A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Megyei/körzeti írásbeli forduló

3. osztály
1. Összesen hány olyan kétjegyű szám van, amelyben egyik számjegy kétszerese
a másiknak?
(A) 3 (B) 4 (C) 5 (D) 8 (E) 9
Megoldás: Csak a következő számok megfelelőek: 12, 24, 36, 48; és a fordí-
tott sorrendben ugyanezekkel a számjegyekkel alkotható kétjegyűek: 21, 42,
63, 84, tehát összesen 8.
Helyes válasz(ok): D

2. A 100 méteres rövidpályás úszó-világbajnokságot egy 25 méter hosszú me-

dencében úszták. Pontosan hányszor kellett fordulnia a győztesnek a verseny
döntőjében?
(A) 1-szer (B) 2-szer (C) 3-szor (D) 4-szer (E) 5-ször
1. megoldás: Minden 25 métert követően fordulnia kellett, kivéve a célba
éréskor megtett 25 méter végén. Mivel 100 : 25 = 4, ezért az első három 25
méter úszását követően kellett fordulnia, a negyediket követően már nem. Te-
hát 3-szor kellett fordulnia.
2. megoldás: Kövessük a rajzon az úszást a 25 méteres medencében.

Látható, hogy 2-szer fordul a starttal szemközti végén a medencének és 1-szer

a start oldali részen, vagyis összesen 3-szor.
Helyes válasz(ok): C

3. Egy szám felének a négyszerese 36. Mennyi ennek a számnak a háromszorosa?

(A) 36 (B) 42 (C) 48 (D) 54 (E) 72
Megoldás: Egy szám felének a négyszerese megegyezik a szám kétszeresé-
vel.
a szám:
a szám fele:
a felének a négyszerese: 36
Így az eredeti szám 36 : 2 = 18. Ennek háromszorosa pedig 18 + 18 + 18 = 54.
Helyes válasz(ok): D

56
 3. osztály

4. Ági úgy írt be számjegyeket a négyzetek helyére, hogy a helyesen felírt

□□ + □□ = 175 összeadásban mind a hét számjegy különböző lett. Az alábbi-
akból melyik számjegyet nem írhatta be ide Ági?
(A) 0 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 8
Megoldás: Mivel 1, 5 és 7 már szerepel a felírásban, az egyesek helyiértékén
álló 5 csak a 2 + 3-ból, vagy a 9 + 6-ból keletkezhetett. A tízesek helyiértékén
az összeg 17; és ez a 8 + 9-ből tud keletkezni (ha az egyeseknél 2 + 3 volt),
viszont 16 nem tud keletkezni, ha az egyeseknél 9 + 6 van. Tehát Ági a
82 + 93 = 175, vagy 83 + 92 = 175, vagy 92 + 83 = 175, vagy 93 + 82 = 175
egyenlőségeket írhatta fel. Ezek alapján az egyenlőségben nem szerepelhetett
a 0 és a 4.
Helyes válasz(ok): A, D

5. Zsuzsi felírt néhány számot, amelyek szorzata és összege is 12. Hány számot
írhatott fel így összesen?
(A) 4 (B) 5 (C) 6 (D) 7 (E) 8
Megoldás: A 12 lehetséges tényezőkre bontásai: 12  1  12; 12  2  6;
12  3  4; 12  2  2  3; és természetesen mindegyik esetben akárhány 1-es té-
nyező is beírható. Az első esetben a tényezők összege több, mint 12, míg a
másik három esetben rendre 4, 5, 5 darab 1-es tényezőt beírva a tényezők ösz-
szege éppen 12. Így Zsuzsi az alábbi három lehetőség valamelyikét írhatta fel:
1, 1, 1, 1, 2, 6;
1, 1, 1, 1, 1, 3, 4;
1, 1, 1, 1, 1, 2, 2, 3,
vagyis 6, 7 vagy 8 számot írhatott fel.
Helyes válasz(ok): C, D, E

6. Az itt látható szorzótábla (sorai és oszlopai nem a szo-

kott sorrendben vannak) jobb alsó 4  4 -es részében ál-
ló bármely szám a sorában első és az oszlopában első
számnak a szorzata. Töltsétek ki a szorzótábla üres me-
zőit! Az alábbiakból melyik számot kellett így beírnotok
a táblázatba? (A táblázatban csak egész számok van-
nak.)
(A) 14 (B) 16 (C) 20 (D) 21 (E) 54
Megoldás: Az alább balra lévő táblázatban a-val jelölt szám osztója 27-nek
is, 6-nak is, ezért az értéke 1 vagy 3. Ha a  1, akkor b  27 lenne, ám ez
nem lehet, mert a 27 nem osztója a 36-nak. Ezért a  3 és b  9 . Innen már
sorra kitölthetők a táblázat üres mezői, amit jobbra láthatunk.

57
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

A válaszlehetőségek közül a 16, a 21 és az 54, amit be kellett írni.

Helyes válasz(ok): B, D, E

7. A Számfa egy olyan mesebeli fa,

melynek az ágain számok vannak, és
minden szám a belőle felfelé kihajtó
ágak végén levő számok összege,
ahogy az a bal oldali rajzon is látható.
A jobb oldali számfa hajtásairól le-
hullottak az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 számok.
Írjátok vissza a hét számot a fehér körökbe! Milyen szám kerülhet a befestett,
legalsó körbe?
(A) 15 (B) 16 (C) 17 (D) 18 (E) 19
Megoldás: A befestett körből 2 3 2 1
3 ág indul ki, így ott három 1 4 4 5
szám összege áll, és ez legfel- 5 3
7 6
jebb 5 + 6 + 7 = 18, tehát nem 6 7
lehet 19, így (E) nem jó válasz.
18 16
A mellékelt ábrán látható, hogy
a festett körbe lehet 16 és 18 is. Ezért (B) és (D) jó válasz.
Lehet-e 15 a három szám összege? A három szám között van a 7, és a másik
két szám mindegyike legalább 3. Ezért egyetlen lehetőség van: 15 = 7 + 3 + 5.
Tekintettel arra, hogy a 6 csak a 7-es fölött lehet, ha a 6-os a felső sorban jobb
szélen van, a második sorban jobb szélen van a 7. Ebben a sorban az 5 és 3
csak úgy lehet, hogy a 3 van középen, ám a 4-nek így nincs helye a felső sor-
ban.
Azt kell még megvizsgálni, lehet-e a festett körben 17. Erre egyetlen lehető-
ség jöhetne szóba: 17 = 7 + 6 + 4, de ekkor a második sorban a 7, 6, 4 számok
lehetséges sorrendjeit figyelve, egyik esetben sincs megfelelő kitöltés.
Helyes válasz(ok): B, D

8. Anna az itt látható táblázatból kiválasztott három mezőt úgy, 5 6 7

hogy mindegyik sorban és mindegyik oszlopban van kiválasz- 2 1 8
tott mező. Mennyi lehet a kiválasztott mezőkben lévő három
szám összege? 4 3 9
(A) 15 (B) 16 (C) 17 (D) 18 (E) 19

58
 3. osztály

Megoldás: Az alábbi hat lehetőség van:

5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7
2 1 8 2 1 8 2 1 8 2 1 8
4 3 9 4 3 9 4 3 9 4 3 9
5 + 1 + 9 = 15 6 + 8 + 4 = 18 7 + 2 + 3 = 12 5 + 8 + 3 = 16
5 6 7 5 6 7
2 1 8 2 1 8
4 3 9 4 3 9
6 + 2 + 9 = 17 7 + 1 + 4 = 12
Helyes válasz(ok): A, B, C, D

9. Az itt látható építmény négyféle színű kockákból lett felépítve

és mind a 4 színből 4 kocka található benne. Összesen hány
kocka nem látható itt ezek közül ebből a nézetből?
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 5
Megoldás: Mivel az építmény 4  4  16 kockából áll és 13 látható, ezért ösz-
szesen 16  13  3 kocka nem látható.
Helyes válasz(ok): C

10. Anna játékai között tíz szép színes golyó van: 4 piros, 3
zöld, 2 kék és 1 sárga. Ezeket az ábra szerint piramis alak-
ban úgy rendezte el, hogy bármely két egymással érintkező ?
golyó különböző színű lett. Milyen színű lehet a középső,
kérdőjellel jelölt golyó?
(A) piros (B) sárga (C) zöld (D) kék (E) Nem állapítható meg.
Megoldás: A középső golyó körül (bal- P
oldali ábrán) 3-3-3 golyót azonos színűre Z S
színeztünk. ? K P Z
Mivel egy azonos színű hármasban bár- P Z K P
mely két golyó szomszédos, ezért közöt-
tük legfeljebb egy piros golyó lehet. Ebben a három golyó-hármasban így leg-
feljebb 3 piros golyó lehet, ezért a negyedik piros golyó a középső golyó lesz.
Helyes válasz(ok): A

11. Néhány egymást követő számot összeadtam, és az eredmény utolsó két szám-
jegye 10 lett (ebben a sorrendben). Hány számot adhattam így össze?
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) 6

59
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Megoldás: 2 egymás utáni szám közül az egyik mindig páros, a másik pedig
páratlan, így azok összege örökké páratlan, tehát nem végződhet 0-ra. Így az
(A) válasz nem jó.
Vizsgáljuk meg néhány 3 egymást követő szám összegét: 1 + 2 + 3 = 6;
2 + 3 + 4 = 9; 3 + 4 + 5 = 12; … Észrevehető, hogy mindig a középső szám
háromszorosát kapjuk. Ahhoz, hogy 0-ra végződő legyen az összeg, a középső
szám a 10, 20, 30, 40, 50, ... számok közül kell kikerüljön. Ezek közül az első,
amelyiknek háromszorosa 10-re végződik a 70. Valóban 69 + 70 + 71 = 210,
ezért a (B) válasz jó.
Próbálkozással rátalálunk 4 és 5 megfelelő egymás utáni számra is:
1 + 2 + 3 + 4 = 10;
20 + 21 + 22 + 23 + 24 = 110.
Így a (C) és (D) is jó válasz.
Hat egymást követő szám közül három mindig páros, három pedig páratlan,
ezért hat ilyen szám összege mindig páratlan, így az nem végződhet 0-ra, tehát
az (E) válasz nem jó.
Helyes válasz(ok): B, C, D

12. Egy papírlapot 3 részre daraboltam, majd a három részt 3 külön-

böző színű festékbe mártottam. Ezután újra összeillesztettem az
eredeti helyzetbe a 3 darabot. Hány olyan pont lehet ekkor az újra
összeállt lapon, ahol három különböző színű rész találkozik?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4
Megoldás: Módszeres kísérletezéssel az alábbi három lehetőséget találjuk.

0 1 2

Helyes válasz(ok): A, B, C

13. Peti egy olyan szobában tartózkodik, amelynek egymás mellett 4 ajtaja van és
közülük egy nincs kulcsra zárva (Peti nem tudja melyik). Egy kísérlet azt je-
lenti, hogy Peti 2 ajtót ellenőriz, hogy azok közül nyitva van-e valamelyik, és
ha igen, akkor azon kimegy a szobából. Azonban, ha nem jut ki, akkor Karcsi
minden kísérlet után kívülről bezárja azt az ajtót, ami éppen nyitva volt és ki-
nyitja annak egyik szomszédos ajtaját, anélkül, hogy Peti ezt érzékelné. Az
alábbiakból hány kísérlettel juthat ki biztosan Peti a szobából?
(A) 1 (B) 2 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: Mivel egyetlen nyitott ajtó van és egyszerre 2 ajtóval próbálkoz-
hat, így előfordulhat, hogy az első 2 ajtó között nem lesz ott, ami nyitva van.
Ezért (A) nem jó válasz.

60
 3. osztály

Megmutatjuk, hogy 2 kísérlettel már biztosan kijut, így 4, 5 vagy 6-ra is még-
pedig a következőképpen:
Először minden második ajtót próbálja meg. Ha nem jutott ki, akkor ezek va-
lamelyik szomszédja volt nyitva. Így miután azt Karcsi bezárta, egy olyan aj-
tót fog kinyitni, amit az előbb próbált Peti. Tehát ha másodjára is ugyanazt a
két ajtót próbálja meg Peti, mint először, akkor biztosan kijut.
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

61
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

4. osztály
1. Összesen hány olyan kétjegyű szám van, amelyben az egyik számjegy kettő-
vel nagyobb a másiknál?
(A) 6 (B) 7 (C) 8 (D) 14 (E) 15
Megoldás: Csak a következő számok megfelelőek: 13, 24, 35, 46, 57, 68, 79,
20, 31, 42, 53, 64, 75, 86, 97, tehát összesen 15.
Helyes válasz(ok): E

2. Teri felírt néhány számot, amelyek szorzata és összege is 16. Hány számot ír-
hatott fel így összesen?
(A) 8 (B) 9 (C) 10 (D) 11 (E) 12
Megoldás: A 16 lehetséges tényezőkre bontásai: 16  1  16; 16  2  8;
16  4  4; 16  2  2  4; 16  2  2  2  2 és természetesen mindegyik esetben
akárhány 1-es tényező is beírható. Az első esetben a tényezők összege több,
mint 16, míg a másik négy esetben rendre 6, 8, 8, 8 darab 1-es tényezőt beírva
a tényezők összege éppen 16. Így Teri az alábbi négy lehetőség valamelyikét
írhatta fel:
1, 1, 1, 1, 1, 1 2, 8;
1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 4, 4;
1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 2, 2, 4;
1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 2, 2, 2, 2;
vagyis 8, 10, 11 vagy 12 számot írhatott fel.
Helyes válasz(ok): A, C, D, E

3. Írjatok be öt egymást követő számjegyet valamilyen sorrendben az alábbi

négyzetekbe (mindegyikbe mást) úgy, hogy igaz legyen az egyenlőség! Az
alábbiakból melyik lehet valamelyik helyes megoldásnál az így beírásra kerü-
lő legkisebb számjegy?

(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4
Megoldás: Öt egymást követő szám közül kettő vagy három darab lehet pá-
ratlan. Ha a beírásra kerülők közül három volna páratlan, akkor az egyenlőség
egyik oldalán páros, a másik oldalon páratlan lenne az összeg. Így az öt szám
közül biztosan kettő páratlan. Ezért csak a következő három lehetőség jöhet
szóba:
0, 1, 2, 3, 4;
2, 3, 4, 5, 6;
4, 5, 6, 7, 8.
Mivel mindhárom esetben van megfelelő beírási lehetőség:
4 + 1 = 0 + 2 + 3; 4 + 6 = 2 + 3 + 5; 7 +8 = 4 + 5 + 6,

62
 4. osztály

ezért a legkisebb számjegy 0, 2 és 4 is lehet.

Helyes válasz(ok): A, C, E

4. Töltsétek ki az üresen álló fehér mezőket úgy, hogy ha az oldal-

szomszédos mezőket balról jobbra vagy fentről lefelé összeol-
vassuk, akkor megkapunk a lenti öt válaszlehetőség közül né- 2
gyet. Melyik számmal fordulhat elő, hogy így kimaradhat a táb-
lázatból?
(A) 23 (B) 24 (C) 25 (D) 32 (E) 43
Megoldás: Mivel 2-re csak a 32 végződik, ezért a középső sor üresen lévő vi-
lágos mezőjébe 3 kell kerüljön.

3 2

3-asra a 23 és a 43 végződik, így kétféleképpen folytathatjuk a kitöltést:

2 4
3 2 3 2

2-re végződő újabb szám már nincs a válaszlehetőségek között, ezért csak a
jobboldali változat folytatható. Mivel 4-re egyedül a 24 végződik, így az első
sor első mezőjébe a 2 kerül.
2 4
3 2

A még be nem írt számok közül 2-vel kezdődik a 23 és a 25 is, ezért két jó ki-
töltés létezik:
2 4 2 4
3 2 3 2
3 5
Megmaradt: 25 Megmaradt: 23
Helyes válasz(ok): A, C

5. Az itt látható 2×2×4-es, azonos méretű kockákból készült

építmény olyan részekből áll, amelyek 4-4 azonos színű kockát
tartalmaznak. Ebből a nézetből pontosan mennyi lehet az egyes
színekből nem látható kockák száma?

63
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4

Megoldás: Az építmény 16 kiskockából áll, mindegyik rész 4 kockát tartal-
maz, a színek száma is 4. A kétféle szürke mindegyikéből mind a négy kis-
kocka látható, így azokból 0, ami nem látható. Ezért (A) jó válasz.
A feketéből 3 látható, így abból 1 nem látható, ezért (B) is jó válasz. A fehér-
ből 2 látható, így abból 2 nem látható, tehát (C) válasz is jó. Olyan nincs,
amiből csak egyet látnánk vagy egyet sem, tehát (D) és (E) válaszok nem jók.
Helyes válasz(ok): A, B, C

6. Egy 3×3-as táblázat néhány mezőjét befestettem pirosra, és most

teljesül az, hogy a táblázat összes 2×2-es részében páros számú pi-
ros mező van. Pontosan hány mezőt festhettem így pirosra?
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 5
Megoldás: Az ábrák mutatják, hogy be-
festhettem 3, 4 vagy 5 mezőt.
Ha csak 1 mezőt festettem volna pirosra,
akkor az őt tartalmazó 2×2-es részben pá-
ratlan számú piros mező lenne.
Ha 2 mezőt festettem volna pirosra, akkor lenne olyan 2×2-es rész, amelyben
ott van az egyik piros mező, és a másik nincs benne. Erre a 2×2-es részre nem
teljesülne a párosság elvárása.
Helyes válasz(ok): C, D, E

7. Néhány egymást követő számot összeadtam, és az eredmény utolsó számjegye

2 lett. Hány számot adhattam össze az alábbiakból?
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: 2 egymás utáni szám közül az egyik mindig páros a másik pedig
páratlan, így azok összege örökké páratlan, tehát nem végződhet 2-re. Így (A)
válasz nem jó.
Vizsgáljunk meg néhány 3 egymást követő szám összegét: 1 + 2 + 3 = 6;
2 + 3 + 4 = 9; 3 + 4 + 5 = 12; … Észrevehető, hogy mindig a középső szám
háromszorosát kapjuk. Ahhoz, hogy 2-re végződő legyen az összeg, a középső
szám 4-re kell végződjön. Valóban 3 + 4 + 5 = 12, ezért (B) válasz jó.
Próbálkozással rátalálunk 4 megfelelő egymás utáni számra is: 4 + 5 + 6 + 7 =
= 22, így (C) is jó válasz.
Vizsgáljuk meg néhány 5 egymást követő szám összegét: 1 + 2 + 3 + 4 + 5 =
= 15; 2 + 3 + 4 + 5 + 6 = 20; 3 + 4 + 5 + 6 + 7 = 25; … Azt tapasztaljuk, hogy
az eredmény a középső szám ötszöröse. Viszont bármilyen páros szám ötszö-
röse 0-ra végződik, páratlan számok ötszöröse pedig 5-re, tehát sohasem 2-re,
ezért (D) válasz nem jó.
Hat egymást követő szám közül három mindig páros, három pedig páratlan,
ezért hat ilyen szám összege mindig páratlan, így az nem végződhet 0-ra, tehát

64
 4. osztály

(E) válasz nem jó.

Helyes válasz(ok): B, C

8. Anna és Ági gyertyája azonos méretű, Ági

és Janka gyertyája azonos színű, míg Janka
és Panna gyertyája különböző méretű, to-
vábbá Panna és Anna gyertyája különböző
színű (lásd az ábrát, ahol kétféle a gyertyák 1 2 3 4 5
magassága). Hányas számú gyertya maradhatott meg Borinak?
(A) 1-es (B) 2-es (C) 3-as (D) 4-es (E) 5-ös
Megoldás: Anna és Ági gyertyája azonos méretű, míg Janka és Panna gyer-
tyája különböző méretű, ám ezek egyike azonos Anna és Ági gyertyájának
méretével, hiszen kétféle gyertyamagasság van. Tehát Anna és Ági gyertyái
az 1-es, 3-as és 5-ös közül kerülnek ki.
Ági és Janka gyertyája azonos színű, ám nincs két azonos színű és azonos
magasságú gyertya, ezért ezek különböző magasságúak.
Az eddigiekből adódik, hogy Anna, Ági és Panna gyertyái azonos magasságú-
ak, tehát ez a három gyertya az 1-es, 3-as és az 5-ös. Így Jankáé a 2-es vagy a
4-es gyertya.
Nézzük a lehetőségeket. Ha Jankáé a 2-es, akkor Ágié az 5-ös, így Panna és
Anna az 1-es és 3-as gyertyákon osztozik. Ekkor Borié a 4-es gyertya.
Ha Jankáé a 4-es, akkor Ágié a 3-as, így Panna és Anna az 1-es és 5-ös gyer-
tyákon osztozik, ezért ekkor Borié a 2-es.
Helyes válasz(ok): B, D

9. Az itt látható négyszög tíz négyzetre van feldara-

17
bolva, közülük kettőnek cm-ben megadtuk az oldal-
hosszát (amelyekbe bele van írva). Hány cm lehet a 11
többi négyzet közül valamelyiknek az oldalhossza?
(Vigyázat, a rajz nem méretarányos!)
(A) 19 (B) 21 (C) 23 (D) 25 (E) 27
Megoldás: Az alább bal oldalon látható ábrán a b c sorrendben tudunk halad-
ni a négyzetek oldalhosszainak kiszámolásában. Így rendre kapjuk, hogy
a = 17 – 11 = 6, b = 11 – a = 11 – 6 = 5, c = 17 + a = 17 + 6 = 23,
d = c + (a – b) = 23 + (6 – 5) = 23 + 1 = 24, e = d – b = 24 – 5 = 19,
f = e – (b + 11) = 19 – 16 = 3, g = e + f = 19 + 3 = 22, h = g + f = 22 + 3 = 25.

65
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

17 17
h c 25 23

a 6
11 11
f b 3 5

g d 22 24
e 19

A válaszlehetőségek közül a négyzetek oldalhosszai között megtaláljuk a 19,

23 és 25 cm hosszút.
Helyes válasz(ok): A, C, D

10. Egy papírlapot 4 részre daraboltam, majd a négy részt 4 különbö-

ző színű festékbe mártottam. Ezután újra összeillesztettem az ere-
deti helyzetbe a 4 darabot. Hány olyan pont lehet ekkor az újra
összeállt lapon, ahol három különböző színű rész találkozik?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4
Megoldás: Alább látható, hogy mind az öt válaszlehetőség jó.

0 1 2 3 4

Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

11. Egy mozi utolsó sorában 14 szék van. Hány olyan szék lehet ebben a sorban,
amelyen ül néző, ha minden szék mellett van üres szék? (Egy széken legfel-
jebb egy néző ülhet.)
(A) 3 (B) 4 (C) 5 (D) 6 (E) 7
Megoldás: A 3-6 válaszlehetőségek mindegyikére láthatunk egy-egy példát
(alább o üres széket és x olyan széket jelöl, amelyiken ül néző).
3: o o o x o o o x o o o x o o
4: o o o x o o o x x o o x o o
5: o o o x x o o x x o o x o o
6: x o o x x o o x x o o x o o
Hogy nem lehet 7 foglalt szék arról meggyőződhetünk például így: Az látható,
hogy a 2-es és 13-as széknek szabadnak kell lennie, valamint a következő pá-
rokból legalább az egyiknek: 4-6, 8-10, 12-14, 1-3, 5-7, 9-11. Mivel ez 2 szék
és még 6 olyan pár, amelynek minden tagja eltérő, ezért kell lennie legalább 8
üres széknek. Így 7 foglalt szék nem lehet.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D

66
 4. osztály

12. Ha az ábrán látható hálót összehajtogatjuk kockává és mind- 4

egyik csúcsnál kiszámoljuk a csúcsot tartalmazó három lapon
1 2 3
lévő szám összegét, akkor az alábbiakból mennyit kaphatunk
eredményül? 5
(A) 10 (B) 11 (C) 12 (D) 13 (E) 14 6

Megoldás: Számoljuk ki a nyolc csúcsnál a csúcsot tartalmazó három lapon

lévő számok összegét!
4 4 4 4

1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

5 5 5 5

6 6 6 6
1+2+4=7 2+3+4=9 1+2+5=8 2 + 3 + 5 = 10
4 4 4 4
1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

5 5 5 5

6 6 6 6
1 + 4 + 6 = 11 3 + 4 + 6 = 13 1 + 5 + 6 = 12 3 + 5 + 6 = 14
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

13. Peti egy olyan szobában tartózkodik, amelynek egymás mellett 6 ajtaja van és
közülük egy nincs kulcsra zárva (Peti nem tudja melyik). Egy kísérlet azt je-
lenti, hogy Peti 3 ajtót ellenőriz, hogy azok közül nyitva van-e valamelyik, és
ha igen, akkor azon kimegy a szobából. Azonban, ha nem jut ki, akkor Karcsi
minden kísérlet után kívülről bezárja azt az ajtót, ami éppen nyitva volt és ki-
nyitja annak egyik szomszédos ajtaját, anélkül, hogy Peti ezt érzékelné. Az
alábbiakból hány kísérlettel juthat ki biztosan Peti a szobából?
(A) 1 (B) 2 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: Mivel egyetlen nyitott ajtó van és egyszerre 3 ajtóval próbálkoz-
hat, így előfordulhat, hogy az első 3 ajtó között nem lesz ott, ami nyitva van.
Ezért az (A) nem jó válasz.
Megmutatjuk, hogy 2 kísérlettel már biztosan kijut, így 4, 5 vagy 6-ra is,
mégpedig a következőképpen:
Először minden második ajtót próbálja meg. Ha nem jutott ki, akkor ezek va-
lamelyik szomszédja volt nyitva. Így miután azt Karcsi bezárta, egy olyan aj-
tót fog kinyitni, amit az előbb próbált Peti. Tehát ha másodjára is ugyanazt a
három ajtót próbálja meg Peti, mint először, akkor biztosan kijut.
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

67
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

5. osztály
1. A négyzetekbe írjátok be az 5, 6, 7, 8 és 9 számokat (mindegyikbe mást) úgy,
hogy igaz legyen az egyenlőség! Melyik számjegy kerülhet így a sötét négy-
zetbe? (Az × szorzást jelöl.)

(A) 5 (B) 6 (C) 7 (D) 8 (E) 9
Megoldás: A bal oldali szorzat legfeljebb 8  9  72, míg a jobb oldali összeg
legalább 56  7  63. Ezért a bal oldalon a 8  9 -en kívül még 7  9  63 el-
képzelhető lenne, ám ez mégsem lehetséges, mert akkor a jobb oldalon már
több mint 63 állna (legalább 56  8  64 lehetne). Tehát a bal oldalon 8  9
vagy 9  8 áll és a jobb oldalon ekkor 65  7 vagy 67  5 lehet. Így a sötét
négyzetbe 5 vagy 7 kerülhet.
Helyes válasz(ok): A, C

2. A 200 méteres rövidpályás úszó-világbajnokságot egy 25 méter hosszú me-

dencében úszták. Pontosan hányszor kellett fordulnia a győztesnek a verseny
döntőjében?
(A) 4-szer (B) 5-ször (C) 6-szor (D) 7-szer (E) 8-szor
1. megoldás: Minden 25 métert követően fordulnia kellett, kivéve a célba
éréskor megtett 25 méter végén. Mivel 200 : 25 = 8, ezért az első hét 25 méter
úszását követően kellett fordulnia, a nyolcadikat követően már nem, hiszen
akkor célba ért. Tehát 7-szer kellett fordulnia.
2. megoldás: Kövessük a rajzon az úszást a 25 méteres medencében.

Látható, hogy 4-szer fordul a starttal szemközti végén a medencének és 3-szor

a start oldali részen, vagyis összesen 7-szer.
Helyes válasz(ok): D

3. Felírtam azokat az ötjegyű pozitív egész számokat, amelyekben a harmadiktól

kezdve mindegyik számjegy az előző kettő összege. Az alábbiakból mennyi
lehet egy ilyen számnak az utolsó számjegye?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4
Megoldás: Keressük meg ezeket a számokat az első két számjegyeik alapján.
Ez a két számjegy 10, 11, 12, 13, …, 20, 21, … . Így megtaláljuk a keresett

68
 5. osztály

számokat: 10112, 11235, 12358, 20224, 21347, 30336, 31459, 40448. Ezek
utolsó számjegye 2, 4, 5, 6, 7, 8 vagy 9.
Helyes válasz(ok): C, E

4. Az itt látható táblázatból Anna kiválasztott négy mezőt úgy, 5 4 6 5

hogy mindegyik sorban és mindegyik oszlopban volt kiválasz- 4 5 5 6
tott mező. Mennyi lehetett a kiválasztott mezőkben lévő négy 3 6 4 7
szám összege? 2 7 3 8

(A) 16 (B) 18 (C) 20 (D) 22 (E) 24

Megoldás: Alább látható, hogy mindegyik válaszlehetőség jó.
5 4 6 5 5 4 6 5 5 4 6 5 5 4 6 5
4 5 5 6 4 5 5 6 4 5 5 6 4 5 5 6
3 6 4 7 3 6 4 7 3 6 4 7 3 6 4 7
2 7 3 8 2 7 3 8 2 7 3 8 2 7 3 8
2 + 5 + 4 + 5 = 16 4 + 4 + 3 + 7 = 18 5 + 5 + 3 + 7 = 20 5 + 5 + 4 + 8 = 22
5 4 6 5
4 5 5 6
3 6 4 7
2 7 3 8
5 + 6 + 5 + 8 = 24
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

5. Antal, Béla, Csaba, Dezső és Elemér olyan játékot játszanak, amelyben mind-
egyik játékos béka vagy kenguru. Aki béka, az mindig hazudik, aki kenguru,
az mindig igazat mond.
(1) Antal azt mondja, hogy Béla kenguru.
(2) Csaba azt mondja, hogy Dezső béka.
(3) Elemér azt mondja, hogy Antal nem béka.
(4) Béla azt mondja, hogy Csaba nem kenguru.
(5) Dezső azt mondja, hogy Elemér és Antal különböző fajtájú állatok a játék-
ban.
A fiúk közül ki béka?
(A) Antal (B) Béla (C) Csaba (D) Dezső (E) Elemér
Megoldás: Antal lehet kenguru vagy béka, ezért vizsgáljuk meg mindkét le-
hetőséget.
Ha Antal kenguru, akkor (1) miatt Béla is, tehát (4) szerint Csaba béka, és
ezért (2)-ből Dezső kenguru. Dezső ezért (5)-ben igazat mond, és így – mivel
Antal kenguru – Elemér béka. Ez pedig – béka szájából elhangozva – ellent-
mond a (3) állítás kiinduló feltevésünk szerinti igazságának.
Az ellentmondás azt jelenti, hogy Antal béka. Az (1) szerint ekkor Béla is bé-

69
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

ka, vagyis (4) miatt Csaba kenguru, de akkor Dezső béka (lásd: (2)), és (5)-ből
– mivel Antal most béka – Elemér is béka, és ezért a (3)-beli Elemér-állítás
hamis értékkel bír.
Ezzel beláttuk, hogy Antal, Béla, Dezső és Elemér béka kell legyen, míg Csa-
ba az egyetlen kenguru.
Helyes válasz(ok): A, B, D, E

6. Egy nagy téglalapot három kisebb téglalapra

18 81 45
osztottunk, és az ábrán látjuk mekkora ezen
téglalapok területe cm2-ben. (Az ábra nem arányos, és a téglalapok oldalai cm-
ben 1-nél nagyobb egész számok.) Hány cm lehet a nagy téglalap kerülete?
(A) 25 (B) 50 (C) 51 (D) 102 (E) 144
Megoldás: A téglalapok függőleges oldala mindhárom esetben ugyanakkora.
Ez a cm-ben 1-nél nagyobb egész szám osztója a 18, 81, 45 számoknak, ami
csakis 3 vagy 9 lehet. Az ezeknek megfelelő esetek:
3 18 81 45 9 18 81 45
6 27 15 2 9 5
A nagy téglalap kerülete így 2  (3  6  27  15)  102 cm, illetve
2  (9  2  9  5)  50 cm.
Tehát a nagy téglalap kerülete 50 cm vagy 102 cm.
Helyes válasz(ok): B, D

7. Anna és Ági gyertyája azonos méretű,

Ági és Janka gyertyája azonos színű, míg
Janka és Panna gyertyája különböző mé-
retű, továbbá Panna és Anna gyertyája
különböző színű (lásd az ábrát, ahol két- 1 2 3 4 5
féle a gyertyák magassága).
Hányas számú gyertya maradhatott meg Borinak?
(A) 1-es (B) 2-es (C) 3-as (D) 4-es (E) 5-ös
Megoldás: Anna és Ági gyertyája azonos méretű, míg Janka és Panna gyer-
tyája különböző méretű, ám ezek egyike azonos Anna és Ági gyertyájának
méretével, hiszen kétféle gyertyamagasság van. Tehát Anna és Ági gyertyái
az 1-es, 3-as és az 5-ös közül kerülnek ki.
Ági és Janka gyertyája azonos színű, ám nincs két azonos színű és azonos
magasságú gyertya, ezért ezek különböző magasságúak.
Az eddigiekből adódik, hogy Anna, Ági és Panna gyertyái azonos magasságú-
ak, tehát ez a három gyertya az 1-es, 3-as és az 5-ös. Így Jankáé a 2-es vagy a
4-es gyertya.
Nézzük a lehetőségeket. Ha Jankáé a 2-es, akkor Ágié az 5-ös, Panna és Anna
az 1-es és 3-as gyertyákon osztozik. Ekkor Borié a 4-es gyertya.

70
 5. osztály

Ha Jankáé a 4-es, akkor Ágié a 3-as, Panna és Anna pedig az 1-es és 5-ös
gyertyákon osztozik. Ekkor Borié a 2-es.
Helyes válasz(ok): B, D

8. Dani leírt néhány egymást követő négyjegyű számot, melyek számjegyeinek

szorzatát megvizsgálva ugyanebben a sorrendben ismét egymást követő szá-
mok lettek. Az alábbiakból hány ilyen számot írhatott le eredetileg Dani?
(A) 6 (B) 7 (C) 8 (D) 9 (E) 10
Megoldás: Egy 0-ra végződő szám számjegyeinek szorzata 0, és 10 egymást
követő szám között mindig van 10-zel osztható szám. Tehát ha első alkalom-
mal felírt 10 számot, akkor a másodjára felírt számok között van 0. A számje-
gyek szorzatai is egymást követő számok, sőt egymást követő nemnegatív
egész számok, ezért ebben a sorozatban a 0 csak az első helyen állhat.
Ha kezdetben 11 vagy több számot írt volna fel, akkor a második sorozatban
az 1. és a 11. helyen álló szám a 0 lenne, tehát ez a második sorozat nem lehet
egymást követő egész számok sorozata. Azaz a táblára legfeljebb 10 számot
lehet így felírni.
10 ilyen négyjegyű szám például: 1110, 1111, 1112, 1113, …, 1119. Ezek
számjegyeinek szorzatai: 0, 1, 2, 3, …, 9, ami valóban egymást követő egé-
szekből áll. Ha ebből a sorozatból az elejéről vagy a végéről lehagy 1, 2, 3
vagy 4 számot, a megmaradó sorozat szintén teljesíti a feltételeket.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

9. Egy 4  4 -es tábla minden egyes mezőjét kiszíneztük úgy, hogy

minden sorban és minden oszlopban legfeljebb 2 különböző szí-
nű mező található. (Minden mezőt csak egy színnel színeztünk.)
Hány színt használhattunk?
(A) 4 (B) 5 (C) 6 (D) 7 (E) 8
Megoldás: Mivel minden sorban legfeljebb 2-féle szín lehet, így legfeljebb
4  2  8 színt használhattunk.
Amint alább látható, 4-féle vagy 5-féle szín lehetett.

Megmutatjuk, hogy már 6-féle szín sem lehetett. Ha volna színezés 6 külön-
böző színnel, akkor találunk két sort, melyekben 2-2, összesen 4 színt haszná-
lunk. Most nézzük az oszlopokat. Az előbbi két sor színezése miatt minden
oszlopban megjelenik 2 szín, és ennél többféle szín nem lehet egy oszlopban.
Tehát ennél a színezésnél legfeljebb 4 színt használhattunk. Noha feltettük,
hogy 6 színnel színeztünk. Ellentmondásra jutottunk, hibás volt az a feltevés,
hogy 6 színnel színezhettünk.
Helyes válasz(ok): A, B

71
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

10. A 3  3 -as tábla mezői most üresek. Bármely üres mezőre letehettek egy ko-
rongot, de ha a mezővel oldalszomszédos mezők valamelyikén már van ko-
rong, akkor azok közül egyet le kell venni a következő korong letétele előtt.
Ilyen szabályok mellett egy adott pillanatban legtöbb hány korong lehet ezen
a táblán?
(A) 5 (B) 6 (C) 7 (D) 8 (E) 9
Megoldás: Egy mezőnek legalább 2 oldalszomszédja van. Emiatt nem lehet 9
korongot feltenni, hiszen a kilencedik feltevése előtt már a nyolcadik is csak
úgy tudott elhelyezkedni, hogy annak csak egyik szomszédja lehetett üres. Így
(E) válasz nem jó.
Alább látható, hogy feltehetjük a 8. korongot. Minden lépésnél a szürke színű
mező jelzi, hová került az új korong, és a belül üres korong az, amit az adott
lépésnél leveszünk a tábláról. Az utolsó ábrára a két üres mező bármelyikére
tehető a 8. korong és addig ott is maradhat míg nem akarunk újabbat feltenni.

Helyes válasz(ok): D

11. Egy elhanyagolható vastagságú négyzet alakú csempét 4 részre

daraboltam, majd a négy részt 4 különböző színű festékbe már-
tottam. Ezután újra összeillesztettem az eredeti helyzetbe a
4 darabot. Hány olyan pont lehet ekkor a csempe felső részén,
ahol három különböző színű rész találkozik?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3. (E) 4
Megoldás: Alább látható, hogy mind az öt válaszlehetőség jó.

0 1 2 3 4

Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

72
 5. osztály

12. Egy kör kerületére néhány 1-es és 2-es számjegyet írtunk úgy, hogy belőlük
bármely olyan 4-jegyű szám kiolvasható, melynek jegyei között csak 1-es és
2-es lehet. Egy 4-jegyű szám kiolvasható a körön, ha valamely négy egymás
mellett álló számot az óramutató járásával megegyező vagy azzal ellentétes
irányban olvasva azt a 4-jegyű számot kapjuk. Összesen hány számjegyet ír-
hattunk így a körre?
(A) 12 (B) 14 (C) 16 (D) 18 (E) 20
Megoldás: Az 1111, 2112 és 2122 számok kiolvasható- 2 1 2
sága miatt a körön van legalább 7 darab 1-es. A 2222, 2 1
1221 és 1211 számok is kiolvashatók, ezért a körön van 1
legalább 7 darab 2-es. A körre tehát legalább 14 számje- 1
gyet írtunk. Így (A) válasz nem jó. 1 1
Az ábra mutatja, hogy felírható 14 számjegy úgy, hogy 2 1
minden 1-es, 2-es számjegyekből álló négyjegyű szám 2
2 2
kiolvashatóvá válik. Ezért (B) jó válasz.
Megfigyelhető, hogy ha abba a szeletbe, ahol az ábrán négy darab 1-es talál-
ható egymás mellett, oda beírható még akárhány 1-es. Így 16, 18 vagy 20
számjegyet is írhattunk a körre.
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

13. Kobak kenguru mindig 7 m, 5 m vagy 3 m hosszú ugrásokat végez. A kiindu-

lási pontjától 200 m távolságra jutott éppen 30 ugrással. Eközben hány 5 m
hosszú ugrása lehetett?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4
Megoldás: Módszeres próbálkozással azt találjuk, hogy minden válaszlehető-
ség helyes. Ha egy egyenes mentén ugrál, akkor az (A), (B), (D) válaszokra
egy megoldás:
0 db ötméteres ugrással: 29  7  0  5  1  3  200
1 db ötméteres ugrással: 27  7  1  5  2  3  200
3 db ötméteres ugrással: 26  7  3  5  1  3  200
A (C) és (E) válaszokra egy-egy megoldás az ábrán látható.
28×7=196m 4m

5m 5m

26×7=182m 18m
2×5=10m 2×5=10m
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

73
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

6. osztály
1. Andi felírt néhány számot, amelyek szorzata és összege is 16 lett. Hány szá-
mot írhatott így fel összesen?
(A) 8 (B) 9 (C) 10 (D) 11 (E) 12
Megoldás: A 16 lehetséges tényezőkre bontásai: 16  1  16; 16  2  8;
16  4  4; 16  2  2  4; 16  2  2  2  2; és természetesen mindegyik esetben
akárhány 1-es tényező is beírható. Mivel a feladat megengedi a negatív szá-
mokat is, így ezek a tényezők mínuszjellel is előfordulhatnak, mégpedig úgy,
hogy páros darab negatív szám legyen közte. Így mindegyik válaszlehetőség
lehetséges:
8: 1, 1, 1, 1, 1, 1 2, 8;
9: -1; -1; -1; -1; 1; 1; 1; 1; 16
10: 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 4, 4;
11: 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 2, 2, 4;
12: 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 2, 2, 2, 2.
Vagyis 8, 9, 10, 11 vagy 12 számot írhatott fel.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

2. A 400 méteres rövidpályás úszó-világbajnokságot egy 25 méter hosszú me-

dencében úszták. Pontosan hányszor kellett fordulnia a győztesnek a verseny
döntőjében?
(A) 7-szer (B) 8-szor (C) 14-szer (D) 15-ször (E) 16-szor
Megoldás: Minden 25 métert követően fordulnia kellett, kivéve a célba érés-
kor megtett 25 méter végén. Mivel 400 : 25 = 16, ezért az első tizenöt meden-
cehossz úszását követően kellett fordulnia, az utolsót, a tizenhatodikat köve-
tően már nem, hiszen akkor célba ért. Tehát 15-ször kellett fordulnia.
Helyes válasz(ok): D

3. Az alábbiakból mennyi lehet az utolsó számjegye egy olyan számnak, amely-

lyel elosztva a 103-at, a maradék 13?
(A) 0 (B) 3 (C) 5 (D) 6 (E) 8
Megoldás: Egy ilyen szám osztója a 103 – 13 = 90-nek, és nagyobb, mint 13.
Ezek a 15, 18, 30, 45, 90, vagyis az utolsó számjegye lehet 0, 5 vagy 8.
Helyes válasz(ok): A, C, E

4. Egy háromjegyű számhoz 3-at adtam, és így a számjegyek összege a harma-

dára csökkent. Mennyi lehetett az eredeti számban az utolsó számjegy az
alábbiak közül?
(A) 5 (B) 6 (C) 7 (D) 8 (E) 9
Megoldás: Egy számhoz 3-at hozzáadva akkor csökken a jegyek összege, ha

74
 6. osztály

tízes átlépés van, vagyis a számoknak 7-re, 8-ra vagy 9-re kell végződni. Ezen
számoknál a 3 hozzáadásakor a jegyek összege 6-tal csökken, így a keresett
számokban 3  3  9 a számjegyek összege. A megfelelő számok: 108, 117 és
207.
Helyes válasz(ok): C, D

5. Egy téglalapot feldaraboltam három négyzetre. Hány cm2 lehet a téglalap terü-
lete, ha az egyik négyzeté 8 cm2?
(A) 12 cm2 (B) 16 cm2 (C) 24 cm2 (D) 36 cm2 (E) 48 cm2
Megoldás: Három négyzetből az egyiknek legalább 2 sarkot kell tartalmaznia.
Ezt a négyzetet elhagyva a maradék két négyzetnek egy téglalapot kell alkot-
nia. Így csak az ábrán látható esetek vannak.
8 8
8
t =24 t =48 t =12
A középső és a jobboldali ábrán könnyen megállapítható, hogy a nagy méretű
négyzet négy darab kis méretű négyzetre darabolható, így egyszerűen megál-
lapítható a téglalap területe. Például úgy, hogy ha a 8 cm2 területű négyzet ol-
dala x, akkor ismert, hogy x  x  8, így 3 x  x  24, vagy 2 x  3 x  48 és
1,5 x  x  12.
Helyes válasz(ok): A, C, E

6. Gombászni ment néhány gyermek. Ha Anna az általa szedett gombák felét Pe-
tinek adja, akkor mindenkinél ugyanannyi gomba lesz. Ha viszont Anna az ál-
tala szedett összes gombát adja Sanyinak, akkor Sanyinál annyi gomba lesz,
mint az összes többi gyereknél együttvéve. Pontosan hány gyerek volt gom-
bászni, ha volt, aki legalább 1 gombát szedett?
(A) 3 (B) 4 (C) 6 (D) 7 (E) 8
Megoldás: A feladat szövegéből kiderül, hogy Anna, Peti és Sanyi biztosan a
gombászó társaságban voltak, és rajtuk kívül még más gyerekek is lehettek
velük. Jelölje az Anna által szedett gombák számát 2x (ahol x természetes
szám). Ha Anna az általa szedett gombák felét, vagyis x darabot Petinek ad,
akkor nála x gomba marad, és mindenkinél ugyanennyi, azaz szintén x gomba
lesz. Ez csak úgy lehetséges, hogy Peti nem szedett gombát (hiszen nála az-
után lesz x gomba, hogy x gombát kapott Annától), Sanyi és az esetleges to-
vábbi résztvevők pedig mindannyian külön-külön x gombát szedtek.
Ha Anna mind a 2x nála lévő gombát Sanyinak adja, akkor Annánál 0 gomba
marad, Sanyinál x + 2x = 3x lesz, Petinél az általa szedett 0 marad, az esetle-
ges további résztvevők mindegyikénél pedig az általuk szedett x gomba ma-
rad. Viszont tudjuk, hogy ebben az esetben Sanyinál ugyanannyi gomba lesz,
mint az összes többi gyereknél együttvéve. Mivel Annánál és Petinél is 0
gomba van ebben az esetben, ezért a Sanyinál lévő 3x gomba megegyezik a

75
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

hármukon kívüli további résztvevőknél lévő összes gomba mennyiségével.

Tudjuk, hogy minden ilyen további résztvevő x gombát szedett, ezért a továb-
bi résztvevők száma 3x : x = 3.
Tehát – Annát, Petit és Sanyit is beleszámítva – összesen 3 + 3 = 6 gyerek
volt gombászni.
Helyes válasz(ok): C

7. Töltsétek ki a 4×4-es táblázatot egész számokkal úgy, hogy

bármely három vízszintesen vagy függőlegesen egymás után so-
rakozó szám szorzata negatív szám legyen! Az alábbiakból hány
negatív szám lehet összesen ekkor a táblázatban?
(A) 4 (B) 5 (C) 6 (D) 7 (E) 10
Megoldás: A beírt számoknál az a fontosabb tulajdonság, hogy pozitív vagy
negatív számot írunk-e be, és nem az értéke. Ezért legyenek a beírt számok 1
és –1.

A fent balra lévő kitöltés teljesíti a feltételeket, és 5 negatív szám van a táblá-
zatban.
Ennyi negatív számra szükség is van a kitöltésben. A fenti jobbra lévő táblá-
zatot 1×3-as részekre osztottuk (és megmaradt egy 1×1-es darab). Ha egy
1×3-as részben csak pozitív számok volnának, akkor ott a három szám szorza-
ta pozitív lenne. Tehát legalább annyi negatív szám van a táblázatban, ahány
1×3-as részt kijelöltünk, azaz legalább 5. Így (A) válasz nem jó, (B) pedig jó
válasz. Alább látható miként valósítható meg a kívánt feltétel 6, 7 vagy 10 ne-
gatív szám beírásával.
-1 1 1 -1 1 -1 1 1 -1 1 1 -1
1 -1 1 1 1 -1 1 1 -1 -1 -1 -1
1 1 -1 1 -1 -1 -1 -1 -1 1 1 -1
-1 1 1 -1 1 -1 1 1 -1 1 1 -1
6 7 10
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

8. Nagyapó azt kérte unokájától, hogy az ábrán látha- 4 7

tó kert öt parcellájába ültessen liliomot, levendu-
3
lát, tulipánt, rezedát és rózsát úgy, hogy egy par- 5
cellába csak egyféle virág kerülhet. Egy-egy négy-
3
zetméter beültetése az egyes virágpalántákból 1
rendre 2, 3, 4, 5 és 6 tallérba kerül. Hány tallérba 6 5
kerülhet összesen így a kert beültetése az alábbiak

76
 6. osztály

közül? (A parcellák mind téglalapok, méreteiket m-ben az ábrán látjuk.)

(A) 204 (B) 216 (C) 223 (D) 312 (E) 326
Megoldás: Könnyen megállapíthatjuk, hogy a 4 7
középső parcellának szélessége és hosszúsága is
2 méter, így területe 4 négyzetméter. A parcellák 5 20
21 3
területét négyzet-méterben a parcellákba írt szá-
4
mok mutatják. 15 3
1 6
Ha keveset akarunk költeni, akkor a legnagyobb
6 5
parcellát a legolcsóbb palántával ültetjük be, és a
legdrágább palánta a legkisebb parcellába kerül. Általában is így teszünk, két
parcellából a nagyobba olcsóbb virágot ültetünk.
Az így adódó költség 21  2  20  3  15  4  6  5  4  6  216 tallér.
Így (B) válasz jó, (A) pedig nem jó, hiszen 216 tallérnál olcsóbban nem vásá-
rolhatunk.
Mivel 21  4  20  2  15  3  6  5  4  6  223, így (C) válasz is jó.
Legdrágább akkor lesz a vásárlás, ha a legnagyobb parcellába a legdrágább vi-
rág kerül, a második legnagyobb parcellába a második legdrágább, és így to-
vább, a legkisebb parcellába a legolcsóbb virág kerül. Mivel
21  6  20  5  15  4  6  3  4  2  312
ezért (D) jó válasz és (E) válasz nem jó.
Helyes válasz(ok): B, C, D

9. Kati gyűjti a színes golyókat, melyekből eddig hatféle színt gyűjtött, és mind a
hat színből van már legalább 10 golyója. Az alábbiakból hány golyó egyenes
sorba rakásával érheti el azt, hogy bármely két különböző színből legyen két
egymás mellett álló golyó?
(A) 16 (B) 18 (C) 20 (D) 24 (E) 36
Megoldás: Bármelyik színből legalább 3 golyó van ebben a sorban, mert ez a
szín így 5 másikkal lehet szomszédos, és míg 2 golyónak csak 4 szomszédja
lehet, így kell még egy harmadik golyó is. Ezért a golyók száma legalább
6  3  18. Az 123456135142645263 sorrend mutatja, hogy elegendő 18 go-
lyó. (A színeket számokkal jelöltük.). 18-nál több golyót sorba rakva megte-
heti, hogy a mutatott sorhoz csak hozzá teszi a többit. Így 20, 24 vagy 36-tal is
elérheti a kívánt célt.
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

10. Egy elhanyagolható vastagságú pingponglabdát 3 részre dara-

boltam, majd a három részt 3 különböző színű festékbe mártot-
tam. Ezután újra összeillesztettem az eredeti helyzetbe a
3 darabot. Hány olyan pont lehet ekkor a pingponglabda felü-
letén, ahol három különböző színű rész találkozik?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4

77
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Megoldás: Alább látható, hogy 0, 1, 2 megfelelő pont lehetséges.

0 1 2
Kettőnél több megfelelő pont nem lehetséges. Nézzük meg, hogy hogyan néz-
hetnek ki az összeragasztási vonalak.
Ha van olyan vonal, ami ugyanabba a pontba érkezik be,
mint amiből kiindul, akkor az ábrán nem lehet több megfele-
lő pont, mivel egy megfelelő pont mindhárom színt érinti,
ezért annak a pontnak egyszerre kéne a vonalon belül és kí-
vül is elhelyezkednie. Vagyis minden vonal két különböző
pont közt mehet.
Ha van két pont, ami közt két vonal is fut, akkor szintén nem
lehet további megfelelő pont, mert annak a pontnak egyszerre
kéne a „körön” kívül és belül is lennie. Vagyis minden pont-
pár közt csak egy vonal mehet.
Vagyis ha lenne három megfelelő pont, akkor azok mind-
egyikéből legalább 3 vonal indulna ki. Ezzel a leszámlálással
minden vonalat kétszer számolunk le, emiatt van legalább 3  3 / 2  4,5 vonal,
de mivel az vonalak száma egész, ezért legalább 5 vonal van.
Ez viszont nem lehet, mivel a három pont közt páronként 1 vonal mehet csak,
így legfeljebb 3 vonal lehetne.
Hasonló érveléssel 4 pont esetén az jön ki, hogy 6 vonalnak kell lennie, és
annyi pont lehet, ha minden pont minden ponttal össze van kötve. Viszont ek-
kor látható, hogy a lapok száma 4 lesz, ami nem lehet, mivel 3 darabra vágtuk
szét a labdát.
Helyes válasz(ok): A, B, C

11. Az alábbiakból hány pontban metszheti önmagát egy A7 A5

7 csúcsú zárt töröttvonal?

(Az ábrán látható 7 csúcsú töröttvonal önmagát 7 pont- M1 M7
A3 A2
ban metszi.) M2 M6
M3 M4 M5
(A) 12 (B) 13 (C) 14 (D) 15 (E) 16 A1
A6
A4

Megoldás: A töröttvonalnak 7 oldala van. Ha ezekből az egyik oldalt kivá-

lasztjuk, az legfeljebb 4 másikat metszhet (hiszen önmagát, valamint a saját
kezdő, illetve végpontból induló oldalakat nem metszhe-
ti). Egy oldalon tehát legfeljebb 4 metszéspont lehet, ez
összesen 7  4  28 metszéspont, ám így minden metszés-
pontot kétszer számoltunk. A metszéspontok száma ezért
legfeljebb 28 : 2  14 lehet.
14 metszéspont lehet is, ezt látjuk az ábrán. Így (C) jó,

78
 6. osztály

(D) és (E) pedig nem jó válasz.

13 és 12 metszéspontra lentebb egy-egy megoldást rajzoltunk.

Helyes válasz(ok): A, B, C

12. Egy 8×8-as sakktábla mindegyik mezőjén 2 katicabogár ül. Éjfélkor minden
bogár átmászik az egyik oldalszomszédos mezőre, és ugyanarról a mezőről
két bogár mindig különböző mezőre mászik. Ezután hány mező maradhat üre-
sen, ha egyéb nem történik ezen a sakktáblán?
(A) 20 (B) 22 (C) 24 (D) 26 (E) 28
Megoldás: Figyeljük meg a bal
oldali ábrán befestett 20 mezőn ál-
ló 40 katicabogarat. Nincs a táblán
olyan mező, amelyre éjfél után 2
bogár érkezhetne ebből a 40 bo-
gárból. Tehát ez a 40 bogár bizto-
san elfoglal 40 különböző mezőt,
emiatt 64  40  24 -nél több üresen álló mező nem lehet éjfél után. Éjfél után
lehet 24 üres mező, ezek a jobb oldali ábra fehér mezői. Ezekről a mezőkről a
2-2 katicabogár átlép a festett mezőkre és a festett mezőkön álló bogarak is
tudnak festett mezőre lépni.
Természetesen 20 vagy 22 üresen álló mező is lehet, mégpedig úgy, hogy a
jobb oldali középső 4 fehér mezője közül 2-re vagy mind a 4-re megy bogár
éppen erről a négy mezőről.
Helyes válasz(ok): A, B, C

13. Júlia egy kör kerületére felírt néhány számot úgy, hogy mindegyik szám na-
gyobb lett, mint az óramutató járása szerint az utána következő két szám össze-
ge. Legkevesebb hány számot írhatott így fel Júlia, ha a felírt számok között
volt pozitív szám is?
(A) 3 (B) 4 (C) 5 (D) 6 (E) 7
Megoldás: Előbb megmutatjuk, hogy Júlia nem írhatott 3 -6

számot a körre. Ezek valamelyike pozitív kell legyen. Két

pozitív (nemnegatív) szám nem lehet, mert azok összege -3 1
kisebb kellene legyen a harmadik számnál, így mindhá-
rom szám pozitív lenne (nemnegatív). Nézzük a három
pozitív szám közül a legkisebbet, ez nem lehet nagyobb a -8
másik kettő összegénél, ellentmondásra jutottunk. Tehát

79
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

legfeljebb egy pozitív szám lehetne a körön, a másik kettő pedig negatív. Vá-
lasszuk ki a két negatív szám közül a kisebbiket. Ez nem lehet nagyobb, mint
a tőle nagyobb negatív szám és egy pozitív szám összege. Tehát az elvárt mó-
don nem lehet 3 számot felírni.
Az ábrán látható, hogy Júlia írhatott 4 számot a körre.
Helyes válasz(ok): B

80
 7. osztály

7. osztály
1. Legkevesebb hány bástyát kell a 8×8-as sakktáblára feltenni ahhoz, hogy azok
minden fehér mezőt ütés alatt tartsanak? (A bástyával vagy csak vízszintesen,
vagy csak függőlegesen lehet akárhányat lépni.)
(A) 3 (B) 4 (C) 5 (D) 6 (E) 8
Megoldás: Egy bástya 8 fehér mezőt tud ütés alatt tartani, ezért a 32 fehér
mező miatt szükség van 4 bástyára. Ennyi bástya elegendő is, például ha a fe-
kete mezőkből álló átló minden második mezőjét elfoglaljuk, ahogy az alább
látható.

Helyes válasz(ok): B

2. A 10 osztói nagyság szerinti sorrendben: 1, 2, 5, 10. Hasonló módon megad-

tam növekvő sorrendben a d szám osztóinak az 1, a, b, 9, c, d listáját. Mennyi
lehet c + d értéke?
(A) 60 (B) 72 (C) 80 (D) 84 (E) 96
Megoldás: Két megoldás van: a 45 osztói: 1, 3, 5, 9, 15, 45; vagy a 63 osztói:
1, 3, 7, 9, 21, 63. A válaszok: c + d = 15 + 45 = 60, illetve c + d = 21 + 63 =
= 84.
Helyes válasz(ok): A, D

3. Egy háromszög egyik belső szöge fele a másik két belső szög összegének, to-
vábbá van a háromszögnek olyan belső szöge is, amelyik fele egy másik belső
szögnek. Melyik állítás lehet igaz az alábbiak közül?
(A) A háromszög hegyesszögű. (B) A háromszög tompaszögű.
(C) A háromszög derékszögű. (D) Nincs ilyen háromszög.
(E) Végtelen sok ilyen háromszög van.
Megoldás: Mivel a három belső szög összege 180° és az egyik szög fele a
másik kettő összegének, ezért az egyik szög mértéke 180° : 3 = 60°.
Az, hogy az egyik szög fele olyan legyen, mint egy másik, a szögekre nézve
három eset lehetséges:
- A 60°-os szög fele egy másiknak. Ekkor ez a másik szög 120°. A három-
szög szögeinek összege 180°, így a harmadik szög 0°, így nincs ilyen három-
szög.

81
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

- A 60°-os szög kétszerese egy másiknak. Ekkor a másik szög 30°, a harma-
dik szögre ekkor 90° adódik.
- A háromszög egyik szöge 60°, a másik kettő összege 120°, és ezek közül
egyik fele a másiknak. Ekkor ez a két szög 40° és 80°.
Két megoldást találtunk tehát, egyik esetben a háromszög szögei 30°, 60°,
90°, a másik esetben pedig 60°, 40°, 80°. Mivel a megtalált kétféle három-
szögből nagyítással vagy kicsinyítéssel akárhány megfelelő háromszög ké-
szíthető, ezért (E) válasz is helyes.
Helyes válasz(ok): A, C, E

4. Marci a mellékelt 3×3-as táblán lévő számokból elvett négyet, majd 1 2 3

Berci a megmaradt számokból választott négy számot magának. 4 5 6
Marci számainak összege háromszor annyi volt, mint Berci számai- 7 8 9
nak összege. Melyik szám maradhatott így ki kettejük választásából?
(A) 1 (B) 3 (C) 5 (D) 7 (E) 9
Megoldás: Ha Berci számainak összege S, akkor Marci számainak összege
3S. Az általuk választott nyolc szám összege S + 3S = 4S, azaz osztható 4-
gyel.
Mivel 1 + 2 + 3 + … + 9 = 45, így csak olyan szám maradhatott egyedül a
táblán, melyet a 45-ből elvéve a többi szám összege osztható 4-gyel. A kima-
radó szám emiatt 1, 5 vagy 9 lehetett. Ha az 1 maradt volna ki, akkor
4S = 45 – 1 = 44, S = 11. Azt kell megállapítanunk, hogy lehet-e 11 a táblán
lévő számok közül négynek az összege. Mivel az 1 kimaradt, ezért Berci négy
száma 2, 3, 4 és 5, vagy ezeknél nagyobbak. Azonban 2 + 3 + 4 + 5 = 14 > 11,
így ez a lehetőség nem valósulhatott meg.
Ha a kimaradó szám 5, akkor S = 10. Ez lehetséges, ha Berci számai 1, 2, 3, 4;
Marcié pedig a 6, 7, 8, 9.
Ha a 9 maradt volna ki, akkor S = 9. Mivel a négy legkisebb szám összege is
nagyobb 9-nél (1 + 2 + 3 + 4 = 10), ezért ez a lehetőség sem ad megoldást.
Így az egyedül kimaradó szám az 5 lehetett.
Helyes válasz(ok): C

5. Adott a síkon 5 pont úgy, hogy nincs köztük három olyan, melyek egy egye-
nesre esnek. Kati lerajzolta az összes olyan négyszöget, melynek csúcsai ezek
közül a pontok közül valók. Hány négyszöget rajzolhatott így összesen?
(A) 5 (B) 6 (C) 7 (D) 8 (E) 9
Megoldás: Ha az öt pont elhelyezkedése olyan, hogy bármelyiket kihagyva a
megmaradó négy egy konvex négyszög egy-egy csúcsa, akkor 5 négyszög lé-
tezik. Hiszen az öt pontból egyet kihagyva, a megmaradó négy pont egyetlen
négyszög négy csúcsát alkotja. Így (A) válasz helyes.

82
 7. osztály

Ha az öt pont elhelyezkedése olyan, hogy van köztük négy, melyek egy kon-
káv négyszög csúcsai, akkor két ilyen pontnégyes van. Azonban mindkét
esetben 3-féleképpen tudjuk a pontokat összekötni úgy, hogy négyszöget kap-
junk.

Helyes válasz(ok): A, E

6. Töltsétek ki az 5×5-ös táblázatot egész számokkal úgy, hogy

bármely három vízszintesen vagy függőlegesen egymás után
sorakozó szám szorzata negatív szám legyen! Hány negatív
szám lehet ekkor a táblázatban?
(A) 6 (B) 8 (C) 9 (D) 13 (E) 16
Megoldás: A beírt számoknál az a fontosabb tulajdonság, hogy pozitív vagy
negatív számot írunk-e be, nem az értéke. Ezért legyenek a beírt számok 1 és
–1.

A fent balra lévő kitöltés teljesíti a feltételeket, és 8 negatív szám van a táblá-
zatban.
Ennyi negatív számra szükség is van a kitöltésben. A fenti jobbra lévő táblá-
zatot 1×3-as részekre osztottuk (és megmaradt egy 1×1-es darab). Ha egy
1×3-as részben csak pozitív számok volnának, akkor ott a három szám szorza-
ta pozitív lenne. Tehát legalább annyi negatív szám van a táblázatban, ahány
1×3-as részt kijelöltünk, azaz legalább 8. Így (A) válasz nem jó, (B) pedig jó

83
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

válasz. Alább látható miként valósítható meg a kívánt feltétel 9, 13 vagy 16

negatív szám beírásával.
1 1 -1 1 1 1 -1 1 1 -1 -1 1 1 -1 1
1 1 -1 1 1 1 -1 1 1 -1 -1 -1 -1 -1 -1
-1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 1 1 -1 1
1 1 -1 1 -11 1 -1 1 1 -1 -1 1 1 -1 1
1 1 -1 1 1 1 -1 1 1 -1 -1 -1 -1 -1 -1
9 13 16
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

7. Adottak a síkon az A(-1;3), B(1;3), C(-3;1), D(-1;1), E(1;1), F(3;1), G(-1;-1),

H(1;-1) koordinátájú pontok. Legtöbb hány olyan derékszögű háromszög van
a síkon, melynek minden csúcsa ezen pontok valamelyike?
(A) 22 (B) 24 (C) 26 (D) 28 (E) 30
Megoldás: Az ábrán látható a 8 pont a koordinátarend-
A B
szerben. Csak a következő háromszögek megfelelőek:
ABD, ABE, BED, ADE, DEG, DEH, EHG, DGH, ADC, C D E F
CDG, BEF, EFH, ABG, ABH, BHG, AGH, BEC, CEH, G H
ADF, GDF, ACG, AEG, BDH, BFH, CAE, CGE, DBF,
DHF. Ez összesen 28 jó háromszög.
Helyes válasz(ok): D

8. Egy négyzetet, melynek a területe 324 cm2, az ábra szerint

50
négy részre daraboltunk. Az ábra nem méretarányos, és a tég-
lalapok oldalai cm-ben egész számok. Az egyik téglalap kerü- 63
lete 50 cm, egy másik területe 63 cm2, amelyik téglalapba
ezek a mérőszámok az ábrán írva vannak. Hány cm lehet a
befestett sokszög kerülete?
(A) 32 cm (B) 36 cm (C) 40 cm (D) 44 cm (E) 48 cm
Megoldás: Mivel a négyzet területe 324  18  18 cm 2 , ezért a négyzet oldala
18 cm.
Az 50 cm kerületű téglalap egyik oldala 18 cm, ezért a másik oldal
50 : 2  18  7 cm.
A 63 cm2 területű téglalap oldalai kisebbek 18 cm-nél, ezért a
63  1  63  3  21  7  9 szorzattá bontások közül csak 7  9 -es, vagy 9  7 -
es téglalapról lehet szó (centiméterben).
18 18
7 50 7 7 50 7
9 7
63 7 63 9

84
 7. osztály

Az így kapott adatokból (lásd a lenti ábrán) tudjuk számolni a befestett sok-
szög két oldalát.
18 18
7 7 7 7
9 9 11 7
7 9
11 11

Az első ábrán a befestett sokszög kerülete 2  (11  9)  40 cm, , a másodikon

2  (11  11)  44 cm.
A kerület számításánál felhasználtuk azt, hogy a lenti ábrán a két sokszög ke-
rülete azonos.

Helyes válasz(ok): C, D

9. Andris választott három különböző számjegyet, majd ezekkel felírta az ösz-

szes, különböző jegyekből álló kétjegyű számot. A kétjegyű számok mind-
egyike prím. Mennyi lehet a választott három számjegy összege?
(A) 11 (B) 13 (C) 15 (D) 17 (E) Nincs ilyen számhármas.
Megoldás: Andris számjegyei között nem lehet páros szám, és nem lehet köz-
tük az 5 sem, mivel az ilyen végű kétjegyű számok nem lehetnek prímek (2-
vel vagy 5-tel volnának oszthatóak). Így a számjegyek csak az 1, 3, 7, 9 közül
kerülhetnek ki. A 3 és a 9 együtt nem lehetnek Andris számai között, mert a
39 (és a 93) összetett szám.
Így Andris három száma 1, 3, 7 vagy 1, 7, 9.
1, 3, 7 esetén a 13, 17, 31, 37, 71, 73 számok mindegyike prím. Ekkor a szám-
jegyek összege 1 + 3 + 7 = 11.
1, 7, 9 esetén a 17, 19, 71, 79, 97 számok prímek, a 91 viszont összetett szám
(osztói: 1, 7, 13, 91).
Helyes válasz(ok): A

10. Egy asztalon 10 kupac kavics van, bennük rendre 1, 2, …, 10 darab kavics.
Egy lépésben akárhány kiszemelt halmot csökkenthetünk, feltéve, hogy mind-
egyikből ugyanannyi kavicsot veszünk el. Hány ilyen lépésben vehető el az
összes kavics az asztalról?
(A) 3 (B) 4 (C) 5 (D) 6 (E) 7
Megoldás: Leszedhetem a kavicsokat 4 lépésben
(a továbbiakban aláhúzva láthatók azok a kupacok, amelyekből éppen elvet-
tem a jelzett darabszámú kavicsot):

85
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

(1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10),
elvettem 8-at: (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 0, 1, 2),
elvettem 4-et: (1, 2, 3, 0, 1, 2, 3, 0, 1, 2),
elvettem 2-t: (1, 0, 1, 0, 1, 0, 1, 0, 1, 0),
elvettem 1-et: (0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0).

5 lépéses leszedés:
(1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10),
elvettem 1-et: (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9),
elvettem 1-et: (0, 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8),
elvettem 8-at: (0, 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 0),
elvettem 4-et: (0, 0, 1, 2, 3, 0, 1, 2, 3, 0),
elvettem 2-t: (0, 0, 1, 0, 1, 0, 1, 0, 1, 0),
elvettem 1-et: (0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0).

6 lépéses leszedés:
(1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10),
elvettem 1-et: (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9),
elvettem 1-et: (0, 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8),
elvettem 1-et: (0, 0, 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7),
elvettem 4-et: (0, 0, 0, 1, 2, 3, 0, 1, 2, 3),
elvettem 2-t: (0, 0, 0, 1, 0, 1, 0, 1, 0, 1),
elvettem 1-et: (0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0).

7 lépéses leszedés:
(1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10),
elvettem 1-et: (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9),
elvettem 1-et: (0, 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8),
elvettem 1-et: (0, 0, 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7),
elvettem 1-et: (0, 0, 0, 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6),
elvettem 4-et: (0, 0, 0, 0, 1, 2, 3, 0, 1, 2)
elvettem 2-t: (0, 0, 0, 0, 1, 0, 1, 0, 1, 0)
elvettem 1-et: (0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0).

3 lépésben nem lehet leszedni őket. Ha 3 lépést végzünk, akkor rendeljünk

minden kupachoz 3-elemű 0-1 sorozatot, a szerint 1 vagy 0 az i-edik helyen,
hogy az i-edik lépésben vettünk vagy sem belőle. Ha a kupacokat lenulláztuk,
akkor különböző kupacokhoz különböző sorozat tartozik, ám az ilyen soroza-
tokból 8 van, és a kupacokból 10.
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

86
 7. osztály

11. Münchausen báró április elsején, majd ezt követően naponta ezt mondta: „Ma
több nyulat lőttem, mint 2 nappal ezelőtt, de kevesebbet, mint egy hete.” Leg-
feljebb hány egymást követő napon mondhatta ezt, ha minden alkalommal
igazat mondott?
(A) 4 (B) 5 (C) 6 (D) 7 (E) 8
Megoldás: Egy elkapkodott megoldás a következő. Elsején több nyulat lőtt,
mint 2 napja. Lőjön elsején 2 nyulat, és 2 nappal korábban 1-et. Másodikán 2
nyulat, előtte 2 nappal (a 7-es felett) 1 nyulat. Harmadikán többet lőtt, mint
két nappal korábban, lőjön 3 nyulat. Így folytatva kapjuk ezt a kitöltést:
nyulak száma 1 1 2 2 3 3 4
napok 6 7 1 2 3 4 5 6 7
Április 6-án 3-nál több, ám 1-nél kevesebb nyulat lőtt. Ekkor már nem mond-
hat igazat. Tehát 5 napon át mondhatta Münchhausen a megadott mondatot.
Azzal nem törődtünk, hogy az április 1-ét megelőző két napon akárhány nyu-
lat lőhet, nincsenek rá korlátozások.
nyulak száma x y x+1 y+1 x+2 y+2 x+3 y+3 x+4

napok 6 7 1 2 3 4 5 6 7
Április 6-án fenn áll, hogy y + 3 < x, és ebben a feltételben nincs ellentmon-
dás, ha a nyulak száma a következő:
nyulak száma 5 1 6 2 7 3 8 4
napok 6 7 1 2 3 4 5 6 7
Tehát 6 napon át is mondhatta a megadott mondatot.
A 7. napon már nem mondhatja a megadott mondatot, mert az y + 3 < x és
x + 4 < y egyenlőtlenségeknek nincs közös megoldása.
Helyes válasz(ok): C

12. Fessük be egy 8×8–as tábla mezőit úgy, hogy minden befestett mező után, a
befestett alakzat tengelyesen szimmetrikus legyen. Csak a festett mezőknek
kell tengelyesen szimmetrikusnak lennie, a fehér mezőknek és a sakktábla ol-
dalainak nem. Az alábbiak közül hány mezőt lehet így befesteni?
(A) 18 (B) 20 (C) 22 (D) 24 (E) 26
Megoldás: Az ábrán látható, hogy mindegyik válaszlehetőség megfelelő.

87
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

13. Egy elhanyagolható vastagságú pingponglabdát 4 részre dara-

boltam, majd a négy részt 4 különböző színű festékbe mártot-
tam. Ezután újra összeillesztettem az eredeti helyzetbe a 4 da-
rabot. Hány olyan pont lehet ekkor a pingponglabda felületén,
ahol három különböző színű rész találkozik?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4
Megoldás: Alább látható, hogy mind az öt válaszlehetőség jó.

0 1 2 3 4
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

88
 8. osztály

8. osztály
1. A 400 méteres rövidpályás úszó-világbajnokságot egy 25 méter hosszú me-
dencében úszták. Pontosan hányszor kellett fordulnia a győztesnek a verseny
döntőjében?
(A) 7-szer (B) 8-szor (C) 14-szer (D) 15-ször (E) 16-szor
Megoldás: Minden 25 métert követően fordulnia kellett, kivéve a célba érés-
kor megtett 25 méter végén. Mivel 400 : 25 = 16, ezért az első tizenöt meden-
cehossz úszását követően kellett fordulnia, az utolsót, a tizenhatodikat köve-
tően már nem, hiszen akkor célba ért. Tehát 15-ször kellett fordulnia.
Helyes válasz(ok): D

2. Adott a síkon 5 pont úgy, hogy nincs köztük három olyan, melyek egy egye-
nesre esnek. Pali lerajzolta az összes olyan négyszöget, melynek csúcsai ezek
közül a pontok közül valók. Hány négyszöget rajzolhatott így összesen?
(A) 5 (B) 6 (C) 7 (D) 8 (E) 9
Megoldás: Ha az öt pont elhelyezkedése olyan, hogy bármelyiket kihagyva a
megmaradó négy egy konvex négyszög csúcsai, akkor 5 négyszög létezik. Hi-
szen az öt pontból egyet kihagyva, a megmaradó négy pont egyetlen négyszög
négy csúcsát alkotja. Így (A) válasz helyes.

Ha az öt pont elhelyezkedése olyan, hogy van köztük négy, melyek egy kon-
káv négyszög csúcsai, akkor két ilyen pontnégyes van. Azonban mindkét
esetben 3-féleképpen tudjuk a pontokat összekötni úgy, hogy négyszöget kap-
junk.

Helyes válasz(ok): A, E

89
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

3. Töltsétek ki a 7×7-es táblázatot egész számokkal úgy, hogy

bármely három vízszintesen vagy függőlegesen egymás
után sorakozó szám szorzata negatív szám legyen! Hány
negatív szám lehet ekkor összesen ebben a táblázatban?
(A) 14 (B) 16 (C) 17 (D) 24 (E) 29
Megoldás: A beírt számoknál az a fontosabb tulajdonság, hogy pozitív vagy
negatív számot írunk-e be, nem az értéke. Ezért legyenek a beírt számok 1 és
–1.

A fent balra lévő kitöltés teljesíti a feltételeket, és 6 negatív szám van a táblá-
zatban.
Ennyi negatív számra szükség is van a kitöltésben. A fenti jobbra lévő táblá-
zatot 1×3-as részekre osztottuk (és megmaradt egy 1×1-es darab). Ha egy
1×3-as részben csak pozitív számok volnának, akkor ott a három szám szorza-
ta pozitív lenne. Tehát legalább annyi negatív szám kell legyen a táblázatban,
ahány 1×3-as részt kijelöltünk, azaz legalább 16. Így (A) válasz nem jó, (B)
pedig jó válasz. Alább látható miként valósítható meg a kívánt feltétel 17, 24
vagy 29 negatív szám beírásával.
-1 1 1 -1 -1
1 1 -1 1 1 -1 1 1 -1 1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 -1
1 -1 1 1 -1 1 1 1 1 -1 1 1 -1 1 1 1 -1 1 1 -1 1
1 1 -1 1 1 -1 1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 1 1 -1 1 1 -1 1
-1 1 1 -1 -1
-1
1 1 -1 1 1 -1 1 1 -1 1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 -1
1 -1 1 1 -1 1 1 1 1 -1 1 1 -1 1 1 1 -1 1 1 -1 1
1 1 -1 1 1 -1 1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 1 1 -1 1 1 -1 1
-1 1 1 -1 1 1 -1 1 1 -1 1 1 -1 1 -1 -1 -1 -1 -1 -1 -1
17 24 29
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

4. Egy konvex sokszög belső szögei közt pontosan egy olyan szög van, ami nem
150 fokos. Hány oldalú lehet egy ilyen sokszög?
(A) 6 (B) 7 (C) 8 (D) 12 (E) 13
Megoldás: Az n-oldalú konvex sokszög belső szögeinek összege
(n  2)  180, ezért (n  1)  150    (n  2)  180, ahol  a sokszögnek az
a szöge, amely különbözik 150°-tól.

90
 8. osztály


  n  30  210, azaz n   7.
30
Mivel 0    180 és n értéke egész szám, így  lehetséges értékei 30°,
60°, 90°, 120°, 150°. Ekkor n értékei rendre 8, 9, 10, 11, 12. Csakhogy a 12
oldalú esetén minden szög 150 fokos, így a (D) válasz nem helyes.
Megjegyzés: A feladat megoldható úgy is, hogy ellenőrizzük a válaszlehetősé-
geket.
Helyes válasz(ok): C

5. Felírtam egy olyan, különböző számjegyekből álló számot, melyben bármely

két szomszédos számjegy összege osztható 3-mal. Továbbá az is teljesül,
hogy a szám végére nem tudunk még egy számjegyet írni úgy, hogy a kapott
számra teljesüljenek az előbbi elvárások. Hány jegyű lehet ez a szám?
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: Ha a szám első számjegye osztható 3-mal, akkor a szám mind-
egyik jegye osztható 3-mal. Az ilyen számok 4-jegyűek, a számjegyek 0, 3, 6
és 9, például 3069.
Ha az első számjegy nem osztható 3-mal, akkor a szám 6-jegyű, jegyei alkal-
mas sorrendben 1, 2, 4, 5, 7 és 8, például 124578.
Helyes válasz(ok): C, E

6. Egy konvex sokszöget feldaraboltam néhány sokszögre úgy, hogy ezek a da-
rabok csak négyzetek, illetve szabályos háromszögek legyenek (mindkét fajta
előfordult). Hány oldala lehet az eredeti sokszögnek?
(A) 6 (B) 12 (C) 18 (D) 24 (E) 30
Megoldás: n = 5, 6, 7, 8,
9, 10, 11, 12 esetén van
olyan n oldalú konvex
sokszög, mely a kívánt
módon feldarabolható n =5 n =6 n =7 n =8
(lásd az ábrát).
Most megmutatjuk, hogy
12-nél több oldala nem
lehetett a feltételeknek n =9 n =10 n =11 n =12
megfelelően feldarabolt
sokszögnek.
Ha egy konvex sokszöget az elvárt módon feldaraboltunk négyzetekre és sza-
bályos háromszögekre, akkor a sokszög belső szögeinek nagysága 60°, 90°
vagy 150°, lehetett, emiatt a külső szögek legalább 30°-osak. A sokszög külső
szögeinek összege 360°, azaz n  30  360, tehát n  12.
Helyes válasz(ok): A, B

91
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

7. Fessük be egy 8ൈ8–as tábla mezőit úgy, hogy minden befestett mező után, a
befestett alakzat tengelyesen szimmetrikus legyen. Csak a festett mezőknek
kell tengelyesen szimmetrikusnak lennie, a fehér mezőknek és a sakktábla ol-
dalainak nem. Az alábbiak közül hány mezőt lehet így befesteni?
(A) 18 (B) 20 (C) 22 (D) 24 (E) 26
Megoldás: Az ábrán látható, hogy mindegyik válaszlehetőség megfelelő.

Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

8. Adottak a síkon az A(-1;3), B(1;3), C(-3;1), D(-1;1), E(1;1), F(3;1), G(-1;-1),

H(1;-1) koordinátájú pontok. Legtöbb hány olyan egyenlőszárú háromszög
van a síkon, melynek minden csúcsa ezen pontok valamelyike?
(A) 20 (B) 22 (C) 24 (D) 26 (E) 28
Megoldás: Az ábrán látható a 8 pont a koordináta-
rendszerben. A következő háromszögek megfelelő- A B
ek: ABD, ABE, BED, ADE, DEG, DEH, EHG, DGH,
ADC, CDG, BEF, EFH, ACG, AEG, BDH, BFH, C D E F
CAE, CGE, DBF, DHF, AFG, BCH, ACH, BCG, G H
BFG, AFH. Ez összesen 26 jó háromszög.
Helyes válasz(ok): D

9. Az ábrán látható bűvös négyzet soraiban, oszlopaiban és két átlójá- 5 22 18

ban lévő számok összege egyenlő. Az alábbiakból mennyi lehet a

hiányzó hat szám valamelyike?
(A) 8 (B) 12 (C) 13 (D) 24 (E) 28
Megoldás: Minden sorban, oszlopban és a két átlóban is a számok összege,
vagyis a bűvös szám
5  22  18  45.
Így a négyzetben a kilenc szám összege 3  45  135.
Az alább jelölt.

92
 8. osztály

5 22 18
a

négy vonal mentén lévő számok összege 4  45  180 kell legyen. Ebben a
táblázatnak mind a kilenc száma szerepel, a középső, a-val jelölt négyszer,
míg a többi pontosan egyszer. Mivel a kilenc szám összege 135, ezért a kö-
zépső háromszorosa 180  135  45 és így a  45 : 3  15.
Ezek után a
5 22 18
15

bűvös négyzet alsó sorának elemeit megkaphatjuk, előbb figyelembe véve,

hogy a középső oszlopban is 45 kell legyen az összeg, majd, hogy mindkét át-
lóban is 45.
5 22 18 5 22 18
15 15
8 12 8 25
Végül pedig biztosítjuk, hogy a két szélső oszlopban is 45 legyen a számok
összege
5 22 18
28 15 2
12 8 25
és ezáltal meghatároztuk a bűvös négyzet összes számát. Látható, hogy ezek
között a 8, 12 és 28 fordul elő a válaszlehetőségek között.
Helyes válasz(ok): A, B, E

10. Egy elhanyagolható vastagságú pingponglabdát 4 részre dara-

boltam, majd a négy részt 4 különböző színű festékbe mártot-
tam. Ezután újra összeillesztettem az eredeti helyzetbe a 4 da-
rabot. Hány olyan pont lehet ekkor a pingponglabda felületén,
ahol három különböző színű rész találkozik?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 4
Megoldás: Alább látható, hogy mind az öt válaszlehetőség jó.

0 1 2 3 4
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

93
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

11. A szultán várában 7 börtöncella van, melyekből hat foglalt. Ezekben a cellák-
ban egy-egy elítélt raboskodik. Egyik nap a szultán a csillagjós javaslata sze-
rint megváltoztatta a rabok elhelyezését és megparancsolta, hogy a rabok kö-
zül néhányan költözzenek más cellába, természetesen a rabok továbbra is
egyesével lesznek a cellákban. A börtönőr óvatosságból úgy cseréli ki a rabo-
kat, hogy egyszerre mindig egy rabot tesz át egy éppen üres cellába, és ehhez
használhatja a hetedik cellát is. Egy ilyen áthelyezést átköltöztetésnek neve-
zünk. Az alábbiakból hány átköltöztetés elegendő ahhoz, hogy minden rab a
tervezett helyre kerüljön, bármilyen is az új elhelyezkedési rend?
(A) 7 (B) 9 (C) 11 (D) 13 (E) 15
Megoldás: Minden rabot egyszer az új cellájába kell engedni, ehhez a lépés-
hez 6 költöztetésre feltétlenül szükség van. Ezen túl vannak még azok a köl-
töztetések, ahányszor a 7. cellába költöztetünk rabot. Minden ilyen költöztetés
után egy rabot a megürült cellába, a helyére költöztetünk. A 7. cellába tehát
legfeljebb a rabok felét, 3-at kell költöztetni. Így 6 + 3 = 9 költöztetés mindig
elegendő. Ennyire szükség is lehet, például az alábbi ábra szerinti esetben.

A kezdeti sorrend:

2 1 4 3 6 5 üres

Az új sorrend:

1 2 3 4 5 6 üres
Például először megy a 2-es az üres cellába, az 1-es pedig a 2-es kiürült cellá-
jába és a 2-es az üres cellából az 1-es kiürült cellájába. Ez 3 költözés. Ugyan-
így 3 költözéssel kerül a helyére a 3-as és a 4-es, majd újabb 3 költözéssel az
5-ös és a 6-os. Ez összesen 9 költözés.
Több költöztetés természetesen még inkább elegendő.
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

12. Egy n×n-es négyzetet lefedtem 1×5-ös és 2×2-es dominókkal átfedésmentesen

úgy, hogy nem lógtak le a dominók a nagy négyzetről és mindkét fajtából
ugyanannyit használtam. Az alábbiakból mennyi lehet n értéke?
(A) 12 (B) 13 (C) 14 (D) 15 (E) 16
Megoldás: A 12×12-est felosztom 4 da-
rab 6×6-osra, és azokat a bal oldali ábra
szerint lefedem dominókkal.
A jobb oldali ábra mutatja a lefedést
15×15-ösre.
Mivel ugyanannyi 1×5-ös és 2×2-es do-
minóval fedünk, így a lefedett mezők
száma 5 + 4 = 9-nek többszöröse.

94