SZEMÉLYÉSZLELÉS

Készítette: Kiss Virág, Mikl Tamás

 Ki mit választana?
• Jean Paul Sartre filozófiai műve vagy Tom Clancy krimije?
• Magyar Állami Opera jegy vagy mozijegy egy Marvel filmre?
• Gyorskajálda vagy puccos étterem?
Az első benyomások kialakítása
• Számos alkotóelem, pl.: Fizikai megjelenés, viselkedés
• Még fontosabb: Kedveljük-e az adott személyt
• Néhány perces megfigyelés elég, hogy eldöntsük: ki
mennyire kedves, barátságos, kiegyensúlyozott.
• Ha egyszer már kialakult egy kép, nehezen akarunk
változtatni rajta
• Mentális reprezentáció (pl.: csoki illata) nagyon jelentős!
Miért alakul ki az
első benyomást?
Hogy jól járjunk!
Az első benyomás nyersanyaga
• Fizikai megjelenés alapján adott benyomás
• Gyakran ez az egyetlen, ami üzen!
• Sztereotípiák
• Mi a helyzet az igazságszolgáltatással? Számít a
vádlott kinézete, stílusa?
• Nem csak a szépség befolyásol! Babaarcú férfiak
prédák a domináns nők számára
Az első benyomás nyersanyaga
• Nonverbális kommunikáció alapján adott
benyomás
• Bemutatkozásnál lányoknak nagy mosoly, fiúknak
határozott kézfogás! Szüleink pontosan tudták,
milyen fontos a nonverbális kommunikáció!
• Alapérzelmek! (Nem mindenhol pontosan
ugyanolyanok!)
• Képről vagy videóról könnyen tudunk olvasni
Az első benyomás nyersanyaga
• Ismerősség alapján alkotott benyomás
• Ismerősöket jobban kedveljük, mint az idegeneket.
• Nem feltétlen kell interakció, elég, ha gyakran látjuk
Az első benyomás nyersanyaga
• Környezet alapján alkotott benyomás
• Online vagy élő?
• Koli szobában Martin Luther King poszter vagy egy
meztelen nőket ábrázoló naptár van?
• Facebook-on van rózsaszín kör a profilképünk körül,
vagy nincs?
Az első benyomás nyersanyaga
• Viselkedés alapján alkotott benyomás
• Ha valaki sokat adományozik, sugallja, hogy empatikus
és segítőkész személyiség.
• Ha valaki pénzt lop a pénztárgépből munka közben,
nem becsületesnek fogjuk gondolni.
Az első benyomás nyersanyaga
• Mely jelzőmozzanatok ragadják meg a figyelmünket?
• Minden ami kiugró az átlaghoz képest.
• Ha valaki alsónadrágban áll be a sorba a menzán,
valószínűleg sokan észreveszik. Gyakran egy
jellemzőt a ritkasága teszi kiugróvá.
Asszociációk szerepe az értelmezésben
• Mire következtetünk, ha rajtakapunk valakit, hogy lop egy
bolt kasszájából?

Miért?
• Nagyon erős kapcsolat van a lopás és becstelenség
között
• Ehhez hasonló: Brad és Angelina, a rablók és a pandúrok,
Windows és Microsoft
• Ha egyszer már kialakul egy asszociáció, onnantól
nehezen módosítjuk.
Személy jellemzése a viselkedése alapján
• Amikor valakit olyan személyiségvonással ruházunk fel,
amely megfelel a viselkedésének, megfelelési
következtetést végzünk.
• Ha a viselkedés kezdeti értelmezését megfelelési
következtetés követi, az kiegészíti az addigi „első
benyomást”.
Mikor jogos a megfelelési
következtetés?
• Ha az egyén szabadon dönt a viselkedés
kivitelezéséről (rossz példa: gyerek szülinap, amikor
szülők „kényszerítik”, hogy örüljön minden ajándéknak).
• Ha a viselkedés olyan egyedülálló következményekkel
jár, amelyekkel más viselkedések nem.
• A viselkedés váratlan léte.
Megfelelési torzítás: Az ember az, amit tesz
• Megfelelési torzításnak nevezzük, amikor
megalapozatlanul vonunk le megfelelési
következtetéseket.
• pl.: Amikor a metrón utazva egy ismerősünk nem köszön nekünk, azt
feltételezhetjük, hogy udvariatlan.
• Mik korlátozzák a megfelelési torzítást?
Nem feltétlenül gyakorol hatást a másokról alkotott
benyomásainkra.
• pl: amikor egy moziban szembetalálkozunk egy mosolygó emberrel, aki
láthatóan épp most jött ki a vetítésről - valószínűleg ilyenkor nem a
személyiségének tudnánk be ezt a viselkedést, hanem annak, hogy a film
szórakoztató volt és tetszett neki.
• Egyéb tényezők is gátat szabnak annak, hogy mások viselkedését
személyiségvonásként értelmezzük, pl: kultúra, térbeli vagy időbeli távolság,
 Első benyomásokon túl: szisztematikus észlelés
• Bókok jelentése
• Vehetjük szó szerint is kedves, nagyra becsül minket
• Éber megfigyelés okot keresünk a viselkedésére
• Megfelelési torzítás
• Igyekszünk elkerülni
• A cselekedetek nem mindig tükrözik a személy belső énjét és
motivációit
• Korrigáljuk az első benyomásunkat
• (Gilbert és mtsai. 1988)
• Felületes feldolgozás
• Belegondolás nélküli első benyomások
• Elfogadja azt a feltételezést, hogy a belső tulajdonságok megfelelnek
a külső viselkedésnek

• Ez általában nem árul el mindent

• Igyekszünk pontosabb információkat gyűjteni
szisztematikus feldolgozás

• Nem mindig sikerül megvalósítani

• A szisztematikus feldolgozásnak két fő összetevője van:

1. Motiváció – ok, hogy jobban belelássanak a helyzetbe
2. Alapos feldolgozásra való képesség – legyen elég idő, ne
legyen zavaró tényező
 Az első benyomások módosítása az attribúció
segítségével
• Egy viselkedés külső okokra
vezethető vissza
megpróbáljuk módosítani kezdeti benyomásunkat

• Kognitív erőfeszítést és időt igényel

• Gyakran nem tesszük meg

• Leszámítolás: mikor túllépünk az

első benyomásunkon és más
irányból kezdjük megközelíteni a
személy viselkedésének
lehetséges okait
• Pl. vizsga előtt a diákok
• A leszámítás logikus lépés – miért hagyjuk el?
• A viselkedés értelmezése (észreveszem a körömrágást) és a személy
jellemzése (szorongás) könnyű folyamat, szinte automatikusan
végbemegy
• A leszámítás időt és erőfeszítést igényel (át kell gondolnunk a helyzetet,
más magyarázatokat keresnünk)

• Daniel Gilbert és kollégái (1988)

• Nyugtalan nő megfigyelése mennyire szorongó?
• Másik két csoport plusz feladatot kapott
A részek összeillesztése: az összetett
benyomások kialakítása
• Rendelkezünk pozitív és negatív
tulajdonságokkal
• Lehetne őket átlagolni
• Legtöbb esetben mégis a negatív
tulajdonságok kerülnek előtérbe
• Váratlan és meglepő
• Nagyobb nyomot hagy,
informatívabbnak véljük a pozitívnál
• Be is szennyezhetik a pozitívot

• Egy pozitív tulajdonságnak nagyon

erősnek és szembetűnőnek kellene
lennie ahhoz, hogy beárnyékoljon
egy negatív tulajdonságot
• Negatív torzítás
• Kisgyerekeknél is megmutatkozik
• Adaptív
• Hozzájárul ahhoz, hogy az emberek sikeresen boldoguljanak
a környezetükben (Vaish, Grossmann és Woodward, 2008)

• Talán jobb döntést tudunk hozni abban, hogy kinek a

tásaságát keressük
 Az átgondolt benyomások pontossága
• Mi motiválhat bennünket, arra,
hogy pontosabb képet kapjunk egy
adott személyről?

1. Felelősségre vonhatóság

2. Jövőbeli interakció esélye

• Neuberg és Fiske (1987) kísérlete

Skizofréniás férfi

3. Kételyek a meglévő információkkal

kapcsolatban
• Brandt és mtsai 2011-ben készítettek
egy ehhez kapcsolódó kísérletet ->
John beszámolója
• Más motivációink is lehetnek
• Simpson, Ickes és Blackstone, 1995: szerelmespárok
kísérlete

• A világot számunkra kedvezően akarjuk látni

• Klein és Kunda, 1992: műveltségi szint

• Ezeknek a folyamatoknak nem vagyunk tudatában

 A benyomások hatásai - A benyomások
alkalmazása
• Ha egyszer kialakul bennünk egy benyomás valaki felé,
akkor az utána meghatározza későbbi döntéseinket és
viselkedésünket
• Pl. lakótársat választunk mi alapján?
• Csak egy aspektusa számít közös ízlés, hasonló nézetek
• De van hogy több aspektus is szerepet játszik egy benyomás
kialakításában
• Felületes feldolgozás amikor csak egy tulajdonságra
hagyatkozunk
• Alig igényel erőfeszítést és gondolkodást
• Ilyen esetben döntésünket egy korábban kialakított benyomás
alapján tesszük és nem az adott szituációt mérlegelve
• Pl. lakótárs, polgármester
• Mikor a korábbi ítéleteinkre hagyatkozunk, nem vizsgáljuk
őket felül vagy vetjük össze az akkori szituációt a mostanival

• Ez a magatartás azzal jár, hogy a gondolkodásunk lassan

fog fejlődni

• Szisztematikus feldolgozás
több tényező integrálása
• Amikor ilyet alkalmazunk, nem a különböző információkat
próbáljuk értelmezni, hanem azokat egy egészként nézve
próbáljuk átlátni a helyzetet
• Ebben a helyzetben akár egy elem is megváltoztathatja a többi
jelentését
 A benyomások megvédelmezése
• Ha valakiről új információt szerzünk, annak értelmezését
gyakran torzíthatjuk azért, hogy megmaradjon az első
benyomásunk
• A személy úgy viselkedhet, ahogy azt elvárjuk tőle

igazoljuk magunkat
• Ezért is változnak lassan a benyomásaink, mert fenntartják
önmagukat
• ezt nevezzük önbeteljesítő jóslatnak
• A befolyások formálják az értelmezéseket
• Pl. kvízműsor (Jones, Rock, Shaver, Goethals és Ward, 1968)
• Az első benyomás olyan elvárásokat alakít ki, amelyek
hatással lehetnek a későbbi információk feldolgozására,
ezáltal nagyobb a befolyásuk elsőbbségi hatás (Asch,1946)
• Bernadett Park kísérlete (1986)
• Ismeretlenek találkoztak 7 heten keresztül
• Az első benyomás mindig megmaradt
• Ha új emberrel találkozunk érdemes legjobb oldalunkat
mutatni, mert az első benyomásra emlékeznek a legjobban
• Perszervációs torzítás: mikor az első benyomás hatása
azután is megmarad, hogy rájövünk, hogy téves (Lord,
Lepper és Preston 1984)
• A legtöbb ember viselkedése valamennyire inkonzisztens
• Pl. társaságkedvelő VS csendes
• Sugalmazó vagy diagnosztikus kérdések
 Az inkonzisztens információk kezelése
• Nyilvánvalóan az inkonzisztens információkat nem
fogadjuk örömmel megrengeti eredeti elképzelésünket
• Ezért sokszor elsiklunk az ilyen információk felett
• Viszont, ha ez az információ nagyon jelentős, akkor
elkezdődik a szisztematikus feldolgozás (Hamilton, Driscoll
és Worth, 1989; Srull, Lichtenstein és Rothbart, 1985)
• Asch és Zukier, 1984-es kísérlete
• Ellentmondásos jellemzések egy személyről
• Az inkonzisztens válaszokat kreatívan integrálták
• Viszont, ha a váratlan viselkedést külső tényezők
befolyásolásának tulajdonítjuk, akkor megmarad a kezdeti
benyomásunk
• Pl. bántalmazott nő
KÖSZÖNJÜK A
FIGYELMET! 
 Referencia
• Eliot, R. S., Diane, M. M., Heather, M. C. (2016).
Szociálpszichológia. EÖTVÖS Kiadó.