John F.

Kennedy
 Élete

 John Fitzgerald Kennedy Brookline, Massachusetts, USA, 1917. május 29. –

Dallas, Texas, USA, 1963. november 22. Az Amerikai Egyesült Államok 35.
elnöke 1961 és 1963 között.
 Kennedy egy vagyonos, politikailag beágyazott családba született, édesapja
befolyásos politikus és üzletember volt Franklin D. Roosevelt elnöksége
idején.
 A család gyökerei eredetileg Írországba nyúlnak, de a gyermek Kennedy a
massachusettsi Brookline-ban nőtt fel.
 Élete

 1961. január 20-án lépett hivatalba, és ezzel ő lett az első római katolikus
vallású amerikai elnök.
 Elnöki működésének teljes ideje a hidegháború idejére esett, ezért
külpolitikai téren az USA és a Szovjetunió – feszült – viszonya határozta meg.
 Személyesen találkozott Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkárral, akivel több
politikai pengeváltása is volt, köztük a leglényegesebb 1962. októberében a
kubai rakétaválság, amely atomfegyverekkel vívott világháború kitörésével
fenyegetett, és amely csatát végül Kennedy nyert meg.
 Kuba kérdésében azonban volt egy kudarca is a friss elnöknek, a CIA által
szervezett Disznó-öbölbeli partraszállás – amelyet a Fidel Castro vezette
kommunista hatalom megdöntésére szántak – meghiúsult 1961-ben.
 Képviselőházi karrierje

 Az idősebb Kennedy sürgetésére James Michael Curley, az erősen demokrata

többségű 11. massachusettsi kongresszusi körzet képviselője 1946-ban
lemondott mandátumáról, hogy Boston polgármestere lehessen.
 A megüresedett posztért kibontakozó választási kampányban John F. Kennedy
is jelöltette magát.
 Az édesapja által pénzelt kampányban Kennedy a Bowdoin street 122-ben, a
Massachusettsi Állami Hivatallal szemben állította fel kampányközpontját. A
kampányának szlogenje a következő volt: „az új generáció új vezetőt állít”.
 Képviselőházi karrierje

 A kampányban Boston környékén Kennedy a veteránok jobb lakáshoz

jutásával, mindenki számára jobb egészségügyi ellátással, és jobban
szervezett munkához jutási lehetőségekkel, észszerűbb munkaidők,
egészségesebb munkakörnyezet iránti igénnyel.
 Külpolitikai kérdésekben az ENSZ által biztosított világbékével, illetve a
Szovjetunió elleni erős ellenállással érvelt a választóinak Bár végül az 1946-os
választásokon a republikánusok kerültek többségbe, Kennedy megverte
republikánus ellenfelét, és elnyerte a szavazatok 73 százalékát az általános
képviselő-választásokon.
 Abban az évben Richard Nixonon és Joseph McCarthyn kívül Kennedy volt azon
kevés képviselő egyike, akik háborús veteránként kerültek be a
Képviselőházba.
 Elnöksége

 John Fizgerald Kennedy elnöksége 1961. január 20-án kezdődött, amikor aznap
délben az Egyesült Államok 35. elnökeként felesküdött, és beiktatták.
 Beiktatási beszédében felhívást intézett amerikai polgártársaihoz, arra kérte őket,
hogy legyenek aktív polgárok.
 Ekkor hangzott el egyik híres felhívása: „Ne azt kérdezd, hogy az országod mit tehet
érted, hanem azt, hogy Te mit tehetsz az országért.”
 A beiktatásán a külvilághoz is szólt, felhívta a világ nemzeteit, hogy csatlakozzanak a
közös harchoz, amelyet „az ember közös ellenségei ellen vívunk, a zsarnokság, az
éhezés, a betegségek és maga a háború ellen”.
 Majd még hozzátette: „Mindezt nem fogjuk befejezni az első száz napra. Sőt nem
fogjuk befejezni az első ezer napra sem, de még ennek a kormányzatnak az idejére
sem, vagy akár a mi Földön eltöltött létünk végéig sem. De legalább hadd kezdjünk
hozzá.”
 Elnöksége

 A Szovjetunióval való kapcsolatban Kennedy és Hruscsov csúcstalálkozója

emelkedett ki az események sorából (amely az 1960-as U–2 incidenst
követően a kapcsolatok újrafelvételét jelentette), amelyet szorosan követett
az új világháború kitörésével fenyegető kubai rakétaválság kezelése és
megoldása a két fél között.
 Délkelet-Ázsiában a vietnámi háború is Kennedyvel lépett szintet, amikor a
dél-vietnámi kormány amerikai támogatása és partnersége tényleges amerikai
katonai jelenlétbe váltott.
 Külpolitikája

 A Kennedy adminisztráció külpolitikáját a Szovjetunióval szembeni viszony,

illetve a hidegháború eszkalálódása dominálta.
 Az utolsó komolyabb fejlemény ezen a téren még Eisenhower elnökségének
ideje alatt következett be, amikor 1960. május 1-jén a szovjet légvédelem
lelőtt egy U–2 felderítőgépet, fedélzetén Gary Powers pilótával Szverdlovszk
(ma:Jekatyerinburg) felett, ahol a gép felderítő repülést végzett.
 Ennek hatására a hidegháborús feszültség nagymértékben növekedett,
olyannyira, hogy a május közepére megszervezett Eisenhower–Hruscsov-
csúcstalálkozó kudarcba fulladt, amikor 1960. május 16-án a szovjet
pártfőtitkár elhagyta a genfi találkozó helyszínét.
 Meggyilkolása

 John F. Kennedyt végül utolsónak bizonyult utazása Texasba vitte, ahol előbb
San Antonioban, majd Houstonban, utána Fort Worthben találkozott a helyi
üzleti és politikai élet prominenseivel, végül pedig Dallasba látogatott.
 Látogatásának kettős célja volt: megkezdvén az 1964-es újraválasztási
kampányát, támogatókat kívánt gyűjteni a déli államban, illetve el szerette
volna simítani az állam demokrata vezetői (Ralph Yarborough, Don
Yarborough és John Connally kormányzó) közötti feszültségeket a
hatékonyabb politikai munka érdekében.
 Meggyikolása

 Az elnöki vizitet 1963 júniusában vetette fel ötletként Lyndon B. Johnson

alelnök, majd magát a látogatást 1963 szeptemberében jelentették be. A
Kennedyt Dallasban szállító autókonvoj útvonalát november 18-án
véglegesítették, és hamarosan közzé is tették, hogy minél több ember
üdvözölhesse a városba látogató vezetőt.
  Az egyik lövés előbb a hátán találta el Kennedyt, amelynek golyója végül a
torkán lépett ki, majd egy másik lövés kisvártatva fejen találta az elnököt, vérrel,
csontszilánkokkal és agyának darabjaival terítve be az autó utasterét.
 A káoszban megsérült Connally kormányzó is, majd miután Kennedy egyik
testőre felugrott az autóra, az nagy sebességgel elhajtott a helyszínről, és a
Parkland Memorial Kórházba vitte a halálosan megsérült elnököt.
 Temetése

 John F. Kennedy temetésére nem volt semmilyen előzetes terv, ezért azt
Philip C. Wehle vezérőrnagyra, a Washingtoni Katonai Körzet parancsnokára
testálták, aki azt Kennedy sógorával Sargent Schriverrel a Békehadtest
igazgatójával és az elnök egy tanácsadójával karöltve tervezte meg.
 Közben a Bethesdai Haditengerészeti Kórházban elvégezték a holttest
halottkémi vizsgálatát, majd holttestet a Fehér Házba szállították. A szállítás
közben az elnök egy mahagóni koporsóban feküdt, amelyet egy bronz
koporsóba zártak.
 Szállítás közben a külső bronz koporsó megsérült, ezért azt később a
haditengerészet ismeretlen helyen a tengerbe dobta, hogy „az ne kerüljön a
szenzációhajhászok kezébe”
 Temetése

 Az elnök koporsója 1963. november 23-án, szombat délután 16:30-kor

érkezett a Fehér Házba, ahol az USA Tengerészgyalogságának díszőrsége
fogadta és kísérte a gyászoló menettel együtt az Északi csarnokba, ahol a
Keleti szobában helyezték el, amelyben száz évvel korábban Abraham Lincoln
holttestét is felravatalozták.
 Itt az elnök felesége meghagyta, hogy a ravatalozás zárt koporsóban
történjen (amelyet vallási vezetők is támogattak, nehogy Kennedy látható
fejsebe morbid utalásokra adjon okot
 Temetése

 A temetésre 1964. november 25-én, hétfőn került sor. 9:05-kor lezárták a

ravatalt, 10:00-kor pedig a Szenátus tartott néma megemlékezést, miközben
Margaret Chase Smith, Maine állam szenátora egy szál rózsát helyezett el
Kennedy egykori szenátori asztalára.
 A koporsót újra az ágyútalpra helyezték, és a menet elindult a Capitoliumból
a Fehér Házba, majd onnan folytatta tovább az útját a St. Matthew's
Cathedral épületéig. A kb. másfél kilométeres út mentén több mint egymillió
ember sorakozott fel, hogy búcsút vegyen Kennedytől.
 A menetben volt egyvalaki, akinek a részvétel nagyon nehéz döntés volt. Az
újonnan hivatalba lépett Lyndon B. Johnson elnök a tanácsok ellenére kísérte
el – felesége és két lánya oldalán – az elődjét utolsó útjára.
 Köszönöm a figyelmet!

Készítette: Burovincz Ádám Imre