Bemutató Mérleg

Mérlegképes könyvelő
SZÁMVITELI ISMERETEK
I. rész
Vázlatok
Pópity István
Ha úgy érezzük, hogy összecsapnak a fejünk fölött a hullámok.
5% tudás
15% készség
80 % lelkesedés
Hány négyzet
látható az ábrán?
1×1 16
2×2 4
2×2 5
3×3 4
4×4 1
A számviteli rendszer kialakítására ható tényezők
Tervgazdasági rendszerben Piacgazdasági rendszerben

u.a. 1.) A számviteli rendszer célja,feladata u.a.
célja: a gazdaság külső és belső
szereplőinek információval
való ellátása
feladata: a múlt adatainak automatikus
ellenőrzése melletti rögzítése
a jelen és a jövő céljaira
Állam, mint tulajdonos… 2.) A gazdaság szereplői Valós tulajdonos…

(érdekhordozók köre)
a vállalattal közvetlen kapcsolatba
kerülő természetes és jogi
személyek
(a koalíció tagjai)
Állami információs igények 3.) Az érdekhordozók információ Milyen a tőke hatékonysága,
kielégítése igénye jövedelmezősége,
• a közgazdasági szabályozók a befektetés biztonsága, megtérülése
kialakításához
• statisztikai összesítések
elvégzéséhez
•adóellenőrzés kiszolgálásához
Az állami érdeknek prioritást adó 4.) Érdekütközések feloldása Kormánytól független szakmai
szabályozás a pénzügyminisztérium intézményes szabályozásra van szervezetek útján
irányítása és a pénzügyminiszter szükség, mert nem engedhető meg,
felelőssége mellett hogy a koalíció egyes tagjai előnyöket egyre nagyobb szerepet kapnak
élvezzenek más tagokkal szemben
Mint tudomány és gyakorlat kizárólag a
Mivel foglalkozik a számvitel? vagyonnal és a vagyonváltozással
foglalkozik.
Azoknak a jelenségeknek (vagyonelemeknek) az összessége,
Mi a vagyon? amelyek egy gazdasági szervezet számára egy adott időpontban
gazdasági tartalommal (értékkel) bírnak és értékelhetők (mérleg)
A vagyonelem mozgását, irányát és a vagyonra

Mi a vagyonváltozás? gyakorolt hatását kifejező jelenség (kettős
könyvvitel)
Például egy saját előállítású immateriális eszköz

Döntés kérdése lehet: estén vizsgálhatjuk, hogy:
a számvitelben többféle • fedezetet jelent-e a hitelezők részére? Ha nem,
logika mentén lehetséges akkor el kell hagyni a mérlegből.
a döntést meghozni. • a valóságban megvan-e? Igen, tehát
megjelenítjük a mérlegben.
Hogyan járjunk el? Ki hozza meg a döntést?
Szabályozásra van szükség: kell az origó.

Ha nincs viszonyítási pont, akkor nincs egységesség.
A számviteli szabályozás formái
Állami szabályozás Szabályozott önszabályozás
(állami szervek általi) szakmai szervezetek kapnak

meghatározó szerepet
az állam csak akkor avatkozik be, ha a

szabályozás közérdeket sért
A globális számviteli rendszerek azonosítása és konvergenciája
A számvitel nemzetközi szabályozásának alapját jelenleg két

fő számviteli rend alkotja
US-GAAP Lassú konvergencia IAS (IFRS)

Eltérő jogrendszer
(amerikai) (angolszász kontinentális)
(nemzetközi)
Részletszabályok Elvi alapú szabályozás
az IASB bocsátja ki
Összefoglaló kifejezésként magukban foglalják az alábbiakat:
Keretelvek IAS-ok, IFRS-ek SIC-ek, IFRIC-ek
A 2015-től hatályos szabályok megtalálhatók az IASB hivatalos honlapján

www.ifrs.org/Pages/default.aspx.
A pénzügyi beszámolás egységesítésének indokai
Globalizáció,
nemzetgazdaságokat átívelő
tőkeáramlás
Szükséges az egyes rendszerek egymáshoz

való közeledése, mert a számvitel a
gazdasági kommunikáció közös nyelve
Általában A gazdaság nemzetközivé válása
Globalizáció
Számvitelben Egységesítésre való törekvés
Az IFRS-ek alkalmazásának kötelező és opcionális esetkörei
az Európai Unióban és Magyarországon
EU számviteli szabályozása
Irányelvek (4, 7, 8) Rendeletek Közlemények Ajánlások
a tagországoknak nemzeti kötelező és közvetlenül szakmai állásfoglalások cselekvési elvárások

jogszabályban kell foglalni alkalmazandók
Nem kötelező
 2005-től a tőzsdén jegyzett vállalkozások

konszolidált beszámolóira kötelező az EU által
befogadott IAS-ok alkalmazása.
1606/2002/EK
 Tőzsdén nem jegyzett vállalkozások esetén csak
rendelet
lehetőség.
 Egyedi beszámolóknál lehet, de az Szt. szerinti

egyedi beszámolót mindenképpen el kell készíteni.
Az EU befogadási folyamata
Európai Pénzügyi Beszámolási Csoport (EFRAG) bevezetési javaslatot tesz az

Európai Bizottságnak
A Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport (SARG) véleményezi a javaslatot
Az Európai Bizottság Számviteli Szabályozó Bizottsága (ARC) javaslatot tesz a

bevezetésre
Az Európai Parlament illetve az Európai Tanács dönt a bevezetésről
Az IFRS-ek befogadása egyenként történt/történik. Hosszú bürokratikus

folyamat. A bevezetés előtt az EU minden standardot lefordíttat az EU minden
hivatalos nyelvére.
Az új számviteli irányelv megjelenítése a magyar
számvitelben
(2013/34/EU irányelve)
Kihirdették: 2013. június 29.
Hatálybalépés: Kihirdetést követő 20. napon
Nemzeti jogba
2015. július 20.
átültetés:
2016. január 1-jétől vagy a

Alkalmazása: 2016. naptári év során
kezdődő üzleti évre
IFRS-ek bevezetésének ütemezése
Szabály alapú tőkekövetelmény („Szolvencia I”)

Kockázatalapú tőkekövetelmény, kockázatalapú
felügyelési szabályrendszer („Szolvencia II”)
MÉRLEGELMÉLETEK
MATERIÁLIS
REÁLTUDOMÁNYOS
Egy- egy mérlegcélból A koalíciós tagok információs

kiindulva vezetik le a igényéből kiindulva vizsgálják a
mérlegkészítési szabályokat mérlegkialakítás lehetőségeit
Anyagunk tárgyát képezi Nem képezi anyagunk tárgyát

MATERIÁLIS MÉRLEGELMÉLETEK
Statikus Dinamikus Organikus
Időérték elv Realizációs elv Duális értékelés
Jelenbeli árak Múltbeli árak
Cél: a vállalkozás vagyonának Cél: adott időszakban elért Cél: a vagyon és az eredmény
(saját tőkéjének) meghatározása eredmény meghatározása. minél pontosabb meghatározása.
és annak célszerűen történő Képviselői: Az eredményt részekre kell
tagolása. Schmalenbach: a naturális bontani:
Leegyszerűsítve: folyamatokból kiindulva szemléli a  normál forgalmi eredményre
értéktan és tagolástan. vállalat tevékenységét (klasszikus  látszateredményre
Képviselői: dinamikus)  eszközök értékeléséből
Rieger,(1928) Nicklish. (1932) Kosiol: pénzfolyamatokból származó eredményre
Mérlegfelfogásuk abban tért el, kiindulva szemléli a vállalat Képviselői: Schmidt, Sommerfeld
tevékenységét (pagatórikus
hogy az értéktant vagy a dinamikus) Látszateredmény: értékesített
tagolástant részesítették javak bekerülési értéke és
utánpótlási értéke közötti
előnyben.
különbség. Szétosztása hosszabb
Gyakorlati haszna: ahol nem Gyakorlati haszna: ahol távon meggyengítheti a
vagy csak korlátozottan érvényesül a vállalkozás vállalkozás tőkeerejét.
érvényesül a vállalkozás folytatásának elve. Példa: 100 bekerülési értékű
folytatásának elve eszköz értékesítése 120 egységért
Például: 105 egység utánpótlási érték
mellett.
Alapítói mérleg
Értékesítés eredménye: 20, ebből
Átalakulási mérleg
15 a normál forgalmi eredmény és
Felszámolási zárómérleg 5 a látszateredmény.
Végelszámolási zárómérleg Nehézkes, nem terjedt el.
Mai magyar számviteli szabályozás
Fordulónapi beszámoló mérlege
Alapvetően dinamikus mérlegelmélet

Keverednek benne
alapján készülő vagyonmérleg
Realizált eredmény
A statikus elemek
Az organikus elemek
 értékvesztés
 értékhelyesbítés
 terven felüli leírás
 értékelési tartalék
visszaírás
Duális értékeléshez hasonló,
de azzal nem azonos!
Számvitel: a közgazdaság tudomány körébe tartozó, olyan alkalmazott tudomány, amely
- sajátos elméleti alapokkal és módszertannal rendelkezik
- épít a makro és mikrogazdasággal foglalkozó tudományágak

fogalmi apparátusára
- szoros kapcsolatban áll a jogtudomány különböző ágaival

(társasági jog, adójog, deviza- és vámjog)
- szoros kapcsolatban áll a pénzügyekkel, szervezéssel,

vezetéssel, ellenőrzéssel
rendszere magában foglalja:

- a bizonylatok rendszerét
- a könyvvitel rendszerét
- a leltározást és az értékelést
- a költség és önköltségszámítást
- a beszámoló rendszert
- a beszámoló könyvvizsgálatát
- a beszámoló nyilvánosságra hozatalát
fogalma: olyan információrendszer, amely a gazdálkodó szervezetek

tevékenységét, működését mutatja be.
A számvitel súlypontjai
A számvitel fogalmán a számvitel súlypontjai értendők.
A számvitel súlypontjai a vagyon és vagyonváltozások
megjelenítése nyomon követése kommunikálása
Milyen értéken? Kettős könyvvitel Beszámoló összeállításával

• bekerülési ár? alkalmazásával
• jelenbeli ár?
Mikor és milyen vagyonelemnek tekinthető egy
A számvitelnek választ kell tudni adni jelenség?
a következő a kérdésekre
Milyen értéket képvisel az adott jelenség?
az aktiválás és passziválás kritériumaival

A számvitel a felmerülő kérdésekre
a választ megadja
értéktanával
A vagyon és a vagyonváltozások kommunikálása a beszámolók segítségével történik .
A kommunikálásra szükség van, mert
a szervezetet irányítani, a változásokra

rugalmasan
reagálni, a változásokat aktívan a gazdaság külső szereplőit információval
befolyásolni a vagyonváltozások kell ellátni.
ismerete nélkül lehetetlen.
Mérleg
2009. december 31. adatok E Ft-ban
Előző
Sor- év(ek)
A tétel megnevezése Előző év Tárgyév
szám módosí-
tásai
a b c d e
1 A. Befektetett eszközök
2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK
3 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
4 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
5 B. Forgóeszközök
6 I. KÉSZLETEK
7 II. KÖVETELÉSEK
8 III. ÉRTÉKPAPÍROK
9 IV. PÉNZESZKÖZÖK
10 C. Aktív időbeli elhatárolások
11 Eszközök összesen
Bruttó vagyon
A vállalkozás rendelkezésére álló vagyontárgyak értéke (eszközök összesen)
Nettó vagyon
Eszközök és idegen források különbsége (a saját tőke értéke)
a b c d e
12 D. Saját tőke
13 I. JEGYZETT TŐKE
14 II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-)
15 III. TŐKETARTALÉK
16 IV. EREDMÉNYTARTALÉK
17 V. LEKÖTÖTT TARTALÉK
18 VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
19 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
20 E. Céltartalékok
21 F. Kötelezettségek
22 I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
23 II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
24 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
25 G. Passzív időbeli elhatárolások
26 Források összesen
A mérlegértékelés elvei
Mérlegben történő értékelés Mérlegen kívüli értékelés

A vállalkozás értékét a vállalkozás A vállalkozás globális értéke kerül
rendelkezésére álló vagyontárgyak értékéből meghatározásra.
kiindulva határozzák meg.
Üzletértékelés , jövedelemtermelő képesség
Eszközök és idegen források értékének szerinti saját vagyont határozzák meg.
különbségével történik a saját tőke értékének
meghatározása.
A saját tőke értékét a korábban elért és/vagy
a jövőben elérhető eredményből kiindulva
állapítsák meg.
Értékelési eljárások Értékelési elvek
Hogyan közelítjük az értékelés tárgyait és Az eszközök és források értékelési módját

milyen konkrét árakat alkalmazunk a jelenti.
pénzértékre történő átszámítás során.
A vagyon, a saját tőke és az eredmény értéke
közötti összefüggést mutatja.
Értékelési elvek
Üzemgazdasági
Realizációs elv Időérték elv
becsérték elv
Múltbeli (aktualizált múltbeli) Jelenlegi árakon történik az Jövőbeni árakon történő
bekerülési árakon történő értékelés. értékelés.
értékelés.
A realizált eredményen kívül az Milyen eredményre
Az időszaki eredmény eszközök és a források számíthat a vállalkozás.
meghatározása történik. átértékeléséből származó nem
realizált eredmény is kimutatásra Nehéz becsülni, ezért a
Olyan eredmény kerül. gyakorlatban nem terjedt el.
meghatározására törekszik,
amelynek teljes kivonása esetén
a vagyon és a saját tőke értéke
változatlan marad.
Mérlegben történő értékelés összefoglalása
Értékelési elvek Értékelési eljárások
Realizációs elv Időérték elv Múltbeli árak Jelenbeli árak Jövőbeni árak
Mérlegfajták (speciális mérlegek)
dinamikus mérleg realizált eredmény meghatározása
1. A mérleg-összeállítás
statikus mérleg tényleges vagyoni helyzet meghatározása
célja alapján
organikus mérleg eredmény + vagyon meghatározása
nem terjedtek el (nem foglalkozunk vele)
éves
Megkülönböztetése azért fontos, mert a havi

2. A mérleg-összeállítás és negyedéves mérlegek összeállítása során
gyakorisága alapján negyedéves az értékeléseknél szűkebb körű információkat
vesznek figyelembe.
havi
Mérlegfajták (speciális mérlegek)
alapító mérleg
Általában nem, vagy csak
átalakulási mérleg
Kritikus állapotban vagy sajátosan érvényesül a
vállalkozás folytatásának
helyzetben lévő felszámolási zárómérleg
elve.
vállalkozásoknál
végelszámolási zárómérleg
egyszerűsített mérleg
egyszerűsített éves beszámoló mérlege

A beszámoló formája
szempontjából éves beszámoló mérlege
összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlege
intern (belső célú) mérlegek

Kinek készül a mérleg
extern (külső célú) mérlegek
Intern: különböző döntés-előkészítéseket szolgálnak  az információkat a vezetői információrendszer

szolgáltatja.
Extern: ezek a jellemzők, ide sorolhatók az 1-4 mérlegek /belső célra is felhasználhatók.
A számviteli szabályozás hazai gyakorlata
A II. világháborút A tervgazdálkodás A piacgazdaságra való

megelőzően időszakában áttérés időszakában
és azt követően 1952-ig
1723 Üzleti könyvek kötelező vezetése

Leltár és mérlegkészítés szabályai
1875
Kereskedelmi törvény: Vagyonmérleg, adómérleg kapcsolatának rendezése
Hites könyvvizsgálói képesítés bevezetése

1930
Hites könyvvizsgáló feladatainak meghatározása
Forintmérleg rendelet
Vagyondézsmát szedtek a nyitómérleg adatai alapján(1947)
II. Világháború után
(Infláció) Kötelező Általános Ipari Számlakeret (KÁLISZ)
életbeléptetése
Országos Számviteli Bizottság. (1946) 1952-ig működött.

Feladatait a PM vette át.
A II. világháborút megelőzően A tervgazdálkodás időszakában A piacgazdaságra való áttérés

és azt követően 1952-ig időszakában
A tervgazdálkodás kezdetén 1968. január elsejétől
• Könyvviteli elszámolások Új gazdaságirányítási rendszer

szabályozása
A vállalkozások önállósága növekedett
• Utókalkulációs Megszűnt a tervlebontásos rendszer, a szakminisztériumok
kötelezettségekre vonatkozó közvetlen irányítása és ellenőrzése
rendeletek
1968. évi 33. számú törvényerejű rendelet a számvitelről
• Mérlegbeszámolóra vonatkozó Előrelépés a számvitel egységes rendszerének kialakításában
pénzügyminiszteri rendelet
Jelentős adatszolgáltatási kötelezettség a gazdaságirányító
szervek részére
A számviteli szabályozás filozófiai alapja a szabályszerűség

1989. évben bekövetkező társadalmi – gazdasági rendszerváltást követően gazdaságunk legfőbb célkitűzése a
magántulajdonnak egyre nagyobb szerepet adó szociális piacgazdaság kialakítása lett.
A folyamatot jogszabályok módosításával, újak létrehozásával is segíteni kellett.
A rendszerváltás hatására:
Megváltozott az érdekhordozók köre, az érdekhordozók információ
igénye
Felmerült az EU - hoz való csatlakozás igénye, a külföldi befektetések segítése, a

belföldi tőkeáramlás gyorsítása
A számvitelben a korszerűsítést az 1991. évi XVIII. tv. jelentette, (számviteli törvény) amely 1992. január elsejével
lépett hatályba.
A szabályszerűség
A törvény megalkotásánál figyelembe vett szempontok filozófiáját
felváltotta a
Kialakult hazai gyakorlat megbízható és
EU 4, 7, 8 direktívái (beszámoló, konszolidáció, könyvvizsgálat) valós
összkép filozófiája
IASC standardjai
Német Kereskedelmi Törvény

Folytatás
A törvény többször módosításra került igazodva a változó körülményekhez
Brüsszelben - az EU - hoz való csatlakozási igényünk miatt - 1998-ban átvilágították a számviteli

szabályozásunkat. Formai és tartalmi eltéréseket állapítottak meg, amelyek átvezetése terjedelmük
miatt a meglévő törvényen nehézkes lett volna. Újrakodifikált törvény került kiadásra a 2000. évi C.
törvény elfogadásával.
Számviteli rendszerünk további (jövőbeni) korszerűsítését a nemzeti számviteli standardok

megalkotása jelentheti.
A korszerűsítést a jelenlegi számviteli szabályozás jellemzői indokolják.
Lásd következő fólia!

A jelenlegi magyar számviteli szabályozás
A számviteli szabályozás jellemzői

Törvény Országgyűlés
Kormányrendeletek Egyes gazdálkodók

specialitásai
Számviteli politika A törvényben és kormány

rendeletekben foglaltak
gyakorlati végrehajtása a
gazdálkodási sajátosságok
figyelembevételével
lehetővé teszi az eredmény

évek közötti
átcsoportosítását.
Összhangban áll a gazdálkodást befolyásoló legfőbb jogszabályokkal
A hiearchia magas szintjén történik a szabályozás, ezért kissé

rugalmatlan
A számviteli törvény szerkezeti felépítése
(2000. évi C. tv.)
I. Általános rendelkezések 1.-3. §
Általános rész
II. Beszámolás és könyvvezetés 4.-16. §
Beszámoló III. Éves beszámoló 17.-95. §
IV. Egyszerűsített éves beszámoló 96.-98. §

(Sajátos szabályok)
V. Egyszerűsített beszámoló 99.-114/H. §

Különleges helyzetek és beszámolók
VI. Konszolidált éves beszámoló 115.-134/C. §
VII. Sajátos beszámolási kötelezettség 135.-149.

§
(2000. évi C. tv.)
VIII. Számviteli szolgáltatás 150.-152/B. §
IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel 153.-154/B.

§
Szabályosság és nyilvánosság
X. Könyvvizsgálat 155.-158. §
XI. Könyvvezetés és bizonylatolás 159.-169. §
XII. Jogkövetelmények 170. §
Egyebek XIII. OSZB 171.-173. §
XIV. Záró rendelkezések 174.-178. §
14 fejezet 178 paragrafus 7 melléklet

(2000. évi C. tv.)
MELLÉKLETEK
1. számú 2. számú 3. számú 4. számú 5. számú 6. számú melléklet 7. számú

melléklet melléklet melléklet melléklet melléklet melléklet
A mérleg Az Az Az Az Az összevont Cash flow-

előírt eredmény- eredmény- egyszerű- eredmény- (konszolidált) kimutatás
tagolása kimutatás kimutatás sített levezetés mérleg és
előírt előírt mérleg előírt eredménykimutatás
„A” tagolása tagolása előírt tagolása előírt tagolásának
(összköltség (forgalmi tagolása
változat eltérései
eljárással) költség
az 1. számú
eljárással) melléklet
„B” „A” változata szerinti
változat mérleg tagolásától
és
a 2. számú melléklet
szerinti
eredménykimutatás
tagolásától
A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése
I. Általános rendelkezések
A törvény célja A törvény hatálya Értelmező

rendelkezések,
fogalmak
Megismerése az egyes
Meghatározza:
témák tárgyalása során
A beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget
A beszámoló és a könyvvezetés során érvényesítendő elveket

és az azokra épülő szabályokat
Nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat

követelményeit
I. Általános rendelkezések
A törvény hatálya
Beszámoló készítésére
kiterjed a gazdálkodóra
kötelezettek
Vállalkozó
Államháztartás szervezetei
Egyéb szervezet
 MNB
A fentiek és természetes személyek által alapított
egészségügyi, szociális és oktatási intézmény
Nem terjed ki
egyéni vállalkozóra
a polgári jogi társaságra
 építőközösségre
 külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi ker. képviseletére
 KKT, Bt. Ec., ha EVA szerint vezeti a nyilvántartását, Kata
 magánszemélyre
II. Beszámolás és könyvvezetés
Beszámolási Üzleti év Könyvvezetési Számviteli alapelvek

kötelezettség kötelezettség
A gazdálkodó Az az időtartam, Az a tevékenység, A beszámoló
működéséről, amelyről a amikor a gazdálkodó elkészítésekor és a
vagyoni, pénzügyi és beszámolót kell a tevékenysége során könyvvezetés során
jövedelmi helyzetéről. készíteni. előforduló, a vagyoni, kell érvényesíteni.
pénzügyi, jövedelmi
Célja: helyzetére kiható Az alapelvektől csak
gazdasági e törvényben
eseményekről – e
szabályozott módon
törvényben rögzített lehet eltérni!
megbízható és valós szabályok szerint -
képet adjon a folyamatosan
gazdálkodó nyilvántartást vezet
vagyonáról, annak és azt az üzleti év
összetételéről, végével lezárja.
pénzügyi helyzetéről
és tevékenysége
eredményéről.
Beszámoló Nagyságrendet
jelző mutatók
Formát meghatározó a) Mérlegfőösszeg

feltételek
b) Árbevétel
c) Létszám
Lehet
Összevont
Éves Egyszerűsített éves (konszolidált) Egyszerűsített
éves
Feltételek Feltételek
Feltételek fennállása fennállása
Mikrogazdálkodói
fennállása esetén: esetén:
beszámolő
esetén anyavállalat egyéb szervezetek
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló 2013. január elsejétől
Számviteli politika nincs, mert a kormányrendelet

- 398/2012. (XII. 20.) -
szabályoz minden előírást.
Hatály Határértékek:
Könyvvizsgálatra nem kötelezett,
konszolidálásba be nem vont mérlegfőösszeg 100 millió forint
vállalkozások,
ha a három mutatóérték az éves nettó árbevétel
közül bármelyik kettő, a 200 millió forint
két megelőző üzleti évben
nem haladja meg a határértékeket. az üzleti évben átlagosan
foglalkoztatottak száma10 fő
Leghamarabb 3 beszámolóval lezárt üzleti év után lehet változtatni, ha egyébként teljesíti
a feltételeket!
Könyv-
Beszámoló vezetés Egyéb feltételek
módja
Éves
Ha a nagyságrendet jelző három mutató közül bármelyik kettő
kettős két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján nem
Egyszerűsített haladja meg az előírt határértéket.
éves
Egyszerűsített egyszeres Ha e törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.
Csak éves beszámolót készíthet Nagyságrendet jelző mutatók
 Nyilvánosan működő Rt. a) mérlegfőösszeg: 1200 millió forint

 Anyavállalat b) nettó árbevétel: 2400 millió forint
 Értékpapírjai tőzsdei kereskedelme c) foglalkoztatottak átlagos száma: 50 fő
engedélyezett, vagy kérték az
engedélyezést Évesített várható
Jogelőd nélkül alapított
 Közérdeklődésre kitett gazdálkodó vagy
vállalkozónál
éves szintre
átszámított adat
ÜZLETI ÉV
az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni.
Az üzleti év általában a naptári év. Az üzleti év időtartama 12 hónap.
Ettől eltérhet: Ettől eltérhet:
- külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi előtársaság esetén

fióktelepénél, ha az a külföldi vállalkozásnál is eltér
átalakulás esetén
- külföldi anyavállalat leányvállalatánál, a leányvállalat
leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál eltér devizanem változtatás esetén
- Európai Rt.-nél, európai szövetkezetnél
végelszámolás esetén
- Nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél
(2009. VII. hó 18.-tól) Kényszertörlési eljárás esetén
Az eltérést nem alkalmazhatja: felszámolás esetén

- hitelintézet
- pénzügyi vállalkozás
- biztosítóintézet
A fordulónap megváltoztatására:
- három beszámolóval lezárt üzleti év után
- vagy az anyavállalat személyében
Az üzleti év 12 naptári hónapnál
bekövetkezett változás esetén
van lehetőség hosszabb csak kényszertörlési
eljárás és felszámolás
esetén lehet!
Üzleti év választása 2012-től
(Eddig csak szűk körben volt lehetőség)
Saját elhatározás alapján lehet

Célja: a beszámoló időszaka kövesse az üzleti ciklusokat
Feladatok:
Számviteli politika módosítása (a változtatás időpontjára)
Beszámolót kell készíteni
Cégadatokon keresztül kell vezetni
Nem alkalmazhatja: Szabad választás?
Hitelintézet, biztosítóintézet, pénzügyi vállalkozás,

mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő,
evás szt. hatálya alá tartozó vállalkozás
Könyvvezetés
Az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló,

a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről
– e törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást
vezet és azt az üzleti év végével lezárja.
Lehet
Egyszeres Kettős
A pénzügyi realizációs elven A gazdasági realizációs

alapszik. elven alapszik.
A vagyoni helyzetben
bekövetkezett
A vagyoni helyzetben
változásokat teljes
bekövetkezett változásokat nem
körűen mutatja.
teljes körűen mutatja.
Technikai eszköze: a
könyvviteli (főkönyvi)
Kiegészítő nyilvántartások számla.
kapcsolódnak hozzá.
SZÁMVITELI ALAPELVEK
A vállalkozás folytatásának elve

(átfogja az összes többi alapelvet)
Tartalomra ható
Tartalomra ható elvek Formára ható elvek
kiegészítő elvek
Valódiság Világosság
Időbeli elhatárolás
Teljesség Folytonosság
Bruttó elszámolás
Egyedi értékelés
Óvatosság Következetesség
Lényegesség
Gazdaságosság
Összemérés
Tartalom Az alapelvek és az értékelési
elsődlegessége előírások alapján ki kell
a formával szemben alakítani és írásba kell foglalni
a számviteli politikát!
Számviteli alapelvek
A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell

A vállalkozás folytatásának elve kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani
működését, folytatni tudja tevékenységét
A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a

Valódiság elve valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is
megállapíthatóknak kell lenniük.
A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket,

Teljesség elve amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi
eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni
Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel

pénzügyi realizálása bizonytalan. Az értékcsökkenéseket, az
Óvatosság elve
értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól,
hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség
A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell

Összemérés elve
kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek
A gazdasági események kihatásait, ha két vagy több üzleti évet is

Időbeli elhatárolás elve érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban
kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási
időszak között megoszlik
Számviteli alapelvek
A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a

Bruttó elszámolás elve kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott
esetek kivételével - nem számolhatók el
Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló

Egyedi értékelés elve elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni
Lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves

Lényegesség elve
bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit
A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága

Gazdaságosság elve
álljon arányban az információk előállításának költségeivel
A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, rendezett formában kell

Világosság elve
elkészíteni
A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó

Következetesség elve könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot
biztosítani kell
tartalom elsődlegessége a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak

a formával szemben elve megfelelően kell bemutatni, elszámolni
Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év

megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a
folytonosság elve
források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben
meghatározott szabályok szerint változhat
Számviteli politika
A számviteli törvény végrehajtásához szükséges módszerek, eszközök és eljárások összessége, amelyek kihatással
vannak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére, befolyásolják a vállalkozás eredményét.
Jellemzői:
Megalakulástól illetve a módosítástól számított 90 napon belül írásba kell foglalni
Elkészítéséért és módosításáért a vállalkozás képviseletére jogosult a felelős
Figyelembe kell venni a vállalkozás sajátosságait, adottságait
Követelmények:
Teljesség: minden olyan döntés, amelynek szerepe van a vagyoni,
pénzügyi, jövedelmi helyzet alakulásában
Következetesség: változatlanság az évek közötti összehasonlítás érdekében
Egyediség: a vállalkozás sajátosságainak a beillesztése
Egyértelműség: az alkalmazott konkrét szabályok rögzítése
Időszerűség: jogszabályi változások követése
Hasznosíthatóság: külső és belső információs igényeknek való

megfelelés
Számviteli politika
Számvitelpolitikai
döntések
A lényegesség és
Eszközök és
a költség-haszon
kötelezettségek
Általános jellegűek összevetése
értékelésére
alkalmazásával
vonatkozóak
összefüggőek
Általános jellegű számvitelpolitikai döntések
A beszámoló fajtája A mérleg formája, a tételek összevonása,

bővítése
Naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazása Az eredménykimutatás formája, a tételek
összevonása, bővítése
Mérlegkészítés időpontja A kiegészítő melléklet tartalma, felépítése
Beszámoló adatainak pontossága Számlarend és a bizonylati szabályzat tartalma
Eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozó számvitelpolitikai

döntések
A piaci értéken történő értékelés alkalmazása A saját termelésű készletek értékelése
Amortizációs politika Követelések minősítése, a minősítés

szempontjai
Választott árfolyam Időbeli elhatárolások, azok tartalma
Készletek évközi nyilvántartása Céltartalékok képzése, nagyságrendjük
meghatározása
A lényegesség és a költség-haszon összevetése alkalmazásával
összefüggő számvitelpolitikai döntések
A hiba minősítése
Egyösszegű leírás
A bekerülési értékben tartozó tételek számított és tényleges értéke közötti különbözet jelentős
nagyságrendje
Terven felüli értékcsökkenés elszámolása feltételeként meghatározott tartósság ideje és jelentős
nagyságrendje
Fajlagosan kisértékűnek tekinthető készletekről
Az értékvesztés elszámolásának feltételeként meghatározott különbözet tartós és jelentős

nagyságáról
A kisösszegű vevőnek, adósnak tekintendők körének meghatározása
Fordulónapi értékelésből adódó árfolyamkülönbözet jelentős összegének meghatározása

SZABÁLYZATOK
(a számviteli politika keretében kell elkészíteni)
Értékelési Leltárkészítési és Önköltségszámítási Pénzkezelési

szabályzat leltározási szabályzat szabályzat
szabályzat
A mérlegben szereplő A mérlegben szereplő A mérlegben szereplő A pénz és
eszközök és források eszközök és források saját előállítású értékkezeléssel
értékelésének konkrét valódiságát biztosító eszközök közvetlen kapcsolatos szabályok
szabályai. szabályok összessége. önköltségének rögzítése.
megállapítása az
Támpontot ad Minden mérlegtételt értékelés érdekében. A vállalkozásra
a belső és külső leltárral kell jellemző sajátosságok
ellenőrzésnek. alátámasztani. érvényre juttatása.
KÖTELEZŐ KÖTELEZŐ Feltételek fennállása KÖTELEZŐ

esetén kötelező
ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
Tartalma
Eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása,

nyilvántartása
Eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értékének változása
(növekedések, csökkenések esetei)
Eszközök és kötelezettségek év végi értékelése, annak módszerei
Eszközök és kötelezettségek állományból való kivezetése

feltételeinek meghatározása
Az értékelés alapját képező dokumentumok megjelölése
A fentieket minden mérlegtételre vonatkozóan alkalmazni

kell.
LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT
LELTÁR
Fordulónapra vonatkozó tételes lista a működési körbe bevont

Fogalma eszközökről és forrásokról, mennyiségben és értékben.
Teljes leltár: minden eszközt és forrást tartalmaz, az idegen

eszközöket is.
Fajtái
Évközi és évzáró leltár: Pl.: átalakuláskor, év végi beszámolóhoz
Mérlegtételenként csoportosítva tartalmazza az eszközöket és a forrásokat,

azok:
- megnevezését, azonosítását,
- mennyiségét, egységét,
Tartalma - könyv szerinti értékét,
- értékhelyesbítés összegét,
továbbá:
- a fordulónapot
- aláírásokat
LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT
Leltározás
Az a tevékenység, melynek során a működési körbe bevont vagyont
megszámlálják, megmérik.
Fogalma Módja: mennyiségi felvétel vagy egyeztetés
Meggyőződünk a vállalkozás vagyonának valódiságáról.
Időpontja
Folyamatosan vagy fordulónappal.
Előkészítés feladatai:
- Elvégzendő feladatok felmérése
- Gondoskodás a szükséges munkaerőről és eszközökről
Tartalma - Leltározási ütemterv elkészítése
- Leltárkörzetek kijelölése
Bizonylati rend szabályozása
A leltározás végrehajtása
Értékelés
A leltározás és az értékelés ellenőrzése
A leltározás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módja
Leltárkülönbözetek megállapítása és rendezése
ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
Az önköltségszámítás tárgya
A kalkulációs séma
Tartalma Kalkulációs tételek tartalma
Kalkulációs módszerek leírása
Kalkulációs időszak, határidők
A kalkuláció bizonylati rendje
Egyeztetési lehetőségek a költségelszámolással
Adatszolgáltatásokért és azok ellenőrzéséért felelős szervezetek, munkakörök
Vezetői beavatkozások szintjei és lehetőségei
Árbevétel – ELÁBÉ – közvetített szolgáltatások > 1 milliárd forint

Kinek kell készíteni?
vagy
Költségnemek összege > 500 millió forint
Akik nem érik el az értékhatárt, illetve az egyszerűsített éves

Ki mentesül?
beszámolót készítők.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Olyan műszaki-gazdasági tevékenység, melynek során egy adott időszakban létrehozott

Önköltségszámítás javak egy egységére vonatkozó termelési költséget (önköltséget) meghatározzuk.
fogalma Az önköltség a tevékenység egységére jutó erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett
értéke.
ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
Összeállításánál figyelembe veendő szempontok
Önköltségszámítási alapelvek Önköltségszámítási követelmények
Költségokozat Bizonylati alátámasztás

a kalkulációs egységre csak annyi költséget
számoljunk el, amennyi az előállításával Utalványozás
kapcsolatban ténylegesen felmerült és azzal
ok-okozati összefüggésben van.
Megbízhatóság
Költségviselő képesség
költség-haszon számítás függvényében kerülnek
Áttekinthetőség
szétosztásra a közvetett költségek.
(jelenleg nem alkalmazható)
Valódiság elve Pontosság
Teljesség elve
Gyorsaság
Következetesség elve
Időbeli elhatárolás elve Összehangoltság

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZEREI, SZÜKSÉGESSÉGE
Módszerei Szükségessége
Osztókalkuláció A vezetői számvitel egyik

legfontosabb területe,
Egyszerű osztókalkuláció
alrendszere és egyben
Egyenértékszámos osztókalkuláció alapfunkciója
Kapcsolt termékek kalkulációja

A legfontosabb operatív
Maradványérték alapú (fő-és melléktermékre) és stratégiai döntések
meghozatalához, a
Piaci árarányos (ikertermékekre)
vezetői funkciók
Pótlékoló kalkuláció (tervezés, irányítás,

ellenőrzés) ellátásához,
Költségkigyűjtésen alapuló pótlékolás az eredményes
gazdálkodáshoz
Válogató pótlékolás
nélkülözhetetlen, hogy a
költségek felmerüléséről,
Tevékenység alapú költségszámítás
alakulásáról pontos
információval
Normatív kalkuláció rendelkezzünk.
Módszerei
Osztókalkuláció
Egyszerű osztókalkuláció
Lényege: az időszakban felmerült költségeket el kell osztani a előállított mennyiséggel
Alkalmazása: egyfajta termék vagy szolgáltatás esetén (pl. hajóépítés, erőmű,

autópálya szakasz.)
Egyenértékszámos osztókalkuláció
Lényege: az időszakban felmerült költségeket egy számított mennyiséggel kell

elosztani. A különböző termékek volumeneit egy kiválasztott vezértermékre
számítjuk át az egyenértékszámok segítségével. (egyenértékszám: a fő
elemből milyen arányban veszi ki a részét az egyes termék)
Alkalmazása: pl.: különböző kiszerelésű cement, eltérő méretű tégla, csempe,
síküveg
gyártása esetén
Módszerei
Osztókalkuláció
Kapcsolt termékek kalkulációja
Ugyanazon technológiai folyamat során több termék keletkezik (pl.:- kőolaj-

finomítás esetén; gázolaj, benzin, kenőolaj, kátrány, - szénbányászat esetén;
kőszén, koksz, szénpor, - állattenyésztésben; tej, borjú, hús, bőr).
Maradványérték alapú (fő-és melléktermék(ek)re)
A főtermék önköltségét úgy határozzuk meg, hogy az előállítás közvetlen

költségéből kivonjuk a melléktermék(ek) eladási árát és a különbséget osztjuk
el az előállított főtermék mennyiségével. (alkalmazása egy fő termék esetén)
Piaci árarányos (ikertermékekre)
Ha a termelési folyamat végeredményeként több nagy értékű ikertermék

keletkezik. Az ikertermékek gyártása során felmerült közvetlen költségeket
elosztjuk a termékek várható árbevételével és a kapott hányadossal
megszorozzuk az egyes termékek eladási árát.
Módszerei
Pótlékoló kalkuláció
A termékekre történő költségfelosztást az üzemekre kiszámított pótlékkulcsok
segítségével végezzük. Felosztandó költség
Pótlékkulcs(P) =
Vetítési alap összesen
Költségkigyűjtésen alapuló pótlékolás

A költségeket és költségjellemzőket külön-külön megfigyeljük, gyűjtjük.
Válogató pótlékolás
Az általános költségek költségfunkciók szerinti megfigyelését feltételezi a módszer
alkalmazása. Az egyes funkciókhoz hozzárendelt a leginkább jellemző vetítési
alapokból válogathatunk, funkciónként más-más pótlékkulcsot számolhatunk.
Tevékenység alapú költségszámítás
A pótlékoló kalkuláció továbbfejlesztett változata. Abból a feltételezésből indul ki a módszer,
hogy az általános költségek nagy részét nem az előállított termékek, hanem a termékek
előállítása érdekében végzett tevékenységek okozzák
Normatív kalkuláció
A folyó normáktól való eltéréseket vonjuk vizsgálat alá.
PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
Tartalma Egyebek
• a pénzforgalom (bankszámla, készpénz) A készpénz napi záró állományának naptári

lebonyolításának rendje hónaponként számított átlaga nem haladhatja meg a
• a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei, a beszámolóval lezárt üzleti év éves szintre számított
felelősségi szabályai összes bevételének 10%-át.
• a készpénzben és a bankszámlán tartott Ha az összes bevétel 10 %-a nem éri el az 500 ezer
forintot, akkor az 500 ezer forintot.
pénzeszközök közötti forgalom
• a készpénzállományt érintő pénzmozgások Adott vállalkozásnál csak egy pénztár értelmezhető.
jogcímei, eljárási rendje
• a napi készpénz záró állományának maximális A külföldi telephely pénztárát is figyelembe kell venni.
mértéke
• a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő Mikor tekinthető az üzleti év lezártnak?
eljárás, az ellenőrzés gyakorisága
• a pénzszállítás feltételei
• a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendje
• a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási
Üzleti év F Mki elfogadás
szabályok
A törvényi előírásokon túlmenően a szabályzat

összeállítása során figyelemmel kell lenni a vállalkozás 2012. december 1-jétől
sajátosságaira, működési feltételeire is. hatályon kívül
Könyvviteli alapismeretek
A gazdasági események csoportosítása
A gazdálkodás gazdasági események sorozatából, folyamatos, szakadatlan ismétlődéséből áll.
Az előforduló gazdasági események csoportosítása
Alapvető Összetett
Eredményt csökkentő
Eszközkörforgás Tőkekivonás a
vállalkozásból
Költségek
Ráfordítások
Tőkebevonás a
vállalkozásba Eredményt növelő
Forráskörforgás Árbevételek
Bevételek
Alapvető és összetett gazdasági események hatása a mérlegre
• Alapvető gazdasági események
a.) Eszközkörforgás (eszköz nő – eszköz csökken) Eszközök MÉRLEG Források

Például: követelésünkből a vevő átutal 10 egységet A 40 D +4 60
I 5 I 10
b.) Forráskörforgás (forrás nő – forrás csökken) II +30 20 IV +15 35
AE átvezetése az eredménytartalékba III 15 VII -15 +4 15
B 60 E --
c.) Tőkebevonás a vállalkozásba (eszköz nő - forrás nő) I -8 20 F 40
Például: Tárgyi eszköz beszerzése későbbi II -10 +15 30 I --
kiegyenlítéssel 30 egységért III -- II -7 10
IV +10 -7 10 III +30 +3 30
d.) Tőkekivonás a vállalkozásból
C -- G --
(eszköz csökken – forrás csökken)
Ö 100 Ö 100
Például: hosszú lejáratú kölcsönből 7 egységet
a.) / +10 -10/ 0 b.) / -15 +15 / 0
visszafizetünk.
c.) /+30/ 30 /+30/ +30
d.) /-7/ -7 /-7/ -7
• Összetett gazdasági események
/-8 +15/ +7 /+3/ +3
Ö 130 Ö 126
Például: 8 egységnyi készletet 12 egység + 25% Eltérés az értékesítés
Áfa-ért értékesítünk eredménye +4
Az eredmény megállapításának módjai
Közvetlen módon Közvetett módon
Mérlegből történő megállapítás Eredmény-kimutatással történő megállapítás
Eszközök és források különbségeként Bevételek és ráfordítások különbségeként
130 – 126 = 4 Eredmény

Bevétel 12
Saját tőke változásaként Ráfordítás 8

Eredmény 4
64 – 60 = 4 Eredmény
Könyvviteli alapismeretek
Nyitómérleg
A vállalkozás vagyoni helyzete az üzleti év elején.
Könyvvitel Technikai eszköz

Könyvviteli számla
A vagyoni helyzetben bekövetkezett változások.
Zárómérleg
A vállalkozás vagyoni helyzete az üzleti év végén.

Kettős könyvvitel
Követelmény
- valódiság
- teljesség
- pontosság
- megbízhatóság
Adatok rögzítése bizonylatok alapján
Idősorosan Számlasorosan
A gazdasági A gazdasági
eseményeket a eseményeket a
megtörténésük megfelelő könyvviteli
időrendi sorrendjében számlán rögzítjük.
rögzítjük.
A kettős könyvvitel biztosítékai
1. Egységes számlakeret
2. Számlarend
3. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem
4. Könyvviteli zárlat
5. A kettős könyvvitel technikája

1. Egységes Célja:
számlakeret - egységes rendszerbefoglalás
- segítse a gazdálkodók számvitelének
megszervezését
- alapinformáció biztosítása a
beszámolóhoz
A négyszámlasoros elméletre épül A bruttó elszámolás elvén alapszik
Mérlegszámlák Eredményszámlák
Jelenti
Eszközszámlák Forrásszámlák
hogy a könyvviteli számla egyenlege

az összes növekedés és az összes
csökkenés különbözete
Költségek, ráfordítások Árbevételek, bevételek

Egységes számlakeret felépítése
/Decimális számrendszer alkalmazása/
Eszközszámlák Forrásszámlák
1.számlaosztály 2. számlaosztály 3. számlaosztály 4. számlaosztály
Befektetett Forgóeszközök Saját tőke

Készletek
eszközök a készletek Céltartalékok
kivételével és Kötelezettségek
Befektetett
az aktív időbeli Passzív időbeli
eszközök
elhatárolások elhatárolások
Egységes számlakeret felépítése
/Decimális számrendszer alkalmazása/
Ráfordítás számlák Bevétel számlák
5.számlaosztály 8. számlaosztály 9. számlaosztály
Költségnemek: Ráfordítások
- Anyagköltség
- Igénybevett szolgáltatások Árbevételek
- Egyéb szolgáltatások Egyéb bevételek
- Bérköltség Összköltség eljárású Forgalmi költség eljárású Pénzügyi műveletek
- Személyjellegű egyéb eredménykimutatás eredménykimutatás bevételei
- Bérjárulékok
esetén esetén
- Értékcsökkenési leírás
Anyagjellegű ráfordítások Értékesítés költségei

Személyjellegű ráfordítások - Értékesítés közvetlen költségei
Értékcsökkenési leírás - Értékesítés közvetett költségei
Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások
Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai
Eredményt terhelő adók Eredményt terhelő adók
Zárás előtt átvezetés
A számvitel területei
Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel
A gazdaság külső szereplőinek Elsődleges cél A vezetői információs igények

információval való ellátása kielégítése
A számviteli törvény csak ezt a Alkalmazása nem kötelező, a

területet szabályozza vállalkozó döntésétől függ
A költségek megfigyelése
A költségek elszámolására csak az költséghelyenként és
5. számlaosztályban kerül sor költségviselőnként is
6. számlaosztály
0. számlaosztály
Költséghelyek, általános költségek
7. számlaosztály
Nyilvántartási számlák
Tevékenységek költségei
2. Számlarend
Belső szabályozás az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével
Tartalma
számlatükör (minden kijelölt főkönyvi számla száma és

megnevezése)
a számla tartalma, ha az a megnevezésből egyértelműen
nem következik
a számla értéke növekedésének, csökkenésének
jogcímei, a számlát érintő gazdasági események, azok
más számlákkal való kapcsolata
a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás
kapcsolata
a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend
Elkészítésének ideje:
- Jogelőd nélküli alakulás esetén 90 nap
- Egyszeresről kettős könyvvitelre történő áttérés esetén
az áttérés napja
3. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem
A könyvviteli nyilvántartásban adatokat rögzíteni csak bizonylat

alapján lehet
A könyvviteli nyilvántartásban csak a szabályszerűen kiállított

bizonylatok adatait lehet rögzíteni
A könyvviteli nyilvántartásban minden olyan bizonylat adatát

rögzíteni kell, amely megváltoztatja a vagyon nagyságát,
összetételét
Bizonylat fogalma Minden olyan belső és külső okmány, amelyet

a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása
céljára készítettek.
Hagyományos formában Elektronikus formában
Alaki és tartalmi kellékek Készpénz kezeléséhez

Szigorú számadási kapcsolódik
Bizonylatok megőrzése Más jogszabályi előírások
kötelezettség alapján
Nyomtatványt, ha….
Beszámolóhoz kapcsolódó Könyvvezetéshez kapcsolódó

8 év 8 év
4. Könyvviteli zárlat
Fogalma: a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében

végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő
könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása.
Elkészítésének ideje:
- a vállalkozó döntésétől függően lehet havi, negyedéves,
éves
- kötelező a beszámoló összeállítását megelőzően
Főkönyvi kivonat:
- összesítő, egyeztető, ellenőrző kimutatás
- a beszámoló összeállítását megelőzően kötelező
elkészíteni
A főkönyvi kivonat sematikus ábrája
Főkönyvi számla Forgalom* Egyenleg

Sorszám
száma megnevezése T K T K
1 111 Alapítás- átszervezés aktivált . . . .
értéke
. . . . . .
.
. . . . . .
.
. . . . . .
.
. . . . . .
.
. . . . . .
.
. . . . . .
.
Összesen: x x y y
* A nyitó adatokat is tartalmazza Próbamérleg Nyersmérleg
Összesítő kimutatás: a főkönyvi számlák adatait növekvő sorrendben tartalmazza

Egyeztető kimutatás: a mérlegszámlák egyenlege megegyezik az eredményszámlák egyenlegével
Ellenőrző kimutatás: - a forgalom rovatpár tartozik és követel forgalma megegyezik egymással
- az egyenleg rovatpár tartozik és követel egyenlege megegyezik egymással
5. A kettős könyvvitel technikája
Idősoros elszámolás Számlasoros elszámolás
A korábban ismertetettek szerint

Könyvelés a könyvviteli számlákon
A könyvviteli számla fogalma: olyan kétoldalas kimutatás, amelynek egyik oldalára a

növekedéseket, a másik oldalára pedig a csökkenéseket könyveljük.
Négyszámlasoros elmélet
5-8. 9. Árbevételek,
1-3. Eszközök 4. Források Költségek, bevételek
ráfordítások
Nyitóadatok Csökkenések Csökkenések Nyitóadatok Növekedések Csökkenések Csökkenések Növekedések
Növekedések Növekedések
A könyvviteli elszámolás során felmerülő kérdések
A gazdasági esemény hatására
2) hogyan változott? 3) a változás melyik főkönyvi 4) a könyvelési tétel

1) mi változott?
(növekedett, csökkent) számlákat érinti? kijelölése (kontírozás)
III. Az éves beszámoló
 Általános szabályok  Eszközök és források értékelése

 Közbenső mérleg  Valós értéken történő értékelés
 Mérleg tagolása, tételeinek tartalma  A mérlegtételek alátámasztása leltárral
 A mérlegtételek értékelésének általános szabályai  Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
 Az eszközök bekerülési értéke  Az eredménykimutatás tételeinek tartalma
 Az eszközök értékcsökkenése  Kiegészítő melléklet
 Az eszközök értékvesztése  Üzleti jelentés
A mérleg és az A kiegészítő melléklet

eredménykimutatás tartalmára
IV. Egyszerűsített éves beszámoló
csak csoportszintre vonatkozóan
összevont adatokat kevesebb a tételes
- Eltérések az éves beszámolóra vonatkozó előírásokhoz képest
tartalmaz előírás
- Mikrogazdálkodói beszámoló
feltételekkel Értékelési előírások
Üzleti jelentést
V. Egyszerűsített beszámoló - egyszerűbbek
nem kell készíteni
- szűkebb körűek
Általános szabályok Az egyszerűsített mérleg tételeinek alátámasztása leltárral

Egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinek Az eredménylevezetés tartalma, tagolása
tartalma
Az eredménylevezetés tételeinek tartalma
Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése
VI. Összevont (konszolidált) éves beszámoló
 Beszámoló készítési kötelezettség  Feladatok

 Előkészítő feladatok:
 A beszámoló formája
 konszolidációs kör meghatározása
 Leányvállalat konszolidálása  egységes értékelés megvalósítása
 eltérő pénznem átszámítása
 Közös vezetésű vállalkozások
konszolidálása  Tényleges konszolidálási feladatok:
 Társult vállalkozások konszolidálása  tőkekonszolidáció

 adósságkonszolidálás
 Egyéb részesedési viszonyban lévő  közbenső eredmények elhagyása,
vállalkozás kiszűrése
 ráfordítások és bevételek
 Kiegészítő melléklet konszolidálása
 Társasági adókülönbözet kimutatása
 Üzleti jelentés
VII. Sajátos beszámolási kötelezettségek
 Előtársasági időszak  Devizanemek közötti áttérés

 Forintról devizára
 Gazdasági társaságok átalakulása  Devizáról forintra
 Vagyonmérleg, vagyonleltár  Devizáról devizára
 Vagyonmérleg-tervezetek
 Végleges vagyonmérlegek
 Egyéb átalakulás
VIII. Számviteli szolgáltatás
Könyvvizsgálat Könyvviteli szolgáltatás
A tevékenység végzése regisztrációhoz kötött

Különböző jogszabályok vonatkoznak rá.
(Gt., Ctv., Kamarai tv. Szt., hitelintézeti tv.) Kivéve:
10 millió nettó árbevétel (várható vagy az üzleti
évet megelőző 2 üzleti év átlagában)
Könyvviteli szolgáltatás
A számviteli információs rendszer kialakítása, A számviteli információs rendszer

karbantartása működtetése
 Számviteli politika elkészítése  Analitikus nyilvántartások vezetése

 Számviteli szabályzatok összeállítása
 Számlarend  Összesítő feladások készítése
 Bizonylati szabályzat
 Értékelési szabályzat  Főkönyvi nyilvántartások vezetése
 Leltározási szabályzat
 Önköltségszámítási szabályzat  Beszámolók összeállítása
 Pénzkezelési szabályzat
 Beszámolókészítés rendje  Információszolgáltatás
 Elemzési módszerek kialakítása
 Döntéselőkészítés
Szolgáltatói kör
Kamarai tag könyvvizsgáló Kormányrendelet szerint regisztrált
Rendes Szüneteltető Nem kamarai tag Mérlegképes könyvelő

könyvvizsgáló
Regisztráció és nyilvántartás
Feltételei Vezetése
 Végzettség
 Könyvvizsgáló MKVK
 Mérlegképes NGM
 3 éves gyakorlat
 Számviteli, pénzügyi, ellenőrzési területen
 Büntetlen előélet
 Szakmai továbbképzés
Nyilvántartásból való törlés, újbóli nyilvántartásba vétel szabályai
Nyilvántartásból való törlés Újbóli nyilvántartásba vétel
továbbképzésben nem vesz részt bármikor

bíróság jogerősen elítélt hátrányok alóli mentesülés
foglalkozástól eltiltott, eltiltás alóli mentesítést követően
valótlan adat közlése 3 év után
aki azt kéri, bármikor
gondnokság alá helyezett annak megszüntetése
elhalálozott. -----------
A regisztráltak
adatai
nyilvánosak
IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel
Letétbe helyezés, közzététel Az Online Beszámoló és

Tapasztalatok űrlapkitöltő Rendszer
Határidő (OBR)
Általában Anyavállalat Ismételt közzététel
Fordulónapot követő Fordulónapot követő Jóváhagyást követő

ötödik hónap utolsó hatodik hónap 30 napon belül
napja utolsó napja
(május 31.)
Céginformációs
Hogyan? Cégkapu
Szolgálat
Közzététel
Elektronikus űrlap
Mit? Beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, KM)
Könyvvizsgálói jelentés (ha van)
Dokumentumok megőrzése
Adózott eredmény felosztására vonatkozó határozat
kézi
Aláírás
elektronikus
IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel
Egyebek
Nyilvánosság Specialitások
A beszámoló adatai 1606/2002/EK Külföldi székhelyű Ha nincs könyvvizsgálati

nyilvánosak, azokról rendelet vállalkozás kötelezettség vagy
bárki tájékoztatást kaphat.
hatálya alá tartozó magyarországi a záradék
A beszámoló részét nem vállalkozásokra fióktelepére megadását elutasították
képező üzleti jelentés
tartalmát a székhelyen Internetes A fióktelepnek csak a külföldi Mérlegen,
minden érdekelt részére honlapjukon is székhelyű vállalkozás eredménykimutatáson,
biztosítani kell.
kötelesek közzétenni beszámolóját kell magyar KM-en fel kell tüntetni
A fióktelep működéséről az adatokat, nyelven közzétenni, ha a következő szöveget:

készített éves beszámoló az üzleti az említett vállalkozó az EU
és adózási célú kimutatások jelentéssel együtt tagállamában található, „A közzétett adatok
az érintett felek részére
vagy olyan államban van, könyvvizsgálattal
nyilvánosak.
ahol a szabályok nincsenek
összhangban vannak az EU alátámasztva”
előírásaival
X. Könyvvizsgálat
Annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló, e

törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad
a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.
Célja A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak

összhangját, kapcsolatát is.
2014-től a 200 Nincs, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
milliós értékhatár a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre
300 millióra átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és
változott. b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan
foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Könyvvizsgálati
Jogelőd nélkül alapított vállalkozás esetén
kötelezettség
Tárgyévi várható (éves szintre átszámított) adatokat kell figyelembe venni
Minden esetben van, ha:

- jogszabály írja elő, (köztulajdon védelme)
- a takarékszövetkezetnél,
- a konszolidálásba bevont vállalkozásnál,
- a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél,
- a 4. § (4) bekezdés alkalmazásakor.
X. Könyvvizsgálat
Könyvvizsgálói jelentés tartalma
a) a független könyvvizsgálói jelentés címe, címzettje

b) a könyvvizsgálat tárgyát képező beszámoló azonosítói
c) a könyvvizsgálat hatóköre, alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölése
d) az elvégzett vizsgálatok jellege, összefoglaló bemutatása
e) a könyvvizsgáló beszámolóhoz adott véleményét, álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e
törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a
beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg
f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását
g) figyelemfelhívó megjegyzés (ha van)
h) a könyvvizsgáló véleménye a beszámoló és az üzleti jelentés összhangjáról
i) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
j) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési számát;
k) könyvvizsgáló cég esetén a cég képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését,
székhelyét, kamarai nyilvántartási számát.
Minősítés nélküli vélemény (a beszámolóban foglaltakkal egyetért)
Korlátozott vélemény (a beszámolóban foglaltakkal nem ért egyet

Könyvvizsgálói vélemény LEHET okok részletes megjelölése)
Ellenvélemény
A véleménynyilvánítás visszautasítása( a záradékhoz nem tud
elegendő bizonyítékot szerezni)
X. Könyvvizsgálat
Könyvvizsgáló cég választásakor
Helyettes könyvvizsgáló kijelölhető
Személyében felelős kamarai tag tartós távolléte esetén
Ugyanazon jogok és kötelezettségek illetik meg
Felmondása Csak megfelelő indok alapján
A szakmai véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak
A vállalkozónak a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal

a felmondást vagy a lemondást közölnie kell
Könyvvizsgáló által Könyvvizsgálatért

felszámított díjak Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásért
bemutatása Adótanácsadásért
a kiegészítő Nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért
mellékletben Összesen:
Ez vonatkozik az éves, az egyszerűsített éves és az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítőkre egyaránt, de az
egyszerűsített éves beszámolót összeállítók nem kötelesek értékadatokat megadni, csak a díjak jogcímenkénti
megoszlását is szerepeltethetik.
X. Könyvvizsgálat
Egyebek
Könyvvizsgálatra kamarai tag könyvvizsgáló vagy nyilvántartásba

bejegyzett könyvvizsgáló cég választható.
A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól

adatokat, felvilágosítást kérni.
Titoktartási kötelezettség terheli.
XI. Könyvvezetés, bizonylatolás
Lásd korábban!
XII. Jogkövetkezmények
A Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályai
A Büntető Törvénykönyvben, szabálysértésekről szóló

Szankciók törvényben meghatározott felelősség
(2-3 év is lehet)
Art. Szerinti mulasztási bírság
Ha a beszámoló nem felel meg az Szt. előírásainak

XIII. ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG

A számvitel elméletének, módszertani megoldások fejlesztésének, számviteli alapelvek gyakorlati
érvényesülésének elősegítése érdekében
Munkáját (nyilvános) az elnök

Bizottság
irányítja
A miniszter nevezi ki, illetve

menti fel. munkáját segíti
ELNÖK Titkárság
legalább kétharmadát a
szakmai szervezetek
javaslata alapján A titkársági feladatok
Tagok ellátásáról a miniszter
gondoskodik.
Feladatai
rendszeresen javaslatot tesz a könyvvizsgálói A nemzeti számviteli standardok előkészítésével,
Feladatok végrehajtását is segítő számviteli elfogadásával, értelmezésével kapcsolatos
ajánlások elkészítésére,felülvizsgálatára
Kormányrendeletben meghatározott feladatok
külföldi számviteli szabályozást és

javaslatokat tesz a törvény esetleges gyakorlat figyelemmel kísérése, a felmerülő problémák megoldására javaslatot
módosításának kezdeményezésére a azokról tájékoztatás ad a miniszter részére
miniszter részére
XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az Európai Unió A magyar Átmeneti

Hatálybalépés jogának való számviteli rendelkezések Felhatalmazás
megfelelés standardok
1606/2002/EK Azokat a törvényi Gyakorlati teendők

rendelet előírásokhoz meghatározásához
végrehajtásához kapcsolódó részletes kapcsolódó határidők
Feladatok
szükséges szabályokat,
A szabályozás, végrehajtásához
rendelkezések módszereket,
annak elemei Például: szükséges kormány
megállapítása eljárásokat, amelyek
mikortól hatályosak és miniszteri
a megbízható és 2004. január 1-jével felhatalmazások
valós kép az egyszeres
E törvény milyen
bemutatásához könyvvitelről a kettős
uniós jogi aktusoknak
szükségesek, könyvvitelre át kell
való megfelelést térnie a
nemzeti számviteli
szolgál vállalkozónak
standardokba kell
foglalni.
A számviteli munka szakaszai
1. Nyitás
A vagyon megjelenítése
4. Források 491. Nyitómérleg számla 1-3. Eszközök
Forrás számlák nyitása Eszköz számlák nyitása
Kontraaktív számlák nyitása

Kontrapasszív számlák nyitása
2. Az évközi gazdasági események folyamatos elszámolása
Növekedések, csökkenések elszámolása a

korábban ismertetésre kerültek szerint.
3. Főkönyvi kivonat
folytatás
4. A fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között ismertté vált, de még az üzleti évet érintő
gazdasági események elszámolása
Üzleti év F Ismertté vált Mki
5. Főkönyvi kivonat
6. Eredménykimutatás összeállítása
7. Eredményfelosztás elszámolása
Állam Tulajdonos Vállalkozó
ADÓ OSZTALÉK AE
folytatás
8. Mérleg összeállítása
A figyelembe veendő szempontok később kerülnek ismertetésre.
9. Kiegészítő melléklet elkészítése

( ha kell )
10. Üzleti jelentés elkészítése

( ha kell )
11. Könyvvizsgálat
(ha van)
12. A beszámoló elfogadása

(A legfőbb szerv hatásköre)
folytatás
13. Eredményszámlák zárása
493. Adózott eredmény

(58.) 8. Ráfordítások elszámolási számla (58.) 9. Bevételek
E: E:
Hozam és ráfordítás Hozam és bevétel

számlák zárása számlák zárása
AEE
1-4.Mérlegszámlák 8. Eredményt terhelő adók
Ta., különadó Átvezetés Az eredmény

felosztása
AE
folytatás
14. Mérlegszámlák zárása
1-3. Eszközszámlák 492. Zárómérleg számla 4. Forrásszámlák

E. E.
Eszközszámlák zárása Forrásszámlák zárása
Kontraaktív számlák zárása
Kontrapasszív számlák zárása
15. A beszámoló közzététele

(Korábbiakban már ismertetésre került)
Éves beszámoló
Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet
de el kell készíteni az üzleti jelentést is
Mérleg A vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja egy adott időpontra vonatkozóan
Eredménykimutatás A vállalkozás adott időszaki teljesítményét mutatja
Kiegészítő melléklet, További olyan információk , amelyek a megbízható és valós kép

üzleti jelentés bemutatásához szükségesek
Mérleg
Jellemzői
Számviteli Adott időpontra Eszközökből és Értékadatokat Meghatározott

okmány vonatkozik forrásokból áll tartalmaz struktúrája,
aggregátuma van
Formai előírások: Ezer forint A és B

- aláírás Millió forint változat
- nyilvános Ugyanazt a Deviza
- hitelesítés A mérleg vagyont két Összevont
Tartalmi előírások: fordulónapja vetületben Az MNB adatokat tartalmaz
- alapelvek mutatja be árfolyamlista
- számviteli nyilvántar- szerinti nem lenne
tások mértékegységben áttekinthető
A mérleg olyan előírt struktúrában összeállított számviteli okmány, amely az eszközöket és a

forrásokat adott időpontra vonatkozóan, a számviteli szabályok szerinti értékeléssel,
összevontan, pénzértékben tartalmazza
A mérleg szerkezeti felépítése
(1. számú melléklet)
„A” változat „B” változat
A. Befektetett eszközök A. Befektetett eszközök

B. Forgóeszközök B. Forgóeszközök
C. Aktív időbeli elhatárolások C. Aktív időbeli elhatárolások
Eszközök összesen D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek
D. Saját tőke E. Passzív időbeli elhatárolások
E. Céltartalékok F. Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek
F. Kötelezettségek különbözete (B+C-D-E)
G. Passzív időbeli elhatárolások G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes
Források összesen kötelezettségek levonása után (A+-F)
H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek
I. Céltartalékok
J. Saját tőke
- Gazdálkodási szempontokat helyezi előtérbe - Részben finanszírozási szemléletű

- Az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a - 10 főcsoportból áll
forrásokat pedig fordított lejárati sorrendben tartalmazza - Eszköz-forrás összesítés nincs
- 7 főcsoportból áll
Eszközök
Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások
Azok az eszközök, amelyek a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják.
Azok a nem anyagi javak, amelyek a tevékenységet tartósan, legalább egy évet
meghaladóan szolgálják.
Immateriális javak (alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, vagyoni
értékű jogok, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték, immateriális
javakra adott előlegek, immateriális javak értékhelyesbítése)
Azok az anyagi javak, amelyek a tevékenységet tartósan, közvetlenül és

közvetetten, legalább egy évet meghaladóan szolgálják.
Tárgyi eszközök (Ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések,
tenyészállatok, beruházások, beruházásokra adott előlegek, tárgyi eszközök
értékhelyesbítése)
Azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) amelyeket a

Befektetett
vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más
pénzügyi vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen
eszközök szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.
Eszközök

A vállalkozási tevékenységet egy éven belül
szolgáló eszközök
Készletek: a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök
Vásárolt készletek Saját termelésű készletek
Anyagok Áruk Készletekre adott Befejezetlen Állatok Kész-
előlegek termelés, félkész a tenyészállatok ter-

termékek kivételével mékek
Értékesítendő Változatlan
Fizetett, áfát
termékek előállítása állapotban,
nem A termelés, Hízó-, Értékesítésre
vagy továbbértékesítés
a szolgáltatások tartalmazó feldolgozás növendék-, várnak
nyújtása során céljából szereztek valamilyen egyéb
összegben
fognak felhasználni be
fázisában vannak állatok
Külső fél által elfogadott, elismert forintban

Követelések Fajtái értéke
jogszerű fizetési igények
devizában
Vevő, váltó, egyéb
Külön mérlegsoron a kapcsolt és az egyéb
részesedési viszonyban állókkal szembenit! értékelés
Eszközök
Értékpapírok: a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt

megtestesítő értékpapírok, illetve a tulajdoni részesedést jelentő befektetések
Pénzeszközök: a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a

bankbetéteket foglalják magukban
Eszközök
olyan járó árbevétel, kamat- és egyéb bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek,
de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el
az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként
(ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el
Források
Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások
A vállalkozás vagyonának saját forrása!
Az a tőkerész, amelyet
a tulajdonos az adózott
a tulajdonos bocsátott a jogszabály alapján
eredményből a itt kell kimutatni
vállalkozó rendelkezésére
vállalkozónál hagyott (támogatás)
A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós

értékelés értékelési tartalékát is.
Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet:

jegyzett tőke
jegyzett tőke
jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
Saját tőke - lekötött tartalék
tőketartalék értékelési tartalék
Összetevői: eredménytartalék vagy
lekötött tartalék jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

tőketartalék
értékelési tartalék Eredménytartalék
adózott eredmény adózott eredmény
Források
Az adott időszak eredményét pontosítják!
A pontosításra azért van szükség, mert a képzés jogcíme múltbeli vagy folyamatban lévő
tevékenységből ered.
Csak a fordulónapon fennálló, mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált eseményekre képezhető.
jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettség,

Céltartalék a várható kötelezettségekre függő kötelezettség, biztos (jövőbeni) kötelezettség,
(a képzés kötelező) korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatti fizetési
Folyamatosan felmerülő költségekre kötelezettség, környezetvédelmi kötelezettség,
nem lehet
Céltartalék a jövőbeni költségekre Fenntartási, átszervezési, környezetvédelmi (nem
(a képzés lehetőség) jogszabályon alapuló)
Egyéb céltartalék Nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása miatt
Elszámolása: Képzés: egyéb ráfordítás Felhasználás: egyéb bevétel

Források
Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő,

pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a
hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz,
szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező
eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez
kapcsolódnak.
Hátrasorolt kötelezettségek
minden olyan kapott kölcsön, amely:
törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehet
bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe
eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú
felszámolás vagy csőd esetén csak a többi hitelező kielégítése után lehet kiegyenlíteni
Források
Hosszú lejáratú kötelezettségek
az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön és hitel, valamint az egyéb hosszú
lejáratú tartozás.
Rövid lejáratú kötelezettségek
az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel,
a vevőtől kapott előleg,
az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség,
a fizetendő osztalék, részesedés,

a váltótartozás,
kamatozó részvény utáni kamat,
valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.

hosszú lejáratú kötelezettségek egy üzleti éven belül esedékes törlesztő részlete
Források
A megbízható és valós összképet pontosító, a tárgyidőszak eredményét csökkentő, helyesbítő,

korrekciós elszámolások.
Bevételek passzív időbeli elhatárolása
Az üzleti évben elszámolt, de szerződés szerint - részben vagy egészben - csak a következő
üzleti év(ek)et érintő, fordulónap után esedékes bevételek, függetlenül azok pénzügyi
teljesítésétől.
Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
Tárgyévet terhelő, fordulónap után esedékes költségek, ráfordítások, amelyek elszámolására

cak a tárgyévet követően van lehetőség
Halasztott bevételek
Tárgyévben keletkezett, elszámolt pénzügyi és egyéb bevételek, amelyeket a számviteli

törvény tételesen felsorol.
Értékelés a mérlegben
Kiindulás Alkalmazni kell Figyelemmel kell lenni
A vállalkozás folytatásának elve Az egyedi értékelés elvét a folytonosság elvére
Ha ez az elv nem érvényesül Az eszközök és források valóságban Az alkalmazott értékelési eljárás

más jogszabályi előírásokat is meglévő állományát és értékét megváltoztatására csak akkor kerülhet
figyelembe kell venni leltározással ellenőrizni kell és sor, ha a változtatást előidéző tényező
egyedileg értékelni tartósan (egy évet meghaladóan ) fejti
ki hatását
Eszközök értékelése Források értékelése
Bekerülési érték
Könyv szerinti értéken

Előállítási költség Beszerzési érték
Ehhez kapcsolódik
- Terv szerinti écs.

Ettől eltérő értékelés csak a
- Terven felüli écs.
devizás tételek esetén
- értékvesztés
+ értékvesztés, terven felüli écs. visszaírása
Értékelés a mérlegben
Alapelv
Múltbeli (aktualizált múltbeli) árakon történő értékelés (realizációs elv)
Az eszközöket bekerülési értéküknél magasabb értéken a mérlegben szerepeltetni nem lehet
Ugyanakkor a törvény kötelezettséget, illetve lehetőséget ír elő a piaci értéken történő értékelésre
(a valódiság elvét a realizációs elv elé helyezi)
Könyv szerinti érték Piaci éték Könyv szerinti érték
Tartós, jelentős Tartós, jelentős
El kell számolni az értékvesztést, Felértékelni tilos

terven felüli leírást
Kivéve
Értékhelyesbítés Valós értéken történő

értékelés
Alkalmazásuk nem kötelező

Devizás tételek értékelése
A forintban történő főkönyvi elszámolás miatt van rá szükség
Hatóköre
Mérleghez kapcsolódó Eredménykimutatáshoz kapcsolódó
Eszközök Források Ráfordítások Bevételek
Valutapénztár Kötelezettségek
Felmerült költségek Árbevételek
Devizabetét Vevőktől kapott előlegek
Egyéb ráfordítások Egyéb bevételek
Devizára szóló követelések PIE
Pénzügyi műveletek Pénzügyi műveletek
Vevő Devizalapú forint
ráfordításai bevételei
Váltó kötelezettségek
Egyéb
Adott előlegek
Tartósan adott kölcsönök
Bevételek AIE
Devizalapú forintkövetelések
Értékpapírok
és részesedések
Év közben: - növekedés Év közben:

- csökkenés
eszközök, források értékeléséhez igazodik
Év végén: mérlegértékelés Év végén : nincs értékelés
Devizás tételek bekerülési értéke
Választott árfolyamon
Szabad választás Részben kötött választás Kötött árfolyam
a) MNB (EKB) által közzétett a) Választott hitelintézet Ha nincs MNB, ill. pénzintézeti
hivatalos devizaárfolyam devizavételi árfolyama árfolyam
/középárfolyam/
b) Választott hitelintézet b) Választott hitelintézet deviza-

A valuta szabadpiaci árfolyamán
devizavételi és eladási eladási árfolyamán
árfolyamából számított
átlagárfolyam (Ha a szabad választás nem
adna megbízható és valós Ha ez nincs számított (kereszt)
összképet) árfolyamán
/Országos napilapban a világ

valutáinak árfolyamáról közzétett
tájékoztató alapján/
Csak egy árfolyamot lehet választani. Az átszámítás a bekerüléskori, illetve a szerződés
szerinti teljesítéskori választott árfolyamon történik.
Ha a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez

devizaárfolyamot, akkor a forintosítás a számviteli politikában
meghatározott árfolyamon történik.
A devizás tételek állományba vétele az Szt. külön előírása alapján
Forintért vásárolt Követelés ellenében Barter ügyletek

valuta deviza elfogadott váltó
Fizetett ellenérték A kiváltott követelés Az első ügylet

/eladási árfolyam/ értékén értékén
Ha devizás tétel csökkenéséből adódik egy másik devizás tétel növekedése, akkor
az új devizás tételt is a választott árfolyamon kell forintosítani.
A különbözet  árfolyamkülönbözet lesz!
Pl.: Devizabetétről  valutafelvétel, vagy fordítva.

Fizetett előleg esetén, adott kölcsön esetén, devizabetét tartós lekötésekor, más
pénznemre történő átváltáskor, a lekötés feloldásakor.
Devizás tételek évközi csökkenései
Kivezetés könyv szerinti árfolyamon
Általában ÁK keletkezik, mert: Néha ÁK nem keletkezik, mert:
az ellentétek elszámolása nem ugyanezen a könyv az ellentétek elszámolása ugyanezen az értéken

szerinti árfolyamon történik történik
Pl.: Külföldi vevő átutalása Külföldi szállító • deviza, valuta kifizetés költségekre, ráfordításokra
kiegyenlítése devizabetétről • követelés ellenében elfogadott váltó
• barter ügyletnél a kompenzáció
ÁK elszámolás
Árfolyamveszteség Kivétel Árfolyamnyereség
Pü-i műv. egyéb ráf. bekerülési értékben kerülő ÁK Pü-i műv. egyéb bevételei
Tehát kivezetés könyv szerinti árfolyamon
Könyv szerinti érték (árfolyam) lehet:
a) Eredeti bekerülési árfolyam (Pl.: vevő, szállító) b) Pénzeszközök csökkenésekor:

• súlyozott átlagárfolyamon számított érték
• FIFO módszerrel meghatározott érték
• nyilvántartási árfolyamon meghatározott érték j
Devizás tételek év végi értékelése
Az értékelő munkálatok utolsó mozzanata. Ezt megelőzően minden más értékelési teendőt /értékvesztés, visszaírás/ el kell végezni.
A devizás mérlegtételeket fordulónapi választott árfolyamon átszámított

forintértéken kell kimutatni!
Az értékelés lépései
1. Könyv szerinti érték /kialakult érték/
2. Fordulónapi érték /választott árfolyamon számított érték/
3. +/- Árfolyamkülönbözet /tételenként, számlánként/
4. Az Összevont árfolyamkülönbözet megállapítása
ÁK elszámolás Nettó módon
Ha az összevont Ha az összevont
árfolyamkülönbözet árfolyamkülönbözet
bekerülési értékben
veszteség nyereség Kivétel
kerülő ÁK
Pü-i műv. egyéb ráf. Pü-i műv. egyéb bev.
Az év végi értékelésbe nem vonható be:
Értékhelyesbítés és érték vesztés

devizás, tartós részesedéseknél.
A barter ügyletből származó devizás
követelés vagy devizás kötelezettség.
mérlegkészítés időpontjában ismert piaci
érték devizában szorozva forduló napi
árfolyammal.
Mini feladat devizás tételek fordulónapi értékelésére
Egy Kft. az üzleti év fordulónapján az alábbi devizás tételeket mutatja ki a könyveiben

(a fordulónapi értékelést megelőzően):
Főkönyvi Megnevezés Deviza érték Árfolyam Könyv szerinti

számla száma érték
316 Vevők 100000 EUR 300 HUF/EUR 30000 E Ft
386 Devizabetét 16000 EUR 295 HUF/EUR 4720 E Ft
4542 Szállító 20000 EUR 299 HUF/EUR 5980 E Ft
452 Deviza kölcsön 50000 EUR 292 HUF/EUR 14600 E Ft
• A vállalkozás számviteli politikája szerint a devizás tételek üzleti év közbeni és mérlegfordulónapi

értékelésénél a számlavezető hitelintézet devizavételi és eladási árfolyamainak átlagát
alkalmazza.
• Az üzleti év fordulónapján érvényes választott hitelintézeti átlagárfolyam 298 HUF/EUR.
• Feladat:
 Határozza meg a Kft. fordulónapi összevont átértékelési különbözet összegét!
 Végezze el az átértékelési különbözet elszámolását!
Az ÁFA tv. és a számviteli törvény eltérően szabályoz!
Az ÁFA tv. szerint az ÁFA kötelezettség forintra történő átszámítása
Deviza eladási árfolyamon vagy előzetes bejelentés esetén MNB árfolyamon
Mikori árfolyamon?
A fizetendő adó megállapításakor

Közösségen belüli beszerzéskor, előleg esetében, valamint ha az adófizetésre a terméket
beszerző, szolgáltatást igénybevevő a kötelezett (60. §)
A számla kibocsátásakor
58. §-ban említett esetekben (részletfizetés vagy határozott idejű elszámolás)
A teljesítéskor (egyéb esetekben)
A vámhatározat szerinti napon (termék importja esetén)

A devizás tételek állományba vétele az Szt. külön
előírása alapján
Külföldi pénznemben felmerült ügyletek forintosítása
1.) Valutával kifizetett ügyletek

az eszköz, illetve a szolgáltatás bekerülési értéke
– saját döntés alapján –
a valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható
2.) Számviteli törvény és az áfa törvény miatti eltérő árfolyamok
a külföldi pénzértékre szóló ügyletek forintosításánál
– saját döntés alapján –
alkalmazható az áfa törvény szerinti árfolyam is, de a
követelés illetve kötelezettség bekerülésének napja a
számvitelben nem változik meg
Követelések
Példa elszámolásra kiadott összegre
Valutapénztár állománya 1000 EURO

Könyv szerinti árfolyam 280 Ft/EURO
Elszámolásra kiadott összeg 1000 EURO
Napi árfolyam 300 Ft/EURO
Elköltött összeg 800 EURO
Számla teljesítés napján 296 Ft/EURO
Elszámolás napján 285 Ft/EURO
Követelések
Amennyiben rögzíti a számviteli politikában,

hogy a valutapénztárból történő
beszerzéseket a fizetett valuta könyv szerinti
értékén veszi állományba:
36 38 (1000*280) 280.000 Ft
5. 36 (800*280) 224.000 Ft
38 36 (200*280) 56.000 Ft
Követelések
Amennyiben nem rögzíti a számviteli politikában, hogy a

valutapénztárból történő beszerzéseket a fizetett valuta
könyv szerinti értékén veszi állományba:
36 38 (1000*280) 280.000 Ft
36 97 (1000*20) 20.000 Ft
5.. 454 (800*296) 236.800 Ft
454 36 236.800 Ft
87 36 (800 × 4) 3.200 Ft
38 36 (200*285) 57.000 Ft
87 36 (200*15) 3000 Ft
Példa belföldi devizás ügyletre
A NAGY Zrt. és a KIS Kft. belföldi illetőségű magyar cégek, amelyek egymással euróban számolnak
el. Március 19.-ei elismert áruszállításnak megfelelően a NAGY Zrt. leszámlázott 20 € + ÁFA
összeget.
Könyveljük a gazdasági eseményeket mindkét vállalkozásnál, ha a pénzügyi teljesítésre április

elsején került sor!
Kiegészítések:
- A választott árfolyam mindkét cégnél a pénzintézeti átlagárfolyam.
- Bejelentés alapján az ÁFA tv. szerinti átszámításra használt árfolyam az MNB
árfolyam.
- A KIS Kft. devizabetét számlájának könyv szerinti árfolyama a pénzügyi teljesítéskor
272 Ft/€
Árfolyamok:
Pénzintézeti árfolyam Pénzintézeti árfolyam
Dátum MNB NAGY Zrt. KIS Kft.
Vételi Eladási Átlag Vételi Eladási Átlag
Március 19. 270 267 277 272 266 276 271

Április 1. 273,5 270 280 275 269 279 274
Megoldás
(A feladat más számlaösszefüggéssel is megoldható, de erre az eredményre kell jutni)
Könyvelés a NAGY Zrt.-nél
Dátum Gazdasági esemény Számla Összeg

T K (Ft)
03. 19. Számlázott árbevétel (20 × 270) MNB 311 911 5400
árfolyamon
ÁFA (5 × 270) MNB árfolyamon 311 467 1350
Vevő és árbevétel korrekció a 311 911 40
választott árfolyamra /20 × (272 - 270)
Vevő és ÁFA korrekció a választott 311 976 10
árfolyamra /5 × (272 - 270)
04. 01. Vevő utalása (25 × 275) 386 311 6875
Árfolyamkülönbözet /25 × (275 - 272) 311 976 75

Megoldás
(A feladat más számlaösszefüggéssel is megoldható, de erre az eredményre kell jutni)
Könyvelés a KIS Kft.-nél

T K (Ft)
03. 19. Áruvásárlás (20 × 270) MNB 261 4541 5400

árfolyamon
Áru és szállító korrekció a választott 261 4541 20
árfolyamra /20 × (271 - 270)
Szállító és ÁFA korrekció a választott 876 4541 5
árfolyamra /5 × (271 - 270)
04. 01. Szállító kiegyenlítése (25 × 272) 4541 386 6800

Megoldás az új szabály alkalmazásával
Könyvelés a NAGY Zrt.-nél

(Ft)
T K
03. 19. Számlázott árbevétel (20 × 270) MNB 311 911 5400
árfolyamon
Vevő és árbevétel korrekció a 311 911 40
választott árfolyamra /20 × (272 - 270)
Vevő és ÁFA korrekció a választott 311 976 10
árfolyamra /5 × (272 - 270)
04. 01. Vevő utalása (25 × 275) 386 311 6875

Megoldás az új szabály alkalmazásával
Könyvelés a KIS Kft.-nél

T K (Ft)
03. 19. Áruvásárlás (20 × 270) MNB 261 4541 5400

árfolyamon
Áru és szállító korrekció a választott 261 4541 20
árfolyamra /20 × (271-270)
Szállító és ÁFA korrekció a választott 876 4541 5
árfolyamra /5 × (271-270)
04. 01. Szállító kiegyenlítése (25 × 272) 4541 386 6800

Eredményhatás
Eredmény-kategóriákon belüli átcsoportosulás!
Régi szabály alkalmazásával Új szabály alkalmazásával
Nagy Zrt. Nagy Zrt.

911 976 911 976
5400 10 5400 125
40 75
Eredmény: + 5525 Eredmény: + 5525
Kis Kft. Kis Kft.

876 876
5 50
25
Eredmény: - 30 Eredmény: - 50
Az eltérés készletértékesítéskor egyenlítődik ki!
Eszközök értékelése
Előállítási költség Beszerzési érték

Ehhez kapcsolódik
- terv szerinti écs.
- értékvesztés
- terven felüli écs.
+ értékvesztés, terven felüli écs. visszaírása
(beszerzési, előállítási)
az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az

eszközhöz
egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege
Kiemelések
Előállítási költségnek minősül az idegen vásárolt anyag bekerülési értéke a termék
vállalkozó által megvalósított beruházáshoz beépítésekor,
a beruházó által biztosított saját előállítású termék, nyújtott a szolgáltatás

szolgáltatás közvetlen nyújtásakor
önköltsége
Kiemelések
Építési telek (földterület) és a rajta lévő épület, építmény Ingatlan beszerzése esetén az eszköz értékét növelő
egyidejű beszerzése esetén, ha az épületet, építményt bekerülési értékként kell figyelembe venni:
rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor:  a szerződés alapján beszámított, korábban a
• a bontási költségeket bérleti jog megvásárlása címén fizetett, még le nem
• írt összeget.
a telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében
végzett munkák költségeit, ráfordításait
a telek értékét növelő beszerzési költségként kell
Például: vásárlás 100 egység, a vagyoni értékű
elszámolni a bontás utáni üres telek piaci értékéig.
jog nettó értéke 10 egység, akkor az ingatlan
Az ezt meghaladó költségeket a megvalósuló beruházás
bekerülési értéke 110 egység.
bekerülési értékeként kell figyelembe venni.
De csak akkor, ha a szerződésben erről
rendelkeztek.
Például: A bekerülési értéket csökkenti:

Telek vásárlása rajta lévő épülettel. • a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett,
értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási
Számla: 100+ÁFA értéke, maximum a próbaüzemelés költségeinek
Ebből: telek: 80+ÁFA összegéig.
épület: 20+ÁFA • a beruházásra adott előleg után - annak

elszámolásáig - a beruházásra elkülönített
Bontási költség: 30+ÁFA pénzeszköz után - annak felhasználásáig - kapott
kamat üzembe helyezésig számított időarányos
A telek piaci értéke bontás után: 90+ÁFA
összege, maximum a bekerülési értékben elszámolt
fizetett kamat összegéig.
Megoldás:
130 - 90 = 40
Például: bekerülési értékben elszámolt kamat 100 egység,
Vételár Megvalósuló beruházás a fenti jogcímeken kapott kamat 120 egység, akkor a
+ bontási költség bekerülési értéke bekerülési értéket 100 egységgel lehet csökkenteni.
Telek értéke
Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontási költségeit az
adott beruházás bekerülési értékébe kell beszámítani.
Nem része a bekerülési értéknek
A levonható ÁFA A folyamatos, zavartalan, biztonságos

üzemelést szolgáló
Saját előállításhoz kapcsolódó javítási, karbantartási költségek
A bevétel arányában igazgatási, és
megosztott le egyéb általános költségek
nem vonható ÁFA
Az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújíítási
munkák költségei
Ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezik meg, akkor
a rendelkezésre álló információk alapján kell a bekerülési értéket meghatározni.
Ha a meghatározott érték és a tényleges érték eltér egymástól
Ha az eltérés jelentős Ha az eltérés nem jelentős
az eszköz értéket kell módosítani. a különbözetet egyéb bevételként vagy

(Ha még megvan) egyéb ráfordításként kell elszámolni.
A módosítás nem visszamenőleges hatályú.

Példa: ingatlanvásárlás esetén a vagyonátruházási illeték
Terv szerinti értékcsökkenési leírás
Meg kell tervezni
A tervezés során figyelemmel kell lenni
a várható használati időre az elhasználódásra a maradványértékre
Az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos

Az amortizáció évek közötti szétosztásakor az
karbantartási költségek
összemérés elvének érvényesülése
érdekében figyelembe vehetők
Az eszközzel kapcsolatos, de a bekerülési értékben
figyelembe nem vehető ráfordítások
Példa: Például: üzembe helyezés után felmerülő
A vállalkozás gépi beruházásának finanszírozásához 10000 E Ft hitelkamat
3 éves lejáratú, 12 % kamatozású hitelt vett fel.
Kamatfizetés évente egyszer július elsején. Az összemérés elvének érvényesülését
A gép bekerülési értéke: 20600 E Ft figyelembe véve, számszerűsítse az évenként
Feladat
Ebből: üzembe helyezésig (fordulónapig) felmerült elszámolandó amortizáció összegét, ha a
hitelkamat: 600 E Ft hasznos élettartamot 5 évben határozták meg.
Maradványérték 3600 E Ft
megoldás
A hasznos élettartam alatt elszámolandó összes ráfordítás:
Amortizáció: 20600 E Ft – 3600 E Ft = 17000 E Ft

Kamat: 3000 E Ft
Összesen: 20000 E Ft
Az összes ráfordítás egy évre jutó összege: 20000 E Ft ÷ 5 = 4000 E Ft.
Évek Fizetendő kamat Értékcsökkenési leírás Összes ráfordítás
1 10000 × 0,12 = 1200 4000 – 1200 = 2800 4000

2 10000 × 0,12 = 1200 4000 – 1200 = 2800 4000
3 /(10000 × 0,12 = 1200) ÷ 12/ × 6 = 600 4000 – 600 = 3400 4000
4 ------------------------------------------- 4000 – 0 = 4000 4000
5 ------------------------------------------- 4000 – 0 = 4000 4000
Összesen: 3000 17000 20000
Terv szerinti értékcsökkenés: Hasznos élettartam: Maradványérték:
a hasznos élettartam alatt a az az időszak, amely alatt az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló
maradványértékkel csökkentett az eszközt az eredmény információk alapján a hasznos élettartam végén
bekerülési érték után. terhére elszámoljuk. várhatóan realizálható érték. Nulla lehet a maradványérték,
ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.
Terv szerinti értékcsökkenés
Nem számolható el Nem szabad elszámolni El kell számolni
• Földterület, telek Olyan eszközöknél, Rendeltetésszerűen

(kivéve: veszélyes hulladék, bányaművelés) amelyek értékükből a használatba vett, üzembe
• Erdő használat során sem helyezett immateriális
• Üzembe nem helyezett beruházásnál veszítenek, vagy javak, tárgyi eszközök
• A tervezett maradványértéket elért értékük nő. után, amíg azokat
eszközöknél
rendeltetésüknek
• A már nullára leírt eszközöknél
megfelelően használják
• Régészeti lelet
• Képzőművészeti alkotás
A tervezett leírás megváltoztatható
ha az értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett

körülményekben lényeges változás következik be
de a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve

annak visszaírása is eredményezheti
Amortizáció számítás módszerei
Egyösszegű
(100 ezer forint alatti) Időarányos Teljesítményarányos
Bruttó érték alapján Abszolút összeg alapján Nettó érték alapján Bruttó érték Nettó érték
alapján alapján
Letermelés
Azonos Csökkenő Növekvő
lineáris arányos
összeg összeg összeg
Yi
Ni ×
Xi
lineáris degresszív progresszív Bruttó éves
érték
× teljesítmény Ni: nettó érték
Yi: letermelés
Szorzószámok Évek száma összege Xi: ásványanyag
mennyiség az i-
módszere módszer
dik év égén
Lineáris gyorsított Maradékértékes Kombinált

kulccsal leírás leírás
n Mé
Nettó érték × 30%
Bé
Terven felüli leírás, visszaírás
Immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél
Szokatlan esemény miatt Piaci értéken történő értékelés miatt
• feleslegessé válás Fordulónapon meglévő eszköz

mérlegkészítéskor
• megrongálódás
ismert piaci értéke tartósan és jelentősen
• megsemmisülés
alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke
• hiány
esetén, ha értéke tartósan Egyéb ráfordítás
lecsökken, rendeltetésének
megfelelően nem
Visszaírás:
használható, illetve
használhatatlan Maximum a terven felüli leírás összegéig, ha a
terven felüli leírás feltételei már nem állnak fenn.
Év közben is Csak a következő év fordulónapján meglévő
eszközöknél. Év közben tehát nem lehet visszaírás.
Egyéb ráfordítás
Egyéb bevétel
Visszaírás nincs
Értékvesztés és visszaírás
Részesedések, értékpapírok,
függetlenül attól, hogy a befektetett Tartósan lekötött
Pénzeszközök készletek követelések
eszközök vagy a forgóeszközök bankbetétek
között kerül-e kimutatásra
Értékvesztés Értékvesztés
Pénzügyi műveletek ráfordítása

Egyéb ráfordítás
Elszámolása:
T 8. Részesedések,értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Visszaírása
K 1-3. Részesedések ,értékpapírok, bankbetétek
Visszaírása: Egyéb bevétel
T 1-3. Részesedések ,értékpapírok, bankbetétek
K 8. Részesedések,értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
Részletesen az adott téma tárgyalásakor!
Negatív összegű főkönyvi számla
egyenleget is jelenthet
Megállapítása és visszaírása - a készletek kivételével - a fordulónapon meglévő

eszközöknél, a mérlegkészítéskor ismert piaci információk alapján.
Részesedések értékvesztése külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén
Saját tőke arányos piaci érték meghatározása esetén Nem saját tőke arányos piaci érték meghatározása esetén
követendő eljárás: követendő eljárás:

a) a fordulónapi árfolyammal meghatározzuk a) az értékvesztés összegét meghatározzuk
a befektetés saját tőke arányos értékét devizában
b) az így meghatározott értéket összevetjük b) az így meghatározott devizaösszeget
a könyv szerinti értékkel szorozzuk a könyv szerinti árfolyammal
A fordulónapi értékelésre csak ezt követően

kerül sor
Példa:
A részvény névértéke: 10 e $/db
A részvény bekerülési értéke: 10 e $/db × 190 Ft/$ = 1900 E Ft
A részvény piaci értéke a fordulónapon: 8 e $/db × 188 Ft/$ = 1504 E Ft
A részvény piaci értéke a mérlegkészítéskor: 8,2 e $/db × 185 Ft/$ = 1517 E Ft
A befektetést élvező cég saját tőke/ jegyzett tőke aránya: 170 e $÷200 e $ = 0,85
Mindkét esetben határozzuk meg az értékvesztés összegét!
A befektetés
- saját tőke arányos értéke: 0,85 e $ × 188 = 1598 E Az értékvesztés összege devizában:
Ft
(10 e $ - 8,2 e $ = 1,8 e $)
- könyv szerinti értéke: 1900 E Ft
Értékvesztés: - 302 E Ft Értékvesztés: 1,8 e $ × 190 = 342 E Ft
Értékhelyesbítés és értékvesztés devizás részesedéseknél
Ez a különleges szabályon alapuló értékelés Lényege: a piaci érték meghatározása során az

csak akkor alkalmazható, ha: árfolyamkülönbözetet és a devizában
 a vállalkozás él az ÉH - lehetőségével kifejezett értékvesztés, illetve értékhelyesbítés
 fedezeti ügylettel nem fedezett forintértékét összevontan kell figyelembe venni
 kapcsolt vállalkozásnak minősülő
 külföldi gazdálkodó szervezetben lévő
Elkerülhető, hogy árfolyamveszteség
 devizás (eredmény ág) és értékhelyesbítés (tőke ág)
 tulajdoni részesedést jelentő egyidejűleg kerüljön elszámolásra
 nem kereskedési célú befektetésről van
szó Ilyen értékpapírokat nem lehet bevonni a
devizás tételek fordulónapi értékelésébe
Példa:
Bekerülési érték 10 e $/db × 190 = 1900 E Ft Megoldás:
Piaci érték a fordulónapon 12 e $/db × 188 = 2256 E Ft Piaci érték 11 e $ × 188 = 2068 E Ft
Piaci érték mérlegkészítéskor11 e $/db × 185 = 2035 E Ft Bekerülési érték 1900 E Ft
A különleges szabályon alapuló értékeléssel határozza Értékhelyesbítés +168 E Ft
meg az értékhelyesbítés összegét!
Külön-külön meghatározva:
Értékhelyesbítés Árfolyamveszteség Együtt
1 e $ × 190 = 190 E Ft 11 e $ × (188-190) = -22 E Ft 168 E Ft
Értékhelyesbítés
P > K
Tartós,
jelentős
Értékhelyesbítés Nem kötelező!
Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök
- Vagyoni értékű jogok A beruházások és a

beruházásokra adott Részesedések
- Szellemi termékek előlegek kivételével
Alkalmazásának feltétele
ha mikrogazdálkodói
Kettős könyvvitel vezetése Nem alkalmazhatja beszámolót készít
Értékhelyesbítés
folytatás
Értékhelyesbítés Értékelési tartalék
A mérlegben elkülönítetten kell A saját tőke más elemei nem

szerepeltetni egészíthető ki vele, terhére
Csak együtt mozoghat kötelezettség nem teljesíthető
A kötelező könyvvizsgálat keretében történik

Könyvvizsgálati kötelezettség
kapcsolódik hozzá
Ha nincs könyvvizsgálat az értékelés felülvizsgálatára független
könyvvizsgálót kell megbízni
Ha az értékelési eljárást egyszer alkalmazzuk, akkor minden évben újra kell vizsgálni az
értéket és az elszámolt összeget helyesbíteni kell.
Elszámolásának eredményre gyakorolt hatása nem lehet
T 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése T 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

vagy fordítva
K 4. Értékhelyesbítés értékelési K 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése
tartaléka
Valós értéken történő értékelés
EU jogharmonizáció
Bevezetésének indokai
A bekerülési értéken alapuló megbízható és valós
összképet meghaladó többlet információ nyújtása
Kapcsolódó mérlegtételek
(„A” változat)
Eszközök Források
A. III. 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési D. VI. 2. Valós értékelés értékelési tartaléka
különbözete F. III. 9. kötelezettségek értékelési tartaléka
B. II. 6. Követelések értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési
7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
különbözete
B. III. 5. Értékpapírok értékelési különbözete
folytatás
Valós érték
(Fair value)
az az összeg, amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható, illetve megvásárolható) vagy egy
kötelezettség rendezhető megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek
között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) keretében.
A valós érték fajtái
a) Piaci érték b) Általános értékelési

eljárásokkal
meghatározott érték
(amely elfogadhatóan
1) Tőzsdén jegyzett 2) Szabad megállapodás 3) Számított piaci érték
közelíti a piaci értéket)
árfolyam szerinti ár (összetevők, vagy
hasonló instrumentumok
alapján meghatározott) Jelenérték
A valós érték meghatározásánál a sorrendet figyelembe kell venni!

folytatás
Csak a kettős könyvvitelt vezető
vállalkozó választhatja A törvényben nem szabályozott
kérdésekben a vonatkozó kormányrendet Könyvvizsgálati kötelezettség van
(kivéve a mikrogazdálkodói
beszámolót készítő) előírásait lehet alkalmazni
Ha választja, akkor az ide

vonatkozó törvényi előírásokat
A VÉ alkalmazásának feltételei, általános szabályai
be kell tartani
Ha választja, akkor a mérlegben való szerepeltetéstől függetlenül a pénzügyi

eszközöket négy, a pénzügyi kötelezettségeket pedig kettő csoportba kell sorolni.
(kivéve a fedezeti ügylet részét képezőket)
pénzügyi eszközök pénzügyi kötelezettségek

VÉ kell
1. Kereskedési célú A származékos
2. Értékesíthető VÉ lehet 1. Kereskedési célú ügyletek is
3. Lejáratig tartott 2. Egyéb pénzügyi
4. Gazdálkodó által VÉ nem lehet instrumentumok
keletkeztetett
Minden olyan szerződés vagy megállapodás, amely az egyik félnél követelést, a másik
Pénzügyi instrumentum
félnél pedig kötelezettséget, vagy tőkeinstrumentumot jelent.
folytatás
A befektetett pénzügyi eszközök Visszavásárolt saját

közé sorolt, kapcsolt tulajdoni tulajdoni részesedésekre
részesedésekre
Árura vonatkozó leszállítási Egyedi jellemzőkkel

Az előző ábrán túlmenően nem
határidős és opciós ügyletre alkalmazható a valós értéken történő
értékelés
rendelkező pénzügyi
(nem származékos ügylet) instrumentumra
Ha a valós érték megbízhatóan nem Klimatikus, geológiai vagy egyéb

fizikai
határozható meg
változókhoz kapcsolódó határidős és
Átsorolási szabályok opciós ügyletre
Lehet, ha a rendkívüli körülmények indokolják
Nem jellemző
Kereskedési célú Értékesíthető
lehet
Nem lehet
Nincs értelme
Gazdálkodó által keletkeztetett Lejáratig tartott
Nem lehet: Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelést, a munkavállalókkal szembeni követelést, a biztosítási
szerződésből eredő követelést és a költségvetéssel szembeni követelést.
folytatás
Áttérések a valós értékelés miatt
Mikor?
F F+1 Fz
Feladatok
Átsorolások elvégzése Nyitó rendező tételek elszámolása
A pénzügyi eszközök és a pénzügyi A valós értékelésbe vont pénzügyi instrumentumok

kötelezettségek csoportjainak kialakítása korábbi értékelésének visszakönyvelése és az
értékelési különbözet elszámolása
F: fordulónap
F+1: fordulónapot követő első nap (ekkor lehet áttérni) Értékelési különbözet (ÉK) = Valós érték – bekerülési érték
Fz: záró fordulónap (ekkor lehet visszatérni)
folytatás
Értékelési különbözetek elszámolása
Mérlegen kívüli tételek

Mérlegen belüli tételek
(származékos ügyletek)
Kereskedési célú származékos

Kereskedési célú Eredményt érintő elszámolás ügyletek
pénzügyi eszközök, (pénzügyi műveletek egyéb Piaci érték fedezeti ügyletek
pénzügyi kötelezettségek bevételei és ráfordításai, illetve Kamatfedezeti célú piaci érték
ÉK +/- kapott és fizetendő kamat) fedezeti ügyletek
ÉK +/-
Saját tőkét érintő elszámolás

3. § (7) bek. 10. pont
Értékesíthető • CF fedezeti ügyletek

pénzügyi eszközök • Nettó befektetés fedezeti
ügylet
ÉK csak pozitív lehet ÉK +/- lehet
Értékvesztés lehet Értékvesztés nem lehet
folytatás
Tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása
Ügyletek
Azonnali Származékos
Határidős Opciós Swap
Tőzsdei Tőzsdén kívüli Tőzsdei Tőzsdén kívüli Tőzsdén kívüli

(Futures) (Forward)
Fizikai teljesítésű (leszállításos) Pénzügyi rendezéses (elszámolási)
Fedezeti Nem fedezeti

Származékos leszállításos Valós értéken történő értékelés
ügylet zárásaként beszerzett folytatás
eszköz esetén a különbözet
nem ÉK, hanem az eszköz Állományba vétel (aktiválás és passziválás)
értékét módosítja.
Bekerüléskor Év végi értékeléskor

a bekerülési értéket a könyv szerinti értéket
Valós értékre kell helyesbíteni a különbözet elszámolásával.

A későbbiekben az ÉK változását kell értelemszerűen
meghatározni és elszámolni.
Az ÉK pozitív és negatív is lehet.
(kivéve az értékesíthető pénzügyi eszközöket, mert ekkor a negatív ÉK helyett értékvesztést kell elszámolni)
Példa mérlegen belüli pénzügyi eszközök valós értékelésére
Határidős ügylet keretében 200 db részvényt vásároltunk 5,1 E Ft/db egységáron készpénzért.
Napi árfolyam a határidős ügylet zárásának napján: 5 E Ft/db.
A részvényekből 120 db-ot forgatási célúnak, 80 db-ot tartósnak minősítettünk.
A részvények árfolyama:
- fordulónapon 5,2 E Ft/db
- mérlegkészítéskor 5,25 E Ft/db.
Feladat:: könyvelje a tárgyévi gazdasági eseményeket, ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél is

alkalmazzuk a valós értéken történő értékelést.
Feladat megoldása
Sorszám Gazdasági esemény T K Forint
1 Tartós részvények állományba vétele

1/1 Fizetett ellenérték (80 db × 5,1 E Ft/db) 172 381 408.000
1/2* Valós értékre értékelés 80 × (5,1-5) 879 172 8.000
2 Forgatási célú részvények állományba vétele
2/1 Fizetett ellenérték (120 db × 5,1 E Ft/db) 372 381 612.000
2/2* Valós értékre értékelés 120 × (5,1-5) 879 372 12.000
3 Kötési ár törlése a nullás számlaosztályból 041 049 1.020.000
4 Év végi értékelés
4/1 Tartós részvényeknél
Az ÉK elszámolása 80 × (5,1- 5) 178 4172 20.000
4/2 Forgatási célú részvényeknél (fordulónap)
Az ÉK elszámolása 120× (5,2-5) 372 979 24.000
Nem ÉK, mert mint realizált eredményt kell kimutatni a leszállításos ügyletnél
(a konkrét eszköz értékét kell módosítani)
041. Jövőbeni kötelezettség, 049. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla, 178. Részesedések ÉK,
381. Pénztár, 172. Egyéb tartós részesedés, 375. Értékpapírok ÉK,
372. Egyéb részesedés, 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka
879. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, 979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei.
folytatás
Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés kapcsolat
Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés
 Általános értékelési eljárásokkal számított  Pénzügyi instrumentumok

feltételek (jelenérték) hasznosítását, ha az jelentős
Például: diszkonttényező, hatással van a vagyoni helyzetre
belső megtérülési ráta, várható
osztaléknövekedési ráta
 A számított piaci érték meghatározásánál
figyelembe vett tényezők
 Az ÉK nagysága, változása
 Kockázatkezelési és fedezeti
 A pénzügyi instrumentumok csoportjai
ügylet politikát
és valós értékük
 Származékos ügyletek csoportjai
 Fedezeti ügyletek hatékonysága
 A valós értékelés értékelési tartalékának
 Az ár-, hitel-, kamat-, likviditás-
változása és cash-flow kockázatot
 Az áttérés hatása az eredményre
A vagyon célszerű tagolásának szükségessége
Szempontok, amelyeket a mérleg összeállításánál figyelembe kell venni!
1. Az immateriális 2. A befektetett pénzügyi 3. Az immateriális javakra és 4. A hosszú lejáratú

javakat és a tárgyi eszközöket a tárgyi eszközökre adott kölcsönök, bankbetétek
eszközöket nettó értékvesztéssel előlegeket (35. számlacsoport) és értékpapírok
értéken kell csökkentett, visszaírással elkülönítetten szerepeltetjük az következő évi lejáratát
szerepeltetni. növelt értéken mutatjuk ki. említett mérlegcsoportokban. a forgóeszközök
megfelelő tételein
szerepeltetjük.
10. Követeléseink esetleges
túlfizetéseit az egyéb rövid 5. A készletek között
elkülönítetten
lejáratú kötelezettségek
között kell kimutatni a készletekre adott
kell kimutatni. előlegeket (35. számlacsoport).
6. A követelések között elkülönítetten

9. A hosszú lejáratú kötelezettségek
szerepeltetjük a kapcsolt, a jelentős és
következő évi törlesztő részletét a az egyéb részesedési viszonyban
lévő vállalkozással szembeni
megfelelő rövid lejáratú 8. A kötelezettségek között követeléseket.
kötelezettségek között elkülönítetten mutatjuk ki a
szerepeltetjük. Kapcsolt, a jelentős és az 7. Adónemenként vizsgálva a visszajáró
egyéb részesedési
A hátrasorolt kötelezettségeket nem viszonyban lévő összegeket, kötelezettségeink esetleges
szabad a rövid lejáratú kötelezettségek vállalkozással szembeni túlfizetéseit az egyéb követelések között
közé átsorolni. tartozásainkat. mutatjuk ki.

Bemutató Mérleg

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Bemutató Mérleg

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Mérlegképes könyvelő

Tervgazdasági rendszerben Piacgazdasági rendszerben

Állam, mint tulajdonos… 2.) A gazdaság szereplői Valós tulajdonos…

A vagyonelem mozgását, irányát és a vagyonra

Például egy saját előállítású immateriális eszköz

Szabályozásra van szükség: kell az origó.

Állami szabályozás Szabályozott önszabályozás

(állami szervek általi) szakmai szervezetek kapnak

az állam csak akkor avatkozik be, ha a

A számvitel nemzetközi szabályozásának alapját jelenleg két

US-GAAP Lassú konvergencia IAS (IFRS)

Összefoglaló kifejezésként magukban foglalják az alábbiakat:

Keretelvek IAS-ok, IFRS-ek SIC-ek, IFRIC-ek

A 2015-től hatályos szabályok megtalálhatók az IASB hivatalos honlapján

Szükséges az egyes rendszerek egymáshoz

Irányelvek (4, 7, 8) Rendeletek Közlemények Ajánlások

a tagországoknak nemzeti kötelező és közvetlenül szakmai állásfoglalások cselekvési elvárások

 2005-től a tőzsdén jegyzett vállalkozások

 Egyedi beszámolóknál lehet, de az Szt. szerinti

Európai Pénzügyi Beszámolási Csoport (EFRAG) bevezetési javaslatot tesz az

A Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport (SARG) véleményezi a javaslatot

Az Európai Bizottság Számviteli Szabályozó Bizottsága (ARC) javaslatot tesz a

Az Európai Parlament illetve az Európai Tanács dönt a bevezetésről

Az IFRS-ek befogadása egyenként történt/történik. Hosszú bürokratikus

Kihirdették: 2013. június 29.

Hatálybalépés: Kihirdetést követő 20. napon

2016. január 1-jétől vagy a

Szabály alapú tőkekövetelmény („Szolvencia I”)

Egy- egy mérlegcélból A koalíciós tagok információs

Anyagunk tárgyát képezi Nem képezi anyagunk tárgyát

Fordulónapi beszámoló mérlege

Alapvetően dinamikus mérlegelmélet

- épít a makro és mikrogazdasággal foglalkozó tudományágak

- szoros kapcsolatban áll a jogtudomány különböző ágaival

- szoros kapcsolatban áll a pénzügyekkel, szervezéssel,

rendszere magában foglalja:

fogalma: olyan információrendszer, amely a gazdálkodó szervezetek

A számvitel fogalmán a számvitel súlypontjai értendők.

A számvitel súlypontjai a vagyon és vagyonváltozások

megjelenítése nyomon követése kommunikálása

Milyen értéken? Kettős könyvvitel Beszámoló összeállításával

Milyen értéket képvisel az adott jelenség?

az aktiválás és passziválás kritériumaival

A vagyon és a vagyonváltozások kommunikálása a beszámolók segítségével történik .

A kommunikálásra szükség van, mert

a szervezetet irányítani, a változásokra

Mérlegben történő értékelés Mérlegen kívüli értékelés

Értékelési eljárások Értékelési elvek

Hogyan közelítjük az értékelés tárgyait és Az eszközök és források értékelési módját

Értékelési elvek Értékelési eljárások

dinamikus mérleg realizált eredmény meghatározása

nem terjedtek el (nem foglalkozunk vele)

Megkülönböztetése azért fontos, mert a havi

egyszerűsített éves beszámoló mérlege

összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlege

intern (belső célú) mérlegek

Intern: különböző döntés-előkészítéseket szolgálnak  az információkat a vezetői információrendszer

A II. világháborút A tervgazdálkodás A piacgazdaságra való

1723 Üzleti könyvek kötelező vezetése

Hites könyvvizsgálói képesítés bevezetése

Országos Számviteli Bizottság. (1946) 1952-ig működött.

A II. világháborút megelőzően A tervgazdálkodás időszakában A piacgazdaságra való áttérés

A tervgazdálkodás kezdetén 1968. január elsejétől