5.

KÖNYVVITELI ALAPFOGALMAK
 5-1
A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FOGALMA

KÖNYVVEZETÉS AZ A TEVÉKENYSÉG, amelynek

keretében a GAZDÁLKODÓ A TEVÉKENYSÉGE
SORÁN FELMERÜLŐ
- vagyonra,
- jövedelemre ható
GAZDASÁGI ESEMÉNYEKRŐL (a számviteli törvény-
ben rögzített szabályok szerint)
- ZÁRT RENDSZERBEN,
- FOLYAMATOSAN NYILVÁNTARTÁST VEZET,
és azt az üzleti év végén lezárja.
 5-2

A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK (MŰVELETEK) CSOPORTOSÍTÁSA

PÉNZMOZGÁSSAL JÁRÓ PÉNZMOZGÁSSAL NEM JÁRÓ

Pl. - A munkabér elszámolása,

Bevételeket Bevételeket - értékesítés utólagos fizetés
nem érintő érintő
mellett,
Pl. - Hitelfelvétel, Pl. - Értékesítés - az értékcsökkenési leírás
- hiteltörlesztés, készpénzért,
elszámolása stb.
- munkabér - kamatbevétel,
kifizetés, - osztalék
- vásárlás felvétel stb.
készpénzért stb.
 5-3

KÖNYVVEZETÉSI RENDSZEREK FOGALMA

KETTŐS EGYSZERES BEVÉTELEKRŐL

VEZETETT
KÖNYVVITEL KÖNYVVITEL NYILVÁNTARTÁS
Valamennyi gaz- Csak a pénzmoz- A pénzügyileg is
dasági esemény gással járó gazda- realizált (befolyt)
(művelet) feljegy- sági műveletek bevételek feljegy-
zése zárt rend- feljegyzése zárt zése idősorrend-
szerben rendszerben ben
 5-4

A KÖNYVVEZETÉS SORÁN HASZNÁLT NYILVÁNTARTÁSOK

A KETTŐS AZ EGYSZERES BEVÉTELEKRŐL

VEZETETT
KÖNYVVITELBEN KÖNYVVITELBEN NYILVÁNTARTÁSBAN
NAPLÓ, NAPLÓFŐKÖNYV, IDŐSOROS
KÖNYVVITELI vagy FELJEGYZÉST
(FŐKÖNYVI) SZÁM- PÉNZTÁRKÖNYV, BIZTOSÍTÓ
LA, vagy NYILVÁNTARTÁS.
FŐKÖNYVI KIVO- NAPLÓ ÉS FŐKÖNY-
NAT, VI SZÁMLA,
ANALITIKUS ANALITIKUS SZÁM-
SZÁMLA, LA.
FOLYÓSZÁMLA.

A KÖNYVVITELI SZÁMLA LEVEZETÉSE A MÉRLEGBŐL
 A számvitel célja a vagyon és a va-
gyonváltozás kimutatása.
 A vagyon (eszközök és források)
kimutatására szolgál a könyv-
viteli mérleg.
 A gazdasági események hatására
a vagyon folyamatosan változik.
Ezért a gazdasági események
hatásának rögzítése érdekében
minden egyes gazdasági esemény
után újabb és újabb mérleget kell
készíteni. Amint ez látható a
3-6.1 – 3-6.7 vázlatokon.
5-5
 Egy-egy gazdasági esemény két,
vagy három mérlegsort érint.
Ezért – hogy ne kelljen minden
gazdasági esemény után újabb
mérleget készíteni - célszerű a
mérleg sorait külön-külön
nyilvántartásokban rögzíteni és
a változásokat e nyilvántar-
tásokban feljegyezni.
 Ezeket a nyilvántartásokat
nevezik könyvviteli számlák-
nak.
 A leírtakból jól látható, hogy a
mérlegből levezetett könyv-
viteli számlák egy-egy mérleg-
sort tartalmaznak.

A KÖNYVVITELI SZÁMLA I.
 FOGALMA:
A könyvviteli számla olyan
KÉTOLDALÚ NYILVÁNTARTÁS,
amelynek
- EGYIK OLDALÁN A
NÖVEKEDÉSEKET,
- A MÁSIK OLDALÁN A
CSÖKKENÉSEKET jegyzik fel.
 A SZÁMLA NEVE A SZÁMLA TAR-
TALMÁT FEJEZI KI.
Pl. VEVŐK számla a vevőkkel
szembeni követelést tartalmazza,
az egyik oldalon a követelés
növekedését, a másik oldalon a
csökkenését.
5-6.1
 A SZÁMLA
- bal oldalát TARTOZIK (T),
- jobb oldalát KÖVETEL (K)
oldalnak nevezik.
 A FELJEGYZÉSEK ELNEVEZÉSE:
- ha a számla TARTOZIK oldalára
könyvelnek, akkor azt a számla
MEGTERHELÉSÉNEK (terhére
írásnak) nevezik.
- ha a számla KÖVETEL oldalára
könyvelnek, akkor azt a számla
elismerésének (javára írásnak)
nevezik.
 5-6.2
A KÖNYVVITELI SZÁMLA II.

 A KÖNYVVITELI SZÁMLA - Ha a TARTOZIK FŐÖSSZEG A

- TARTOZIK oldalára írt tételek
együttes összegét TARTOZIK FŐ-
ÖSSZEGNEK, a
- KÖVETEL oldalára írt tételek
együttes összegét KÖVETEL FŐ-
ÖSSZEGNEK nevezik.
 A számla
 A két főösszeg közötti különbözet
az EGYENLEG (SALDÓ).
 Az egyenleg TARTOZIK vagy
KÖVETEL jellegű. Az egyenleg jelle-
gét a főösszeg határozza meg:
NAGYOBB, akkor a számlának
TARTOZIK EGYENLEGE VAN,
- Ha a KÖVETEL FŐÖSSZEG A
NAGYOBB, akkor a számlának
KÖVETEL EGYENLEGE VAN.
- TARTOZIK oldalára rögzített
változások együttes összege a
TARTOZIK FORGALOM, a
- KÖVETEL oldalára rögzített
változások együttes összege a
KÖVETEL FORGALOM.
 5-7.1
A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK KAPCSOLATA

 A könyvviteli számlákon – többek  A vagyon rögzítésére, a

között – a vagyon (eszközök és
források) állományát és annak vál-
tozását rögzítik.
változások folyamatos feljegy-
zésére szolgáló számlákat a
mérlegből vezetik le, a mérleg
egy-egy sora alkot egy-egy
könyvviteli számlát.

 A vállalkozó vagyona (az eszközök  A mérlegből levezetett számlák

és források) az alapításkor és nyitó egyenlege a mérlegben
minden üzleti év első és utolsó kimutatott eszközök és
napján a könyvviteli mérlegben források értéke. Év közben az
kerül kimutatásra. azt növelő és csökkentő
tételek kerülnek feljegyzésre.
A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK 5-7.2
KAPCSOLATÁNAK SÉMÁJA

AKTÍVÁK MÉRLEG PASSZÍVÁK

Befektetett eszközök 60 Saját tőke 70

Forgóeszközök 40 Kötelezettségek 30

Eszköz számlák Forrás számlák

T Befektetett eszköz számla K T Saját tőke számla K

60 70

T Forgóeszköz számla K T Kötelezettségek számla K

40 30
 5-8.1
A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK

Csoportosítása
Jellege
tartalmuk szerint

 A mérleg tételeit tartalmazó  Az ESZKÖZ SZÁMLÁK TARTOZIK

számlákat MÉRLEG SZÁMLÁK- oldalára írják a nyitó
nak nevezik. egyenleget és a növekedést,
ezeket a számlákat AKTÍV
 A MÉRLEG SZÁMLÁKAT számláknak nevezik.
- ha az eszközöket tartalmazzák
ESZKÖZ SZÁMLÁK-nak,
 A FORRÁS SZÁMLÁK KÖVETEL
- ha a forrásokat tartalmazzák oldalára írják a nyitó
FORRÁS SZÁMLÁKNAK-nak egyenleget és a növekedést,
nevezik. ezeket a számlákat PASSZÍV
számláknak nevezik.
 5-8.2
AZ AKTÍV ÉS A PASSZÍV SZÁMLÁK ÁLTALÁNOS SÉMÁJA

 Minden olyan számlát, melynek a  Minden olyan számlát, melynek

TARTOZIK oldalára jegyzik fel a KÖVETEL oldalára jegyzik fel a
növekedést AKTÍV vagy növekedést PASSZÍV vagy
AKTÍV JELLEGŰ számlának PASSZÍV JELLEGŰ számlának
neveznek. neveznek.

AKTÍV, AKTÍV JELLEGŰ PASSZÍV, PASSZÍV JELLEGŰ

T SZÁMLÁK K T SZÁMLÁK K

Nyitó egyenleg Csökkenés Csökkenés Nyitó egyenleg

Növekedés Záró egyenleg Záró egyenleg Növekedés
 5-9.1
A KETTŐS KÖNYVVITEL

LÉNYEGE HÁRMAS SZABÁLYA

 A vagyont a számvitel kettős  Minden gazdasági eseményt

vetületben * két számlán kell feljegyezni.
(- eszközök, - az egyik számla TARTOZIK,
- források) - egy másik számla KÖVETEL
veszi számba, rögzíti a könyv- oldalán.
viteli számlákon.
 Azonos összegben.
 A kettős könyvvitelben a
vagyonra ható valamennyi  Egymással kölcsönös összefüg-
gazdasági esemény feljegyzésre gésben (az egyik változás
kerül. meghatározza a másikat).

Ez a szabály biztosítja, hogy a

* A vagyon lényegét és csoporto- kettős könyvvitel egy önmagá-
sítását tartalmazza a 2-1, ban számszerűen ellenőrző zárt
2-2.1 vázlat. rendszer.

A KETTŐS (FELJEGYZÉS) KÖNYVVITEL
Alapja
 A vállalkozó vagyonát két
szempont – a vállalkozási tevé-
kenységben betöltött szerepük és
eredetük (ESZKÖZÖK és FORRÁ-
SOK) – szerint indokolt, a szám-
vitelben kötelező csoportosítani.
Az ESZKÖZÖKET és a FORRÁ-
SOKAT külön-külön is ki kell
mutatni.
 Minden gazdasági eseménynek
kettős hatása van.
5-9.2
Például:
• ha a vállalkozó anyagot
vásárol készpénzért, akkor
- NŐ az anyagai értéke és
- CSÖKKEN a pénze,
• ha a vállalkozó anyagot
vásárol hitelben (utólagos fize-
és mellett), akkor
- NŐ az anyagai értéke és
- NŐ a kötelezettsége.
Célja
A vállalkozó vagyonának teljes
körű, pontos kimutatása.
 KÖNYVELÉS A KETTŐS KÖNYVVITEL 5-9.3
HÁRMAS SZABÁLYA SZERINT

A mérleg számlák megnyitása*

T ESZKÖZ SZÁMLÁK K T FORRÁS SZÁMLÁK K

Nyitó Nyitó
egyenleg X egyenleg Y

T NYITÓMÉRLEG SZÁMLA K

A források Az eszközök
nyitóértéke Y nyitóértéke X

X=Y

* A számlák nyitása nem gazdasági esemény, nincs

kettős hatása, a szabály betartását egy technikai
számla szolgálja.
 AZ ALAPVETŐ GAZDASÁGI MŰVELETEK 5-9.4
SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI

T Eszköz számla K T Forrás számla K

+ Eszközök bevonása +

+ - Eszközök kivonása - +

Eszközök körforgása Források változása

T Eszköz számla K T Forrás számla K

-
-
 5-9.5
ÖSSZETETT GAZDASÁGI MŰVELETEK
SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI

T Eszköz számla K T Eszköz számla K

-y Eszközök körforgásával + x
+Y egyidejű eszközbevonás -X

T Forrás számla K

-(x-y) +(x-y)

X>Y Eszközök körforgásával egyidejű eszközkivonás

 5-9.6
A MÉRLEG SZÁMLÁK ZÁRÁSA

T Eszköz számlák K T Forrás számlák K

Záró Záró
egyenleg egyenleg

T Zárómérleg számla K

Az eszközök A források
záróértéke záróértéke
 5-10.1
A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK CSOPORTOSÍTÁSA ALAKILAG

 Az eddigi vázlatokon ( a mérlegben  Ezért a gyakorlatban az

és a könyviteli számlákon) az ALAPVETŐ
- AKTÍVÁKAT (ESZKÖZÖKET) és a - AKTÍV és
- PASSZÍVÁKAT (FORRÁSOKAT) - PASSZÍV számlák mellett
egyetlen értéken mutattuk ki. A szükség van
gyakorlatban többször előfordul, RENDSZEREZŐ számlákra is.
hogy az eszközöket és a forrásokat A rendszerező számlák kapcso-
többféle értéken kell kimutatni, lódnak valamely alapvető
vagy lehetőséget kell biztosítani a számlához, azokkal összefügg-
különböző értékek megállapítására. nek.
 A RENDSZEREZŐ SZÁMLÁK
Közismert igény A BEFEKTETETT CSOPORTOSÍTÁSA:
ESZKÖZÖK - HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK
- BRUTTÓ és • KONTRAAKTÍV,
- NETTÓ ÉRTÉKÉNEK • KONRTRAPASSZÍV
KIMUTATÁSA. számlák,
- KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLÁK
• AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ,
• PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ
számlák.
 5-10.2
AZ ALAPVETŐ ÉS A RENDSZEREZŐ SZÁMLÁK
SEMATIKUS BEMUTATÁSA

Alapvető számlák

T Aktív számlák K T Passzív számlák K

+ - - +
Rendszerező számlák

Helyesbítő számlák

T Kontraaktív számlák K T Kontrapasszív számlák K

- + + -
Kiegészítő számlák

T Aktív kiegészítő számlák K T Passzív kiegészítő számlák K

+ - - +
 5-10.3
PÉLDA A KONTRAAKTÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA

T Épületek K

Aktív 100 BRUTTÓ ÉRTÉK = 100

számla

T Épületek értékcsökkenése K

40 ÉRTÉKCSÖKKENÉS = 40
Kontra
aktív
számla
NETTÓ ÉRTÉK = 60
 5-10.4
PÉLDA A KONTRAPASSZÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA

T Jegyzett tőke K

Passzív 100 BEJEGYZETT TŐKE = 100

számla

T Jegyzett, de még be nem K

fizetett tőke

20 MÉG BE NEM
Kontra FIZETETT TŐKE = 20
passzív
számla

MŰKÖDŐ TŐKE* =
80
* A működő tőke meghatározásánál esetenként még más
tételt is le kell vonni.
 5-10.5
PÉLDA AZ AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA

T Anyagok K

Aktív 100 ANYAGOK ÉRTÉKE

számla VÉTELÁRON = 100

T Anyagok szállítási költsége K

8 ANYAGOK ÉRTÉKÉT
Aktív NÖVELŐ SZÁLLÍTÁSI
kiegészítő
számla KÖLTSÉG = 8

AZ ANYAGOK ÉRTÉKE
BESZERZÉSI ÁRON = 108
 5-10.6
PÉLDA A PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA

T Eredménytartalék K

100 AZ ELŐZŐ ÉVEK MÉG

Passzív
FEL NEM HASZNÁLT
számla EREDMÉNYE = 100

T Mérleg szerinti eredmény K

4 A TÁRGYÉV
Passzív EREDMÉNYE = 4
kiegészítő
számla RENDELKEZÉSRE
ÁLLÓ EREDMÉNY = 104
 5-11.1
A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK TARTALMA

 A számvitel célja a vagyon és a  A bevételek és a költségek

vagyonváltozás kimutatása. közötti különbség az
 A vagyon kimutatását szolgáló EREDMÉNY.
eszköz és forrás számlák Ezért a költség (ráfordítás)
fogalmát, csoportosítását az előző számlákat együttesen
vázlatok tartalmazzák. Eredményszámláknak nevezik.

 A megalapozott döntésekhez  Tehát az EREDMÉNYSZÁMLÁK

ismerni kell a vagyon változását - KÖLTSÉGEKET (RÁFORDÍTÁ-
(az eredmény alakulását) előidéző SOKAT),
gazdasági eseményeket. A tevé- - BEVÉTELEKET (HOZAMOKAT)
kenység tartalmaznak.
- költségeit (ráfordításait) és
- bevételeit.
 5-11.2
AZ EREDMÉNYSZÁMLÁK LEVEZETÉSE A MÉRLEGSZÁMLÁKBÓL I.

 A termelés érdekében felhasznált élő és holt munka

értéke a befejezetlen termelés értékét növeli.
Ezért a BEFEJEZETLEN TERMELÉS SZÁMLA TARTO-
ZIK OLDALÁN, mint eszközt növelő tétel a TERMELÉ-
SI KÖLTSÉG szerepel.
 A termelési folyamat végén elkészült késztermék a
termelés hozama és ez csökkenti a befejezetlen
termelés értékét, így a BEFEJEZETLEN TERMELÉS
SZÁMLA KÖVETEL OLDALÁN, mint csökkentő tétel
a raktárra vett HOZAM van.

 A BEFEJEZETLEN TERMELÉS számla felbontásával

kapjuk a TERMELÉSI KÖLTSÉG és a HOZAM számlát.
T Befejezetlen termelés számla K
Termelési A termelt termék
költség értéke - Hozam

T Termelési költség számla K T Hozam számla K

+ +
 5-11.3
EREDMÉNYSZÁMLÁK LEVEZETÉSE A MÉRLEGSZÁMLÁKBÓL II.

 Az eredmény – elméletileg – levezethető egyetlen forrás

számlán is, amit EREDMÉNY számlának neveznek. A
számla KÖVETEL oldalára kerül feljegyzésre az eredményt
növelő tétel (BEVÉTEL). A TARTOZIK oldalára az
eredményt csök-kentő tétel (KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS).

Az ilyen módon vezetett EREDMÉNY számla felbontásával

lehet eljutni a RÁFORDÍTÁS és a BEVÉTEL számlákhoz.

T Eredmény számla K

Ráfordítások Bevételek

T Ráfordítások számla K T Bevételek számla K

+ +
 5-12
AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET

TARTALMILAG

EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS)

MÉRLEG SZÁMLÁK
SZÁMLÁK

KÖLTSÉG, ÁRBEVÉTEL,
ESZKÖZ FORRÁS
RÁFORDÍTÁS BEVÉTEL
SZÁMLÁK SZÁMLÁK SZÁMLÁK SZÁMLÁK

AKTÍV PASSZÍV

ALAKILAG

AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET
 Az egységes számlakeretet a szám- 
viteli törvényben fogalmazták meg.
 Az egységes számlakeret
CÉLJA, hogy a gazdálkodó
- eszközeinek és
- forrásainak, a
- gazdasági műveletek
eredményre gyakorolt hatá-
sainak egységes rendszerbe
foglalásával SEGÍTSÉGET
ADJON a gazdálkodó SZÁM-
VITELÉNEK MEGSZERVE-
ZÉSÉHEZ, BIZTOSÍTSA a
számviteli törvény szerinti
BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉ-
SÉHEZ SZÜKSÉGES ALAP-
INFORMÁCIÓKAT.
5-13.1
Az egységes számlakeret
FOGALMA:
- a könyvviteli számlák csopor-
tosítása tartalmuk és jellegük
szerint,
- a gazdasági műveletek össze-
függéseinek kijelölése,
- a könyvelés szabályainak ki-
jelölése,
- a könyvviteli számlák egységes
számozásának és elnevezésé-
nek biztosítása.
 A számviteli törvény tíz számla-
osztályt határozott meg:
1-4. MÉRLEGSZÁMLÁK,
5., 8-9. EREDMÉNYSZÁMLÁK,
6-7. SZABADON HASZNÁL-
HATÓ SZÁMLÁK,
0. NYILVÁNTARTÁSI
SZÁMLÁK.
 5-13.2
AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET FELÉPÍTÉSE

A SZÁMLAOSZTÁLY
SZÁ- NEVE JELLEGE TARTALMA ADATOKAT
MA BIZTOSÍT

1. Befektetett eszközök
2. Készletek
3. Követelések, pénzügyi Aktív Eszköz A mérleghez
eszközök, aktív időbeli
elhatárolások
5.
4. Költségnemek
Források Aktív
Passzív Költség
Forrás Az eredmény-
kimutatáshoz
6. Szabadon használható
Tartalomtól Vezetői A vezetői
7. Szabadon használható függő döntéstől függő információhoz

8. Értékesítés elszámolt
önköltsége és Aktív Költség Az eredmény-
ráfordítások kimutatáshoz
9. Értékesítés árbevétele Passzív Árbevétel,
és bevételek bevétel
0. Nyilvántartási számlák - Eszköz, Forrás, A vezetői
Költség, Bevétel információhoz,
mérlegbeszá-
molóhoz

SZÁMLAREND
 A kettős könyvvitelt vezető gazdál-
kodó az egységes számlakeret elő-
írásainak figyelembevételével
OLYAN SZÁMLARENDET KÖTELES
KÉSZÍTENI, amely szerint könyvel-
ve a számviteli törvényben előírt 
beszámoló készítését maradékta-
lanul biztosítja.
 A SZÁMLAREND TARTALMAZZA:
- Minden alkalmazásra kijelölt
számla számjelét és meg-
nevezését,
- a számla tartalmát,
 A vállalkozó a megalakulástól
- a számlát érintő gazdasági
eseményeket, azok
- más számlával való kapcso-
latát,
5-13-3
- a főkönyvi számla és az
analitikus nyilvántartások
kapcsolatát,
- a bizonylati rendet.
A SZÁMLAREND ÖSSZEÁLLÍ-
TÁSÁÉRT, annak folyamatos
KARBANTARTÁSÁÉRT, a NAP-
RAKÉSZ KÖNYVVEZETÉS HE-
LYESSÉGÉÉRT A GAZDÁLKO-
DÓ KÉPVISELETÉRE JOGO-
SULT SZEMÉLY A FELELŐS.
számított 90 NAPON BELÜL
köteles a számlarendet
elkészíteni.
 5-13-4
A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA

 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁ-  PÉLDÁUL:

MOZÁSA A TÍZES SZÁMREND- 1. Számlaosztály: BEFEKTETETT
ESZKÖZÖK
SZERBEN TÖRTÉNIK.
AZ ELSŐ számjegy jelöli a
11. Számlacsoport: IMMATERIÁLIS
SZÁMLAOSZTÁLYT. . JAVAK
.
.
A MÁSODIK számjegy a
SZÁMLACSOPORTOT, 12. Számlacsoport: INGATLANOK ÉS
A KAPCSOLÓDÓ
VAGYONI ÉRTÉKŰ
A HARMADIK számjegy a JOGOK
SZÁMLÁT,
123. Számla: ÉPÜLETEK, ÉPÜ-
LETRÉSZEK, TU-
A NEGYEDIK számjegy az LAJDONI
ALSZÁMLÁT. HÁNYADOK

1231. Alszámla: RAKTÁRAK

 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS 5-13.5
A MÉRLEG KAPCSOLATA
Számlaosztály, Számlaosztály,
számlacsoport számlacsoport
száma száma
Aktívák MÉRLEG Passzívák
1.  A. BEFEKTETETT D. SAJÁT TŐKE  41.
ESZKÖZÖK

2-3.  B. FORGÓESZKÖZÖK
E. CÉLTARTALÉKOK  42.
2.  I. KÉSZLETEK
31-36.  II. KÖVETELÉSEK
F. KÖTELEZETTSÉGEK  43-
37.  III. ÉRTÉKPAPÍROK 47.

38.  IV. PÉNZESZKÖZÖK

39 .  C. AKTÍV IDŐBELI G. PASSZÍV IDŐBELI  48.

ELHATÁROLÁSOK ELHATÁROLÁSOK
 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG
5-13.6
ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I.
Számlaosztály,
számlacsoport Az eredmény összetevői
száma

91-94.  I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE

58.  II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK
ÉRTÉKE
96.  III. EGYÉB BEVÉTELEK
81.  IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
82.  V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
83.  VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
86.  VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG
EREDMÉNYE
 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG
5-13.7
ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I.
Számlaosztály,
számlacsoport Az eredmény összetevői
száma
97.  VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI
87.  IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
 B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE
 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
98.  X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK
88.  XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK
D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
89.  XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
F. ADÓZOTT EREDMÉNY
413.  22. EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE
OSZTALÉKRA, RÉSZESEDÉSRE
47.  23. JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS
419.  G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A FORGALMI KÖLTSÉG
5-13.8
ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA

Számlaosztály,
számlacsoport Az eredmény összetevői
száma
91-94.  I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE

81-84.*  II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGE

III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE
85.  IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI
96.  V. EGYÉB BEVÉTELEK
86.  VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG
EREDMÉNYE
A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 5-13.7
vázlaton szereplő tételekkel.
* A 81-84-es számlák neve és tartalma eltérő forgalmi költség
eljárással készülő eredménykimutatás esetén.
 5-14
A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES
SZÁMLASOROS) SZÁMLAELMÉLET SÉMÁJA

MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNYSZÁMLÁK

Eszköz- Forrás- Költség, Bevétel-

számlák (E) számlák (F) (ráfordítás) számlák (B)
Egyenleg T 400 Egyenleg K 350 számlák (K) Egyenleg K 700
Egyenleg T 650

MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNYSZÁMLÁK

ÖSSZEVONT EGYENLEGE ÖSSZEVONT EGYENLEGE
T 50 K 50
Mérleg Eredménykimutatás

Eszközök 400 Források 350 Költségek (ráf.) 650 Bevételek 700

Nyereség 50 Nyereség 50
Főösszeg 400 Főösszeg 400 Összesen 700 Összesen 700

Képlete: E – F = B – K vagy E + K = F + B