FOGALMAK

TERMÉSZ
ETES SZÁMOK : Természetes számoknak nevezzük azokat a számokat, amelyekkel megadhatjuk, hogy
hány elemű egy halmaz. A pozitív egész számok és a 0 alkotják a természetes számok halmazát.
Jelölése: N (Natur = természetes -latin szó)  N = {0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, ...}
EGÉSZ SZÁMOK: Egész számoknak nevezzük azokat a számokat, amelyek felírhatók két természetes
szám különbségeként. A pozitív egészek, a negatív egészek és a 0 adja az egész számok halmazát
Jelölése: Z (Zahl = egész szám -német szó) Z = {..., –3, –2, –1, 0, 1, 2, 3, ...}     
RACIONÁLIS SZÁMOK: Racionális számoknak nevezzük azokat a számokat, amelyek felírhatók két
egész szám hányadosaként. A pozitív egészek, a pozitív törtek, a negatív egészek, a negatív törtek és a 0
alkotják a racionális számok halmazát. ( lehet közönséges tört és tizedes tört alak is) Jelölése: Q
(Quotiens /kvóciens/ = hányados- latin szó) Q = {...,–2, ...,–1,5, ...–1,... 0, ..., 0,5, ... 1, ...}
Inracionális számok: végtlene tizedes törtek, pl. a √, ∏ ; jele: Q*Valós számok: az inracionális és a
racionális számok. Jele: R
ELLENTETT ÉRTÉK: A számegyenesen azokat a számokat, melyek ugyanakkora távolságra vannak a 0-
tól, de ellentétes irányban helyezkednek el, ellentett számoknak nevezzük.
A számegyenesen a 0-tól jobbra elhelyezkedő számok a pozitív számok.
A számegyenesen a 0-tól balra elhelyezkedő számok a negatív számok. A negatív szó egyik jelentése:
ellentét, ellentétes.
ABSZOLÚT ÉRTÉK: A pozitív számok abszolút értékét,
vagyis a 0-tól mért távolságát kifejezi maga a szám: +5 a 0-tól 5
egységnyi távolságra van. |5|=5
A negatív számok abszolút értékét, 0-tól mért távolságát a szám ellentettje fejezi ki: –5 ugyanolyan
távolságra van a 0-tól, mint a +5, 5 egységnyire, azaz |-5|=5
___________________________________________________________________________________
TÖRTEK
Tört+egész szám
Összeadás: törtet egész számmal úgy adunk össze, hogy az egész számot átváltjuk közönséges törtre, ezután
a számlálókat összeadjuk, a nevezőket változatlanul hagyjuk.
kivonás: törtet egész számból úgy vonunk ki az egész számot átváltjuk közönséges törtre, ezután a
számlálókkal elvégezzük a kivonást, a nevezőket változatlanul hagyjuk.
szorzás: egész számot törttel úgy szorzunk, hogy az egész számot a számlálóval, nevezőt változatlanul
hagyjuk. A szorzás kijelölése után egyszerűsítünk.
Osztás: Törtet egész számmal úgy osztunk, ha a számlálót el tudjuk osztani akkor osztjuk az eész számmal
és a nevezőt változatlanul hagyjuk, vagy ha a számláló nem osztható, akkor a nevezőt szorozzuk az egész
számmal és a számláló marad változatlan.Legegyszerűbben: az egész szám reciprokával szorzunk. A
reciprok: az osztóban a számláló a nevező, a nevező a számláló helyére kerül. 2->1 , tehát az egész számok
reciproka: a számláló 1, a nevező pedig az adott egész szám lesz. 2
TÖRTET TÖRTTEL
Összeadás: Azonos nevezőjű törteket úgy adunk össze, hogy a számlálókat összeadjuk, a nevezőket
változatlanul hagyjuk.
Különböző nevezőjű törteket úgy adunk össze, hogy közös nevezőre hozzuk őket, majd elvégezzük az
összeadást a számlálókkal-
közösnevezőrehozás: a számlálóknak megkeressük alegkisebb közös többszörösét, a számlálókat pedig
annyival bővítjük, amennyivel a nevezőiket bővítettük.
Kivonás :Azonos nevezőjű törteket úgy vonunk ki, hogy a számlálókat kivonjuk, a nevezőket változatlanul
hagyjuk. Különböző nevezőjű törteket úgy vonunk ki, hogy közös nevezőre hozzuk őket, majd elvégezzük a
kivonást a számlálókkal
Szorzás: Törtet törttel úgy szorzunk, hogy a számlálót a számlálóval, nevezőt a nevezővel. A szorzás
kijelölése után egyszerűsítünk.
Osztás: Törtet törttel úgy osztunk, hogy a reciprokkal szorzunk. A reciprok: az osztóban a számláló a
nevező, a nevező a számláló helyére kerül.
Bővítés: a számlálót és a nevezőt ugyanazzal a számmal szorozzuk meg
Egyszerűsítés: a számlálót és a nevezőt ugyanazzal a számmal osztjuk el

_____________________________________________________________________________________

PRIMSZÁMOK:  Azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk

van, prímszámoknak (vagy másképp törzsszámoknak) nevezzük.
ÖSSZETETT SZÁMOK: Összetett számoknak nevezzük azokat a természetes számokat, amelyeknek 2-
nél több, de véges számú osztója van.
RELATÍV PRÍMSZÁM: Ha két vagy több egész szám legnagyobb közös osztója az 1 (azaz nincs közös
prímtényezőjük) akkor azokat relatív prímszámoknak nevezzük. 
LEGNAGYOBB KÖZÖS OSZTÓ: Két vagy több egész szám legnagyobb közös osztója az a pozitív egész
szám, amely az adott számok mindegyikének osztója, és az adott számok minden közös osztójának
többszöröse. Tehát: keressük meg a közös prímszámok mindegyikénél a legkisebb kitevőjűt, és e legkisebb
kitevőjű prímszámhatványokat szorozzuk össze.jele: ( )
LEGKISEBB KÖZÖS TÖBBSZÖRÖS: Két vagy több egész szám legkisebb közös többszöröse az a
legkisebb nem negatív egész szám, amelynek az adott számok mindegyike osztója.  Tehát: a számok
prímtényezős felbontásaiból az összes prímtényezőt kiválasztjuk az előforduló legnagyobb
hatványkitevővel, és ezeket a prímszámhatványokat összeszorozzuk. jele : | |

OSZTHATÓSÁGI SZABÁLYOK

2: Azok a számok oszthatók 2-vel, amelyeknek utolsó (egyes helyiértéken álló) számjegye 0 vagy páros
szám.
3: Azok a számok oszthatók 3-mal, amelyeknek a számjegyeinek összege is osztható 3-mal.
4: Azok a számok oszthatók 4-gyel, amelyeknek az utolsó két számjegyéből képzett kétjegyű szám is
osztható 4-gyel.
5: Azok a számok oszthatók 5-tel, amelyeknek utolsó számjegye is osztható 5-tel.
6: Azok a számok oszthatók 6-tal, amelyek 2-vel és 3-mal is oszthatóak.
Pl.: 315 -> 31-(2*5)=21. 21 osztható 7-tel, tehát 315 is.
8: Azok a számok oszthatók 8-cal, amelyeknek az utolsó három számjegyéből képzett háromjegyű szám
is osztható 8-cal.
9: Azok a számok oszthatók 9-cel, amelyeknek számjegyeinek összege is osztható 9-cel.
10: Azok a számok oszthatók 10-zel, amelyeknek utolsó számjegye is osztható 10-zel, magyarul 0-ra
végződik.

EGYENES ARÁNYOSSÁG FOGALMA: Ha két változó mennyiség összetartozó értékeinek hányadosa,

aránya állandó, akkor azt mondjuk, hogy az a két mennyiség egyenesen arányos. Ha az egyik mennyiség
valahányszorosára változik, akkor a másik mennyiség is ugyanennyiszeresére változik.

Adott ár mellett a vásárolt árú mennyisége és a fizetendő

érték egyenesen arányosak. Az összetartozó értékek Fizetett érték : vásárolt mennyiség=állandó
hányadosa, aránya állandó, ez az árú egységára. (egységár)
Adott átlagsebesség mellett a megtett út egyenesen arányos
az út megtételére fordított idővel. Út : idő=állandó (átlagsebesség)
Fordított arányosság fogalma: Ha két változó mennyiség összetartozó értékeinek szorzata állandó, akkor
azt mondjuk, hogy az a két mennyiség fordítottan arányos.

Adott érték mellett a vásárolt árú mennyisége és az ára fordítottan

arányosak. Minél olcsóbb árút veszek, annál többet vásárolhatok
ugyanannyi pénzért. Mennyiség*ár=fizetendő érték.
Adott út megtételéhez szükséges idő fordítottan arányos a sebességgel. Sebesség*idő=megtett út.

SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS:

Százalékláb=
Százalékérték= Százalékalap=
százalékérték*100/százalékala
százalékláb*százalékalap/100 százalékérték*100/százalékláb
p
 Példa: Példa: Példa:
Egy 24000 Ft-os árú árát 12%-kal Egy 30%-os árleszállítás után egy Egy iskolába 960 tanuló jár,
csökkentik. Mennyi lesz az új ára? termékért 56000 Ft kell fizetni. Mennyi ebből 528 leány. Hány
volt a termék eredeti ára? százaléka az iskola tanulóinak a
Az új ár az eredetinek 100-12=88%-ka lesz. fiúk száma?
Új ár=88*régi ár/100. Az új ár a régi ár 100-30=70%-a.
Új ár=0,88*24000. Régi ár=új ár*100/százalékláb Lányok százalékban:=
Új ár=21120 Ft. Régi ár=56000*100/70 528*100/960=55%
Régi ár=80000 Ft Tehát a fiúk aránya 45%

Tengelyes tükrözés tulajdonságai:

1.      A tengelyes tükrözésnél a tengely minden pontja fixpont, és ezeken kívül más
fixpont nincs. A tengely a tengelyes tükrözés fixalakzata.

2.      A tengelyre merőleges egyenes képe önmaga, de nem pontonként fix. A

tengelyre merőleges egyenesek a tengelyes tükrözés invariáns egyenesei.

3.      A tükrözés tengelyével párhuzamos egyenes képe párhuzamos az eredeti

egyenessel.

4.      Ha egy egyenes nem párhuzamos a tengellyel, akkor az egyenes és képe a

tengelyen ugyanazon pontban metszik egymást.

5.      A tengelyre nem merőleges egyenes képe az eredeti egyenest a tengelyen

metszi, és ugyanakkora szöget zár be a tengellyel, mint az eredeti egyenes.

1.      Távolságtartó és szögtartó. A szakasz képe vele azonos hosszúságú szakasz,

szög képe vele azonos nagyságú szög. Azaz a tengelyes tükrözés egybevágósági
transzformáció.

2.      A tengelyes tükrözés megfordítja az alakzatok körüljárási irányát,

azaz irányításfordító.

Tengelyes tükrözés fogalma, tulajdonságai

A tengelyes tükrözésnél adott a síkban egy egyenes, ez a tükrözés tengelye. Az adott egyenesre
(t) vonatkozó tengelyes tükrözésnél minden a t egyenesre illeszkedő pont képe önmaga. (AA')
Ha egy P pont nem illeszkedik a tükrözés tengelyére, akkor a P pont tükörképe az a P' pont,
amelyre fennáll, hogy az adott tengely a PP' szakasz felezőmerőlegese.
A tengelyes tükrözés kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés a sík pontjai között.
GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK
Alapfogalmak :pont, egyenes, sík, tér.
Félegyenes: egy egyenest egy pontja két félegyenesre bontja. Ez a pont a félegyenes végpontja. A
félegyenes végtelen hosszú. Jelölése: mint az egyenesnél.
 Szakasz: egy egyenes két pontja közé eső része. Két végpontja van. Véges hosszú. Jelölése: kisbetővel, vagy
a két végpontjával. ( A szakaszok kezdő pontjait nagy betűvel jelőljük)
Félsík: a síkot egy egyenes két részre osztja, ezek a félsíkok.
Féltér: a teret egy sík két féltérre osztja.
Térelemek kölcsönös helyzete:
1) pont és egyenes kölcsönös helyzete:

a) ha a pont rajta van az egyenesen, akkor illeszkedik az egyenesre.

b) Ha a pont nincs rajta az egyenesen, akkor nem illeszkedik az egyenesre.

2) Pont és sík kölcsönös helyzete:

a) A pont illeszkedik a síkra

b) A pont nem illeszkedik a síkra 3) Két egyenes kölcsönös helyzete:

a) Párhuzamos két egyenes, ha nincs közös pontjuk, és egy síkban vannak. Jele: a|| b

b) Metszi egymást a két egyenes, ha egy közös pontjuk van. (metszéspont)

c) Kitérő két egyenes, ha nincs közös pontjuk, és nem egy síkban vannak.

d) Egybeesik két egyenes, ha végtelen sok közös pontjuk van.

4) Egyenes és sík kölcsönös helyzete:

a) Ha az egyenes minden pontja rajta van a síkon, akkor az egyenes illeszkedik a síkra

b) Ha az egyenesnek és a síknak pontosan egy közös pontja van, akkor metszik egymást ( az egyenes
döfi a síkot), a közös pont a döféspont.
c) Ha nincs közös pontjuk, akkor párhuzamosak egymással.

5) Két sík kölcsönös helyzete:

a) Párhuzamosak, ha nincs közös pontjuk.

b) Metszik egymást, ha van közös pontjuk. Metsző síkok egy egyenesben metszik egymást, végtelen
sok közös pontjuk van.

TÉRELEMEK TÁVOLSÁGA:
Távolság alatt a két alakzat között húzható szakaszok hosszának legnagyobb alsó korlátját értjük. Jele: d H a
két alakzatnak van közös pontja, akkor a távolságuk 0.
1) Két pont távolsága az őket összekötő szakasz hossza.

2) Pont és egyenes távolsága a pontból az egyenesre bocsátott merőleges szakasz hossza.

Szögfajták: - nullszög – 0 °
3) SZÖG: egy közös végpontból kiinduló két félegyenes a - hegyesszög – 0 °<ß<90°
síkot két szögtartományra (szögre) bontja. Szög jelölése
- derékszög - 90 °
görög betőkkel.
- tompaszög - 90 °<ß<180°
Szög részei:- szög csúcsa a közös végpont
-szögszár a két félegyenes - egyenesszög- 180 °
- homorúszög - 180°<
ß<360°
- teljesszög - 360 °
-szögtartomány a félegyenesek által határolt síkrész.
Szögmérés: Mértékegysége a fok, az egyenes szög 180-ad része. 1 fok = 60 perc, 1 perc=60 másodperc.
180 fok =π
NEVEZETES SZÖGPÁROK:
1) Párhuzamos szárú szögek: Azok a szögek, amelyek szárai páronként párhuzamosak, vagy egy egyenesre
esnek.
a) Egyállású szögek: azok a párhuzamos szárú szögek, amelyek szárai iránya páronként megegyezik.
Nagyságuk egyenlő.

b) Váltószögek: azok a párhuzamos szárú szögek, amelyek szárai iránya páronként ellentétes.
Nagyságuk egyenlő.

c) Csúcsszögek: Olyan váltószögek, amelyek csúcsa közös. Nagyságuk egyenlő.

d) Társszögek: azok a párhuzamos szárú szögek, amelyek egyik szárának iránya megegyezik, másik

száruk iránya ellentétes. 180°-ra egészítik ki egymást.

e) Mellékszögek: azok a társszögek, amelyeknek közös az egyik száruk. 180°-ra egészítik ki egymást.

2) Merőleges szárú szögek: azok a szögek, melyek szárai páronként merőlegesek egymásra. A két szög
egyenlő nagyságú, vagy 180°-ra egészítik ki egymást.
ADOTT TULAJDONSÁGÚ PONTOK HALMAZA
Körvonal: Adott ponttól adott távolságra (nem nulla) lévő pontok halmaza a síkban. (a pont a kör
középpontja, a távolság a kör sugara.
Körlemez (körlap): A síkban megadott ponttól adott távolságnál nem nagyobb távolságra lévő pontok
halmaza.
Gömb: Adott ponttól adott távolságra (nem nulla) lévő pontok halmaza a térben. (a pont a gömb
középpontja, a távolság a gömb sugara.
Párhuzamos egyenespár: Azoknak a pontoknak a halmaza a síkban, amelyek a sík egy egyenesétől adott
távolságra vannak.
Hengerfelület: Azoknak a pontoknak a halmaza a térben, amelyek egy egyenestől adott távolságra (nem
nulla) vannak.
Szakaszfelező merőleges egyenes: a szakasz két végpontjától egyenlő távolságra lévő pontok halmaza a
síkban.
Szögfelező: a szög két szárától egyenlő távolságra lévő pontok halmaza a síkban. Koncentrikus körök
(közös középpontú körök): Egy körvonaltól adott (0<d<r) távolságra lévő pontok halmaza a síkban.

KÖR: Adott ponttól (középponttól) egyenlő távolságra lévő

pontok halmaza (mértani helye) a íkon a kör (körvonal).
 , A kör területe:   ,
ahol π irracionális szám, századrészekre kerekítve:   .
Sugár: A kör középpontját a körvonal egy pontjával összekötő
egyenes szakasz. Jele: r
Húr: A körvonal két tetszőleges pontját összekötő egyenes
szakasz.
Átmérő: A kör középpontján áthaladó, a körvonal két pontját
összekötő egyenes szakasz. Az átmérő a leghosszabb húr. Jele: d
Körív: A körvonal tetszőleges hosszúságú szakasza.
Körszelet: Olyan síkidom, amit egy körív és egy húr határol.
Körcikk: Olyan síkidom, amit egy körív és két sugár határol.
Körlap: Adott ponttól (középponttól), sugárhossznál nem
nagyobb távolságra lévő pontok halmaza a síkon.

HÁROMSZÖG: A síknak három egyenes szakasszal határolt része. Másképp: A síknak három szakaszból álló
záródó töröttvonal által határolt része. Három oldalú sokszög. Átlója nincs. Minden oldallal szemben vele
azonos jelő csúcs és szög helyezkedik el.
Háromszögek csoportosítása:
A háromszögek oldalai szerint lehetnek:
Egyenlő oldalúak (szabályos), ha mindhárom oldala egyenlő K=3a T= (a*ma):2
Minden oldala egyenlő. Minden szöge 60°. 3 szimmetria tengelye van.
egyenlőszárúak, ha két oldaluk egyenlő K=3+2b, T= (a*ma):2
Az egyenlő oldalakat szárnak, a harmadik oldalt alapnak nevezzük. Alapon fekvő szögei egyenlők Egy
szimmetria tengelye van: alap felezőmerőlegese
általános, ha mindhárom oldala különböző
K= a+b+c, T= (a*ma):2
Szögei szerint lehetnek: hegyesszögőek, ha mind három szögük hegyes; derékszögőek, ha az egyik szög
derékszög (a derékszöget bezáró oldalak a befogók, a derékszöggel szemben fekvő oldal az átfogó) (csak az
egyik szög lehet derékszögű); tompaszögűek, ha az egyik szög tompaszög. (csak az egyik szög lehet
tompaszögű)
Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között:
A belsőszögek összege minden háromszögben 180 fok.
Külső szögek összege mindig 360°.
Bármely külső szög egyenlő a nem mellette fekvő két belső szög összegével. Bármely belső
szög és a mellette fekvő külső szög összege 180° Nagyobb oldallal szemben nagyobb szög
van.
Egyenlő oldalakkal szemben egyenlő szögek vannak.
Bármely két oldal összege nagyobb a harmadik oldalnál (háromszög egyenlőtlenség)

NÉGYSZÖG: 4 oldalú sokszög. Négy szakaszból álló záródó

töröttvonal által határolt sokszög. 4 csúcsa, 4 oldala, 4 belső
szöge, 4 külső szöge és 2 átlója van. Belső és külső szögeinek
összege egyaránt 360°. TRAPÉZ: K=a+b+c+d
Olyan négyszögek, amelyeknek van párhuzamos oldalpárjuk. A
párhuzamos oldalpár az alap, a másik két oldal a szár. Az
alapok távolsága a magasság. A szárak felezőpontjait összekötő
szakasz a középvonal. A középvonal párhuzamos az alapokkal,
és hossza az alapok hosszának számtani közepe. A trapéz egy
szárán fekvő két szögének összege 180°.

SZIMMETRIKUS TRAPÉZ: K=a+2b+c (terület képlet ua.)

van szimmetria tengelye, ami az alapok felezőmerőlegese.
Szárai egyenlő hosszúak. Egy alapon fekvő szögei egyenlőek.
Átlói egyenlő hosszúak, és a tengelyen metszik egymást. Köré
kör írható (húrtrapéz).

DERÉKSZÖGŐ TRAPÉZ: (T, K ugyanúgy mint az 1.)Van

derékszöge. Ha van derékszöge, akkor legalább két derékszöge van, mivel egy száron fekvő szögeinek
összege 180°.

DELTOID:
Olyan négyszög, amelynek 2-2 szomszédos
oldala egyenlő. Egy szimmetriatengelye van,
amely az egyenlő oldalak által meghatározott
csúcsokon halad keresztül. A szimmetriatengely
felezi a másik átlót és a szögeket. Van két
egyenlő szöge. Átlói merőlegesek egymásra.
Létezik konkáv deltoid is.

PARALELOGRAMMA: K= 2(a+b) T= a*ma

Olyan négyszög, amelynek két pár párhuzamos oldalpárja van.
Két szemközti oldala egyenlő hosszú. Két magassága van. Átlói
felezik egymást. Középpontosan szimmetrikus, középpontja az
átlók metszéspontja. Szemközti szögei egyenlők (váltószögek).Szomszédos szögei 180°-ra egészítik ki
egymást (társszögek).

ROMBUSZ: K= 4a, T= a*ma

Egyenlő oldalú négyszög. Speciális trapéz, paralelogramma,
deltoid, azaz rendelkezik ezek tulajdonságaival. Tengelyesen
szimmetrikus, tengelye a két átlója. Átlói merőlegesen felezik
egymást. Középpontosan szimmetrikus, középpontja az átlók
metszéspontja. Szemközti szögei egyenlőek. Szomszédos szögei
egymást 180°-ra egészítik ki. Szemközti oldalai egyenlőek és
párhuzamosak.

TÉGLALAP: K= 2(a+b), T= a*b

Egyenlő szögő négyszög. Minden szöge derékszög. Tengelyesen szimmetrikus, tengelye az
oldalak felezőmerőlegese. Középpontosan szimmetrikus, Középpont az átlók felezéspontja. Szemközti
oldalai párhuzamosak és egyenlők. Az átlói egyenlőek és felezik egymást. Van köré írható köre.
NÉGYZET: K= 4a, T= a*a
Szabályos négyszög. Minden szöge és minden oldala egyenlő. Az átlói merőlegesen felezik egymást, és
egyenlő hosszúak, és felezik a szögeket. Szemközti oldalai párhuzamosak. Tengelyesen szimmetrikus,
tengelyei az átlói és az oldalfelező merőlegesei. Középpontosan szimmetrikus, középpont az átlók
metszéspontja. Forgásszimmetrikus.
1. Húrnégyszög: Olyan négyszög, amely köré kör írható (pl.: négyzet, téglalap).
2. Érintő négyszög: Olyan négyszög, amelybe kör írható, azaz az oldalai egy kör érintői ( pl.: négyzet ).