A KERINGÉS SZERVRENDSZERE

Dr. Bartusné Szabó Eleonóra

Wesley János Főiskola
Szociális munkás szak levelező tagozat
A KERINGÉS SZERVRENDSZERE
• A vér anatómiája és Részei:
élettana  zárt csőrendszer (az erek)
• Szív felépítése és  az erekben keringő vér
működése  a keringést biztosító szív
• Vérkeringés, vérerek
• Nyirokkeringés Vérrel töltött erek hálózata,
melynek központja a szív.
A vérnek e zárt pályában
való áramlása a
vérkeringés
A vér általános tulajdonságai, alakos
elemei, vércsoportok

Dr. Bartusné Szabó Eleonóra

Wesley János Főiskola
Szociális munkás szak levelező
tagozat
 A vér fő funkciói
Sejtek ellátása
 tápanyaggal (a béltraktus felől)
 oxigénnel (a tüdő felől)
 hatóanyagokkal (pl. hormonok)
Sejtekből elszállítja
 a CO2-ot (a tüdő felé)
 a bomlástermékeket a kiválasztószervekhez
(emésztőrendszer és vesék felé)
Védekezésben közreműködés ( pl. immunanyagok)
Hőszabályozásban vesz részt
Biztosítja a szervezet belső miliőjének állandóságát
 A vér (sanguis) anatómiája és élettana
• A vér általános – Vérplazma
jellemzői, alkotóelemei • Víz
• Fehérjék
– Vörösvérsejtek
• Véralvadási faktorok
(erythrocyta)
• Komplementkomponensek
– Vércsoportok (ABO, Rh)
• Cukor
– Fehérvérsejtek (leucocyta)
• Bilirubin
• Granulocyták
• Maradéknitrogén
• Agranulocyták
– Vérlemez (thrombocyta) • A vér vegyhatása
• Véralvadás (haemostasis)
 A vér szövettana
Speciális kötőszövet
1. Sejtes állománya: ún. alakos elemek 44 %
 Vörösvértestek (eritrociták)
 Fehérvérsejtek (leukociták)
 Szemcsés (granulociták)
 neutrofil
 eozinofil
 bazofil
 Nyiroksejtek (limfociták)
 Falósejtek (monociták)
 Vérlemezkék (trombociták)
2. Sejtközötti állománya:vérplazma 56 %
 Vérszérum (vérsavó)
 Fibrinogén
 A vér (sanguis)
Folyékony kötőszövet
1. Sejtközötti állomány (vérplazma) 56%

HEMATOKRIT
2. Sejtes elemek 44%
1. Erythrocyta
2. Leucocyta
3. Thrombocyta
 Mennyiségi vérkép
• Vörösvérsejtek 4-5 T/l
• Fehérvérsejtek 4-9 G/l
• Thrombocyták 150-300
G/l
• HEMATOKRIT 0,45-0,5
 Erythrocyta (v. v. s.)
Nagyság: 4 – 4,5 T/l
Származás: Myeloid (csVelő)
Átmérő: 7 – 8 mikron
Morfológia: bikonkáv, korong
mag nélküli
képlékeny
Működés: O2 – CO2 transz.
puffer
Élettartam: 120 nap
 Erythrocyta (v. v. s.)
Képzéséhez szükséges Felépítés és működés:
anyagok: • Hbg – oxihemoglobin
• B12 vitamin • Hbg – redukált
• Vas (Fe) hemoglobin
• Aminosavak
• Erythropoetin
RES bontja le
Erythrocyta (v. v. s.)
Erythrocyta (v. v. s.)
 Vércsoportok
Vörösvértestek felszíne kétféle — antigén
tulajdonságú — anyagot tartalmazhat:
– „A” agglutinogént
– „B” agglutinogént

Vérszérum kétféle ellenanyagot (antitest)

tartalmazhat:
– „anti-A” agglutinint
– „anti-B” agglutinint
 Vércsoportok
„A” vércsoport: Agglutináció:
– „A” agglutinogén antigén-antitest-reakció,
– anti-B agglutinin vagyis kicsapódás (pl.
„B” vércsoport: ”A” agglutinogén + ”anti-A”
– „B” agglutinogén agglutinin)
– anti-A agglutinin
„AB” vércsoport: Vércsoport A B AB 0
– „A” és „B” v.v.s.
agglutinogén A B AB nincs
agglitinin
– agglutinin nincs
Anti
„0” vércsoport:
Plazma Anti Anti A
– agglutinogén nincs nincs
– anti-A és anti-B agglutinin B A Anti
agglutinin B
Vércsoportok
 Rh-faktor
Megkülönböztetnek (Rh-antigén jelenléte alapján):
Rh-pozitív vércsoportot (a vörösvértesteken van Rh-
antigén)
Az emberek kb. 85 %-a Rh-pozitív.
Rh-negatív vércsoportot (a vörösvértesteken nincs
Rh-antigén)
Jelentősége:
Többszöri terhesség esetén, ha az embrió Rh-pozitív
és a mama Rh-negatív
 Rh-negatív egyén azonos vércsoportú, de Rh-pozitív
vért kap
Vércsoportok
 Transzfúzió
Alapelv:
– csak csoportazonost (azonos vércsoport)

Végszükség esetén:
a “0” vércsoportú vér — mivel agglutinogént nem
tartalmaz — minden vércsoportnak adható (univerzális
donor)
az “AB” vércsoportú — mivel nem tartalmaz agglutinint
— minden vércsoportból kaphat vért (univerzális
recipiens)
 Leucocyta (f. v. s.)
1. Granulocyták 2. Agranulocyták (nem
(szemcsés) szemcsés)
• Jugend (fatal) • T lymphocyta
• Stáb (pálcika) • B lymphocyta
• Segment (Neutrophyl • Monocyta
gr.)
• Eosinophil gr.
• Basophil gr.

Granulocyta Lymphocyta Monocyta

 Neutrophyl granulocyta
Nagyság: 60 – 70 %
Származás: Myeloid (csVelő)
Átmérő: 10 – 12 mikron
Morfológia: 3 lebenyű mag
neutrophyl
szemcsék
Működés: Fagocitosis
mikroorganizm.
destructio
lysosomalis enzim
Élettartam: 1 – 2 hét
 Eosinophil granulocyta
Nagyság: 2–4%
Származás: Myeloid (csVelő)
Átmérő: 12 - 15 mikron
Morfológia: 2 lebenyű mag
vörös, sárgás
szemcsék
Működés: Detoxicatio
parazitás fertőzés
allergiás állapotok
lysosomalis enzim
Élettartam: 1 – 2 hét
 Basophil granulocyta
Nagyság: 0,5 - 1 %
Származás: Myeloid (csVelő)
Átmérő: 9 - 10 mikron
Morfológia: Elmosódott mag
kékes, lilás
szemcsék
Működés: Detoxicatio
parazitás fertőzés
allergiás állapotok
Heparin, szerotonin
histamin tartam
Élettartam: 1 – 2 hét
 T lymphocyta
Nagyság: 20 - 30 % (mk)
Származás: Lymphoid (ny.r.)
Átmérő: 7 - 9 mikron
Morfológia: nagy kerek mag
cytoplasma alig
látszik
Működés: Cellularis immunitás

Élettartam: 1 – 2 hét vagy

több évtized
(memóriasejt)
 B lymphocyta
Nagyság: 20 - 30 % (mk)
Származás: Lymphoid (ny.r.)
Átmérő: 10 - 14 mikron
Morfológia: nagy kerek mag
több cytoplasma
jól látszik
Működés: Humoralis immunitás

Élettartam: 1 – 2 hét
 Monocyta
Nagyság: 3-8%
Származás: Myeloid (cs. Velő)
Átmérő: 15 - 20 mikron
Morfológia: nagy C vagy patkó
alakú mag
cytoplasma elmosódott
Működés: Fagocitosis

Élettartam: 1 – 2 hét
 Minőségi vérkép
• Neutrophil granulocyták
– Jugend 0-1 %
– Stáb 0,3-1 %
– Segment 60-70 %
• Eosinophil gran. 1-5 %
• Basophil gran. 0-1 %
• Lymphocyták 20-30 %
• Monocyták 2-6 %
Fehérvérsejtek
Fagocitózis
Fagocitózis
Baktériumokat bekebelező falósejt
Fehérvérsejtek
Fehérvérsejtek

Monocyta

Granulocyta

Lymphocyta
 Immunreakció

Celluláris

Humorális
Immunreakció
 Thrombocyta (vérlemez)
Nagyság: 150 – 300 G/l
Származás: Myeloid (cs. Velő)
Átmérő: 1 - 4 mikron
Morfológia: áttűnő „sejt”
törmelékek

Működés: véralvadás

Élettartam: 14 nap
 Alvadási faktorok
I. Fibrinogén
II. Prothrombin
III. Szöveti thromboplastin
IV. Ca – ion
V. Proakcelerin
VI. V. társfaktor
VII. Prokonvertin
VIII. Antihemofiliás globulin A
IX. Antihemofiliás Globulin B (Christmas faktor)
X. Stuart Power tényező
XI. Resenthal faktor
XII. Hageman faktor
XIII. Fibrinstabilizáló tényező (Laki Lóránt faktor)
 A véralvadás
a: faktor aktválódás
1. Coagulatio (vér megalvadása)
Belső út: Külső út:
XII  XIIa III.
XIXIa 
IX  IXa X – V - IV VII  VIIa
VIII  VIIIa II  IIa (thrombin)

I (fibrinogén)  fibrin

2. Fibrinolysis (alvadék lebontása) XIII
 A vérplazma
Összes víz
100 %

Intracelluláris Extracelluláris
70 % 30 %

A szervezet
folyadéktereinek Vér Egyéb testnedvek
(nyirok, agyvíz stb.)
megoszlása: 7% 23 %
 Vérplazma
• Víz (90 %)
• Plazmafehérjék (65 – 80 g)
– Albumin 55 % (40 – 50 g/l)
– Globulin 45 % (20 – 25 g/l)
• Alfa, béta, gammaglobilnok
– Fibrinogén (2 g/l)
– Egyéb plazmafehérjék
• Komplementkomponensek
– Ionok
• Natrium (130 – 045 mmol/l)
• Kalium (4 – 5 mmol/l)
• Klorid (97 – 105 mmol/l)
• Kalcium (2,35 – 2, 70 mmol/l)
– Glukóz (3,5 – 5,5 mmol/l)
– Bilirubin (5 – 20 mikro/l)
– Maradéknitrogén (BUN,
REST Nitrogen)
• Kreatinin (70 – 100 mikro/l)
• KN (3 – 15 mmol/l)
Friss és ülepedett vér
A szív anatómiája és élettana

Dr. Bartusné Szabó Eleonóra

Wesley János Főiskola
Szociális munkás szak levelező tagozat
 A szív (cor)
• Elhelyezkedése, alakja
• A szív üregrendszere
• Szívbillentyűk
• A szív falának szerkezete
• A szív falának vérellátása
• A szív beidegzése
• A szív működése
• A szívburok
 A szív fekvése és nagysága
Fekvése:
 mellüreg elülső részében
 a két tüdő között
 egyharmada a
középvonaltól jobbra, a
többi balra
 a tüdők a szív nagyobbik
részét fedik

Nagysága:
Kb. mint az egyén zárt
ökle
A szív fekvése és nagysága
 A szív (cor)
350 gr, izmos falú üreges szerv
A szív külső alakja:
• Alap (basis cordis)
• Szívcsúcs (apex cordis)
• Jobb és bal fülcse (auricula dextra et sinistra)
• Körkörös barázda (sulcus coronarius)
• Elülső-, és hátulsó hosszanti barázda
• Koszorúserek (coronariák)
A szív (cor)
A szív elülső és felszíne
A szív hátulsó felszíne
A szív (cor)
 A szív üregrendszere
• Szívsövény (septum cordis)
• Pitvar – kamrai szájadékok (ostium
atrioventiculare dextrum et sinistrum)
• Rostos – porcos gyűrű (anulus fibrosis)

Jobb pitvar (atrium dextrum)

Jobb kamra (ventriculus dexter)
Bal pitvar (atrium sinistrum)
Bal kamra (ventriculus sinister)
A szív üregrendszere
A szív üregrendszere
 Pitvarok
A pitvarokba ömlenek a szívbe vezető
nagyvénák, majd onnan a vér a
kamrákba kerül

A vér befogadása és továbbítása a

pitvarokat csak kismértékben terhelik,
ezért falizomzatuk vékony
 Jobb pitvar
Ide nyílik be
 felső üres visszér (vena cava superior)
az alsó üres visszér (vena cava inferior)
a szív saját fő visszere (sinus coronarius)

Az átfolyást szabályozza
háromhegyű (tricuspidalis) billentyű
 Bal pitvar
Beleszájadzik:
négy tüdővéna (vena pulmonalis)

Az átfolyást szabályozza:
kéthegyű (bicuspidalis) billentyű
 Bal kamra
Biztosítja a
a nagyvérköri v. testkeringést

Csúcsa alkotja:
 az egész szív csúcsát

Innen indul ki:

az aorta
 Jobb kamra
Biztosítja a
a kisvérköri v.
tüdőkeringést

Innen indul ki:

tüdőverőér (arteria
pulmonalis)
 Szívbillentyűk
Szívbelhártya kettőzetei
Egyenirányító szelepek
Fajtái:
 Vitorlás (cuspidalis), hártyás vagy vénás billentyű
A vénás szájadékokban a pitvarok és kamrák között.
Részei:
• vitorlák
• ínhúrok
• szemölcsizmok
 Félhold alakú (semilunaris), zsebes vagy artériás
billentyűk
Találhatók:
• a kamrákból kiinduló nagyartériák szájadékában
• a vénákban többfelé
Szívbillentyűk
Szívbillentyűk
Szívbillentyűk
Vitorlás billentyűk
Zsebes billentyűk
Szívbillentyűk szisztoléban és diasztoléban
 A szívfal szerkezete
Rétegei:
Szívburok (pericardium) vékony belső, zsigeri lemeze
(epikardium)
Szívizomzat (miokardium)
Szívbelhártya (endokardium)
(Kettőzete képezi a szívbillentyűket)

A szívburok (kettős falú savós hártya):

• Zsigeri – visceralis lemez = epicardium
• Fali – parietalis lemez

- Üreg (cavum…)
- Folyadék (liquor…)
A szívfal szerkezete
Kamrai mio- és endocardium
Szívizom rostjainak lefutása
 A szív saját automáciája
Részei:
Szinusz-csomó nodus sinuatrialis
(elsődleges ingerképző központ)
Pitvar-kamrai csomó nodus
atrioventricularis (másodlagos
ingerképző központ)
Pitvar-kamrai köteg fasciculus
atrioventricularis (His nyaláb) és annak
két szára (TAWARA szárak) crus
dextrum et sinistrum
Végelágazódások (Purkinje rostok)
A szív saját automáciája
A szív saját automáciája
 EKG (elektrocardiogram)

• P hullám: pitvari
systole
• PQ távolság:
atrioventricularis
ingerület
• QRS komplexus:
kamrai systole
• T hullám:
repolarizáció
 A szív külső beidegzése
A szív külső idegei:
• Szimpatikus ingerület:
Truncus sympathicus
• Paraszimpatikus ingerület:
Nervus vagus (X. Agyideg)

A szív működése:
• Systole
• Dyastole
 A szív saját erei
Artériák (koszorúserek, coronáriák)
Erednek:
aorta kezdeti szakaszából
Ágai:
• a. coronaria dextra
• a. coronaria sinistra
Hirtelen elzáródásuk:
a szívinfarktus (ún. végartériák)
Vénák
Egyetlen nagy törzsbe (sinus coronarius) gyűlnek össze,
amely a jobb pitvarba szállítja a vért
Koszorúserek
Az artériák, a vénák és a kapillárisok

Dr. Bartusné Szabó Eleonóra

Wesley János Főiskola
Szociális munkás szak levelező
tagozat
 A vérérrendszer
A szívből indulnak ki és a szívbe visszatérve zárt
kört képeznek
A vérérrendszer áll:
 verőerekből
 visszerekből
 közéjük iktatott hajszálerekből

A három szakasz erei különböző szerkezetűek

(falukat belülről borító egyrétegű hámréteg megakadályozza
a
keringő vér megalvadását)
Erek: (arteria-, vena-, capillaris)

ARTERIA (VERŐÉR)
Kapillárisok (Hajszálér)
VENA (VISSZÉR)

• Belhártya
• Középső réteg
• Külső réteg
 Érfal szerkezete

• Belhártya (intima)
• Középső réteg (media)
• Külső réteg (adventitia)
Erek: (arteria-, vena-, capillaris)
A vérkeringés
A vérkeringés
ARTERIA

ARTERIOLA

METARTERIOLA

ARTERIO – VENO

KAPILLARISOK

VENULA

VENA
 Verőerek, ütőerek (artériák)
vastag, izmos, rugalmas falú erek
a vért a szívből a test környéki részei felé
szállítják
a szívből hatalmas törzzsel (aorta)
kiindulva, fokozatos elágazódás
(arteriolák) után mennek át a kapilláris
rendszerbe
oxigéndús, élénkpiros vért szállítanak
(kivétel a tüdőartériák)
 Hajszálerek (kapillárisok)
a verő- és gyűjtőereket összekötő szűk,
vékony falú erecskék, csak mikroszkóppal
láthatók
faluk rendkívül vékony, így nagyfokú,
gyors tágulásra, illetve szűkülésre képesek
egy szervben (pl. izomban) nyugalmi
állapotban a hajszálereknek csak kb. 10%-a
szállít vért, a többi zárt
 Hajszálerek (kapillárisok)
össz keresztmetszetük az érpálya
legtágabb részét képezik
falukon keresztül O2 és oldott tápanyagok
áramlanak a sejtekhez, a szövetekből pedig
CO2-ot és salakanyagot vesznek fel
Szöveti kapillárisok
Gázcsere a szövetekben
Alveoláris kapillárisok
 Gyűjtőerek, visszerek (vénák)
tágulékony, kevéssé izmos falú — az
artériákénál vékonyabb falú — erek
a test környéki része felöl — a
hajszálérterületről — a szív pitvarai
irányába szállítják a vért
a vénás rendszer ürege tágabb az
artériásénál
 Gyűjtőerek, visszerek (vénák)
apró ágakkal kezdődnek (venulák) és nagyobb
ágakká szedődnek össze
billentyűket tartalmaznak, melyek
megakadályozzák, hogy a vér a gravitáció hatására
visszafelé folyjon.
CO2 -ot és salakanyagokat tartalmaz (kivéve
tüdővénák)
a keringést bennük a szív és a mellkas
szívóhatása segíti elő
Felületes vénák
 Vérkörök
A négyrekeszes szív két vérkört tart állandó
mozgásba. Egymás után kapcsolva a kettő egy 8-as
formát mutat, a kereszteződésben található a szív
mint szívó- és nyomópumpa

Két vérkört különböztetünk meg:

kis- vagy tüdővérkör
nagyvérkör
Vérkörök
 Kisvérkör
Szerepe:
a test gyűjtőeres (O2-ben szegény és CO2-ban gazdag) vérét
viszi a tüdőbe
a gázcsere eredményeként verőeres (CO2-ban szegény és O2-
ben gazdag) vérré alakul.
Erei:
Tüdőverőér (a. pulmonalis)
Indul a jobb kamrából. Végágaik a léghólyagok falában
hajszálerekre oszlanak.
Tüdővénák (vv. pulmonales)
A léghólyagocskák falában lévő
hajszálérhálózattal kezdődve a bal pitvarba
szájadzanak
Kisvérkör
 Kisvérkör

JOBB KAMRA
• Tüdőverőér

• Tüdővénák (4 db)

BAL PITVAR
 Nagyvérkör szerepe

a test friss vérrel ellátása, amely a

szöveteken átfolyva vénás vérré alakul.
májkapu és a vesekapu érrendszere a
vénás vérből kiszűri a bomlástermékeket
 Nagyvérkör erei
 Artériák  Vénák
Bal kamrából az Hajszálerek a
aortával erednek, visszerekbe szedődve a
majd ágai mind felső üres visszérbe (v.
kisebbé válva a cava sup.) illetve az alsó
testben hajszálerekre üres visszérbe (v. cava
inf.) egyesülnek és
oszlanak
beömlenek a jobb
pitvarba
 Nagyvérkör
BAL KAMRA Vénás oldal
Artériás oldal v. cava superior
• Aorta rendszere
– Felszálló (aorta v. cava inferior rendszere
ascendens) v. portae rendszere
– Aortaív (arcus aortae)
JOBB PITVAR
– Leszálló aorta (aorta
descendens)
• Mellkasi aorta (aorta
thoracica)
• Hasi aorta (aorta
abdominalis)
 Aorta szakaszai
Felszálló aorta
Innen erednek:
– a koszorúserek
Aortaív
Innen erednek:
– a felső végtagot és a fejet
ellátó verőerek
Leszálló aorta
Innen erednek:
– az alsó végtagot és a zsigeri
szerveket ellátó verőerek
Az aortaív ágai
v. cava superior rendszere
v. cava. inferior rendszere
 Portális keringés
• Májba belépő májkapu véna (v. portae hepatis)
összegyűjti a páratlan hasüregi szervek
(gyomor-bélhuzam, lép, hasnyálmirigy,
epehólyag) vénáit (tartalmazza a bélből
felszívódott összes tápanyagokat).
• Májban hajszálerekre oszlanak, így kapcsolatba
kerülnek a májsejtekkel (méregtelenítés,
tápanyagok raktározása, stb.).
• Kapillárisokat összeszedődő vénák a májból
kilépve v. cava inferiorba ömlenek
Májkeringés
 Portális keringés
• Alsó bélfodri véna (vena mesenterica
superior)
• Felső bélfodri véna (vena mesenterica
inferior)
• Lépvéna (vena lienalis)

v. HEPATICA
v. CAVA INFERIOR
 Magzati vérkeringés

• v. umbilicalis

• Magzat teste, máj

• Hajszálérhálózat
• V. hepatica
• V. cava inferior

• Ductus venosus
Arantii
v. cava inferior
Újszülött keringés

MAGZAT ÚJSZÜLÖTT
 Nagyvérkör
BAL KAMRA Vénás oldal
Artériás oldal v. cava superior
• Aorta rendszere
– Felszálló (aorta v. cava inferior rendszere
ascendens) v. portae rendszere
– Aortaív (arcus aortae)
JOBB PITVAR
– Leszálló aorta (aorta
descendens)
• Mellkasi aorta (aorta
thoracica)
• Hasi aorta (aorta
abdominalis)
 A nagy vérkör
BAL KAMRA
Artériás oldal
• Fő verőér
Vénás oldal
• Felső üres visszér
• Alsó üres visszér
• Szív saját vénája
JOBB PITVAR
A vérkeringés tulajdonságai
 A vérkeringés szabályozása
1. Idegi szabályozás
– KIR ingerei más területről
– Oxigén tartalom
– Hőmérséklet
2. Reflexes szabályozás
– Baroreceptorok
3. Kémiai szabályozás
– Acetilkolin
– Mediátor anyagok
– Hormonok (adrenailn, Renin, Vasopressin)
 A nyirokrendszer
• A nyirok (lympha) fogalma
• Nyirokszervek
– Nyirokcsomó (lymphonodus)
– Láp (lien)
– Mandula (tonsilla)
• T. pharyngea (garatmandula)
• T. palatina (szájpadmandula)
• T. lingualis (nyelv alatti mandula)
– Csecsemőmirigy (thymus)
– Féregnyúlvány (processus vermiformis)
• A nyirokkeringés
• Trunxus lymphaticus dexter
• Ductus thoracicus
 Nyirokrendszer
Nyirokerek
Vakon végződő, nyirkot
szállító csövek.
– Kezdődnek:
• a sejtközötti térben
(szövetrésekben)
– Torkollnak:
• összeszedődve a fő
nyirokérbe — a
mellvezetékbe — majd a
kulcscsont alatti vénás
rendszerbe
 Nyirokrendszer
Nyirokszervek
Nyirokszövetből épülnek fel és nyiroksejteket
termelnek.
Részei:
• Nyirokcsomók
• Lép (lien)
• Mandula
• Féregnyúlvány
• Csecsemőmirigy (timusz)
A nyirokrendszer
Nyirokcsomó
Lép
Mandula
Féregnyúlvány
Csecsemőmirigy