Összefoglalás – az elektromágneses indukció

1. Az elektromágneses indukció jelensége

a. Kísérletek (Oersted, Faraday). Ha változik a mágneses indukció (pontosabban a
fluxus), akkor feszültség indukálódik. Vagyis a változó mágneses mező maga
körül elektromos mezőt hoz létre. Ezt a jelenséget nevezzük elektromágneses
indukciónak.
b. Az indukált feszültség nagysága (Ui) egyenes tekercs esetén egyenesen arányos
a fluxus változási gyorsaságával (/t), valamint a tekercs menetszámával
(N). Ezt Faraday-féle indukciós törvénynek nevezzük.
∆∅
𝑈𝑖 = 𝑁 ∙
∆𝑡
c. Az indukált feszültség által létrehozott áramot indukált áramnak nevezzük. Kí-
sérlet: rúdmágnest közelítettünk egy alumínium karikához. A karikában áram
jött létre, aminek mágneses tere hatott kölcsön a rúdmágnessel. Lenz törvénye:
Az indukált áram iránya mindig olyan, hogy mágneses mezője az őt létrehozó
hatást (a rúdmágnes mozgatását) akadályozza.
d. Az elektromágneses indukció típusai: mozgási (amikor valamilyen mozgás tör-
ténik, például mozgatjuk a mágnest), illetve nyugalmi (amikor nincs mozgás, de
változik a mágneses mező). Kísérlet: mozgassunk egy homogén mágneses me-
zőben egy fémrudat egy vezető sínen úgy, hogy a rúd maga is és a sebessége
merőlegesek legyenek az indukcióvonalakra (lásd Tkv. 59. oldali ábra). Ebben
az esetben az indukálódó feszültség egyenesen arányos lesz a mágneses indukci-
óval, a rúd hosszával és a mozgatás sebességével:
∆∅ 𝐵 ∙ ∆𝐴 𝐵 ∙ 𝑙 ∙ ∆𝑥
𝑈𝑖 = = = = 𝐵∙𝑙∙𝑣
∆𝑡 ∆𝑡 ∆𝑡
e. Az elektromágneses indukció elvén működő eszközök. Teheremelő mágnes, sín-
fék, elektromágneses jelfogó (relé), elektromos csengő, automata biztosíték.
 elektromágneses jelfogó (relé): bekap-
csolva a kapcsolót, a baloldali áramkör zár,
folyik benne áram, az elektromágnes magá-
hoz vonzza a kis vasdarabot, aminek követ-
keztében a jobb oldali áramkör nyitni fog.
Amikor a baloldali áramkör nyitott, akkor a
rugó magához húzza a függőleges szürké-
vel rajzolt vékony rudat, így a jobb oldali
áramkör zárni fog.

-1-
  elektromos csengő
az ábrán a kapcsoló valójában egy nyomó-
gomb. Ha ezt benyomjuk, záródik az áram-
kör, az elektromágnes működésbe lép és ma-
gához vonza a kart, aminek a végén levő ka-
lapács ráüt a harangra. De ennek következ-
ménye, hogy megszakad az áramkör, az
elektromágnes kiold és a rugó magához
húzza a kart. Ez a folyamat ismétlődik…

f. Feladatok: tankönyv 63. oldalán az 1-5. feladatok

2. Az önindukció
a. Joseph Henry amerikai fizikus fedezte fel a jelenséget.
b. Az önindukció jelenésége, az induktivitás (L) fogalma, az önindukciós feszült-
∆𝐼
ség (𝑈ö𝑖 = 𝐿 ∙ ). A induktivitás (L) a tekercs geometriai adataitól függ: menet-
∆𝑡
szám (N), tekercs hossza (l), tekercs keresztmetszete (A). Az induktivitás mér-
tékegysége a Henry.
c. Az indukció és önindukció elvén működő eszközök: indukciós főzőlap, szikrain-
duktor, dinamikus mikrofon, mágneses információtárolás (HDD), fémkeresők,
gyújtótekercs (benzines autókban)
d. feladatok: tankönyv 66. oldalán a 2. és 3. feladatok

3. A váltakozó áram
a. A generátor. Olyan eszköz, ami az elektromágneses indukció elvén alapulva
forgási energiából elektromos energiát állít elő.
b. A váltakozó feszültség időfüggvénye: 𝑈(𝑡) = 𝑈𝑚𝑎𝑥 ∙ sin⁡(𝜔 ∙ 𝑡), míg a válta-
kozó áram időfüggvénye: 𝐼 (𝑡) = 𝐼𝑚𝑎𝑥 ∙ sin⁡(𝜔 ∙ 𝑡)
c. A váltakozó feszültség és áram jellemzői: periódusidő (T), frekvencia (f), kör-
frekvencia (), fázisszög (=t).
d. A váltakozó áram és feszültség effektív értéke. A váltakozó áram (illetve fe-
szültség) effektív értékén annak az egyenáramnak az értékét érjük, ami ugyan-
azon az ellenálláson ugyanannyi idő alatt ugyanakkora hőt termel, mint az adott
𝑈𝑚𝑎𝑥 𝐼𝑚𝑎𝑥
váltakozó áram: 𝑈𝑒𝑓𝑓 = , 𝑖𝑙𝑙𝑒𝑡𝑣𝑒⁡𝐼𝑒𝑓𝑓 =
√2 √2

e. Erőművek:
1.1. hőerőművek: valamilyen éghető anyag (szén, olaj, földgáz) elégetésével egy
kazánban magas hőmérsékletet állítanak elő, ami egy víztartályban magas hő-

-2-
 mérsékletű és nagy nyomású vízgőzt hoz létre. Ezt a vízgőzt ráfúvatják egy tur-
bina lapátjaira, ami elkezd forogni. Mivel a turbinával közös tengelyen van a
generátor, ezért az is elkezd forogni, mindek következtében elektromos áramot
hoz létre.
1.2. atomerőművek: maghasadás során keletkező nagy hő melegíti fel és alakítja
gőzzé a víztartályban levő vizet…
1.3. vízerőművek: duzzasztógátak segítségével magas vízfalat hoznak létre. A lezú-
duló víz energiája megforgatja a turbina, illetve a generátor lapátjait. Így jön
létre a mechanikai energiából az elektromos energia.
1.4. szélerőművek: a szél energiája megforgatja a turbina és vele együtt a generátor
lapátjait…

4. Elektromágneses hullámnak nevezzük az olyan elektromágneses teret, ami a

forrásáról leválva, attól függetlenül terjed tovább.

5. Elektromágneses színkép

a. Az elektromágneses hullámokat csoportokba soroljuk, aszerint, hogy mi a hul-

lámok keletkezési módja, mik a terjedési tulajdonságaik, milyen az anyagokkal
való kölcsönhatása, valamint a gyakorlati alkalmazásuk.

b. Három kategóriát különböztetünk meg: rádióhullámok; optikai hullámok és io-

nizáló sugárzások

c. Rádióhullámok (>0,033 mm)

i. hosszúhullámok (>1000m): a Föld felülete mentén terjednek; több ezer

km távolságra is eljutnak; hajdan ebben a sávban kezdődött a rádiózás;

ii. középhullámok (1000m200m): jobbak a terjedési tulajdonságai a

hosszú hullámokénál; terjed a Föld felülete mentén és az ionoszféráról is
visszaverődik; tengeri navigáció sávja

iii. rövidhullámok (200m10m): egyenes vonalban terjednek; az iono-

szféráról és a Földről visszaverődve több ezer km-re is eljuthatnak; a rá-
dióamatőrök emiatt is kedvelik

iv. ultrarövid hullám (URH; 10m 0,3m): ebben a tartományban sugároz

ma a legtöbb rádió- és televízióadó; egyenes vonalban terjednek; áthatol-
nak az ionoszférán és kijuthatnak a világűrbe; a Föld felszínén nem tud-
nak nagy távolságra eljutni (adóállomások, továbbítók)

-3-
 v. mikrohullámok (0,3m0,3mm): terjedése hasonló a látható fényéhez;
Ebben a tartományban működnek a radarok, mikrohullámú sütők, mobil-
telefonok.

d. Optikai hullámok (0,3mm10nm):

i. infravörös hullámok (0,3mm10-6m): hősugárzásnak is nevezik; a hő-

forrás melege sugárzó energiává válik, ami felmelegíti az elnyelő testet;
a napfényben levő infravörös sugárzástól lesz melegünk, illetve az infra-
szaunában; sötétben látó készülékek ilyen sugarakat detektálnak; hőfény-
képek anyagokról, épületekről.

ii. látható fényhullámok (760nm380nm):

iii. ultraibolya hullámok (3,1510-7m210-9m): már hatással van az élő

szövetre; vannak rovarok, amik látják ezt a hullámot; három részre bont-
ható:

1. UV-A: az emberi szervezet számára hasznos; elősegíti a

csontképződést; hiánya angolkórt okoz

2. UV-B: bőrrákot, szemkárosodást okozhat; az ózonréteg el-

nyeli;

3. UV-C: a földi légkör teljesen elnyeli; az űrben kell ellene

védekezni!

e. Ionizáló sugárzások (210-9m10-13m):

i. röntgensugárzás: áthalad a fémen is; anyagvizsgálatra használják; ron-

csolja az élő szöveteket

ii. gamma-sugárzás: az atommagok átalakulása közben keletkezik; pusztítja

a gyorsan szaporodó sejteket; daganatos kezeléseknél használják

iii. másodlagos kozmikus sugárzás: világűrből érkezik; protonok, elektronok

alkotják a kozmikus sugárzást; atommag-átalakulásokat idézhet elő a
felső légkörben és így keletkeznek

6. Feladatok:
a. Van két légmagos tekercsünk. Az egyik 12cm hosszúságú, 300 mene-
tes és meneteiben 1,2A erősségű áram folyik. Mekkora áramerősség-
gel érhető el a másik tekercsben az előbbivel egyenlő mágneses tér-
erősség, ha annak hossza 8cm és menetszáma kétszer akkora, mint az
-4-
 elsőé?
megoldás: az egyik tekercsben a mágneses indukció:
𝐼∙𝑁 1,2 ∙ 300
𝐵 = 𝜇0 ∙ = 4 ∙ 𝜋 ∙ 10−7 ∙ = 37699 ∙ 10−7 = 3,77 ∙ 10−3 𝑇
𝑙 0,12
A másik tekercsben a mágneses indukció:
𝐼∙𝑁 𝐼2 ∙ 600
𝐵 = 𝜇0 ∙ = 4 ∙ 𝜋 ∙ 10−7 ∙
𝑙 0,08
Mivel a két mágneses indukció értéke egyenlő (azaz B1 = B2), így:
𝐼2 ∙ 600
3,77 ∙ 10−3 = 4 ∙ 𝜋 ∙ 10−7 ∙
0,08
Ebből kifejezve az I2 áramerősséget, kapjuk, hogy
3,77 ∙ 10−3 ∙ 0,08 = 4 ∙ 𝜋 ∙ 10−7 ∙ 𝐼2 600
3,77 ∙ 10−3 ∙ 0,08
= 𝐼2
4 ∙ 𝜋 ∙ 10−7 ∙ 600
Amiből: I2 = 0,4A
b. Egy 14 cm hosszú légmagos tekercs 160 menetből áll, ellenállása
5 ohm. Mekkora lesz a tekercs belsejében kialakuló homogén mágne-
ses mező indukciója, ha a 18 V-os áramforrást a tekercs két vége közé
kapcsoljuk?
megoldás: Ohm törvényét felírva, kiszámolhatjuk a tekercs vezetéké-
ben folyó áramot, majd pedig a tekercs belsejében kialakuló mágneses
indukciót. Íme:
𝑈 18𝑉
𝐼= = = 3,6𝐴
𝑅 5Ω

𝐼∙𝑁 3,6 ∙ 160

𝐵 = 𝜇0 ∙ = 4 ∙ 𝜋 ∙ 10−7 ∙ = 51702 ∙ 10−7𝑇 = 5,17 ∙ 10−3 𝑇
𝑙 0,14

c. Egy transzformátor primer áramerőssége 600 mA, menetszáma 2000. A

szekunder áram erőssége 4,8A, a feszültsége 12V. Mekkora a primer fe-
szültség és a szekunder tekercs menetszáma?
megoldás: Ip = 0,6A, Np = 2000, Isz = 4,8A, Usz = 12V.
Mivel Pp = Psz, vagyis UpIp = UszIsz. Behelyettesítve: Up0,6=124,8, ami-
ből: Up=96V.

d. Egytranszformátor két tekercsének menetszáma 50 és 2400. A feszültség

letranszformálása után egy 2,4A-es izzót üzemeltetünk vele. Mekkora a hő-
veszteség 1 óra alatt a 8 -os távvezetéken, amin az áramot kapjuk? Meny-
nyi vizet tudnánk ezzel a hőmennyiséggel 20°C-ról 45°C-ra melegíteni?
megoldási javaslat: Az izzó sarkain levő feszültség: U1 = IR (Ohm tör-
vény), azaz U1 = 2,410 = 24V. A transzformátor áttételére igaz:

-5-
 𝑈1 𝑁1 230𝑉 50
= , 𝑏𝑒ℎ𝑒𝑙𝑦𝑒𝑡𝑡𝑒𝑠í𝑡𝑣𝑒:⁡ = , 𝑎𝑚𝑖𝑏ő𝑙:⁡𝑈2 = 11040𝑉
𝑈2 𝑁2 𝑈2 2400
𝑀𝑖𝑣𝑒𝑙⁡𝑃𝑝 = 𝑃𝑠𝑧 , í𝑔𝑦⁡11040𝑉 ∙ 𝐼𝑝 = 230 ∙ 2,4, 𝑎𝑚𝑖𝑏ő𝑙:⁡𝐼𝑝 = 0,4𝐴
A távvezetéken a hőveszteség 1 óra alatt:
𝑄 = 𝐼𝑝2 ∙ 𝑅 ∙ 𝑡 = 0,42 ∙ 8 ∙ 3600 = 1440𝐽

Ezzel a hőmennyiséggel szeretnénk felmelegíteni a 20°C-os vizet 45°C-ra.

Tanultuk, hogy 𝑄 = 𝑐𝑣 ∙ 𝑚 ∙ ∆𝑇. Ebből már a víz tömege (m) egyszerűen
kiszámolható.

-6-