1.

tétel: Haladó mozgások

- Egyenes vonalú egyenletes, és egyenletesen változó mozgások.

- Egyenes vonalú mozgások szuperpozíciója.

- A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik.

- A mozgások analitikus és grafikus leírása.

- A mozgások dinamikai elemzése.

- Egyszerű hétköznapi példák haladó mozgásokra.

Alapfogalmak:

Mozgásnak nevezzük testek környezetükhöz viszonyított hely- illetve

helyzetváltozását.

Pontszerű testről beszélünk, ha egy test méreteitől, alakjától eltekintünk.

(Tömeggel rendelkező kiterjedés nélküli test)

Vonatkoztatási rendszernek nevezzük testek azon csoportját, amelyhez más testek

helyét, helyzetét viszonyítjuk.
Általában ez egy koordinátarendszert jelent.

Helyvektornak nevezzük a vonatkoztatási rendszer O kezdőpontjából a test

pillanatnyi helyzetéhez húzott vektort.
Jele: r

Bármely test nyugalma és mozgása csak másik testhez képest jellemezhető.

A mozgás leírása, jellemzői a vonatkoztatási rendszer megválasztásától
függenek. (pl. a pálya alakja stb.)

Pálya: az a folytonos vonal, amelyet a test mozgása közben befut.

Út: a pálya azon darabja, amelyet a test megadott idő alatt befut. Jele: s

Elmozdulás: A mozgás kezdőpontjából a végpontjába mutató vektor Jele: r .

Az elmozdulás-vektor megadható a mozgás végpontjaiba mutató helyvektorok
különbségeként:

r  r2  r1

s = AB ív hossza
 A kinematika és a dinamika tárgya
Pontszerű test mozgásának kinematikai leírása során olyan
mozgásegyenleteket írunk fel, amelyből bármely pillanatban ki tudjuk számolni
a test által megtett utat, a test sebességét és a gyorsulását.
A dinamika azt vizsgálja milyen erő hatására milyen mozgás jön létre, vagy az
erőből következtet a mozgásállapotra.

I. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

1. Kísérlet és a belőle levont következtetés

Mikola-csővel végzett kísérlet során megfigyelhetjük, hogy a buborék egyenlő

idő alatt egyenlő utat tesz meg. Kétszer, háromszor hosszabb idő alatt a
buborék által megtett út is kétszer, háromszor nagyobb.
Ebből arra következtetünk, hogy a buborék által megtett út és az út
megtételéhez szükséges idő között egyenes arányosság van.

s~t
Ha két mennyiség egymással egyenesen arányos, akkor a kettő hányadosa
egy állandót határoz meg. Ennél a mozgásnál az út és az idő hányadosa
által meghatározott fizikai mennyiséget sebességnek nevezzük
Jele: v

Egyenes vonalú egyenletes mozgásnál az út egyenesen arányos az eltelt

idővel, a mozgásállandó mennyisége a sebesség.

A sebesség vektormennyiség, amelynek nagysága és iránya van. A

sebességvektor iránya minden pillanatban megegyezik a mozgás irányával

A sebesség mértékegysége SI-ben:

 km m
 (váltószám 3.6)
h s

2. A mozgás jellemző grafikonjai

Út-idő grafikon

Egyenes vonalú egyenletes mozgásnál az út-idő grafikon az origóból kiinduló

félegyenes.

Sebesség-idő grafikon

A mozgás állandó mennyisége a sebesség.

Ezért a sebesség-idő grafikon az idő tengellyel párhuzamos egyenes.

A sebesség-idő grafikon alatti terület mérőszáma a megtett út mérőszámával

egyezik meg.

3. A mozgás dinamikai feltétele

Egy test akkor végez egyenes vonalú egyenletes mozgást, ha a testre ható erők
eredője nulla.
 Változó mozgás

A mozgások többsége nem egyenletes, hanem változó mozgás. A változó

mozgásokat nem lehet az egyenletes mozgásnál bevezetett fogalmakkal
pontosan jellemezni, ezért új fogalmak bevezetésére van szükség.

Átlagossebességen azt a sebességet értjük, amivel ha a test egyenletesen

haladna, ugyanannyi idő alatt tenné meg az utat, mint változó mozgással.
összes út s
v 
összes idő t

Átlagsebesség:
- Nagysága:Az időegységre eső elmozdulás
r
v
t
- Iránya: az elmozdulás iránya

Pillanatnyi sebesség:
- Nagysága: a nagyon kicsi időközre számolt átlagsebesség
r
v pil  Ha t  0
t

- Iránya: a pálya érintőjének iránya.

Vagy: A pillanatnyi sebességen azt a sebességet értjük, amivel egy test tovább
haladna, ha a rá ható erők eredője nullára változna

II. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Egy test egyenes vonalú egyenletesen változó mozgást végez, ha egységnyi idő
alatt mindig ugyan akkora a sebességváltozása.

A sebességváltozás egyenesen arányos az eltelt idővel, hányadosuk állandó,

neve gyorsulás

Jele:a
 A gyorsulás mértékegysége: .

A gyorsulás vektormennyiség, amelynek nagysága és iránya van.

(iránya: a sebességváltozás iránya)

1. Gyorsulás-idő grafikon

A gyorsulás-idő grafikon az idő tengellyel párhuzamos egyenes.

A grafikon alatti terület mérőszáma a t idő alatt bekövetkező sebességváltozás

mérőszámával egyezik meg.

2. Sebesség-idő grafikon

Nulla kezdősebesség esetén

Belátható, hogy az egymás után egyenlő időközök alatt megtett utak úgy aránylanak
egymáshoz, mint az egymás után következő páratlan számok
 s1 : s2 : s3 : s4 ...  1 : 3 : 5 : 7..

Nem nulla kezdősebesség esetén

sebesség-idő grafikon alatti terület mérőszáma a megtett úttal

egyezik meg.

Út-idő összefüggések

A grafikon alatti területből meghatározható:

Ebből az összefüggésből levezethető a másik útképlet.

3. Hely-idő grafikon

A hely-idő grafikon egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásnál

egy fél parabola.

4. A mozgás dinamikai feltétele

 Egy test akkor végez egyenes vonalú egyenletesen változó mozgást, ha a testre ható eredő
erő állandó nagyságú és irányú.

III. Egyszerű hétköznapi példák haladó mozgásokra

Egyenes vonalú egyenletes mozgás:

Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás:

Galilei-lejtő segítségével szemléltethető.

Négy párhuzamos pályán egyszerre indítunk el egy-egy golyót. A golyók útját
csengők zárják el. Az első pályán a golyó a csengőig 10 cm hosszú utat tud
megtenni, a másodikon 40 cm-t, a harmadikon 90 cm-t, a negyediken 160 cm-t,
Ha a golyókat egyszerre elindítjuk úgy halljuk, hogy egyenlő időközönként
koppannak a csengőkhöz.

Szabad esés
 Ilyenkor a testekre csak a gravitációs mező hatása érvényesül, minden más hatás
elhanyagolható. A szabadon eső testek gyorsulása a Föld különböző területein
eltérő értékű, Budapesten 9,81 m/s 2.

Ezt nevezzük nehézségi gyorsulásnak, jele g. A nehézségi gyorsulás értéke

egyszerűen megmérhető pl. fonálinga segítségével.

Iránya: közelítőleg a Föld középpontja felé mutat.

Nagysága függ a Föld középpontjától való távolságtól:

- magassággal csökken

- egyenlítő felé haladva csökken

IV. Egyenes vonalú mozgások szuperpozíciója.

1. Két vagy több egyenes vonalú egyenletes mozgás eredője, is egyenes vonalú
egyenletes mozgás. A sebesességét a az egyes mozgások sebességének
vektori eredője adja.

Pl:-lepke szélben repül, csónak mozgása folyóban.

2. A lefelé hajítás és a felfelé hajítás, egy v 0 sebességű egyenes vonalú

egyenletes mozgás, és egy szabad esés szuperpozíciója
v

3. Vízszintes hajítás :egy vízszintes v 0 sebességű egyenes vonalú egyenletes

mozgás és egy szabad esés szuperpozíciója
4. A ferde hajítás : egy v0  cos  sebességű egyenes vonalú egyenletes
mozgás, és egy v0  sin  sebességű függőleges hajítás szuperpozíciója.