Tartalomjegyzék

Halmazok, halmazműveletek ................................................................................ 4

Egyenes arányosság, fordított arányosság, százalékszámítás ............................... 6

Egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges egyenletek ............................................ 7

Egyenletrendszerek ............................................................................................. 12

Hatványozás és azonosságai................................................................................ 14

Nevezetes azonosságok ....................................................................................... 17

Osztó, többszörös, legkisebb közös többszörös, legnagyobb közös osztó ......... 18

Négyzetgyök fogalma, azonosságai .................................................................... 20

Törtek nevezőjének gyöktelenítése ..................................................................... 22

Másodfokú egyenlet ............................................................................................ 24

Derékszögű háromszög hiányzó adatainak meghatározása ................................ 27

Függvények ......................................................................................................... 30

Geometria ............................................................................................................ 32

Kombinatorika, valószínűségszámítás ................................................................ 38

3
 Halmazok, halmazműveletek

A halmaz fogalma a matematikában alapfogalom.

Jelölése az ábécé nagybetűivel történik: A, B, C,…
A halmazt alkotó dolgok összessége a halmaz elemei, szintén alapfogalom.
Jelölése gyakran az ábécé kisbetűivel történik: a, b, c,…
( a eleme A halmaznak jelölése: a  A )
Egy halmaz akkor van egyértelműen megadva, ha bármiről el tudjuk dönteni, hogy a
halmazba beletartozik-e vagy sem.
Pl.:
A hét napjai által alkotott halmaz.
–Egyértelmű halmaz megadás, hiszen pl. a hétfő benne van a halmazban, sárgarépa nem,
valamint bármiről hasonlóképpen el tudjuk dönteni, hogy a halmazba tartozik-e.
A jó filmek halmaza.
- Nem egyértelmű halmaz megadás, hiszen mindenkinek más számít jó filmnek.

Halmazok megadása történhet:

- a közös, csak az elemeire jellemző tulajdonságok megadásával.
A={x| x természetes szám és x  6 }

- elemeinek felsorolásával.
A={0; 1; 2; 3; 4; 5;6}

Egy halmaz számossága, elemeinek a száma.

Jelölése: | A | = 7
Ha egy halmaz végtelen számú elemet tartalmaz, akkor számossága végtelen.
Ha egy halmaz számossága nulla, akkor üres halmaznak nevezzük. Jele: {}, vagy Ø
Két halmaz akkor egyenlő, ha ugyanazok az elemeik.
B halmaz részhalmaza A halmaznak, ha B minden eleme, egyúttal A-
nak is eleme.
Jelölése: B  A
Pl.: A={ 2; 3; 4; 5; 6; 7 } B = { 2;3 } B  A, hiszen B halmaz
mindkét eleme benne van az A halmazban is. Minden halmaznak az üres halmaz és önmaga is
részhalmaza. Ezeket nem valódi részhalmazoknak nevezzük.

4
Ha B  A, akkor B halmaz A-ra vonatkozó kiegészítő ( vagy komplementer) halmaza az a

halmaz, melynek elemei B halmazt A- ra egészítik ki. Jelölése: B

Az előző két halmaznál: B  4;5;6;7
Halmazműveletek

Unió

Két halmaz unióján, vagy egyesítésén azt a halmazt

értjük, melynek elemei legalább az egyik halmazban
benne vannak. Jelölése: A  B
Pl.: A= { 1; 2; 3; 4 } B = { 1; 2; 30 } A  B = {1; 2; 3; 4; 30 }

Metszet

Két halmaz metszetén azt a halmazt értjük, melynek

elemei mindkét halmazban benne vannak. Jelölése: A  B

Pl.: Az előző két halmaznál A  B = { 1; 2 }

Különbség

A és B halmazok különbségén azt a halmazt értjük,

amely az A összes olyan eleméből áll, amelyek nem
tartoznak bele B halmazba. Jelölése: A \ B
Pl.: Az előző két halmaznál A \ B = {3; 4 }

Feladatok halmazokra:

 Adott két halmaz A= 2;3;4;5 B= 3;5;7;9;11. Készítsünk halmazábrát! Írjuk fel

az alábbi halmazok elemeit!
A∩B, AUB, A\B, B\A.
 Egy osztályba 32-en járnak. 18-an tanulnak franciául, 20-an angolul. Hányan
tanulják mindkét nyelvet?
 Írjuk fel az alábbi halmazok elemeit, majd adjuk meg A∩B, AUB, A\B, B\A
halmazok elemeit!
A = { a| a egész szám, és 2  a  8 }
B = { b| b egész szám és 7  b<11 }

5
 Egyenes arányosság, fordított arányosság, százalékszámítás
Egyenes arányosság fogalma

Ha két változó mennyiség összetartozó értékeinek hányadosa, aránya állandó, akkor azt
mondjuk, hogy az a két mennyiség egyenesen arányos. Ha az egyik mennyiség
valahányszorosára változik, akkor a másik mennyiség is ugyanennyiszeresére változik.

Pl.: Ha egy kg alma 100 Ft –ba kerül, akkor két kg alma 200 Ft- ba kerül. ( Az egymáshoz
1 2
tartozó értékpárok a súly és az ár, és  az egymáshoz tartozó értékpárok hányadosa
100 200
egyenlő. )

Fordított arányosság fogalma

Ha két változó mennyiség összetartozó értékeinek szorzata állandó, akkor azt mondjuk, hogy
az a két mennyiség fordítottan arányos. Ha az egyik mennyiség valahányszorosára változik,
akkor a másik mennyiség reciprok szorosára változik.

Pl.: Ha egy autó két város közötti távolságot 100 km/h sebességgel 1 óra alatt teszi meg,
akkor 50 km/h sebességgel 2 óra alatt teszi meg. ( Az egymáshoz tartozó értékpárok a
sebesség és az idő, és 1001  50  2 az egymáshoz tartozó értékpárok szorzata egyenlő. )

Százalékszámítás
1
A százalék századrészt jelent: = 0.01 = 1 század = 1 %.
100
Azt a számot,amely megmutatja,hogy egy mennyiség hány százalékát kell kiszámítani
százaléklábnak nevezzük.
Azt a mennyiséget, amelynek a százalékát számítjuk, alapnak, a számítás értékét
százalékértéknek nevezzük.

láb
Kiszámítása: érték  alap 
100
A képletet átrendezve az alap és érték számítása:
érték  100 érték  100
alap  valamint láb 
láb alap
pl.:
15
 Mennyi 300-nak a 15%-a? ( érték= 300   45 ) Tehát 300-nak 15%-a 45.
100
18  100
 Minek a 25%-a 18? ( alap=  72 ) Tehát 72-nek a 25%-a 18.
25
104  100
 Hány %-a 400-nak a 104? ( láb   26 ) Tehát 26%-a a 400-nak a 104.
400

6
 Egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges egyenletek
Egyenletek

Ha két, változót is tartalmazó kifejezést egyenlőségjellel kötünk össze, egyenlet keletkezik.

Az egyenlet gyökei, vagy megoldásai azok a számok, melyet a változó helyére helyettesítve
teljesül az egyenlőség.

Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet (egy változó van, és az első hatványon szerepel)

megoldása mérlegelv segítségével történhet.

Mérlegelv

Az egyenlet mindkét
a) oldalához hozzáadhatjuk, vagy mindkét oldalából elvehetjük ugyanazt a pozitív vagy
negatív számot.
b) oldalát szorozhatjuk, vagy oszthatjuk ugyanazzal a 0 – tól különböző számmal.

Az egyenlet megoldása során addig alkalmazzuk a mérlegelvet, míg az egyik oldalon csak a
változó, másik oldalon pedig az értéke szerepel.

Pl.: Oldjuk meg az alábbi egyenletet!

x
5 x  13  5 / 2
2
10x  26  x  10 /  26
10x  x  36 / x
9x  36 / :9
x  4

Ellenőrzés: (Az egyenlet mindkét oldalába behelyettesítjük x értékét. Ha a két oldal

egyenlő, akkor jó a megoldás. )
4
Bal oldal: 5  4  13  20  13  7 Jobb oldal:  5  2  5  7
2
A két oldal egyenlő, tehát x = 4 megoldása az egyenletnek.

7
Zárójeles egyenletek megoldásánál először a zárójeleket bontjuk fel, azután alkalmazzuk a
mérlegelvet.

Pl.: Oldjuk meg az alábbi zárójeles egyenletet!

3 x  1  42 x  3   x  3
3x  3  8 x  12  x  3
3x  3  7x  9 /  3x
3  4x  9 / 9
12  4x /:4
3  x

Törtegyütthatós egyenletek megoldásánál közös nevezőre hozunk, és mindkét oldalt

beszorozzuk a közös nevezővel.

Pl.: Oldjuk meg az alábbi egyenletet!

x3 2x  4 x  1
1  
2 3 2
3 x  3 22 x  4  3 x  1
1   / 6
6 6 6
3 x  3  6  22 x  4   3 x  1
3x  9  6  4 x  8  3x  3
3x  3  x5 / 3
3x  x8 / x
2x  8 /:2
x  4

Egyenlőtlenségek

Ha két, változót is tartalmazó kifejezést relációs jellel kötünk össze, egyenlőtlenség

keletkezik.
Az egyenlőtlenségek megoldása általában egy végtelen számhalmaz.

Egyenlőtlenségek megoldása az egyenletek megoldásához hasonlóan történhet mérlegelv

segítségével, viszont ha negatív számmal szorzunk, vagy osztunk, megfordul a relációs
jel.

8
Pl.: Oldjuk meg az alábbi egyenlőtlenséget!
5x
2  x5 / 2
2
5x  4  2 x  10 /  5x
4   3x  10 /  10
6   3x / :  3
2  x
Tehát az egyenlőtlenség megoldáshalmaza a -2 és tőle nagyobb számok.

Az egyenlőtlenségeket nem szoktuk ellenőrizni.

Szöveges egyenletek

Típusfeladatok:

1. típus: Keveréses feladatok

 3 liter 20 % - os ecethez hozzáöntünk 4 liter 13 % - os ecetet. Hány százalékos

oldatot kapunk?

Megoldás: Készítünk egy táblázatot, és kitöltjük az üres helyeket benne.

Oldat (liter) % Oldott anyag (liter)

1. oldat 3 20 3  0,2  0,6

2. oldat 4 13 4  0,13  0,52

Keverék 3+4=7 x 0,6 + 0,52 = 1,12

1,12  100
A kérdés tehát a százalékláb. x =  16 .
7
Tehát 16 % -os oldatot kapunk.
2. típus: Közös munkavégzéses feladatok

 Apa és fia együtt ássák fel a kertet. Az apa egyedül dolgozva 6 óra alatt végezne, fia
pedig 8 óra alatt. Hány óra alatt végeznek, ha együtt dolgoznak?

Megoldás: Ismét táblázatot készítünk.

9
 apa fiú

1 óra alatt végzett munka 1 1

A kert -od része A kert -ad része
6 8

x óra alatt végzet munka x x

A kert -od része A kert -ad része
6 8

Ketten együtt felássák az egész kertet, vagyis az alábbi egyenletet tudjuk felírni:

x x
  1 / 24
6 8
4 x  3x  24
7x  24 /:7
x  3,4

Tehát 3,4 óra alatt ássák fel együtt a kertet.

3. típus: Mozgásos feladatok

 Egymástól 17 km távolságból egymás felé egyszerre indul el egy 60 km/h

átlagsebességű motorcsónak és egy 8 km/h átlagsebességű evezős csónak. Mennyi
idő múlva találkoznak állóvízben?

s
Megoldás: Felhasználjuk a fizikából ismert t  képletet és kitöltjük az alábbi
v
táblázatot.
s (km) v (km/h) t (h)
x
motorcsónak x 60
60
17  x
evezős csónak 17 - x 8
8
Mivel a találkozásig azonos idő telik el mindkét csónak esetén, így a két idő
segítségével írhatunk fel egyenletet.

10
 x 17  x
 / 120
60 8
2x  1517  x 
2x  255  15x /  15x
17 x  255 / : 17
x  15
A találkozásig a motorcsónak 15 km-t tesz meg.
s 15
t=   0,25
v 60
Tehát 0,25 óra múlva találkoznak.

4. típus: Helyiértékes feladatok

 Egy kétjegyű szám számjegyeinek összege 12. Ha számjegyeit felcseréljük, 18-cal

nagyobb számot kapunk. Melyik az eredeti szám?

Megoldás: Felhasználjuk az alábbi táblázatot. A tízesek helyén álló szám 10 szeresét éri.

Tízes Egyes Szám

eredeti x 12-x 10x + (12 – x) = 10x + 12 – x = = 9x + 12

felcserélt 12-x x 10 (12 – x) + x =120 – 10x + x = 120 – 9x

Mivel a felcserélt szám 18- cal nagyobb, az alábbi egyenletet írhatjuk fel:

(9 x  12)  18  120  9 x
9 x  30  120  9 x /  9 x  30
18x  90 / : 18
x  5

Tehát az eredeti szám az 57 a felcserélt 75, (ami valóban 18- cal nagyobb az eredetinél).

Gyakorló feladatok:
Oldjuk meg az alábbi egyenleteket és egyenlőtlenségeket!
 2 x  7  8  3x   26
 6 x  3  3x  4  x  4  x  1
6x  4 2  5x
 6  2x 
5 3
x  1 3x  1 5 x  1
   2
2 4 6
 5x-4 <12x-3
3x 3
   4x  3
2 5

11
 Egyenletrendszerek
Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása az a számpár, melyet az ismeretlenek
helyére helyettesítve teljesül mindkét egyenlőség.

Megoldása algebrai úton kétféle módszerrel történhet.

1. módszer. Behelyettesítő módszer

Az egyik egyenletből kifejezzük valamelyik ismeretlent, és belehelyettesítjük a kapott

kifejezést a másik egyenletbe. Ezzel kapunk egy egyismeretlenes egyenletet, amelyet
megoldunk. Az eredmény segítségével kiszámítjuk a másik gyököt is.

x  y  10
Pl.:
x y 6

Az első egyenletből kifejezzük x –et. x = 10 – y

Ezt behelyettesítjük x helyére a második egyenletbe, így a következő egyenletet kapjuk:

( 10 – y ) - y = 6

Megoldva az egyenletet: y = 2 adódik.

Ezt az első egyenletbe helyettesítve: x = 8 – at kapunk.

Ellenőrzés: 8 + 2 = 10; 8 – 2 = 6.

Tehát az egyenletrendszer megoldása: x = 8 y = 2 számpár.

2. módszer. Egyenlő együtthatók módszere

Úgy alakítjuk az egyenletet – szorzással, illetve osztással -, hogy az egyik ismeretlen

együtthatója mindkét egyenletben ugyanaz (vagy pedig ellentétes előjelű) legyen. Ezután
kivonjuk (vagy összeadjuk) a két egyenletet. Ezzel kiejtjük az egyik ismeretlent, és egy
egyismeretlenes egyenletet kapunk. A további lépések innen ugyanazok, mint a behelyettesítő
módszernél.

12
Pl.:

 Az előző feladatnál y együtthatója az első egyenletben 1, a másodikban (-1). A két

egyenletet összeadva y-t kiejtjük, és 2x = 16 egyenletet kapjuk, ahonnan x= 8 rögtön
adódik.

( Mivel x együtthatója mindkét egyenletnél 1, a két egyenletet kivonva egymásból, x –et

ejthetnénk ki. )

2 x  y  1080

x  4 y  1940

A második egyenletet 2-vel szorozva az alábbi egyenletrendszert kapjuk:

2 x  y  1080
2 x  8 y  3880

Kivonjuk egymásból a két egyenletet:

7y = - 2880 egyenlethez jutunk, amiből y = 400.

Visszahelyettesítve x értékére 340 adódik.

Mindkét érték teljesíti az egyenletrendszert, így x = 340 y = 400 az egyenletrendszer

megoldása.

Gyakorló feladatok:

Határozzuk meg az alábbi egyenletrendszerek megoldásait!

x  y  31

x y 5

3x  2 y  2

5x  2 y  3

4x  3 y  6

2x  y  4

2x  5 y  3

7x  2 y  1

13
 Hatványozás és azonosságai
Hatvány definíciója

Ha a tetszőleges valós szám, és n  2 természetes szám, akkor an hatvány olyan n

tényezős szorzat, melynek mindegyik tényezője a.

( a hatványalap, n hatványkitevő, az n - tényezős szorzat értéke a hatványérték )

a1  a a0  1 . ( kivéve 0 0 , ami nincs értelmezve )

Pl.: 23  2  2  2  8

20  1

Negatív kitevős hatvány definíciója

1
a n 
an

1 1
Pl.: 2 3  
23 8

A hatványozás azonosságai:

1. azaz egy szorzatot tényezőnként is lehet hatványozni.

2. , ha , azaz egy törtet úgy is hatványozhatunk, hogy külön

hatványozzuk a számlálót, és külön a nevezőt.

14
3. azaz hatványt úgy hatványozunk, hogy az alapot a kitevők szorzatára
emeljük.

4. azaz azonos alapú hatványokat úgy is szorozhatunk, hogy a közös

alapot a kitevők összegére emeljük.

5. , ha , azaz azonos alapú hatványokat úgy is oszthatunk, hogy a

közös alapot a kitevők különbségére emeljük.

Feladatok hatványozásra:

Számítsuk ki az alábbi kifejezések értékét!

 32  3  3  9

  43   4   4   4  64
3
2 2 2 2 8
        
 3   3   3   3  27
1 1
 32  
32 9
2 2
3 4 4 4 16
       
4 3 3 3 9

Hozzuk egyszerűbb alakra az alábbi kifejezéseket!


a b  a   a  b  a  a  b
2 3 4 2 6 3 8 14 3
 a14  b 9
b  3 4 b b 12 12


2 x  : x  4 x  y  4 xy
2 3 5 6 6

y 5
y  y x 3 2 5 5

15
Gyakorló feladatok:

Számítsuk ki az alábbi kifejezések értékét!

2 2
2 2
5 
3
 5 3
      
5 5

Hozzuk egyszerűbb alakra az alábbi kifejezéseket!

56
 53  5 4  =
55

a4  a2  b 
3


 a10  b 2

x2 y y2
 : 
a5 a5


3ab4  2a 3 2 
162b 3
b2  a 4  b6  a 4
 
a  b 8
a 4  a 6  a 10
 =
a 
10 2

2
a b
    2 
b a
a4 a
 : 
b b

16
 Nevezetes azonosságok

1. (a+b)2= a  b   a  b   a 2  ab  ba  b 2  a2+2ab+b2
2. (a-b)2= a  b   a  b   a 2  ab  ba  b 2  a2-2ab+b2
3. (a+b)(a-b)= a 2  ab  ba  b 2  a2-b2

Pl.
1.  x  5  x 2  2  x  5  5 2  x 2  10x  25
2

2. 3x  2  3x  2  3x  2  2 2  9 x 2  12x  4

2 2

3. 2x  5 y   2x  5 y   2x  5 y   4x 2  25y 2

2 2

Feladatok:
1. 7  x   49+14x+x2 4a  32  16a2+24a+9 5 x  2 y 2  25x2+20xy+4y2
2

2. 5  b   25-10b+b2
2
7x  22  49x2-28x+4 4a  7b2  16a2-56ab+49b2
3. a  4a  4  a2-16 3x  5 y 3x  5 y   9x2-25y2 2a 3  b2a 3  b  4a6-b2
Gyakorló feladatok:
2
 2
 2x    5x 2

1 
2
x 6
 2y 
2

 3
2
1  1 
  x   x   a 3

b a b  3
  2x 5 
   
3  3   3 2
2
1 4
1  x1  x  x  112   a  
7 

Alkalmazzuk visszafelé az azonosságokat! (szorzattá alakítás)

1. x 2  6 x  9  x 2  2  x  3  32  x  3  x  3  x  3
2

2. a 2  10a  25  a 2  2  a  5  52  a  5  x  5  x  5
2

3. 9 x 2  1  3x  12  3x  13x  1

2

Feladatok:
1. 4x2+12x+9=(2x+3)2
2 2
2. y -2y+1=(y-1)
3. x2-1=(x+1)(x-1)
x2+4x+4=(x+2)2 49+14y+y2=(7+y)2
9a2-30a+25=(3a-5)2 x2-4xy+4y2=(x-2y)2
9a2-4b2=(3a+2b)(3a-2b) x4-121=(x2+11)(x2-11)

Gyakorló feladatok:
9x4-4y2= 1-25c2= 100-20y+y2= 9x2+42x+49=
1 2 9 12 2
x  xy 2  y 4   a b  4a 4 b 2 = x2-6a+9a2=
4 25 5

17
 Osztó, többszörös, legkisebb közös többszörös, legnagyobb közös
osztó
Osztó

Egy a szám osztója b-nek, ha van olyan c szám, melyre igaz , hogy

ac  b ( a, b, c természetes számok )

Pl.: 4 osztója a 12- nek, mert 4  3  12

( Minden természetes számnak osztója az 1. Minden természetes szám osztója önmagának.

Ezek a nem valódi osztói a számnak. )

Ha egy természetes számnak pontosan két osztója van, az 1 és önmaga, akkor prímszámnak
nevezzük. (prímszámok: 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19,…)

Ha van több osztója is, akkor összetett számnak nevezzük.

Pl.: 15 összetett szám, mert kettőnél több osztója van. ( az 1, 3, 5 és a 15 )

A számelmélet alaptétele

Minden összetett szám felbontható prímtényezők szorzatára, a tényezők sorrenjétől

eltekintve egyértelműen.

Pl.: 1188= 2  2  3  3  3 11

Többszörös

Egy b szám többszöröse a-nak, ha a osztója b-nek.

Pl.: 20 többszöröse 5- nek, mert az 5 osztója a 20-nak, mivel 5  4  20 .

Legnagyobb közös osztó

Két vagy több egész szám közös osztói azok az egész számok, amelyek mindegyik adott
egész számnak is osztói. A közös osztók közül a legnagyobb, az adott számok legnagyobb
közös osztója.
Jelölése: ( ; ). Rövidítése: lnko.

18
Meghatározása:

A számokat prímtényezők szorzatára bontjuk, és a felbontásban szereplő közös

prímtényezőket az előforduló legkisebb hatványon összeszorozzuk.

Feladat: Határozzuk meg 1400 és 60 legnagyobb közös osztóját!

Mindkét számot prímtényezők szorzatára bontjuk. 1400  2 3  5 2  7 60  2 2  5  3

Közös prímtényező a 2 és 5. A 2 előforduló legkisebb hatványa a második hatvány, az 5
előforduló legkisebb hatvány a az első hatvány.
Vagyis a legnagyobb közös osztó:
( 1400;60 ) = 2 2  5  20

Legkisebb közös többszörös

Két vagy több szám közös többszörösei azok a számok, melyek többszörösei az adott
számoknak. Ezek közül a legkisebb az adott számok legkisebb közös többszöröse.
Jelölése: [ ; ]. Rövidítése: lkkt.

Meghatározása:

A számokat prímtényezők szorzatára bontjuk, és a felbontásokban szereplő összes

prímtényezőt összeszorozzuk az előforduló legnagyobb hatványon.

Feladat: Határozzuk meg 140 és 1078 legkisebb közös többszörösét!

Mindkét számot prímtényezők szorzatára bontjuk. 140= 2 2  5  7 1078= 2  7 2  11

Előforduló prímtényezők a 2, 5, 7 és a 11. Ezeket szorozzuk össze, az előforduló legnagyobb
hatványon. Vagyis a legkisebb közös többszörös:

[140 ;1078 ]= 2 2  5  7 2  11  10780

Gyakorló feladatok:

 Soroljuk fel 180 valódi osztóit!

 Határozzuk meg 150 és 160 legnagyobb közös osztóját!

 Határozzuk meg 60 és 80 legkisebb közös többszörösét!

19
 Négyzetgyök fogalma, azonosságai
Négyzetgyök fogalma

Egy nemnegatív a szám négyzetgyöke az a nemnegatív szám, melynek a négyzete az a szám.

( jelölése: a )

Ez azt jelenti, hogy: ha a  0 , akkor  a2

 a és a 0.

Pl.:

4  2 , mert 22 = 4

0  0 , mert 02 = 0

2
16 4 4 16
 , mert   
9 3 3 9

 4 nincs értelmezve

A négyzetgyökvonás azonosságai

1. Két szám szorzatának négyzetgyöke egyenlő a két szám négyzetgyökének szorzatával.

a b  a  b a  0, b  0

2. Két szám hányadosának négyzetgyöke egyenlő a két szám négyzetgyökének

hányadosával.
a a
 a  0, b  0
b b

3. A hatványozás és a négyzetgyökvonás sorrendje felcserélhető.

an   a n
a  0 és n egész szám

Kiemelés a négyzetgyökjel alól, és bevitel a négyzetgyökjel alá

Kiemelés

Ha a négyzetgyökjel alatti szorzat egyik tényezője négyzetszám, akkor ennek a

tényezőnek a négyzetgyöke kiemelhető a négyzetgyökjel elé.
a2  b  a  b a  0, b  0

Pl.: 18  9  2  3 2 , 500  100  5  10 5 , 28  4  7  2 7

20
 Bevitel

Négyzetgyökjel előtt álló szorzótényező négyzetét bevihetjük a négyzetgyökjel alá.

a  b  a2  b a  0, b  0

Pl.: 3 7 32  7  9  7  63 , 10 2  102  2  100  2  200

Feladatok:

 Számítsuk ki az alábbi kifejezések pontos értékét!

12  75  4  3  25  3  2 3  5 3  7 3 vagyis a kifejezés pontos értéke 7 3 .

13  52  325  13  4  13  25  13  13  2 13  5 13  4 13 vagyis a kifejezés

pontos értéke 4 13 .

 Döntsük el, melyik kifejezés nagyobb!

10 3 vagy 3 10

Bevisszük a gyökjel alá amit lehetséges, így a következőket kapjuk:

100  3  300 és 9  10  90
Nagyobb számnak a négyzetgyöke is nagyobb, vagyis a 300  10 3 a nagyobb.

Gyakorló feladatok:

1. Számítsd ki az alábbi kifejezések pontos értékét!

28  7  63 

2 
72  125  3 20  6 18  45  20  72  
2. Döntsd el melyik kifejezés nagyobb!

4 3 vagy 3 5 2 7 vagy 5 2

21
 Törtek nevezőjének gyöktelenítése

Ha a tört nevezője egy gyökös kifejezést tartalmaz, gyakran szükséges a nevezőből eltüntetni
a gyökös kifejezést. Ez a nevezőtől függően kétféleképpen történhet.

1.) Bővítjük a törtet. A számlálót és a nevezőt szorozzuk ugyanazon gyökös kifejezéssel. Így a
tört értéke nem változik. A nevezőben a gyökös kifejezés négyzete szerepel majd, vagyis a
gyökjel „eltűnik”, felkerül a számlálóba.

3 3 8 3 8 3 8
  
 8
Pl.: 2
8 8 8 8

2 2 5 2 5 2 5 2 5
   
3 5 3 5 5 3  52
35 15

2.) Ha a nevezőben összeg, vagy különbség szerepel. Bővítjük a törtet. A számlálót és a

nevezőt szorozzuk ugyanazon gyökös kifejezéssel. A nevezőben az (a+b)(a-b)=a2-b2
azonosságot használjuk az alábbi módon.

a) Ha különbség szerepel, ugyanazon két tag összegével bővítjük a törtet.

5


54 3  

54 3  
  
54 3 54 3


Pl.:
4 3 4  3 4  3  42   3
2
16  3 13

b) Ha összeg szerepel, ugyanazon két tag különbségével bővítjük a törtet.

7


7 11  2  

7 11  2  

7 11  2

 
7 11  2 
Pl.:
11  2  11  2  11  2   11   2 
2 2
11  2 9

További példák:
( Gyöktelenítsük az alábbi törtek nevezőjét, a változók lehetséges értékei mellett.)

12 12 7 12 7
1.  
7 7 7 7

4 4 10 4 10 4 10 2 10
2.    
5 10 5 10 10 5  10 50 25

22
 3a 3a b 3a b
3.  
4 b 4 b b 4b

10


10 2 3  1  

10 2 3  1  
  
10 2 3  1 10 2 3  1


4.
2 3 1 2 
 2 3   1
3 1 2 3 1
2 2 4  3 1 11

3 3

3  3 4 5  2 2   3  3 4 5  2 2   3  3 4 5  2 2  
4 5  2 2 4 5  2 2 4 5  2 2  4 5   2 2 
5.
16  5  4  2 2 2


3  3 4 5  2 2 
72

4


4 3a  b  

4 3a  b  

4 3a  b 
6.
3a  b 3a  b 3a  b  3a 2   b
2
9a 2  b

Gyakorló feladatok:
Gyöktelenítsük az alábbi törtek nevezőjét, a változók lehetséges értékei mellett.
1
1. 
3 7
17
2. 
x 2
2
3. 
8 3
3
4. 
3 52
13
5. 
4 2
a
6. 
3 a b
3
7. 
2 8 3 2

5
8. 
7 2
2
9. 
a 1

3 2
10. 
10

23
 Másodfokú egyenlet
Az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakja:

ax2+bx+c=0 ( a,b,c valós számok és a  0 ).

Gyökeit az alábbi megoldóképlet segítségével is meghatározhatjuk.

 b  b 2  4ac
x1, 2 
2a

A megoldások száma, a gyökjel alatti értéktől függ, mivel a négyzetgyökjel alatt csak + szám,
vagy 0 állhat. A gyökjel alatti b2-4ac kifejezést az egyenlet diszkriminánsának nevezzük, és
D-vel jelöljük.

Az általános alakban adott másodfokú egyenletnek

- két valós gyöke van, ha D > 0

- egy valós gyöke van, ha D = 0

- nincs valós gyöke, ha D < 0.

Példák másodfokú egyenlet megoldására:

1. 5x2-16x+3 = 0 a = 5, b = -16, c = 3 értékeket behelyettesítve a másodfokú

egyenlet megoldóképletébe.

 b  b 2  4ac  (16)  (16)  4  5  3 16  256  60 16  196

2

x1, 2   = = =
2a 25 10 10
16  14 30
16  14 x1  10  10  3
=
10 16  14 2
x2    0,2
10 10
A másodfokú egyenletnek tehát két gyöke van, x1  3 és x2  0,2 .

2. x2+14x+49 = 0 a = 1, b = 14, c = 49 értékeket behelyettesítve a másodfokú

egyenlet megoldóképletébe.

 b  b 2  4ac  14  142  4  1  49  14  196  196  14  0

x1, 2    = 
2a 2 1 2 2

24
  14  0  14
   7
2 2
A másodfokú egyenletnek tehát egy gyöke van, x= -7.

3. 2x2+3x+8 = 0 a = 2, b = 3, c = 8 értékeket behelyettesítve a másodfokú

egyenlet megoldóképletébe.

 b  b 2  4ac  3  32  4  2  8  3  9  64  3   55
x1, 2    
2a 22 4 4
A másodfokú egyenletnek tehát nincs valós gyöke, mert a négyzetgyökjel alatt negatív
szám van.

Ha a másodfokú egyenlet nem általános alakban van megadva, akkor ilyen alakra kell
rendezni a megoldóképlet használata előtt!
( Pl.: 6x+4x2=3 egyenlet általános alakja: 4x2+6x-3=0 )

Hiányos másodfokú egyenletek

( Olyan másodfokú egyenletek, melyeknél a b vagy c esetleg mindkét együttható 0. )

Megoldásuk történhet megoldóképlettel, vagy az alábbi módszerekkel:

c
- Ha b=0 x1, 2   (A konstans tagot átvisszük a másik oldalra, osztunk a
a
négyzetes tag együtthatójával, majd gyököt vonunk  előjellel.)

pl.: 4x2-25=0 a = 4, c = -25

c   25 25 5
x1, 2   = =    2,5
a 4 4 2

b
- Ha c=0 x1  0 , x 2   (Szorzattá alakítunk. Mivel a kapott szorzat 0-val
a
egyenlő, így vagy egyik, vagy másik szorzótényező 0. Az így kapott elsőfokú
egyenleteket megoldva kapjuk a gyököket.)
pl.: 2x2+3x=0 a = 2, b = 3
3
x1  0 x2  
2

25
Gyakorló feladatok:

x2-6x+5=0 x1  5, x2  1 x2+4x-5=0 x1  5, x2  1

x2+20x+19=0 x1  1, x2  19 x2+2x+1=0 x  1
x2+9x-22=0 x1  2, x2  11 x2-20x-300=0 x1  30, x2  10
2x2+5x+2=0 x1  0,5, x2  2 3x2+8x=4 x1  0,4, x2  3,1
4x2+5=10x x1  1,8, x2  0,4 8x2-1=2x x1  0,5, x2  0,25
2x2+3x=2 x1  0,5, x2  2 4x2+9x+2=0 x1  0,25, x2  2
2x2-7x+6=0 x1  1,5, x2  2 4x2+x-3=0 x1  0,75, x2  1
5x2-3x-14=0 x1  2, x2  1,4 x2-6x+9=0 x  3
10x2-3x-1=0 x1  0,8, x2  0,2 3x2+2x+8=0 ( nincs megoldása)

 7
x2+5x=0 x1  0, x2  5 4x2-7x=0  x1  0, x 2  
 4

4x2-4=0 x1  1, x2  1 50x2+100=0 ( nincs megoldása)

8x2=32 x1  2, x2  2 x2=36 x1  6, x2  6

26
 Derékszögű háromszög hiányzó adatainak meghatározása
Pitagorasz – tétele

Derékszögű háromszögben a befogók

négyzetének összege egyenlő az átfogó
négyzetével.

Vagyis a háromszög oldalait a szokásos

módon jelölve: ( a és b a háromszög
befogói, c az átfogó )

a2 + b2 = c2
A tétel megfordítása:

Ha egy háromszögben teljesül, hogy két oldal négyzetének összege egyenlő a harmadik
oldal négyzetével, akkor a háromszög derékszögű.

Szögfüggvények derékszögű háromszögben

Derékszögű háromszögben egy  hegyesszög szinusza, a szöggel szemközti befogó és az

átfogó hányadosa.

a
sin  
c

Derékszögű háromszögben egy  hegyesszög koszinusza, a szög melletti befogó és az átfogó

hányadosa.

b
cos  
c

Derékszögű háromszögben egy  hegyesszög tangense, a szöggel szemközti befogó és a

szög melletti befogó hányadosa.

27
 a
tg  
b

Derékszögű háromszögben egy  hegyesszög kotangense, a szög melletti befogó és a

szöggel szemközti befogó hányadosa.

b
ctg  
a

Nevezetes szögek szögfüggvényei:

30° 60° 45°

1 3 2
sin
2 2 2

3 1 2
cos
2 2 2

3
tg 3 1
3

3
ctg 3 1
3

Feladatok:

1. Egy derékszögű háromszög két befogója 10 cm és 13 cm hosszúak. Számítsuk ki a

háromszög hiányzó adatait!
a = 10 cm , b = 13 cm
Felírjuk a háromszögben a Pitagorasz- tételt. a2 + b2 = c2, 102 + 132 = c2, 100 +169 =c2
vagyis c2 = 269. Gyököt vonunk mindkét oldalból, így c = 269  16,4 cm.
10
tg   0,769 , vagyis   37°33'.   90°-37°33'=57°27'.
13

2. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 28 cm hosszú, a vele szemközti szög 37°-os.
Határozzuk meg a másik két oldal hosszát!
a= 28 cm,   37°
Szinusz szögfüggvény segítségével meghatározzuk c oldal hosszát.

28
 28 28 28
sin37°= ; 0,6018= ; 0,6018c=28; c=  46,5 cm
c c 0,6018
Felírjuk a háromszögben a Pitagorasz – tételt: 282  b 2  46,5 2 ; 784+ b 2  2162,25;
b 2  1378,25 . Gyököt vonunk mindkét oldalból, így b=37 cm.

3. Milyen magas az a lejtő, amely 400 m hosszú, és vízszintessel bezárt hajlásszöge 7°?
c = 400 m,   7°, a =?
a a
sin 7°= ; 0,1219 = ; a = 0,1219  400  48,76  49
400 400
Tehát a lejtő 49 m magas.

Gyakorló feladatok:

1. Egy lejtő 31º15´-es szöggel hajlik az alapjához. Ennek hossza 400 m. Milyen magasra
visz a lejtő?

2. Milyen magas az a torony, amelynek árnyéka a vízszintes síkon 100 m, ha a Nap

sugarai 35º-os szög alatt esnek a földre?

3. Egy egyenes útszakasz emelkedése 1000 m-en 50 m. Mennyi az emelkedés szöge?

4. Egy 8 m hosszú deszkával emelvényre feljárót készítenek, mely a vízszintessel 10º6´-

nyi szöget zár be. Milyen magas az emelvény?

5. Egy út hossza a térképen 54 mm. ( 10 000-szeres a kicsinyítés ) Az út hajlásszöge a

vízszinteshez 4,5º. Mekkora az út valódi hossza?

6. Egy 2 m hosszú kétágú létra nyílásszöge 40º. Milyen magasságban állunk a létra
tetején?

7. Fonálinga hossza 42,8 cm. Két szélső helyzete között a távolság 21,2 cm. Mekkora
szöget zár be két szélső helyzetében?

8. Egy téglalap egyik 16 cm hosszú oldala az átlóval 65º26´-nyi szöget zár be. Mekkora a
téglalap másik oldala, átlója, területe, s mekkora szöget zár be a két átlója?

9. Egy téglalap két átlója 36º54´ szöget zár be egymással. Ezzel a szöggel szemközti
oldal 12 cm hosszú. Mekkora a téglalap területe?

10. Egy rombusz oldala 7,07 cm hosszú, hegyesszöge 67,4º. Mekkorák az átlói?

11. Egy rombusz átlói 54,4 m és 18,6 m hosszúak. Mekkora az oldala, és mekkorák a
szögei?

12. Egy egyenlő szárú trapéz párhuzamos oldalainak hossza 6 és 8 cm, az alapon fekvő
szögek 38º25´-esek. Mekkorák a trapéz szárai?

13. Egy egyenlő szárú trapéz párhuzamos oldalainak hossza 7,5 és 14,5 cm hosszúak,
szárai 8 cm-esek. Mekkorák a trapéz szögei?

29
 Függvények
Adott két nem üres halmaz, A és B. Ha az A halmaz minden eleméhez hozzárendeljük a B
halmaznak csakis egy elemét, akkor a hozzárendelést függvénynek nevezzük.

Jelölés: általában kisbetűvel pl. : f ( x )

Az A halmazt a függvény értelmezési tartományának mondjuk.

A B halmazt a függvény képhalmazának mondjuk.

A B képhalmaznak a függvény helyettesítési értékeit tartalmazó részét a függvény

értékkészletének nevezzük.

Függvény megadható:

 Az értelmezési tartomány, az értékkészlet és a hozzárendelési szabály megadásával

 Grafikonnal
 Táblázattal.

Fontos alapfüggvények

Líneáris függvény (grafikonja egyenes)

( A valós számok halmazán értelmezett valós

számértékű függvény )

A líneáris függvény általános alakja:

y = ax + b

( a a függvény meredeksége, b az y tengely

metszete )

Ha
 a > 0 a függvény grafikonja növekvő
 a < 0 a függvény grafikonja csökkenő
 a = 0 a függvény grafikonja x tengellyel párhuzamos.
Abszolutérték függvény

Minden értelmezési tartománybeli elemhez az

abszolutértékét rendeli. ( A valós számok halmazán
értelmezett valós számértékű függvény)

A hozzárendelési szabály:
y= x

30
Másodfokú függvény (grafikonja parabola)

Minden értelmezési tartománybeli elemhez a négyzetét rendeli.

( A valós számok halmazán értelmezett valós számértékű függvény)

A hozzárendelési szabály:

y = x2

Függvény transzformációs szabályok:

A függvényérték A változó transzformációi

transzformációi
f(x) + c, az f függvény képe f(x + c), az f függvény képe
az y tengellyel az x tengellyel
párhuzamosan párhuzamosan
eltolódik |c|-vel, eltolódik |c|-vel,
ha 0 < c, akkor ha 0 < c, akkor balra,
felfelé, ha c < 0, akkor
ha c < 0, akkor jobbra;
lefelé;
–f(x), az f függvény képe f( –x), az f függvény képe
az x tengelyre az y tengelyre
tükröződik; tükröződik;
cf(x), az f függvény képe f(cx), az f függvény képe
az y tengely az x tengely
irányában c- irányában c -
szeresére szeresére
megnyúlik, ha 1 < összenyomódik, ha 1
c, < c, megnyúlik, ha 0
összenyomódik, ha < c < 1.
0 < c < 1.

31
 Geometria
Térelemek

Geometriában a pont, az egyenes és a sík, valamint az illeszkedés fogalma alapfogalom. A

többi fogalmat ezek segítségével definiáljuk.

 Egy egyenesre illeszkedő pont, az egyenest két félegyenesre bontja.

 Egy egyenesre illeszkedő két pont, az egyenest két félegyenesre és egy szakaszra
bontja.

 Egy síkra illeszkedő egyenes a síkot két félsíkra bontja.

 Egy pontból kiinduló két félegyenes a síkot két szögtartományra bontja.

Szögek mérése

A szögmérés egyik mértékegysége a fok.

A derékszög 90-ed része az egy fok ( jelölése 1° ), a fok 60-ad része a perc ( jelölése 1' ).

A szögmérés egy másik mértékegysége a radián.

A körben a középponti szög és a hozzá tartozó ív hossza egymással egyenesen arányos. Így
ívmértékkel is mérhetünk szöget. Egy radián az a szög, amelyhez, mint középponti szöghöz, a
sugárral egyenlő ív tartozik.

A teljeszög (360˚) ívmértéke 2π radián.

Kerület

Sokszögek kerülete: a sokszög oldalainak hosszának összege. Jelölése: K

Néhány síkidom kerülete:

Az a oldalú szabályos háromszög kerülete: K = 3ּa

Az a oldalú négyzet kerülete: K = 4ּa
Az a oldalú rombusz kerülete: K = 4ּa

Az a és b oldalú téglalap kerülete: K = 2ּ(a+b)

32
Az a és b oldalú paralelogramma kerülete: K = 2ּ(a+b)

Az a és b oldalú deltoid kerülete: K = 2ּ(a+b)

Az n oldalú a oldalhosszúságú szabályos sokszög kerülete: K = nּa.

Az r sugarú kör kerülete: K = 2ּrּπ.

Terület:

Minden síkidomhoz hozzárendelünk egy pozitív számot, a területet a következő

tulajdonságokkal:
 Az egységnyi oldalú négyzet területe a területegység.
 Egybevágó síkidomok területe egyenlő.
 Ha egy síkidomot részekre bontunk, akkor a részek területének összege egyenlő az
eredeti síkidom területével. Jelölése: T

Néhány síkidom területe:

A négyzet területe: két szomszédos oldala hosszúságának szorzata. T = a2

A téglalap területe: két szomszédos oldala hosszúságának szorzata. T = aּb

A paralelogramma területe: az egyik oldalának és a hozzá tartozó magasságának a szorzata.

T = aּma = bּmb

A háromszög területe: az egyik oldala és a hozzá tartozó magassága szorzatának felével

egyenlő.

a  ma b  mb c  mc
T  
2 2 2
ac
A trapéz területe: az alapok számtani közepe és a magasság szorzata. T m
2
e f
A deltoid területe: az átlók szorzatának fele. T
2
A rombusz területe: az átlók szorzatának fele vagy oldalának és a hozzá tartozó
magasságának a szorzata.

e f
T  a  ma
2

Minden sokszög háromszögekre bontható, ezért a sokszög területe ezen háromszögek

területének összege.

Az r sugarú kör területe T = r2ּπ.

33
Testek felszíne

Ha a test felülete síkba kiteríthető, akkor a felszíne a határoló lapok területének összege.
Jelölése: A

Néhány test felszíne:

Az a élű kocka felszíne: A = 6· a2

Az a, b, c élű téglatest felszíne: A = 2· ( a· b + a· c + b· c )

A forgáshenger felszíne, ha magassága m, alapkörének sugara r: A = 2· r· π ( m + r )

A forgáskúp felszíne, ha magassága m, alkotója a, alapkörének sugara r: A = r· π ( a + r )

Az egyenes hasáb felszíne, ha az alaplapjának területe T, kerülete k és a testmagasság m:

A = 2ּT + kּm

A gúla felszíne: az alapterület és az oldallap háromszögek területének összege.

Az r sugarú gömb felszíne: A = 4ּr2ּπ

Testek térfogata

A testek térfogata pozitív szám, amely megfelel a következő követelményeknek:

 Az egységnyi oldalú kocka térfogata 1 térfogategység.
 Egybevágó testek térfogata egyenlő.
 Ha egy testet bontunk, akkor a részek térfogatának összege egyenlő az eredeti test
térfogatával.
Jelölése: V

Néhány test térfogata:

Az a élű kocka térfogata: V = a3

Az a, b, c élű téglatest térfogata: V = aּbּc

A forgáshenger térfogata, ha magassága m, alapkörének sugara r: V = r2ּπ ּm

r 2  m
A forgáskúp térfogata, ha magassága m, alkotója a, alapkörének sugara r: V 
3

34
Az egyenes hasáb térfogata, ha az alaplapjának területe T, és a testmagasság m: V = Tּm

T m
A T alapterületű, m magasságú gúla térfogata: V 
3
4  r 3
Az r sugarú gömb térfogata : V 
3

Háromszöggel kapcsolatos ismeretek

A háromszög olyan sokszög, melynek három oldala van.

Háromszögek osztályozása oldalai szerint:

 Egyenlő oldalú, vagy szabályos háromszög. ( Minden oldala egyenlő hosszúságú. )

 Egyenlő szárú háromszög. ( Két oldala- szárai- egyenlő hosszúságúak. )

 Általános háromszög. (Oldalai különböző hosszúságúak.)

Háromszögek osztályozása szögei szerint:

 Hegyesszögű háromszög. ( Minden szöge hegyesszög)

 Derékszögű háromszög. ( Van egy derékszöge. )

 Tompaszögű háromszög. ( Van egy tompaszöge. )

Háromszöggel kapcsolatos tételek

Háromszög egyenlőtlenség tétele:

A háromszög bármely két oldalának összege nagyobb, mint a harmadik oldal.

A háromszögben bármely két oldal által közbezárt szög, a háromszög egy belső szöge. Ha az
oldalt a csúcson túl meghosszabbítjuk, akkor a belső szög mellett keletkező, az 180°-ra
kiegészítő szög, a háromszög egy külső szöge.

A háromszög belső szögeinek összege 180°.

A háromszög külső szögeinek összege 360°.

A háromszög egy külső szöge egyenlő a nem mellette fekvő, két belső szög összegével.

35
A háromszög nevezetes vonalai

 Középvonal: A háromszög oldalfelezési pontjait összekötő szakasz. ( Párhuzamos a

szemközti oldallal és feleakkora. )

 Magasságvonal: Csúcsból a szemközti oldalra bocsátott merőleges szakasz.

(A három magasságvonal egy pontban metszi egymást, ez a háromszög
magasságpontja. A magasságpont hegyesszögű háromszögben a háromszögön belül,
derékszögű háromszögnél a derékszögű csúcsban, és tompaszögű háromszögnél a
háromszögön kívül helyezkedik el. )

 Súlyvonal: Csúcsot a szemközti oldal felezési pontjával összekötő szakasz.

( A három súlyvonal egy pontban metszi egymást, ez a pont a háromszög súlypontja.
A súlypont a súlyvonalakat harmadolja úgy, hogy az oldalhoz közelebbi rész az 1/3
rész. )

A háromszög köré írható kör középpontja, az oldalfelező merőlegesek metszéspontja.

A háromszögbe írható kör középpontja, a szögfelezők metszéspontja.

A háromszögek egybevágóságának alapesetei:

 Két háromszög akkor egybevágó, ha oldalaik páronként egyenlők.

 Két háromszög akkor egybevágó, ha két oldaluk és a közbezárt szög megegyezik.

 Két háromszög akkor egybevágó, ha két oldaluk és a nagyobbikkal szemközti szög

megegyezik.

 Két háromszög akkor egybevágó, ha egy oldaluk és a rajta fekvő két szög
megegyezik.

A háromszögek hasonlóságának alapesetei:

 Két háromszög akkor hasonló, ha a megfelelő oldalaik aránya megegyezik.

 Két háromszög akkor hasonló, ha két- két oldaluk aránya és a közbezárt szög
megegyezik.

36
  Két háromszög akkor hasonló, ha két- két oldaluk aránya és a nagyobbikkal
szemközti szög megegyezik.

 Két háromszög akkor hasonló, ha szögeik egyenlők.

Geometriai transzformációk

Geometriai transzformációnak nevezzük azokat a függvényeket, melyek értelmezési

tartománya és értékkészlete is ponthalmaz. Az értelmezési tartomány elemei a tárgypontok, az
értékkészlet elemei a képpontok.

Egybevágósági transzformáció

Egybevágósági transzformációnak nevezzük az olyan geometriai transzformációt, melynél

egy adott AB szakasz és A’B’ képe egyenlő hosszú, azaz távolságtartó a leképezés.

Egybevágósági transzformációk

 Tengelyes tükrözés

 Középpontos tükrözés

 Eltolás

 Pont körüli forgatás

Hasonlósági transzformáció

A középpontos hasonlósági transzformáció és egybevágósági transzformáció egymás utáni

végrehajtásával kapott geometriai transzformációkat, hasonlósági transzformációnak
nevezzük. A hasonlósági transzformáció aránytartó transzformáció.

Középpontos hasonlósági transzformációk

 Középpontos kicsinyítés

 Középpontos nagyítás

37
 Kombinatorika, valószínűségszámítás
Permutációk

Definíció: n db különböző elem egy bizonyos sorrendjét, az n db különböző elem egy

permutációjának nevezzük. N db különböző elem összes lehetséges permutációinak száma:

Pn= n! ahol, ( n!= n∙(n-1)∙(n-2)∙...∙2∙1 )

n db különböző elem összes lehetséges ciklikus permutációinak száma:

Pn,c= ( n-1 )!

Feladat: Hányféle módon ülhet le 4 személy egy padra egymás mellé, és hányféleképpen
helyezkedhet el egy kerek asztal körül?

( Első esetben 4 elem permutációjáról van szó: P4= 4!= 4∙3∙2∙1= 24, vagyis 24 különböző
ülésrend lehetséges. Kerek asztalhoz való leülés, 4 elem ciklikus permutációja: P4,c= (4-1)!=
3!= 3∙2∙1= 6, vagyis kerek asztal esetén 6 különböző ülésrend történhet.)

Definíció: n db elem között ha k db egyenlő, akkor ezek egy bizonyos sorrendjét n elem
ismétléses permutációjának nevezzük. n db elem,(melyek közül k db egyenlő) összes
lehetséges ismétléses permutációinak száma:

n!
Pn,k=
k!

n db elem ha felosztható s számú csoportra úgy, hogy az egyes csoportokban az elemek

száma rendre k1,k2,…,ks ( k1+k2+…+ks= n ) és az egyes csoportokon belül az elemek
egyenlők, akkor az n elem ismétléses permutációinak száma:

n!
Pn,k1,k2,…,ks=
k1 !k 2 !...  k s !

1. feladat: Hányféle ötjegyű szám alkotható az 1, 2, 2, 2, 3 számjegyekből?

( Öt elem ismétléses permutációjáról van szó, ahol a kettes szám háromszor ismétlődik:
5! 5  4  3  2  1
P5,3= = =5  4 =20, vagyis 20 különböző ötjegyű szám alkotható.)
3! 3  2 1

38
2. feladat: Hány értelmes vagy értelmetlen szó képezhető a MATEMATIKA szó betűiből?

( Tíz elem ismétléses permutációjáról van szó, ahol az M kétszer, az A háromszor, a T kétszer
10! (10  9  8  7  6  5  4  3  2  1)
ismétlődik, P10,2,3,2= = =151 200, vagyis 151 200 db
2!3!2! (2  1)  (3  2  1)  (2  1)
értelmes, vagy értelmetlen szó képezhető. )

Variációk

Definíció: Ha n db különböző elemből kiválasztunk k db különböző elemet és azt sorba

rendezzük, akkor az n db elem egy k-ad osztályú variációját kapjuk. n db különböző elem,
összes lehetséges k-ad osztályú variációinak száma:

n!
Vn,k=
(n  k )!

Feladat: Az 1,2,3,4 számjegyekből hány darab különböző kétjegyű szám képezhető?

4! 4  3  2 1
( n=4, k=2 V4,2=   4  3  12 , vagyis 12 kétjegyű szám képezhető)
4  2! 2 1

Definíció: Ha n különböző elemből úgy rendezünk sorba k elemet, hogy azok között
tetszőleges számú egyenlő is lehet, akkor az n elem egy k-ad osztályú ismétléses variációját
kapjuk.
n különböző elem, összes lehetséges k-ad osztályú ismétléses variációinak száma:

Vn,k,ism=nk

Feladat: Hányféleképpen lehet tippelni a totóban 14 mérkőzésre, ha a lehetséges tippek

1, x, 2?

(Az első mérkőzésre 3 féleképpen tippelhetünk, a másodikra ettől függetlenül szintén, tehát az
első két mérkőzésre 3∙3= 9 féleképpen. Minden további mérkőzésre 3 félekeppen, vagyis
összesen 314=4 782 969 kitöltési lehetőség van.)

39
Kombinációk

Definíció: Egy n elemű halmaz egy k elemű részhalmazát az n elem egy k-ad osztályú,
ismétlés nélküli kombinációjának nevezzük. N elem összes lehetséges k-ad osztályú
kombinációinak száma:

n! n
Cn,k=    ( „n alatt a k”-nak mondjuk )
k!n  k !  k 

Feladat: Hányféleképpen tölthető ki a lottószelvény?

(90 számból kell 5- öt kiválasztanunk, tehát ez 90 elem 5-ödosztályú kombinációja, vagyis

C90,5=90!/[5!∙85!]=43 949 268 eset.)

Valószínűség

A valószínűség fogalmával a véletlen események bekövetkezési hajlandóságát mérjük.

Az elemi eseményekhez tartozó valószínűségek összege 1.

Azt az eseményt, amelyik biztosan bekövetkezik, biztos eseménynek nevezzük. A biztos

esemény valószínűsége 1.

Azt az eseményt, amelyik sohasem következik be, lehetetlen eseménynek nevezzük. A

lehetetlen esemény valószínűsége 0.

Az elemi eseményekhez tartozó valószínűségek összege 1.

Ebben az esetben

kedvező esetek száma

egy esemény valószínűsége =
összes eset száma

Pl.: Mi a valószínűsége, hogy hagyományos dobókockával dobva 4- nél nagyobb számot

dobunk?

Összes eset: 1, 2, 3, 4, 5, 6 ( 6 db )
Kedvező eset ( A 4 –nél nagyobb számok. ): 5, 6 ( 2 db )

40
 2 1
A keresett valószínűség = 
6 3

Gyakorló feladatok:

1. feladat: 7 diák 3 sportágban versenyez. Mindhárom sportágban az első helyezett

ugyanolyan értékű díjat kap. Ugyanaz a versenyző több díjat is nyerhet.
Hányféleképpen lehet elosztani a 3 díjat?

2. feladat: Hányféleképpen lehet összeállítani egy 20 fős osztályból egy 5 tagú

csapatot?

3. feladat: 4 házaspár érkezik vendégségbe. Hányféle sorrendben léphetnek be az ajtón,

ha egyszerre érkeznek? Hányféle sorrendben léphetnek be az ajtón, ha mindegyik férj
közvetlenül a felesége után érkezik? Hányféleképpen ülhetnek le egy kerek asztalhoz?
Hányféleképpen ülhetnek le egy kerek asztalhoz, ha mindegyik férj a felesége mellett
ül?

4. feladat: Hányféle sorrendbe helyezhető el 3 piros és 4 fehér golyó?

5. feladat: Egy körforgalomban 4 autó halad egymás után, egy Opel, egy Ford, egy Audi
és egy Renault. Hányféle sorrendben haladhatnak?

6. 3 piros, 2 kék, 4 sárga golyónk van. Mi a valószínűsége, hogy egy golyót kihúzva az
éppen piros lesz?

7. 32 fős osztályban 14 lány van. Mi a valószínűsége, hogy reggel az osztályterem

ajtaján először fiú lép be?

8. Mi a valószínűsége, hogy magyar kártyánál egy lapot kihúzva királyt húzunk?

9. Mi a valószínűsége, hogy magyar kártyánál egy lapot kihúzva piros lapot húzunk?

10. Hagyományos dobókockával dobva, mi a valószínűsége, hogy páros számot dobunk?

41