Mozaikok Janus Pannonius életéből és

munkásságából

Készítette:
Radóczné Bálint Ildikó
Születési helye és ideje, szülei
Kisnemesi családból származott, valószínűleg Csezmicén (a mai Horvátországban)
született 1434-ben. (Más források szerint Kesincén látta meg a napvilágot.)
Édesapját – feltehetőleg – Csezmicei Pálnak hívták, édesanyja Vitéz Borbála volt.

Édesapját korán elvesztette, ezért neveltetését anyai nagybátyja, Vitéz János

vállalta magára.
Vitéz János (1408– A költő 1434. augusz-
1472) humanista író, fő- tus 29-én (vagy 26-án)
pap, váradi püspök, látta meg a napvilágot.
majd esztergomi érsek Édesapja valószínűleg
volt. Műveltsége kitűnt asztalos volt. Csezmi-
a latin és a görög tanul- czei Pál korán meghalt,
mányokban, valamint a négy gyermeket hagy-
mennyiségtanban, ezért va maga után.
Hunyadi János rábízta A kis Jánost tizenhá-
fiainak, Lászlónak és rom éves koráig öz-
Mátyásnak a nevelteté- vegy édesanyja, a Szi-
sét. Jelentős szerepet lágyiakkal és a Hunya-
játszott Mátyás királlyá Vitéz János arcképe a Janus Pannonius diakkal rokon Vitéz
választásában, aki ké- Plautus-kódex arcképe a Plautus- Borbála nevelte és
sőbb kancellárjává ne- [plautusz] címlapján. kódex címlapján. taníttatta.
vezte ki.
Névváltoztatásáról
A 15. században Magyarországon még nem voltak szilárdan rögzült családnevek.
Az volt a szokás, hogy apjuk, lakóhelyük, foglalkozásuk, de leggyakrabban szülő-
helyük szerint nevezték el az embereket.
A költő eredeti családneve – szülőhelye után – feltehetőleg a Csezmiczei volt. A
Janus Pannonius elnevezés a kor humanista szokása szerint felvett név, jelentése
’Magyarországi János’. A Névváltoztatásról című versében így ír minderről:
A verset el-
János volt a nevem, s Janus, ki e verseket írta! mondja:
Megmondom, ha netán tudni kivánod okát. Vallai Péter
Nem buta gőgből hagytam cserben a régi nevem, nem!
Tudna-e bárki különb, szebb nevet adni nekem?
Ezt hittem magam is s lásd, Janus lettem, amint a
Múzsa magához emelt, s megkoszorúzta fejem.
(Berczeli Anzelm Károly fordítása)

Orosz István rajza

Janus Pannoniusról
Gyermekévei, iskolái
Kezdetben Váradon (Nagyvárad) tanult, majd tizenhárom éves korától Vitéz János
vállalta a neveltetését. Ezután – kisebb megszakításokkal – több mint tíz évet töltött el
Itáliában. Vitéz János Ferrarába (Itália) küldte tanulni, Guarino Veronese ma-
gániskolájába, ahol a korabeli itáliai ifjúság színe-java tanult.
János itt ismerkedett meg a latin és a görög kultúrával, Guarino ugyanis nemcsak
latinra, de görögre is tanította a fiatalokat. Jánosban hamar kibontakozott a költői
szellem.
Guarinónak írt versében Janus a származása helyéről is szól:
„Pannónia földje küldött [hozzád] zsenge koromban,
onnan, amerre hogy majd a Dunába elvegyítse nevét és
hullámait - a kövér szántókat már csendesedő
örvényléssel szeli át a Dráva.”
Később jogot tanult Padovában, a kánonjogot meglepő gyorsa-
sággal, négy év alatt végezte el. Tanulmányai befejeztével
itáliai útra indult.
1454–1455 telét Magyarországon töltötte, ekkor születtek
meg első pannóniai tárgyú elégiái.
Hírnevének köszönhetően kiterjedt társadalmi kapcsolatai Guarino az elkészült kódexet át-
voltak, ismerte a későbbi II. Pius [piusz] pápát is. Tanulótár- nyújtja Jacopo Antonio Marcello
sa és barátja volt Galeotto Marzio [galeotto márcio], aki ké- velencei patríciusnak, aki Janus
patrónusa volt. A bal oldali alak
sőbb szívesen látott vendége volt Mátyás király udvarának is. valószínűleg Janus Pannonius.
Janus Pannonius huszonnégy évesen doktori címet szerzett.
Mátyás király szolgálatában
Vitéz János hívására 1458-ban hazatért, és Mátyás király szolgálatába szegődött.
Királyi személynök, a királyné kancellárja volt. Az uralkodó mellett diplomáciai
leveleket fogalmazott, követekkel tárgyalt. Később főkincstartó lett, az udvari hivata-
lok vezetője.
1459-től 1472-ig pécsi püspök volt. A sok megbízatása ellenére „barbár földön” nem
érezte igazán jól magát. Helyzetét súlyos tüdőbaja is nehezítette 1466-tól.
Hunyadi Mátyás trónra lépését követően
Jánost hazahívták rokonai, és egyenesen a
királyi udvarba került. Mátyás felismerte,
hogy az új ország építéséhez jól képzett
emberek kellenek, az Itáliában tanult Janus
pedig egyike volt kora legműveltebb és
legképzettebb embereinek.
Királyi személynök: Miután rokona, Vitéz János bíboros, prímás,
a király személyének a esztergomi érsek az egyház hazai vezetője lett
képviselője, ha a király – Mátyás után az ország második embere és a
nincs jelen (főleg az politika jelentős irányítója –, Janus Pannoniust
igazságszolgáltatásban. pécsi püspöknek nevezték ki.
Kancellár: az udvari
Mátyás király fogadja Ransa-
hivatalok vezetője.
nót és könyvét (részlet Ran-
sanus krónikájából).
 Az utolsó évek
Sorsát megpecsételte, hogy 1471-ben nagybátyjával és több főúrral együtt Mátyás király
ellen fordult. Az összeesküvők szerint az uralkodó elárulta a Hunyadi-hagyományt, és
elhanyagolta a török elleni védekezést. A zendülés lelepleződése után a költőnek
menekülnie kellett. Az Itáliába való visszatérést már nem érte meg, Medveváron (a mai
Horvátországban) halt meg 1472 márciusában.

„Csak elérni Medve-várba

a nyikorgó, rossz szekérrel!
Ugat a halál kutyája,
püspökünk folyton köhécsel,
szekér és száraz betegség
láza rázza gyenge testét.
Mátyás űzi… Már elájult,
karon viszik föl a várba –
Harmadnapon eltemették
Pannonia diszét, Jánuszt.”
(Simon István: Ballada a
szekeresről)
Munkásságáról
• A reneszánsz költészet jeles képviselője
volt. Nagyra értékelte a földi életet, a békét,
a kultúrát, a természetet és a költői
halhatatlanságot.
• Az epigramma és az elégia műfajában
alkotott.
• Latinul írta verseit, műveit műfordításban
ismerhetjük meg.
• Ő volt az első költőnk, aki már európai
hírnévvel büszkélkedhetett.
Orosz István: Janus Pannonius

Reneszánsz: a 14–16. században ható korstílus. Elnevezése a francia renaissance [röniszansz]: ’újjászületés’ szóból
származik. A középkor felfogásával szemben az ókori görög–római eszméket követte: az egyoldalú vallásosság és a
túlvilág fontossága helyett az ember, a földi élet került előtérbe. A reneszánsz világnézete a humanizmus (latin szó,
’emberiesség’). Jellemzői: nagyobb szerepet kapott az egyén, kialakult a természet szeretete, megnőtt a tudományok,
főként a természettudományok iránti érdeklődés; az irodalmi alkotásokban a harmónia és a szépség jutott diadalra,
gazdagodtak a versformák, megszületett az egyéni hangú líra és a természet szépségét megéneklő tájköltészet. A
korszakban nagyobb szerepet kapott a valóság ábrázolásának az igénye is.
Képgaléria

Andrea Mantegna Fent: Mátyás király

portréja Janus Panno- ábrázolása. Lent: Má-
niusról – feltételezett. tyás birodalmának cí-
A festmény 1470-ben mere (Thuróczy-
készült. krónika)

Janus Pannonius – feltételezett – alakja

Andrea Mantegna [mantennya] freskóján.
A freskó címe: Szent Kristóf mártíriuma és
lefejezett testének elvitele; helye: Pádova,
Eremitani-kápolna.
Mátyás portréja 1488-ból
Képgaléria „S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!”
(Részlet az Egy dunántúli mandulafáról című verséből)

A költő a tél idejében virágba borult mandulafát saját

sorsának jelképeként értelmezi a versben.

„Azt akarom, hogy e vers álljon a sírkövemen:

Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először
A síremlék süve- Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.”
gén a költő Névvál-
(Részlet a Mikor a táborban megbetegedett című verséből)
toztatásáról című
versének egy rész-
lete olvasható.

Janus Pannonius síremléke Pécsett. A püspök

maradványait tartalmazó sírra 1991-ben, a pécsi
székesegyház altemplomában találtak rá. 2008.
október 21-én püspöki szentmise keretében
temették újra a bazilikában. Ötszáz mandulafát
ültettek el ebből az alkalomból, a fák a költő
alakját jelképezik. A télen rügyező – s így pusz-
tulásra, hiábavalóságra ítéltetett – mandulafa
érzékelteti azt a helyzetet, hogy a „barbár föld” A költő szobra Pécsett. Janus Pannonius szobra a
(Magyarország) nem érti és nem értékeli Janus Borsos Miklós alkotása. pécsi Janus Pannonius
költészetét. (Lásd az Egy dunántúli Gimnáziumban.
mandulafáról című versét. )
 Janus Pannonius: Pannónia dicsérete

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,

S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!
(Berczeli Anzelm Károly fordítása)

Epigramma: egyetlen fontos gondolatot, általános érvényű

tanítást, bölcsességet, példát megfogalmazó költemény. A verset elmondja:
Jellemzője a rövidség és a tömörség. Két szerkezeti elemből Végvári Tamás
épül fel: egy előkészítő részből és egy csattanós lezárásból.
Az előkészítő rész tárgya lehet egy érzés, eszme, jelenség,
személy stb., a lezáró rész pedig egy ehhez kapcsolódó
szellemes megállapítást fogalmaz meg.
Janus Pannonius: Pannónia dicsérete

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,

– ∪ ∪| – ∪∪ | – – | – –| – ∪ ∪| – – (hexameter)
daktilus daktilus spondeus spondeus daktilus spondeus
disztichon
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
– – | – ∪∪ |– || – ∪∪| – ∪ ∪|– (pentameter)
spondeus daktilus daktilus daktilus spondeus (a 3., csonka verslábbal együtt)

Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,

– ∪ ∪| – – | – ∪ ∪| – – | – ∪ ∪| – – (hexameter)
daktilus spondeus daktilus spondeus daktilus spondeus
disztichon
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! (pentameter)
– ∪ ∪ | – ∪ ∪ | – || – ∪ ∪ |– ∪ ∪| –
daktilus daktilus daktilus daktilus spondeus
(a 3., csonka verslábbal együtt)