Trigonometria I. Hegyesszögek Szögfüggvényei M 2

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldások
𝟐
1. Szerkessz 𝜶 hegyesszöget, ha 𝐬𝐢𝐧 𝜶 = 𝟕!
Megoldás:
A szerkesztéshez használjuk a szögfüggvény definícióját.
Szerkesszünk olyan derékszögű háromszöget, melynek egyik befogójának hossza 2 𝑐𝑚, az

átfogója pedig 7 𝑐𝑚.
2. Szerkessz 𝜶 hegyesszöget, ha 𝒄𝒕𝒈 𝜶 = 𝟏!
Megoldás:
A szerkesztéshez használjuk a szögfüggvény definícióját.
Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget, így a két befogó hányadosa 1.
𝟐
3. Határozd meg az 𝜶 többi szögfüggvényét, ha 𝐜𝐨𝐬 𝜶 = 𝟑!
Megoldás:
4
A trigonometrikus Pitagorasz – tételt használva azt kapjuk, hogy 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 9 = 1.
√5
Ebből adódik, hogy sin 𝛼 = .
3
√5
√5 3 √5 2
Ezek alapján: 𝑡𝑔 𝛼 = 3
2 = ∙ = → 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = .
3 2 2 √5
3
1
𝟓
4. Határozd meg az 𝜶 többi szögfüggvényét, ha 𝒕𝒈 𝜶 = 𝟒!
Megoldás:
4
A szögfüggvények összefüggéséből adódik, hogy 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = 5.
Ezek alapján a derékszögű háromszög két befogójának hossza: 𝑎 = 5 𝑐𝑚 és 𝑏 = 4 𝑐𝑚.
A Pitagorasz – tételt használva, azt kapjuk, hogy 42 + 52 = 𝑐 2 .
Ebből adódik, hogy 𝑐 = √41 𝑐𝑚.

4 5
A szögfüggvények definícióit használva azt kapjuk, hogy sin 𝛼 = és cos 𝛼 = .
√41 √41
5. Számítsd ki az 𝜶 hegyesszög nagyságát, ha
a) 𝐬𝐢𝐧 (𝜶 − 𝟏𝟏°) = 𝐜𝐨𝐬 (𝜶 − 𝟕°)
b) 𝒕𝒈 (𝜶 − 𝟑𝟔°) = 𝒄𝒕𝒈 (𝜶 + 𝟐𝟖°)!
Megoldás:
A pótszögekkel kapcsolatos összefüggések segítségével alakítsuk az egyenletek oldalait úgy,
hogy a két oldalt ugyanaz a szögfüggvény álljon, mert ekkor azokat elhagyhatjuk.
a) sin (𝛼 − 11°) = cos (𝛼 − 7°)
sin (𝛼 − 11°) = sin [90° − (𝛼 − 7°)]
𝛼 − 11° = 90° − (𝛼 − 7°)
𝛼 = 54°
b) 𝑡𝑔 (𝛼 − 36°) = 𝑐𝑡𝑔 (𝛼 + 28°)
tg (𝛼 − 36°) = tg [90° − (𝛼 + 28°)]
𝛼 − 36° = 90° − (𝛼 + 28°)
𝛼 = 49°
2
6. Számítsd ki számológép használata nélkül a következő kifejezések pontos értékét!
a) 𝐬𝐢𝐧 𝟑𝟎° + 𝐜𝐨𝐬 𝟔𝟎°

𝝅 𝝅
b) 𝟐 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟔 ∙ 𝒕𝒈 𝟑
𝝅
c) √𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟒𝟓° − 𝟕 ∙ 𝒄𝒕𝒈 𝟒
𝒕𝒈 𝟒𝟓° ∙ 𝒔𝒊𝒏 𝟔𝟎°

d) 𝒄𝒕𝒈 𝟑𝟎°
𝝅 𝝅 𝝅
e) 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝟒 − 𝒕𝒈𝟐 𝟔 + 𝒄𝒕𝒈𝟐 𝟑
Megoldás:
A radiánban adott szögeket először váltsuk át fokokba (𝜋 = 180°), majd alkalmazzuk a
nevezetes szögek szögfüggvényeit.
1 1
a) sin 30° + cos 60° = 2 + 2 = 1
𝜋 𝜋 √3
b) 2 ∙ cos 6 ∙ 𝑡𝑔 = 2 ∙ cos 30° ∙ 𝑡𝑔 60° = 2 ∙ ∙ √3 = 3
3 2
𝜋 √2
c) √2 ∙ sin 45° − 7 ∙ 𝑐𝑡𝑔 = √2 ∙ sin 45° − 7 ∙ 𝑐𝑡𝑔 45° = √2 ∙ − 7 ∙ 1 = −6
4 2
√3
𝑡𝑔 45° ∙ 𝑠𝑖𝑛 60° 1∙ √3 1 1
2
d) = = ∙ =2
𝑐𝑡𝑔 30° √3 2 √3
2 2 2
𝜋 𝜋 𝜋 √2 √3 √3 1
e) 𝑐𝑜𝑠 2 4 − 𝑡𝑔2 6 + 𝑐𝑡𝑔2 3 = 𝑐𝑜𝑠 2 45° − 𝑡𝑔2 30° + 𝑐𝑡𝑔2 60° = ( 2 ) − ( 3 ) + ( 3 ) = 2
7. Számítsd ki számológép használata nélkül a következő kifejezések pontos értékét!
a) 𝒔𝒊𝒏 𝟒𝟎° ∙ 𝒕𝒈 𝟓𝟎° ∙ 𝒔𝒊𝒏 𝟓𝟎° + 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝟓𝟎°
b) (𝟏 − 𝐜𝐨𝐬 𝟏𝟓°) ∙ (𝟏 + 𝐬𝐢𝐧 𝟕𝟓°) + 𝐜𝐨𝐬 𝟕𝟓° ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟏𝟓° ∙ 𝒄𝒕𝒈 𝟏𝟓°
c) 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟏𝟕° + 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟕𝟑° + 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟓𝟑° + 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟑𝟕°
d) 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝟐𝟎° ∙ 𝒕𝒈𝟐 𝟐𝟎° + 𝒄𝒕𝒈 𝟓𝟎° ∙ 𝒕𝒈 𝟓𝟎° + 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟕𝟎°
𝟏
e) (𝟏 − 𝐜𝐨𝐬 𝟏𝟎°) ∙ (𝟏 + 𝐬𝐢𝐧 𝟖𝟎°) + 𝟏 + 𝒕𝒈𝟐 𝟏𝟎°
Megoldás:
Alkalmazzuk a szögfüggvényekre vonatkozó összefüggéseket.
3
sin 50°
a) 𝑠𝑖𝑛 40° ∙ 𝑡𝑔 50° ∙ 𝑠𝑖𝑛 50° + 𝑐𝑜𝑠 2 50° = 𝑐𝑜𝑠 50° ∙ cos 50° ∙ 𝑠𝑖𝑛 50° + 𝑐𝑜𝑠 2 50° =
= 𝑠𝑖𝑛2 50° + 𝑐𝑜𝑠 2 50° = 1
b) (1 − cos 15°) ∙ (1 + sin 75°) + cos 75° ∙ cos 15° ∙ 𝑐𝑡𝑔 15° =
cos 15°
= (1 − cos 15°) ∙ (1 + cos 15°) + sin 15° ∙ cos 15° ∙ = 1 − 𝑐𝑜𝑠 2 15° + 𝑐𝑜𝑠 2 15° = 1
sin 15°
c) 𝑠𝑖𝑛2 17° + 𝑠𝑖𝑛2 73° + 𝑠𝑖𝑛2 53° + 𝑠𝑖𝑛2 37° = 𝑠𝑖𝑛2 17° + 𝑐𝑜𝑠 2 17° + 𝑠𝑖𝑛2 53° + 𝑐𝑜𝑠 2 53° =
= 1+1= 2
d) 𝑐𝑜𝑠 2 20° ∙ 𝑡𝑔2 20° + 𝑐𝑡𝑔 50° ∙ 𝑡𝑔 50° + 𝑠𝑖𝑛2 70° =
𝑠𝑖𝑛2 20° cos 50° sin 50°

= 𝑐𝑜𝑠 2 20° ∙ 𝑐𝑜𝑠2 20° + sin 50° ∙ cos 50° + 𝑐𝑜𝑠 2 20° = 𝑠𝑖𝑛2 20° + 𝑐𝑜𝑠 2 20° = 1
1 1
e) (1 − cos 10°) ∙ (1 + sin 80°) + 1 + 𝑡𝑔2 10° = (1 − cos 10°) ∙ (1 + cos 10°) + 𝑐𝑜𝑠210° 𝑠𝑖𝑛2 10°
=
+
𝑐𝑜𝑠2 10° 𝑐𝑜𝑠2 10°
1
= (1 − cos 10°) ∙ (1 + cos 10°) + 1 = 1 − 𝑐𝑜𝑠2 10° + 𝑐𝑜𝑠2 10° = 1
𝑐𝑜𝑠2 10°
8. Egyszerűsítsd a következő kifejezéseket!

𝒕𝒈 𝜶
𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝜶 ∙ 𝒄𝒕𝒈 𝜶 (𝟏 − 𝐜𝐨𝐬 𝜶) ∙ (𝟏 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶)
𝐬𝐢𝐧 𝜶
𝟏 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 − 𝟏
𝒄𝒕𝒈𝟐 𝜶 ∙ (𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 − 𝟏)
𝟏 + 𝒕𝒈𝟐 𝜶 𝟏 − 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶
𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 − 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 𝒄𝒐𝒔𝟑 𝜶 − 𝒔𝒊𝒏𝟑 𝜶 𝒔𝒊𝒏𝟒 𝜶 − 𝒄𝒐𝒔𝟒 𝜶

𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝟏 + 𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 − 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶
Megoldás:
cos 𝛼
sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 ∙ sin 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼
(1 − cos 𝛼) ∙ (1 + cos 𝛼) = 1 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
4
sin 𝛼
𝑡𝑔 𝛼 cos 𝛼 sin 𝛼 1 1
= = cos 𝛼 ∙ sin 𝛼 = cos 𝛼
sin 𝛼 sin 𝛼
1 1 1 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
= 𝑐𝑜𝑠2𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
= 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
= 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼
1+𝑡𝑔2 𝛼 +
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼
𝑐𝑡𝑔2 𝛼 ∙ (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 1) = ∙ (−𝑠𝑖𝑛2 𝛼) = −𝑐𝑜𝑠 2 𝛼
𝑠𝑖𝑛2 𝛼
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 1 −𝑐𝑜𝑠2 𝛼
= = −𝑐𝑡𝑔2 𝛼
1 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 (sin 𝛼 − cos 𝛼) ∙ (sin 𝛼 + cos 𝛼)

= = sin 𝛼 − cos 𝛼
sin 𝛼 + cos 𝛼 sin 𝛼 + cos 𝛼
𝑐𝑜𝑠3 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛3 𝛼 (cos 𝛼 − sin 𝛼) ∙ (𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + cos 𝛼 ∙ sin 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) (cos 𝛼 − sin 𝛼) ∙ (1 + sin 𝛼 ∙ cos 𝛼)
= = =
1 + sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 1 + sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 1 + sin 𝛼 ∙ cos 𝛼
= cos 𝛼 − sin 𝛼
𝑠𝑖𝑛4 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠4 𝛼 (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼) ∙ (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼)

= = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 1
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
9. Egyszerűsítsd a következő kifejezéseket!
𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝜶 + 𝟏 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 𝒕𝒈𝟐 𝜶 − 𝟏 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 − 𝒄𝒕𝒈𝟐 𝜶

∙
𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝐬𝐢𝐧 𝜶 − 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝒕𝒈𝟐 𝜶 − 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶
𝟏 + 𝒕𝒈 𝜶 + 𝒕𝒈𝟐 𝜶 𝟏 𝟏 𝟏
−𝟏 + 𝟏 − 𝐜𝐨𝐬 𝜶
𝟏 + 𝒄𝒕𝒈 𝜶+ 𝒄𝒕𝒈𝟐 𝜶 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 𝟏 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶
𝒕𝒈𝟐 𝜶−𝟏 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 − 𝟏

+ 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝒙 (𝟏 + 𝒕𝒈 𝜶)𝟐 + (𝟏 − 𝒕𝒈 𝜶)𝟐 + 𝒕𝒈 𝜶 ∙ 𝒄𝒕𝒈𝜶
𝒕𝒈𝟐 𝜶+𝟏 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 − 𝟏
Megoldás:
5
2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 1 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 (sin 𝛼 + cos 𝛼)2

= = = sin 𝛼 + cos 𝛼
sin 𝛼 + cos 𝛼 sin 𝛼 + cos 𝛼 sin 𝛼 + cos 𝛼
𝑠𝑖𝑛2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑡𝑔2 𝛼 − 1 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 ∙ (𝑡𝑔2 𝛼 − 1) 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 ∙ ( − 1) 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼
∙ = = = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = 1
sin 𝛼 − cos 𝛼 sin 𝛼 + cos 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑐𝑡𝑔2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 ∙ (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 1) 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
= 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
= 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
= ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ (1 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼) =
𝑡𝑔2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
𝑐𝑜𝑠4 𝛼 ∙ (−𝑐𝑜𝑠2 𝛼) 𝑐𝑜𝑠6 𝛼

= = − 𝑠𝑖𝑛6 𝛼 = −𝑐𝑡𝑔6 𝛼
𝑠𝑖𝑛4 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼

1 + 𝑡𝑔 𝛼 + 𝑡𝑔2 𝛼 + + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
= 𝑠𝑖𝑛 𝛼 cos 𝛼 ∙ sin 𝛼 𝑐𝑜𝑠2𝛼
2 = ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + cos 𝛼 ∙ sin 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 =
1 + 𝑐𝑡𝑔 𝛼 + 𝑐𝑡𝑔2 𝛼 + + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
𝑠𝑖𝑛2 𝛼
= 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = 𝑡𝑔2 𝛼
1 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

−1= − 1 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 1 = 1 + 𝑐𝑡𝑔2 𝛼 − 1 = 𝑐𝑡𝑔2 𝛼
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
1 1 1 − cos 𝛼 1 + cos 𝛼 1 − cos 𝛼 + 1 + cos 𝛼 2

+ 1 − cos 𝛼 = 1 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 1 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
1 + cos 𝛼 1 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

𝑡𝑔2 𝛼 − 1 −
2 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 2 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
+ 𝑐𝑜𝑠 𝑥 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
+ 𝑐𝑜𝑠 𝑥 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
+ 𝑐𝑜𝑠 2 𝑥 =
𝑡𝑔2 𝛼 + 1 +
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

= ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼
(1 + 𝑡𝑔 𝛼)2 + (1 − 𝑡𝑔 𝛼)2 = 1 + 2 ∙ 𝑡𝑔 𝛼 + 𝑡𝑔2 𝛼 + 1 − 2 ∙ 𝑡𝑔 𝛼 + 𝑡𝑔2 𝛼 = 2 + 2 ∙ 𝑡𝑔2 𝛼 =
2 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 2 ∙ (𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) 2

= + = =
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
6
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 1 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 1 sin 𝛼 cos 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 1 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 1 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 1

+ 𝑡𝑔 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 1 + cos 𝛼 ∙ sin 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 1 + 1 = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 1 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 1 =
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 −1
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 1 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 1 −1 1 1
= = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 1 = 1 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 1
10. Írd egyszerűbb alakba a következő kifejezéseket, ha 𝜶 hegyesszög!
𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝒕𝒈 𝜶 𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝟏 − 𝐜𝐨𝐬 𝜶

∙ √𝟏 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝐜𝐨𝐬 𝜶 ∙ √𝟏 + 𝒕𝒈𝟐 𝜶
√𝟏 − 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 √𝟏 + 𝒕𝒈𝟐 𝜶 𝟏 − 𝐜𝐨𝐬 𝜶
Megoldás:
sin 𝛼 sin 𝛼 sin 𝛼

√1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
= √𝑐𝑜𝑠2 = cos 𝛼 = 𝑡𝑔 𝛼
𝛼
sin 𝛼
𝑡𝑔 𝛼 𝑡𝑔 𝛼 𝑡𝑔 𝛼 cos 𝛼 sin 𝛼
= = = 1 = cos 𝛼 ∙ cos 𝛼 = sin 𝛼
√1 + 𝑡𝑔2 𝛼 2 2
√𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛 2𝛼
2 2
√𝑐𝑜𝑠 𝛼 +2𝑠𝑖𝑛 𝛼 cos 𝛼
𝑐𝑜𝑠 𝛼 𝑐𝑜𝑠 𝛼 𝑐𝑜𝑠 𝛼
sin 𝛼 1 − cos 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 1 − cos 𝛼 1 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 1 − cos 𝛼

∙ √1 + cos 𝛼 = √(1 − cos 𝛼)2 ∙ 1 + cos 𝛼 = √(1 − cos 𝛼)2 ∙ 1 + cos 𝛼 = 1
1 − cos 𝛼
𝑠𝑖𝑛2 𝛼
cos 𝛼 ∙ √1 + 𝑡𝑔2 𝛼 = √𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 ∙ (1 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼) = √𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 1
11. Igazold különböző módszerekkel a következő egyenlőségeket!

𝟏 𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝒕𝒈 𝜶 𝟏 + 𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝐜𝐨𝐬 𝜶
𝟏 + 𝒄𝒕𝒈𝟐 𝜶 = 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 = 𝟏 + 𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝒄𝒕𝒈 𝜶 = 𝟏 − 𝐬𝐢𝐧 𝜶
𝒕𝒈 𝜶 𝐜𝐨𝐬 𝜶
Megoldás:
Első módszer:
cos 𝛼 2 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 1

1 + 𝑐𝑡𝑔2 𝛼 = 1 + ( sin 𝛼 ) = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
𝑠𝑖𝑛2 𝛼
7
Második módszer:
sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 sin 𝛼 sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + sin 𝛼
sin 𝛼 + 𝑡𝑔 𝛼 + sin 𝛼 ∙ (cos 𝛼 + 1) cos 𝛼
cos 𝛼 cos 𝛼 cos 𝛼
Bal oldal: = sin 𝛼 = sin 𝛼 = ∙ sin 𝛼 = 1 + cos 𝛼
𝑡𝑔 𝛼 cos 𝛼
cos 𝛼 cos 𝛼
cos 𝛼
Jobb oldal: 1 + sin 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = 1 + sin 𝛼 ∙ sin 𝛼 = 1 + cos 𝛼
Harmadik módszer:
1 + sin 𝛼 cos 𝛼 (1 − sin 𝛼) ∙ (1 + sin 𝛼) 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

− 1 − sin 𝛼 = − cos 𝛼 ∙ (1 − sin 𝛼) = =
cos 𝛼 cos 𝛼 ∙ (1 − sin 𝛼) cos 𝛼 ∙ (1 − sin 𝛼)
1 − (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼) 1−1 0

= cos 𝛼 ∙ (1 − sin 𝛼)
= cos 𝛼 ∙ (1 − sin 𝛼) = cos 𝛼 ∙ (1 − sin 𝛼) = 0
12. Bizonyítsd be, hogy a következő kifejezések értéke 𝟏!
𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 𝒕𝒈𝟐 𝜶 𝟏 𝟏
𝟐 − 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 − 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 ∙ +
𝟏 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝟏 − 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝟏 + 𝒕𝒈𝟐 𝜶 𝟏 + 𝒄𝒕𝒈𝟐 𝜶
𝟐 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 − 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 + 𝟏
𝒄𝒐𝒔𝟒 𝜶 − 𝒔𝒊𝒏𝟒 𝜶 + 𝟐 ∙ 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 (𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶)𝟐 −
𝒕𝒈 𝜶 + 𝒄𝒕𝒈 𝜶 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶
𝟏 + 𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝟏 − 𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝒔𝒊𝒏𝟑 𝜶 + 𝒄𝒐𝒔𝟑 𝜶 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶

∙ + 𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝜶 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶
𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝟏 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶
𝒕𝒈 𝜶 𝒄𝒕𝒈𝟐 𝜶 − 𝟏
∙ 𝒔𝒊𝒏𝟒 𝜶 + 𝒄𝒐𝒔𝟒 𝜶 + 𝟐 ∙ 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 ∙ 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶
𝟏 − 𝒕𝒈𝟐 𝜶 𝒄𝒕𝒈 𝜶
Megoldás:
2 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 2 − (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼) = 2 − 1 = 1
𝑠𝑖𝑛2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑡𝑔2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼
∙ = = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 1
1 + cos 𝛼 1 − cos 𝛼 1 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
1 1 1 1 1 1
+ 1 + 𝑐𝑡𝑔2 𝛼 = 1 + 𝑡𝑔2 𝛼 + 1 = 1 + 𝑡𝑔2 𝛼 + 𝑡𝑔2 𝛼 =
1 + 𝑡𝑔2 𝛼 1+ 2 +
1
𝑡𝑔 𝛼 𝑡𝑔2 𝛼 𝑡𝑔2 𝛼
1 𝑡𝑔2 𝛼 1 + 𝑡𝑔2 𝛼
= 1 + 𝑡𝑔2 𝛼 + 𝑡𝑔2 𝛼 + 1 = 1 + 𝑡𝑔2 𝛼 = 1
8
𝑐𝑜𝑠 4 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛4 𝛼 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) ∙ (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 =
= 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 1
2 2
(sin 𝛼 + cos 𝛼)2 − = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 − sin 𝛼 cos 𝛼 =
𝑡𝑔 𝛼 + 𝑐𝑡𝑔 𝛼 +
cos 𝛼 sin 𝛼
2
= 1 + 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 − sin 𝛼 ∙ sin 𝛼 + cos 𝛼 ∙ cos 𝛼 =
sin 𝛼 ∙ cos 𝛼
2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼
= 1 + 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = 1
1 + sin 𝛼 1 − sin 𝛼 1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

∙ = = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = 1
cos 𝛼 cos 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
𝑠𝑖𝑛3 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠3 𝛼 (sin 𝛼 + cos 𝛼) ∙ (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼)

+ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 = + sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 =
sin 𝛼 + cos 𝛼 sin 𝛼+cos 𝛼
= 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 1
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 cos 𝛼 ∙ (1 + cos 𝛼) 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + cos 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 1 + cos 𝛼

+ cos 𝛼 = 1 + cos 𝛼 + = = 1 + cos 𝛼 = 1
1 + cos 𝛼 1 + cos 𝛼 1 + cos 𝛼
sin 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 sin 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼

𝑡𝑔 𝛼 𝑐𝑡𝑔2 𝛼 − 1 −
cos 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 cos 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
∙ = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
∙ cos 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
∙ cos 𝛼 =
1 − 𝑡𝑔2 𝛼 𝑐𝑡𝑔 𝛼 −
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 sin 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 sin 𝛼
sin 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 sin 𝛼

= cos 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ ∙ cos 𝛼 = 1
𝑠𝑖𝑛2 𝛼
𝑠𝑖𝑛4 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 4 𝛼 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = (𝑠𝑖𝑛2 𝛼)2 + (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼)2 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 =
= (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼)2 = 1
9
13. Bizonyítsd be a következő egyenlőségeket!

𝟏
(𝒕𝒈 𝜶 + 𝒄𝒕𝒈 𝜶)𝟐 − (𝒕𝒈 𝜶 − 𝒄𝒕𝒈 𝜶)𝟐 = 𝟒 𝟏 + 𝒕𝒈𝟐 𝜶 = 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶
𝟏
𝒔𝒊𝒏𝟔 𝜶 + 𝒄𝒐𝒔𝟔 𝜶 + 𝟑 ∙ 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 ∙ 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 = 𝟏 𝟏 − 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 = −𝒕𝒈𝟐 𝜶
𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 − 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 + 𝟏
𝟐 ∙ (𝒔𝒊𝒏𝟔 𝜶 + 𝒄𝒐𝒔𝟔 𝜶) − 𝟑 ∙ (𝒔𝒊𝒏𝟒 𝜶 + 𝒄𝒐𝒔𝟒 𝜶) = −𝟏 =𝟐
𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶
𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝟏 − 𝐬𝐢𝐧 𝜶
(𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶)𝟐 + (𝐬𝐢𝐧 𝜶 − 𝐜𝐨𝐬 𝜶)𝟐 = 𝟐 =
𝟏 + 𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝐜𝐨𝐬 𝜶
𝒕𝒈 𝜶 𝒄𝒕𝒈𝟐 𝜶 − 𝟑
(𝟏 + 𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶)𝟐 = 𝟐 ∙ (𝟏 + 𝐬𝐢𝐧 𝜶) ∙ (𝟏 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶) ∙ =𝟏
𝟏 − 𝟑 ∙ 𝒕𝒈𝟐 𝜶 𝒄𝒕𝒈 𝜶
𝟐 𝟐 𝟏
(𝒕𝒈 𝜶 + √𝟑 ∙ 𝒄𝒕𝒈 𝜶) − (𝒕𝒈 𝜶 − √𝟑 ∙ 𝒄𝒕𝒈 𝜶) = 𝟒√𝟑 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶
− 𝒕𝒈𝟐 𝜶 − 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 = 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶
√𝒄𝒐𝒔𝟒 𝜶 + 𝟒 ∙ 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 + √𝒔𝒊𝒏𝟒 𝜶 + 𝟒 ∙ 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 = 𝟑
Megoldás:
(𝑡𝑔 𝛼 + 𝑐𝑡𝑔 𝛼)2 − (𝑡𝑔 𝛼 − 𝑐𝑡𝑔 𝛼)2 =
= 𝑡𝑔2 𝛼 + 2 ∙ 𝑡𝑔 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼 + 𝑐𝑡𝑔2 𝛼 − 𝑡𝑔2 𝛼 + 2 ∙ 𝑡𝑔 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼 − 𝑐𝑡𝑔2 𝛼 =
sin 𝛼 cos 𝛼
= 4 ∙ 𝑡𝑔 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = 4 ∙ cos 𝛼 ∙ sin 𝛼 = 4
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 1

1 + 𝑡𝑔2 𝛼 = 1 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼
𝑠𝑖𝑛6 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 6 𝛼 + 3 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = (𝑠𝑖𝑛2 𝛼)3 + (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼)3 + 3 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 =
= (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼) ∙ ((𝑠𝑖𝑛2 𝛼)2 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼)2 ) + 3 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 =
= 𝑠𝑖𝑛4 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 4 𝛼 + 3 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 =
= (𝑠𝑖𝑛2 𝛼)2 + (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼)2 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼)2 = 1
1 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

1 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = 1 − = 1 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = 1 − 𝑡𝑔2 𝛼 − 1 = −𝑡𝑔2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼
10
2 ∙ (𝑠𝑖𝑛6 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 6 𝛼) − 3 ∙ (𝑠𝑖𝑛4 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 4 𝛼) =
= 2 ∙ [(𝑠𝑖𝑛2 𝛼)3 + (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼)3 ] − 3 ∙ (𝑠𝑖𝑛4 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 4 𝛼) =
= 2 ∙ [(𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼) ∙ ((𝑠𝑖𝑛2 𝛼)2 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼)2 )] − 3 ∙ (𝑠𝑖𝑛4 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 4 𝛼) =
= 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛4 𝛼 − 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 4 𝛼 − 3 ∙ 𝑠𝑖𝑛4 𝛼 − 3 ∙ 𝑐𝑜𝑠 4 𝛼 =
= −(𝑠𝑖𝑛4 𝛼 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 4 𝛼) = −(𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼)2 = −1
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 1 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼

= = =2
(sin 𝛼 + cos 𝛼)2 + (sin 𝛼 − cos 𝛼)2 =
= 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 =
= 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 2 ∙ (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼) = 2
cos 𝛼 cos 𝛼 1 − sin 𝛼 cos 𝛼 ∙ (1 − sin 𝛼) cos 𝛼 ∙ (1 − sin 𝛼) 1 − sin 𝛼

= ∙ = = =
1 + sin 𝛼 1 + sin 𝛼 1 − sin 𝛼 1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 cos 𝛼
(1 + sin 𝛼 + cos 𝛼)2 = 1 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 2 ∙ sin 𝛼 + 2 ∙ cos 𝛼 + 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 =
= 2 ∙ (1 + sin 𝛼 + cos 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 𝛼) = 2 ∙ (1 + sin 𝛼) ∙ (1 + cos 𝛼)
1
𝑡𝑔 𝛼 𝑐𝑡𝑔2 𝛼 − 3 𝑡𝑔 𝛼 −3 𝑡𝑔 𝛼 1 1 − 3 ∙ 𝑡𝑔2 𝛼
𝑡𝑔2 𝛼
∙ = 1 − 3 ∙ 𝑡𝑔2 𝛼 ∙ 1 = 1 − 3 ∙ 𝑡𝑔2 𝛼 ∙ (𝑡𝑔 𝛼 − 3 ∙ 𝑡𝑔𝛼) = 1 − 3 ∙ 𝑡𝑔2 𝛼 = 1
1 − 3 ∙ 𝑡𝑔2 𝛼 𝑐𝑡𝑔 𝛼
𝑡𝑔 𝛼
2 2
(𝑡𝑔 𝛼 + √3 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼) − (𝑡𝑔 𝛼 − √3 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼) =
= 𝑡𝑔2 𝛼 + 2 ∙ √3 ∙ 𝑡𝑔 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼 + 𝑐𝑡𝑔2 𝛼 − (𝑡𝑔2 𝛼 − 2 ∙ √3 ∙ 𝑡𝑔 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼 + 𝑐𝑡𝑔2 𝛼) =
= 4 ∙ √3 ∙ 𝑡𝑔 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = 4 ∙ √3
11
1 1 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

− 𝑡𝑔2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − = =
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 ∙ (1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼)
= = 1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼
√𝑐𝑜𝑠 4 𝛼 + 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + √𝑠𝑖𝑛4 𝛼 + 4 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 =
= √(𝑐𝑜𝑠 2 𝛼)2 + 4 ∙ (1 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼) + √(𝑠𝑖𝑛2 𝛼)2 + 4 ∙ (1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) =
= √(2 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼)2 + √(2 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼)2 = |2 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼| + |2 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼| =
= 2 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 2 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 4 − (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) = 4 − 1 = 3
14. Milyen 𝜶 hegyesszögre teljesül a következő egyenlet?
a) 𝒕𝒈 𝜶 + 𝒄𝒕𝒈 𝜶 = 𝟐
𝟏 𝟏
b) 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 + 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 + 𝒕𝒈𝟐 𝜶 + 𝒄𝒕𝒈𝟐 𝜶 + 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 + 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 = 𝟓
Megoldás:
a) tg α + ctg α = 2
A két szögfüggvény egymásnak reciproka, s értékük egy – egy pozitív szám.
Tudjuk, hogy bármely pozitív szám és reciprokának összege legalább 2, s csak akkor lehet
2, ha a szám 1.
Ebből azt kapjuk, hogy 𝑡𝑔 𝛼 = 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = 1.
Ezek alapján az egyenlet megoldása 𝛼 = 45°.
1 1
b) 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑡𝑔2 𝛼 + 𝑐𝑡𝑔2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = 5
1 1
Tudjuk, hogy 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 1, illetve 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 1 + 𝑐𝑡𝑔2 𝛼 és 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = 1 + 𝑡𝑔2 𝛼.
Ezeket behelyettesítve a következő adódik: 3 + 2 ∙ (𝑡𝑔2 𝛼 + 𝑐𝑡𝑔2 𝛼) = 5.
Mivel egy pozitív szám és reciprokának összege legalább 2, így az egyenlet bal oldalának
értéke minimum 3 + 2 ∙ 2 = 7.
Ezek alapján az egyenletnek nincs megoldása.

12
15. Határozd meg a derékszögű háromszög hiányzó adatait, ha 𝒃 = 𝟒, 𝟏 𝒄𝒎 és

𝜶 = 𝟒𝟏° 𝟏𝟒′!
Megoldás:
Első lépésként készítsünk ábrát, melyben feltüntetjük a megadott adatokat.
A számítások előtt váltsuk át a szögpercet fokba: 𝛼 ≈ 41,23°.
A harmadik szög a következőképpen számítható ki: 𝛽 = 180° − 90° − 41,23° = 48,77°.
A hiányzó oldalakat pedig megfelelő szögfüggvényekkel számíthatjuk ki:
𝑎
𝑡𝑔 41,23° = 4,1 → 𝑎 ≈ 3,59 𝑐𝑚
4,1
𝑐𝑜𝑠 41,23° = → 𝑐 ≈ 5,45 𝑐𝑚
𝑐
16. Egy háromszög két oldala 𝒂 = 𝟖, 𝟒 𝒄𝒎 és 𝒃 = 𝟗, 𝟕 𝒄𝒎 hossszú. Az általuk bezárt szög

nagysága 𝜸 = 𝟏𝟎𝟔° 𝟒𝟐′. Mekkora a háromszög területe?
Megoldás:
A számítások előtt váltsuk át a szögpercet fokba: 𝛾 ≈ 106,7°.
A területet kiszámíthatjuk a megfelelő képlettel:
8,4 ∙ 9,7 ∙ sin 106,7°

𝑇= ≈ 39,02 𝑐𝑚2.
2
13
17. Egy háromszög területe 𝟏𝟕, 𝟐 𝒄𝒎𝟐 , két oldalának hossza pedig 𝟔 𝒄𝒎 és 𝟖 𝒄𝒎.
Számítsd ki a két adott oldal által közbezárt szög nagyságát! Hány megoldása van a
feladatnak?
Megoldás:
Az adatokat helyettesítsük be a megfelelő területképletbe:
6 ∙ 8 ∙ sin 𝛾
17,2 = → 𝛾1 ≈ 45,78°.
2
Mivel sin 𝛼 = sin (180° − 𝛼), így két megoldása van a feladatnak, s a másik megoldás:
𝛾2 = 180° − 45,78° = 134,22°.
18. Egy háromszögben 𝒂 = 𝟒, 𝟖 𝒄𝒎, 𝒃 = 𝟔, 𝟒 𝒄𝒎 és a közrezárt szög 𝜸 = 𝟒𝟖°. Mekkora

az 𝒂 oldalhoz tartozó 𝒎𝒂 magasság?
Megoldás:
A derékszögű 𝐴𝑇𝐶 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a magasságot:

𝑚𝑎
sin 48° = → 𝑚𝑎 ≈ 4,76 𝑐𝑚.
6,4
19. Egy háromszög egyik oldala 𝟏𝟐 𝒄𝒎 hosszúságú, a rajta lévő szögek nagysága 𝟓𝟒° és
𝟔𝟏°. Mekkora a háromszög területe?
Megoldás:
14
A derékszögű 𝐴𝑇𝐵 ∆ és 𝐶𝑇𝐵 ∆ - ekben felírhatjuk a következőket:
|𝐴𝑇|
𝑐𝑡𝑔 54° = |𝐶𝑇|
→ |𝐴𝑇| = |𝐶𝑇| ∙ 𝑐𝑡𝑔 54°
12 − |𝐴𝑇|
𝑐𝑡𝑔 61° = |𝐶𝑇|
→ |𝐴𝑇| = 12 − |𝐶𝑇| ∙ 𝑐𝑡𝑔 61°
A két egyenlet bal oldala megegyezik, így az egyenletek jobb oldala egyenlő egymással:
|𝐶𝑇| ∙ 𝑐𝑡𝑔 54° = 12 − |𝐶𝑇| ∙ 𝑐𝑡𝑔 61° .
Az egyenletet megoldva azt kapjuk, hogy |𝐶𝑇| ≈ 9,37 𝑐𝑚.
Ezek alapján a háromszög területét kiszámíthatjuk a megfelelő képlettel:

12 ∙ 9,37
𝑇= ≈ 56,2 𝑐𝑚2 .
2
20. Egy derékszögű 𝑨𝑩𝑪 ∆ egyik hegyesszöge 𝜶 = 𝟓𝟎°, a szöggel szemközti befogója
𝒂 = 𝟖 𝒄𝒎. Az 𝑨 csúcsból kiinduló súlyvonal a 𝑷 pontban, a szögfelező a 𝑸 pontban
metszi az 𝒂 befogót. Hány fokos szöget zár be az 𝒇𝜶 szögfelező és az 𝒔𝒂 súlyvonal?
Megoldás:
A derékszögű 𝐵𝐶𝐴 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a hiányzó oldalakat:

8
sin 50° = |𝐴𝐵| → |𝐴𝐵| ≈ 10,44 𝑐𝑚
8
tg 50° = |𝐴𝐶| → |𝐴𝐶| ≈ 6,71 𝑐𝑚
15
8
A súlyvonal a szemközi oldalt felezi, vagyis |𝑃𝐶| = = 4 𝑐𝑚.
2
A derékszögű 𝐵𝐶𝐴 ∆ - ben a szögfelező – tétel alapján felírhatjuk a következőt:
|𝑄𝐶| 6,71
= 10,44 → |𝑄𝐶| ≈ 3,13 𝑐𝑚.
8 − |𝑄𝐶|
A derékszögű 𝑃𝐶𝐴 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a 𝐶𝐴𝑃 ∢ = 𝛽 szöget:

4
tg 𝛽 = 6,71 → 𝛽 ≈ 30,8°
A derékszögű 𝑄𝐶𝐴 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a 𝐶𝐴𝑄 ∢ = 𝛾 szöget:

3,13
tg 𝛾 = 6,71 → 𝛾 ≈ 25°
Ezek alapján a keresett szög nagysága: 𝑄𝐴𝑃 ∢ = 30,8° − 25° = 5,8°.
21. Egy rombusz átlói 𝟖, 𝟔 𝒄𝒎, illetve 𝟏𝟐, 𝟒 𝒄𝒎 hosszúak. Mekkorák a szögei és az oldala?
Megoldás:
A rombusz átlói merőlegesen felezik egymást, így |𝑂𝐵| = 4,3 𝑐𝑚 és |𝑂𝐴| = 6,2 𝑐𝑚.
A derékszögű 𝐵𝑂𝐴 ∆ - ben a Pitagorasz - tétel alapján felírhatjuk a következőt:
4,32 + 6,22 = |𝐴𝐵|2 → |𝐴𝐵| ≈ 7,55 𝑐𝑚.
A derékszögű 𝐵𝑂𝐴 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk az 𝑂𝐴𝐵 ∢ = 𝛼 szöget:

4,3
sin 𝛼 = 7,55 → 𝛼 ≈ 34,8°.
16
Ebből következik, hogy a rombusz 𝐴 csúcsánál lévő szöge: 𝐷𝐴𝐵 ∢ = 2𝛼 = 69,6°.
Ezek alapján a rombusz 𝐵 csúcsánál lévő szöge: 𝐴𝐵𝐶 ∢ = 180° − 69,6° = 110,4°.
22. Egy paralelogramma két oldala 𝟖 𝒄𝒎 és 𝟏𝟎 𝒄𝒎 hosszúságú, az általuk bezárt szög

𝟒𝟕°. Mekkora a paralelogramma területe?
Megoldás:
Az 𝐴𝐵𝐷 ∆ területét kiszámíthatjuk a megfelelő területképlettel:
8 ∙ 10 ∙ sin 47°
𝑇= ≈ 29,25 𝑐𝑚2 .
2
Mivel a paralelogrammát egy átlója két egybevágó háromszögre bontja, így a területe:
𝑇 = 2 ∙ 29,25 = 58,5 𝑐𝑚2 .
23. Egy trapéz egyik alapja 𝒂 = 𝟖 𝒄𝒎, az alapon fekvő két szöge 𝜶 = 𝟕𝟐°, 𝜷 = 𝟒𝟖°,
magassága 𝒎 = 𝟑 𝒄𝒎. Mekkora a trapéz kerülete, illetve területe?
Megoldás:
A derékszögű 𝐴𝐸𝐷 ∆ - ben megfelelő szögfüggvényekkel kiszámíthatjuk a hiányzó oldalakat:

3
sin 72° = |𝐴𝐷| → |𝐴𝐷| ≈ 3,15 𝑐𝑚
3
tg 72° = |𝐴𝐸| → |𝐴𝐸| ≈ 0,97 𝑐𝑚
17
A derékszögű 𝐶𝐹𝐵 ∆ - ben megfelelő szögfüggvényekkel kiszámíthatjuk a hiányzó oldalakat:

3
sin 48° = |𝐵𝐶| → |𝐵𝐶| ≈ 4,04 𝑐𝑚
3
tg 48° = |𝐵𝐹| → |𝐵𝐹| ≈ 2,7 𝑐𝑚
Ebből következik, hogy a kisebb alap hossza: |𝐶𝐷| = 8 − 0,97 − 2,7 = 4,33 𝑐𝑚.
Ezek alapján a trapéz kerületét és területét a következőképpen számíthatjuk ki:
𝐾 = 8 + 4,04 + 4,33 + 3,15 = 19,52 𝑐𝑚
8 + 4,33
𝑇= ∙ 3 ≈ 18,5 𝑐𝑚2
2
24. Egy trapéz párhuzamos oldalai 𝟓 𝒄𝒎 és 𝟏𝟏 𝒄𝒎 hosszúságúak. A 𝟏𝟏 𝒄𝒎 – es oldalon

lévő szögek 𝟒𝟑° és 𝟓𝟕° nagyságúak. Mekkora a trapéz területe?
Megoldás:
Az alapok hossza alapján felírhatjuk a következőt:
|𝐴𝐸| + |𝐵𝐹| = 6 𝑐𝑚 → |𝐵𝐹| = 6 − |𝐴𝐸|
A derékszögű 𝐴𝐸𝐷 ∆ és 𝐶𝐹𝐵 ∆ - ekben felírhatjuk a következőket:
|𝐴𝐸|
ctg 57° = |𝐷𝐸| → |𝐴𝐸| = |𝐷𝐸| ∙ 𝑐𝑡𝑔 57°
6 − |𝐴𝐸|
𝑐𝑡𝑔 43° = |𝐶𝐹|
→ |𝐴𝐸| = 6 − |𝐶𝐹| ∙ 𝑐𝑡𝑔 43°
18
|𝐷𝐸| ∙ 𝑐𝑡𝑔 57° = 6 − |𝐶𝐹| ∙ 𝑐𝑡𝑔 43° .
Mivel |𝐷𝐸| = |𝐶𝐹|, így a következő egyenlet adódik:
|𝐶𝐹| ∙ 𝑐𝑡𝑔 57° = 6 − |𝐶𝐹| ∙ 𝑐𝑡𝑔 43° .
Az egyenletet megoldva azt kapjuk, hogy |𝐶𝐹| ≈ 3,48 𝑐𝑚.
Ezek alapján a trapéz területét kiszámíthatjuk a megfelelő képlettel:

11 + 5
𝑇= ∙ 3,48 ≈ 27,84 𝑐𝑚2.
2
25. Egy deltoid szimmetriaátlója 𝟔, 𝟑 𝒄𝒎 hosszú, amelyet a 𝟒 𝒄𝒎 hosszúságú másik átló

𝟏𝟔 ∶ 𝟓 arányban oszt két részre. Mekkora a deltoid kerülete és területe? Mekkorák a
deltoid szögei?
Megoldás:
A deltoid területét kiszámíthatjuk a megfelelő képlettel:

4 ∙ 6,3
𝑇= = 25,2 𝑐𝑚2 .
2
Legyen |𝐴𝐸| = 5𝑥 és |𝐸𝐶| = 16𝑥. A feladat szövege alapján felírhatjuk a következőt:
5𝑥 + 16𝑥 = 6,3 → 𝑥 = 0,3 𝑐𝑚.
19
Ezt visszahelyettesítve azt kapjuk, hogy |𝐴𝐸| = 1,5 𝑐𝑚 és |𝐸𝐶| = 4,8 𝑐𝑚.
A kisebb átlót a nagyobb átló merőlegesen felezi, vagyis |𝐵𝐸| = 2 𝑐𝑚 és |𝐸𝐷| = 2 𝑐𝑚.
A derékszögű 𝐶𝐸𝐵 ∆ és 𝐵𝐸𝐴 ∆ - ekben Pitagorasz – tétellel kiszámíthatjuk az oldalakat:
22 + 4,82 = |𝐵𝐶|2 → |𝐵𝐶| ≈ 5,2 𝑐𝑚
22 + 1,52 = |𝐴𝐵|2 → |𝐴𝐵| ≈ 2,5 𝑐𝑚
Ezek alapján a deltoid kerülete:
𝐾 = 2 ∙ 5,2 + 2 ∙ 2,5 = 15,4 𝑐𝑚.
Legyen 𝐸𝐴𝐵 ∢ = 𝛼1 , 𝐸𝐵𝐶 ∢ = 𝛽1 , 𝐴𝐵𝐸 ∢ = 𝛽2 és 𝐵𝐶𝐸 ∢ = 𝛾1.
A derékszögű 𝐶𝐸𝐵 ∆ és 𝐵𝐸𝐴 ∆ - ekben felírhatjuk a következőket:

4,8
sin 𝛽1 = 5,2 → 𝛽1 ≈ 67,38°
2
sin 𝛾1 = 5,2 → 𝛾1 ≈ 22,62°
1,5
sin 𝛽2 = 2,5 → 𝛽2 ≈ 36,87°
2
sin 𝛼1 = 2,5 → 𝛼1 ≈ 53,13°
Ezek alapján a deltoid szögei:
𝐵𝐴𝐷 ∢ = 2𝛼1 = 106,26°
𝐴𝐵𝐶 ∢ = 𝐶𝐷𝐴∢ = 𝛽1 + 𝛽2 = 104,25°
𝐵𝐶𝐷 ∢ = 2𝛾1 = 45,24°
20
26. Egy 𝟏𝟎 𝒄𝒎 sugarú körhöz egy pontból 𝟐𝟒 𝒄𝒎 hosszúságú érintők húzhatók. Mekkora
az érintési pontokat összekötő húr hossza? Mekkora az érintők hajlásszöge?
Megoldás:
Tekintsük a következő ábrát:
A derékszögű 𝑃𝐸𝐾 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk az 𝛼 = 𝐸𝐾𝑃 ∢ szöget:

24
𝑡𝑔 𝛼 = 10 → 𝛼 ≈ 67,38°
Ebből adódik a következő: 𝛽 = 𝐾𝑃𝐸 ∢ = 180° − 90° − 67,38° = 22,62°.
A derékszögű 𝐾𝑇𝐸 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk az 𝐸𝑇 szakasz hosszát:
|𝐸𝑇|
𝑠𝑖𝑛 67,38° = → |𝐸𝑇| ≈ 9,23 𝑐𝑚
10
Ebből megkapjuk a húr hosszát: |𝐸𝐹| = 2 ∙ 9,23 = 18,46 𝑐𝑚.
Ezek alapján az érintők hajlásszöge: 𝜑 = 𝐹𝑃𝐸 ∢ = 2 ∙ 22,62° = 45,24°.
21
27. Mekkora középponti szög tartozik az 𝟓 𝒄𝒎 sugarú körben a 𝟒 𝒄𝒎 hosszú húrhoz?
Megoldás:
Mivel az 𝑂𝐴𝐵 ∆ egyenlőszárú, így a 𝑇𝑂 magasság felezi az 𝐴𝐵 húrt: |𝐴𝑇| = 2 𝑐𝑚.
A derékszögű 𝐴𝑇𝑂 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a 𝑇𝑂𝐴 ∢ = 𝛾 szöget:

2
sin 𝛾 = 5 → 𝛾 ≈ 23,59°.
Ezek alapján a középponti szögek nagysága: 𝐵𝑂𝐴 ∢ = 2𝛾 = 47,18°.
28. Egy körben a középponttól 𝟔 𝒄𝒎 távolságra fekvő húrhoz 𝟏𝟏𝟐° középponti szög
tartozik. Mekkora a kör sugara, a húr hossza és a húr által a körből kimetszett
kisebbik körszelet területe?
Megoldás:
22
Mivel az 𝐴𝐵𝑂 ∆ egyenlőszárú, így a 𝑇𝑂 magasság felezi a középponti szöget: 𝑇𝑂𝐴 ∢ = 56°.
A derékszögű 𝐴𝑇𝑂 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a hiányzó oldalakat:

6
cos 56° = |𝑂𝐴| → |𝑂𝐴| ≈ 10,73 𝑐𝑚
|𝐴𝑇|
tg 56° = → |𝐴𝑇| ≈ 8,9 𝑐𝑚
6
Ezekből kiszámíthatjuk a kör sugarát és a húr hosszát:
𝑟 = |𝑂𝐴| = 10,73 𝑐𝑚
|𝐴𝐵| = 2 ∙ |𝐴𝑇| = 17,8 𝑐𝑚
Számítsuk ki a középponti szöghöz tartozó körcikk területét:
112°
𝑇𝑘ö𝑟𝑐𝑖𝑘𝑘 = 10,732 ∙ 𝜋 ∙ 360° ≈ 112,53 𝑐𝑚2
Az 𝐴𝐵𝑂 ∆ területét kiszámíthatjuk a megfelelő képlettel:

17,8 ∙ 6
𝑇∆ = = 53,4 𝑐𝑚2
2
Ezek alapján a kisebb körszelet területe: 𝑇𝑠𝑧𝑒𝑙𝑒𝑡 = 112,53 − 53,4 = 59,13 𝑐𝑚2 .
29. Egy 𝟖 𝒎 sugarú kör 𝟕 𝒎 hosszúságú ívéhez mekkora húr tartozik?
Megoldás:
23
A körív segítségével kiszámíthatjuk az 𝛼 = 𝐴𝐾𝐵 ∢ középponti szöget:

𝛼
7 = 2 ∙ 8 ∙ 𝜋 ∙ 360° → 𝛼 ≈ 50,13°
50,13°
Ebből adódik a következő: 𝛽 = 𝐹𝐾𝐵 ∢ = = 25,065°.
2
A derékszögű 𝐵𝐹𝐾 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk az 𝐹𝐵 szakasz hosszát:
|𝐹𝐵|
sin 25,065° = → |𝐹𝐵| ≈ 3,39 𝑐𝑚
8
Ezek alapján a húr hossza: |𝐴𝐵| = 2 ∙ 3,39 = 6,78 𝑐𝑚.
30. Egy 𝟏𝟓 𝒄𝒎 sugarú kört mekkora területű részekre osztja a 𝟏𝟎 𝒄𝒎 hosszú húrja?
Megoldás:
Mivel az 𝐴𝐾𝐵 ∆ egyenlőszárú, így az 𝐹𝐾 magasság felezi az 𝐴𝐵 húrt: |𝐵𝐹| = 5 𝑐𝑚.
A derékszögű 𝐵𝐹𝐾 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk az 𝛼 = 𝐹𝐾𝐵 ∢ szöget:

5
sin 𝛼 = 15 → 𝛼 ≈ 19,47°
Ebből adódik a következő: 𝛽 = 𝐴𝐾𝐵 ∢ = 19,47 ∙ 2 = 38,94°.
Számítsuk ki a 𝛽 középponti szöghöz tartozó körcikk területét:
38,94°
𝑇𝑐𝑖𝑘𝑘 = 152 ∙ 𝜋 ∙ ≈ 76,46 𝑐𝑚2 .
360°
24
Az 𝐴𝐾𝐵 ∆ területét kiszámíthatjuk a megfelelő képlettel:
15 ∙ 15 ∙ sin 38,94°
𝑇𝐴𝐾𝐵 ∆ = ≈ 70,71 𝑐𝑚2.
2
Ebből adódik a 𝛽 – hoz tartozó körszelet területe:
𝑇𝑠𝑧𝑒𝑙𝑒𝑡 1 = 76,46 − 70,71 = 5,75 𝑐𝑚2.
Számítsuk ki a kör területét: 𝑇𝑘ö𝑟 = 152 ∙ 𝜋 ≈ 706,86 𝑐𝑚2.
Ezek alapján a kör másik részének területe: 𝑇𝑠𝑧𝑒𝑙𝑒𝑡 2 = 706,86 − 5,75 = 701,11 𝑐𝑚2.
31. Mekkora a kör két párhuzamos húrja által határolt terület, ha a kör sugara 𝟒𝟖 𝒎, a
húrok pedig 𝟏𝟐 𝒎, illetve 𝟐𝟓 𝒎 távolságra vannak a kör középpontjától?
Megoldás:
Két eset lehetséges aszerint, hogy a kör középpontja hol helyezkedi kel a húrokhoz képest.
Tekintsük a következő ábrákat:
Tekintsük először azt az esetet, amikor a két húr a középpont azonos oldalán található.
A derékszögű 𝐵𝐸𝐾 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk az 𝛼 = 𝐸𝐾𝐵 ∢ szöget:

12
cos 𝛼 = 48 → 𝛼 ≈ 75,52°
Ebből adódik a következő: 𝛽 = 𝐴𝐾𝐵 ∢ = 2 ∙ 75,52° = 151,04°.
25
Számítsuk a 𝛽 középponti szöghöz tartozó körszelet területét:
151,04° 48 ∙ 48 ∙ sin 151,04°

𝑇𝑠𝑧𝑒𝑙𝑒𝑡 1 = 𝑇𝑐𝑖𝑘𝑘 1 − 𝑇𝐵𝐴𝐾 ∆ = 482 ∙ 𝜋 ∙ − ≈ 2479,04 𝑚2
360° 2
A derékszögű 𝐷𝐹𝐾 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk az 𝛾 = 𝐹𝐾𝐷 ∢ szöget:

25
cos 𝛾 = 48 → 𝛾 ≈ 58,61°
Ebből adódik a következő: 𝛿 = 𝐶𝐾𝐷 ∢ = 2 ∙ 58,61° = 117,22°.
Számítsuk a 𝛿 középponti szöghöz tartozó körszelet területét:
117,22° 48 ∙ 48 ∙ sin 117,22°

𝑇𝑠𝑧𝑒𝑙𝑒𝑡 2 = 𝑇𝑐𝑖𝑘𝑘 2 − 𝑇𝐾𝐶𝐷∆ = 482 ∙ 𝜋 ∙ − ≈ 1332,42 𝑚2
360° 2
Ezek alapján a bezárt rész területe: 𝑇 = 2479,04 − 1332,42 = 1146,62 𝑚2 .
Tekintsük most azt az esetet, amikor a két húr a középpont különböző oldalán található.
Számítsuk ki a kör területét: 𝑇𝑘ö𝑟 = 482 ∙ 𝜋 ≈ 7238,23 𝑚2.
Ekkor a megoldás a következő: 𝑇 = 7238,23 − 2479,04 − 1332,42 = 3426,77 𝑚2.
32. Egy 𝟏𝟎 𝒄𝒎 sugarú körbe szabályos tízszöget rajzolunk. Mekkora a tízszög kerülete?
Megoldás:
A kör középpontját kössük össze a sokszög csúcsaival, s így keletkezik 10 egybevágó
360°
háromszög, melyek szárszöge: 𝛾 = 10 = 36°. Tekintsük ebből a következőt:
26
Mivel az 𝐴𝐵𝑂 ∆ egyenlőszárú, így a 𝑇𝑂 magasság felezi a középponti szöget: 𝑇𝑂𝐴 ∢ = 18°.
A derékszögű 𝐴𝑇𝑂 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a következőt:
|𝐴𝑇|
sin 18° = → |𝐴𝑇| ≈ 3,1 𝑐𝑚.
10
Ebből következik, hogy a szabályos tízszög oldala: |𝐴𝐵| = 2 ∙ |𝐴𝑇| = 6,2 𝑐𝑚.
Ezek alapján a szabályos tízszög kerülete: 𝐾 = 10 ∙ 𝑎 = 62 𝑐𝑚.
33. Mennyi a szabályos nyolcszög területe, ha az oldala 𝒂 = 𝟏𝟐 𝒄𝒎?
Megoldás:
360°
Mivel az 𝐴𝐵𝑂 ∆ egyenlőszárú, így a 𝑇𝑂 magasság felezi az 𝐴𝐵 alapot és a középponti szöget.
Ebből adódik, hogy |𝐴𝑇| = 6 𝑐𝑚 és 𝑇𝑂𝐴 ∢ = 22,5°.
A derékszögű 𝐴𝑇𝑂 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a következőt:

6
tg 22,5° = |𝑂𝑇| → |𝑂𝑇| ≈ 14,49 𝑐𝑚.
12 ∙ 14,49
Ebből következik, hogy a háromszög területe: 𝑇∆ = = 86,94 𝑐𝑚2 .
2
Ezek alapján a szabályos tízszög területe: 𝑇 = 8 ∙ 𝑇∆ = 695,52 𝑐𝑚2 .
27
34. Egy szabályos ötszög területe 𝟓𝟒𝟎 𝒄𝒎𝟐 . Mekkora a beírt és a köré írt kör területe?
Megoldás:
360°
𝑇
A szabályos ötszög területéből kiszámíthatjuk az 𝐴𝐵𝑂 ∆ területét: 𝑇∆ = = 108 𝑐𝑚2.
5
Az egyenlőszárú 𝐴𝐵𝑂 ∆ területének segítségével kiszámíthatjuk a köré írt kör sugarát:
𝑅 ∙ 𝑅 ∙ sin 72°
108 = → 𝑅 ≈ 15,07 𝑐𝑚.
2
Ebből következik, hogy a köré írt kör területe: 𝑇𝑅 = 15,072 ∙ 𝜋 ≈ 713,47 𝑐𝑚2.
A derékszögű 𝐴𝑇𝑂 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a be írt kör sugarát:

𝑟
cos 36° = 15,07 → 𝑟 ≈ 12,19 𝑐𝑚.
Ebből következik, hogy a be írt kör területe: 𝑇𝑟 = 12,192 ∙ 𝜋 ≈ 466,83 𝑐𝑚2 .
28
35. Egy 𝟑, 𝟓 𝒎 hosszú létrát 𝟐, 𝟖 𝒎 magas falhoz támasztunk. Hány fokos szöget zár be a
létra a (vízszintes) talajjal? Milyen távolságra van a létra alja a faltól?
Megoldás:
A derékszögű 𝐴𝐵𝐶 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a hiányzó adatokat:

2,8
sin 𝛼 = 3,5 → 𝛼 ≈ 53,13°
|𝐴𝐵|
cos 53,13 = → |𝐴𝐵| ≈ 2,1 𝑚
3,5
36. Egy víztározóban egy bóját sodronnyal rögzítettek a fenékhez úgy, hogy a sodrony
függőlegesen feszült ki. Néhány nap múlva 𝟏 𝒎 – rel csökkent a vízmagasság a
tározóban, ezért a sodrony 𝟐𝟎° - os szöggel elhajlott a függőleges iránytól. Milyen
hosszú volt a sodrony?
Megoldás:
A sodrony hossza |𝐴𝐷| = |𝐴𝐵|, s ekkor adódik, hogy |𝐴𝐶| = |𝐴𝐷| − 1.
A derékszögű 𝐵𝐶𝐴 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a sodrony hosszát:
|𝐴𝐷| − 1
cos 20° = |𝐴𝐷|
→ |𝐴𝐷| ≈ 16,58 𝑚
29
37. Két, egymástól 𝟕, 𝟐 𝒎 távolságra lévő oszlopra 𝟕, 𝟖 𝒎 hosszú sodronyt kötnek fel, a
földtől 𝟏𝟎 𝒎 magasságban. A sodrony közepére nehéz tárgyat akasztanak. Mekkora
távolságra van a földtől a tárgy akasztója? Mekkora szöget zár be a tárgy felett a
sodrony két fele?
Megoldás:
A derékszögű 𝐴𝑇𝐶 ∆ - ben Pitagorasz – tétel segítségével kiszámíthatjuk a következőt:
3,62 + |𝑇𝐶|2 = 3,92 → |𝑇𝐶| = 1,5 𝑚.
Ebből következik, hogy az akasztó magassága: 10 − 1,5 = 8,5 𝑚.
A derékszögű 𝐴𝑇𝐶 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a 𝑇𝐶𝐴 ∢ = 𝛾 szöget:

3,6
sin 𝛾 = 3,9 → 𝛾 ≈ 67,38°.
Ezek alapján a kötelek által bezárt szög: 𝐵𝐶𝐴 ∢ = 2𝛾 = 134,76°.
38. Egy épülettől 𝟑𝟐 𝒎 távolságra az épület egyik ablakának felső széle 𝟏𝟔° 𝟑𝟐′, míg az
alsó széle 𝟏𝟒° 𝟐′ emelkedési szög alatt látszik. Milyen magas az ablak?
Megoldás:
30
A számítások előtt váltsuk át a szögpercet fokba: 𝑇𝐴𝐶 ∢ ≈ 14,03° és 𝑇𝐴𝐵 ∢ ≈ 16,53°.
A derékszögű 𝐶𝑇𝐴 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a következőt:
|𝐶𝑇|
𝑡𝑔 14,03° = → |𝐶𝑇| ≈ 8 𝑚.
32
A derékszögű 𝐵𝑇𝐴 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a következőt:
|𝐵𝑇|
𝑡𝑔 16,53° = → |𝐵𝑇| ≈ 9,5 𝑚.
32
Ezek alapján az ablak magassága: |𝐵𝐶| = 9,5 − 8 = 1,5 𝑚.
39. Egy 𝟖 𝒎 széles út egyik oldalán egy ablakból a szemben levő házfal alját 𝟑𝟗° lehajlási
(depresszió) szöggel, tetejét 𝟐𝟐° emelkedési szöggel látjuk. Milyen magas az a házfal?
Megoldás:
A derékszögű 𝐸𝐵𝐴 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a következőt:
|𝐵𝐸|
tg 39° = → |𝐵𝐸| ≈ 6,49 𝑚.
8
A derékszögű 𝐴𝐵𝐶 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a következőt:
|𝐵𝐶|
𝑡𝑔 22° = → |𝐵𝐶| ≈ 3,23 𝑚
8
Ezek alapján a házfal magassága: |𝐸𝐶| = 6,49 + 3,23 = 9,72 𝑚.
31
40. Egy lejtős út végén lévő templomtorony magasságát kell meghatározni. Az úton a
torony aljától felfelé mérünk egy 𝟔𝟎 𝒎 hosszúságú szakaszt. A szakasz végpontjából
a torony csúcsa 𝟒° 𝟐𝟖′ emelkedési szögbne látszik, míg az alja 𝟐𝟐° 𝟏𝟓′ lehajlási szög
alatt látszik. Milyen magas a templomtorony?
Megoldás:
A számítások előtt váltsuk át a szögpercet fokba: 𝐴𝐵𝑇 ∢ ≈ 4,47° és 𝑇𝐵𝐶 ∢ = 22,25°.
A derékszögű 𝐶𝑇𝐵 ∆ - ben megfelelő szögfüggvényekkel kiszámíthatjuk a hiányzó oldalakat:
|𝐶𝑇|
sin 22, 25° = → |𝐶𝑇| ≈ 22,72 𝑚
60
|𝐵𝑇|
cos 22,25° = → |𝐵𝑇| ≈ 55,53 𝑚
60
A derékszögű 𝐵𝑇𝐴 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a következőt:
|𝐴𝑇|
𝑡𝑔 4,47° = 55,53 → |𝐴𝑇| ≈ 4,34 𝑚.
Ezek alapján a torony magassága: |𝐴𝐶| = 22,72 + 4,34 = 27,06 𝑚.
32
41. Egy 𝟏𝟎𝟎 𝒎 hosszú, 𝟏𝟓° 𝟑𝟎′ hajlásszögben emelkedő út kezdetéről a végén lévő kilátó
𝟏𝟐° 𝟒𝟓′ nagyságú szög alatt látszik. Milyen magas a kilátó?
Megoldás:
A számítások előtt váltsuk át a szögpercet fokba: 𝐵𝐴𝑇 ∢ ≈ 15,5° és 𝐶𝐴𝐵 ∢ = 12,75°.
A derékszögű 𝐴𝑇𝐵 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a hiányzó oldalakat:
|𝐵𝑇|
sin 15,5° = → |𝐵𝑇| ≈ 26,72 𝑚
100
|𝐴𝑇|
cos 15,5° = → |𝐴𝑇| ≈ 96,36 𝑚
100
Az 𝐴𝑇𝐶 ∆ - ben az 𝐴 csúcsnál lévő szög nagysága: 𝐶𝐴𝑇 ∢ = 15,5° + 12,75° = 28,25°.
A derékszögű 𝐴𝑇𝐶 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a következőt:
|𝑇𝐶|
𝑡𝑔 28,25° = 96,36 → |𝑇𝐶| ≈ 51,78 𝑚.
Ezek alapján a kilátó magassága: |𝐵𝐶| = 51,78 − 26,72 = 25,06 𝑚.
33
42. Milyen magas az a torony, amely a torony aljától 𝟓𝟎 𝒎 távolságra 𝟏, 𝟓 𝒎 magasan

elhelyezett műszer segítségével 𝟐𝟑, 𝟓° - os szöggel látható?
Megoldás:
|𝐴𝐵|
tg 23,5° = → |𝐴𝐵| ≈ 21,74 𝑚.
50
Ezek alapján a torony magassága: |𝐴𝐷| = 21,74 + 1,5 = 23,24 𝑚.
43. Egy 𝟑, 𝟕𝟕 𝒎 magas szobor számára olyan alapzatot kell készíteni, hogy a 𝟏𝟒 𝒎
távolságban levő szemlélő, kinek szeme 𝟏, 𝟓𝟕 𝒎 magasságban van a föld fölött, a
szobor legmagasabb pontját 𝟑𝟖° - os szög alatt lássa. Milyen magasnak kell az
alapzatnak lennie?
Megoldás:
|𝐵𝐶|
tg 38° = → |𝐵𝐶| ≈ 10,94 𝑚.
14
Ezek alapján az alapzat magassága: 𝑥 = 10,94 + 1,57 − 3,77 = 8,74 𝑚.
34
44. Egy út egyik oldalán egy ablakból, az út szintjétől 𝟕, 𝟔 𝒎 magasságból egy szemben
lévő házfal alját 𝟑𝟎° lehajlási szöggel, tetejét 𝟐𝟓° emelkedési szöggel látjuk. Milyen
magas a házfal?
Megoldás:
A derékszögű 𝐸𝐵𝐴 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a következőt:
|𝐴𝐵|
ctg 30° = → |𝐴𝐵| ≈ 13,16 𝑚.
7,6
|𝐵𝐶|
𝑡𝑔 25° = 13,16 → |𝐵𝐶| ≈ 6,17 𝑚.
Ezek alapján a házfal magassága: |𝐸𝐶| = 6,17 + 7,6 = 13,77 𝑚.
45. Egy folyam partjától 𝟒𝟓 𝒎 távolságban van egy 𝟐𝟎 𝒎 magas torony. Milyen széles a
folyam, ha azt (a szélességet), a toronyba fölmenve, 𝟏𝟖 𝒎 magasból 𝟏𝟐° alatt látjuk?
Megoldás:
Az 𝐴𝐵𝐶 ∆ - nek a 𝐵 csúcsánál levő külső szöge: 𝐶𝐵𝑇 ∢ = 𝛼 + 12°.
35
A derékszögű 𝐵𝑇𝐶 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a következőt:

18
tg (𝛼 + 12°) = 45 → 𝛼 ≈ 9,8°.
A derékszögű 𝐴𝑇𝐶 ∆ - ben megfelelő szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a következőt:
|𝐴𝑇|
𝑐𝑡𝑔 9,8° = → |𝐴𝑇| ≈ 104,21 𝑚.
18
Ezek alapján a házfal magassága: |𝐴𝐵| = 104,21 − 45 = 59,21 𝑚.
46. Valaki a folyó partján állva, a túlsó parton levő fát 𝟔𝟎° alatt ltája, ha pedig 𝟒𝟎 lábbal
tovább megy, a fát 𝟑𝟎° alatt látja. Milyen széles a folyó és milyen magas a fa?
Megoldás:
A derékszögű 𝐴𝑇𝐶 ∆ és 𝐵𝑇𝐶 ∆ - ekben felírhatjuk a következőket:
|𝐶𝑇|
𝑡𝑔 30° = 40 + |𝐵𝑇| → |𝐶𝑇| = (40 + |𝐵𝑇|) ∙ 𝑡𝑔 30°
|𝐶𝑇|
𝑡𝑔 60° = |𝐵𝑇| → |𝐶𝑇| = |𝐵𝑇| ∙ 𝑡𝑔 60°
(40 + |𝐵𝑇|) ∙ 𝑡𝑔 30° = |𝐵𝑇| ∙ 𝑡𝑔 60°.
Az egyenletet megoldva azt kapjuk, hogy |𝐵𝑇| = 20 𝑙á𝑏.
Ezt visszahelyettesítve az egyik egyenletbe, adódik a hegy magassága: |𝐶𝑇| ≈ 34,64 𝑙á𝑏.
36
47. Egy hegy csúcsáról egy folyó két átellenes pontját 𝟐𝟓° 𝟏′, illetve 𝟑𝟕° 𝟐𝟐′ lehajlási szög
alatt látjuk. A folyó szélessége 𝟑𝟓𝟎 𝒎. Milyen magasan van a hegycsúcs a folyó felett,
ha a két átellenes pontot összekötő egyenes átmegy a hegycsúcs síkra való merőleges
vetületi talppontján?
Megoldás:
A számítások előtt váltsuk át a szögpercet fokba: 𝐷𝐶𝐵 ∢ ≈ 25,02° és 𝐷𝐶𝐴 ∢ = 37,37°.
A váltószögek egyenlő nagyságúak, vagyis 𝐷𝐶𝐵 ∢ = 𝑇𝐵𝐶 ∢ és 𝐷𝐶𝐴 ∢ = 𝑇𝐴𝐶 ∢.
A derékszögű 𝐶𝑇𝐴 ∆ és 𝐶𝑇𝐵 ∆ - ekben felírhatjuk a következőket:
|𝐶𝑇|
𝑡𝑔 37,37° = |𝐴𝑇| → |𝐶𝑇| = |𝐴𝑇| ∙ 𝑡𝑔 37,37°
|𝐶𝑇|
𝑡𝑔 25,02° = 350 + |𝐴𝑇| → |𝐶𝑇| = (350 + |𝐴𝑇|) ∙ 𝑡𝑔 25,02°
|𝐴𝑇| ∙ 𝑡𝑔 37,37° = (350 + |𝐴𝑇|) ∙ 𝑡𝑔 25,02°.
Az egyenletet megoldva azt kapjuk, hogy |𝐴𝑇| ≈ 550,03 𝑚.
Ezt visszahelyettesítve az egyik egyenletbe, adódik a hegy magassága: |𝐶𝑇| ≈ 420,07 𝑚.
37
48. Közvetlenül egy folyó partján áll egy épület, amelynek két, egymás felett levő ablaka
𝟗 𝒎 – re van egymástól. Milyen széles a folyó, ha az egyik ablakból 𝟏𝟒° 𝟐𝟓′ lehajlási
szög, míg a másik ablakból 𝟖° 𝟏𝟐′ lehajlási szög alatt látjuk a folyó túlsó partját?
Megoldás:
A számítások előtt váltsuk át a szögpercet fokba: 𝐴𝐵𝐶 ∢ = 8,2° és 𝐴𝐶𝑇 ∢ ≈ 14,42°.
A váltószögek egyenlő nagyságúak, vagyis 𝐷𝐵𝐴 ∢ = 𝑇𝐴𝐵 ∢ és 𝐸𝐶𝐴 ∢ = 𝑇𝐴𝐶 ∢.
A derékszögű 𝐵𝑇𝐴 ∆ és 𝐶𝑇𝐴 ∆ - ekben felírhatjuk a következőket:
|𝐴𝑇|
𝑐𝑡𝑔 14,42° = 9 + |𝐶𝑇| → |𝐴𝑇| = (9 + |𝐶𝑇|) ∙ 𝑐𝑡𝑔 14,42°
|𝐴𝑇|
𝑐𝑡𝑔 8,2° = |𝐶𝑇| → |𝐴𝑇| = |𝐶𝑇| ∙ 𝑐𝑡𝑔 8,2°
(9 + |𝐶𝑇|) ∙ 𝑐𝑡𝑔 14,42° = |𝐶𝑇| ∙ 𝑐𝑡𝑔 8,2°.
Az egyenletet megoldva azt kapjuk, hogy |𝐶𝑇| ≈ 11,47 𝑚.
Ezt visszahelyettesítve az egyik egyenletbe, adódik a folyó szélessége: |𝐴𝑇| ≈ 79,63 𝑚.
38
49. Egy 𝟔𝟕𝟎 𝒎 magas hegyről egy felhő 𝟔𝟎° - os emelkedési szög alatt látszik. A hegy
tövében lévő tóban a felhő tükörképe 𝟕𝟎° - os lehajlási szög alatt ltászik. Milyen
magasan van a felhő a hegycsúcs felett?
Megoldás:
A tükörkép alapján adódik, hogy |𝐶𝐷| = |𝐷𝐸|.
A derékszögű 𝐴𝐵𝐶 ∆ és 𝐸𝐵𝐴 ∆ - ekben felírhatjuk a következőket:
|𝐵𝐶|
𝑡𝑔 60° = |𝐴𝐵| → |𝐵𝐶| = |𝐴𝐵| ∙ 𝑡𝑔 60°
2 ∙ 670 + |𝐵𝐶|
𝑡𝑔 70° = |𝐴𝐵|
→ |𝐵𝐶| = |𝐴𝐵| ∙ 𝑡𝑔 70° − 1340
|𝐴𝐵| ∙ 𝑡𝑔 60° = |𝐴𝐵| ∙ 𝑡𝑔 70° − 1340.
Az egyenletet megoldva azt kapjuk, hogy |𝐴𝐵| ≈ 1319,64 𝑚.
Ezt visszahelyettesítve az egyik egyenletbe, adódik a felhő magassága: |𝐵𝐶| ≈ 2285,68 𝑚.
39
50. Egy hegy 𝑪 csúcsát a hegy lábánál levő 𝑨 pontból a vízszinteshez képest 𝟔𝟎° - os szög
alatt látjuk. Ha az 𝑨 pontból a vízszintessel 𝟑𝟎° - os szöget bezáró egyenes úton
𝟏 𝒌𝒎 – t megyünk, akkor olyan 𝑩 pontba jutunk, amelyre 𝑪𝑩𝑨 ∢ = 𝟏𝟑𝟓°. Milyen
magas a hegy?
Megoldás:
Számítsuk ki a következő szögek nagyságát:
𝐷𝐵𝐴 ∢ = 180° − 30° − 90° = 60° 𝐴𝐵𝐹 ∢ = 180° − 30° − 90° = 60°
𝐶𝐵𝐷 ∢ = 135° − 60° = 75° 𝐸𝐵𝐶 ∢ = 360° − 90° − 60° − 135° = 75°
Ezekből következik, hogy az 𝐴𝐵𝐹 ∆ az 𝐴𝐷𝐵 ∆ - gel, illetve a 𝐵𝐷𝐶 ∆ a 𝐵𝐶𝐸 ∆ - gel
egybevágóak (megfelelő szögeik egyenlő nagyságúak).
Ebből adódik, hogy megfelelő oldalaik hossza is megegyezik.
A derékszögű 𝐵𝐹𝐴 ∆ és 𝐶𝐸𝐵 ∆ - ekben felírhatjuk a következőket:
|𝐵𝐹| |𝐵𝐸|
sin 30° = = → |𝐵𝐹| = |𝐵𝐸| = 0,5 𝑘𝑚
1 1
|𝐶𝐸|
tg 75° = → |𝐶𝐸| ≈ 1,87 𝑘𝑚
0,5
Mivel |𝐸𝑇| = |𝐵𝐹|, így a hegy magassága: |𝐶𝑇| = 0,5 + 1,87 = 2,37 𝑘𝑚.
40

Trigonometria I. Hegyesszögek Szögfüggvényei M 2

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Trigonometria I. Hegyesszögek Szögfüggvényei M 2

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Szerkesszünk olyan derékszögű háromszöget, melynek egyik befogójának hossza 2 𝑐𝑚, az

2. Szerkessz 𝜶 hegyesszöget, ha 𝒄𝒕𝒈 𝜶 = 𝟏!

Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget, így a két befogó hányadosa 1.

Ezek alapján a derékszögű háromszög két befogójának hossza: 𝑎 = 5 𝑐𝑚 és 𝑏 = 4 𝑐𝑚.

A Pitagorasz – tételt használva, azt kapjuk, hogy 42 + 52 = 𝑐 2 .

Ebből adódik, hogy 𝑐 = √41 𝑐𝑚.

5. Számítsd ki az 𝜶 hegyesszög nagyságát, ha

a) 𝐬𝐢𝐧 (𝜶 − 𝟏𝟏°) = 𝐜𝐨𝐬 (𝜶 − 𝟕°)

b) 𝒕𝒈 (𝜶 − 𝟑𝟔°) = 𝒄𝒕𝒈 (𝜶 + 𝟐𝟖°)!

a) sin (𝛼 − 11°) = cos (𝛼 − 7°)

sin (𝛼 − 11°) = sin [90° − (𝛼 − 7°)]

𝛼 − 11° = 90° − (𝛼 − 7°)

b) 𝑡𝑔 (𝛼 − 36°) = 𝑐𝑡𝑔 (𝛼 + 28°)

tg (𝛼 − 36°) = tg [90° − (𝛼 + 28°)]

𝛼 − 36° = 90° − (𝛼 + 28°)

6. Számítsd ki számológép használata nélkül a következő kifejezések pontos értékét!

a) 𝐬𝐢𝐧 𝟑𝟎° + 𝐜𝐨𝐬 𝟔𝟎°

𝒕𝒈 𝟒𝟓° ∙ 𝒔𝒊𝒏 𝟔𝟎°

7. Számítsd ki számológép használata nélkül a következő kifejezések pontos értékét!

a) 𝒔𝒊𝒏 𝟒𝟎° ∙ 𝒕𝒈 𝟓𝟎° ∙ 𝒔𝒊𝒏 𝟓𝟎° + 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝟓𝟎°

c) 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟏𝟕° + 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟕𝟑° + 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟓𝟑° + 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟑𝟕°

d) 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝟐𝟎° ∙ 𝒕𝒈𝟐 𝟐𝟎° + 𝒄𝒕𝒈 𝟓𝟎° ∙ 𝒕𝒈 𝟓𝟎° + 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟕𝟎°

= 𝑠𝑖𝑛2 50° + 𝑐𝑜𝑠 2 50° = 1

d) 𝑐𝑜𝑠 2 20° ∙ 𝑡𝑔2 20° + 𝑐𝑡𝑔 50° ∙ 𝑡𝑔 50° + 𝑠𝑖𝑛2 70° =

𝑠𝑖𝑛2 20° cos 50° sin 50°

8. Egyszerűsítsd a következő kifejezéseket!

𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 − 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 𝒄𝒐𝒔𝟑 𝜶 − 𝒔𝒊𝒏𝟑 𝜶 𝒔𝒊𝒏𝟒 𝜶 − 𝒄𝒐𝒔𝟒 𝜶

(1 − cos 𝛼) ∙ (1 + cos 𝛼) = 1 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼

𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 (sin 𝛼 − cos 𝛼) ∙ (sin 𝛼 + cos 𝛼)

𝑠𝑖𝑛4 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠4 𝛼 (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼) ∙ (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼)

9. Egyszerűsítsd a következő kifejezéseket!

𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝜶 + 𝟏 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 𝒕𝒈𝟐 𝜶 − 𝟏 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 − 𝒄𝒕𝒈𝟐 𝜶

𝒕𝒈𝟐 𝜶−𝟏 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 − 𝟏

2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 1 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 (sin 𝛼 + cos 𝛼)2

𝑐𝑜𝑠2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

𝑐𝑜𝑠4 𝛼 ∙ (−𝑐𝑜𝑠2 𝛼) 𝑐𝑜𝑠6 𝛼

𝑐𝑜𝑠2 𝛼 sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼

1 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

1 1 1 − cos 𝛼 1 + cos 𝛼 1 − cos 𝛼 + 1 + cos 𝛼 2

𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

(1 + 𝑡𝑔 𝛼)2 + (1 − 𝑡𝑔 𝛼)2 = 1 + 2 ∙ 𝑡𝑔 𝛼 + 𝑡𝑔2 𝛼 + 1 − 2 ∙ 𝑡𝑔 𝛼 + 𝑡𝑔2 𝛼 = 2 + 2 ∙ 𝑡𝑔2 𝛼 =

2 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 2 ∙ (𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) 2

𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 1 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 1 sin 𝛼 cos 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 1 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 1 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 1

10. Írd egyszerűbb alakba a következő kifejezéseket, ha 𝜶 hegyesszög!

𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝒕𝒈 𝜶 𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝟏 − 𝐜𝐨𝐬 𝜶

sin 𝛼 sin 𝛼 sin 𝛼

sin 𝛼 1 − cos 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 1 − cos 𝛼 1 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 1 − cos 𝛼

11. Igazold különböző módszerekkel a következő egyenlőségeket!

cos 𝛼 2 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 1

1 + sin 𝛼 cos 𝛼 (1 − sin 𝛼) ∙ (1 + sin 𝛼) 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

1 − (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼) 1−1 0

12. Bizonyítsd be, hogy a következő kifejezések értéke 𝟏!

𝟏 + 𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝟏 − 𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝒔𝒊𝒏𝟑 𝜶 + 𝒄𝒐𝒔𝟑 𝜶 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶

2 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 2 − (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼) = 2 − 1 = 1

𝑐𝑜𝑠 4 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛4 𝛼 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) ∙ (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 =

= 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 1

1 + sin 𝛼 1 − sin 𝛼 1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

𝑠𝑖𝑛3 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠3 𝛼 (sin 𝛼 + cos 𝛼) ∙ (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼)

= 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 1

𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 cos 𝛼 ∙ (1 + cos 𝛼) 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + cos 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 1 + cos 𝛼

sin 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 sin 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼

sin 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 sin 𝛼