 Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer
Módszerek, szervezési feladatok
feladatátadás: szóban vagy feladatátadás: egyértelmű feladatátadás: a kreativitásra
írásban egyértelmű utasításokkal, szóban és épít, nem ad egyértelmű
utasítással, erőteljes írásban utasítást
artikulációval
- kommunikáció : rendkívül
beszabályozott módon
történik (pl. csak a
szemkontaktus által kísért
verbális kommunikáció
érvényes)
ellenőrzés: hangsúlyos az ellenőrzés: tanári és ellenőrzés: önellenőrzés,
önellenőrzés önellenőrzés is spontán, egyéni, érzelmi
értékelés célja - serkentés, értékelés: hangsúlyosabb a megnyilvánulások alapján
jutalmazás, elmarasztalás pozitív irányú megerősítés értékelés: elfogadja, hogy
A tanítási program pontosan minden tanuló más és más,
pozitívumokra helyezi a
előírja, mit, hogyan,
milyen módszerrel, milyen hangsúlyt, (a tanító direkt
lépésekben tanítsunk. pozitív és negatív értékelést
nem ad)
 Zsolnai-módszer
Hagyományos értékelés
- a tanulók érdemjegyeket
kapnak
- az egyes érdemjegyekhez
rendelt teljesítmény
központilag meghatározott
(pontosan ismeri a tanító, a
szülő és a gyerek is )
Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer
Félévi, év végi értékelés
Hagyományos értékelés - 1-12. évfolyamig szöveges
- tanulók érdemjegyeket értékelés
kapnak - a tanulók hozzájuk szóló
-2004/2005-ös tanévtől az rajzos, verses
első három évfolyamon: bizonyítványt kapnak, amit az
szöveges értékelés osztálytanító ír
- következő évben
megtanulják, minden héten
azon a napon, amikor
születtek, elmondják
 Zsolnai-módszer Hagyományos Waldorf-módszer
(NAT)
Tárgyi és személyi feltételek
Pedagógiai segédletek: Tanári eszközök:
tanítási program,feladatgyűjtemény, - helyi tanterv,
időterv, mérőlap és értékelési útmutató módszertani könyvek
Tankönyvek:
- teljes körűen kidolgozott tankönyvcsalád Tankönyvek: Tankönyvek:
- nincsenek képek, csak üres keretek - tankönyvcsaládok - nincs kötelezően előírt
- tanulók maguk illusztrálják, ábrázolják, széles választéka, a - globális módszer,
rajzolják le a tanultakat mindig az egészet veszi
-az olvasmányok tele vannak ismeretlen hozzájuk tartozó
szavakkal, az oldalak alján magyarázatok tanmenetekkel, alapul
esetlegesen
(néha az Ablak–Zsiráf használata) óravázlatokkal
-az olvasókönyvek minden osztályfokon - széleskörű
vegyesen tartalmaznak különféle módszertani
olvasmánytípusokat lehetőségek
- a globális és a szintetizáló módszert
együttesen alkalmazza
- irányított, háttérből levezényelt tanítás
- valamennyi tevékenység tanításához
felhasználható
 Zsolnai-módszer Hagyományos Waldorf-módszer
(NAT)
Tárgyi és személyi feltételek
előre gyártott Taneszközök:
taneszközök, - tanár által készített eszközök:
taneszközök: tanári szemléltető eszközök és táblakép, ill. falra festett illusztráció
tárgyképek, tanári szóképek, munkafüzetek, füzetek - epocha-füzetek: sima, nagy alakú
tanulói szóképek - tégla majd rúd alakú méhviasz,kréták,
- alkalmaz még írásvetítő
ezzel írnak 3. osztály végéig
fóliákat és a hagyományos
- 4. osztálytól töltőtoll és ceruzák
füzeteket
- furulya, majd más hangszerek
- babzsák, botok, fagolyók, fém rudak,
textíliák,termények, stb.
- lexikonok, a tananyaghoz kapcsolódó
könyvek a polcokon (epochánként)
- természetes alapú anyagok,eszközök
Osztályberendezés:
- életkori sajátosságoknak megfelelő
színű fal, mobil, praktikus bútorok
- évszakasztal: az aktuális évszakhoz,
ünnepkörhöz, tananyaghoz kapcsolódó
 Zsolnai-módszer
Tárgyi és személyi feltételek
Korrekt tanítói magatartás
és teljesítmény:
- a jó eredményt nem sajátítja
ki
- a kudarcért önmagát teszi
felelőssé és azok elemzése
által igyekszik tökéletesíteni
tudását, fejleszteni
képességeit
- kívánatos nevelési stílusa az
együttműködő /kooperatív/
magatartás
- a hatékony nevelőmunka
feltétele a pozitív pedagógiai
hozzáállás, melyet az
együttműködő és korlátozó
nevelési stílus hoz létre
- a pedagógus szakember,
tudományosan felkészült
Hagyományos (NAT)
A NAT szerint elvárható
tanítói magatartás:
- gyermekközpontú
- kreatív
- együttműködő /kooperatív/
A pedagógusok még
nehezen szakadnak el a
központilag megfogalmazott
sémáktól.
Waldorf-módszer
Az osztálytanító-tanuló
közötti erős kapcsolat
meghatározó:
- tanító: közvetíti a világot,
magyarázza, értelmezi
- 1-8. osztályig végigkíséri a
gyermekek fejlődését
- szoros kapcsolat a szülőkkel
- meleg hangulat kialakítása az
osztályban, a tanító helyett a
tanulás áll a középpontban
- nevelési stílusa a gyermekek
életkori sajátosságaihoz
alkalmazkodik
Tiszteleten alapuló tegező
viszony tanár és tanuló között =
egyenrangú partnerek
 Alternatív iskolák közös
jellemzői
 a gyermek joga : saját személyiségének megfelelő teljes
személyiséggé válás
 középpontban a gyermek, és szükségletei
 az értékelés - fejlődési állapot- jelentés
- egyénre szabott szöveges értékelés
 tanterv- egyéni, kevésbé szigorú határidőket szab
 tantárgyak - szoros összefüggésben vannak
 egyéni fejlődés és tempó figyelembe vétele
 a tanár - „partner”, team-munka
 harmonikus kapcsolat a szülőkkel
 beiskolázás előzetes ismerkedéssel
 Helyük napjaink közoktatásában
Zsolnai-módszer Waldorf-módszer
 jelentősége:  alternatív pedagógiák
 kommunikáció megjelenése jelenléte az állami
 tevékenységek rendszerének iskolákban
kialakítása az anyanyelvi  gyerekközpontú oktatás
oktatásban szemléletének elterjedése
 kidolgozásakor  egységes rendszer
forradalmian új tantárgyi  jelenleg 8 középiskola
tanterv jelentős  20 általános iskola
átdolgozásra szorul
 35 óvoda
 egyes elemei elavultak  4 - 12 osztályos iskola
 lexikális tudás helyett Magyarországon
kompetencia alapú oktatás
 Helyük napjaink közoktatásában
az iskolák többsége népszerűvé vált a szülők és a diákok
körében
a légkör barátságosabb, szabadabb, mint a hagyományos
iskolákban
a személyközpontú módszerek, differenciált foglalkozások
színvonalas oktatást eredményeztek

Az egyéniség figyelembe vétele, a fejlesztő értékelés,

az egyéni képességekhez való igazodás, a mai kor
irányzatainak meghatározója.
Új megnyilvánulása - a kompetencia alapú oktatás
kidolgozása.
 Felhasznált irodalom
 Frans Carlgren – Arne Klingborg: Szabadságra nevelés, Pedagógus-
továbbképzési Módszertani és Információs Központ, 1999.
 Mesterházi Zsuzsa: A Waldorf-pedagógia korszerűsége az ezredfordulón. In:
Pedagógiák az ezredfordulón (szerk.: Pukánszky Béla). Eötvös József
Könyvkiadó, Budapest, 1998. 31-52.
 Vekerdy Tamás: A Waldorf iskola első három évének programjáról, „A
Török Sándor” Waldorf pedagógiai Alapítvány sorozata
 Vekerdy Tamás: Másféle iskolák (Talán a Waldorf?), Saxum Kiadó Bt., 2005.
 A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve. Magyar Waldorf Szövetség,
Budapest, 2004.
 Ligeti Csákné: A magyar nyelv és irodalom tantárgy helyzete a közoktatás elemi
szakaszában, OKI, 2006.
 Zsolnai József: A tanulás tervezése és irányítása a nyelvi, irodalmi és
kommunikációs programban, Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.
 Nemzeti Alaptanterv, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest, 1995.
 Tantervismertetö, OKI, 2006.
 Várhegyi György: Változások és illúziók az új iskolákban, Tani-tani, 1998/4.
 Dr Horváth László – Dr. Pornói Imre – Schablauer Zoltánné Dr.: A nevelés
történeti és elméleti alapjai, Kaposvár, CsVM Tanítóképző Főiskola, 1997.
 Turcsán Gábor: Olvasókönyvek tartalomelemzése, Olvasókönyvek
tartalomelemzése, Új Pedagógiai Szemle, 1998/
 Mászáros István,Németh András, Pukánszky Béla: Neveléstörténet
B.pest.2005
Köszönöm a figyelmet!