Halak

Öt kenyér, két hal

„Csak öt kenyerünk van és két halunk” –
felelték. 18„Hozzátok ide!” – mondta, 19s meghagyta,
hogy a nép telepedjék le a fűre, majd fogta az öt
kenyeret meg a két halat, föltekintett az égre, és
megáldotta őket.
Ezután megtörte a kenyereket, odaadta
tanítványainak, a tanítványai pedig a népnek. 20
Mindnyájan ettek s jól is laktak. A maradékból
tizenkét kosarat teleszedtek. 21
Az asszonyokat és a gyerekeket nem számítva
mintegy ötezer férfi evett. (Mt 14,13-21)
 Halak rendszerezése:

• porcos halak – cápák, ráják

• vérteshalak – kecsege
• bojtosúszós hal – Latimeria
• csontos halak
Porcos halak
Vérteshal - kecsege
Vérteshal: viza
A bojtosúszós halak osztályának egyetlen élő faja
a maradványhal.
Evolúciós jelentősége óriási, mivel őseiből alakultak
ki a szárazföldi gerinces állatok ősei.
A ma élő maradványhal igazi élő kövület.
Az Indiai-óceán mélyebb részein él, halakkal és
tintahalakkal táplálkozik.
Úszói mozgékony csontnyélen ülnek, amelynek belső
felépítése emlékeztet a végtagcsontok
elrendeződésére.
 Vázrendszer
belső vázuk porcos vagy csontos


két nagy csoportjuk:

porcos halak csontos halak

(cápák, ráják)
 Porcos halak
A porcos halak osztályába tartozó állatok belső
váza porcokból áll.
Nincs úszóhólyagjuk, ezért úszniuk kell, ha a
vízben emelkedni szeretnének.
Kopoltyúval lélegeznek.
Kopoltyúfedőjük nincs, a fej két oldalán jól
megfigyelhetők a kopoltyúk résszerű nyílásai.
Kevés kivételtől eltekintve ragadozó állatok,
állkapcsukon éles fogak sorakoznak.
Közéjük tartoznak a cápák és a ráják.
 A cápák teste orsó alakú, gyorsan úsznak. Többségük ragadozó, a
zsákmányt hihetetlenül jó szaglásukkal fedezik fel.
 A ráják fenéklakó állatok, testük hát-hasi irányban lapított
Cápák
Cápák
Porcos halak fogsora
 Bőr
hám
többrétegű,
el nem szarusodó laphám

Irha
nyálkatermelő mirigyek
• a nyálka véd a fertőzésektől, súrlódáscsökkentő
• mérgező is lehet!
festéksejtek: általában felül több, alul kevesebb található
pikkelyek (anyaga különleges csontszövet)

Bőralja
zsírfelhalmozódás lehetséges
Harcsa - rejtőszín
Halraj – ezüstös szín
Csontrendszer:
porcos vagy csontos vázuk van
nincs zárt mellkasuk, a szegycsont nem kapcsolja
össze a bordákat
páros és páratlan úszók
harántcsíkolt izomzatuk szelvényezett
a szálka a kötőszövet ipszilon alakú
elcsontosodása
 Csontrendszer
Koponya:
agykoponya
arckoponya
Gerincoszlop:
csigolyák
repülőbordák
Végtagok:
a páros úszóknak kezdetleges függesztő-övük van
páros úszók: mellúszók, hasúszók
páratlan úszók: hátúszó, farokúszó, farok alatti úszó
 Mozgás
vízi életmódhoz alkalmazkodott áramvonalas test
páros úszók:
mell, has – kormányzás
páratlan úszók:
farok – oldalirányú mozgatásával úsznak
farok alatti, hát – egyensúly megtartása
 Úszóhólyag
úszóhólyag: fajsúlycsökkentés, a bélcsatornából
fejlődött
 Légzés
Előbél eredetű kopoltyú
vízben történő légzés
nagy felületű,
lemezes felépítésű
belsejében sűrű érhálózat

Belégzés folyamata:
víz a szájüregbe
kopoltyúfedő emelkedik
kopoltyúrés zárva
víz a szájüregből a
garatüregbe áramlik
Kilégzés:
kopoltyúfedő lezárul
kopoltyúrés nyitva
víz a kopoltyúréseken
kipréselődik
 porcos halak  nincs
kopoltyúrések kopoltyúfedő

kopoltyúfedő

csontos halak
 Táplálkozás

pörölycápa fogai
 Táplálkozás:
lehetnek: növényevők, ragadozók, mindenevők
Előbél:
ránőtt fogak a szájüregben
a ragadozóknak gyökértelen fogaik vannak
a cápáknak több sorban
nyálmirigy nincs
Középbél:
hosszú, van hasnyálmirigy és máj
Utóbél:
rövid
kloáka: a tápcsatorna, a kiválasztó szerv és az ivarszervek
közös kivezető nyílása
 A keringési rendszer
zárt keringési rendszer
1 vérkör
kétüregű szív
(1 pitvar + 1 kamra)
a szívben mindig CO2- ben
gazdag vér van
változó testhőmérséklet
Az érrendszerben a vér egyetlen folyamatos körben
áramlik, a halak keringési rendszerét
ezért egyvérkörös keringésnek nevezzük.

Szívükben két üreg található, a pitvar és a kamra.

A vénák a test szövetei felől szén-dioxidban dús vért

szállítanak a pitvarba.

A pitvar izmos falának összehúzódásakor a vér a

kamrába kerül.

A kamra vastag, erős izomzata préseli a vért az egész

érrendszeren keresztül vissza a pitvarig.
A kamrát elhagyó vér a
kopoltyúk hajszálerein
áramlik át. Itt megtörténik a
gázcsere, vagyis a vér leadja
a szén-dioxidot, és oxigént
vesz föl.
Így tehát a kopoltyúkból
kilépő artériák oxigéndús
vért szállítanak a test többi
részébe.
A szervezet különböző
részeiből az újra összegyűlő,
szén-dioxidban dús vér a
vénákon keresztül áramlik
vissza a szív pitvara felé.
 Kiválasztás +

elővese:
porcos halakra jellemző
érgomolyag + csillós tölcsér
 Kiválasztás +

ősvese:
csontos halakra jellemző
szelvényezett felépítés
kis számban csillós tölcsérek
az elvezető csatornák
körülveszik az érgomolyagokat
(kettős falú tok / Bowman-tok)

kialakul a vesetestecske
(Malpighi-test)
Idegrendszer, érzékelés
idegrendszer:
csőidegrendszer
az agy még kevéssé fejlett

érzékelés:
szaglásuk általában jó
szemük hólyagszem
• kép- és színlátásra alkalmas
• látásuk gyenge, rövidlátók
oldalvonalszerv: a vízáramlást érzékeli
hallásuk a víz rezgéseinek érzékelésére alkalmas
 Szaporodás
váltivarúak
általában külső megtermékenyítés (nagy számú ikra)
cápák között előfordul belső megtermékenyítés és
elevenszülés
néha utódgondozás
Kaviár
 A SUGARASÚSZÓS HALAK OSZTÁLYA
A csontos halak legfontosabb rendszertani csoportja
a sugarasúszós halak osztálya. Idetartozik a halak
túlnyomó többsége.

Magyarország természetes vizeiben előforduló halak

kivétel nélkül ebbe az osztályba tartoznak. Közülük
legismertebbek a ponty, a keszegfajok, a betelepített
és agresszívan terjedő ezüstkárász és a harcsa.

A tengeri halak igen sok faját fogyasztjuk.

Legnagyobb tömegben a heringet, a szardíniát, a
tőkehalat és a tonhalat halásszák
 Tüdőshalak
A csontos halak közé tartozik egy egzotikus
állatcsoport, a tüdőshalak osztálya is.
A tüdőshalak oxigénszegény vizekben vagy
részlegesen kiszáradó mocsarakban is képesek
életben maradni, mert a kopoltyúkon kívül páros vagy
páratlan tüdővel is lélegezhetnek.
A tüdőbe a garatból eredő csövön keresztül jut be a
légköri levegő.
A légzés sajátosságaihoz alkalmazkodva a keringési
rendszerük is módosult, például szívük tökéletlenül
ugyan, de három üregre tagolódik.
A csoportnak hat ma is élő faja ismert Afrikából, Dél-
Amerikából és Ausztráliából.
Elektromos angolna – 800 V feszültség
Busa
Sellő
Csikóhal
 Tonhal
gerincesek, halak
leginkább a Földközi-tengerben élnek
2-5 m, akár 700 kg
alakja az úszást segíti (a leggyorsabb halak: sok
oxigén kell nekik, nyitott szájjal úsznak)
hegyes orr
hátra keskenyedő test
félhold alakú farkúszó
test felszínéről nem kiemelkedő szem
nyálkás pikkelyek
a fej mögötti pikkelyek páncélt alkotnak
farkon sok kicsi úszó alul és felül
a mell- és a has-úszói barázdába simulnak
ragadozók
csapatosan vadásznak
főleg heringet esznek
 Cápák
gerincesek, halak, porcos halak
melegebb tengerekben élnek
150 fajuk ismert
apró fogas pikkelyek borítják őket (ettől érdes a
felszínük
kopoltyúnyílásaik a fej két oldalán sorakoznak
nincs kopoltyúfedőjük
nincs úszóhólyagjuk
mellúszóik nem mozgathatók
farkúszójuk függőleges és aszimmetrikus (felső
részük a nagyobb)
jól úsznak
jó a szaglásuk
fogaik több sorban vannak és több csúcsuk van
a többségük ragadozó
a többség elevenszülő
nagy fehér cápa (emberevő cápa)
• főleg heringekkel táplálkozik
óriás cápa
• 15 méteres
• planktonszűrő
Az afrikai gőtehal:
Nyugat-Afrika időszakosan kiszáradó, sekély tavaiban
él.
Az esős évszakban kopoltyúval lélegzik, de amikor
beköszönt a száraz évszak, egy iszapba vájt gödörbe
gömbölyödik.
Vastag nyálkaburkot választ ki maga köré, amely
megszilárdul és tokot képez körülötte.
A szárazság idején úszóhólyagjával lélegzik. A levegőt
a tok nyílásain keresztül veszi fel.
A nyugalmi időszakban nem táplálkozik.
Tartalék tápanyagaiból él, sőt izomzatának egy részét
is lebontja.
Miért Szent Péteré a Szent Péter hal?
Az apostolhoz kötődő legenda magyarázza meg a hal két
oldalán található sötét foltot. Péter a Genezáret-tóban
(földrajzi nevén Galileai-tenger, amely viszont édesvízű)
fogott egy ilyen halat, amelynek a szájában volt egy
aranyérme, amelyből Péter be tudta fizetni adóit. Az ő
ujjnyomainak emlékét őrzi a hal sajátos pigmentációja.

A kakashal mindemellett finom, lágy, kellemesen halízű,

tömör húsú fajta, lapos testalkata miatt vékony filéjét
óvatosan és rövid ideig szabad csak sütni, ízesítést nem
különösebben igényel, bár friss ízű zöldek - petrezselyem,
koriander, spenót - jól illenek hozzá.
Garda:
Késő ősszel csapatokba verődnek, híres halászatuk ez
időben kezdődik meg. A halászok a "hegyenjárót"
figyelték, akinek az volt a feladata, hogy hegyről figyelte
a tavon vonuló gardacsapatokat, és kabátlengetéssel jelt
adva, hogy merre járnak a halak. Innen kapta népies
nevét is, a "látott halként" emlegetik a szakkönyvekben.
Doktorhalak
 Doktorhalak
Az angolul garra rufa, magyarul szívogató márna elnevezésű,
Törökország Kangal nevű tartományában őshonos halfajta,
innen a török neve a kangal is.
Törökországban már egész korán felfedezték, hogy a kis
halak táplálék hiányában az emberi hámsejteket is megeszik,
és az így „kezelt” bőrfelület sima és bársonyos tapintású lesz
utána.
Erre az késztette a halakat, hogy a meleg vízben elfogytak a
planktonok, így a halak a fürdőző emberek elhalt hámsejtjeit
kezdték el enni.
Ez szimbiózist teremtett a halak és az emberek között, hiszen
az emberek a fürdés mellett az egyes bőrbetegségeiktől is
megszabadultak.
A kezelés fájdalommentes, mivel a halaknak nincs foga, az
alsó állású szájával, valamint bajuszával tisztítja meg a bőrt.
Négyszemű hal
Jól ismert jelenség, hogy a levegőből
a vízbe, vagy a vízből a levegőbe
nézve a fénytörés következtében
igencsak nehezen megbecsülhetők
a távolságok.
Ezzel a problémával a vízből kitekintő
halak is szembetalálkoznak. Az
Anableps elegánsan oldja meg ezt
a kérdést.
A víz felszínén lebegve szemének
alsó fele a vízbe merül, felső része a
levegőben van.
Szemlencséje eltorzult, mindkét
szemfélhez más, neki megfelelő alakú
rész tartozik; ideghártyája pedig két
részből áll, a felsőre a vízből, az
alsóra a levegőből érkező kép vetül.
Az állat tehát lényegében két
szempárral rendelkezik, a két
élettérnek megfelelően.
Jávai lövőhal
Pirája
 Túlhalászás
Az emberiség növekvő létszáma és a halászati technika
rohamos fejlődése következtében a tengeri halászat az utóbbi
évtizedekben rendkívüli mértékben megnövekedett.

A halászflották olyan nagy tömegben fogják a halat, hogy a

tengerek sokáig kimeríthetetlennek gondolt halállománya nem
képes pótolni a kifogott mennyiségeket.

A világtengerekben élő halak mennyisége napjainkra

érezhetően csökken. Egyes térségekben a kifogható
halmennyiség az ipari halászat meghonosítása előtti szint
1 százalékánál is kevesebb.
A nagy tengeri ragadozók, például a tonhalak és a kardhalak
súlyban mért állománya rövid idő alatt 90 százalékkal
csökkent.
 Invazív halfajaink
Magyarország természetes vizeiben eddig 81 halfaj fordult elő,
ebből tizenhét betelepült vagy betelepítették. Vannak közöttük
ragadozók és "békések" is egyaránt.

A hatályos jogszabályok alapján hazai vadvizeinkben a

következő fajok egyedeit szabályos fogás esetén tilos a vízbe
visszaengedni:
 Fekete törpeharcsa (Ameiurus melas),
ezüstkárász (Carassius auratus gibelio),
naphal (Lepomis gibbosus),
 amurgéb (Perccottus glenii),
fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix),
pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis),
kínai razbóra (Pseudorasbora parva).