Stressz, megküzdés, pszichológiai

immunrendszer
Készítette: Farkas Péter
Stressz-kérdőív
 26 állítást olvashat a következő diákon.

 Válaszoljon igen, vagy nem válasszal, hogy érvényes-e Önre

az állítás tartalma.
 1. Sokat túlórázom
 2. Erősen koncentrálok
 3. Képtelen vagyok másoknak átadni a feladataimból
 4. Úgy érzem, feladataimat mindig tökéletesen kell megoldanom
 5. Gyorsan beszélek, járok és (vagy) vezetek
 6. Gyakran szorít az idő
 7. Erős bennem a versenyszellem
 8. Ritkán vagyok boldog és elégedett
 9. Úgy érzem, nem én irányítom az életemet
 10. Gyakran kockáztatok
 11. Gyakran érzem úgy, hogy nincs aki segítsen
 12. Nehezemre esik, hogy kiálljak magamért
 13. Úgy érem, mások kihasználnak
 14. Általában magamba fojtom a dühömet
 15. Ha boldogtalan vagyok, ritkán mondom el másoknak
 16. Ha dühös leszek, később bűntudatom támad miatta
 17. Általában elrejtem az érzéseimet
 18. Igyekszem elkerülni a másokkal való konfliktust
 19. Nehezemre esik másoktól szívességet kérni
 20. Többnyire halogatom a nehéz döntések meghozatalát
 20. Többnyire halogatom a nehéz döntések meghozatalát
 21. Nehézségeim vannak az életritmusom irányításával
 22. Úgy érem, nincs elegendő tartalékom
 23. Mostanában gyakran szorongok
 24. Előfordul, hogy úgy érzem, a stressz az idegeimre megy
 25. Könnyebben felháborodok, mint általában
 26. Gondjaim vannak az alvással
Stressz-kérdőív kiértékelése
 Minden igen válasz 1 pont.

 0-6 Elhanyagolható stressz

 7-10 Kisfokú stressz
 11-15 Közepes fokú stressz
 16-26 Jelentős stressz (stressz-kezelő készségek elsajátítása
javasolt)
A stressz
 Lehet terhelő, vagy inspiráló
 Bizonyos fokig az élet normális velejárója DE
Krízishelyzetben nem az!
 eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott válaszát jelölő
orvosi szakkifejezés volt. Ma → jelentése nagyjából „tartós
idegesség” vagy „folyamatos feszültség”, mely rendszerint egy
vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a
szervezet részéről.

 Tartósan fennálló stressz → komoly egészségkárosodást

eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.
 Stressz – Az az állapot, amelybe az emberek fizikai vagy
pszichológiai jóllétüket fenyegető eseményekre adott
válaszként kerülnek.
 Stresszkeltő események – Olyan események, amelyeket az
egyén fizikai vagy pszichológiai jóllétét veszélyeztetőnek
észlel.
 Stresszreakció –Az olyan eseményekre adott válaszok,
melyeket az egyén jóllétét veszélyeztetőnek észlel. Ezek
részben testi válaszok, melyek felkészítik a szervezetet a
vészhelyzetre („harcolj, vagy menekülj”) másrészt
pszichológiai reakciók.
A stresszkeltő események
 :•az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus
események,
 •befolyásolhatatlan események,
 •bejósolhatatlan események,
 •az események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek
és énképünknek.
Pszichés megterhelések
 Stresszhatás: a szervezetet érő fizikai és szellemi megterhelés
és az ezekből adódó kimerültség, vagy a sebesülés okozta
fájdalom, vérveszteség.

 Magyarázó elméletek:
Stressz, mint ingerület: stresszokozó helyzetek behatárolása
Stressz, mint észlelt fenyegetés: amit annak érzünk
Stressz, mint válasz: alkalmazkodás általános tünete
Stressz jellemzői
 Stressz a szervezet nem specifikus válasza a megszokottnál
nagyobb igénybevételre.
 Bármilyen stresszor hatására működésbe lépnek a „beépített”
stresszreakciók
 A stressz nem feltétlenül egy káros hatás vagy negatív élmény
eredménye : eustressz, distressz.
 Nem élhetünk stressz nélkül.

Folyamata:
 Alarm (riasztási) szakasz
 Ellenállási szakasz
 Kimerülés szakasza
A stressz fajtái
 Általános stressz – együtt élünk vele
 Kumulatív stressz – már rengeteg következménye lehet
 Esemény stressz – Pl. haláleset kapcsán Ismerjük fel,
melyikkel van dolgunk!

 Normális stressz – kiváltó ok megszűnik, a stressz eltűnik

Probléma – a kiváltó ok megszűntével a stressz megmarad
Stressz szimptómák
Értelmi
 Csökken az észlelés – a szemtanúk mást látnak
 Csökken a koncentráció, az emlékező képesség – lehet, hogy
fél óra múlva mást mesél el
 Csökken a döntési képesség – Ne állítsuk választások elé!
Opciókat vázoljunk, de csak keveset! Alapdolgokat nehezen
dönt el (Milyen vizet kér?).
 Romlik a figyelem, a pontosság
Érzelmi
 Komoly családi, kulturális háttere van (zsidóság, cigányság)
 Félelem, pánik
 Gyász, visszavonulás, apátia
 Ön-túlbecsülés – ez a legkomolyabb rizikó az akut fázisban. Pl.
a balesetet szenvedett ember, nem akar segítséget elfogadni,
azt mondja, ki tud jönni egyedül is a roncsból. Nem érzi
reálisan a veszélyt.
Testi
 Szív és vérkeringése diszreguláció
 Alvászavarok
 Étvágytalanság
 „Öngyógyítás” – koffein, nikotin, alkohol, orvosság

Viselkedéses
 Minden reakció elképzelhető!
 Menekülés
 Apátia
 Mindenre képes vagyok
 Szétesés
Stresszkeltő életesemények
 Stresszkeltő minden olyan életesemény, amely jelentős
mértékű alkalmazkodást kíván.

 Holmes és Rahe 1967-ben kidolgozták az életesemények

stresszkeltő hatásának skáláját.

 Ezen a 100 fokozatú skálán önkényesen 50-re rögzítették a

házasságkötést, és valamennyi egyéb esemény stresszkeltő
hatását ehhez viszonyítva ítéltették meg 400 különböző
életkorú és társadalmi helyzetű emberrel.
Életesemények stresszértéke
 Házastárs halála - 100
 Válás - 73
 Különélés - 65
 Börtön - 63
 Baleset, vagy betegség - 53
 Házasságkötés - 50
 Állás elvesztése - 47
 Kibékülés a házastárssal - 45
 Nyugdíjazás - 45
 Családtag betegsége - 44
 Terhesség - 40
 Szexuális problémák - 39
 Új családtag befogadása - 39
 Üzleti problémák - 39
 Anyagi helyzet változása - 38
 Közeli barát halála - 37
 Új munkaterület - 36
 Jelzálog érvényesítése - 30
 Új beosztás - 29
 Gyermek elköltözése - 29
 Probléma a házastárs szüleivel - 29
 Kitűnő személyes teljesítmény - 28
 Feleség munkába állása, vagy munka abbahagyása - 26
 Iskola kezdete, vagy vége - 26
 Életkörülmények változása - 25
 Személyes szokások megváltozása - 24
 Vita a főnökkel - 23
 Költözés - 20
 Iskolaváltoztatás - 20
 Hobbiváltoztatás - 19
 Templomba járási szokások megváltoztatása - 19
 Társasági szokások megváltoztatása - 18
 Alvási szokások megváltoztatása - 18
 Étkezési szokások megváltoztatása - 15
 Üdülés - 13
 Karácsony - 12
 Apróbb szabálysértések - 11
Különböző foglalkozások és a stressz
 Megállapították, hogy a stressz tekintetében messze elől járnak
az egyenruhás foglalkozások, melyek átlaga 6,4 pont.
 Rendőri munka 7,7-es stresszátlag.
 Börtönőrök és a pilóták 7,5 pont.
 Tűzoltók és a mentőszolgálat stressz-szintje 6,3 pont.

 A legalacsonyabb stressz-szint: mezőgazdasági foglalkozások

3,9. Kereskedelem 5,3 , egészségügy 4,6 , szolgáltató ipar 4,5
kormányzati hivatalok 4,2 , ipari termelés 5,1 , kivétel a
bányászat a 8,3 pont.
 A foglalkozások stressz-szintjének megállapításánál a
következő tényezőket vették figyelembe:
 rossz munkakörülmények
 munka veszélyességi fokozata
 váltott műszak
 túlórázás
 munkával járó utazás
 új technológiára átállás
 túlterheltség
 felelősség
 felettes-beosztott viszony
 azonos szintű munkatársi viszony
 munkahelyi karrier
Stressz hatásainak csökkentése
 Stresszorok számának csökkentése
 Testedzés, fizikai erőnlét megtartása/növelése
 Várható stresszhelyzetekre való felkészülés
 Relaxáció, légzésgyakorlatok
 Kibeszélés, kiírás
 Megítélés megváltoztatása
 Önmagunkkal folytatott konstruktív beszélgetés
 Az elkerülhetetlen belátása
 Pszichikai visszavonulás
 Pótcselekvés
Megküzdés
 Problémacentrikus reagálás, amelyben a fenyegetés elhárítása a
környezet megváltoztatása a cél.

 Támasz keresés: a cél ilyenkor is a helyzet megváltoztatása, a

fenyegetettség megszüntetése, de ehhez közreműködőket
igényel a személy.

 Feszültségkontroll: az alapvető cél a személyiség stabilitásának

megőrzése, a figyelem a fenyegetésről az én-re terelődik, de a
személy nem adja fel a leküzdés, a helyzetmódosítás
lehetőségét.
 Figyelemelterelés: elhárítási manőver, a személy kilép a
helyzetből, halogatja a közbeavatkozást.
 Emóció fókusz: a személy erőfeszítései arra irányulnak, hogy a
fenyegetettség keltette negatív, kellemetlen emocionális állapotot
megszüntesse.
 Emóció kiürítés: a fenyegetettség okozta feszültséget a személy
kontrollálatlan, nem célirányos reakciókban vezeti le, actin-out
megnyilvánulások révén.
 Önbüntetés: a fenyegetést a negatív emocionális élményeket úgy
értelmezi a személy, mint jogos törvényszerű válaszokat az ő
korábbi helytelen, nem kívánatos viselkedésére.
 Belenyugvás: a személy próbálkozása a kínos helyzettel való
együttélésre, külső kontroll attitűdös helyzetértelmezés.
Pszichológiai Immunrendszer
 Az individuum megküzdési forráskapacitását alkotó személyiségtényezők
egy integrált személyiségen belüli rendszerként foghatók fel, amit
pszichológiai immunrendszerként definiálhatunk. (Oláh Attila, 1996)
 Megküzdő-potenciál dimenziói:

Pozitív gondolkodás alrendszer: ·

 Optimizmus ·
 Koherenciaérzék ·
 Kontrollképesség ·
 Self-respect

A környezeti források kezelésére szolgáló kompetenciák: ·

 Forrást monitorozó képesség ·
 Forrást mobilizáló képesség ·
 Forrást teremtő képesség
Self-reguláció hatékonyságát biztosító kompetenciák:
 Szinkronképesség ·
 Kitartás ·
 Impulzivitás ·
 Emocionális érzékenység ·
 Emocionális kontroll ·
 Ingerlékenység-gátlás

A szociális források kezelésére szolgáló kompetenciák: ·

 Szociális forrást monitorozó képesség ·
 Szociális forrást mobilizáló képesség
 Forrást teremtő képesség
 Köszönöm a figyelmet!