ÉLET A SARKVIDÉKEN

SARKVIDÉKEK
• A sarkvidékek állandóan fagyos.
• A sarkok közelében, a sarkvidéki övben már nincsenek napszakok.
• Ezeken a tájakon fél éven át sötétség honol.
• A felszín állandóan jég borítja, nincs növénytakaró.
 JEGESMEDVE
• A ragadozó emlősök rendjének legnagyobb testű képviselője (a 
kodiak-medve mellett). Teste nyúlánk, feje és arcorra megnyúlt,
szemfoga gyengén fejlett, apró füle és rövid farka csökkenti a
hőleadást. Szeme kicsiny, nyaka hosszú, lábai a többi medvéénél
jóval szélesebbek és hosszabbak, lábszárai rövidek, de vastagok
és izmosak, ujjait csaknem hosszúságuk feléig úszóhártya köti
össze, karmai rövidek.
 FÓKA
• A fókák kültakarója más emlősökéhez hasonló felépítésű: felhámból,
irhából és a bőr alatti zsírrétegből áll. Az irhában helyezkednek el a
szőrtüszők, az izzadság- és a faggyúmirigyek.
• A fókák szőrzete hosszabb, durva fedőszőrökből és sűrűbb, rövid,
finom belső szőrzetből áll.
• A valódi fókák szőrzetén sok esetben jellegzetes mintázat látható.
Hátuk többnyire sötétebb színű, mint hasuk.. 
 PINGVIN
• A pingvinek különös testalkatú madarak. A legnagyobb
pingvinféle 115 centiméter, a legkisebb csak 40 centiméter
magas. Mivel sarló alakú, hegyes szárnyukat a repüléshez
hasonló módon – bár a levegő helyett a vízben történő
helyváltoztatáshoz, úszáshoz – használják, mellcsonti
tarajuk nem korcsosodott el úgy, mint például a 
futómadaraké: a tarajon és a széles lapockán hatalmas
izmok tapadnak.
 SARKI RÓKA
• A sarki rókák meglehetősen kis termetű állatok:
magasságuk 25–30 centiméteres, testhosszuk pedig
átlagosan 55–70 centiméter hosszú, amihez körülbelül 30
centiméteres farok kapcsolódik; testtömegük 2,5–8 
kilogramm között mozog.
• Füleik a hőleadás csökkentése érdekében meglehetősen
kicsik, és egész testüket dús szőrzet borítja.
 SARKI FÉNY
•A sarki fény – amit más néven északi fénynek is szokás nevezni – egy különös alkotása
a bolygónknak. Számtalan filmben, történetben, zenében, vagy mesében jelent már meg,
mégis kevesen tudják, hogy pontosan hogyan is keletkezik, vagy mi is ez valójában!
• A sarki fény a napból származó töltött részecskék behatolásakor keletkezik, amik
kölcsönhatásba lépnek a légkörben található részecskékkel. Ütköznek, ionizálják
egymást, aminek a hatására fény keletkezik. A fény színe pedig a molekulára
jellemző színnel bír, vagyis az oxigén miatt vörös és zöld színben fog játszani.
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET