Professional Documents
Culture Documents
Megoldások
1. Egy háromszög egyik oldala 𝟏𝟎 𝒄𝒎 hosszú, s a rajta fekvő két szög 𝟓𝟎° és 𝟕𝟎°. Számítsd
ki a hiányzó szöget és oldalakat!
Megoldás:
Legyen 𝑎 = 10 𝑐𝑚; 𝛽 = 50° és 𝛾 = 70°.
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛼 = 180° − 50° − 70° = 60°.
𝑏 sin 50°
= → 𝑏 ≈ 8,85 𝑐𝑚
10 sin 60°
𝑐 sin 70°
= sin 60° → 𝑐 ≈ 10,85 𝑐𝑚
10
2. Egy háromszög két oldala 𝟓 𝒄𝒎 és 𝟕 𝒄𝒎 hosszú. A 𝟕 𝒄𝒎 - rel szemben levő szöge 𝟓𝟎°.
Számítsd ki a hiányzó oldalt és szögeket, illetve a háromszög területét!
Megoldás:
Legyen 𝑎 = 5 𝑐𝑚; 𝑏 = 7 𝑐𝑚 és 𝛽 = 50°.
sin 𝛼 5
=7 → 𝛼1 ≈ 33,17° → 𝛼2 = 180° − 33,17° = 146,83°
sin 50°
Mivel a kisebb oldallal szemben levő szöget keressük, ezért csak az 𝛼1 lehet megoldás.
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛾 = 180° − 50° − 33,17° = 96,83°.
1
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝑐 sin 96,83°
= → 𝑐 ≈ 9,07 𝑐𝑚
7 sin 50°
3. Egy háromszög két oldala 𝟑 𝒄𝒎 és 𝟓 𝒄𝒎 hosszú. A 𝟑 𝒄𝒎 - rel szemben levő szöge 𝟑𝟓°.
Számítsd ki a hiányzó oldalt és szögeket!
Megoldás:
Legyen 𝑎 = 3 𝑐𝑚; 𝑏 = 5 𝑐𝑚 és 𝛼 = 35°.
sin 𝛽 5
=3 → 𝛽1 ≈ 72,93° → 𝛽2 = 180° − 72,93° = 107,07°
sin 35°
Mivel a nagyobb oldallal szemben levő szöget keressük, így mindkettő jó megoldás.
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛾1 = 180° − 35° − 72,93° = 72,07°.
𝑐1 sin 72,07°
= → 𝑐1 ≈ 4,98 𝑐𝑚
3 sin 35°
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛾2 = 180° − 35° − 107,07° = 37,93°.
𝑐2 sin 37,93°
= → 𝑐2 ≈ 3,21 𝑐𝑚
3 sin 35°
2
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldás:
Legyen 𝑎 = 10 𝑐𝑚; 𝑏 = 20 𝑐𝑚 és 𝛼 = 30°.
sin 𝛽 20
= 10 → 𝛽 ≈ 90° → Ebben az esetben egy megoldás adódik.
sin 30°
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛾 = 180° − 30° − 90° = 60°.
𝑐 sin 60°
= sin 30° → 𝑐 ≈ 17,32 𝑐𝑚
10
Megoldás:
Legyen 𝑎 = 10 𝑐𝑚; 𝑏 = 25 𝑐𝑚 és 𝛼 = 40°.
sin 𝛽 25
= 10 → sin 𝛽 ≈ 1,6 → Nincs megoldás.
sin 40°
Megoldás:
Legyen 𝑎 = 2 𝑐𝑚; 𝑏 = 6 𝑐𝑚 és 𝑐 = 7 𝑐𝑚.
62 = 22 + 72 − 2 ∙ 2 ∙ 7 ∙ cos 𝛽 → 𝛽 ≈ 52,61°
3
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
72 = 22 + 62 − 2 ∙ 2 ∙ 6 ∙ cos 𝛾 → 𝛾 ≈ 112,02°
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛼 = 180° − 112,02° − 52,61° = 15,37°.
7. Egy háromszög két oldala 𝟏𝟎 𝒄𝒎 és 𝟏𝟐 𝒄𝒎. Az általuk bezárt szög 𝟔𝟕°. Számítsd ki a
hiányzó oldalt és szögeket!
Megoldás:
Legyen 𝑎 = 10 𝑐𝑚; 𝑏 = 12 𝑐𝑚 és 𝛾 = 67°.
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛽 = 180° − 67° − 48,67° = 64,33°.
Megoldás:
80°
7+9 𝑡𝑔
Mivel 𝛽 + 𝛾 = 180° − 100° = 80°, így felírhatjuk a tangens tételt: 7 − 9 = 2
𝛽−𝛾.
𝑡𝑔
2
𝛽 + 𝛾 = 80
}
𝛽 − 𝛾 = −11,97
4
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldás:
360°
Először számítsuk ki az óra mutatói által bezárt szöget: 12 ∙ 5 = 150°.
10. Egy háromszög kerülete 𝟐𝟑 𝒄𝒎, két szögének nagysága 𝟒𝟒° és 𝟕𝟖°. Milyen hosszúak
a háromszög oldalai?
Megoldás:
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 180° − 44° − 78° = 58°.
11. Egy háromszög legkisebb oldala 𝟒 𝒄𝒎 hosszú, s az egyik szöge 𝟕𝟎°. A másik két
szögének aránya 𝟓 ∶ 𝟏𝟕. Számítsd ki a háromszög területét!
Megoldás:
Először az arányok segítségével számítsuk ki a háromszög másik két szögének nagyságát:
Visszahelyettesítés után azt kapjuk, hogy a háromszög további szögei: 25° és 85°.
𝑎2 ∙ sin 𝛽 ∙ sin 𝛾
A háromszög területét megkapjuk a megfelelő képlet segítségével: 𝑇∆ = .
2 ∙ sin 𝛼
A behelyettesítés során ügyelnünk kell arra, hogy a legkisebb oldalt adta meg a feladat, vagyis
a legkisebb szög szinusza kerül a nevezőbe.
5
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
12. Egy háromszög két oldalának összege 𝟏𝟐 𝒄𝒎, az általuk bezárt szög 𝟑𝟎°. A
háromszög területe 𝟖 𝒄𝒎𝟐 . Számítsd ki a háromszög oldalait!
Megoldás:
A háromszög területképletéből kifejezhetjük az a ∙ b értékét:
𝑎 ∙ 𝑏 ∙ sin 30°
8= → 𝑎 ∙ 𝑏 = 32
2
Ezek alapján egy megoldás van, s a harmadik oldalt számítsuk ki koszinusz – tétel segítségével:
13. Egy háromszög egyik szöge 𝟔𝟑° - os és a szög szögfelezője a szemközti oldalt 𝟓𝟒 𝒄𝒎
és 𝟑𝟖 𝒄𝒎 – es részekre osztja. Mekkorák a háromszög oldalai és szögei?
Megoldás:
A szögfelező a szemközti oldalt a szomszédos oldalak arányában osztja két részre.
Ezek alapján a háromszög másik két oldalának hossza: 𝑎 = 69,92 𝑐𝑚 és 𝑏 = 99,36 𝑐𝑚.
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛽 = 180° − 63° − 42,65° = 74,35°.
6
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
14. Egy háromszög területe 𝟒𝟐 𝒄𝒎𝟐 . Két oldala 𝟕, 𝟑 𝒄𝒎 és 𝟏𝟐, 𝟖 𝒄𝒎. Mekkora a
háromszög harmadik oldala és a szögei?
Megoldás:
Először a terület segítségével számítsuk ki a két oldal által bezárt szöget:
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛽1 = 180° − 34,35° − 64,02° = 81,63°.
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛽2 = 180° − 22,31° − 115,98° = 41,71°.
7
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
15. Egy tompaszögű háromszög területe 𝟏𝟓𝟎 𝒄𝒎𝟐 , két oldala pedig 𝟏𝟔 𝒄𝒎, illetve 𝟐𝟒 𝒄𝒎.
Mekkorák a szögei?
Megoldás:
Először a terület segítségével számítsuk ki a két oldal által bezárt szöget:
16 ∙ 24 ∙ sin 𝛾
150 = → 𝛾1 ≈ 51,36° → 𝛾2 = 180° − 51,36° = 128,64°
2
sin 𝛼 16
= 18,77 → 𝛼1 ≈ 41,74° → 𝛼2 = 180° − 41,74° = 138,26°
sin 51,36°
Az 𝛼2 nem felel meg a feltételnek (nagyobb oldallal szemben nagyobb szög fekszik).
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛽1 = 180° − 51,36° − 41,74° = 86,9°.
sin 𝛼 16
= 36,22 → 𝛼1 ≈ 20,18° → 𝛼2 = 180° − 20,18° = 159,82°
sin 128,64°
Az 𝛼2 nem felel meg a feltételnek (nagyobb oldallal szemben nagyobb szög fekszik).
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛽2 = 180° − 128,64° − 20,18° = 31,18°.
8
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldás:
Legyen a nagymutató hossza 𝑥, a kismutatóé pedig 𝑦.
A két mutató által bezárt szög 4 órakor 120°, 9 órakor pedig 90°.
99
A második egyenletből kivonva az elsőt fejezzük ki az egyik ismeretlent: 𝑥 = .
𝑦
Ezt helyettesítsük vissza az első egyenletbe, s rendezés után a következő egyenlet adódik:
𝑦 4 − 225𝑦 2 + 9801 = 0.
99
Ha 𝑦2 = 7,69 𝑐𝑚, akkor 𝑥1 = 7,69 ≈ 12,88 𝑐𝑚.
9
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldás:
A feladat szövege alapján: 𝑎 − 𝑏 = 7,5.
A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: 𝛾 = 180° − 34,7° − 76,2° = 110,9°.
sin 110,9° 𝑐
= 10,62 → 𝑐 ≈ 17,43 𝑐𝑚
sin 34,7°
18. Egy 𝟏𝟓 𝑵 - os és egy 𝟐𝟒 𝑵 – os erő hat egy pontszerű testre, az erők által bezárt szög
𝟑𝟒, 𝟕°. Mennyi az eredő erő nagysága? (2977 d kék)
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
10
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
19. Egy 𝟐𝟓𝟎 𝑵 nagyságú erőt bontsunk fel két olyan összetevőre, amelyek 𝟓𝟒° - os és
𝟏𝟖° - os szöget alkotnak vele. Mekkorák az összetevők? (2949 kék)
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
𝐹1 sin 18°
= sin 108° → 𝐹1 ≈ 81,23 𝑁
250
𝐹2 sin 54°
= sin 108° → 𝐹2 ≈ 212,66 𝑁
250
20. Egy háromszög két oldala 𝟖, 𝟓 𝒄𝒎, illetve 𝟏𝟒, 𝟔 𝒄𝒎. A hosszabbik megadott oldalt
felező súlyvonal 𝟏𝟎, 𝟒 𝒄𝒎 hosszúságú. Mekkora a háromszög ismeretlen oldala?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
14,6
A súlyvonal felezi a szemközti oldalt, vagyis |𝐴𝐷| = |𝐷𝐵| = = 7,3 𝑐𝑚.
2
11
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
𝐾
Először számítsuk ki Heron – képlet segítségével a háromszög területét: 𝑠 = = 11.
2
12
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Első megoldás:
Második megoldás:
Harmadik megoldás:
13
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
22. Egy trapéz két párhuzamos oldala 𝟓, 𝟒 𝒄𝒎, illetve 𝟏𝟖, 𝟐 𝒄𝒎. Egyik szára 𝟏𝟐, 𝟓 𝒄𝒎, a
másik szára a hosszabbik alappal 𝟕𝟏° 𝟑𝟔′ - es szöget zár be. Számítsd ki a trapéz
másik szárát és a területét!
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
A 𝐵𝐶 szárat eltolva a 𝐷 csúcsba azt kapjuk, hogy |𝐴𝐸| = 18,2 − 5,4 = 12,8 𝑐𝑚.
𝑚2
sin 71,6° = → 𝑚2 ≈ 1,04 𝑐𝑚
1,1
5,4 + 18,2
𝑇1 = ∙ 6,64 = 78,352 𝑐𝑚2
2
5,4 + 18,2
𝑇2 = ∙ 1,04 = 12,272 𝑐𝑚2
2
14
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
23. Egy szimmetrikus trapéz átlójának hossza 𝟑𝟒 𝒄𝒎. Az átló 𝟐𝟖, 𝟐° - os és 𝟑𝟑, 𝟔° - os
szögekre osztja a trapéz hegyesszögét. Az utóbbi szög másik szára a trapéz hosszabbik
alapja. Számítsd ki a szimmetrikus trapéz oldalainak a hosszát!
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
24. Egy paralelogramma területe 𝟒𝟓𝟕, 𝟔 𝒄𝒎𝟐 , egyik oldala 𝟏𝟒, 𝟐 𝒄𝒎, egyik szöge 𝟑𝟐° 𝟏𝟖′.
Számítsd ki a másik oldalt és a hosszabb átlót!
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
15
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
25. Egy paralelogramma egyik szöge 𝟏𝟏𝟐°. Az adott szöggel szemközti átló hossza 𝟏𝟖 𝒄𝒎.
Ez az átló a paralelogramma hegyesszögét 𝟐: 𝟑 arányban osztja. Számítsd ki a
paralelogramma oldalainak a hosszát!
Megoldás:
Első lépésként készítsünk ábrát, melyben feltüntetjük a megadott adatokat.
16
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
26. Egy egyenes országútból 𝟑𝟐° - os szög alatt egy egyenes gyalogút ágazik el. E gyalogút
mentén két gazdasági épület egymástól ismeretlen távolságra fekszik. Az elágazászól
𝟒𝟎𝟎 méterrel tovább haladva az országúton, az épületek felé mutató irányok 𝟏𝟎𝟓°,
illetve 𝟕𝟓° - os szöget zárnak be a haladás irányával. Milyen messze van egymástól a
két épület?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
17
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
27. Egy szigeten levő 𝑨 tereptárgy távolságát szeretnénk meghatározni a folyó túlsó
partján levő 𝑩 tereptárgytól. Ezért a folyó innenső partján az 𝑨𝑩 egyenesen
felveszünk egy 𝑪 pontot, majd 𝑪 – ből kiindulva oldalra felmérünk egy 𝟑𝟓𝟎 méteres
𝑪𝑫 szakaszt. Megmérve, kapjuk a következő szögeket: 𝑨𝑪𝑫∢ = 𝟕𝟓° 𝟒𝟖′ ;
𝑪𝑫𝑨∢ = 𝟒𝟏° 𝟏𝟐′ ; 𝑨𝑫𝑩∢ = 𝟐𝟖° 𝟓𝟑′. Mekkora az 𝑨𝑩 távolság?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
18
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
28. Egy útkereszteződéstől észak felé az 𝑨 község van 𝟐𝟒𝟎𝟎 𝒎 – re, míg nyugat felé a 𝑩
község van 𝟑𝟐𝟎𝟎 𝒎 – re. Milyen távol van az 𝑨 – tól és a 𝑩 – től az a 𝑪 község, amelybe
𝑨 – ból egy olyan egyenes út vezet, amely az északi irányú úttól balra tér el
𝟖𝟐° 𝟏𝟔′ - es irányba, míg 𝑩 – ből 𝑪 – be olyan egyenes út vezet, amely a nyugati irányú
úttól jobbra tér el 𝟕𝟓° 𝟒𝟐′ - es szöggel?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
A számítások előtt váltsuk át a szögeket fokokká: 75° 42′ = 75,7° és 82° 16′ ≈ 82,27°.
1400
cos 𝛼 = 4000 → 𝛼 ≈ 53,13°
3200
cos 𝛽 = 4000 → 𝛽 ≈ 36,87°
19
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
29. Egy egyenes főúton haladva, 𝟑𝟒° 𝟏𝟖′ - es szög alatt balra, egyenes mellékút ágazik el,
majd 𝟖 𝒌𝒎 - rel tovább az egyenes főúton, jobbra egy egyenes mellékút ágazik le
𝟒𝟏° 𝟐𝟒′ - es szöget bezárva a főúton való haladási irányunkkal. Az első mellékúton
𝟏𝟐 𝒌𝒎 - rel az elágazás után van a 𝑩 község, míg a második mellékúton a leágazástól
𝟏𝟎 𝒌𝒎 - re van a 𝑪 község. Milyen messze van egymástól légvonalban a két község?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
A számítások előtt váltsuk át a szögeket fokokká: 34° 18′ ≈ 34,3° és 41° 24′ = 41,4°.
sin 𝛼 10
= 16,85 → 𝛼 ≈ 23,1°
sin 138,6°
20
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
30. Kalózok elásott kincsét keresve, az 𝑨 helyről észak felé haladunk 𝟔𝟓 𝒎 - t, majd
keletnek fordulunk és 𝟖𝟐 𝒎 - t teszünk meg. Ezután jobbra eltérünk a keleti iránytól
𝟑𝟓° 𝟐𝟒′ - es szöggel és egyenesen haladunk 𝟒𝟑 𝒎 - t, míg eljutunk a 𝑫 pontban elásott
kincshez. Mekkora az 𝑨𝑫 távolság?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
21
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
31. Egy hegy emelkedik egy síkság fölé. A hegy csúcsa a 𝑷 pont, ennek merőleges vetülete
a síkra a 𝑷′ pont. A síkon felveszünk egy 𝑨𝑩 = 𝟖𝟎𝟎 𝒎 hosszú alapvonalat. Majd
megmérve kapjuk a következő szögeket: 𝑷𝑨𝑩∢ = 𝟕𝟐° 𝟑𝟓′ ;
𝑷𝑩𝑨∢ = 𝟔𝟒° 𝟐𝟔′ ; 𝑷𝑨𝑷′ ∢ = 𝟐𝟑° 𝟒𝟖′. Milyen magasra emelkedik a hegy a síkság fölé?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
|𝑃𝑃′|
sin 23,8° = 1058,33 → |𝑃𝑃′| ≈ 427,08 𝑚
22
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
32. Egy 𝟔𝟓𝟎 𝒎 magas hegy csúcsáról két hajót figyelünk meg a tengeren. A hajók
távolságát 𝟕𝟒° 𝟐𝟒′ - es szög alatt látjuk. Az egyik hajót 𝟖° 𝟓𝟐′ - es, míg a másik hajót
𝟕° 𝟏𝟔′ - es lehajlási szög alatt látjuk. Mekkora a két hajó távolsága egymástól?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
Mivel a lehajlási (depresszió) szöget egy paralelogramma átlójával szemléltetjük, ezért ezeket
a szögeket feltüntethetjük az ábra alsó részén is váltószögként. Továbbá a 𝐶 pont a 𝐵 és
𝐷 pontok síkjában van, ezért 𝐵𝐶𝐴∢ = 90° és 𝐴𝐶𝐷∢ = 90°.
650
sin 7,26° = |𝐴𝐵| → |𝐴𝐵| ≈ 5143,5 𝑚
23
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
33. Egy 𝟐𝟎𝟎 𝒎 magas torony tetejéről a torony talppontján kívüli 𝑨, illetve 𝑩 pont
𝟑𝟖° 𝟏𝟕′, illetve 𝟒𝟔° 𝟐𝟒′ - es lehajlási szög alatt látszik. Az 𝑨, illetve a 𝑩 ponthoz tartozó
lehajlási szög mérése közben a távcsövet vízszintes síkban 𝟕𝟖° 𝟑𝟔′ - es szöggel kellett
elforgatni. Milyen hosszú az 𝑨𝑩 távolság?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
Mivel a lehajlási (depresszió) szöget egy paralelogramma átlójával szemléltetjük, ezért ezeket
a szögeket feltüntethetjük az ábra alsó részén is váltószögként. A távcső elforgatását szintén
jelölhetjük az ábra alsó részén is. Továbbá a 𝐶 pont az 𝐴 és 𝐵 pontok síkjában van, ezért
𝐷𝐶𝐴∢ = 90° és 𝐴𝐶𝐷∢ = 90°.
200
𝑡𝑔 46,4° = |𝐵𝐶| → |𝐵𝐶| ≈ 190,45 𝑚
24
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
34. Vízszintes terep 𝑻 pontja felett lebeg egy 𝑳 léggömb, s ezt az 𝑨 – ban álló megfigyelő
𝟑𝟕° - os, a 𝑩 – beli megfigyelő 𝟒𝟓° - os emelkedési szögben látja. Milyen magasan
lebeg a léggömb, ha a megfigyelők 𝟓𝟎𝟎 𝒎 – re vannak egymástól és az 𝑨𝑻𝑩 ∢ = 𝟖𝟎°?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
Mivel a lehajlási (depresszió) szöget egy paralelogramma átlójával szemléltetjük, ezért ezeket
a szögeket feltüntethetjük az ábra alsó részén is váltószögként. Továbbá a 𝑇 pont az 𝐴 és
𝐵 pontok síkjában van, ezért 𝐴𝑇𝐿∢ = 90° és 𝐵𝑇𝐿∢ = 90°.
|𝑇𝐿|
𝑡𝑔 37° = |𝐴𝑇| → |𝐴𝑇| ≈ 1,327 ∙ |𝑇𝐿|
|𝑇𝐿|
𝑡𝑔 45° = |𝐵𝑇| → |𝐵𝑇| = |𝑇𝐿|
5002 = (1,327 ∙ |𝑇𝐿|)2 + |𝑇𝐿|2 − 2 ∙ 1,327 ∙ |𝑇𝐿| ∙ |𝑇𝐿| ∙ cos 80° → |𝑇𝐿| ≈ 329,7 𝑚
25
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
35. Egy tőlünk keletre fekvő hegy csúcsát 𝟐𝟐° emelkedési szögben látjuk. Ha a vízszintes
talajon 𝟏, 𝟓 𝒌𝒎 – t délre megyünk, akkor a hegy csúcsáról 𝟏𝟖, 𝟓° depressziószögben
(lehajlási szögben) látszunk. Milyen magas a hegy, milyen távol vagyunk mindkét
helyen a hegy csúcsától és mekkora a hegy csúcsáról az útszakasz látószöge?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
Mivel a lehajlási (depresszió) szöget egy paralelogramma átlójával szemléltetjük, ezért ezeket
a szögeket feltüntethetjük az ábra alsó részén is váltószögként. Továbbá a 𝐶 pont az 𝐴 és
𝐵 pontok síkjában van, ezért 𝐴𝐶𝐷∢ = 90° és 𝐵𝐶𝐷∢ = 90°.
|𝐶𝐷|
𝑡𝑔 22° = |𝐴𝐶| → |𝐴𝐶| ≈ 2,475 ∙ |𝐶𝐷|
|𝐶𝐷|
𝑡𝑔 18,5° = |𝐵𝐶| → |𝐵𝐶| ≈ 2,9887 ∙ |𝐶𝐷|
26
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
27
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
37. Egy konvex négyszög három egymás utáni oldala 𝟏𝟓 𝒄𝒎, 𝟏𝟑 𝒄𝒎 és 𝟖 𝒄𝒎. Az első két
oldal közötti szög 𝟖𝟓° 𝟒𝟓′, a második és a harmadik oldala közötti szög 𝟕𝟒° 𝟐𝟎′.
Mekkorák a négyszög ismeretlen szögei és oldala?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
A számítások előtt váltsuk át a szögeket fokokká: 74° 20′ ≈ 74,33° és 85° 45′ = 85,75°.
28
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
38. Egy körben a kör egy pontjából kiinduló 𝟏𝟐 𝒄𝒎, illetve 𝟏𝟓 𝒄𝒎 hosszú húrok
𝟒𝟐° 𝟏𝟖′ - es szöget zárnak be. Mekkora a kör sugara?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
29
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
39. Egy 𝟏𝟎 𝒄𝒎 sugarú körben a kör egy pontjából kiinduló két húr hossza 𝟏𝟐 𝒄𝒎 és
𝟏𝟒 𝒄𝒎. Határozd meg a húrok végpontjainak távolságát!
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
12
2 ∙ 10 = sin 𝛾 → 𝛾1 ≈ 36,87° → 𝛾2 = 180° − 36,87° = 143,13°
A 𝛾2 nem lehet megoldás, mert kisebb oldallal szemben kisebb szögnek kell lennie.
|𝐵𝐶|
2 ∙ 10 = sin 98,7° → |𝐵𝐶| ≈ 19,77 𝑐𝑚
|𝐵𝐶|
2 ∙ 10 = sin 7,56° → |𝐵𝐶| ≈ 2,63 𝑐𝑚
30
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
40. Három egymást páronként kívülről érintő kör sugara 𝟐 𝒄𝒎, 𝟑 𝒄𝒎 és 𝟓 𝒄𝒎. Határozd
meg a három kör közötti síkidom területét!
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
52 = 72 + 82 − 2 ∙ 7 ∙ 8 ∙ cos 𝛽 → 𝛽 ≈ 38,21°
72 = 52 + 82 − 2 ∙ 5 ∙ 8 ∙ cos 𝛾 → 𝛾 ≈ 60°
5 ∙ 8 ∙ sin 60°
Ezt követően számítsuk ki az 𝐴𝐵𝐶 ∆ területét: 𝑇𝐴𝐵𝐶 ∆ = ≈ 17,32 𝑐𝑚2 .
2
81,79°
𝑇1 = 22 ∙ 𝜋 ∙ ≈ 2,85 𝑐𝑚2
360°
60°
𝑇2 = 32 ∙ 𝜋 ∙ 360° ≈ 4,71 𝑐𝑚2
38,21°
𝑇3 = 52 ∙ 𝜋 ∙ ≈ 8,34 𝑐𝑚2
360°
Ezek alapján a közbezárt síkidom területe: 𝑇 = 17,32 − 2,85 − 4,71 − 8,34 = 1,42 𝑐𝑚2.
31