Idmrs trtnete: -elve: Az id mrse mindig valamilyen lland, stabil csillagszati vagy fizikai jelensg alapjn trtnik.

Idmrsre hasznlt csillagszati jelensgek: - a Fld sajt tengely krli forgsa - a Fld Nap krli keringse, - a Hold Fld krli keringse Idmrsre hasznlt fizikai jelensgek: - az inga lengsideje - kvarckristly rezgse - atomok rezgse A babiloniak mr Kr. e. 2400-ban az vet 12 egyenl rszre s a napot 24 rra osztottk fel. k s tlk fggetlenl az egyiptomiak is 365 nap s 6 ra hossznak mrtk, ami nagyon jl megkzelti a pontos rtket. A legkorbbi idmr eszkzket a rgi Egyiptomban talltk fel. A napra egy egyszer vltozatt az rnykrt hasznltk. Ez kt fardbl llt: az egyik rnykot vetett a beosztssal elltott msikra. Ugyancsak Egyiptomban alkalmaztk a vzrt rvidebb idtartamok mrsre. Az egyik ednybl a vz az edny "geometriai mretei" (trfogat, magassg, lukmret) ltal meghatrozott idtartam alatt csepeg t a msikba. Klnsen a kzpkorban hasznltk a homokrt rvidebb idtartamok mrsre. Eurpban a XIV. szzat vgn ezzel mrtk a brsgi felszlalsok, az egyetemi hozzszlsok vagy a bntetsek idejt. Ugyancsak a kzpkorban hasznltak a gyertyt is rvidebb idtartamok mrsre. Elszr 900 krl emltik, de bizonyra rgebben is hasznltk. Az egyenletesen g gyertybl azonos id alatt azonos magassg viaszoszlop olvad le. A 13. sz. vgn mechanikus rk. Rug, vagy sly mkdtette ket. (ingara) Kisebb mret mechanikus rk a 16. sz.-ban jelentek meg. Zsebrk s karrk megjelense. A mindenki szmra elrhet karrk a 20. szzadban jelentek meg. 1970-es vekben terjedtek el a kvarcrk. Ezeknek a mkdse egy kvarckristly rezgsn alapul. Az emberek ltalban jobban szeretik a "mutats" (analg) megjelents rkat, ezrt ma leggyakrabban olyan "digitlis" rkkal tallkozhatunk, ami "analg" kijelzs. Ezekben egy kis elektromnes lptetgeti a mechanikus mutatmozgat f fogaskerekt. Az ilyen kvarcrk "mechanikja" megegyezik a "hagyomnyos mechanikus" rkval. A klnbsg "mindssze" annyi, hogy a msodpercenknti impulzust a kvarcoszcilltor jelbl leosztva, a mikroprocesszor vezrlsvel egy kis elektromgnes biztostja. A korszer technika egyre nagyobb pontossgot ignyel az idmrs tern is ezrt 1955-ben kifejlesztettk az gynevezett atomrkat. Az SI 1 msodpercet gy definilja, mint a 133-as tmegszm czium izotp gynevezett hiperfinom tmeneti rezgsi peridus-idejnek 9.192.613.770-szerest.