BOHDAN HMELNICKIJ

ÉS A
FELSZABADÍTÓ
MOZGALOM
ELŐZMÉNYEI Készítette: Kontros Ferenc
 Bevezetőleg
◦ Az 1648-1654-es felszabadító háborúnak kiemelt helye van
Ukrajna történelmében:
◦ Az ukránoknak ez a szabadságért, az egyenlőségért, a hazaszertettért és
a vallásért vívott háború volt.
◦ A nemzeti öntudatra való ébredés.

◦ De Kelet-Európa történelmében is fontos eseményként van

jelen.
◦ A Rzeczpospolita „arany béke és nyugalom” időszakának a vége.
◦ Az orosz befolyás növekedésének a kezdte.
◦ A Rzeczpospolita befolyásának és hatalmának a hanyatlása.

2
 Kitörésének előzményének három főpontja:

1. Társadalmi problémák 2. Vallási kérdés

3. Személyesügy: Bohdan Hmelnickij

3
TÁRSADALMI
PROBLÉMÁK
„arany béke és nyugalom” időszak idején

4
 Külső problémák hatása
◦ Nagy ország – sok néppel.
◦ A reformáció és a harmincéves háború.
◦ A reformáció is terjedt az északnyugati vidékeken.
◦ Török és tatár veszély
◦ Rablóportyák a határmenti vidékeken
◦ Költséges háborúk ellenük
◦ Orosz veszély keletről

5
 Nép és a nemesség
◦ Lengyelek „átvették” a litvánoktól az ukrán földeket.
◦ A litvánok együttműködőbbek voltak.
◦ Az állam struktúrája – nemesi köztársaság szenátussal (Szejm)
◦ A központi és királyi hatalom gyenge volt.
◦ A lengyel nemesség hatalma
◦ Feudalizmus – ami sokkal sanyargatóbb volt a nyugatihoz képest.
◦ A nyugati vívmányok és eszmék lassan terjedtek el.

6
 A Kozákság
◦ A kozákság már a kezdetektől fogva problémás tényező volt.
◦ A királyság fontos és jó zsoldos és határvédő szerepük miatt.
◦ Főleg harcias kultúrájuk és makacs önfejűségük.
Szicsi kozákok helyzete
- Menekültek, rablók, parasztok, szegények
„gyülekezete”
- Határvédők a tatárok ellen.
- „Állam az államban” elképzelés, ami a
lengyeleknek nem tetszett.
- Felkelések és megmozdulások jogaik védelméért.
- 1638-tól: a nem regisztrált kozák jobbágynak
minősült.
Lajstromozott kozákok helyzete
- Zsoldosként harcoltak a lengyel királyért.
- Elégedetlenek voltak a zsoldjuk
fizetésének elmaradásáról. Felkelések és
megmozdulások ez ellen.
- 1638-as „Zaporozsjei Kozák Had
Ordinációja” 6000 főben állapította meg
létszámukat.
- Egyre jobban felügyelték őket a
lengyelek.
7
A VALLÁS KÉRDÉSE
„arany béke és nyugalom” időszak idején

8
 Az egyházak helyzete a 16. sz.
◦ A Rzeczpospolita törekvése a vallási
egységért.
◦ A világiak egyre növekvő beavatkozása és a
kegyúri rendelet bomlasztotta a
pravoszláviát.
◦ 1590: titkos gyűlések Vatikánnal és a
hatalommal.
◦ 1596. breszti unió – az unitus egyház
létrejötte.

9
 Az unió hatása
◦ Valójában a breszti vallási unió nem oldotta a vallási problémákat – sőt, a két egyház
mellett egy harmadikat hozott létre.
◦ 1596-tól a pravoszláviát hivatalosan is megszűntnek ítélték.
◦ De a lakosság túlnyomó része továbbra is ehhez ragaszkodott.
◦ A kozákok léptek: a pravoszlávia védelmezői lettek.
◦ Lélektani és vallási következmény:
◦ Unitusoknak árulóknak tekintették.
◦ Az unitusoknak nem akarták elárulni a pravoszláv tradíciókat.

Rohoza, az első görög katolikus

metropolita 10
 Elégedetlenség a 17. század elején
◦ Mindkét ukrán egyháznak nyomós okai voltak:
◦ Unitus klérus: a lenéző magatartást a katolikusok részéről az „egyesültek” felé
◦ Ortodox egyház: nem sikerült kieszközölni a varsói kormányzattól a legitim működés
engedélyét.
◦ III. Zsigmond 1632-ben visszaállította az ortodoxok vallás gyakorlatát.
◦ Felmerült a kérdés a két egyház között: a vallási egység helyreállítása, Kijevi központtal.

Ezen törekvésekhez nem volt reális esély, így kudarcba fulladtak.

11
SZEMÉLYESÜGY:
BOHDAN
HMELNICKIJ
12
 Származása
◦ Születésének helye is ideje bizonytalan:
◦ 1595-ben dec. 27. vagy nov. 11-én.
◦ A Csihirinhez közeli Szubotivon.
◦ Apja Mihajló Hmelnickij, nemesi családból származó lengyel katonatiszt.
◦ Anyja Ahafija, feltehetően kozák származású volt.

13
 Fiatal évei
◦ Korai szakasza nem dokumentált.
◦ Feltehetően helyi papnál tanult először.
◦ Később egy lengyel jezsuita iskolában tanult (Jaroslavaban vagy Lvivben)
◦ 1617-ben fejezi be.
◦ Széleskörű történelemtudással, lengyel és latin nyelvismerettel végezte el.
◦ Nem vette fel a római katolikus hitet.
◦ Tanulmányai után apját követe katonaként.

14
 Fiatal évei
◦ Az 1620. évi cecorai csatában elvesztette apját és fogságba került.
◦ A pasánál vagy hajónál volt rab.
◦ Fogsága idején elsajátítja a török nyelvet.
◦ 1622-ben megszökött vagy kiváltották:
◦ Anyja váltotta ki.
◦ Vagy Kristóf Zbaraszki, 30 ezer tallért fizetett a csata rabjaiért.

15
 Szolgálata a kozákoknál
◦ Regisztrált kozák lett a Csihirini Regimentnél.
◦ 1625-től számos sikeres tengeri hadjáraton vett részt. E hadjáratok során
szotnyik lett.
◦ Kiváló tárgyalói képességekkel rendelkezett és tiszteletet követelt
kozáktársaitól. Hamar ezredes lett.
◦ 1637. augusztus 30: egy kozák delegáció tagjaként volt jelent a lengyel
királynál a kozák érdekeket képviselve.

16
 Magánélete
◦ Apja földjén, Szubotívon művelte és vezetgette a
birtokát.
◦ Elvette Hanna Szomkivnát, egy gazdag perejaszlavi
kozák lányát. Szubotívban telepedtek le.
◦ Három lányuk (Sztepanida, Olena és Katerina)
◦ és két fiúk (Timis és Jurij) született.

Hanna Szomkivna

17
 Daniel Csaplinszkij
◦ Sztanislaw Koiecpolski halála után fia, Alekszander rendezni
akarta apja birtokait. Ő igényt tartott Hmelnickij birtokára.
◦ Hmelnickij számos levelet küld a királynak és számos magasrangúnak.
◦ 1645: a csihirini sztaroszta, Daniel Csaplinszkij hivatalos
engedélyt kapott Koiceposlkitól Hmelnickij földjére.
◦ Válaszul: 1646 nyarán a királlyal találkozót szervezett
Hmelnickij
◦ A király az oldalán akarta a kozákokat, ezért királyi okiratot adott.

IV. Ulászló lengyel király

18
◦ Csaplinszkijt nem érdekelte a királyi(!) okirat.
◦ 1647-től Csaplinszkij megpróbálja elüldözni Hmelnickijt.
◦ Két alkalommal feldúlta a birtokot – jelentős kár és egyiken brutálisan megverette Jurijt.
◦ Ismét a királyhoz fordult segítségért: hiába.
◦ A király félt konfrontálódni az erős mágnásokkal.
◦ 1647-ben Hmelnickij családjával elhagyta a birtokát…

19
◦ Újabb tragédia: meghalt a felesége.
◦ Ezért elveszi Helena Csaplinszkat, „A Sztyeppe Helejánát”
◦ Hmelnickij tovább próbálkozott a lengyeleknél.
◦ Kozák-lengyel megbeszéléseknél mindig felhozta ügyét.
◦ Több levelet írt és szólt magas rangúaknak.

Mind sikertelen volt...

20
◦ Lengyeleknél támogatást nem talált – kozák társainál igen.
◦ 1647 tavaszán több kozák regimentnél volt és többször tanácskozott a kozák
vezetőkkel.
◦ Mind ez gyanús volt a lengyeleknek. Ezért:
◦ Alekszander Koiecpolski parancsára elfogták és kivégezni akarták másnap őt hamarabb
◦ Csakhogy Hmelnickij Csihirini regimentjéből egy polkovnik, aki őt tartotta fogva, megszöktette
őt.
◦ Hmelnickij már nem tért haza, hanem a Zsaporizsjai Szicsbe vágtatott támogatóihoz…

21
22
 Köszönöm a figyelmet
◦ Felhasznált források:
◦ Font Márta és Varga Beáta 2006. Ukrajna története, Bölcsész Konzorcium, Szeged
◦ Norman Davies 2006. Lengyelország története, Osiris Kiadó, Budapest
◦ Encyclopaedia Britannica: Bohdan Khmelnytsky -
https://www.britannica.com/biography/Bohdan-Khmelnytsky
◦ Encyclopaedia Britannica: Histofy of Poland – The Cossacks and Bohdan Khmelnytsky –
https://www.britannica.com/place/Poland/The-Cossacks#ref396835

23