Az erő

• A különböző testek közöt kölcsönhatások

lépnek fel. Ezeket a kölcsönhatásokat az
erőnek nevezett fizikai vektormennyiséggel
mérjük.
 Erőtipusok
• A kölcsönhatások szerint az erőket három nagy
csoportba sorolhatjuk:
- gravitációs erők, amelyek bármely két test között
vonzóhatást eredményeznek
- elektromos (Coulomb – féle) erők, amelyek
elektromosan feltöltött testek között hatnak. Azonos
előjelű töltések taszitják, ellentétes előjelű töltések
vonzzák egymást.
- magerők, amelyek csak nagyon kicsi m) távolságon
fejtik ki hatásukat.
 A súly
• A természetben és technikéban előforduló bármely
erő a fent emlitett három csoport valamelyikébe
tartozik. A súly is egy gravitációs erő.
• A test súlya az az erő, amely a test szabadesését
hozza létre. A szabadesést végző test
mozgásirányát helyi függőlegesnek nevezzük;
könnyen meghatározható a méröón segitségével.
Ez megközelitőleg a Föld sugarának iránya az illető
pontban.
• Szabadesést végző test gyorsulását gravitációs
gyorsulásnak nevezzük; értéke nem függ a
mozgó test tömegétől. A dinamika
alaptörvénye értelmében:

• A súly támadási pontja a test súlypontja.

• A súly egy vektoriális fizikai mennyiség, mig a
tömeg skalármennyiség.
• A súlynak a mértékegysége S.I.-ben, mint
minden erőnek , a gyorsulásé pedig
 A súrlódási erő
• A súrlódási erő mindig fellép, amikor egy test
egy másik testen elmozdul. A surlódás mindig
fékezi a mozgást.
• A súrlődás törvényeinek megfogalmazásához
egy egyszerű kisérleti berendezést, a
tribométert használjuk.
Jegyezd meg:
• A csúszó súrlódási erő egyenesen arányos az
érintkezési felületre merőleges Fn nyomóerővel.
• Az arányt csúszó súrlódási együtthatónak
nevezzük.
• A csúszó súrlódási együttható értéke független
az érintkezési felületek nagyságától de függ az
érintkezési felület kidolgozásától, érdességétől,
durvaságától.