Az idegrendszer

felépítése

I. A központi idegrendszer
Az idegrendszer két része anatómiailag:
• Központi idegrendszer
- gerincvelő
- agyvelő
• Környéki idegrendszer
- agyidegek
- gerincvelői idegek
- dúcok
 Az idegsejtek részeinek
elnevezései elhelyezkedés szerint
A központi A környéki
idegrendszerben idegrendszerben

Neuronok mag – nucleus dúc – ganglion

sejttestjei

axonjai pálya – tractus ideg – nervus

(fasciculus,
lemniscus)
 A gerincvelő – medulla spinalis
• A gerinccsatornában helyezkedik el
• kisujjnyi vastagságú, hengeres alakú
• a csigolyáknak megfelelően
- nyaki (cervicalis)
- háti (thoracalis)
- ágyéki (lumbalis)
- keresztcsonti (sacralis)
- farki (coccygealis) szakaszai vannak
• kb. a 2. ágyékcsigolyáig tart, utána már csak
a lejjebb kilépő idegek fonata következik
(cauda equina)
• A gerincvelő (gv.) szelvényezett szerkezetű
• a magzati életben ez még szembetűnő,
később eltűnik – csak a be/kilépő gerincve-
lői idegek jelzik határaikat: 2 csigolya között
=>
• 8 nyaki, 12 háti, 5-5 ágyéki és kereszt-
csonti, 1 farokcsonti ideg; össz.: 31 pár
• a végtagok szabályozása a törzs többi
részénél nagyobb idegi hátteret igényel =>
a gerincvelőn a nyaki és az ágyéki részen
megvastagodás figyelhető meg
Keresztmetszeti képe:
• belül: szürkeállomány: neuronok sejttestjei
• kívül: fehérállomány: axonok
• Szürkeállományban:
- oszlopos szerveződés → keresztmetszet-
ben szarvak:
elülső szarv: harántcsíkolt izmokat ellátó, ún.
somatomotoros rostok sejttestjei
oldalsó szarv: visceromotoros (zsigeri
mozgató) neuronok sejttestjei (nyaki és alsó ágyéki
szakaszon hiányzik)
hátsó szarv
• A ki/belépő idegrostok:
- hátsó szarvba: érző gyökér
- elülsőből: mozgató gyökér
• A fehérállományt a kilépő idegrostok
bontják részekre:
elülső köteg (leszálló pályák)
hátsó köteg (felszálló pályák)
oldalsó kötegek (kevert)
• A szürkeállomány közepén egy csatorna
fut: központi csatorna
→ az agykamrákban folytatódik
• Kívülről a gv.-t 3 kötőszöveti hártya bur-
kolja: agy-gerincvelői burkok (bővebben ld.
az agyvelőnél) → a 2 belső között, + a
központi csatornában: liquor cerebrospi-
nalis (CSF) található
• A szürkeállomány finomszerkezetében kül.
alakú, nagyságú idegsejtek figyelhetőek
meg => ezek hosszanti „lemezeket”: ún.
laminákat (Rexed-féle laminák) alakítanak
ki
• A fehérállományban is pályarendszerek
figyelhetőek meg (pl. keresztezett piramispálya –
tractus corticospinalis cruciatus)
 Az agyvelő – encephalon
Az agy fejlődése
• A központi ir. korai embrionális stádium-
ban fejlődik (ectoderma →) az ún. velőlemez
szélei felhajlanak → velőbarázda →
velőcső → ebből jön létre a kp-i ir.
• ~ 1012 neuron fejlődik gyors ütemben (a
terhesség közepe táján) → 90%-uknak
nem sikerül sikeres kapcsolatokat kiépíteni
→ ezek elpusztulnak. Így még mindig
marad ~1011 (pontosabban ~87 milliárd)
• Születés után csak kismértékű az ideg-
sejtképződés: ha már elfoglalták végleges
pozíciójukat, nem osztódnak. De: pl. új
készségek tanulása → neurogenezis
• mégis: az agy óriási méretbeli növekedése
zajlik le (megnégyszereződik)
<= gliasejtek osztódása + kapcsolataik
kiépülése – ez az első 3 életév alatt megy
végbe → e kapcsolódások száma aztán
serdülőkorig megfeleződik, aszerint, hogy
sikerült-e információkat tartalmazó rend-
szereket kialakítaniuk vagy sem (ld. még köv.
félév – tanulás, emlékezet).
• A velőcső elülső részén 3 jól megkülön-
böztethető régió fejlődik:
- előagy
- középagy
- utóagy
• a velőcső üregéből → agykamrák + a ge-
rincvelő kp-i csatornája
A további fejlődés során:
• Előagy → nagyagy + köztiagy
- nagyagy → továbboszlik 2 agyféltekére +
a bazális ganglionokra (rég.: törzsdúcok)
- köztiagy → thalamus + hypothalamus
• középagy (elnevezése középagy marad)
• utóagy → híd + kisagy + nyúltvelő
 Agyhártyák, agykamrák és agy-
gerincvelői folyadék
• 3 hártya védi az agyat és a gerincvelőt:
- kemény agyhártya – dura mater
- pókhálóhártya – arachnoidea (mater)
- érhordozó hártya – pia mater
utóbbi 2 együtt a lágyagyhártya
• kemény agyhártya: szorosan a koponya-
csontokra / gerinccsatornára fekszik (a
nagyagy és a kisagy féltekéi közé sarlószerűen benyo-
mul)
 - helyenként 2 lemezre válva vénás öblö-
ket hoz létre: az agyvelő vénás vérét gyűj-
tik össze
- a gerinccsatornába 2 rétegben száll le →
ezek között rés (benne vénás fonat → az
epiduralis érzéstelenítés helye)
• pókhálóhártya: a dura mater felszínéhez
fekszik
- a koponyatetőn jellegzetes bolyhokat
képez → ezek a vénás öblökbe nyomul-
nak: rajtuk keresztül szívódik vissza a
CSF
• pia mater: pontosan követi az agyvelő /
gerincvelő felszínét
- felette helyezkedik el a subarachnoidalis
tér: ebben kering a CSF (agyvíz)
Agykamrák:
• 2 oldalkamra a nagyagyféltekékben
helyezkedik el
• közöttük a III. agykamra a köztiagyban
• IV. kamra: lejjebb, az agytörzs és a kisagy
között
• A központi ir. a CSF-ben „úszik”: mechanikai
+ kémiai védelem + „súlycsökkentő”
• A CSF a kamrák speciális érfonataiban kelet-
kezik (ld. előző félév)
• a két oldalkamrából a CSF a III.-ba folyik →
ez közlekedik a negyedikkel a Sylvius-féle
zsilipen (aquaeductus Sylvii) keresztül →
innen (1 medialis és 2 lateralis nyíláson át) kijut a
subarachnoidalis térbe → egyrészt az
agyvelőn áramlik, másrészt a gerincvelő
hátsó felszínén lefelé → elöl felfelé → végül a
koponyatetőn a pókhálóhártya bolyhain
keresztül szívódik vissza a vénás rendszerbe
 Nagyagy – cerebrum
• 2 féltekére oszlik: hemispheriumok
• ez az emberi idegrendszer legösszetet-
tebb része; komplexitása és kiterjedése az
alapja tudatunknak, a világ történéseit mo-
dellező, előrelátó, ezekhez való alkalmaz-
kodást lehetővé tevő képességeinknek →
így nemcsak a magunk, de mások tapasz-
talataiból is képesek vagyunk tanulni; tu-
dunk tervezni, információt cserélni beszéd
és írás útján
• kívül: szürkeállomány / kéreg / cortex
(neuronok sejtteste és dendritjei; ~16
milliárd neuron)
• belül: fehérállomány (axonok) alkotják
• a fehérállomány összeköttetéseket biztosít
* szimmetrikusan a két félteke között:
commissuralis pályák:
- kérgestest (corpus callosum)
- commisura anterior (a 3. agykamra elülső falánál)
- commissura hippocampi (a kétoldali fornix rostjai)
* kéreg – alsóbb agyi részek között:
projekciós pályák; corona radiata
* azonos oldali kéregrészek között:
asszociációs pályák
commissuralis pályák
projekciós pályák
asszociációs pályák
• A 2 féltekét egy központi hasadék választ-
ja el, alul pedig a kérgestest pályái kötik
össze
• egy félteke 5 lebenyre tagolódik:
- homloklebeny – lobus frontalis
- fali lebeny – lobus parietalis
- halántéklebeny – lobus temporalis
- nyakszirtlebeny – lobus occipitalis
- szigetlebeny – insula / lobus insularis:
rejtett lebeny, a homlok-, a halánték-, és a
fali lebenyek takarják
• A lebenyek felszínét tekervények
(gyrusok) növelik, közöttük barázdák,
árkok (sulcusok, fissurák) találhatóak
- a legnagyobb hasadék a 2 féltekét
elválasztó sulcus sagittalis
- a 2. a sulcus/fissura lateralis / Sylvius-
féle hasadék (a halántéklebenyt határolja)
- 3. a sulcus centralis (a fali és a homlok-
lebenyt választja el)
- a fali – nyakszirti lebenyt a sulcus
parieto-occipitalis választja el (élesen csak a
medialis felszínen látható)
Egyes lebenyek felszíni tagolása:
• Homloklebeny: gyrus praecentralis, erre
merőlegesen felső, középső és alsó
homloktekervények
- alsó felszínen szaglóhagyma a szaglói-
deggel + a szaglásban részt vevő gyrusok
- medialis felszínen: a kérgestestet körül-
öleli az övtekervény (gyrus cinguli)
• Fali lebeny: gyrus postcentralis +
posterior parietalis kéreg
• Halántéklebeny: felső-, középső és alsó
halántéki tekervények
- alsó felszínen „alágyűrődve” egy ősi
kéregrész: hippocampus
4: gyrus cinguli

Fej iránya →
• A nagyagy felszínét Brodmann a különféle
kérgi sejtek (piramis-, csillag-, kosársejtek;
ld. később) rétegekbe rendeződött eloszlá-
sa alapján 52 (ún. citoarchitektoniai) mezőre
osztotta, ezeket különféle számokkal
jelölte
→ ezek pontos területe egyénenként
változó, mint ahogy a barázdák /
tekervények helyzete is (sőt, egy egyénen
belül a két félteke között is van eltérés!)
• Főbb elsődleges központok az agykéregben:
• gyrus praecentralis (Br. 4): elsődleges
mozgatóközpont
• gyrus postcentralis (Br.1,2,3): elsődleges
testérzőközpont
• gyrus temporalis superiorban (Br. 41): elsőd-
leges hallóközpont
• nyakszirti lebeny leghátulján (Br. 17) elsődl.
látóközpont
• Az elsődleges areák mellett ezeknél nagyobb
kiterjedésű területek találhatóak, ahol az
elsődleges információk (érző-érző; érző-
mozgató) társulnak: asszociációs areák:
- A sulcus centralis mögötti terület a
posterior parietalis kéreg (tágabban:
parieto-temporo-occipitalis kéreg):
érzőinformációk integrációja, mozgás- és
figyelemirányítás
- a homloklebenyben a praefrontalis
kéreg: belsőleg keletkezett döntések, a
belső hajtóerők és érzelmek hatására
létrejövő szándékos viselkedéseink,
személyiség, tudat, szociális szabályok
- limbikus asszociációs kéreg: érzelmek,
motivált állapotok, emlékezet
Az agykéreg szöveti szerkezete
• Az agykéregben
- egy törzsfejlődésileg ősibb rész: itt a neu-
ronok 3 rétegben állnak – szaglókéreg,
hippocampus
- fiatalabb rész: neocortex – az emberi
agykéreg legnagyobb részét ez teszi ki
• A neocortexben 6, a felszínnel párhuza-
mos sejtréteg – szemcsesejtek, kis-,
közepes és nagy piramissejtek, stb.
• Az agykéreg működése oszlopos szerve-
ződésű: a funkcionális modulok henger
alakú sejtoszlopok – bennük a sejtek sok
más oszloppal összeköttetésben állnak
 Bazális ganglionok
• Mélyen a nagyagyban elhelyezkedő szür-
keállomány-csoportok
• elnevezés még: kéreg alatti magvak / mély
magvak (régebben: az extrapiramidális mozgatórend-
szer kiindulása)
• Farkosmag (nucleus caudatus) +
Lencsemag (nucleus lentiformis) alkotja
- a lencsemag két részre oszlik: a külső,
sötétebb putamen + a belső, világosabb
globus pallidus / pallidum
• közöttük helyezkedik el a 2 thalamus
• a putamen + n. caudatus együttesét
csíkolt testnek – corpus striatum –
nevezzük – ez funkcionális egység
• Még 2 képződményt is a bazális ganglio-
nokhoz sorolunk: susbstantia nigra + a
nucleus subthalamicus (ld. később)
• A fő bemenet a kéregtől a csíkolt test, fő
kimenet a pallidum → innen a thalamus →
majd vissza a frontalis kéreghez => így
egyfajta kéreg alatti „hurok” jön létre, mely
olyan kérgi területek kommunikációját segíti,
amelyek nincsenek a direkt cortico-corticalis
összeköttetésekhez kapcsolva
• szerepük: segítenek kiválasztani a viselke-
déshez szükséges megfelelő mozgássort =>
károsodásuk akinesiához vezet:
mozgásprogramok kiválasztása sérül, nem
akart mozgások iktatódnak be (bővebben ld.
még később)
 Ábrák forrása
• http://www.faqs.org/health/images/uchr_02_img0126.jpg
• http://www.maturespine.com/images/spinal_nerves.jpg
• http://www.dr-cc.com/images/pic_1.jpg
• http://www.unm.edu/~jimmy/spinal_nerves.jpg
• http://legacy.owensboro.kctcs.edu/gcaplan/anat/Histology/SpinalCord01.gif
• http://www.glittra.com/yvonne/neuropics/spinalcross.gif
• http://www.daviddarling.info/images/spinal_cord_cut-away.jpg
• http://img.tfd.com/dorland/thumbs/lamina_Rexed-laminae.jpg
• http://www.med.ufro.cl/Recursos/neuroanatomia/archivos/4_medula_espinal_archivos/image3281.jpg
• http://www.colorado.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5-25.jpg
• http://www.bioport.hu/allatvilag/ember/anatomia/idegrendszer/sm_image014.jpg
• http://www.med.umich.edu/lrc/coursepages/M1/embryology/embryo/images/neural_crest_and_notocord.gif
• http://www.mun.ca/biology/desmid/brian/BIOL3530/DB_Ch11/fig11_9.jpg
• http://www.colorado.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5-20.jpg
• http://www.colorado.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5-1.jpg
• http://csf-regulation-research.org.ohio-state.edu/havener/images/ags.bmp
• http://www.dmacc.edu/instructors/rbwollaston/Nervous_system/brain_sagittal_section_labelled.gif
• http://legacy.owensboro.kctcs.edu/gcaplan/anat/images/Image432.gif
• http://www.obfocus.com/images/csf.gif
• http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Lateral_ventricle_small.gif
• http://www.colorado.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5-15.jpg
• http://www.scottsdalecc.edu/ricker/psy101/readings/section_4/images/callosum.jpg
• http://blog.lib.umn.edu/trite001/studyinghumananatomyandphysiology/8753.jpg
• http://chestofbooks.com/health/anatomy/Human-Body-Construction/images/Fig-47-The-corona-radiata-or-projection-fibres-which-con.jpg
• http://www.profelis.org/amc/ap1/gifs/brain_fiber-connections_GA-image751.gif
• http://www.colorado.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5-22.jpg
• http://www.iupucanatomy.com/images/Picture%20937.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/archive/6/62/20100102151635!Cerebral_Gyri_-_Lateral_Surface.png
• http://www.osel.cz/_img/img1215015956.jpg
• http://www.canine-epilepsy.com/H%20Brain.jpg
• http://www.macalester.edu/psychology/whathap/UBNRP/ltp04/hippocampus.jpg
• http://2.bp.blogspot.com/_EB1JKBkAwQs/RhTyHoM5RII/AAAAAAAAAEo/YbTMXLkKr3U/s400/limbic2.gif
• http://www.mrc-cbu.cam.ac.uk/people/jessica.grahn/neuroanatomyfiles/brainbrodmannareas.gif
• http://www.colorado.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5i.jpg
• http://braincampus.learnpsychology.com/npsych/pics/frontal.jpg
• http://www.sbirc.ed.ac.uk/cyril/gfx/cp_neurophysio2_Cortex-Layers.jpg
• http://thebrain.mcgill.ca/flash/d/d_02/d_02_cl/d_02_cl_vis/d_02_cl_vis_3a.jpg
• http://lh4.ggpht.com/_TIZRZNDz7UU/SMlJ2sEQSOI/AAAAAAAACPc/Esq-llPdKgk/s400/74Scheibel%20betz%20basalar%20dendrite%20cross%20to%20nearby
%20cortical%20column.jpg
• http://4.bp.blogspot.com/_QkE-n-9lGFQ/SrGEnoEu6pI/AAAAAAAAAoA/m4K1Rtd2FLA/s400/cortical+column.jpg
• http://www.colorado.edu/intphys/Class/IPHY3730/image/figure5-31.jpg
• http://www.sciencemuseum.org.uk/on-line/brain/images/1-1-2-4-3-0-0-0-0-0-0.jpg
• http://brainfactor.it/basal_ganglia.jpg
• http://speakcampaigns.org/images/PD/basal_ganglia_detail-web.gif