Klasszikus Intelligencia

Elméletek
Póka Tünde
 Mi az
intelligencia?
  Egyik legrégebbi téma, egyik legvitatottabb
 Filozófia – Descartes “Gondolkodom, tehát vagyok”
 Az állatok is rendelkeznek bizonyos mértékű intelligenciával,
azonban az ember esetén a legkifejlettebb
 A pszichológia minden területén fontos az értelmi képességek
felmérése
Intelligencia  Nincs egységes meghatározás a köztudatban – nagyon tág
fogalom – átlag a folyamategyüttes csak egy tulajdonságát,
részfunkcióját ragadja meg
 A tehetség és a tanulás – a kettő együtt a fontos
 Információval működik, de az információ önmaga nem
határozza meg, nem elég
  Egyetemes emberi képesség, tulajdonság
 Tanulás – Ismeretek elsajátításának és alkalmazásának képessége
 Kompetencia
 Döntésképesség
 Gondolkodási képesség
 Alkalmazkodási képesség

Mi az  Megértés
 Problémamegoldó képesség

intelligencia?  Disztingválási képesség

 Fogalomalkotási képesség
 Előzetes tapasztalok alkalmazásának képessége
 Transzfer képessége
 Információfeldolgozás sebessége
 Jelentéseadás folyamata
 Kiváló emlékezet
  Fontos, hogy a tesztek, mérőeszközök – azt mérjék, amit
mérniük kell!

Az intellektuális  Megbízhatóság – reliabilitás – megismételhető – konzisztens

eredmények
képességek  Érvényesség - validitás
mérése  Standardizálás – ugyanazon körülmények
  Megismételhető – konzisztens eredmények
 Két pontszámsorozat korrelációja
 Típusai: teszt-reteszt
változatmegbízhatóság

Megbízhatóság belső konzisztencia – egyes tételek korrelációja az

összpontszámmal
– reliabilitás bírálóközi / értékelőközi megbízhatóság
Képességteszt: ≥0,90
Személyiségteszt, szubjektív döntések esetén akár 0,70 is
  Valóban azt méri, amit mérni akarunk vele?
 Típusai: Kritérium validitás (tapasztalati érvényesség) –
Korreláció egy külső kritériummal - érvényességi együttható

Érvényesség felvételi – tanulmányi eredmények

- validitás - tesztek a kiválasztáskor – munkahelyi teljesítmény

Konstruktív érvényesség
A tesztpontszámok korreláljanak az elmélet alapján elvárható
eredményekkel
Sir Francis
Galton
  első mérési kísérletek, statisztikai módszerek – KORRELÁCIÓS
együttható
 Charles Darwin unokatestvére
 Érdeklődés az egyéni különbségek iránt
 Intelligencia – kivételes, egyik generációról a másik generációra öröklődő
érzékelési és észlelési képesség kérdése (minél érzékenyebb és pontosabb-
annál intelligensebbek vagyunk)
 Intelligencia örökletessége – Nature a fontos

Sir Francis Galton  Általános mentális képesség – a „kiválóság végigfut a családfán”

 Intelligencia EGYFAKTOROS elmélete
 Eugenika fogalma – szelektív szaporodás
 Korreláltatta az intelligenciát – fejmérettel, reakcióidővel, látásélességgel,
stb. – csalódására nem talált kapcsolatot
 Első empirikus vizsgálatokat végezte – családfakutatások
 Az intelligencia – változtathatatlan – örökletes érzékelési és észlelési
képesség kérdése
Alfred Binet
  Francia pszichológus
 A kormány felkérte – olyan teszt kidolgozására, mely kiszűri a lassú
felfogású gyerekeket, akik felthetőleg nem tudnak lépést tartani a többiekkel
a tananyag elsajátításában
 Intelligencia – nem az észlelési és mozgási képességen keresztül, hanem a
gondolkodási és problémamegoldási képességen keresztül kell megközelíteni
 Théophile Simonnal – 1905 – első teszt (1908, 1911)
Alfred Binet  Teszt – egyre nehezedő tételekből áll, mely képes követni a gyerekek korral
változó intelligenciájának sajátosságait
 MENTÁLIS KOR (MK) fogalma – minél több kérdésre tudnak válaszolni,
annál magasabb
 Összehasonlítható az Életkorral (ÉK)
  Lewis Terman – Stanford Egyetem tanára – amerikai gyerekek
számára adaptálta a tesztet
 Standardizálta a tesztfelvételt
 Életkori normákat határozott meg – etalon
 Mai napig gyakran használják
Stanford – Binet –
 WILLIAM STERN – IQ – intelligenciamutató,
intelligenciaskála intelligenciahányados bevezetése
1916
több módosítás  IQ = MK/ÉK*100
 IQ pontszámok – normál eloszlást követnek

 Legújabb változatban – standardéletkor – pontszámokat

használnak
  Tesztkérdések 4 nagy csoportja:
 1. verbális gondolkodás
 2. absztrakt/vizuális gondolkodás
 3. számolás

Stanford – Binet –  4. rövid távú emlékezet

intelligenciaskála Mindegyik terület külön pontszámot kap.

1986-os változat Kielégíti a jó teszt kritériumait.

Teszt – reteszt megbízhatóság 0,90
Előrejelző érvényesség (prediktív validitás) az iskolai teljesítményre
0,50
Egyéni képességvizsgáló teszt
  David Wechsler 1939-ben új teszt – nem tartotta alkalmasnak a Stanford-
Binet tesztet felnőttek számára (egyoldalúan a nyelvi képességekre
támaszkodik)
 Felnőttváltozata – két részből áll
1. Verbális próbák
2. Performációs próbák
Magyar változata MAWI – néven ismert
A Wechsler-féle Létezik gyerek változata is.
intelligenciateszt Az egyes részképességekre külön is számíthatóak a pontértékek – képet kapunk
a személy intellektuálisan erős, illetve gyengébb oldalairól
Kielégíti a jó teszt kritériumait.
Teszt – reteszt megbízhatóság 0,90
Előrejelző érvényesség (prediktív validitás) az iskolai teljesítményre 0,50
Egyéni képességvizsgáló teszt
  Papír-ceruza tesztek
 Egyidőben többen is kitölthetik
Csoportos  Egyesült Államokban – SAT (Scholastic Assesment Test)
képességvizsgál Csoportos, általános képességeket vizsgáló teszt

ó tesztek - ACT (American College Test)

Prediktív az elsőéves diákok eredményeire nézve
  A Raven Progresszív Mátrixok/Matricák Teszt a kognitív
funkciók széles spektrumát mozgósító nem verbális teszteljárás.
 J.C. Raven fejlesztette ki
 Több változata van

Raven  Standard Progresszív Mátrixok - a serdülők és felnőttek

vizsgálatában alkalmazható eljárás
Progresszív  Nehezített Progresszív Mátrixok - a serdülők és felnőttek

Mátrixok/Matric vizsgálatában alkalmazható eljárás

 Színes Progresszív Mátrixok - gyerekeknek
ák Teszt  Kultúrfüggetlen
 Standardizált, jó pszichometrikus tulajdonságokkal, bíró, gyakran
alkalmazott teszt
 Az általános g faktort méri – általános intelligenciát
  1. Klasszikus (faktoriális) elméletek
 2. Modern intelligencia elméletek

Pszichológiai
elméletek  Azt kutatják, hogy milyen folyamatok állnak mögötte, hogy
működik?
 !!! Összetevőinek ismerete, felmérése, fejlesztése
  Intelligencia – általános, a legkülönfélébb módokon megnyílvánuló
megértési és gondolkodási képesség
 Binet - „az okos gyerekek szinte minden feladatban jobban
teljesítenek” A különféle feladatok egy bizonyos alapvető készséget
feltételeznek
A faktoriális  Wechsler „az intelligencia az egyén olyan halmozott vagy globális
megközelítések képessége, amely lehetővé teszi, hogy célszerűen cselekedjen ,
racionálisan gondolkodjon, és környezetével hatékonyan bánjon.”
 Mások kétségbe vonják az „általános intelligencia létezését” – úgy vélik,
az intelligenciatesztek egymástól viszonylag független mentális
képességeket mérnek.
  Statisztikai eljárás
 A különböző tesztek közötti korrelációk alapján csoportosítja a
legmagasabb korrelációt mutatókat, s kevesebb, egymástól
független, FAKTORnak nevezett dimenziókra redukálja őket.
 Feltevése – ha két teszt nagyon magasan korrelál egymással,
akkor valószínüleg ugyanazt a háttérképességet mérik
FAKTORANALĺ  CÉL – lehető legkevesebb faktor feltárása, amelyek már

ZIS képesek megmagyarázni a korrelációs mintázatot

 Kidolgozója – CHARLES SPEARMAN (1904)
 A faktoranalitikus elméletek megmutatják, milyen különböző
képességek mérhetők a tesztekkel, de nem magyarázzák
ezeket.
 Sok pszichológus, aki ezen elméleteket támogatja, nem hisz
abban, hogy az intelligencia módosítható
 Charles
Spearman
(1904)
  KÉTFAKTOROS – Bifaktoriális elmélet
 Az emberek különböző mértékben rendelkeznek egy
 g – intelligenciafaktorral (general – általános)
 E mentén tekinthetjük általánosan okosnak, vagy kevésbé

Charles okosnak – szerinte ez a g-faktor határozza meg elsősorban az

intelligenciatesztekben nyújtott teljesítményt
Spearman  Mentális energia
(1904)  s – faktorokat is feltételez – egyes képességekre,
feladattípusokra vonatkoznak
 Az általános faktorra épül (téri, logikai, zenei, stb.)
 A mért intelligencia a g mértéke mellett a különféle s
faktorokat is tükrözi
 Louis
Thurstone
(1938)
  Kisebb jelentőség a Spearman-féle általános intelligenciának
 Szerinte – faktoranalízis segítségével az intelligencia elsődleges képességekre
bontható
 7 faktort azonosított és ezekből állította össze az ELSŐDLEGES MENTÁLIS
KÉPESSÉGEK TESZTJÉT (Test of Primary Mental Abilities)
 7 faktor – nyelvi megértés
 - szótalálás gyorsasága
Louis  - számolás

Thurstone  - térviszonyok

(1938)  - észlelési képesség

 -emlékezés
 - következtetés
 De - nem teljesen függetlenek egymástól – az elsődleges képességek korrelálnak
egymással – ami épp a specifikus képességek hátterében meghúzódó „általános
intelligencia” elképzelését támogatja
 Függ a tételek jellegétől – hogy hány faktor válik ki
Raymond
Cattell
  Az általános intelligencia összetevői
 Folyékony, képlékeny, hajlékony (gf) – Fluid
Intelligencia biológiai összetevője, rugalmas alkalmazkodás,
elvont gondolkodás, információ megértése, kreatív

Raymond problémamegoldás

Cattell  Kikristályosodott (gc) intelligencia (kultúra, tanulás,

„élettapasztalat”) – rögzült intelligencia
Már meglévő tudás és ezek használata.
A fluid intelligencia közvetlenül nem mérhető, csak
következtethetünk rá a kikristályosodott intelligencia mentén.
J. P. Guilford
  120 faktor modell
 3 dimenzió - tartalom: figurális, szimbolikus,
szemantikus, viselkedéses
 - műveletek: megismerés, emlékezés, konvergens
gondolkodás, divergens gondolkodás, értékelés
 - kognitív produktumok: egységek, osztályok,
relációk, rendszerek, transzformációk, implikációk
 Mindegyik képességhez más-más tartalom, művelet, illetve
J. P. Guilford produktum rendelhető
 Jelentős – a divergens (széttartó) és a konvergens (összetartó)
gondolkodás megkülönböztetése a kreativitás témája
szempontjából
Ph. Vernon
  Hierarchikus modell
 I. Első helyen a g – faktor szerepel
 II. Két elsőrendű faktor – verbális – edukációs
- kinesztetik – metrikus
(kinesztéziás motors)
Ph. Vernon III. Másodrendű csoportfaktorok
IV. Specifikus faktorok

Vizsgálta fejleszthetőségét – eredmények: a teljesítmény nő, de a

g-faktor változatlan  a személy nem lesz intelligensebb
  Leginkább az IQ örökölhetőségével kapcsolatos
kutatásairól ismert.

Sir Cyril  Ikerkutatások – egypetéjű, kétpetéjű ikrek

 - együtt vs. külön nevelkedett
Lodowic  Viselkedés genetikai kutatásai az intelligencia
Burt örökölhetőségéről szóltak, melyeket iker vizsgálatokkal
igyekezett alátámasztani. Ezt azonban támadások érték,
s a szakirodalom "Burt-ügyként" emlegeti.
Kreativitás és
Intelligencia

Az intelligencia szükséges, de nem elégséges feltétele a

kreativitásnak