Alkotmányosság alapelvei

• Hatalmi ágak szétválasztása

• Jogállamiság – a törvény uralkodik
• Népszuverenitás
• Emberi jogok elismerése, fenntartása
• Törvény előtti egyenlőség
 Harmadik Magyar Köztársaság
1989. október23.
1. 1918. november 16. – „népköztársaság”
2. 1946/I. tc. – köztársaság (1946. február 1.)
3. 1989. október 23.

( 1919. március 21 – tanácsköztársaság

1920/I.tc. – király nélküli királyság-1920.március 1.
1949/XX.tc.- népköztársaság – 1949. augusztus 20.)
 1989. Október 23. 12.00
Szűrös Mátyás – országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök
 1989. Október 23. 12.00
Szűrös Mátyás
•  "Most, a 20. század vége felé közeledvén, a szabad,
demokratikus Magyarország megteremtésében Kossuth Lajos,
Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző
magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok
demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az
utóbbi 40 esztendő - különösen az 1956-os októberi
népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás -
történelmi tanulságaitól is indíttatva, megalkottuk az új
köztársaság törvényes alapjait (...). A Magyar Köztársaság
független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári
demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt
érvényesülnek."
 Harmadik Magyar Köztársaság
• 1989/XXXI. törvény 1949-es alkotmány
módosítása (1949/XX. Törvényt 80%-ban>
sztálini alkotmány)
• Magyar Köztársaság független, demokratikus
jogállam
• Hatalommegosztás alkotmányos elve
érvényesül (ogy., kormány, független bíróság)
• Alkotmánybíróság (alkotmányvédelem)
 Harmadik Magyar Köztársaság
•  Állami Számvevőszék- ogy.pénzügyi-
gazdasági ellenőrző szerv
• Állampolgári jogok országgyűlési biztosa
• Többpártrendszer
• Parlamentarizmus – közvetett demokrácia
• Szociális piacgazdaság (állam is szerepet vállal,
magántulajdon és állami tulajdon
egyenrangú) 
 Új Alaptörvény
2011/2012
• 1989 –ben nem alkottak új alaptörvényt >
1949/XX.tc módosítása
• 2011. április 25-én fogadta el az ogy. Az új
Alaptörvényt
• 2012. január 1 :hatályba lép az új Alaptörvény
 Új Alaptörvény
2011/2012
• Az Alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma,
amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos
legfontosabb szabályokat.
• öt részből áll:
1. Preambulum (Nemzeti Hitvallás)
2. Alapvetés (államforma, területi struktúra, jelképek, ünnepek, európai
integráció, határon túl élő magyarok és Magyarországon élő nemzetiségek)
3. Szabadság és felelősség (alkotmányos alapjogok)
4. Az állam (államszervezet alapjai)
5. Különleges jogrend (rendkívüli helyzetek)

• Sarkalatos törvények (pl. 1993- állampolgársági tv., nemzetiségi, válaztójogi

tv..)- részletesen szabályozzák az egyes területeket
Magyarország címere
Piros – erő; fehér – hűség; zöld - remény
 Államterület
• 1920.június 4. (Trianon)> 1947 (Párizs)
• 1947 – 3 települést még elcsatoltak a trianoni
határon kívül: Horvátjárfalu, Oroszvár,
Dunacsun
• 93 000 km2
• Területi beosztás: főváros (kerületek), megyék,
járások( 2013 óta), városok, községek
 Államszerkezet
• Unitárius = egységes, egyszerű
• Nincsenek önálló államisággal rendelkező
területek
 Állampolgárság
• Állampolgársági törvény: 1993 (sarkalatos törvény)
• Vérségi elv – leszármazás
• Kivétel : területen születés elve (talált gyerek, hontalan szülők gyereke)
• Utólag bekövetkező családjogi tények
• Honosítás : állampolgárság megszerzése (8 év folyamatos ittlakás, állampolgári ismeretek,
magyar nyelv ismerete)
• Kedvezményes honosítás (3 / 1 év)
• Visszahonosítás
• Állampolgárság megszűnése: lemondás visszavonás
• Köztársasági elnök dönt állampolgársági kérdésekbe,
• Európai Uniós állampolgárság : 2004. május 1-től
• Magyarország elismeri a kettős állampolgárságot
• 2010 – egyszerűsített honosítási eljárásról szóló tv.- határon túli magyarok magyar
állampolgárságot kedvezményesen szerezhetnek: magyar nyelv ismerete, magyar
felmenők (2004-es népszavazás eredménytelen)
 Választójog
• Demokratikus
• Magyar állampolgár
• 18. életév
• Nincs eltiltva (tartós befolyásoltság, bírói ítélettel)
• Magyarországi lakhellyel > területi, egyéni
választókerületi választójogosultság
• Magyarországi lakhely nélkül> területi listára szavazhat
• Aktív választójog= választó
• Passzív választójog= választható
• Önkormányzati választásnál:
- lakóhelyen kell tartózkodni
- Nem feltétel a magyar állampolgárság, ha van
lakcímkártya
 Közvetlen demokrácia - népszavazás
• Típusai:
 Országos – helyi
 Kötelező – fakultatív
• Kötelező országos : 200 000 választópolgár
kezdeményezésével; köztársasági elnök, kormány
kezdeményezésére ogy. döntés alapján > ügydöntő >
érvényes és eredményes eredmény 3 évig kötelező (ogy.
Törvényt alkot)
• Fakultatív országos 100 000 választópolgár
kezdeményezésével >ogy. rendeli el > érvényes eredményes
>ogy. tárgyal róla
 Közvetlen demokrácia - népszavazás
• Tabu témák (amiről nem lehet népszavazást tartani- nem teljes.):
 Költségvetés
 Adók
 Személyi kérdések ( miniszterelnök személye pl.)
 Alaptörvény módosítása
 Ogy. feloszlatása
 Nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek
 Közkegyelem
 Katonai műveletek
 hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot,
megelőző védelmi helyzet
 Népszavazás
• Érvényes a népszavazás, ha az összes
választópolgár legalább fele érvényesen
szavazott,
• Eredményes, ha az érvényesen szavazók több
mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos
választ adott (ettől van eltérés)
1997-2012 érvényesség/eredményesség
• 1997-ben aktuálpolitikai okok miatt változtattak: presztízskérdésnek
tekintette a kormányzat, hogy a NATO-tagságról döntő referendum
érvényes és eredményes legyen. Csakhogy erősen kérdéses volt: az
érvényességhez szükséges 50 százalékos részvétel összejön-e. A kormány a
kockázatot minimalizálandó egy alkotmánymódosító csomagban - a
legkevésbé elegáns módon, ún. salátatörvényben - azt terjesztette a Ház
elé, hogy egy országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen
szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes
választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos
("egyirányú") választ ad. Az Országgyűlés elfogadta, és a számítás bejött: az
1997. november 16-i referendumon a részvétel valóban 50 százalék alatt
maradt (49,24 százalék), viszont az igenek aránya elsöprő lett: a szavazáson
megjelentek 85,33 százaléka támogatta a NATO-ba belépést, ami az összes
választásra jogosult polgár 41,5 százalékának felelt meg.
 2012
• Visszaállították a 2007 előtti érvényességre
vonatkozó szabályokat.
 Népszavazások
• 1989 – érvényes, eredményes („négyigenes”) 1990 –
érvénytelen (Köztársasági elnököt közvetlenül
válasszák?)
• 1997 – érvényes, eredményes ( NATO tagság)
• 2003 – érvényes, eredményes ( EU tagság)
• 2004 – eredménytelen (kedvezményes honosítás,
eü.intézmények maradjanak állami kézben)
• 2008 – érvényes, eredményes ( kórházi napidíj
eltörlése, vizitdíj eltörlése, felsőoktatási képzési
hozzájárulás eltörlése)
 Helyi népszavazások
• Kötelező (pl. faluegyesítés)
• fakultatív
 Közvetlen demokrácia - népszavazás

• Ogy. Dönt (30 nap)

• Köztársasági elnök rögzíti az időpontot (15
nap)
 Választás
demokratikus elvei
• Általános (nincs diszkrimináció, minden
nagykorú állampolgárt megillet)
• Egyenlő (minden szavazat ugyanannyit ér)
• Titkos (fülkés)
• Közvetlen (én közvetlenül adom le a voksom)
 Közvetett demokrácia
• Választási rendszerek típusai:
1. Többségi – egyéni választókerületi (abszolút
és relatív többségi)
2. Arányos – listás
3. Vegyes (1.-2. együtt)
Magyar választási rendszer
1990-2010
 Magyar választási rendszer
1990-2010
• Vegyes választási rendszer
• Kétfordulós
• 386 mandátum
• Egyéni választókerületi/többségi:
• Egyéni választókerületi jelölés feltétele: 750, az ajánló személyi
számával és aláírásával ellátott ajánlás (egy választópolgár több
jelöltet is támogathat) > kopogtató cédula – tilos munkahelyen,
eü.intézményben, közlekedési eszközön…
 2 forduló: 1. fordulón győzelemhez abszolút többség kellett, 2.
fordulón relatív többség
 Töredékszavazatok>Országos lista (58 mandátum)
• Területi pártlisták
 Egy forduló
 152 mandátum
 Töredékszavazat> országos lista (58)
 2011-es választási törvény
• Cél: racionalizálás, költséghatékonyság…
 2011-es választási törvény
• Egyfordulós
• 199 mandátum: 106 egyéni választókerületi +93 országos lista
• Relatív többség > többségi/ egyéni választókerületi
• Töredékszavazat/kompenzációs szavazat > országos listához (egyéni választókerületi
választásnál a győzelemhez nem szükséges szavazatok :1.győztes szavazatszám mínusz
2.helyezett szavazatszám mínusz 1; vesztes jelöltek szavazatai
• Nemzetiségi lista > kedvezményes kvóta ( az országos lista terhére>>93 mandátumhoz tartozik)
• Nemzetiségi szószóló (listán szereplő 1. személy, a mandátumot nem szerző nemzetiségek is
részt vehetnek a parlament munkájában, szavazati jog nélkül)
• Országos listát csak párt állíthat (9 megyében és Budapesten min.27 egyéni választókerületi
jelöltet állít)
• Egyéni választókerületi jelölés feltétele: 1000, az ajánló személyi számával és aláírásával
ellátott ajánlás (egy választópolgár több jelöltet is támogathat
• Nemzetiségi lista állítás feltétele: nemzetiség 1%, de max. 1500 ajánlás> nem állíthatnak közös
listát, minimum 3 név a listán
• 5% (1 párt),10% (2párt),15% (3 vagy több párt)küszöb
• https://
www.youtube.com/watch?v=1DFDsjvBVJk
• https://www.youtube.com/watch?v=kdc9xXQr
cm8
 Kormányforma
• Parlamentáris demokrácia
• Montesquieu-i elvek érvényesülése
• Népszuverenítás, társadalmi szerződés
• Erős parlament
• Stabil kormány
• Gyenge köztársasági elnök
• Fékek és ellensúlyok
 Bizalmi szavazás
 Konstruktív bizalmatlansági indítvány
 4 évenkénti választások
 Köztársasági elnök politikai vétó, alkotmányossági vétó
 Alkotmánybíróság(AB)
 Állami Számvevőszék > ogy. ellenőrzése
 Ogy. vizsgálóbizottsági rendszere
 Köztársasági elnök ellenőrzése (AB)
 Országgyűlés
Parlament –Steindl Imre 1904
• 199 képviselő
• Parlamenti patkó
• Nyilvános ülések (média,
karzatjegy)
• Két ülésszak:
1. tavaszi: február 1 – június
15
2. Őszi: szeptember 1 –
december 15
 Országgyűlés

• Határozatképesség:
A képviselők több, mint fele jelen
van
• Parlamenti döntések fő
szabály szerint:
Nyílt szavazással (de személyi
kérdésekben titkos pl.)
• Parlamenti játékszabályok> Az
Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI.
Törvény
• 1 parlamenti ciklus: 4 év
 Országgyűlés

• Feloszlatható:
 Köztársasági elnök > új
választásokat ír ki kezelési
időszak kudarcakor,
központi költségvetést nem
fogadják el III.15-ig
 Saját magát
• Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság
ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.
• Magyar jelnyelv is elfogadott
• Anyanyelvi felszólalás – előtte jelezni
kell(nemzetiségek)
 Országgyűlési
képviselő
• Az országgyűlési képviselőket a
választópolgárok általános és egyenlő
választójog alapján, közvetlen és titkos
szavazással, a választók akaratának szabad
kifejezését biztosító választáson, sarkalatos
törvényben meghatározott módon választják.
• Társadalmi szerződés- népszuverenítás elve
érvényesül > közvetett demokrácia 
 Országgyűlési
képviselő
• A képviselő joga és
kötelessége, hogy
kezdeményezően részt
vegyen az Országgyűlés
munkájában, elősegítse
annak eredményes
működését. Kötelessége
részt venni az Országgyűlés
ülésein, továbbá annak az
országgyűlési bizottságnak
az ülésein, amelynek tagja.
 Országgyűlés
képviselő

• Szabad mandátum
• 4 év
• Összeférhetetlenség : minden
olyan befolyástól függetleníteni
kell, ami eltérítheti a köz
képviseletétől
 Nem lehet képviselő:
Köztársasági elnök, alkotmánybíró,
ombudsman, Állami
Számvevőszék elnöke, bíró,
kormánytisztviselő,
polgármester(2014 szigorítás)
 Országgyűlés
képviselő
• Mentelmi jog
(sérthetetlenség)
 Mentelmi jog
felfüggesztéséről az ogy.
határoz
• Javadalmazás
• Éves vagyonnyilatkozat
• Kapcsolat a
választópolgárokkal
 Országgyűlés
képviselő
• A képviselők klasszikus részvételi jogai és kötelességei az alábbiak:
a) az ülésen való megjelenés és részvétel joga,
b) a beszédjog (felszólalási jog),
c) a javaslattételi (kezdeményezési és indítványozási) jog,
d) a szavazáshoz való jog,
e) parlamenti tisztségek viselésének joga.
• A speciális képviselői jogok:
a) a kérdés joga,
b) az interpelláció joga (írásban benyújtott képviselői kérdés a
kormányhoz vagy annak egy tagjához az országgyűlésben)
c) információkérés joga.
 kezdeményezési és indítványozási jog
országgyűlési képviselő
• Országgyűlés rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli
ülés(1/5 képviselő)
• Zárt ülés (1/5 képviselő)
• Vita (1/5 képviselő)
• Közt. Elnök jelölése (mindenki 1-et)> min 1/5 kell
• Közt.elnök hatalmától megfosztása
• Konstruktív bizalmatlansági indítvány a min.elnökkel
szemben(1/5 képviselő)
• Törvénykezdeményezés joga
 Országgyűlés
képviselő
• Az országgyűlési képviselő megbízatását a választással
nyeri el.
• A képviselői megbízatás megszűnik:
 Országgyűlés megbízatásának megszűnésével
 lemondással,
 képviselő választójogának elvesztésével,
 képviselő halálával,
 összeférhetetlenségének kimondásával,
 egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés
munkájában.
• A képviselők csak akkor tudják ellátni feladataikat, ha
rendelkeznek mindazokkal az információkkal, amelyek
munkájukhoz szükségesek. Különösen fontos, hogy az
Országgyűlés által alkotott törvények végrehajtását
ellenőrizzék, ennek érdekében tájékozódhassanak a végrehajtó
hatalom tevékenységéről. Az Országgyűlésről szóló törvény ezt
kétféle módon segíti elő. Egyrészt arra kötelezi az állami
szerveket, hogy támogassák a képviselőket megbízatásuk
ellátásában, adják meg részükre a szükséges felvilágosítást,
másrészt a képviselők jogaként fogalmazza meg a valamennyi
közintézménybe való bejutást, illetve a dokumentumokhoz,
kiadványokhoz való hozzáférést.
 Nemzetiségi szószóló
• A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot
nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló
képviseli az Országgyűlésben.
• A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első
helyen szereplő jelölt lesz.
• Országgyűlés ülésén felszólalhat,kérdést intézhet
• Országgyűlés ülésén szavazati joggal nem
rendelkezik.
• Anyanyelvén is felszólalhat (ha előre jelezte)
 Országgyűlés
Frakciók
• ogy-i képviselőcsoportok
Tevékenység összehangolása> növeli a parlament
működésének hatékonyságát
Ogy. munkaszervezete
Alkotmányos kötelezettség
Egy párt képviselői alkotják
Egy pártnak egy frakciója lehet
Házszabályban meghatározzák a
min.képviselőszámot (kezdetben 10>15, LEHET
KEVESEBB IS MA! Feltétel: előző választásokon
indult országos listával, és jutott is mandátumhoz)
Képviselő: kiléphet, kizárható
Kilépés után 6 hónapig nem léphet másik frakcióba
Frakciófegyelem
 saját szabályzat, alapszabály
Vezetőt választanak

http://www.parlament.hu/fotitkar/frak/frakbev.htm
 Országgyűlés szervezeti, működési rendje
• Házszabály
• Országgyűlési törvény
• Ogy.tisztségviselői(http://
www.parlament.hu/orszaggyules-tisztsegviseloi) :
 Házelnök (Kövér László)
 Alelnök (5 pl.Lezsák Sándor)
 (Háznagy)
 Jegyzők
• Házbizottság
(konszenzusteremtés):
 Tisztségviselők
 Frakcióvezetők
 Országgyűlés szervezeti, működési rendje
• Bizottságok:
 Állandó (2018-ban 20 )
-  A törvényalkotási eljárásban igen jelentős az
állandó bizottságok szerepe, mivel a részletes
vitát 2014 óta a bizottsági üléseken folytatják le.
- Az állandó bizottság munkájában bizottsági
tagként minden képviselőcsoportból annyi
képviselő vehet részt, amennyi a frakciók közötti
létszámaránynak megfelel. >kormánypárti
képviselők többségben (kivétel van)
 Eseti
- Pl. nemzeti lovas program előkészítése, a
parlagfű-mentesség előmozdítása, új alkotmány
előkészítése.
- Meghatározott időre,
- tagjainak fele lehet nem képviselő, de szav. jog
nélkül
• Az Országgyűlés az alakuló ülésén hozza
létre az állandó bizottsági rendszerét és
dönt arról, hogy hány bizottság kerüljön
létrehozásra, milyen elnevezéssel,
mennyi taggal és tisztségviselővel
működjenek.
• Az Országgyűlésről szóló törvény előírja,
hogy kötelező létrehozni a Mentelmi,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és
mandátumvizsgáló bizottságot
(paritásos elv), valamint alkotmányügyi
kérdésekkel, költségvetéssel,
külügyekkel, honvédelemmel, európai
uniós ügyekkel, nemzetbiztonsággal és
nemzetpolitikával foglalkozó állandó
bizottságot.
 Bizottságok:
 Vizsgáló
- paritásos elv a részvételben kormánypárt-
ellenzék
- Képviselők 1/5 kezd.
- Csak képviselők
 Nemzetiségeket képviselő
 Törvényalkotási (2014-től)
• Bizottságok szerepe:
 Kezdeményező
 Véleményező
 Javaslattevő
 Ellenőrző
 Ügydöntő
• Minden képviselő számára biztosítani kell,
hogy egy bizottság munkájában részt
vehessen.(kivétel kormány)
Országgyűlés szervezeti, működési rendje

• Országgyűlés Hivatala
• Országgyűlési Könyvtár
• Magyarország hivatalos
lapja, amelyben a
határozatokat közzéteszik
és a törvényeket
kihirdetik:
Magyar Közlöny
(www.mhk.hu)
• A hatályos törvények és
határozatok elérhetők:
 www.njt.hu internetes
oldal
 Országgyűlés feladatai
• Törvényalkotás
• Ellenőrzés > kormány
(interpelláció, politikai vita,
kérdés, bizottságok; Állami
Számvevőszék,
ombudsman)
• Személyi döntések
• Hagyományos államügyek:
külügy, hadügy, európai
uniós ügyek, különleges
jogrend bevezetése
 Az Országgyűlés milyen vezető közjogi
tisztségviselőket választ?
• köztársasági elnököt
• Miniszterelnököt
• Alkotmánybíróság tagjait
• Kúria elnökét
• legfőbb ügyészt
• alapvető jogok biztosát és helyetteseit
• Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit
• Országos Bírósági Hivatal elnökét
• Médiatanács elnökét és tagjait
• Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját,
• Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának elnökét és tagjait,
• Független Rendészeti Panasztestület tagjait
• Országgyűlés elnökét
 Törvényalkotás
• Törvénykezdeményezés
joga:
1. köztársasági elnök,
2. kormány,
3. országgyűlési bizottság
4. országgyűlési képviselő
 Törvényhozás menete
• Házszabály
1. Törvényjavaslatot az Országgyűlés elnöke számára kell benyújtani
2. döntés születik a javaslat tárgysorozatba, illetve napirendre vételéről. (bizottság a
törvényjavaslat benyújtásától számított harminc (sürgősség esetén nyolc) napon belül
határoz)
3. Általános vita:törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási
elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. A vitában elsőként
a törvényjavaslat előterjesztője kap szót, ezután – ha az előterjesztő nem a Kormány volt – a
Kormány képviselője. Ezt követően a kijelölt bizottság előadója foglalja össze a bizottság
ajánlását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a bizottság kisebbsége ismerteti véleményét.
Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke
(előadója), majd a képviselőcsoportok tagjai, s ezt követően a független képviselők
szólalhatnak fel. Az általános vita lezárása után az Országgyűlés dönt arról, hogy a
törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e. Ha a törvényjavaslathoz az általános vita
lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elő, az elnök figyelmezteti az Országgyűlést,
hogy részletes vitára nem kerül sor. Részletes vitára az általános vitát követően kerül sor,
amennyiben az általános vita lezárásáig módosító javaslatok érkeznek a törvényjavaslathoz.
1. Részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a
bizottság ajánlásának megvitatásából áll. A részletes vita lezárásáig lehetősége van a
képviselőknek a módosító javaslatokhoz újabb, ún. kapcsolódó módosító javaslatot
tenni
2. Szavazások:A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás,
majd az egész törvényről szóló zárószavazás következik. A törvényeket az Országgyűlés,
amennyiben az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, a jelen lévő országgyűlési
képviselők több mint felének szavazatával hozza meg. A sarkalatos törvények
elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges. Valamennyi képviselő kétharmadának a szavazata szükséges az
Alaptörvény elfogadásához és módosításához, valamint az Alaptörvényből eredő
hatásköröknek az Európai Unió részére történő átadását biztosító nemzetközi szerződés
kötelező hatályának elismeréséhez
3. Előzetes, és utólagos normakontroll, politikai vétó
4. Hatályba lépés: Országgyűlés elnöke aláírja> köztársasági elnök aláírja (15 nap)>
Magyar Közlönyben megjelenik
 Előzetes normakontroll
alkotmányossági vétó
• Az elfogadott, de még ki nem hirdetett
jogszabályok vizsgálata, amelyre a
köztársasági elnök tehet javaslatot. Ha a
köztársasági elnök a parlament által elfogadott
törvényt alkotmányellenesnek tartja, akkor
aláírás helyett megküldi azt az
Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó).
Ilyen esetben az Alkotmánybíróság soron kívül
dönt a törvény alkotmányosságáról.
 Utólagos normakontroll
• Alkotmánybíróság közvetlenül az
Alkotmányból következő hatásköre.
• Kezdeményező: Kormány, az országgyűlési
képviselők egynegyede, alapvető jogok biztosa
• Felülvizsgálja a jogszabályoknak az
Alaptörvénnyel való összhangját.
 Mi a különbség a rendelet és a törvény
között?
• Törvény az Országgyűlés által megalkotott és hivatalos lapban
kihirdetett általános magatartási formát előíró jogszabály, amely a
jogforrási hierarchiában az Alaptörvényt követően helyezkedik
el, vagyis nem lehet azzal ellentétes. A törvényt az Országgyűlés
az Alaptörvény előírásai alapján önállóan alkotja meg.
• A rendelet a jogforrási hierarchia következő szintjén
elhelyezkedő, törvényben nem szabályozott tárgykörben
alkotott jogszabály, amelyet önálló jogalkotói hatáskörben vagy
felhatalmazás alapján a kormány, más jogszabály felhatalmazása
alapján pedig a kormány, a kormánytagja, az önálló szabályozó
szerv vezetője, az önkormányzat, valamint Magyar Nemzeti
Bank elnöke alkothat.
 Kormány
•  Végrehajtó hatalom csúcsszerve
• miniszterelnökből és a miniszterekből áll.
• A kormányt a miniszterelnök vezeti, akinek
legfőbb feladata, hogy meghatározza a
kormány politikájának általános irányát.
• A miniszterek egy-egy szakterület irányításáért
felelősek
 Kormányalakítás
• Választások után
• Parlamenti többségi elv
• Államfő javasolja a győztes párt/ok vezetőjét
kormányalakításra
• Ogy. Választja meg
• Ogy. Dönt a kormány programjáról is egyben
• Minisztereket a miniszterelnök javaslatára a közt.elnök
nevezi ki (tárca nélküli miniszterek is lehetnek)
• A miniszterelnök hatásköre a kormányátalakítás (új
kinevezés, felmentés)
• Miniszter, miniszterelnök lehet ogy. képviselő
• Miniszter lehet párton kívüli szakember
 Miniszterelnök
• Domináns szerep
• Képviseli a kormányt
• Bizalmi szavazás
• Konstruktív bizalmatlansági indítvány
• A miniszterelnök megbízatásával a kormány
megbízatása is megszűnik.
 Bizalmi szavazás

2006 Gyurcsány Ferenc

• Az alkotmány szerint a bizalmi
szavazást a kormány
javasolhatja miniszterelnöke
útján az Országgyűlésben, és
amennyiben a szavazáson
nem kapja meg a többséget,
köteles lemondani. Ezután
korlátozott jogkörű, ügyvezető
kormányként folytatja
munkáját az új kabinet
megalakulásáig.
 Bizalmi szavazás
2006.10.06 Gyurcsány bizalmi szavazás
• A köztársasági elnöknek kell • Gyurcsány biztosra ment 2006-ban
jelölnie, de ha ezt a jelöltet • A koalíciónak 189 szocialista és 20
szabaddemokrata, vagyis összesen
40 napig nem választja meg
209 képviselője volt (386 összes
a parlament, akkor a képviselőből)
közt.elnök feloszlathatja az • Egyszerű többséget kellett elérni
országgyűlést, és új (194 szavazat elég volt..)
választást kell kiírnia.  • Eredmény:207/165
• https://
www.youtube.com/watch?v=gj63
da1WzEM
• https://www.youtube.com/watch?
v=ntKtUFuS0Mc
2006 – MTV székház ostroma
 Konstruktív bizalmatlansági indítvány

• kormánnyal szemben kezdeményezi a

parlament képviselőinek min. 1/5-e + új
me.jelölt megnevezése
• nyílt szavazás – klasszikus többség > kezelési
szakasz> államfő felkér egy új politikust
kormányalakításra> ha nem jön be, akkor
feloszlatja a parlamentet és új választásokat ír
ki
Miniszterelnök megbízatása megszűnik

• Új ogy. megalakulásával
• Lemond
• Ogy. Megvonja a bizalmat tőle
• Halál
• Összeférhetetlenség
 Magyarország miniszterelnökei a
rendszerváltás után
Antall József 1990-1993 (MDF) Boross Péter 1993-1994 (MDF)
 Magyarország miniszterelnökei a
rendszerváltás után
Horn Gyula 1994-1998 (MSZP) Orbán Viktor I. 1998-2002 (FIDESZ)
 Magyarország miniszterelnökei a
rendszerváltás után
Medgyessy Péter 2002-2004 (MSZP) Gyurcsány Ferenc 2004-2009 (MSZP)
Bajnai Gordon 2009-2010 párton kívüli Orbán Viktor 2010-….
 Ügyvezető kormány
• Korlátozott jogkör az új kormány
megalakulásáig
• Nem köthet nemzetközi szerződést
• Korlátozott rendeletalkotás
 Kormány feladatai
• Alaptörvény tartalmazza
• Kormányzati tevékenység végzése
• Közigazgatás legfelsőbb szintű végzése
 Kormány ügyrendje
• Kabinetek, kormánybizottságok, kormánybiztosok
létrehozása
• Kormányfő munkáját a Miniszterelnökség segíti
• Rendszeres heti ülések> döntéseit a me. mondja ki
• ülések előkészítése: Államtitkári értekezletek
• Rendeletet alkot vagy határozatot hoz
• Sajtószóvivő rendszeresen tájékoztatja a
közvéleményt (hivatalos sajtóközlemény)
 MINISZTÉRIUMOK
• Agrárminisztérium - Dr. Nagy István
• Belügyminisztérium - Dr. Pintér Sándor
• Emberi Erőforrások Minisztériuma - Dr. Kásler Miklós
• Honvédelmi Minisztérium - Dr. Benkő Tibor
• Igazságügyi Minisztérium -Dr. Varga Judit
• Innovációs és Technológiai Minisztérium - Dr. Palkovics László
• Külgazdasági és Külügyminisztérium - Szijjártó Péter
• Miniszterelnöki Kabinetiroda - Rogán Antal
• Miniszterelnökség - Gulyás Gergely
• Pénzügyminisztérium - Varga Mihály
 Minisztérium felépítése
• https://kormany.hu/miniszteriumok
 Közigazgatás
• Az állam szervezetrendszere, melyen keresztül
a közfeladatait végzi
• Általános elvei:
1. Törvényesség
2. Hatékonyság, demokratizmus
3. Eljárási kötelezettség
4. Jogorvoslati jogosultság
5. Nyilvánosság ellenőrzöttség
 Közigazgatási szervek
1. Kormánynak közvetlenül alárendelt szervek –
államigazgatási szervek (rendőrség,NAV,
kormányhivatalok)
2. Önkormányzatok hivatalai – önkormányzati
igazgatás
3. Minisztérium- legmagasabb szintű közig.
szerv
 Minisztérium
• Legmagasabb szintű közig. szerv
• Ogy. Létesíthet, szüntethet meg
• Miniszter áll az élén> felelősség a miniszterelnöké
• Vezető tisztségviselők: államtitkár (miniszter munkáját
segíti, helyettesítheti), közigazgatási államtitkár
(kormánytisztviselők munkáját irányítja – bürokrácia),
helyettes államtitkár (egy szakterület vezetője)
• Közt. Elnök nevezi ki őket a miniszterelnök
javaslatára
 Kormányhivatalok
• Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve
• Fővárosi, megyei, 2013-tól járási is
• Cél a hatékonyság fokozása: az állampolgár
ügyeit egy helyen, lakóhelyhez legközelebbi
kormányablakban intézhesse
 Közigazgatás feladatai
1. Hagyományos államügyek – állam belső rend,
külső védelem, diplomácia
2. Gazdasági igazgatás
3. Oktatási, művelődési, szociális, egészségügyi
igazgatás
 Alkotmánybíróság
1990. január 1.
• 15 tagját az Országgyűlés választja meg minősített többséggel
(az összes képviselő kétharmadának szavazatával), 12 évre.
• Feltétel: jogi végzettség, betöltött 45. év, kiemelkedő tudású
elméleti jogász (egyetemi tanár, vagy a Magyar Tudományos
Akadémia doktora), vagy legalább húszévi jogi területen
folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.
• Alkotmánybírákat ogy. 2/3, titkosan választja
( frakciók>jelölőbizottság)> esküt tesz az ogy. előtt
• Függetlenek (mentelmi jog, összeférhetetlenség)
• Elmozdíthatatlanok (ogy.se mozdíthatja el)
• Az Alkotmánybíróság tagja nem választható újra. 
• Az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés választja az
alkotmánybírók közül, az elnökhelyettest pedig, az Alkotmánybíróság
elnökének javaslatára, az alkotmánybírók maguk közül választják meg.
• Az elnöknek igazgatási, koordinációs és képviseleti feladata van,
tevékenysége nem érinti az alkotmánybírók függetlenségét.
• Az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésen,öttagú vagy háromtagú
tanácsban vagy egyesbíróként hozza.
• Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság
Hivatala, amely ellátja az Alkotmánybíróság szervezeti, működtetési,
ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait. Az Alkotmánybíróság
Hivatalát a főtitkár vezeti. A főtitkárt az elnök javaslatára a teljes ülés
választja meg.
 Alkotmánybíróság
1990. január 1.
• Felette csak az alkotmány áll.
• Alkotmányvédelem > stabilitást ad a demokráciának!!!
• Határozat formájában döntenek.(>Magyar Közlöny)
• Határozatai mindenkire kötelezőek, fellebbezésnek
helye nincs.
• Rendkívül erős hatáskör:
 Alkotmány védelme (normakontroll)
 Közjogi méltóságok felelősségre vonása
 Emberi jogok védelme (alapjogi bíráskodás)
 Alkotmánybíróság
feladatai
• Alaptörvény értelmezése
• Alkotmányjogi panaszokelbírálása
• Előzetes és utólagos normakontroll
• Nemzetközi jog és belső jog harmóniája
• Hatásköri viták eldöntése
• Alkotmányellenesség megállapítása
• Államfő közjogi felelősségének megállapítása
• Országos népszavazás ogy elleni panaszok elbírálása
 Előzetes normakontroll
• Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma
Magyarországon > nem lehet olyan jogszabályt hozni,
amely ellentétes annak tartalmával. 
• Az elfogadott, de még ki nem hirdetett jogszabályok
vizsgálata, amelyre a köztársasági elnök tehet javaslatot.
Ha a köztársasági elnök a parlament által elfogadott
törvényt alkotmányellenesnek tartja, akkor aláírás helyett
megküldi azt az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági
vétó). Ilyen esetben az Alkotmánybíróság soron kívül dönt a
törvény alkotmányosságáról.(de legkésőbb 30napon belül)
• Ogy. is megküldheti kihirdetés előtt
 Utólagos normakontroll
• Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a
jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való
összhangját.
• Kezdeményező: kormány, országgyűlési
képviselők egynegyede, alapvető jogok biztosa
Alkotmánybírák nyakában az Aranybulla
pecsétjének másolata van
 Ombudsman
Alapvető jogok biztosa
• 1995 óta
• Köztársasági elnök javaslatára ogy. 2/3, titkosan választja
6 évre
• A közigazgatás és a közszolgáltatók vizsgálata >
alkotmányos visszásságok felderítése (jogvédő-ellenőrző)
• Éves beszámolási kötelezettség az ogy. előtt
• Gyermekjog, nemzetiségek jogai, jövő nemzedékek,
veszélyeztetett társadalmi csoportok
• Ajánlás, kezdeményezés, nyilvánosság (ogy. előtt is)
• Hatóságok kötelesek együttműködni
 Köztársasági elnök
• Kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus
működése felett.
• Választása: ogy.,ogy. 1/5 jelölés, titkos szavazás, 2 fordulós( 2/3-os többség
kell),5 évre , 1X újraválasztható, Esküt tesz az ogy. előtt
• Államfői megbízás megszűnése: halál, lemondás, megfosztás, tartós
betegség(90nap),lejár a megbízatás ideje, bűncselekmény,
összeférhetetlenség
• A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági
elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági
elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés
elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés
elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés
elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
 Köztársasági elnök
hatáskörei
• Országgyűlés által elfogadott törvényt annak
kézhezvételétől számított öt napon belül a
köztársasági elnök aláírja, és elrendeli annak
kihirdetését. 
• Előzetes normakontroll indítványozása-
alkotmányossági vétó
• Törvény visszaküldése megfontolásra az
Országgyűlésnek(1X) – politikai vétó
 Köztársasági elnök
hatáskörei
• Az új Országgyűlés és kormány megalakulásában
játszott szerep:
1. Kitűzi az ogy.-i választásokat
2.  A választást követő harminc napon belüli időpontra
összehívja az Országgyűlés alakuló ülését.
3. Javaslatot tesz a miniszterelnök személyére az
Országgyűlésnek
4. A miniszterelnök javaslatára kinevezi a
minisztereket.
 Köztársasági elnök
hatáskörei
• A köztársasági elnök képviseli Magyarországot. - reprezentáció
• Kinevezések, felmentések, jelölések
 Kinevezés/felmentés: miniszterek, hivatásos bírák,
Költségvetési Tanács elnöke,  Magyar Nemzeti Bank (MNB)
elnöke és alelnökei, a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság elnöke, az Egyenlő Bánásmód
Hatóság elnöke, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,
egyetemi tanárok,nagykövetek, tábornokok (miniszeri
ellenjegyzés!)
 Javaslat: miniszterelnök, OBH (Országos Bírósági Hivatal),Kúria
elnöke, Ombudsman, legfőbb ügyész
 Köztársasági elnök
hatáskörei
• Korlátozások nélkül részt vehet, felszólalhat, javaslatokat tehet az ogy. ülésein
• Válságkezelő szerep > ogy. Feloszlatása
• Törvények aláírása, kihirdetése
• Politikai vétó (ogy-nek 1 alkalommal megfontolásra)
• Alkotmányossági vétó= előzetes normakontroll
• Dönt állampolgársági kérdésben (miniszteri ellenjegyzéssel!)
• Magyar Honvédség főparancsnoka, kinevezések ( miniszteri ellenjegyzéssel!)
• Egyéni kegyelmezés( miniszteri ellenjegyzéssel!)
• dönt a városi cím adományozásáról, továbbá község alakításáról, egyesítéséről, a
községegyesítés megszüntetéséről, a város és a község elnevezéséről.
• kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz
• Választások, népszavazás időpontjának kiírása
 Helyi önkormányzatok
• Község, város, járásszékhely város, megyei jogú város, főváros és
23 kerület
• Tm.3100 önkormányzat van ma Magyarországon
• Típusai: 1. Területi(megyei) és 2. települési önkormányzatok
• Az önkormányzatok szintjei között nincsen alá- és fölérendeltségi
viszony, nem utasíthatják egymást, a kölcsönös érdekeket szem
előtt tartván együttműködnek, és tiszteletben tartják egymás
helyi önkormányzáshoz való jogát, autonómiáját.
• Önkormányzati választáson választójoga van:
1.lakóhellyel rendelkező, jelen levő, eu-s álampolgár
2. letelepedett, menekült, bevándorló
 Települési önkormányzat
• 20. § (1) A községi önkormányzat köteles ellátni azokat feladatokat, amelyek a helyi
lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen
igénybevételének lehetőségeit biztosítják.
• (2) A nagyközségi címet használhatják azon községi önkormányzatok, amelyek a törvény
hatálybalépésekor nagyközségi címmel rendelkeztek, továbbá, amelyek területén legalább
háromezer lakos él.
• 21. § (1) A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat - törvényben
meghatározottak szerint - olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és
vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai
szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani.
• (2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely - törvényben meghatározottak
szerint, az abban foglalt kivételekkel - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek
saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek.
• (3) Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e törvény
hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város.
• (4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés.
 Területi önkormányzat
• Megyék
 Budapest
• 22. § (1) Budapest főváros kétszintű önkormányzata (a főváros önkormányzati
rendszere) a fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll.
• (2) A fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati
alapjogaikat tekintve egyenlőek, feladat- és hatásköreik egymástól eltérnek.
• (3) A fővárosi önkormányzat olyan önkormányzat, amely a települési és a területi
önkormányzat feladat- és hatásköreit is elláthatja. A fővárosi önkormányzat
képviselő-testülete a közgyűlés. A közgyűlést a főpolgármester képviseli.
• (3a)A fővárosi közgyűlés tagjai a főpolgármester, a fővárosi kerületek polgármesterei,
valamint a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző kilenc képviselő.
• (4)A főváros területe kerületekre, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül
igazgatott Margitszigetre tagozódik. Minden fővárosi kerületben települési
önkormányzat működik.
• (5) A fővárosban főpolgármesteri hivatal, a fővárosi kerületben polgármesteri hivatal
működik. A főpolgármesteri hivatalt a főjegyző, a kerületi polgármesteri hivatalt a
jegyző vezeti. A fővárosban és a fővárosi kerületben több aljegyző is kinevezhető.
 Helyi önkormányzatok
• Jelölteket és listákat társadalmi szervezetek is
állíthatnak
• Nincs érvényességi küszöb
• Relatív többség elve, egyfordulós választás
• Kompenzációs lista> ne vesszenek el a
szavazatok
• Önkormányzatok vezetőit a lakosság
közvetlenül választja
 Helyi önkormányzatok
• Együtt kell működnie e civilszervezetekkel
• Törvény keretein belül szervezetileg,
hatáskörileg, gazdaságilag önálló
• Vannak kötelezően és önként vállalt feladatai
 2011-es önkormányzati tv.
feladatok
• 13. § (1)A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó
helyi önkormányzati feladatok különösen:
• 1. településfejlesztés, településrendezés;
• 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való
gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak
kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,
gépjárművek parkolásának biztosítása);
• 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
• 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
• 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása,
rovar- és rágcsálóirtás);
• 6. óvodai ellátás;
• 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház,
előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi
közművelődési tevékenység támogatása;
• 8.szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
 2011-es önkormányzati tv.
feladatok
• 9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
• 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint
a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
• 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
• 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
• 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
• 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik -
értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
• 15. sport, ifjúsági ügyek;
• 16. nemzetiségi ügyek;
• 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
• 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
• 19. hulladékgazdálkodás;
• 20. távhőszolgáltatás;
• 21. víziközmű-szolgáltatás
 Változások…centralizáció
• A megyei kormányhivatalok kialakításával és
folyamatos funkció-bővítésével a megyei
önkormányzatok feladatköre leszűkült a
területfejlesztésre (Uniós támogatások)
• Állami centralizáció
 Önkormányzatok eladósodása
• „A felhalmozódott adósságállomány az
államadósság újratermelődésének egyik legfőbb oka,
így 2011. október 3-án Orbán Viktor kormányfő
aláírta a megyei önkormányzatok elnökeivel azt a
politikai szándéknyilatkozatot, amelynek értelmében
2012. január elsejétől az állam átveszi a megyei
önkormányzati intézményeket. „
• A Magyar Állam 2011. december 30-ai hatállyal
átvállalta a megyei önkormányzatok 2011. december
30-án fennálló adósságát és annak járulékait
• Közoktatási intézményeket az állam átvette,
ami azt eredményezte, hogy 2013. január 1-
jével a Klebelsberg Intézményfenntartó
Központ fenntartásába kerültek az oktatáshoz
kapcsolódó intézmények.
• Az átvétel sikeres volt és gyorsan lezajlott. A
művelet legfőbb célja, hogy az ország bármely
pontján tanuló diák ugyanazon műveltségi
javakhoz férhessen hozzá.
 Helyi önkormányzatok
gazdálkodása
• Költségvetése: önállóan gazdálkodik
• Saját bevételeik (pl. helyi adók)
• Átengedett központi adók
• Központi költségvetésből normatív
hozzájárulás
• Gazdálkodó szervezetektől átvett bevételek
 Helyi önkormányzatok
szervezete
• Képviselő-testület (közgyűlés)
• Bizottságok
• Polgármester (főpolgármester)
• Jegyző (aljegyző, főjegyző)
• Polgármesteri hivatalok, megyei
önkormányzati hivatal
 Polgármester
• Nem lehet ogy-i képviselő!
• Képviselő-testület üléseit összehívja, vezeti, elnök
• Polgármesteri hivatal irányítója
• Helyi végrehajtóhatalom feje
• Közvetlenül választják
• Kérheti az önkormányzati döntés újratárgyalását
• Képviselő-testület önfeloszlatásával megszünteti a
polg.mester megbizatását
• „fizetéséről” képviselő-testület dönt
 Alpolgármester
• 74. § (1) A képviselő-testület a polgármester
javaslatára, titkos szavazással, minősített
többséggel a polgármester helyettesítésére,
munkájának segítésére egy alpolgármestert,
főpolgármester-helyettest, a megye
közgyűlése alelnököt (a továbbiakban együtt:
alpolgármester) választ, több alpolgármestert
választhat. A képviselő-testület legalább egy
alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.
 Jegyző
• A polgármester nevezi ki határozatlan időre
• Köztisztviselő
• A törvényesség őre
• Vezeti a képviselő-testület hivatalát
• Nem tagja a képviselő-testületnek
• Ellenőrző szerep> jelzi a jogszabálysértést
 Jegyző
• 81. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt.
• (2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
• (3) A jegyző
• a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
• b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati
hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb
munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
• c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
• d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának
ülésén;
• e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha
a döntésük, működésük jogszabálysértő;
• f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
• g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
• h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
Polgármesteri hivatal / közös önkormányzati
hivatal
• 84. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete
az önkormányzat működésével, valamint a
polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe
tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és
végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására
polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati
hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az
önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami
szervekkel történő együttműködésének
összehangolásában
 Közpénzügyek
Államháztartás
• Állami pénzügyi rendszer, mely segítségével
látja el az állam a feladatait
• Alrendszerei:
1. Központi alrendszer
2. Önkormányzati alrendszer
 Központi költségvetés
Megállapítják:
• Bevételek
• Kiadások
• Költségvetési mérleg
Pénzfedezet:
• Adók
• Állami hitelek
EU alapelv:
• Ne legyen magas az államháztartási hiány
 Központi költségvetés
• OGY. Elfogadja a központi költségvetést és
jóváhagyja a végrehajtását.
• A költségvetési törvény előterjesztője a
pénzügyminiszter (szeptember 30-ig)
• Államadósság arányának csökkentése a
költségvetési tv. feladata
• Elkülönített állami pénzalapok
 Nyugdíjbiztosítási Alap
 Egészségbiztosítási Alap
 Elkülönített állami pénzalapok
• Nemzeti Kulturális Alap
• Nemzeti Foglalkoztatási Alap
• Wesselényi Miklós ár- és belvízvédelmi
Kártalanítási Alap
 Állami Számvevőszék
• 1870 óta
• Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve
• Független a kormánytól
• Elnökét az ogy. (2/3)12 évre választja
• Tájékoztatási kötelezettség az ogy. felé
• Ellenőrzi:
 Központi költségvetés végrehajtását
 Államháztartás gazdálkodását
 Nemzeti vagyon kezelését
 Állami költségvetésből gazdálkodó intézmények ell.> pénzalapok
 Költségvetési Tanács
• Elnökét a közt.elnök nevezi ki 6 évre
• Tagja hivatalból az MNB elnöke , és az Állami
Számvevőszék elnöke
• Központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja
• Költségvetés alkotmányos szabálya, hogy az
államadósság arányát csökkentse >> ezt vizsgálja a
költségvetéstörvény-javaslatnál
• Költségvetési törvény elfogadása előtt a
Költségvetési Tanács hozzájárulása szükséges
 Bankrendszer
• Az ország pénzügyi intézményeinek összessége
• Kétszintű bankrendszer
 Magyar Nemzeti Bank (1924) – jegybank
 hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások (Bankok,
biztosítók, pénzügyi közvetítők)
 Magyar Nemzeti Bank
• Nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó
egységekkel
• Pénzügyi intézmények tevékenységét szabályozza
• Biztosítja a kormányzat pénzigényét
• Bankjegykibocsájtás
• Pénz értékállóságának megőrzése, külső és belső
vásárlóerejének védelme
• Aranyból és devizából készleteket gyűjt
• Az állam pénzügyi politikájának /monetáris politika
irányítója
 Magyar Nemzeti Bank
• Független alkotmányos intézmény, de együttműködik a
kormányzati szervekkel
• Együttműködés az Európai Központi Bankkal
• MNB elnökét a közt.elnök nevezi ki 6 évre
• MNB elnöke Ogy.-nek tartozik beszámolási kötelezettséggel
• Rendeletalkotási jogkör – mindenkire nézve kötelező
( törvénnyel nem ütközhet
Pl. az „Eötvös Loránd” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról
(2019), 10000 forintos bankjegy bevonásáról (2019)
 Civil társadalmi szerveződések
egyesületek, alapítványok
• Nonprofit jelleg – nem végez gazdasági-vállalkozási tevékenység:
sportegyletek, lokálpatrióta e., diáktársaság, term.védelem, családsegítés
• Nem fegyveres szervezet
• Nem célja a politikai hatalom megszerzése
• Támogatható: szja 1%-a
• Alapítás feltételei:
 10 alapító tag
 Tagja lehet magánszemély és jogiszemély
 Alakuló gyűlés > jegyzőkönyv
 Ügyintéző és képviseleti szervek megválasztása
 Bírósági nyilvántartásba vétel
 Alapszabály
 Pártok
• Célja a politikai végrehajtóhatalom megszerzése
• Program
• Párttagság, stabil szavazóbázis
• Független
• Pártvagyon,gazdálkodás >évi beszámoláskötelesség MK-ben> Állami Számvevőszék
ell.
• Pártok szabadon alakíthatók:
 10 alapítótag
 Alapszabály
 Szervezeti struktúra
 Bíróság nyilvántartásba vétel
 Tagja csak magánszemély lehet
Tilos: munkahelyen pártszervet létrehozni, pártállamiság
Párt megszűnik, ha két egymás utáni választáson nem állít jelöltet> egyesület lesz