1.

Egyenes vonalú egyenletes mozgás:

- ha egy test egyenes vonalú pályán mozog és közben az általa megtet út egyenesen
arányos az út megtételéhez szükséges idővel, akkor mozgását egyenes vonalú
egyenletes mozgásnak nevezzük.

2. Változó mozgás:
- azt a mozgást, amelynek sebessége a mozgás során változik, változó mozgásnak
nevezzük. A helyetesítő mozgásnak a sebességét nevezzük az erede� mozgás
átlagsebességnek. {az átlagsebesség a mozgás során megtet összes út és a közben
eltelt idő hányadosa jele: vátlag, a vátlag = összes megtet út/ összes eltelt idő, sö/tö}(az
átlagsebességen azt értjük, amellyel a test egyenletesen mozogva ugyanazt az utat
ugyanannyi idő alat tenné még, mint változó mozgással.)

3. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás:

- nevezzük azt a mozgást, ha a mozgás pályája egyenes vonal, és a mozgás folyamán a
test sebessége egyenlő időtartamok alat egyenlő mértékben változik. {az
egyenletesen változó mozgások esetében a megtet út arányos az eltelt idő
négyzetével, ezért ezt az összefüggést négyzetes útörvénynek szoktok nevezni, s=
a/2 * t2}

4. Szabadesés:
- ha a testre csak a Föld vonzóereje hat, akkor a test mozgását szabadesésének
nevezzük. A szabadon eső testek mozgása is egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló
mozgás. A szabadesés gyorsulása: g, értéke Magyarországon g=9,81 m/s2. Neve
nehézségi gyorsulás. A nehézségi gyorsulás függőleges irányú, és megközelítőleg a
Föld középpontja felé mutat. {s=g/2*t2; v=g*t}

5. Newton I. törvénye és III. törvénye:

- I. törvény: A tehetetlenség törvénye, egy test mozgásállapotának fenntartásához
semmilyen külső hatásra nincs szükség. Minden test megtartja egyenes vonalú
egyenletes mozgását vagy nyugalmi állapotát mindaddig, amíg egy másik test s
mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszerí�.
- III. törvény: ha az egyik test erőt fejt ki a másikra, akkor a másik is erőt fejt ki az
elsőre, azaz az erők mindig párosával lépnek fel. A kölcsönhatásban- a különböző
testekre ható – erők egyenlő nagyságúak, azonos hatásvonalúak és ellentétes
irányúak. Ezt a törvényt szokták a hatás- ellenhatás törvényének is nevezni.
6. Az erőhatás, erő:
- A test és környezete közö� olyan kölcsönhatást, amely alak- vagy mozgásállapot-
változást okoz, erőhatásnak nevezzük. Az erőhatás mértékét erőnek nevezzük. Az erő
jele: F-. Az erőhatások különböző nagyságúak lehetnek. Nagyobb erőhatás
ugyanazon a testen, ugyanannyi idő alat nagyobb sebességváltozást hoz létre. Az
erőnek nemcsak a mértéke lényeges, hanem az iránya is. Erőhatás következtében
ugyanis a testnek a sebessége mellet mozgásának iránya is megváltozhat. Az erő jele
a szó angol megfelelőjének (force) kezdőbetűből származik.
- Az erő egy fizikai mennyiség, pontosabban iránymennyiség. Ha rajzzal ábrázoljuk,
nyíllal mutatjuk, merről merre hat. Sokféle erő létezik környezetünkben. A
legfontosabbak a következők: Fs: súlyerő, Fg: gravitációs erő, Fe: elektromos erő, Fm:
mágneses erő, Fsúrl.: súrlódási erő, de létezik izomerő, lóerő, rugalmas erő és még
sok egyéb. Mivel az erőnek az iránya is lényeges, nemcsak a mennyisége, ezért az erő
vektormennyiség, röviden vektor. A vektormennyiségeket nyíllal ábrázoljuk.

7. A tömeg:
- A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, ami a bennük lévő anyag és energia
mennyiségét méri. A tömeg fajtái: Tehetetlen tömeg: a test tehetetlenségének
mértéke, Passzív gravitációs tömeg: a test és a gravitációs tér kölcsönhatásának
mértéke, Ak�v gravitációs tömeg: a test által létrehozot gravitációs tér erősségének
a mértéke. A tömegnek közpon� szerepe van a klasszikus mechanikában (az anyagi
test mozgásának törvényszerűségeivel foglalkozik) és a vele kapcsolatos területeken.
A tömeg alapmennyiség, mert fogalmát nem más mennyiségekből származtatuk.

8. A lendület és lendületmegmaradás:
- A testek tömegének és sebességének a szorzatát lendületnek, impulzusnak nevezzük.
I = m*v. Jele: I-. Mértékegysége: kg*m/s. A lendület vektormennyiség, iránya
megegyezik a test sebességvektorának az irányával.
- A zárt rendszerben a kölcsönhatás elő� lendületek vektori összege egyenlő a
kölcsönhatás utáni lendülete. Zárt rendszerben a kölcsönhatásban résztvevő testek
lendületváltozásainak összege nulla.

9. Nehézségi erő, súly erő, rugóerő:

- A nehézségi erő nagysága a tömeg és a nehézségi gyorsulás szorzata. Jele: Fneh = m*g
Azt az erőt, amellyel a nyugalomban levő test az alátámasztást nyomja, illetve
amellyel a függőleges felfüggesztést húzza, súlynak vagy súlyerőnek nevezzük. Jele: G

- A rugó által kifejtet erő és a rugóban létrejöt megnyúlás hányadosát

rugóállandónak nevezzük. A rugóállandó jele: D. Mértékegysége: N/ m.
- A rugó által kifejtet rugalmas erő mindig ellentétes irányú a rugó megnyúlásával,
nagysága pedig a rugó megnyúlásával egyenesen arányos.
10. Súrlódás:
- A súrlódás nem függ az érintkező felületek nagyságától. A súrlódási erő nagysága
függ az érintkező felületek anyagi minőségétől. A súrlódási erő nagysága egyenesen
arányos a felületre merőleges nyomóerő nagyságával. Fny – merőleges nyomóerő, Fs –
súrlódási erő. Az arányossági tényezőt csúszási súrlódási együthatónak nevezzük,
jele: Fmű
- A csúszási súrlódási erő az érintkező felületek érdességére jellemző csúszási súrlódási
együtható és a felületre merőleges nyomóerő szorzata: F= q* F. A csúszási súrlódás
erő iránya általában a test mozgásának irányával ellentétes.

11. A forgónyomaték:
- ha egy test nyugalomban van, akkor a test sebessége nulla, gyorsulása viszont nem
feltétlenül nulla. A pontszerű test egyensúlyának feltétele, hogy a pontszerű testre
ható erők eredője nulla legyen. Tengely körül forgatható merev test két erő hátasra
akkor van egyensúlyban, ha az erő és az erőkarjának szorzata mindkét erő esetében
egyenlő. A forgónyomaték az erő nagyságának és az erőkarnak a szorzata. Jele: M,
mértékegysége Nm. M=F*k.

12. Merev testek egyensúlya:

- A kiterjedt testek mozgása során a tömegüket egy pontban összegezzük, ezt a pontot
a merev test tömegközéppontjának nevezzük. Homogén szimmetrikus merev testek
estén a tömegközéppont a test geometriai középpontjában van.
- Egy merev test akkor van egyensúlyban, ha a rá ható erők eredője nulla, és a merev
test bármely pontjára nézve a rá ható erők forgónyomatékainak előjeles összege
nulla.

13. Egyszerű gépek:

- Az emberek célja az volt, hogy az emberi vagy álla� erőt megsokszorosítsák. Az erre a
célra szolgáló eszközöket egyszerű gépeknek nevezzük. Ilyen pl.: emelő, a csiga, az ék,
a lejtő, a kerék, a csavar.

14. Energia: A fizikában a testek munkavégzésre alkalmas állapotát leíró mennyiséget

nevezzük energiának. Jele: E. Értékét azzal a munkával azonosítjuk, amelyet a testen
végeztünk, hogy az adot állapotba kerüljön.

15. Munka:
- Egy testre ható állandó F erő munkája az erő elmozdulás irányba eső összetevőjének
és az elmozdulásnak a szorzata. W= F*s. A munka jele W, az angol (work) szóból
származik. Mértékegysége származot egység, önálló névvel rendelkezik J, Joule 1J=
1N*m.
16. Teljesítmény:
- A teljesítmény a munka és az elvégzéséhez szükséges időtartam hányadosa. P= W/t.
Mértékegysége: W. 1W= 1 J/s
Ha időben nem állandó a munkavégzés, akkor a teljes folyamatot egy
átlagteljesítménnyel lehet jellemezni, az összes végezet munka és a munkavégzéshez
szükséges idő hányadosával: Pátlag = Wösszes / tösszes.

17. Szilárd testek, folyadékok, gázok nyomása:

- A nyomás jele: p, mértékegysége: pascal. 1 Pa = 1 N/m2. Hidroszta�kai nyomás: A
folyadék súlyából származó nyomást hidroszta�kai nyomásnak nevezzük. Függ a
folyadékoszlop magasságától, a folyadék sűrűségtől. Kiszámítása: P= Fny/A, nyomás:
erő/ felület; nanométerrel mérhető. Gázok nyomása: nemcsak súlyuk miat lehet
nyomásuk, zárt térben a gázrészecskék rendezetlenül mozognak, ütközéskör
erőhatást fejtenek ki az edény falára. A legnyomás átlagos értéke a tengerszint
magasságában a 76 cm magas higanyoszlop nyomásával egyenlő, megközelítőleg 100
kPa. A levegő súlyából származik, hatása minden irányban tapasztalható. Függ a
levegő páratartalmától és a levegőoszlop magasságától, barométerrel mérhető.
Szilárdtestek nyomása függ: erőssége a nyomóerő és a nyomot felület nagyságától
függ. Kiszámítása: p = Fny/A. Lefelé haladva nő a nyomás. A légköri nyomás
egységesen 101325 Pa.

18. Felhajtóerő:
- Minden, folyadékba merülő testre az általa kiszorítot folyadék súlyával egyező
nagyságú felhajtóerő hat. Ezt a törvényt felfedezőjéről Arkhimédész törvényének
nevezzük. Arkhimédész törvénye gázokban is érvényes. Arkhimédész törvénye szerint
minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága
egyenlő a test által kiszorítot folyadék vagy gáz súlyával.

19. Közlekedőedények:
- Az egymással összekötetésben lévő, felül nyitot edények rendszerét, amelyben a
folyadék szabadon áramolhat, közlekedőedénynek nevezzük. A közlekedőedények
törvénye
- Közlekedőedényekben a nyugvó, egynemű folyadék minden ágban egyenlő
magasságban van, feltéve, hogy az edény szárai nem túl szűkek.

20. Gázok és folyadékok áramlása:

- A torlónyomás a folyadék sűrűségével (q) és a sebesség (v) négyzetével arányos Ptorló
= ½ q*v2. Vízszintesen áramló közeg bármely keresztmetszetén a szta�kus nyomás és
a torlónyomás összege állandó.
21. Hőmérséklet:
- A testek hőállapotát számszerűen jellemző fizikai mennyiség a hőmérsékelt.
A termikus kölcsönhatás közben átadot energiát, amely megváltoztatja az anyagok
hőmérsékeltét, halmazállapotát, hőmennyiségnek vagy hőnek nevezzük.

22. Hőtágulás:
- A lineáris hőtágulási együtható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test
hossza erede� hosszához képest, hogy ha 1 Celsius Fokkal változik a hőmérséklete.
A térfoga� hőtágulási együtható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test
térfogata az erede� térfogatához képest, hogyha 1 Celsius Fokkal megváltozik a
hőmérséklete.

23. Gázok állapotváltozásai:

- A gázok állapotát jól mérhető mennyiségek egyértelműen meghatározzák: a gáz
nyomása (p), térfogata (V), hőmérséklete (T), tömege (m). Ezeket a fizika
mennyiségeket állapotjelzőknek vagy állapothatározóknak nevezzük.

24. Egyesítet gáztörvény, ideális gáz állapotegyenlete:

- Egyesítet gáztörvény: Állandó tömegű gáz nyomásának és térfogatának szorzata
egyenesen arányos a kelvinben mért hőmérsékletével. p*V/ T. A p*V=n*R*T
összefüggést az ideális gázok állapotegyenletének nevezzük.

25. Hőtan I. és II. főtétele:

- A gáz belső energiájának megváltoztatása egyenlő a gáz által felvet vagy leadot
hőmennyiség és a munkavégzés összegével. Ezt az összefüggést a hőtan I.
főtételének nevezzük.
- A testek termikus kölcsönhatásakor mindig a melegebb test ad át energiát a
hidegebb testnek. Ennek a folyamatnak az iránya önmagától nem változik, csak külső
beavatkozással akadályozható meg.

26. Halmazállapot-változások:
- Az anyagok halmazállapota megváltozhat, ha a halmazt melegítjük vagy hűtjük, tehát a
halmazállapot függ a hőmérsékletől. Amikor megadjuk egy anyag halmazállapotát,
akkor általában 25 °C hőmérsékleten értjük. Olvadás: Az a jelenség, amikor egy szilárd
anyag folyékony halmazállapotúvá válik melegítés hatására. Párolgás: Ilyenkor az anyag
folyékony halmazállapotból gázhalmazállapotba kerül. A részecskék a folyadék
felszínéről lépnek ki, és szabadon mozgó részecskékké válnak. Megtapasztalhatjuk ezt,
ha pohárban egy kis csapvizet állni hagyunk néhány napig. A pohár tartalma eltűnik, a
víz elpárolog belőle. A párolgáshoz nem szükséges egy adot hőfokot elérni, az
bármilyen hőmérsékleten megtörténik. Forralás: A forrás halmazállapot-változás
tekintetében ugyanolyan, mint a párolgás, de csak bizonyos hőmérsékleten történik
meg, és ilyenkor nemcsak a folyadék felszínéről, hanem a belsejéből is távoznak
 részecskék buborék formájában. Fagyás: fagyás folyamata az olvadással ellentétes. Tehát
a hőmérséklet csökkentésével az anyag folyékony halmazállapotból szilárd
halmazállapotúvá válik. Lecsapódás: Ez egy olyan halmazállapot-változás, amivel
valószínűleg még nem találkoztatok eddig. Szublimáció: Szublimáció során az anyag
melegítés hatására szilárd halmazállapotból közvetlenül gáz halmazállapotúvá alakul át,
kihagyva a köztes folyékony állapotot.

27. A hő terjedése:
- A hő terjedhet két pont közöt a térben hővezetéssel, hőáramlással vagy
hősugárzással. A hővezetés során a hőenergia valamely anyagban úgy jut el a
melegebb helyről a hidegebbre, hogy közben makroszkopikus anyagáramlás nem
történik