A kubai

rakétaválság
Gyorstalpaló- Hol van
Kuba? Milyen ország?
• Kuba Közép- Amerikában található: a
Karib-tenger északi szigete.
• Egy trópusi ország, amely nagyrészt sík.
• Változatos élővilággal rendelkezik.
• Az ország ipara szocialista
berendezkedésű.
• Ásványkincsekben gazdag.
• Híres a havannai (ez a fővárosa) szivar.
• Sűrű úthálózattal rendelkezik.
A válság előzményei- Kuba
történelme a kezdetektől
• Kolumbusz Kristóf 1492-ben szállt partra a
szigeten. Ekkor az arawakok éltek itt.
• Sebastian de Ocampo 1509-1511 között
teljesen feltérképezte.
• Fellendült a kereskedelem.
• Kalózok hemzsegtek ekkor a szigeten.
• A leigázott őslakosok fellázadtak, sikertelenül.
• 1607-től Havanna az ország fővárosa.
• 1898-ban az USA félgyarmata lett.
• 1902-ben lett Kuba független.
• 1940-től Batista lett az ország diktátora.
 A válság előzményei
• Egy véres polgárháborúval leváltották
Batistát.
• Az új miniszterelnök Fidel Castro lett.
• Ő elkezdett közeledni a Szovjetunió felé:
egypártrendszert, diktatúrát alakított ki;
és államosította a földeket (+stb…).
• Erre az USA fellépett: meg akarta szállni
Kubát. Viszont a kubai hadsereg szétverte
a partraszálláskor az amerikai erőket!
• 1961-ben Castro beszédében kimondta,
hogy mostmár Kuba egy kommunista
állam.
 A rakétaválság
• A Szovjetunió kihasználta, hogy bővült a
tábora: támadó rakétákat akart telepíteni
Kubába 1962-ben.
• Ez az Egyesült Államok számára közvetlen
fenyegetést jelentett.
• Tehát Kennedy fellépett: tárgyalásokat
rendezett Hurscsovval.
• Megállapodtak abban (a III. Világháború-
Atomháború réme miatt), hogy a rakéták nem
fognak betelepülni.
• Aki figyelmes észrevette, hogy az ott Kin Jung Un
Mi lett volna, ha kitör
az atomháború?
• Ekkor a két szuperhatalomnak annyi atomfegyvere volt (Szovjetunió- 250 darab;
USA- 850 darab), hogy bevetésük világméretű pusztítást okozhatott volna.
• Ez a folyamat ment volna végbe:
1. Az atombombák robbanásai elpusztíthatták volna a nagyvárosokat,
megölve ezzel az emberiség felét.
2. Mivel a kisebb- nagyobb károk akár 50km-re is jelentkezhetnek, ezért még
a kisebb városok vagy faluk is földdel lennének egyenlőek.
3. A (rákkeltő) radioaktivitás az egész bolygón jelen lenne!
4. A sok égés miatt keletkező füstfelhő(k) eltakarnák az égboltot, így a Nap
hősugarai nem tudnák felmelegíteni a Földet. Ezzel beköszöntene a
nukleáris tél.
5. Ebben a télben nagyjából 8 fokos lehűlés lenne tapasztalható kb. 10 évre.
(A legutolsó jégkorszakban volt 5 fokos lehűlés.)
• Ezek az érvek által megfogalmazták: ,,Aki előbb támad, az egy kicsit később hal
meg.”
• Kialakult az ,,elrettentés egyensúlya”- Fegyverkorlátozási tárgyalások: A
szuperhatalmak vállalták, hogy nem növelik tovább atomfegyvereik számát (a
kubai válság következményeként).
Kuba történelme a
rakétaválság után
• A Szovjetunió összeomlása után a diktátor
tartotta a hatalmát, elnyomást gyakorolt a
népre.
• A diktátor (vagyis Fidel Castro) 2008-ban
lemondott a posztjáról.
• A hatalmat öccsének adta át.
• Kuba 2019-től hivatalosan nem
kommunista állam.
• Kuba így fogalmazza saját államformáját:
„független szocialista munkásállam,
egységes és demokratikus köztársaság
formájában megszervezve”.
Köszönöm a figyelmet! 