1. Elemezd (diszkutáld), majd ábrázold a következő függvényeket!

𝒇(𝒙) = 𝟒𝒙𝟐 − 𝒙𝟒 𝒈(𝒙) = 𝒙𝟑 − 𝟔𝒙𝟐 + 𝟗𝒙

𝒉(𝒙) = 𝟓𝒙𝟑 − 𝟒𝒙𝟒 𝒌(𝒙) = 𝟐𝒙𝟒 − 𝟒𝒙𝟐 + 𝟔

𝒍(𝒙) = 𝒙𝟑 + 𝟑𝒙𝟐 𝒕(𝒙) = 𝒙𝟒 − 𝒙𝟐

Megoldás:

Tekintsük az 𝑓(𝑥) = 4𝑥 2 − 𝑥 4 függvényt.

1. Értelmezési tartomány: 𝑥 ∈ ℝ.

2. Paritás: 𝑓(−𝑥) = 4𝑥 2 − 𝑥 4 és −𝑓(𝑥) = −4𝑥 2 + 𝑥 4 .

Mivel 𝑓(−𝑥) = 𝑓 (𝑥) és 𝑓 (−𝑥) ≠ −𝑓 (𝑥), így az 𝑓(𝑥) páros és nem páratlan.

3. Periodicitás: a függvény nem periodikus.

4. Zérushely: 4𝑥 2 − 𝑥 4 = 0, vagyis 𝑥1 = 0; 𝑥2 = −2 és 𝑥3 = 2.

5. Határozzuk meg a függvény határértékeit a végtelenekben:

lim (4𝑥 2 − 𝑥 4 ) = −∞ lim (4𝑥 2 − 𝑥 4 ) = −∞

𝑥→−∞ 𝑥→+∞

6. Monotonitás, szélsőérték:

Írjuk fel a függvény első deriváltját: 𝑓 ′ (𝑥) = 8𝑥 − 4𝑥 3 .

Határozzuk meg a zérushelyét: 8𝑥 − 4𝑥 3 = 0.

Ezt megoldva a következőt kapjuk: 𝑥1 = 0; 𝑥2 = −√2 ≈ −1,41 és 𝑥3 = √2 ≈ 1,41.

7. Konvexitás, inflexiós pont:

Írjuk fel a függvény második deriváltját: 𝑓 ′′ (𝑥) = 8 − 12𝑥 2 .

Határozzuk meg a zérushelyét: 8 − 12𝑥 2 = 0.

2 2
Ezt megoldva a következőt kapjuk: 𝑥1 = −√3 ≈ −0,82 és 𝑥2 = √3 ≈ 0,82.
8. Foglaljuk táblázatba a derivált függvényeknél kapott eredményeket, jelöljük az előjeleket és
a függvény tulajdonságait:

𝟐 𝟐 𝟐
𝒙 < −√𝟐 𝒙 = −√𝟐 −√𝟐 < 𝒙 < −√ 𝒙 = −√ −√ < 𝒙 < 𝟎 𝒙=𝟎
𝟑 𝟑 𝟑

𝒇′(𝒙) + 0 − − − 0

𝒇′′ (𝒙) − − − 0 + +

Növekvő Csökkenő Csökkenő

Inflexiós
𝒇(𝒙) Maximum Minimum
pont
Konkáv Konkáv Konvex

𝟐 𝟐 𝟐
𝟎<𝒙<√ 𝒙=√ √ < 𝒙 < √𝟐 𝒙 = √𝟐 √𝟐 < 𝒙
𝟑 𝟑 𝟑

𝒇′(𝒙) + + + 0 −

𝒇′′ (𝒙) + 0 − − −

Növekvő Növekvő Csökkenő

Inflexiós
𝒇(𝒙) Maximum
pont
Konvex Konkáv Konkáv

Számítsuk ki ezeken a helyeken a függvényértékeket:

𝑓(−√2) = 4

2 20
𝑓 (−√3) = 9

𝑓(0) = 0

2 20
𝑓 (√3) = 9

𝑓(√2) = 4
9. Készítsük el a függvény képét:

10. Határozzuk meg a függvény értékkészletét: 𝑦 ∈ ]−∞; 4]

Tekintsük az 𝑔(𝑥) = 𝑥 3 − 6𝑥 2 + 9𝑥 függvényt.

1. Értelmezési tartomány: 𝑥 ∈ ℝ.

2. Paritás: 𝑔(−𝑥) = −𝑥 3 − 6𝑥 2 − 9𝑥 és −𝑔(𝑥) = −𝑥 3 + 6𝑥 2 − 9𝑥.

Mivel 𝑔(−𝑥) ≠ 𝑔(𝑥) és 𝑔(−𝑥) ≠ −𝑔(𝑥), így a 𝑔(𝑥) nem páros és nem páratlan.

3. Periodicitás: a függvény nem periodikus.

4. Zérushely: 𝑥 3 − 6𝑥 2 + 9𝑥 = 0, vagyis 𝑥1 = 0 és 𝑥2 = 3.

5. Határozzuk meg a függvény határértékeit a végtelenekben:

lim (𝑥 3 − 6𝑥 2 + 9𝑥) = −∞ lim (𝑥 3 − 6𝑥 2 + 9𝑥) = +∞

𝑥→−∞ 𝑥→+∞

6. Monotonitás, szélsőérték:

Írjuk fel a függvény első deriváltját: 𝑔′ (𝑥) = 3𝑥 2 − 12𝑥 + 9.

Határozzuk meg a zérushelyét: 3𝑥 2 − 12𝑥 + 9 = 0.

Ezt megoldva a következőt kapjuk: 𝑥1 = 1 és 𝑥2 = 3.

7. Konvexitás, inflexiós pont:

Írjuk fel a függvény második deriváltját: 𝑔′′ (𝑥) = 6𝑥 − 12.

Határozzuk meg a zérushelyét: 6𝑥 − 12 = 0.

Ezt megoldva a következőt kapjuk: 𝑥 = 2.

8. Foglaljuk táblázatba a derivált függvényeknél kapott eredményeket, jelöljük az előjeleket és
a függvény tulajdonságait:

𝒙<𝟏 𝒙=𝟏 𝟏<𝒙<𝟐 𝒙=𝟐 𝟐<𝒙<𝟑 𝒙=𝟑 𝟑<𝒙

𝒈′(𝒙) + 0 − − − 0 +

𝒈′′ (𝒙) − − − 0 + + +

Növekvő Csökkenő Csökkenő Növekvő

Inflexiós
𝒈(𝒙) Maximum Minimum
pont
Konkáv Konkáv Konvex Konvex

Számítsuk ki ezeken a helyeken a függvényértékeket:

𝑔(1) = 4

𝑔(2) = 2

𝑔(3) = 0
9. Készítsük el a függvény képét:

10. Határozzuk meg a függvény értékkészletét: 𝑦 ∈ ]−∞; +∞[

Tekintsük a ℎ(𝑥) = 5𝑥 3 − 4𝑥 4 függvényt.

1. Értelmezési tartomány: 𝑥 ∈ ℝ.

2. Paritás: ℎ(−𝑥) = −5𝑥 3 − 4𝑥 4 és −ℎ(𝑥) = −5𝑥 3 + 4𝑥 4 .

Mivel ℎ(−𝑥) ≠ ℎ(𝑥) és ℎ(−𝑥) ≠ −ℎ(𝑥), így a ℎ(𝑥) nem páros és nem páratlan.

3. Periodicitás: a függvény nem periodikus.

5
4. Zérushely: 5𝑥 3 − 4𝑥 4 = 0, vagyis 𝑥1 = 0 és 𝑥2 = 4.

5. Határozzuk meg a függvény határértékeit a végtelenekben:

lim (5𝑥 3 − 4𝑥 4 ) = −∞ lim (5𝑥 3 − 4𝑥 4 ) = −∞

𝑥→−∞ 𝑥→+∞

6. Monotonitás, szélsőérték:

Írjuk fel a függvény első deriváltját: ℎ′ (𝑥) = 15𝑥 2 − 16𝑥 3 .

Határozzuk meg a zérushelyét: 15𝑥 2 − 16𝑥 3 = 0.

15
Ezt megoldva a következőt kapjuk: 𝑥1 = 0 és 𝑥2 = 16.

7. Konvexitás, inflexiós pont:

Írjuk fel a függvény második deriváltját: ℎ′′ (𝑥) = 30𝑥 − 48𝑥 2 .

Határozzuk meg a zérushelyét: 30𝑥 − 48𝑥 2 = 0.

5
Ezt megoldva a következőt kapjuk: 𝑥1 = 0 és 𝑥2 = 8.
8. Foglaljuk táblázatba a derivált függvényeknél kapott eredményeket, jelöljük az előjeleket és
a függvény tulajdonságait:

𝟓 𝟓 𝟓 𝟏𝟓 𝟏𝟓 𝟏𝟓
𝒙<𝟎 𝒙=𝟎 𝟎<𝒙< 𝒙= <𝒙< 𝒙= 𝒙>
𝟖 𝟖 𝟖 𝟏𝟔 𝟏𝟔 𝟏𝟔

𝒉′(𝒙) + 0 + + + 0 −

𝒉′′ (𝒙) − 0 + 0 − − −

Növekvő Növekvő Növekvő Csökkenő

Inflexiós Inflexiós
𝒉(𝒙) Maximum
pont pont
Konkáv Konvex Konkáv Konkáv

Számítsuk ki ezeken a helyeken a függvényértékeket:

ℎ(0) = 0

5 2500
ℎ (8) = 4096 ≈ 0,61

15 67500
ℎ (16) = 65536 ≈ 1,03
9. Készítsük el a függvény képét:

67500
10. Határozzuk meg a függvény értékkészletét: 𝑦 ∈ ]−∞; 65536]
Tekintsük a 𝑘(𝑥) = 2𝑥 4 − 4𝑥 2 + 6 függvényt.

1. Értelmezési tartomány: 𝑥 ∈ ℝ.

2. Paritás: 𝑘(−𝑥) = 2𝑥 4 − 4𝑥 2 + 6 és −𝑘(𝑥) = −2𝑥 4 + 4𝑥 2 − 6.

Mivel 𝑘(−𝑥) = 𝑘(𝑥) és 𝑘(−𝑥) ≠ −𝑘(𝑥), így a 𝑘(𝑥) páros és nem páratlan.

3. Periodicitás: a függvény nem periodikus.

4. Zérushely: 2𝑥 4 − 4𝑥 2 + 6 = 0, amiből 𝑎 = 𝑥 2 behelyettesítése után azt kapjuk, hogy a

függvénynek nincs zérushelye.

5. Határozzuk meg a függvény határértékeit a végtelenekben:

lim (2𝑥 4 − 4𝑥 2 + 6) = +∞ lim (2𝑥 4 − 4𝑥 2 + 6) = +∞

𝑥→−∞ 𝑥→+∞

6. Monotonitás, szélsőérték:

Írjuk fel a függvény első deriváltját: 𝑘 ′ (𝑥) = 8𝑥 3 − 8𝑥.

Határozzuk meg a zérushelyét: 8𝑥 3 − 8𝑥 = 0.

Ezt megoldva a következőt kapjuk: 𝑥1 = 0; 𝑥2 = −1 és 𝑥3 = 1.

7. Konvexitás, inflexiós pont:

Írjuk fel a függvény második deriváltját: 𝑘 ′′ (𝑥) = 24𝑥 2 − 8.

Határozzuk meg a zérushelyét: 24𝑥 2 − 8 = 0.

√3 √3
Ezt megoldva a következőt kapjuk: 𝑥1 = − ≈ −0,58 és 𝑥2 = ≈ 0,58.
3 3
8. Foglaljuk táblázatba a derivált függvényeknél kapott eredményeket, jelöljük az előjeleket és
a függvény tulajdonságait:

√𝟑 √𝟑 √𝟑
𝒙 < −𝟏 𝒙 = −𝟏 −𝟏 < 𝒙 < − 𝒙=− − <𝒙<𝟎 𝒙=𝟎
𝟑 𝟑 𝟑

𝒌′(𝒙) − 0 + + + 0

𝒌′′ (𝒙) + + + 0 − −

Csökkenő Növekvő Növekvő

Inflexiós
𝒌 (𝒙) Minimum Maximum
pont
Konvex Konvex Konkáv

√𝟑 √𝟑 √𝟑
𝟎<𝒙< 𝒙= <𝒙<𝟏 𝒙=𝟏 𝒙>𝟏
𝟑 𝟑 𝟑

𝒌′(𝒙) − − − 0 +

𝒌′′ (𝒙) − 0 + + +

Csökkenő Csökkenő Növekvő

Inflexiós
𝒌 (𝒙) Minimum
pont
Konkáv Konvex Konvex

Számítsuk ki ezeken a helyeken a függvényértékeket:

𝑘(−1) = 4

√3 44
𝑘 (− ) = ≈ 4,89
3 9

𝑘(0) = 6

𝑘(1) = 4

√3 44
𝑘(3) = ≈ 4,89
9
9. Készítsük el a függvény képét:

10. Határozzuk meg a függvény értékkészletét: 𝑦 ∈ [4; +∞[.

Tekintsük az 𝑙(𝑥) = 𝑥 3 + 3𝑥 2 függvényt.

1. Értelmezési tartomány: 𝑥 ∈ ℝ.

2. Paritás: 𝑙(−𝑥) = −𝑥 3 + 3𝑥 2 és −𝑙(𝑥) = −𝑥 3 + 3𝑥 2 .

Mivel 𝑙(−𝑥) ≠ 𝑙(𝑥) és 𝑙(−𝑥) ≠ −𝑙(𝑥), így az 𝑙(𝑥) nem páros és nem páratlan.

3. Periodicitás: a függvény nem periodikus.

4. Zérushely: 𝑥 3 + 3𝑥 2 = 0, vagyis 𝑥1 = 0 és 𝑥2 = −3.

5. Határozzuk meg a függvény határértékeit a végtelenekben:

lim (𝑥 3 + 3𝑥 2 ) = −∞ lim (𝑥 3 + 3𝑥 2 ) = +∞
𝑥→−∞ 𝑥→+∞

6. Monotonitás, szélsőérték:

Írjuk fel a függvény első deriváltját: 𝑙 ′ (𝑥) = 3𝑥 2 + 6𝑥.

Határozzuk meg a zérushelyét: 3𝑥 2 + 6𝑥 = 0.

Ezt megoldva a következőt kapjuk: 𝑥1 = 0 és 𝑥2 = −2.

7. Konvexitás, inflexiós pont:

Írjuk fel a függvény második deriváltját: 𝑙 ′′ (𝑥) = 6𝑥 + 6.

Határozzuk meg a zérushelyét: 6𝑥 + 6 = 0.

Ezt megoldva a következőt kapjuk: 𝑥 = −1.

8. Foglaljuk táblázatba a derivált függvényeknél kapott eredményeket, jelöljük az előjeleket és
a függvény tulajdonságait:

𝒙 < −𝟐 𝒙 = −𝟐 −𝟐 < 𝒙 < −𝟏 𝒙 = −𝟏 −𝟏 < 𝒙 < 𝟎 𝒙=𝟎 𝟎<𝒙

𝒍′(𝒙) + 0 − − − 0 +

𝒍′′ (𝒙) − − − 0 + + +

Növekvő Csökkenő Csökkenő

Inflexiós
𝒍(𝒙) Maximum Minimum Konvex
pont
Konkáv Konkáv Konvex

Számítsuk ki ezeken a helyeken a függvényértékeket:

𝑙(−2) = 4

𝑙(−1) = 2

𝑙(0) = 0
9. Készítsük el a függvény képét:

10. Határozzuk meg a függvény értékkészletét: 𝑦 ∈ ]−∞; +∞[.

Tekintsük a 𝑡(𝑥) = 𝑥 4 − 𝑥 2 függvényt.

1. Értelmezési tartomány: 𝑥 ∈ ℝ.

2. Paritás: 𝑡(−𝑥) = 𝑥 4 − 𝑥 2 és −𝑡(𝑥) = −𝑥 4 + 𝑥 2 .

Mivel 𝑡(−𝑥) = 𝑡(𝑥) és 𝑡(−𝑥) ≠ −𝑡(𝑥), így a 𝑡(𝑥) páros és nem páratlan.

3. Periodicitás: a függvény nem periodikus.

4. Zérushely: 𝑥 4 − 𝑥 2 = 0, vagyis 𝑥1 = 0; 𝑥2 = −1 és 𝑥3 = 1.

5. Határozzuk meg a függvény határértékeit a végtelenekben:

lim (𝑥 4 − 𝑥 2 ) = +∞ lim (𝑥 4 − 𝑥 2 ) = +∞
𝑥→−∞ 𝑥→+∞

6. Monotonitás, szélsőérték:

Írjuk fel a függvény első deriváltját: 𝑓 ′ (𝑥) = 4𝑥 3 − 2𝑥.

Határozzuk meg a zérushelyét: 4𝑥 3 − 2𝑥 = 0.

√2 √2
Ezt megoldva a következőt kapjuk: 𝑥1 = 0; 𝑥2 = − ≈ −0,71 és 𝑥3 = ≈ 0,71.
2 2

7. Konvexitás, inflexiós pont:

Írjuk fel a függvény második deriváltját: 𝑓 ′′ (𝑥) = 12𝑥 2 − 2.

Határozzuk meg a zérushelyét: 12𝑥 2 − 2 = 0.

1 1
Ezt megoldva a következőt kapjuk: 𝑥1 = −√6 ≈ −0,41 és 𝑥2 = √6 ≈ 0,41.
8. Foglaljuk táblázatba a derivált függvényeknél kapott eredményeket, jelöljük az előjeleket és
a függvény tulajdonságait:

√𝟐 √𝟐 √𝟐 𝟏 𝟏 𝟏
𝒙<− 𝒙=− − < 𝒙 < −√ 𝒙 = −√ −√ < 𝒙 < 𝟎 𝒙=𝟎
𝟐 𝟐 𝟐 𝟔 𝟔 𝟔

𝒕′(𝒙) − 0 + + + 0

𝒕′′ (𝒙) + + + 0 − −

Csökkenő Növekvő Növekvő

Inflexiós
𝒕(𝒙) Minimum Maximum
pont
Konvex Konvex Konkáv

𝟏 𝟏 𝟏 √𝟐 √𝟐 √𝟐
𝟎<𝒙<√ 𝒙=√ √ <𝒙< 𝒙= <𝒙
𝟔 𝟔 𝟔 𝟐 𝟐 𝟐

𝒕′(𝒙) − − − 0 +

𝒕′′ (𝒙) − 0 + + +

Csökkenő Csökkenő Növekvő

Inflexiós
𝒕(𝒙) Minimum
pont
Konkáv Konvex Konvex

Számítsuk ki ezeken a helyeken a függvényértékeket:

√𝟐 1
𝑡 (− ) = −4
𝟐

1 5
𝑡 (−√6) = − 36

𝑡(0) = 0

1 5
𝑡 (√6) = − 36

√𝟐 1
𝑡( 𝟐 ) = −4
9. Készítsük el a függvény képét:

10. Határozzuk meg a függvény értékkészletét: 𝑦 ∈ ]−∞; 4]