AZ IDEGRENDSZER

Dr. Bartusné Szabó Eleonóra

Wesley János Főiskola
Szociális munkás szak
levelező tagozat
Az idegrendszer felépítése és
működése
Az idegrendszer feladata
Az idegrendszer feladata a szervrendszerek
működésének irányítása, megfelelő
összehangolása, a környezethez való
alkalmazkodás biztosítása

Ingerek felvétele ==

azok továbbítása == feldolgozása == Ingerválasz

létrehozása
A receptorelmélet (reflexív)

KÖZPONTI

Felszálló pályák IDEGRENDSZER

Leszálló pályák
Receptor Effektor
Inger Eredmény
IDEGSZÖVET (NEURON)

Sejtjei:
 Idegsejt (neuron)

Megszakítás nélküli plazmájú,

ingerületvezetés céljára átalakult nyúlványos
sejt.
 Támasztósejt (gliasejt)

Védi, táplálja a neuront, az idegsejt hosszú

nyúlványa körüli ún. velőshüvelyt képezi
Neuron részei
 Idegsejttest (perikarion)
Szürke állományt alkotja.
 Plazmanyúlvány (dendritek)
Több, faágszerű nyúlvány.
 Idegnyúlvány v. idegrost (neurit)
Egy nyúlvány.
Fehér állományt alkotja.
 Végfácska v. idegvégződés
(telodendrion)
Ingerület átvitel.
 érzők - bőrben

 mozgatók - izomban

 elválasztók – mirigyekben
Neuronok csoportosítása

 Kivezető, centrifugális v. efferens neuron (az

ingerület a neuron idegsejt-testéből indul)
Ez lehet:
 Mozgató neuron (a végfácska izomban végződik).
 Elválasztó neuron (a végfácska mirigyben végződik).
 Bevezető, centripetális v. afferens neuron (az
ingerület a neuron idegsejt-testéhez halad)
 Ez az ún. érző neuron
Alapfogalmak

 Inger
Az idegre ható fizikai vagy kémiai változás
 Idegimpulzus
Idegsejtből származó jel, válasz
 Szinapsis
Két idegsejt közötti csatlakozás
 Reflex
Inger hatására bekövetkező, akaratunktól
független tevékenység
Reflexek csoportosíthatók

 Kialakulás módja szerint

 Feltétlen reflex
 Feltételes reflex
 Kiváltó inger kiindulási helye szerint
 Idegen (exteroceptiv) reflexek
 az inger a külvilágból jön
 Test belsejéből származó (interoceptiv) reflexek
 zsigeri szervekből (zsigeri v. visceralis reflex).
 Saját (proprioceptiv) reflexek
 receptor az izomorsó (az inger ugyanabban az izomban hoz
létre összehúzódást, mint ahonnan elindult)
Gerincvelő reflexei

 szomatikus reflexek
 saját (proprioceptiv)
reflexek
 fájdalomérző v.
ártalomelhárító reflex
 vegetatív reflexek
Gerincvelő szomatikus reflexei
 Saját (proprioceptiv) reflexek
Izom hosszának és feszültségi állapotának beállítását és
annak megtartását végzik. Pl. térdreflex
 Fájdalomérző v. ártalomelhá-rító reflex (ún. idegen
(exteroceptiv) reflex).
Kiváltják
 a bőr felöl kiinduló ingerek (külvilág!)
Hatás:
 izommozgás
Vagyis:
 az inger más szervből indul ki, mint amelyikben a reflexhatás
létrejön.
Ezek az ún. védekező reflexeink (flexor-reflexek)
Térdreflex
vázlata
Gerincvelő vegetatív reflexei

A test belsejéből származó (interoceptiv)

reflexek
Szerepet játszanak:
 a székelés, a vizelés és a nemi tevékenység
szabályozásában,
 az erek, a verejtékmirigyeknek és a szőrtüszők
simaizmainak működésében
Központjaik találhatók:
 a gerincvelő ágyéki és keresztcsont-táji részén,
az oldalsó szarvakban
Reflexív

Fogalma:
az az út, melyet az idegtevékenység az ingertől a
válaszjelenségig befut.
A reflexív részei:
 érző végkészülékek (recep-torok)
 afferens szár (a perifériáról a központ felé vezet)
 az idegrendszeri központ
 szinapszis (a központban a két szár közötti
ingerületátadási hely)
 efferens szár (a perifériára vezet)
 a végrehajtó szerv (effektor)
A receptorelmélet (reflexív)

KÖZPONTI

Felszálló pályák IDEGRENDSZER

Leszálló pályák
Receptor Effektor
Inger Eredmény
Az idegrendszer felosztása
A központi idegrendszer
felépítése és működése

OKJ MENTŐÁPOLÓ
Lengyel Tamás
 A központi idegrendszer:
Gerincvelő (medulla spinalis)
 Szerkezete, működése (reflexek működése)
 Saját vagy proprioceptív reflexek
 Izomreflexek
 Ínreflex
 Külső vagy exteroceptív reflexek
 Vegetatív reflexek Agyvelő
Részek Üregeik
Utóagy IV. Agykamra
nyúltvelő, híd, kisagy
Középagy Aqueductus cerebri
Előagy III. Agykamra
köztiagy, féltekeagy oldalkamrák
Agyvelő helyzete a koponyában
Nagyagy (cerebrum)
Felszínén agytekervények (gyrus) és barázdák
(sulcus)
Két félteke (hemispherium) közt mély barázda
(hosszanti hasadék)
Felszíne agykéreg (cortex), belseje fehérállomány.
Belsejében 3 agykamra
Két félteke szimmetrikus pontjait köti össze a
kérgestest (corpus callosum)
Homlok-, fali-, halántéki- és tarkólebenyből áll.
Központi barázda (sulcus centralis), az érző és a
mozgató agykéreg határa (fali lebenyben)
Az agy felső
felszíne
Az agy oldalsó felszíne
Az agy oldalról
Az agy alsó felszíne
Agy alulról
Nagyagy
metszete
Kérgestest vázlata
Motoros és érző kéreg
Agykéreg központjai
Brodman - areák
Két agyfélteke közti különbségek
Kérgi mezők – Brodman areák
Thalamus

Szürkeállomány.
Fő érzőcentrum:
 összegyűjti, rendezi és az agykéreghez

továbbítja a testből beérkező érző

ingerületeket
 kialakítja a tudatba jutó érző ingerületek

színezetét, “kellemes” vagy “kellemetlen”

érzetét
Az agy hosszanti metszete
Az agy sagittalis metszete
Hypothalamus

Thalamus alatti szürkeállomány

 A vegetatív működések felső szabályozó
központja
 kardiovaskuláris szabályozás
 testhőmérséklet szabályozás (hűtő- és
fűtőközpont)
 vízháztartás szabályozás
 táplálkozás szabályozás (éhségérzet,
jóllakottság-érzet)
 Szabályozza a hipofízist
Hypothalamus - hypophysis
Középagy

Középen elhelyezkedő páratlan agyrészlet

Csak az agyalap felől látható
Részei:
 Agykocsányok.

 A III. és IV. agykamrát összekötő csatorna.

 Agyidegmagvak pl. szemmozgásokat

irányító agyidegek magvai

Agytörzs a IV. agykamrával és a
középaggyal
Agytörzs sagittalis metszete a
koponyával
Agytörzs

Az agynak a gerincvelővel kapcsolódó része.

Itt találhatók:
 Az agyidegek érző és mozgató magvai

 Életfontosságú vegetatív működések

szabályozó központjai (pl.nyelési,

nyálelválasztási, pupillareflex, a légzés, a
vérkeringés szabályozási központjai, stb.)
Agytörzs

Részei:
 Nyúltvelő
 Nyakszirtcsont nyílása
(öreglyuk) szintjétől a hídig
terjed
 Felszínén barázdarendszer
(motoros- és érző pályák)
 A piramis pálya
kereszteződési helye.
 Híd
 Fontos pályákat közvetít.
Kisagy (cerebellum)

Elhelyezkedik:
agytörzs mögött, a hátsó koponyagödörben.
Szerkezete:
faágszerűen benyúló szürke-állomány ás belső
fehérállomány
Szerepe:
 a mozgások összerendezése (testtartás, járás,
szemmozgások, beszéd stb.)
 a normális izomtónus és az egyensúlyi helyzet
fenntartása
Agytörzs sagittalis metszete a
koponyával
Kisagy metszete
Gerincvelő v. gerincagy (medulla
spinalis)
Elhelyezkedik:
 gerinccsatornában

az öreglyuktól az I-II.
ágyéki csigolyáig
(alul kúp alakban
végződik)
 alatta ún. lófarok

(ágyéki, keresztcsonti
és farkcsonti idegek)
Gerincvelő
Cauda
equina (lófarok)
Gerincvelő helyzete
Gerincvelő metszete
 Belső szürkeállomány
Pillangó alakra emlékeztet.
 Elülső szarvban mozgató
(motoros) sejtek vannak
Neuritjai a gerincvelői idegek.
 Hátsó szarvban vannak az
érző sejtek.
Impulzusaikat a periféria felöl
belépő gerincvelői érző
idegekből kapják.
 Oldalszarvban a mellkasi
szakaszon vegetatív sejtek.
 Külső fehérállomány
 körülírt kötegekbe, ún.
pályákba rendeződött
idegrostokból áll.
Gerincvelő metszete
Gerincvelői pályarendszerek

 Saját pályarendszer
 Hosszú, felszálló, ún. afferens
pályarendszerek
 érző ingerületeket viszik az agyvelőbe
 Hosszú, leszálló, ún. efferens
pályarendszerek
Ø motoros impulzusokat szállítja az agykéregből
Ø Piramispálya rendszer
Ø Extrapiramidális pályák rendszere
Panfield féle érző homunculus
Emberke
Piramis pálya rendszer

 Az akaratlagos mozgások központi

neuronjai.
 Kiindulnak az agykéreg központi barázdája
előtti tekervényből.
 Nyúltvelőben kb. 90%-uk kereszteződik.

 Érkeznek a gerincvelő mellsőszarvi nagy

motoros idegsejtjeihez.
 A mozgatósejtek neuronjai a gerincvelői
idegekben érik el az izomzatot.
Piramis pálya rendszer

 Kereszteződés következményei:
 a jobb testfél motoros beidegzése a bal agykérgi
központokból, a bal testfélé a jobb agykérgi
központok felöl történik.
 Kereszteződés eredménye:
 baloldali agyvérzés negatív következménye a
jobb testfél izmainak bénulása.
 Fő funkciója:
 az újonnan tanult, még be nem gyakorolt
mozgások végrehajtása.
Panfield féle izom homunculus
Extrapiramidalis pályák rendszere

 Kiindulnak
 az agykéregből és a kéreg alatti agytörzsi
szürkemagvakból
 A rostok végződnek
 az elülsőszarvi motoros sejteken
Extrapiramidalis pályák rendszere
 Fő feladatuk:
Részvétel
 az automatizált mozgásokban
 izomtónus szabályozásában
 a test és a különböző testrészek természetes tartásának
létrehozásában
 a mozgások érzelmekkel kapcsolatos összetevőinek
megoldásában
 az automatikus és kísérő mozgások kivitelezésében

 Fő funkciója:
 az automatikus mozgások szervezése
Központi idegrendszer burkai és üregei
Két agyhártya 3 rétegű
burok-rendszert alkot.
 Kemény agyhártya
(pachymeninx = dura mater)
Gerinccsatornában
durazsák.
 Lágy agyhártya
(leptomeninx)
 Pókhálóhártya
(arachnoidea)
 Lágy agyburok (pia mater)
 Kemény agyhártya körüli
rés (cavum epidurale)
 Keményagyhártya alatti
üreg (cavum subdurale)
 Pókháló hártya alatti üreg
(cavum subarachnoidale)
Kitölti a gerincvelői-agyi
folyadék, az “agyvíz”
(liquor cerebrospinalis)
Agyburkok
Az agyvelő és gerincvelő burkai
(így együtt)
1. Koponyacsont
2. Cavum epidurale
3. Dura mater
4. Cavum subdurale
5. Arachnoidea
6. Cavum subarachnoideale
7. Pia mater
Agykamrák

 Oldalkamrák
III. agykamra két oldalán a két nagyagyféltekében.
 III. agykamra
A köztiagyban páratlan üreg.
 IV. agykamra
Nyúltagy, híd és a kisagy között.
Ürege a gerincvelő központi csatornájában
folytatódik.
Agykamrák helyzete oldalról
Agykamrák oldalról
Agykamrák helyzete elölről és
oldalról
Agyfolyadék vagy agyvíz
(liquor cerebrospinalis)
 Termeli:
 az agykamrák üregeinek érfonata (plexus choroideus)
 Szerepe:
 az agy kb. 50 g tényleges súlyt képvisel (archimedesi elv)
 köpenyként védi az agyat a külső behatásoktól
(hidraulikus lökésgátló)
 a koponyán belüli (intracranialis) normál nyomás
fenntartása
 idegszövet táplálása
 anyagcseretermékek elszállítása
 Liquorkeringés

Lumbalpunctio
(gerinc csapolás)