Makro ZH Ultimate CTRLF

Mikro- és makroökonómia
Makroökonómia - dolgozat mintakérdések végeredménnyel

1. A pénz pénzügyi eszköz. I
2. A pénz olyan pénzügyi eszköz, amivel egy szereplő bármely rá szóló követelést meg tud
szüntetni. I
3. A pénz lényegét a cserék végrehajtásának problémájából érthetjük meg, lévén a pénz a
cserék végrehajtását könnyíti meg. H
4. A pénz lényegét a fizetés problémáján érthetjük meg, lévén a pénzt a társadalmi gazdagság
elosztásának problémáján keresztül érthetjük meg. I
5. Az Ön számláján lévő pénz – ha átutalja - minden gazdasági szereplő számára pénz. H
6. A pénzrendszer egy speciális fizetési rendszer. I
7. Egy fizetési rendszert egy társadalomban a követelések keletkezésének és megszűnésének
módja meghatároz. I
8. Fizetni egy tartozást megszűntetni. H
9. Fizetni egy követelést megszűntetni. I
10. Pénzügyi eszköz olyan eszköz, ami másnál forrás. I
11. Egy valós eszköz olyan eszköz, ami másnál forrás. H
12. Egy eszköz végső soron egy gazdasági szereplő tulajdona. I
13. Egy szereplő forrásai azt mutatják meg, hogy ennek a szereplőnek a tulajdonai milyen
forrásból származnak, azaz hogy ki az, aki a társadalmi gazdagságba annak a tulajdonnak
megfelelő gazdagságot betette. I
14. A részvény követelés. H
15. A követelés olyan pénzügyi eszköz, aminek van lejárata, azaz idővel ki kell fizetni. I
16. Fizetni követelést megszűntetni. I
17. A bank olyan gazdasági szereplő, amelyik tud pénzt teremteni. I
18. A pozitív kamat pénzben kifejezett növekedési kényszert okoz. H
19. A visszatartott banki profit nominális növekedési kényszert okoz. I
20. A modern hitelpénzrendszerben a magánbankok krematisztikus szereplők. I
21. A modern hitelpénzrendszer szükségképp ciklikusan működik, azaz a folyamatos
növekedést válságok szakítják meg. I
22. Válság olyan helyzet, amikor bizonyos gazdasági szereplők szükségképp nem tudják
végrehajtani tervüket. I
23. A túltermelési válság néven elhíresült nagy gazdasági válságnak semmi köze a termelés
volumenéhez. I
24. Amikor egy banki átutalást indítunk egy olyan szereplő számára, akinek a számlája nem a
mi kereskedelmi bankunknál van, akkor ez a másik bank pénzt teremt. I
25. Egy zárt gazdaságban az összes pénzügyi eszköz és pénzügyi forrás összege mindig nulla.
I
26. A gazdaság normális működése az az állapot, amikor minden gazdasági szereplőnek
megvan az elvi lehetősége arra, hogy megvalósítsa a tervét. I
27. A krematisztikus viselkedés azt jelenti, hogy a szereplő azért költ pénzt, hogy több
pénzbevételre tegyen szert, mint az eredeti költés. I
28. Egy krematisztikus szereplő megtakarítása szigorúan pozitív amennyiben megvalósítja
tervét. I
29. A monetáris bázis a központi bank által teremtett pénz. I
30. A pénzmultiplikátor a gazdaságban lévő teljes pénzmennyiség és a központi bank által
teremtett pénz aránya. I
31. A pénzmennyiség (M2) Magyarországon nagyságrendileg 26ezer milliárd forint volt 2017-
ben. I
32. A mai modern bankrendszerben, ha bármely kereskedelmi bank összes ügyfele elhatározza,
hogy összes pénzüket leveszik bankszámlájukról, akkor ez a bank biztos fizetésképtelen
lesz, kivéve, ha a központi bank hajlandó hitelezni neki. I
33. Amennyiben egy bank magasabb nyereséget mutat ki, mint amennyi valójában a nyeresége,
akkor több pénzt is képes teremteni. I
34. Jelenleg Európában a kötelező tartalékráta nagyságrendileg 2% körül mozog. I
35. A kötelező tartalékráta a kereskedelmi bankok számára előírt arány a kereskedelmi bankok
központi bankoknál tartott számláin lévő összeg és a nem banki szereplők kereskedelmi
bankoknál tartott számláin lévő összeg hányadosa. I
36. A modern bankrendszerben pénzt kizárólag hitelművelettel lehet teremteni egy zárt
gazdaságban. H
37. A hitelt pénzügyi eszközzel kell kifizetni. I
38. Ha a tőke fogalmát úgy definiáljuk, hogy a kalapács is tőke, akkor a kapitalizmus
megkülönböztető jellemzője nem lehet a tőke léte. I
39. Pénzügyi eszközben nem ölthet testet a társadalmi gazdagság. I
40. Ha csökkentjük a munkabért egy olyan helyzetben, amikor van olyan ember, aki szeretne
dolgozni a magasabb béren, de nem kap munkát (munkanélküli), akkor Keynes szerint nem
feltétlen csökken a munkanélküliség. I
41. A kapitalizmus legfontosabb jellemzője, hogy vannak olyan szereplők, akik azért költenek
pénzt, hogy több pénzük legyen. I
42. A pénz lehet valós eszköz (pl.: aranypénz) és pénzügyi eszköz (pl.: papírpénz) is. H
43. Zárt gazdaságban a pénz a hitelek kamatostul való visszafizetésével szűnik meg. I
44. A pénzrendszer egy olyan speciális fizetési rendszer, ahol van pénz. I
45. A pénz nem jószág. I
46. A GDP egy ország területén a rezidensek által megtermelt összes megtermelt jószág és
szolgáltatás pénzben kifejezett értéke egy időszak alatt. H
47. A flow típusú számlákon a gazdagság változását könyveljük. I
48. A jövedelem a gazdagság növekedését jelenti pénzben kifejezve. I
49. A kiadás a gazdagság csökkenését jelenti pénzben kifejezve. I
50. Minden költség kiadás. I
51. Minden pénzköltés kiadás. H
52. Minden költség költés. H
53. A beruházás csökkenti a szereplő gazdagságát. H
54. A t-edik időszaki amortizáció a t-edik időszakot megelőző beruházások t-edik időszakban
költségként elszámolt része. I
55. A termelő felhasználást beszámoljuk a GDP-be. H
56. A nominális GDP-nek növekednie kell egy kapitalista gazdaságban. I
57. A GDP-t egy zárt gazdaságban fogyasztásra és beruházásra bonthatjuk. I
58. Egy gazdaságban az összes megtakarítás mindig megegyezik az összes beruházással. I
59. Az összes pénzügyi eszköz és pénzügyi forrás összege egy zárt gazdaságban mindig nulla.
I
60. A megtakarítás a flow típusú számlák végső egyenlege. I
61. Az egyenleg egy számla két oszlopa közötti különbség. I
62. A nemzeti számvitel alaplogikája, hogy szereplők közötti kifizetéseket könyvel (ki költ
kinél), ezért van az, hogy (az amortizáció elszámolását leszámítva) ha egy számla bal
oldalára könyvelünk, akkor szükségképp valahol a jobb oldalara is kell könyvelni. I
63. A stock típusú nemzeti számlákon a gazdagság változását könyveljük. H
64. A megtakarítás és a beruházás is flow változó. I
65. A GDP Magyarországon 2017-ben nagyságrendileg 37 ezer milliárd forint volt. I
66. A GDP azért bruttó, mert nem vonjuk ki az adókat. H
67. A profit stock változó. H
68. A modern gazdaságok pénzben kifejezett növekedési kényszere megszűnne, ha a pénzügyi
rendszert megreformálnánk. H
69. Az osztalék stock változó. H
70. Monetáris bázis a központi bank által teremtett pénz. I
71. A pénzkereslet biztosan növekszik, ha a jövedelem csökken, a kamatláb csökken és az
árszínvonal nő. H
72. Ha a kormány 400 egységgel emeli az egyösszegű adókat, miközben az állami
vásárlásokat 300 egységgel szintén növeli, akkor 0 adókulcs és 20 %-os megtakarítási
hajlandóság mellett az egyensúlyi jövedelem értéke 100 egységgel csökken. I
73. A pénzmultiplikátor a nem banki szereplőknél lévő pénz és a központi bank által teremtett
pénz hányadosa.I
74. A bruttó kibocsátás (GO) nem tartalmazza a folyó termelő felhasználást. H
75. Egy zárt gazdaságban az összes pénzügyi eszköz és pénzügyi forrás összege mindig nulla.
I
76. A megtakarítási hajlandóság növekedése csökkenti a fogyasztási függvény meredekségét.
I
77. Ha a kormány 400 egységgel emeli az egyösszegű adókat, miközben az állami
vásárlásokat 320 egységgel szintén növeli, akkor 25% adókulcs és 20 %-os megtakarítási
hajlandóság mellett az egyensúlyi jövedelem értéke nem változik. I
78. A GNI mindig nagyobb, mint a GDP.H
79. Ha a jegybank növeli a pénzmennyiséget, miközben a kormány növeli az adókat, akkor a
kamatláb biztosan csökken.I
80. Egy zárt gazdaságban az összes pénzügyi eszköz értéke megegyezik a valós eszközök
értékével. H
81. A kormányzati kiadások multiplikátora és a transzferek multiplikátora megegyezik, ha
nincs jövedelemadó. H
(C) http://kgt.bme.hu/
Makroökonómia példatár
(minta)
TESZTKÉRDÉSEK
I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések
1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet

a) C + I + G + X,
b) C + I + G − T + X,
c) C + I + G + X − IM,
d) C + I + G − T + X − IM.
e) egyik válasz sem igaz.
2. A folyó termelı felhasználás értéke

a) része a GDP-nek,
b) halmozódást okoz,
c) megegyezik a hozzáadott értékkel,
d) a munkamegosztás fokának növekedésével csökken.
3. Összgazdasági szinten az elsıdleges jövedelmek összege:

a) a rendelkezésre álló jövedelem,
b) a bruttó nemzeti jövedelem,
c) a GDP,
d) a nettó hazai termék.
4. Amennyiben egy adott évben a vizsgált ország területén létrehozott elsıdleges jövedelme-
ket összegezzük, akkor kiszámoljuk az adott ország
a) bruttó kibocsátását,
b) bruttó hazai termékét,
c) bruttó nemzeti jövedelmét,
d) bruttó rendelkezésre álló jövedelmét.
5. Az értékcsökkenés (amortizáció)
a) része az NDP-nek, de nem része a GDP-nek.
b) része GDP-nek, de nem része a GNI-nek.
c) része a GDP-nek, de nem része az NDP-nek.
d) része a GDP-nek, de nem része a GNDI-nek.
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
6. A GNDI az összgazdasági szinten

a) megtermelt termékek és szolgáltatások összege
b) keletkezett elsıdleges jövedelmek összege
c) az ország állampolgárainak összes transzferjövedelme
d) rendelkezésre álló jövedelem
e) egyik válasz sem helyes
1 /45
2
7. Az alábbi megállapítások közül hamis: A külföldi munkavállalók hazautalt jövedelme
a) része a GDP-nek,
b) része a GNI-nak,
c) része a GNDI-nak,
d) része az NNDI-nak.
e) egyik elızı válasz sem helyes.
8. A makrogazdaság háromszereplıs modelljében a makrojövedelem a következıképpen ha-
tározható meg (tegyük fel, hogy a vállalati szféra nem jut transzfer jellegő jövedelemhez):
a) W+ TH + SH
b) W+ Tv + Sv
c) C+ TH + SH
d) C + Tv+ SV
e) egyik sem helyes
9. A termelıfelhasználás
a) az elhasználódott tıkeállomány pótlása
b) forrása az amortizáció
c) nem része a GDP-nek
d) a GDP és az NDP különbsége
10. Tegyük fel, hogy egy gazdaságban a nettó export (X – IM) pozitív. Ebben az esetben az
adott országra vonatkozóan biztosan érvényesül az alábbi összefüggés:
a) GDP > GNI.
b) GNI > GNDI.
c) C + I + G < GDP.
d) C + I + G > GDP
e) egyik fenti válasz sem helyes.
11. Ha az aggregált output nagyobb, mint az aggregált kiadások, akkor
a. a gazdaság konjunktúrában van,
b. a készletek a gazdaságban nınek,
c. a készletek a gazdaságban csökkennek,
d. akkor a megtakarítások nagyobbak a beruházások összértékénél.
e. egyik válasz sem helyes.
12. Egy makrogazdaságban a rendelkezésre álló jövedelmet és a GDP –t összevetve igaz,
hogy:
a) ha T > TR, akkor – egyéb tényezık változatlansága mellett – a rendelkezésre álló jö-
vedelem nagyobb, mint a GDP,
b) ha TR > T, akkor – egyéb tényezık változatlansága mellett – a rendelkezésre álló jö-
vedelem nagyobb, mint a GDP,
c) a rendelkezésre álló jövedelem minden esetben nagyobb, mint a GDP,
d) a rendelkezésre álló jövedelem minden esetben kisebb, mint a GDP.
13. Egy makrogazdaságban a GNI kisebb, mint a GDP. Ebben az esetben biztos, hogy
a) az export kisebb, mint az import,
b) több transzfer áramlik ki az országból, mint be,
c) a GNDI is kisebb, mint a GDP,
d) több tényezı jövedelem áramlik ki az országból, mint be,
2 /45
3
14. Ha egy nyitott gazdaságban az import értéke meghaladja az export értékét, akkor
a) C+ I + G < GDP, b) I > SH + SV + SÁ + SK, c) C+ I + G > GDP,
d) I < SH + SV + SÁ. e) egyik válasz sem helyes.
15. A makrogazdasági körforgás összefüggései alapján a jövedelem meghatározható:

a) Y = W+TRH – C-TH - SH,
b) Y = W + Tv + Sv - TRv,
c) Y = SH + Sv + SÁ + SK,
d) Y = C+ I + G + IM – X,
16. Tegyük fel, hogy egy gazdaságban adott idıszakban a nettó export negatív és a nemzet-
közi jövedelemáramlások összesített egyenlege szintén negatív. Ebben az esetben az adott
országra biztosan érvényesül, hogy
a) GDP > GNI b) GNI = GNDI c) SK < 0
d) C+I+G>GDP e) egyik elızı válasz sem helyes
17.A bruttó és nettó nemzetgazdasági mutatók között az a különbség, hogy

a) a bruttó az adózatlan, a nettó az adózott jövedelmeket tartalmazza,
b) a bruttó egy ország állampolgárai által bárhol a világon megtermelt, a nettó csak az
országhatáron belül megtermelt termékeket és jövedelmeket tartalmazza,
c) a bruttó a halmozott, a nettó a halmozatlan termelést jelenti;
d) a bruttó a termelési, a nettó a jövedelemadatokat tartalmazza;
18. Az SNA rendszer mutatói közötti összefüggéseket figyelembe véve egy adott évben biz-
tos, hogy:
a) GDP nagyobb, mint GNI,
b) GNI nagyobb, mint GNDI,
c) GDP nagyobb, mint GNDI,
d) GDP nagyobb, mint NNI.
19. Britney Spears májusban fellép Budapesten. A fellépésért kapott gázsija:
a. része a magyarországi GNI-nak,
b. része az USA GNDI-jének,
c. része a magyarországi GDP-nek,
d. része az USA GDP-jének.
e. az elızıek közül több válasz is helyes.
20. Rost Andrea, híres operaénekesünk a nyáron USA-ban turnézik. A fellépésekért kapott
gázsija:
a) része a magyarországi GNI-nak,
b) része az USA GNDI-jának,
c) része a magyarországi GDP-nek,
d) része az USA GDP-jének.
e) az elızıek közül több válasz is helyes.
21. Az alábbi jövedelmek közül jelölje meg azt, amelyik nem elsıdleges jövedelem:
a. kamat, b. profit, c. munkabér, d. transzfer,
e. az elızıek mindegyike elsıdleges jövedelem.
3 /45
4
22. A makrogazdasági jövedelemáramlás háromszektoros modelljében hogyan írható fel a
munkabér?
a) Munkabér = C+ SH+TRH+TH b) Munkabér = C+ SH+TRH-TH
c) Munkabér = C+ SH-TRH+TH d) Munkabér = C- SH+TRH-TH
e) Munkabér = C-SH-TRH-TH
II. Pénzpiac
1. A központi bank teremtette pénz abban különbözik a kereskedelmi bankok által teremtett
pénztıl, hogy
a. az elıbbi nem létezhet számlapénz formájában,
b. az utóbbi elfogadása nem kötelezı,
c. az elıbbi elfogadása világszerte kötelezı,
d. csak az elıbbi létezhet készpénz formájában.
e. egyik válasz sem igaz.
2. Ha a központi bank nyílt piaci mőveletekkel változtatja meg a pénzmennyiséget, akkor

a) értékpapírokat ad el a kereskedelmi bankoknak,
b) értékpapírokat vásárol külföldi kibocsátóktól,
c) a kormány visszavásárolja a korábban eladott értékpapírokat kereskedelmi bankoktól,
d) saját tıkéjének megterhelésével bocsát ki pénzt.
3. A pénzpiaci összefüggések alapján a pénzpiaci egyensúlyi kamatláb biztosan emelkedik –

minden egyéb tényezı változatlansága mellett, ha
a) a jövedelem csökken és az árszínvonal nı,
b) jövedelem nı és az árszínvonal csökken,
c) a jövedelem és az árszínvonal csökken,
d) a jövedelem és az árszínvonal nı.
4. Hazai bankrendszerünkben pénzt teremthet:

a) csak a központi bank,
b) csak a kereskedelmi bankok,
c) a nem monetáris pénzintézetek,
d) az elızı intézmények mindegyike.
5. A nominális pénzkínálat nı, ha

a) egy vállalat hitelt vesz fel a kereskedelmi bankjától,
b) egy háztartás készpénzt vesz fel a banki folyószámlájáról,
c) egy vállalat kifizeti tartozását egy másik vállalatnak,
d) egy kereskedelmi bank kamatot szed adósától.
6. Amennyiben a központi bank értékpapírokat ad el kereskedelmi bankoknak, akkor

a) nı a kereskedelmi bankok jegybanki tartaléka,
b) változik a kötelezı tartalékráta,
c) csökken a forgalomban lévı pénzmennyiség,
d) bıvül a kereskedelmi bankok hitelezési kerete.
4 /45
5
7. A központi bank csökkenti a nominális pénzkínálatot, ha
a) növeli a kötelezı tartalékrátát.
b) nyílt piaci mőveletek keretében államkötvényeket ad el.
c) nyílt piaci mőveletek keretében államkötvényeket vásárol.
d) a) és b) válasz is helyes
e) a) és c) válasz is helyes
8. Ha a reálpénzmennyiség nı, akkor az LM görbe

a) jobbra tolódik
b) balra tolódik
c) attól függıen tolódik jobbra, vagy balra, hogy mi okozta a reálpénz mennyiség növe-
kedését
d) nem változik, hanem a görbe mentén lefelé mozdulunk el
e) nem változik, hanem a görbe mentén felfelé mozdulunk el
9. Ha határidıs (lekötött) betétünkbıl 100.000 Ft-ot kiveszünk és folyószámlánkon látra szóló

betétként helyezünk el, akkor
a) az M2 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal csökken és az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal
nı.
b) az M2 pénzmennyiség nem változik és az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nı.
c) az M2 pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség sem változik.
d) az M2 pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség egyaránt 100.000 Ft-tal nı.
10. Ha a jövedelem nı, akkor az LM görbe

a) jobbra tolódik
b) balra tolódik
c) nem változik, hanem a görbe mentén lefelé mozdulunk el
d) nem változik, hanem a görbe mentén felfelé mozdulunk el
e) egyik fenti válasz sem helyes
11. A pénz kínálata (az M1)
a) forgalomban levı bankjegyek mennyisége
b) a bankok által nyújtott hitelek mennyiségét jelenti
c) kizárólag a folyószámlapénzt jelenti
d) a készpénzt is, a folyószámlapénzt is jelenti
e) a gazdasági szereplık megtakarítását jelenti
12. Az LM görbe ………………….. értéke közti összefüggés pénzpiaci egyensúly esetén
a) a beruházások és megtakarítások
b) a reálkamatláb és megtakarítások .
c) a reálkamatláb és a jövedelem.
d) a pénzmennyiség és a jövedelem
13. A nominális pénzkínálat csökken, ha a központi bank
a. a nyílt piaci mőveletek során értékpapírokat vásárol, b. növeli a tartalékrátát,
c. növeli a diszkontrátát, d. növeli a betéti kamatokat, e. egyik elızı válasz sem helyes.
14. Amennyiben a kötelezı tartalékráta 20% és a kereskedelmi bankok jegybankpénz állomá-
nya 400 egység, akkor a bankrendszer által teremthetı pénzmennyiség:
a) 800, b) 1000, c) 1600, d) 200, e) 4000.
5 /45
6
15. Az M2 pénzmennyiségbe nem tartozik
a) az M1 pénzmennyiség,
b) a készpénz,
c) a kereskedelmi bankok jegybanki tartaléka,
d) a központi bank által kibocsátott teljes bankjegy-mennyiség.
e) egyik válasz sem helyes.
16. Egy gazdaságban a kötelezı tartalékráta 8 %. Ha egy kereskedelmi bank 6250 m Ft hitelt
akar nyújtani, akkor …… mFt jegybanki tartalékra van szüksége.
a) 250 b) 500 c) 625 d) 781,25 e) egyik válasz sem helyes.
17. Jelölje be, hogy az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a mai pénzre
a) hitelpénz,
b) a bankrendszer passzívája,
c) a nem banki szektor aktívája,
d) csak a központi bank teremtheti.
18. Amennyiben a központi bank a kötelezı tartalékrátát 20 százalékról 10 százalékra csök-

kenti, akkor készpénz hiányában
a) a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetısége 10 százalékkal nı,
b) a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetısége 10 százalékkal csökken,
c) a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetısége kétszeresére nı,
d) a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetısége felére csökken.
19. Amennyiben a makrogazdasági kibocsátás és a pénz forgási sebessége nem változik, ak-
kor a forgalomba kerülı pénz mennyiségének növelése:
a) az árszínvonalat csökkenti,
b) az árszínvonalat növeli,
c) nem hat az árszínvonalra,
d) a bankok által alkalmazott kamatlábakat növeli.
20. A kötelezı tartalékráta növelésének közvetlen hatása:

a. a pénzkereslet növekedése, b. a pénzkereslet csökkenése,
c. a pénzkínálat növekedése, d. a pénzkínálat csökkenése,
e. a kamatláb csökkenése.
21. A pénzkereslet nem más, mint

a) az a pénzmennyiség, amit el akarunk költeni,
b) az a pénzmennyiség, amit az emberek tartani kívánnak,
c) a pénz befektetésére irányuló törekvés,
d) az állam által tartalékolni kívánt pénzmennyiség.
22. A mennyiségi pénzelmélet alapegyenlete:

M
a) = V ; b) Y = C + I + G ; c) M.V = P.Y
P.Y
d) M 0 .V = P.Y , ahol M 0 a jegybankpénz; e) egyik elızı válasz sem helyes
6 /45
7
23. A pénzkereslet egyenlete lehet:
M
a) = V ; b) Y = C + I + G ; c) M = P.Y + h.r
P.Y
d) M.V = P.Y + h / r ; e) egyik elızı válasz sem helyes
24. A nominális pénzkínálat nı a kétszintő bankrendszerben, ha

a) egy vállalat hitelt vesz fel a jegybanktól,
b) egy háztartás készpénzt vesz fel a banki folyószámlájáról,
c) egy vállalat kifizeti tartozását egy másik vállalatnak,
d) egy kereskedelmi bank kamatot szed adósától.
III. Árupiac
1. Egy kétszereplıs gazdaság árupiacán érvényesülı kiadási multiplikátor

MPC 1 1
a) − b) c)
1 − MPC 1 − MPC 1 − MPS
MPS
d) . e) egyik válasz sem igaz.
1 − MPC
2. A megtakarítási függvény meredeksége azt mutatja meg, hogy a fogyasztók

a) a jövedelmük hány százalékát kívánják megtakarítani,
b) a pótlólagos jövedelemegység hányad részét fordítanák fogyasztói beruházásokra,
c) minden újabb jövedelemegység hány százalékát szándékozzák megtakarítani,
d) a jövedelem egy százalékos változásakor a fogyasztás hány százalékkal fog változni.
3. Kétszereplıs gazdaságban a tervezett beruházás ..…... egyenlı a tervezett megtakarítással.

a) bármely jövedelemszinten
b) csak a teljes foglalkoztatást biztosító jövedelemszinten
c) csak az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszinten
d) csak a pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatláb mellett
e) minden esetben
4. A tervezett beruházások nınek, ha

a) nınek a tervezett megtakarítások
b) nı a jövedelem
c) javulnak a profitkilátások
d) az elızıekben felsorolt esetek bármelyikében
e) egyik elızı válasz sem helyes
5. Ha 50 000 Ft jövedelem esetén a háztartási szektor ennek 80 %-át elfogyasztja, akkor pozi-
tív autonóm fogyasztást és lineáris fogyasztási függvényt feltételezve keynesiánus gazda-
ságban
a) fogyasztási határhajlandóság kisebb, mint 0,8
b) a fogyasztási határhajlandóság nagyobb, mint 0,8
c) a fogyasztási határhajlandóság 0,8
d) az autonóm fogyasztás nagyságától függıen az elızıek bármelyike elıfordulhat
e) ennyi információból semmiféle következtetést nem tudunk levonnia fogyasztási ha-
tárhajlandóság alakulására vonatkozóan
7 /45
8
6. Ha az állam a kormányzati vásárlások növekményét a nettó adók emelésével fedezi, akkor ez a
lépés a jövedelem-kiadási (adókulcs nélküli) modellben bizonyosan
a) nem érinti az egyensúlyi jövedelmet.
b) a kormányzati vásárlások növekedésével azonos mértékben növeli az egyensúlyi jövedelmet.
c) a kormányzati vásárlások növekedésénél nagyobb mértékben növeli az egyensúlyi jövedel-
met.
d) a kormányzati vásárlások növekedésével kisebb mértékben növeli az egyensúlyi jövedelmet.
e) csökkenti az egyensúlyi jövedelmet.
7. A z IS görbe ………………….. értéke közti összefüggés árupiaci egyensúly esetén

a) a beruházások és a megtakarítások
b) a reálkamatláb és a megtakarítások .
c) a reálkamatláb és a beruházások.
d) a reálkamatláb és a jövedelem
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
8. Az IS görbe meredekebbé válik
a) a fogyasztási határhajlandóság növekedésével.
b) a pénzkereslet kamat-érzékenységének csökkenésével
c) a beruházások kamat-érzékenységének csökkenésével.
d) mindegyik fenti változás következtében
e) egyik fenti esetben sem
9. Ha az árszínvonal és a nominális pénzkínálat egyaránt 15 százalékkal nı, akkor
a) az LM görbe jobbra-lefelé tolódik; miközben az AD változatlan
b) az AD görbe jobbra-felfelé tolódik, miközben LM változatlan;
c) az IS és LM is jobbra tolódik, miközben az AD változatlan;
d) az IS és az AD egyaránt jobbra-felfelé tolódik.
10. Ha egy gazdaság fogyasztási függvénye lineáris és a zérus jövedelem mellett létezik pozi-
tív fogyasztási kereslet, valamint MPC = 0,8, akkor
a. a kiadási multiplikátor = 4,
b. a beruházási multiplikátor = 5,
c. MPS = 0,1
d. a fogyasztási hányad = 0,8.
11. A kormány adócsökkentéssel
a) növeli a felhasználható jövedelmet, ezért nı a termelés és csökken a piaci kamatláb,
b) ösztönzi a vásárlásokat, amelyek a beruházásokon keresztül csökkentik a kamatlábat,
c) növeli a keresletet, ösztönzi a termelést, amely a pénzpiacon keresztül azonban a ka-
matláb növelését váltja ki,
d) javít az állami költségvetés helyzetén.
12. A transzferek multiplikátorának értéke nı, ha
a) a megtakarítási határhajlandóság nı,
b) a megtakarítási határhajlandóság csökken,
c) az autonóm fogyasztás nı,
d) az autonóm fogyasztás csökken.
8 /45
9
13. Amennyiben a kormányzat a háztartásnak 100 egységnyi transzfert fizet, akkor ez a ház-
tartási szektor fogyasztási keresletét
a. 100 egységgel növeli,
b. 100 egységgel csökkenti,
c. 100 egységnél kisebb mértékben növeli,
d. 100 egységnél nagyobb mértékben csökkenti.
e. egyik elızı válasz sem helyes.
14. Amennyiben a makrojövedelem nı, akkor ennek közvetlen hatása, hogy

a) nı a fogyasztás,
b) nı a beruházás,
c) nı a megtakarítás.
d) az a és c válasz is helyes.
15. Az IS-LM-modell segítségével

a) az árupiac és a munkapiac kölcsönhatása írható le,
b) a pénzpiac és az árupiac kapcsolatrendszere jellemezhetı,
c) a pénzpiacon kialakuló infláció és a munkapiacon megfigyelhetı munkanélküliség ér-
telmezhetı,
d) a pénzpiac árszínvonal-meghatározó szerepe tisztázható.
16. Az IS-görbe jobbra tolódása jelezheti, hogy

a) a gazdaságban csökkent az aggregált kereslet,
b) a kormány növelte a háztartásoknak juttatott transzfer-kifizetéseket,
c) nıtt a forgalomban lévı pénzmennyiség,
d) várhatóan nıni fog a munkanélküliség.
17. Ha az állami beruházásokat értékpapírok eladásából finanszírozzák, akkor

a) az LM görbe jobbra tolódik,
b) az IS görbe balra tolódik,
c) az LM görbe balra tolódik,
d) a kamatláb nıni fog.
18. Az árszínvonal növekedése felfelé tolja a

a) a beruházási függvényt,
b) az LM-görbét,
c) az aggregált makrokeresleti görbét,
d) a fogyasztási függvényt.
19. Az IS-LM rendszerben az autonóm adó csökkenése

a) csökkenti a piaci kamatlábat,
b) növeli a piaci kamatlábat,
c) nem hat a piaci kamatlábra,
d) attól függıen növeli, vagy csökkenti a piaci kamatlábat, hogy a beruházási vagy a
pénzkereslet reagál erısebben az adó változására.
9 /45
10
20. A Say törvény azt mondja ki, hogy a gazdaságban
a) a reáljövedelem csak a kínálati oldaltól függ, s a reálkibocsátás változásai maguk után
vonják a reálkereslet ugyanolyan irányú és mértékő változásait,
b) a reáljövedelem csak a keresleti oldaltól függ, s a reálkereslet változásai maguk után
vonják a reálkibocsátás ugyanolyan irányú és mértékő változásait,
c) a reáljövedelem nagyságát a keresleti és kínálati oldal kölcsönhatása alakítja ki,
d) a reáljövedelem nagyságát általában a kínálati oldal határozza meg, kivéve a beruhá-
zási és likviditási csapda esetét, amikor az összkeresleté a meghatározó szerep.
21. Az alábbi autonóm tényezık jövedelmi multiplikátora abszolút értékben megegyezik az

IS-LM rendszerben:
a) az autonóm fogyasztásé és a kormányzati vásárlásoké,
b) az autonóm fogyasztásé és a transzfereké,
c) fogyasztási és megtakarítási határhajlandóságé,
d) kormányzati vásárlásoké és az autonóm adóé.
22. Egy gazdaság keresleti oldalát az IS-LM modell írja le. Tegyük föl, hogy a jegybank nö-
veli a nominális pénzkínálatot. Ennek hatása
a) a jövedelem csökkenése, a kamatláb emelkedése.
b) változatlan jövedelem mellett a kamatláb esése.
c) a jövedelem növekedése, a kamatláb emelkedése.
d) a jövedelem növekedése, a kamatláb esése.
e) a jövedelem változatlan kamatláb melletti növekedése
23. Az aggregált kereslet nı (az AD görbe jobbra mozdul), ha

a) kormányzati vásárlások nınek
b) az árszínvonal kínálati okok miatti csökken
c) az adók nınek
d) a fenti esetek mindegyikében
e) egyik elızı esetben sem
24. Amennyiben a makrogazdasági jövedelem nagyobb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító

jövedelemszint, akkor
a) az árukészletek nıni fognak,
b) az árukészletek csökkenni fognak,
c) az árukészletek nem változnak,
d) az árupiacon túlkereslet van.
25. Egyensúlyi jövedelem esetén egy háromszereplıs zárt gazdaságban

a) a beruházások értéke megegyezik a magánszféra (háztartások és vállalatok) megtaka-
rításainak értékével,
b) a beruházások értéke megegyezik a magánszféra és az állami megtakarításainak ösz-
szegével,
c) a beruházások értéke megegyezik a költségvetési deficit (abszolút értékének) összegé-
vel,
d) a beruházások értéke biztosan nagyobb, mint a magánszféra megtakarításainak értéke.
10 /45
11
26. Az adómultiplikátor
a) negatív elıjelő,
b) pozitív elıjelő,
c) nagyobb, mint a kormányzati kiadások multiplikátora,
d) kisebb, mint a kormányzati kiadások multiplikátora, de nagyobb, mint a magánberu-
házások multiplikátora.
27. Változatlan makrogazdasági jövedelemszint mellett a háztartási szektor megtakarítási
határhajlandóságának növekedése
a) az árupiacon túlkeresletet okoz
b) növeli az egyensúlyi jövedelmet
c) csökkenti a háztartás árupiaci keresletét
d) növeli a háztartási szektor pénzkeresletét
28. Ha a megtakarítási határhajlandóság nı, akkor
a) a fogyasztási függvény párhuzamosan följebb tolódik,
b) a fogyasztási függvény párhuzamosan lefelé tolódik,
c) a beruházási multiplikátor értéke nı.
d) Az a) és c) válasz is helyes.
29. Változatlan makrogazdasági jövedelemszint mellett a háztartási szektor megtakarítási
határhajlandóságának növekedése
a) az árupiacon túlkeresletet okoz
b) növeli az egyensúlyi jövedelmet
c) csökkenti a háztartás árupiaci keresletét
d) növeli a háztartási szektor pénzkeresletét
30. A fogyasztási határhajlandóság növekedése
a) csökkenti a kormányzati kiadások multiplikátorának hatását,
b) növeli az adó-multiplikátor hatását,
c) csökkenti a magánszektor beruházásának multiplikátor hatását,
d) csökkenti az AE görbe meredekségét.
e) mindegyik elızı válasz helyes
31. Amennyiben a kormányzat 100 egységgel növeli vásárlásait és az egyösszegő adókat,
akkor 75%-os fogyasztási határhajlandóság és 0% adókulcs mellett
a) a makrojövedelem 400 egységgel nı,
b) a makrojövedelem 200 egységgel nı,
c) a makrojövedelem 100 egységgel nı,
d) a makrojövedelem 100 egységgel csökken.
32. Ha a reáljövedelem nı, akkor a tervezett kiadások
a) emelkednek, mert nı a beruházási kereslet,
b) emelkednek, mert nınek az adóbevételek és így a kormányzati vásárlások is,
c) emelkednek, mert nı a fogyasztási kereslet,
d) emelkednek, mert nınek a megtakarítások s így a beruházások is.
11 /45
12
33.Jelölje meg, hogy az alábbi ábrán megjelölt két pontot (A és B) mi jellemzi az IS-LM mo-
dellben az árupiac és pénzpiac vonatkozásában?
r
•
•
•A
•B
Y
a) Az A pontban árupiaci és pénzpiaci túlkereslet, a B pontban árupiaci és pénzpiaci túl-
kínálat,
b) Az A pontban árupiaci túlkereslet és pénzpiaci túlkínálat, a B pontban árupiaci és
pénzpiaci túlkereslet,
c) Az A pontban pénzpiaci és árupiaci túlkínálat, a B pontban árupiaci és pénzpiaci
túlkereslet,
d) Az A pontban pénzpiaci és árupiaci túlkínálat, a B pontban árupiaci és pénzpiaci
túlkereslet jellemzi,
34. A következı ábra egy árupiacot jellemzi.
AE
C (Y − T ) + I + G
AE e
P1
P2
Y
∗ e
0 Y Y
α) Az Y ∗ jövedelemszint mellett
a) a piaci egyen- b) a piacon c) a piacon túl- d) a piacon túl- e) egyik sem.
súlyban van túlkereslet van, kínálat van, kínálat van,
amelynek mér- amelynek mér- amelynek mér-
téke P1 P2 * téke AE e P2 téke 0P1
β) Ha az aggregált kiadások P1 P2 -vel nınek, akkor a piac egyensúlyát mutató jövedelem-
szint
a) Y ∗ -nál ki- b) Y ∗ -nál na- c) pontosan Y ∗ d) mindenkép- e) egyik sem.
e e
sebb gyobb, de Y - pen Y -nél na-
nél kisebb gyobb
12 /45
13
IV. Infláció és munkanélküliség
1. Inflációnak nevezzük
a) az árszínvonal tartós emelkedését,
b) a pénz folyamatos leértékelését,
c) azt az árszínvonal-emelkedést, amelyet nem az állam váltotta ki,
d) a külföldrıl begyőrőzı árszínvonal-emelkedését.
2. Keresleti inflációt válthat ki

a) az autonóm fogyasztás csökkenése,
b) a termelési tényezık drágulása,
c) az autonóm beruházások csökkenése,
d) a tartalékráta csökkenése.
3. Vágtató infláció esetén

a. nominálkamat magas, a reálkamat magas,
b. a nominálkamat magas, a reálkamat alacsony,
c. a nominálkamat alacsony, a reálkamat magas,
d. a nominálkamat alacsony, a reálkamat alacsony.
4. A rövid távú módosított Phillips-görbe szerint

a) átváltás van a munkanélküliség és az infláció között.
b) minél magasabb a munkanélküliségi ráta, annál nagyobb az inflációs ráta.
c) minél magasabbak a nominálbérek, annál nagyobb a munkanélküliségi ráta
d) minél magasabbak a nominálbérek, annál nagyobb az inflációs ráta
5. Válassza ki, melyik helyes!

a. Az infláció a pénz elértéktelenedését jelenti.
b. Az infláció rendszerint az árszínvonal tartós növekedésében nyilvánul meg.
c. Az infláció a megszerzett jövedelmek újraelosztásával jár együtt.
d. Mindegyik elızı válasz helyes.
e. Egyik elızı megállapítás sem helyes.
6. Döntse el, hogy az inflációra vonatkozóan melyik állítás igaz!

a) A keresleti infláció esetén nı az árszínvonal, de a jövedelem is nı.
b) A keresleti infláció esetén nı az árszínvonal, de csökken a jövedelem.
c) A kínálati inflációt kiválthatják a kormány túlzott kiadásai.
d) A kínálati infláció független a termelési költségektıl.
e) Egyik sem igaz.
7. A munkanélküliség csökkenthetı
a) az iskolai tanulás idejének növelésével,
b) a nominális bérek növelésével,
c) anti-inflációs politikával – feltéve, hogy a szóban forgó gazdaságra a Phillips-görbe
érvényes,
d) a tıkeállomány csökkentésével.
13 /45
14
8. A munkanélküliségi ráta
a) a munkanélküliek számának és az aktív népesség számának hányadosa.
b) a munkanélküliek számának és a munkaképes lakosság létszámának hányadosa.
c) a munkanélküliek számának és a foglalkoztatottak számának hányadosa.
d) a munkanélküliek számának és az inaktív népesség számának hányadosa
9. Amennyiben a reálbér eltér az egyensúlyi reálbértıl és a nominálbérek rögzítettek, akkor
a. az árszínvonal emelkedésével nı a makrogazdasági kibocsátás,
b. az árszínvonal emelkedésével csökken a makrogazdasági kibocsátás,
c. a foglalkoztatottak létszámát a munka kínálata határozza meg,
d. a kibocsátás csak a technológia fejlesztésével növelhetı.
10. A béralku eredményeként konstans nominálbérek mellett alakul ki a munkapiaci egyen-
súly. Az árszínvonal emelkedése ekkor
a) növeli a foglalkoztatottak számát,
b) csökkenti a foglalkoztatottak számát,
c) nem változtatja meg a foglalkoztatottak számát,
d) növelheti és csökkentheti is a foglalkoztatottak számát a háztartási szektor döntésétıl
függıen.
11. Feltéve, hogy a munkapiacon pillanatnyilag érvényesülı árszínvonal és rögzített nominál-
bérek mellett a gazdaságban önkéntes és kényszerő munkanélküliség is létezik, akkor az ár-
színvonal emelkedése:
a) növeli a kényszerő munkanélküliséget és csökkenti az önkéntes jellegőt,
b) csökkenti a kényszerő munkanélküliséget és növeli az önkéntes jellegőt,
c) mindkét fajta munkanélküliséget növeli,
d) mindkét fajta munkanélküliséget csökkenti
12. A súrlódásos ( frikciós) munkanélküliség oka lehet
a) a munkapiaci információáramlás tökéletlensége, a munkahelykeresés idıigényessége
b) a magas minimálbér.
c) a nominálbérek rugalmatlansága.
d) a munkakínálat korlátozott mobilitása.
e) a fentiek mindegyike
13. A munkanélküliség oka lehet:
a) hogy az emberek folyton ki- és belépnek a munkaerıpiacra,
b) hogy a gazdaság válságban van,
c) hogy a munkaerı mindig a magasabb munkabérért harcol,
d) nem eléggé szakképzettek a munkát vállalni szándékozók.
e) mindegyik elızı válasz helyes.
14. Ha a munkanélküliek száma változatlan, akkor nı a munkanélküliségi ráta, ha
a) a foglalkoztatottak száma emelkedik
b) a gazdaságilag aktív népesség száma csökken.
c) az inaktív népesség száma nı, miközben az aktív népesség változatlan
d) minden elızı esetben
e) az elızıekben felsoroltak egyike sem befolyásolja a munkanélküliségi rátát
14 /45
15
15. Ha a külföldrıl beáramló munkaerı növeli a belföldi munkakínálatot, akkor
a) balra tolódik a munkakeresleti függvény és jobbra tolódik a munkakínálati függvény,
b) jobbra tolódik a munkakínálati függvény és nı az egyensúlyi reálbér,
c) jobbra tolódik a munkakeresleti függvény és az egyensúlyi reálbér csökken,
d) a munkakínálati függvény jobbra tolódik és csökken az egyensúlyi reálbér.
e) egyik sem igaz.
16. A pénzmennyiség növelésével a kormány növeli az összkeresletet és
a) csökkenti a foglalkoztatottságot,
b) növeli a költségvetési deficitet,
c) növeli a munkakínálatot,
d) csökkenti a munkanélküliséget.
17. Amennyiben egy gazdaságban munkanélküliség van és a munkakínálat állandó, akkor a
reálbér növekedése
a) csökkenti a munkakeresletet és a munkanélküliséget,
b) növeli a munkakereslet és a foglalkoztatottságot,
c) csökkenti a munkakeresletet és a foglalkoztatottságot,
d) növeli a munkakeresletet és a munkanélküliséget.
e) egyik sem igaz.
18. A nyugdíj-korhatár emelése
a) csökkenti a munkakínálatot és a reálbéreket,
b) növeli a munkakínálatot és csökkenti a nominálbéreket,
c) csökkenti a munkakeresletet,
d) növeli a munkakínálatot és a reálbérek csökkenésének irányába hat.
19. A munkanélküliség csökkentésének egyik módja
a) a vállalati adóterhek növelése,
b) a pénzmennyiség csökkenése,
c) a lakossági fogyasztás adóterheinek növelése,
d) a szociális kiadások csökkenése.
20. Rögzített nominálbérek mellett az árszínvonal növekedésének hatására
a) a makrokínálat nı,
b) a makrokínálat csökken,
c) a makrokínálat nem változik,
d) a makrokínálat nıhet is és csökkenhet is a munkapiaci helyzettıl függıen.
V. Gazdaságpolitikai eszközök
1. Expanzív költségvetési politika esetén a kamatláb emelkedik, mivel
a) a kiszorítási hatás miatt csökkennek a beruházások és ezáltal növekszik a kamatláb;
b) pénzkibocsátással finanszírozott költségvetési politika esetén a növekvı pénzkínálat
miatt emelkedik a kamatláb;
c) a növekvı adóterhek csökkentik a gazdaság szereplıinek rendelkezésére álló pénz
mennyiségét, s a kialakuló pénzpiaci túlkereslet hatására növekedni fog a kamatláb.
d) a megnövekvı jövedelem miatt növekszik a pénzkereslet, s a változatlan pénzkínálat
mellett nı a kamatláb
15 /45
16
2. A fiskális gazdaságpolitika kiszorító hatásán azt értjük, hogy
a) a fogalomban lévı pénz mennyiségének növelésével csökken a kamatláb,
b) az adók növelésének eredményeként csökken a költségvetési deficit mértéke,
c) a kormányzati áruvásárlások növelése csökkenti a beruházási keresletet,
d) a profitvárakozások romlása csökkenti a vállalati szektor beruházási keresletét.
3. Restriktív monetáris politika következménye:
a) az AD görbe jobbra tolódik,
b) az AS görbe balra tolódik,
c) az IS görbe balra tolódik,
d) az LM görbe jobbra tolódik.
4. Egy kormány célja a makrokereslet növelése. Abban az esetben, ha a pénzpiac viszonylag
rugalmatlan, akkor inkább
a. a költségvetési politika eszközeit érdemes alkalmazni,
b. a monetáris politika eszközeit érdemes alkalmazni,
c. antiinflációs gazdaságpolitikát érdemes alkalmazni,
d. bármelyik gazdaságpolitika ugyanolyan hatékonysággal alkalmazható.
5. Magas munkanélküliség mellett a „helyes” költségvetése politika:
a) az állami kiadások csökkentése és/vagy az adók növelése, hogy növelje a makrokeres-
letet,
b) az állami kiadások növelése és/vagy az adók csökkentése, hogy növelje a makrokeres-
letet,
c) az állami kiadások növelése és/vagy az adók csökkentése, hogy csökkentse a makro-
keresletet,
d) az állami kiadások csökkentése és/vagy az adók növelése, hogy csökkentse a makro-
keresletet.
6. Magas munkanélküliség mellett a „helyes” pénzügyi politika:
a) csökkenteni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel csökkenteni a makrokeresletet,
b) csökkenteni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel növelni a makrokeresletet,
c) növelni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel csökkenteni a makrokeresletet,
d) növelni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel növelni a makrokeresletet.
7. Ha a kormány vásárlásait ugyanolyan mértékben növeli, mint az autonóm adókat, akkor
a) az IS-görbe helyzete nem változik,
b) az AS-görbe jobbra tolódik,
c) az IS-görbe balra tolódik,
d) az AD-görbe jobbra tolódik.
8. A transzferkifizetések növelése az AD-AS rendszerben
a) makrokeresleti görbét jobbra tolja,
b) a makrokeresleti görbét balra tolja,
c) a makrokínálati görbét jobbra tolja,
d) a makrokínálati görbét balra tolja.
16 /45
17
9. Az alábbi gazdaságpolitikai intézkedések közül melyiknek van kamatlábnövelı hatása:
a) költségvetési deficit csökkenése,
b) a kötelezı tartalékráta csökkentése,
c) a jegybank értékpapír-vásárlása,
d) az adó növelése.
10. Amennyiben a kormányzat növelni kívánja a gazdaság outputját, akkor:
a) a jegybankon keresztül növeli a forgalomban lévı pénz mennyiségét,
b) csökkenti az adókat,
c) növeli a transzfereket.
d) az elızıek közül bármelyik eszköz növeli az outputot
11. Rögzített nominálbérek mellett az árszínvonal növekedésének hatására
12. Rögzített nominálbérek mellett a foglalkoztatás növekedésének hatására
13. Az IS görbe annál ……………., és így a fiskális politika annál ………., minél nagyobb a
beruházások kamatérzékenysége.
a) meredekebb, hatékonyabb;
b) meredekebb, kevésbé hatékony;
c) laposabb, hatékonyabb;
d) laposabb, kevésbé hatékony
e) a beruházások kamatérzékenységének semmi köze az IS görbéhez
14. Egy gazdaság keresleti oldalát az IS/LM modell írja le. Az állam növelni szeretné a fog-
lalkoztatást, de változatlan kamatláb mellett. Milyen gazdaságpolitikai kombináció biz-
tosíthatja ezt (tegyük fel, hogy az IS és LM a szokásos alakú)?
a) Expanzív fiskális politika és restriktív monetáris politika együttes alkalmazása.
b) Expanzív fiskális politika és expanzív monetáris politika együttes alkalmazása.
c) Restriktív fiskális politika és expanzív monetáris politika együttes alkalmazása.
d) Restriktív fiskális politika és restriktív monetáris politika együttes alkalmazása.
e) Önmagában az expanzív fiskális politika minden esetben elegendı
15. Az adócsökkentés által kiváltott folyamat sorrendje

a) adócsökkentés → jövedelemcsökkentés → árupiaci túlkínálat → árszínvonal-
csökkenés,
b) adócsökkentés → keresletnövekedés → árszínvonal-emelkedés,
c) adócsökkentés → felhasználható jövedelem nı → fogyasztási kereslet nı → beruházási
kereslet nı → jövedelemnövekedés,
d) adócsökkentés → felhasználható jövedelem nı → adóterhek növekedése.
e) egyik sem igaz.
17 /45
18
16. Ha egy kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, amelyre jellemzı, hogy
a kormányzati vásárlások ≥ a jövedelemadó mértéke = a háztartási szektornak juttatott transzferek,
akkor a korábbi helyzethez képest
a) az egyensúlyi jövedelem nı,
b) a felhasználható jövedelem változatlan,
c) az adómultiplikátor nagyobb, mint a beruházási multiplikátor.
d) minden eddigi válasz igaz.
17. A kormányzat egyensúlyban lévı költségvetés megırzése mellett növelni kívánja a mak-
rogazdaság kibocsátását 500 egységgel. Ennek érdekében 80 %-os fogyasztási határhajlan-
dóság mellett
a) 400-al emeli az adókat és a transzfereket is,
b) 60-al emeli a kormányzati kiadásokat és 50-el a transzfereket,
c) 100-al emeli a kormányzati kiadásokat és az adókat is,
d) 100-al növeli a kormányzati kiadásokat és 50-el csökkenti az adókat.
18. Ha a kormány vásárlásait ugyanolyan mértékben növeli, mint az autonóm adókat, akkor –
a többi tényezı változatlansága mellett –
a) az IS-görbe helyzete nem változik, b.) az IS-görbe meredeksége változik,
c) az IS-görbe balra tolódik, d) az AD-görbe jobbra tolódik,
19. Restriktív pénzpolitika azt jelenti, hogy
a) csökkentik a kamatlábat → csökken a pénzmennyiség → csökken a kereslet → csök-
ken a jövedelem,
b) a központi bank vásárol állami értékpapírokat → csökken a pénzmennyiség → csök-
ken a kereslet → csökken a jövedelem,
c) a jegybank növeli a kötelezı tartalékrátát → csökken a pénzmennyiség → csökken a
kereslet → csökken a jövedelem,
d) a jegybank vállalkozók által kibocsátott értékpapírokat ad el → csökkenti a saját hite-
lezési lehetıségeit → csökken a pénzmennyiség → csökken a kereslet → csökken a
jövedelem.
e) egyik sem igaz.
20. Ha a kormány növeli az áruvásárlásra szánt kiadásait, akkor
a. nı a kereslet, a forgalomban lévı pénzmennyiség és a piaci kamatláb,
b) nı a kereslet és a piaci kamatláb, a forgalomban lévı pénzmennyiség pedig változat-
lan marad,
c) csökken a kereslet és a kamatláb, de nı a forgalomban lévı pénzmennyiség,
d) csökken a kereslet és a pénzmennyiség, de nı a piaci kamatláb.
21. Mi az expanzív pénzpolitika hatásmechanizmusa?
a) Nı a pénzmennyiség → nı a kamatláb → csökken a beruházás → nı a jövedelem.
b) Nı a pénzmennyiség → csökken a kamatláb → nı a beruházás → nı az árupiaci ke-
reslet → nı a termelés és a jövedelem.
c) Nı a pénzmennyiség → nı a fogyasztási kereslet → nı az összkereslet → nı a terme-
lés → nı a jövedelem.
d) Csökken a pénzmennyiség → csökken a piaci kamatláb → nı a beruházási kereslet →
nı az összkereslet és a jövedelem.
18 /45
19
22. A kormányzat egyensúlyban lévı költségvetés megırzése mellett növelni kívánja a mak-
rogazdaság kibocsátását. Ennek érdekében
a) azonos mértékben emeli az adókat és a transzfereket,
b) azonos mértékben emeli a kormányzati kiadásokat és a transzfereket,
c) azonos mértékben emeli a kormányzati kiadásokat és az adókat,
d) azonos mértékben csökkenti a kormányzati kiadásokat és az adókat.
23. Expanzív költségvetési politika esetén a kamatláb emelkedik, mivel

a) a kiszorítási hatás miatt csökkennek a beruházások és ezáltal növekszik a kamatláb;
b) pénzkibocsátással finanszírozott költségvetési politika esetén a növekvı pénzkínálat
miatt emelkedik a kamatláb;
c) a növekvı adóterhek csökkentik a gazdaság szereplıinek rendelkezésére álló pénz
mennyiségét, s a kialakuló pénzpiaci túlkereslet hatására növekedni fog a kamatláb.
d) a megnövekvı jövedelem miatt növekszik a pénzkereslet, s a változatlan pénzkínálat
mellett nı a kamatláb
e) a kereslet növekedése növeli az árszínvonalat, ami megemeli a kamatlábat
24. Az alábbi gazdaságpolitikai intézkedések közül melyiknek van kamatlábnövelı hatása:

a) költségvetési deficit csökkenése,
b) a kötelezı tartalékráta csökkentése,
c) a jegybank értékpapír-vásárlása,
d) az adó csökkentése.
25. Egy gazdaság keresleti oldalát az IS/LM modell írja le. Az állam növelni szeretné a fog-
lalkoztatást, de csökkenı kamatláb mellett. Milyen gazdaságpolitikai kombináció biztosít-
hatja ezt (tegyük fel, hogy az IS és LM a szokásos alakú)?
a) Expanzív fiskális politika és restriktív monetáris politika együttes alkalmazása.
b) Expanzív fiskális politika és expanzív monetáris politika együttes alkalmazása.
c) Restriktív fiskális politika és expanzív monetáris politika együttes alkalmazása.
d) Restriktív fiskális politika és restriktív monetáris politika együttes alkalmazása.
e) Önmagában az expanzív fiskális politika minden esetben elegendı
26. Amennyiben a kormány a fiskális gazdaságpolitika eszközeit felhasználva – deficites

költségvetés mellett – gazdaságélénkítı programba kezd, akkor
a) csökkenti a költségvetési deficitet,
b) csökkenti a transzferkifizetéseket,
c) növeli a kormányzati áruvásárlásokat,
d) növeli az adókat,
27. Tegyük fel, hogy a vállalkozókat az állam egy új béradó bevezetésével sújtja. Ennek mak-
rogazdasági hatása, hogy
a) növekszik a munkakínálat,
b) a munkakeresleti görbe változatlansága mellett alakul ki az új munkapiaci egyensúly,
c) változatlan munkakínálat esetén csökken a reálbér,
d) növekszik a reálbér.
e) egyik sem igaz.
19 /45
20
28. Az alábbi intézkedések közül melyik nem tartozik a fiskális politikához?
a) adónövelés,
b) szociális kiadások csökkentése,
c) kamatemelés,
d) állami beruházások növelése.
29. Az alábbi ábra egy zárt gazdaság IS-LM modelljét mutatja. A kiinduló helyzetben az egyensúlyi
reálkamatláb-jövedelem kombinációt az A pont jelzi. Bizonyos gazdaságpolitikai változások hatásá-
ra az egyensúlyi reálkamatláb-jövedelem kombináció rövid távon az ábrán jelölt B pontba került.
r
IS2 IS1 LM2 LM1
B
A
0 Y
29.1. Az ábrázolt gazdaságpolitikai változások lehettek

a) a kormányzati vásárlások és a nominális pénzmennyiség csökkentése,
b) adók csökkentése, és az így keletkezı költségvetési deficitet pénzkibocsátással történı fedezé-
se,
c) a kormányzati vásárlások növelése, amit adóemeléssel fedezték, miközben a pénzmennyiség
csökkent,
d) a kormányzati transzferek és a pénzmennyiség növelése,
29.2. Az ábrázolt változások következménye

a) a beruházások és a fogyasztás növekedése.
b) a beruházások és a fogyasztás csökkenése.
c) a beruházások növekedése és a fogyasztás csökkenése.
d) a beruházások csökkenése és a fogyasztás növekedése.
e) nem állapítható meg.
VI. Külföld
1. A BP-görbe feletti pontok azt jelentik, hogy
a) a fizetési mérleg deficites,
b) a folyó fizetési mérleg egyensúlyban van,
c) deviza-túlkínálat jellemzi a gazdaságot,
d) a gazdaságban rögzítettek az árfolyamok.
2. A rögzített árfolyam rendszerének alkalmazása feltételezi, hogy
a) a kormány árupiaci beavatkozásokat alkalmaz,
b) a központi bank a kamatláb-politikával stabilan tartja a valutaárfolyamot,
c) a központi bank a deviza túlkeresletét, illetve túlkínálatát eltünteti,
d) a gazdaság egy többoldalú szerzıdés-rendszerén belül mőködik.
20 /45
21
3. A nyitott gazdaság IS görbéje balra tolódik, ha ceteris paribus
a) a központi bank leértékeli a hazai valutát.
b) a külföldi árszínvonal gyorsabban nı a hazai árszínvonalnál.
c) az ország fı külkereskedelmi partnereinél recesszió következik be, és így visszaesik
az export.
d) emelkedik a hazai reálkamatláb és ezért visszaesnek a beruházások.
4. Egy nyitott gazdaságban, fix árfolyam mellett a jövedelem nem növelhetı

a) a kormányzati kiadások növelésén alapuló expanzív gazdaságpolitikával
b) az adók csökkentésén alapuló expanzív gazdaságpolitikával
c) expanzív monetáris politikával
d) a beruházások ösztönzésén alapuló gazdaságpolitikával
e) egyik fenti esetben sem
5. Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban

a) a hazai pénzkínálat nı, ezért az LM görbe jobbra tolódik
b) a hazai pénzkínálat csökken, ezért az LM görbe balra tolódik
c) a hazai valuta felértékelıdik, ezért a BP görbe jobbra tolódik
d) fix árfolyam esetén sem az LM, sem a BP görbe nem változik
6. A nemzetközi fizetési mérleg

a) a külkereskedelmi mérleg része,
b) az országba bejövı és kiáramló pénz összessége,
c) nem tartalmazza a külföldnek nyújtott szolgáltatások egyenlegét,
d) csak a nemzetközi tıkemozgásokat tartalmazza.
7. Ha valamely ország vállalkozóinak az egységnyi külföldi valutáért többet kell fizetniük

saját valutájából, akkor
a) a vállalkozók exportja nı,
b) a vállalkozók importja nı,
c) a külkereskedelmi tevékenység változatlan formában folytatódik.
d) minden eddigi válasz igaz.
e) egyik sem igaz.
8. Ha a belföldi kamatláb nagyobb, mint a külföldi kamatláb, akkor

a) nı az áruexport,
b) csökken az áruimport,
c) nı a tıkeimport,
d) csökken a tıkeimport.
e) egyik sem igaz.
9. Ha egy ország a valutáját leértékeli, akkor

a) csökken az exportja,
b) romlik a kereskedelmi mérlege – akkor is, ha az import csökken
c) több hazai terméket tudnak külpiacokon értékesíteni
d) olcsóbbak lesznek a külföldi termékek.
e) egyik sem igaz.
21 /45
22
10. Ha a belföldi reálkamatláb magasabb, mint a külföldi reálkamatláb, akkor
a) javul a hazai gazdaság devizamérlege,
b) javul a külföldi partner devizamérlege,
c) nı a hazai gazdaságban a valutakereslet,
d) több pénzt teremtett a külföldi partner jegybankja.
e) egyik sem igaz.
11. A nyitott gazdaság IS görbéje balra tolódik, ha ceteris paribus

a) a központi bank leértékeli a hazai valutát.
b) a külföldi árszínvonal gyorsabban nı a hazai árszínvonalnál.
c) az ország fı külkereskedelmi partnereinél recesszió következik be, és így visszaesik
az export.
d) emelkedik a hazai reálkamatláb és ezért visszaesnek a beruházások.
12. Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban
a) a hazai pénzkínálat nı, ezért az LM görbe jobbra tolódik
b) a hazai pénzkínálat csökken, ezért az LM görbe balra tolódik
c) a hazai valuta felértékelıdik, ezért a BP görbe jobbra tolódik
d) fix árfolyam esetén sem az LM, sem a BP görbe nem változik
22 /45
23
Megoldások
IV. Infláció és
V. Gazdaságpo-
I. Alapfogalmak II. Pénzpiac III. Árupiac munkanélküli- V. Külföld
litikai eszközök
ség
1 c 1 d 1 b 1 a 1 d 1 c
2 b 2 a 2 e 2 d 2 c 2 c
3 c 3 d 3 c 3 b 3 e 3 c
4 b 4 e 4 d 4 a 4 b 4 c
5 c 5 a 5 a 5 d 5 b 5 b
6 d 6 c 6 b 6 a 6 d 6 b
7 a 7 d 7 d 7 a 7 d 7 a
8 b 8 a 8 c 8 a 8 a 8 c
9 c 9 b 9 b 9 a 9 a 9 e
10 c 10 d 10 b 10 b 10 d 10 a
11 b 11 d 11 c 11 a 11 a 11 c
12 b 12 c 12 a 12 a 12 a 12 c
13 d 13 b 13 c 13 e 13 d
14 c 14 c 14 d 14 b 14 b
15 b 15 d 15 b 15 d 15 b
16 a 16 b 16 b 16 d 16 a
17 e 17 d 17 d 17 e 17 b
18 e 18 c 18 b 18 d 18 d
19 b 19 b 19 a 19 e 19 c
20 a 20 d 20 a 20 a 20 b
21 d 21 b 21 a 21 b
22 c 22 c 22 d 22 c
23 d 23 a 23 d
24 e 24 a 24 d
25 b 25 c
26 a 26 c
27 c 27 c
28 e 28 c
29 c 29/1 a
30 d 29/2 b
31 c
32 c
33 b
34/α b
34/β d
23 /45
24
Mintapéldák
1. Példa
Egy gazdaság adataiból a következıket ismerjük:
fogyasztás: 700 (C); kormányzati kiadások: 150 (G); beruházás: 300 (I); munkabér: 710 (W)
háztartások által befizetett adó: 50 (TH); import: 300 (IM); vállalatok megtakarítása: 180 (SV)
állam megtakarítása: −10 (SÁ); külföld megtakarítása: 100 (SK).
Mennyi a GDP (Y), az export (X), a vállalatok által befizetett adó (TV), a háztartásoknak jut-
tatott transzfer (TRH) és a háztartások megtakarítása (SH)?
Megoldás: Kiadás = Bevétel

X + SK = IM ⇒ X = IM − SK = 300 − 100 = 200
Y = C + I + G + (X − IM) = 700 + 300 +150 + (200 − 300) = 1050
W + TV + SV = Y + TRV ⇒ TV = Y + TRV − W − SV = 1050 + 0 − 710 − 180 = 160
I = SH + SV + SÁ + Sk ⇒ SH = I − SV − SÁ − SK = 300 −180 − (−10) −100 = 30
C + TH + SH = W + TRH ⇒ TRH = C + TH + SH − W = 700 + 50 + 30 − 710 =70
G + TRV +TRH + SÁ = TH +TV ⇒ 150 + 70 + (−10) = 50 + 160 (ellenırzı mérleg)
Társadalmi Elszámolás Mátrixa:

Kiadás
össz. termék Vállalat Háztartás Ktgv Külföld Tıkeszámla Összesen
B GDP --- C G X I
e Vállalat Y --- TRV (SUB)
v Háztartás W --- TRH
é Ktgv TV TH ---
t Külföld IM ---
e Tıkeszámla SV SH SÁ SK ---
l Összesen
Kiadás
össz. termék Vállalat Háztartás Ktgv Külföld Tıkeszámla Összesen
B GDP --- 700 150 200 300 1350
e Vállalat 1050 --- (0) 1050
v Háztartás 710 --- 70 780
é Ktgv 160 50 --- 210
t Külföld 300 --- 300
e Tıkeszámla 180 30 −10 100 --- 300
l Összesen 1350 1050 780 220 300 300
2. példa
Egy ország nemzeti számláiból a következı adatokat ismerjük:
összes kibocsátás (GO): 1400 bruttó beruházás (Ibr): 116
termelı felhasználás (Cp): 400 kormányzati kiadások (G): 154
amortizáció (Am): 90 export (X): 240
hazaiak külföldi tıkejövedelme (XK): 20 import (IM):
280
transzfere (XTR): 60
munkajövedelme (XL): 70
külföldiek hazai tıkejövedelme (IMK): 80
transzfere (IMTR): 50
munkajövedelme (IML): 30
Mennyi a fogyasztás és a nemzetgazdasági mutatók értéke?
24 /45
25
Megoldás:
GDP = 1400 − 400 = 1000 NDP = 1000 − 90 = 910
GDP = 1000 = Y = C + Ibr + G + (X − IM) = C + 116 + 154 + (240 − 280) ⇒ C = 770
XK,L = 20 + 70; IMK,L = 80 + 30
GNI = 1000 + (20 + 70) − (80 + 30) = 980 NNI = 980 − 90 = 890
GNDI = 980 + 60 − 50 = 990 NNDI = 990 − 90 = 900
3. példa
Egy nemzetgazdaságban csak két terméket állítanak elı: számítógépet és autót. A gazdaságról
az alábbi adatok ismertek:
Számítógép Számítógép Autó Autó ára

értékesítés (db) ára értékesítés (EFt/db)
(EFt/db) (db)
1985 100 800 1000 1000
2000 1000 100 1500 2000
a) Mennyi volt a nominál GDP a két idıszakban? Mennyivel nıtt a nominál GDP a két idı-
szak között?
b) Írja fel a reál GDP értékét, ha 1985 a bázisév!
c) Hogyan változott a reál GDP 1985-ös áron számítva?
d) Írja fel a reál GDP értékét, ha 2000 a bázisév!
e) Mekkora a változás 2000-es áron?
f) Magyarázza meg az eltérést!
g) A fogyasztói árindex (1985-ös súllyal)?
h) A GDP deflátor
i) Mivel magyarázza a két árindex eltérı értékét?
Megoldás:
Célszerő a táblázatot átírni az alábbi formába:
1985 2000
értékesítés ár (EFt/db) értékesítés ár (EFt/db) p85×q85 p00×q00 p85×q00 p00×q85
(db) (db)
Számí- 100 800 1000 100 80000 100000 800000 10000
tógép
Autó 1000 1000 1500 2000 1000000 3000000 1500000 2000000
Össze- 1080000 3100000 2300000 2010000

sen
a) 1985-ben 1080000 E Ft
2000-ben 3100000 E Ft
a növekedés: (3100 000/1080 000) –1 = 1,87 azaz 187 %-kal nıtt
b) reál GDP 2000-ben = p85×q00 = 2300000
c) 1985-re 1080000 eFt
2000-re Σp85 • q00 = 800*1000+1000*1500 = 2300000 eFt
a változás: Σp85 • q00
 = ((2300000/1080000)-1)*100= 113 %
Σp85 • q85
d) reál GDP 1985-ben 2000-es árakkal = p00×q85 = 2010000
25 /45
26
e) 1985-re: 100*100+1000*2000= 2010000 eFt
2000-re: 3100000 eFt
a változás: Σp00 • q00
 = ((3100000/2010000)-1)*100= 54,2%
Σp00 • q85
f) 1985-ben a számítógépek viszonylag drágák voltak, így ha ezzel a súllyal számoljuk a
2000. év nagy mennyiségét, akkor a növekedés nagy értéket mutat. Ha viszont a 2000. évet
tekintjük bázisnak, akkor a 2000. évi nagy termelés alacsony árral, kis súllyal számít, így a
növekedés kisebbnek látszik.
g) Σp00 • q85
CPI =  = 186,1 %
Σp85 • q85
h) Σp00 • q00
GDP deflátor =  = 134,8 %
Σp85 • q00
i) A két idıszak között a számítógépek ára csökkent, az autók ára jelentısen nıtt. Mivel a
fogyasztói kosár az 1985. év fogyasztását tartalmazza, így kis súlyt kap a számítógépek ár-
csökkenése, és nagyobb súllyal szerepel a fogyasztói árindexben az autó áremelkedés. (bá-
zis idıszaki súlyok!)
A tárgyidıszaki súlyozású GDP deflátorban jobban tükrözıdik a számítógépek árcsökke-
nésének hatása az árindexre, mivel nagyobb súllyal szerepel a 2000. év fogyasztásában az
alacsonyabb árú számítógép.
4. példa
Egy gazdaságban egy kereskedelmi (üzleti) bank mérlegébıl az alábbi adatok ismertek:
A Bankmérleg P
Készpénz 100 Látra szóló betétek

Jegybanki tart. 250 2400
Ügyfélhitel 2050 …
…
A kötelezı tartalékráta mértéke: a látra szóló betétek 10 %-a. Kovács úr 1000 pénzegység
hitelért folyamodik a bankhoz, s a hitelt ügyfélkörön belül kívánja felhasználni. Számíthat-e
kedvezı válaszra a banktól?
Megoldás:
A kötelezı tartalék elıírások mellett 2400*0,1=240 jegybanki tartalék szükséges, azaz je-
lenleg 100+250= 350 tartalékból 110 szabad. Ennek terhére megadhatja a kért 1000 hitelt,
ha tudja, hogy ügyfélkörön belül használja fel azt Kovács úr. Az új helyzetben még mindig
marad 10 pénzegység szabad tartaléka.
5. példa
Egy gazdaságban a KB kereskedelmi (üzleti) bank mérlegébıl az alábbi adatok ismertek:
A kötelezı tartalékráta 10 %.
A KB bank mérlege P
Készpénz 100 Látra szóló betétek
Jegybanki tart. 200 2500
Állampapírok 300 …
Ügyfélhitel 1900
…
26 /45
27
Szabó úr 200 pénzegység hitelért folyamodik a KB bankhoz.
Megkapja-e a kért hitelt, ha várhatóan ügyfélkörön kívül szeretné felhasználni az összeget?
Megoldás:
A KB banknak jelenleg 2500*0,1= 250 pénzegység jegybanki tartalékra van szüksége. Sza-
bad tartaléka így (100+200) -250= 50 pénzegység. Ha Szabó úr ügyfélkörön kívül kívánja
hitelt felhasználni, csupán 50 pénzegységnyi hitelt tud felajánlani. Ha azonban a bank ál-
lampapírjaiból elad a jegybanknak 150 pénzegységnyit, meg tudja adni a kért 200 pénzegy-
ségnyi hitelt, s a tartalékráta elıírás sem sérül.
6. példa
Tegyük fel, hogy a gazdaságban a készpénz hányad (cu= készpénz/betét) 0,2 és az elıírt mi-
nimális tartalékráta (re) 10%.
a) Számítsa ki a pénzmultiplikátor értékét!
b) A jegybank 100 pénzegység ellenében értékpapírokat vásárol. Mennyivel változik ettıl a
forgalomban lévı pénzmennyiség, ha a kereskedelmi bankok fölös tartaléka zérus?
c) Írja fel a pénzkínálatot a monetáris bázis (MB) függvényében!
Megoldás:
a) KP/KBP = cu= 0,2
cu + 1 0,2+1
mm =  = =  = 4
cu+re 0,2+0,1
b) ∆MB = 100
a forgalomban levı pénzmennyiség változása = ∆MB × mm = 100 x 4 = 400
c) MS = 4×MB
7. példa
A reál GDP 3%-kal nı, a pénzkínálat 10%-kal bıvül, a pénz forgási sebessége konstans és a
reálkamatláb 5%-os. Mekkora az inflációs ráta és a nominális kamatláb?
Megoldás
MV = PY ⇒ P =7 ⇒ i =r+π i=5+7 = 12
8. példa
Egy nemzetgazdaság pénzpiaci alkalmazkodását hosszú távon a Fisher-féle forgalmi (meny-
nyiségi) egyenlet írja le. A kötelezı tartalékráta 4 %, és a kereskedelmi bankok nem rendel-
keznek fölös tartalékkal. A monetáris bázis 5 000 pénzegység, a makrogazdaság kibocsátása
250 000 egység, egységnyi árszínvonal mellett. A készpénz-betét arány 0,2.
a) Mekkora a gazdaságban a pénz forgási sebessége?
b) A hitelkártyák rohamos elterjedése következtében a pénz forgási sebessége 25 %-kal
emelkedik, valamint a készpénz-betét arány 4 százalékponttal csökken. Mekkora lesz a
fenti változásoknak betudható árszínvonal-változás?
c) Az inflációt a központi bank a monetáris bázis nagyságának módosításával szeretné meg-
akadályozni. Mekkora legyen a monetáris bázis?
Megoldás:
a)M= m ⋅ MB
1+cu 1+0,2
mm=  =  = 5
cu + re 0,2+0,04
27 /45
28
S
M = 5x5000= 25000
MV=PY
25000 × V = 1 × 250000 ⇒ V=10
b) cu = 0,16 V = 12,5
a multiplikátor: mm = (1+0,16)/(0,16+0,04) = 5,8
MS= 5,8*5000 = 29000 ⇒ P = M V/Y = 29000*12,5/250000= 1,45
c) M*12,5 = 1* 250000 ⇒ MS = 20000 ⇒MB = 20000/5,8 = 3448
8. példa
Egy zárt nemzetgazdaságban lakossági fogyasztást az alábbi függvény írja le:
C(Y)= 250 + 0,7×Yd, ahol Yd a rendelkezésre álló jövedelem. A beruházási keresletet az
I(r)= 350 – 10×r függvény adja meg. A gazdaságban megtermelt jövedelem 2150 pénzegység
volt, s ez hosszú távon nem változik A kormányzati kiadások értéke 300 pénzegység, s az
adók 250 pénzegységet tettek ki. (A magán megtakarításokra: SP = SH + SV)
Mennyi az egyensúlyi kamatláb, a beruházás, a fogyasztás, a magán- és az állami megtakarí-
tás nagysága?
Megoldás:
A rendelkezésre álló jövedelem: Yd = Y−TA−t×Y+TR = Y−250−0×Y+0 = Y−250
Az árupiaci kereslet: YD = C+I+G = 250+0,7×(Y−250)+350−10×r+300
Egyensúlyban YD = Y ⇒ 0,3×Y = 725−10×r ⇒ 0,3×2150 = 725−10×r ⇒ r = 8%
A beruházás: I = 350−10×8 = 270
A fogyasztás: C = 250+0,7×(2150−250) = 1580
A magán megtakarítás: SP = Y − C − T= 2150 − 1580 − 250= 320
Az állami megtakarítás: SÁ = TA − G = 250−300 = −50
Ellenırzés: I = SP+SÁ ⇒ 270 = 320 + (−50)
9. példa
Gazdaságunk az alábbi összefüggésekkel írható le:
C= 180 + 0,8×(Y-TA); I = 190; G = 250; T = 150
a) Mekkora a fogyasztási határhajlandóság értéke?
b) Ábrázolja a tervezett kiadások egyenesét s határozza meg az egyenes függıleges ten-
gellyel való metszéspontjának értékét!
c) Határozza meg az egyensúlyi jövedelem értékét kiinduló esetben!
d) Határozza meg a nem szándékolt készletek nagyságát Y = 3000 mellett. Mi történik ek-
kor?
e) Ha a kormányzati vásárlások értéke 10 jövedelemegységgel nı, hogyan változik a ter-
vezett kiadások egyenese, az egyensúlyi jövedelem értéke, a fogyasztás értéke,
a költségvetési egyenleg?
f) Ha a G= 250 marad, miközben az adók nınek 10 jövedelemegységgel, hogyan változ-
nak a fent változók?
g) Ha az induló G=250 és T= 150 értékhez képest mind a kormányzati vásárlások, mind az
adók 10 egységgel nınek, hogyan alakulnak a fenti változók?
Megoldás:
a) MPC = 0,8
b) Meredekség 0,8, tengelymetszet 500
c) Ye=2500
d) Nem szándékolt készlet 100, ami a vállalatokat a termelés visszafogására ösztönzi, azaz
a jövedelem csökken, amíg el nem éri az egyensúlyi jövedelemszintet.
28 /45
29
e) a tervezett kiadások egyenese 10 egységgel felfele tolódik, az egyensúlyi jövedelem 50
egységgel növekszik, a fogyasztás 40 egységgel nı, a költségvetési deficit 10
egységgel nı
f) a tervezett kiadások egyenese 8 egységgel tolódik lefelé, az egyensúlyi jövedelem 40
egységgel csökken, a fogyasztás 40 egységgel csökken, a költségvetési deficit 10
egységgel csökken
g) a tervezett kiadások egyenese 2 egységgel tolódik felfelé, az egyensúlyi jövedelem 10
egységgel növekszik, a fogyasztás nem változik, a költségvetési deficit nem válto-
zik
10. példa
Tekintsük az alábbi makrogazdasági modellt:
C= 170 + 0,6 (Y-T); I= 250; G= 300; T= 200
a) mekkora az egyensúlyi jövedelem?
b) Mekkora a költségvetési deficit értéke egyensúlyi jövedelemszint mellet?
c) Mekkora a kormányzati kiadások multiplikátorának értéke?
d) Mennyivel kellene megváltoznia a kormányzati szektor keresletének annak érdekében,
hogy a GDP egyensúlyi értéke 50 jövedelemegységgel növekedhessen?
Megoldás:
a) 1500
b) 100
c) 1/(1-0,6)= 2,5
d) 50/2,5=20
11. példa
Tekintsük az alábbi makrogazdasági modellt!
C= 20+0,75 (Y-T); I=380; G=400; T=0,2 Y; Y = C+I+G
a) Számítsa ki az egyensúlyi jövedelem értékét!
b) Növelje a kormányzati kiadások értékét 10 egységgel. Hogyan változik az egyensúlyi
jövedelem?
c) Mekkora a fogyasztási határhajlandóság? Mekkora a kormányzati kiadások
multiplikátora?
Megoldás:
a) Y=2000
b) ∆Y = 25
c) MPC=0,75 a kormányzati kiadások multiplikátora: 1/(1-c+cz)= 0,4
12. példa
Tételezzük fel, hogy az alábbi egyenletek egy nemzetgazdaság aktuális állapotát jellemzik.
C= 170 + 0,6 (Y-T); T = 200; I=100-4 r; G=350; (M/P)d= 0,75Y-6r; Ms/P = 735
a) Írja fel az IS görbe egyenletét!
b) Határozza meg az LM görbe egyenletét!
c) Állapítsa meg a reáljövedelem, a reálkamatláb egyensúlyi értékét, valamint a tervezett
beruházások és a fogyasztás egyensúlyi állapot mellett meghatározható nagyságát!
Készítsen rajzot is !
d) Számítsa ki a költségvetés egyenlegét az egyensúlyi jövedelem mellett!
e) Mekkora a magánmegtakarítás és az össznemzeti megtakarítás értéke?
Megoldás:
a) IS: Y=1250-10 r
29 /45
30
b) LM: Y = 980 +8 r
c) Ye= 1100, r=15, I= 40, C=710
d) T-G= -150
e) Smagán: Y-T-C= 190
Sössz= 190-150= 40
13. példa
Egy tökéletesen versenyzı gazdaság termelési függvénye Y=(KL)1/2, ahol K=4000. A mun-
kakínálati függvény LS =250.
a) Határozza meg az egyensúlyi reálbért!
b) Hogyan hatna a munkaerıpiacra 1.5 egységnyi szinten megállapított minimálbér bevezeté-
se?
c) Mi lenne a hatása annak, ha a munkáltatók hatékony béreket fizetnének, átlagosan az
egyensúlyi reálbér felett 3 %-kal. Mekkora munkanélküliséget eredményezne ez?
Megoldás:
a) A munkaerı kereslete [MPN=W/P alapján ½×(K/N)½ = W/P ⇒ ] ND = Y/(W/P)2 =
1000/(W/P)2, egyensúlyban ND = NS, innen W/P=2,
b) A minimálbér nem lenne semmilyen hatással, mert a minimálbér” < „egyensúlyi bér”.
Hatékony bér esetén már az egyensúlyi fölött fizetnek, akkor lesz munkanélküliség.
c) W/P = 1,03*2 = 2,06
Munkakereslet: 1000/(2,06)2 = 235,6 E fı.
Munkakínálat – munkakereslet= 250-235,6 = 14,3 E fı munkanélküli lenne.
14. példa
Egy gazdaságban a felmérések alapján a munkakeresleti függvény: ND = 1800 – 3 W/P, a
munkakínálati függvény pedig NS = 800 + 2 W/P. (L: ezer fıben, a reálbér ezer helyi pénz-
egységben adott.)
a) Mekkora az egyensúlyi reálbér?
b) Mekkora a foglalkoztatottak száma egyensúlyi reálbér esetén?
c) Mekkora lesz a foglalkoztatottak száma, ha a reálbér 50 pénzegységgel alacsonyabb az
egyensúlyinál?
d) Milyen reálbér szint(ek) mellett lesz a foglalkoztatottak száma 1 050 000 fı?
Megoldás:
a) NS = ND ⇒ 1800 – 3 W/P = 800 + 2 W/P ⇒ 5W/P = 1000 ⇒ w/P =200, azaz 200
ezer pénzegység.
b) N = 1800 – 3* 200 = 1200 ezer fı.
c) ha w/P = 150, akkor ND = 1800 – 3*150 = 1350 és NS = 800 + 2 *150 = 1100
ND > NS, így N = NS = 1100, azaz 1100 000 fı.
d) Két reálbérszintnél alakulhat ki az 1050 000 fı foglalkoztatása:
Egyensúlyi reálbér feletti bér esetén:
ND < NS ⇒ 1050 = 1800 – 3 W/P ⇒ 3W/P = 750 ⇒ W/P = 250
Egyensúlyi reálbér alatti bér esetén:
ND > NS ⇒ 1050 = 800 + 2W/P ⇒ 250 = 2W/P ⇒ W/P = 125
15. példa
Egy ország lakosságának kétharmada munkaképes korú, inaktív népessége 70 efı, aktív né-
pessége 1 180 efı. A gazdaság munkakeresleti függvénye: ND (W/P) = 2000 – 4 W/P. Mun-
kakínálati függvényének elsı szakasza addig tart, amíg el nem éri a munkakínálat az aktív
népesség létszámát: NS(W/P) = 250 + 3 (W/P). Ezt követıen a munkakínálat megegyezik az
30 /45
31
aktív népesség számával.
(A létszámadatok ezer fıt, a reálbér adatok ezer pénzegységet jelölnek.)
a) Mekkora az ország munkaképes korú lakossága és az összlakossága?
b) Mekkora az egyensúlyi reálbér?
c) Munkapiaci egyensúly mellett a munkaképes-korú lakosság hány %-a dolgozik?
d) Melyik az a legkisebb reálbér, amely esetén még maximális a munkakínálat? Ekkor hány
ember fog dolgozni?
e) Milyen más, az elızıtıl eltérı reálbér esetén jön létre ugyanekkora foglalkoztatottság?
Megoldás:
a) a munkaképes korú lakosság:1 180 000+70000= 1250000
összlakosság 1250 000/(2/3) = 1875000 fı.
b) 2000 – 4W/P = 250 + 3 W/P ⇒ 7W/P = 1750 ⇒ W/P = 250 ezer pénzegység.
c) ND(250) = NS(250) = 250 + 3*250 = 1000 ezer fı.
1000/1250 = 0,8 azaz 80%.
d) 1180 = 250 + 3W/P ⇒ 3W/P = 930 ⇒ W/P = 310 ezer pénzegység.
NS > ND(310) = 2000-4*310 = 760 ezer fı.
e) ez akkor lehetséges, ha a munkapiac túlkeresletes, azaz
760 = 250 + 3*W/P ⇒ 3*W/P = 510 ⇒ W/P = 170
16. Példa
Egy makrogazdaságban a fogyasztási határhajlandóság 80 %, az autonóm fogyasztás 400
egység. A kormányzati kiadások összege 110 egység, az állami transzferek összege 25 egy-
ség, az adó 125 egység egyösszegő adóból és 25 %-os jövedelemfüggı adóból tevıdik össze.
A beruházási függvény: I=180-10.r. A gazdaságban lévı nominális pénzmennyiség: M S=200
egység, az árszínvonal: P=1, a reálpénzkereslet: M D=0,5.Y-100.r.
a.) Határozza meg az IS és LM görbék egyenletét, valamint az egyensúlyi jövedelmet és ka-
matot!
b.) Ha a teljes foglalkoztatottság Y=1500 jövedelem mellett valósulna meg, mennyivel kell
növelni a kormányzati kiadásokat? Hogyan hat ez az intézkedés a pénzpiacra (számszerő-
en)?
c.) Ha a kormányzat a teljes foglalkoztatást a kamatláb csökkentésével akarja biztosítani,
mekkora kamatlábcsökkentés szükséges és mennyi lesz ennek következtében a nominális
pénzmennyiség?
d.) Hogyan hat a választott intézkedés a költségvetés pozíciójára?
Megoldás:
1 1
a.) Y D=CA+c.(Y−(TA+t.Y )+TR)+G+IA−b.r =Y ⇒ Y=α.(A0−b.r )-bıl r = .A 0 − .Y az
b α.b
IS görbe egyenlete és
MS k 1  MS 
= k.Y + F − h.r -bıl r = Y −  − F  az LM görbe egyenlete,
P h h P 
1
ahol A0=CA−c.(TA−TR)+G+IA és α = .
1 − c.(1 − t )
Az egyensúlyi pontok meghatározása:
Az Y=α.(A0−b.r )-be helyettesítve az LM egyenletét és kifejezve Y-t és r-t:
 MS  k 1  MS 
Ye = β.A 0 + γ. − F re = .β.A 0 − . − F ,
 P  h h + α.b.k  P 
  
31 /45
32
α.h b
ahol β = és γ = β .
h + αbk h
Az adatok: c=0,8; CA=400; G=110; TR=25; TA=125; t=0,25; IA=180; b=10; M S=200;
P=1; k=0,5; LIA=0; h=100
Az alapegyenletekbıl indulva:
YD=400+0,8.(Y−(125+0,25.Y)+25)+110+180−10.r és 200/1=0,5.Y−100.r
A kétismeretlenes egyenlet megoldásaként: Y=1400; r=5. A részletszámításokat önállóan!
b.) A kamat változatlan, így a jövedelem-kibocsátási egyenletbe helyettesítve:
1500=400+0,8.(1500−(125+0,25.1500)+25)+GA+180−10.5
∆Y 100
G0=155, így ∆G0=45 (A fiskális kiadási multiplikátor: = = 2,22 .)
∆G 45
c.) Most a kormányzati kiadás a változatlan:
1500=400+0,8.(1500−(125+0,25.1500)+25)+110+180−10.r
r=1 (mivel reálkamatról van szó, ami az inflációt is figyelembe veszi, értéke lehet negatív
is!)
A pénzpiaci egyenletbıl:
Ms
= 0,5.1500 − 100.1 ⇒ M S=650 (a monetáris kiadási multiplikátor:
1
∆Y 100
= = 0,222 .)
∆M / P 450
s
d.) Intézkedésként - hatásossága miatt - a kormányzati kiadásokat választva és mivel

BB = (TA + t.Y ) − (TR+G) ⇒ BB0=340; BB1=320, tehát a költségvetés pozíciója 20 egy-
séggel romlik.
IS-LM gyakorló példák ”A”-tól ”O”-ig
"A" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 80%, az autonóm fogyasztás 400 egy-
ség. A kormányzati kiadások összege 110 egység, az adó 100 egység egyösszegő adóból
és 25%-os jövedelemfüggı adóból tevıdik össze . A beruházási függvény: I=180-10r. A
gazdaságban lévı nominális pénzmennyiség 200 egység, az árszínvonal 1, a
reálpénzkereslet pedig: MD=0,5Y -100r.
a.) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet!
b.) Ha a teljes foglalkoztatás Y=1500 jövedelem mellett valósulna meg, mennyivel kell nö-
velni a kormányzati kiadásokat?
c.) Hogyan hatna ez az intézkedés a pénzpiacra?
d.) Ha a kormányzat a teljes foglalkoztatást a kamatláb csökkentésével akarja biztosítani,
mekkora kamatlábcsökkentés szükséges?
"A" megoldása:
Adatok: ĉ = 0,8; CA = 400; G = 110; TA = 100; t = 0,25; IA = 180; b = 10; MS = 200; k =
0,5; h = 100; P = 1; TR=0.
a.) Az árupiac egyenlete:
YD = CA + ĉ×(Y − TA − t×Y + TR) + IA − b×r + G
Egyensúly esetén YD = Y
Ekkor rendezés után a multiplikátor: α = 1/{1 − ĉ×(1 − t)} = 1/{1− 0,8×(1 − 0,25)} = 2,5
Az autonóm elemek összessége: A = CA − ĉ×(TA − TR) + IA + G =
= 400 − 0,8×(100 − 0) + 180 + 110 = 610
Y = α×(A − b×r) = 2,5 × (610 − 10×r) az IS egyenlete.
A pénzpiac egyenlete:
MS/P = k×Y − h×r
32 /45
33
200 = 0,5×Y − 100×r az LM egyenlete.
Az IS és LM metszéspontjában egyensúlyban van a gazdaság áru- és pénzpiaca, így:
Ye = 1400; re = 5%
b.) Ha fiskális politikával növelik a jövedelmet, akkor a pénzpiacon mérhetı meg a változás
nagysága:
200 = 0,5×1500 − 100×r
r = 5,5%
Az árupiaci egyenlet a következı lesz:
Y = CA + ĉ×(Y − TA − t×Y + TR) + IA − b×r + (G + ∆G),
azaz α változatlan, és A = 610 + ∆G lesz. Az IS egyenlete:
1500 = 2,5×(610 + ∆G − 10×5,5)
Amibıl
∆G = 112,5
c.) A pénzpiacon a kamatláb 5,5%-ra emelkedik.
d.) A kamatláb csökkentése a pénzpiacon a pénzkínálat növelésével érhetı el. A kamatláb-
változás nagysága az árupiacon mérhetı:
1500 = 2,5×(610 − 10×r), amibıl
r = 2,5%
A pénzpiaci egyenletbıl:
(MS + ∆MS)/P = k×Y − h×r,
behelyettesítve és mivel P = 1, állandó:
200 + ∆MS = 0,5×1500 − 100×2,5
∆MS = 300
("B"-tıl "O"-ig elıfordulhat hibás példa is)

"B" Egy makrogazdaságban a megtakarítási függvény: S=0,3Y-100, a beruházási függvény:
I=425-45r. A gazdaságban lévı nominális pénzmennyiség 1000 egység, az árszínvonal 1, a
reálpénzkereslet pedig: MD=5Y -800r.
a.) Határozza meg, hogy ha a kiinduló helyzetben Y=1100 és a kamatláb r=3, mekkora a
túlkereslet vagy túlkínálat az áru- és pénzpiacon!
b.) Mekkora kamatláb és jövedelem mellett valósulna meg az egyensúly?
c.) Ha a munkanélküliség csökkentése érdekében a kormányzat a kiinduló 3%-on akarja tar-
tani a kamatlábat, mennyivel kell növelni a pénzkínálatot?
d.) Mennyi lesz ekkor a monetáris politika multiplikátora?
"C" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 80%, az autonóm fogyasztás 1100

egység. A kormányzati kiadások összege 160 egység, az adó 200 egység egyösszegő adó-
ból és 6,25%-os jövedelemfüggı adóból tevıdik össze . A beruházási függvény: I=300-
100r. A gazdaságban lévı nominális pénzmennyiség 400 egység, az árszínvonal 1, a
reálpénzkereslet pedig: MD=1,5Y -200r.
d.) Mekkora lenne a monetáris politika multiplikátora?
33 /45
34
"D" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 80%, az autonóm fogyasztás 200 egy-
ség.. A beruházási függvény: I=250-25r. A gazdaságban lévı nominális pénzmennyiség
17496 egység, az árszínvonal 1, a reálpénzkereslet pedig: MD=10Y -r.
a.) Írja fel a fogyasztási és a megtakarítási függvényt!
b.) Határozza meg az egyensúly koordinátáit!
c.) Milyen túlkeresleti vagy túlkínálati állapotot tükröz az Y= 1755 és az r=6 helyzet?
d.) Ábrázolja és írja le a mechanizmust ami az egyensúly kialakulásához vezet!
"E" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 80%, az autonóm fogyasztás 300 egy-
ség. Az állami transzferek összege 180 egység, a kormányzati kiadások összege 500 egy-
ség. A magánberuházás 320 egység, az egyösszegő adó 500 egység.
b.) Mennyivel nı a jövedelem, ha a transzfereket 100 egységgel növelik?
c.) Hogyan módosul az a.) alatti eredmény, ha a transzfereket a kormányzati kiadások csök-
kentésébıl
d.) az adók növelésébıl finanszírozzák?
"F" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 75%, az autonóm fogyasztás 324 egy-
ség. A kormányzati kiadások összege 120 egység, az adó 80 egység egyösszegő adóból és
40%-os jövedelemfüggı adóból tevıdik össze . A beruházás 150 egység, az állami transz-
ferek összege 300 egység.
c.) Mekkora a fiskális politika multiplikátora?
d.) Ha a kormányzat a teljes foglalkoztatást az adókulcs csökkentésével akarja biztosítani,
mekkora csökkentés szükséges?
"G" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 90%, az autonóm fogyasztás 260 egy-
20%-os jövedelemfüggı adóból tevıdik össze . A beruházási függvény I=80-10r. A gazda-
ságban lévı nominális pénzmennyiség 800 egység, az árszínvonal 2, a reálpénzkereslet
pedig: 2Y -100r.
c.) Milyen változást okoz ez a pénzpiacon?
mekkora csökkentés szükséges?
"H" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 75%, az autonóm fogyasztás 600 egy-
ség. A kormányzati kiadások összege 200, a transzferek nagyság pedig 400 egység, az adó
200 egység egyösszegő adóból és 20%-os jövedelemfüggı adóból tevıdik össze . A beru-
házási függvény: I=350-10r. A gazdaságban lévı nominális pénzmennyiség 800 egység, az
árszínvonal 1, a reálpénzkereslet pedig: 4Y -400r.
d.) Mekkora lenne a monetáris politika multiplikátora?
34 /45
35
"I" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 75%, az autonóm fogyasztás 186 egy-
20%-os jövedelemfüggı adóból tevıdik össze, míg a háztartások 24 e transzfert kapnak. A
beruházási függvény: I=80-10r. A gazdaságban lévı nominális pénzmennyiség 300 egy-
ség, az árszínvonal 1, a reálpénzkereslet pedig: 0,5Y -250r + 1325.
b.) A teljes foglalkoztatás Y=1150 jövedelem mellett valósulna meg. A megvalósításra két
javaslat létezik: „A” növelni a kormányzati kiadásokat, „B” a kamatláb csökkentése?
Melyik javaslat képvisel valóságos alternatívát?
c.) Hogyan hatna a választott intézkedés a költségvetés pozíciójára?
"J" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 75%, az autonóm fogyasztás 450 egy-
20%-os jövedelemfüggı adóból tevıdik össze . A beruházás 250, a transzfer pedig 100
egység.
c.) Ha a kormányzat el akarja kerülni, hogy a költségvetés pozíciója romoljon és a kormány-
zati kiadások növekményét egyösszegő adó kivetésével finanszírozza, akkor mekkora
kormányzati kiadás növelésre van szükség?
mekkora csökkentés szükséges ?
"K" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 75%, az autonóm fogyasztás 450 egy-
20%-os jövedelemfüggı adóból tevıdik össze . A beruházási függvény 300-10r, a transz-
fer pedig 100 egység. A gazdaságban lévı nominális pénzmennyiség 500 egység, az ár-
színvonal 1 egység. A reál pénzkereslet 0,25Y-10r.
a.) Mekkora kamatláb és jövedelem mellett valósulna meg az egyensúly?
c.) Milyen hatással lesz ez a pénzpiacra?
d.) Hogyan tudnánk elérni a teljes foglalkoztatást monetáris eszközökkel?
"L" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 75%, az autonóm fogyasztás 800 egy-
ség. Magánberuházás 450 egység, az adó pedig 200 egység egyösszegő adóból és 20%-os
jövedelemfüggı adóból tevıdik össze.
b.) Ha a teljes foglalkoztatás 5500 jövedelem mellett jönne létre, mennyivel kellene növelni a
transzfereket?
c.) Ha a teljes foglalkoztatást a kormányzat úgy akarja biztosítani, hogy a költségvetés pozí-
ciója ne romoljon és ezért egyszerre növeli a kormányzati kiadásokat és az egyösszegő
adókat mekkora kiadás növekedés, ill. adócsökkentés szükséges?
d.) Mekkora az egyösszegő adó multiplikátora?
"M" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 80%, az autonóm fogyasztás 1200

egység. A kormányzati kiadások összege 400, a transzferek összege 500 egység, az adó
200 egység egyösszegő adóból és 25%-os jövedelemfüggı adóból tevıdik össze . A beru-
35 /45
36
házási függvény: I=500-5r. A gazdaságban lévı nominális pénzmennyiség 3200 egység, az
árszínvonal 1, a reálpénzkereslet pedig: 2Y -100r.
velni a transzfereket?
c.) Ha a kormányzat a teljes foglalkoztatást a kamatláb csökkentésével akarja biztosítani,
mekkora kamatlábcsökkentés szükséges ?
d.) Mennyivel kell ehhez növelni a pénzmennyiséget?
"N" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 75%, az autonóm fogyasztás 580 egy-
ség. Az állami transzferek összege 60 egység, a kormányzati kiadások összege 360 egység.
A beruházási függvény 440-15r, az adó pedig 300 egység egyösszegő adóból és 20%-os
jövedelemfüggı adóból tevıdik össze. A gazdaságban lévı nominális pénzmennyiség 280,
az árszínvonal egységnyi, a reálpénzkereslet: 40+0,3Y -30r.
kormányzati kiadásokat?
c.) Mekkora transzfer-növeléssel lehetne ugyanezt a célt elérni?
d.) Ha a teljes foglalkoztatást a kormányzat úgy akarja biztosítani, hogy a költségvetés pozí-
ciója ne romoljon és ezért egyszerre növeli a kormányzati kiadásokat és az egyösszegő
adókat mekkora kiadás növekedés, ill. adónövelés szükséges?
"O" Egy makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 75%, az autonóm fogyasztás 760 egy-
ség. A beruházási függvény 440−15r, az adó pedig 400 egység egyösszegő adóból és 20%-
os jövedelemfüggı adóból tevıdik össze. A gazdaságban lévı nominális pénzmennyiség
480, az árszínvonal 2 egység, a reálpénzkereslet: 0,3Y−30r.
kormányzati kiadásokat?
c.) Mekkora egyösszegő adó csökkentéssel lehetne ugyanezt a célt elérni?
d.) El tudná-e ezt az állam monetáris eszközökkel érni?
Várakozások és aggregált kínálat
Példa
Az általános rövid távú aggregált kínálati görbe:
Y = Y* + a×(P−Pe) ahol Y* a kibocsátás természetes szintje
Pe a várt árszínvonal
Tegyük fel hogy a gazdaságban a potenciális kibocsátás Y* = 2000, és a=500.
a) Rajzolja fel a rövid távú kínálati görbét, ha Pe = 1. Elemezze a tényleges árszínvonal és a
kibocsátás kapcsolatát!
b) Tegyük fel, hogy a gazdaság szereplıi a várakozások szerint Pe =1,5 árszínvonalra számí-
tanak.
Rajzolja be a koordináta rendszerbe az új aggregált kínálati görbét! Mi történt?
Mi történik, ha a kibocsátás természetes szintje nı Y*= 2500-ra?
36 /45
37
Megoldás:
a) Y= Y* + a (P−Pe) ⇒ P = 1/a×Y + Pe−1/a×Y* azaz P = 0,002×Y–3
1
1500 2000 Y
-3
Ha P = Pe azaz az aktuális árszínvonal megegyezik az elvárt Pe =1 árszínvonallal, a kibocsátás

értéke Y= 2000 lesz, azaz a rövid és a hosszú távú kibocsátás megegyezik.
Ha a tényleges árszínvonal alacsonyabb lesz a várakozásnál, azaz egynél kisebb, akkor a ki-
bocsátás is kisebb lesz a természetes kibocsátás nagyságánál. Ha a tényleges árszínvonal ma-
gasabb lesz a vártnál, azaz egynél magasabb, akkor a kibocsátás is magasabb lesz a természe-
tes szintnél rövid távon.
b) Ha a várt árszínvonal nı, Pe =1,5 –re, akkor az aggregált kínálati függvény felfelé (balra)
tolódik:
P = 0,002Y – 4 +1,5 = 0,002Y –2,5 lesz,
Azaz a kibocsátás természetes szintjét P= 1,5 aktuális árszínvonal mellett éri el a gazdaság.
A rövid távú kibocsátás

P
3
2
1
0
0 500 1000 1500 2000 2500
-1
-2
-3
-4 Y
Pe=1 Pe=1,5
Ha a kibocsátás természetes szintje nı, Y*=2500-ra, akkor a rövid távú aggregált kínálati
görbe jobbra (lefelé) tolódik.
Y=2500+500 (P–1) ⇒ P = 1/500 Y – 1 – 2500/500 = 0,002 Y - 4
Aggregált kínálat
Példa
Egy gazdaság kibocsátása az alábbi függvénnyel írható le:
Y = √K N, ahol a tıkeállomány értéke K= 1296 pénzegység.
A munka határtermékét az
37 /45
38
√K 18
MPN =  =  függvény írja le.
2√N √N
a) Határozza meg a munka keresleti függvényét (profitmaximalizáló termelıket feltételezve),
rajzolja fel a rövid távú kibocsátást, és a munkakeresleti függvényt.
Mennyi lesz a munkaerı kereslet és a kibocsátás, ha a reálbér 18 és mennyi, ha a reálbér =9
egység?
b) Vezesse le a rövid távú aggregált kínálati függvényt a „ragadós bérek„ modellje szerint!
Induljon ki abból, hogy a gazdaság szereplıi Pe=1 árszintet tartanak valószínőnek.
a) Hogyan változik a rövid távú kínálati görbe, ha az árszintre vonatkozó várakozások maga-
sabbak, azaz Pe=2-re módosulnak?
Megoldás
a) a munkakereslet profitmaximalizáló termelı esetén:

a munka határterméke = a reálbér
azaz MPN = W/P ⇒ W/P = 18/√N
ND = 324/ (W/P)2
W/P munkakeresleti függvény

20
15
10
0
1 2 3 4 5 N6 L
38 /45
39
A kibocsátás függvénye: Y= 36√N (ez a makro termelési függvény)
Y kibocsátás
100
80
60
40
20
0
0 1 2 3 4 5 L
N 6
Ha a reálbér W/P= 18, a munkaerı kereslete N=1 egység, az ehhez tartozó kibocsátás Y= 36.
Ha a reálbér W/P = 9-re csökken, a munka kereslete N=4 egység, ekkor a kibocsátás, Y= 72.
b) A ragadós bérek modellje szerint a munkavállalók és a munkaadók akkor egyeznek meg

a jövendı reálbérrıl, amikor még nincs elegendı információjuk az árszínvonalról. (A bér-
tárgyalásokon a reálbér tervezett értékét szem elıtt tartva valójában a nominálbérben álla-
podnak meg!) Így ha w= W/Pe reálbérben egyeznek meg, ezzel ténylegesen a W=w×Pe
szinten a nominálbért rögzítik.
Tegyük fel, a várt árszínvonal Pe= 1. A munkaadók és munkavállalók W/Pe=18 reálbérben
egyeztek meg, azaz a kialkudott nominálbér W= 18×1=18.
Ilyen feltételek mellett a rövid távú kínálati függvény pontjai:
Ha a tényleges árszínvonal P=1, azaz megegyezik a várt árszínvonallal, akkor az ehhez tarto-
zó kibocsátás (a W/P= 18, ⇒ N=1) Y= 36. Ha viszont a tényleges árszínvonal magasabb lesz,
például P=2, akkor a tényleges reálbér 18/2= 9, ekkora reálbér mellett a vállalatok 4 egység-
nyi munkaerıt alkalmaznak, ami 72 egység kibocsátást jelent. (a reálbér csökkenése maga-
sabb munkaerı keresletet jelent).
Árszínvonal
B(Pe=1)
2
A(Pe=1)
1 AS(Pe=1)
36 72 kibocsátás
Az AS rövid távú aggregált kínálati függvény növekedı (pozitív meredekségő ), mert rögzí-
tett (kialkudott) nominálbér mellett, ha az aktuális árszínvonal magasabb, mint amire a gazda-
sági szereplık számítottak, így a tényleges reálbér alacsonyabb lesz, mint amire a gazdaság
szereplıi a bértárgyalásoknál gondoltak, ezért a foglalkoztatás és ezzel a kibocsátás szintje
magasabb lesz, mint a természetes kibocsátási szint: azaz az árszínvonal növekedésének hatá-
sára nı a jövedelem.
39 /45
40
e
Ez a P =1 árszínvonal várakozás melletti rövid távú kínálati függvény.
c) Ha az árszínvonal várható értéke Pe=2 szintre emelkedik, és azt feltételezzük, hogy a reál-
bérre vonatkozó elvárás nem változik, azaz w=W/Pe=18, akkor a munkaadók és a munka-
vállalók tárgyalásaik során a nominálbért W= 18×Pe= 18×2=36 szinten rögzítik.
Hogyan néz ki ekkor a rövid távú kínálati függvény?
Pe=2 és rögzített W=36 egység esetén:
Ha a tényleges árszínvonal P=2 lesz, akkor a tényleges reálbér 36/2= 18, ekkor a tény-
leges munkakereslet: ND= 324/(W/P)2 = 324/182= 1 egység, amelyhez 36 egység kibocsátás
tartozik. Ez megegyezik a természetes kibocsátással. Jelöljük ezt a pontot C(Pe=2)-vel, jelöl-
ve, hogy ez az árszínvonal – kibocsátás érték a Pe=2 árszínvonal várakozás mellet alakult ki.
Ha azonban a tényleges árszínvonal például P= 4 lesz, akkor a tényleges reálbér 36/4= 9 lesz,
amely reálbér magasabb foglalkoztatásra ösztönzi a termelıket, azaz N=4 egység lesz, ami a
kibocsátás szintjét 72 egységre emeli. A Pe=2 árszínvonal várakozáshoz tartozó kibocsátási
függvény másik pontja tehát: D, ahol Y=72 és P=4, tehát magasabb árszínvonal esetén a ki-
bocsátás szintje magasabb.
W/P D
4 AS(Pe=2)
C
2 AS(Pe=1)
1 A B
36 72 kibocsátás
Az árszínvonal várható értékének emelkedése növeli a nominálbér tárgyalásos úton rögzített

szintjét, s ez felfelé tolja el a rövid távú kínálati görbét.
A Phillips-görbe
Példa
Tegyük fel, hogy egy nemzetgazdaság Phillips-görbéje az alábbi alakot ölti:
π= πe – 0,4 (u – un) +e
ahol π az adott idıszaki inflációs ráta
πe a várható inflációs ráta
u: a munkanélküliség adott idıszaki rátája
un a természetes munkanélküliségi ráta
e: a kínálati sokkok hatását mutató paraméter
A gazdasági szereplık 8 % -os inflációra számítanak, míg a munkanélküliség természetes rá-
tája 5 %, s a nemzetgazdaságot az adott idıszakban semmiféle kínálati sokk nem érte. Induló
állapotban a munkanélküliségi ráta a természetes ráta szintjén van.
(az inflációs ráta és a munkanélküliségi ráta %-ban vannak kifejezve)
a) Ábrázolja a kiinduló helyzetnek megfelelı rövid távú Phillips-görbét és jelölje be a kiin-
duló helyzetet!
b) Tegyük fel, hogy a kormányzat az infláció jelentıs csökkentése érdekében szőkíti a pénz-
kínálatot. Ennek hatására a munkanélküliség rátája 15 %-ra nı. Ábrázolja az új helyzetet!
40 /45
41
Ha a következı idıszak inflációs várakozásainak értéke megegyezik az elızı idıszak
tényleges inflációs szintjével, hogyan alakul a rövid távú Phillips-görbe a következı idı-
szakra?
c) Ha a kormányzat a továbbiakban már nem kíván hasonló beavatkozásokat végrehajtani,
hogyan alakul a munkanélküliségi ráta a továbbiakban?
d) Okun törvényének felhasználásával számítsa ki az áldozati rátát!
Megoldás:
a) a kiinduló rövid távú Phillips-görbe: Pe=8% és un=5% mellett: (e=0)
π= 8 – 0,4 (u – 5) = 10 – 0,4u
π 10 A
8
6
5 10 15 u
Az induló helyzetben A: a munkanélküliségi ráta a természetes szinten van, az infláció 8 %.
(azaz a gazdaság egy hosszú távú egyensúlyi pontban van)
b) Ha a kormányzati intézkedések hatására a keresletszőkítés miatt a munkanélküliségi ráta

15 %-ra nıtt, a gazdaság a B pontba került. (az adott idıszakban még nem változott a gazda-
sági szereplık inflációs várakozása!) Ekkor az inflációs ráta 4% , miközben a munkanélküli-
ségi ráta 15 % -ra emelkedett.
π 10 A
8
6
B
4
5 10 15 u
Ha a következı idıszakra az inflációs várakozások az elızı idıszaki inflációt prognosztizál-

ják, az új rövid távú Phillips-görbe:
π= 4 – 0,4×(u – 5) = 6 – 0,4×u (ábra: szaggatott vonal)
c)Ha a kormányzat nem avatkozik be a gazdaságba a továbbiakban, akkor lehetıvé válik,
hogy a munkanélküliségi ráta visszatérjen a természetes szintjére, azaz a C(u=5% és π=4%)
helyzetbe. Ekkor a gazdaságban az inflációs várakozások megegyeznek a tényleges infláci-
óval, a gazdaság egy hosszú távú egyensúlyi pontba jutott.
a) A gazdaság annak érdekében, hogy az inflációs ráta az eredeti 8 %-ról 4%-ra csökkenjen,
el kellett viselnie a munkanélküliségi ráta 15-5=10%-os emelkedését. Ezek szerint az inflá-
ció minden egyes százalékáért 10/4= 2,5 %-os munkanélküliséggel kell „fizetni”. Okun tör-
vénye alapján a munkanélküliség 1 %-os növekedése 2 százalékponttal csökkenti a GDP ér-
tékét. Így a GDP értékének 2,5×2= 5 százalékponttal kellett csökkennie ahhoz, hogy az inf-
láció egy százalékponttal mérséklıdjön. Tehát az áldozati ráta 5 .
41 /45
42
AD-AS példák
1. példa
Egy gazdaság makroökonómiai modelljében ismertek a következık:
C= 200+0,75 (Y-T); I= 200–25×r; G=100; T=100; MS= 1000; L=Y–100×r; P=2
a) Határozza meg a rövid távú egyensúlyi jövedelmet és az egyensúlyi kamatlábat!
b) Mekkora a beruházás és a fogyasztás értéke az egyensúlyi helyzetben?
c) Adja meg az aggregált keresleti görbe (AD) egyenletét!
d) Tegyük fel, hogy a kínálat hatására az árszínvonal P=2,5 re emelkedik. Mekkora lesz így
az egyensúlyi jövedelem és a kamatláb? Milyen változás történt a gazdasági mutatókban?
Milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket tudna tenni a jegybank a kedvezıtlen hatások
enyhítésére?
Megoldás:
a) Y=C+G+I IS: Y=1700–100r LM: Y=500+100r
Ye= 1100 r=6%
b) I=50 C=950
c) IS: Y=1700–100×r 1000/P = Y-100r ⇒ r = 1000/P – Y behelyettesítve IS-be:
AD: Y= 850 +500/P
d) P=2,5%
IS változatlan LM: Y=400+100×r
Ye= 1050 r= 6,5% C= 912 I=37,5
A recessziót a nominál pénzmennyiség változtatásával lehet ellensúlyozni.
2. példa
Írja fel a koordináta-tengelyekre a megfelelı változók megnevezését!
IS LM
AD
Rajzolja be az alábbi ábrába a következı változások hatását (minden egyéb változatlan)!

a) adók csökkenése
b) pénzmennyiség csökkenése
c) a kínálat miatt az árszínvonal csökken
42 /45
43
Megoldás:
a)
IS IS1 LM
AD1
AD
b)
IS LM1 LM
AD
AD1
Y
43 /45
44
c)
IS LM(P1)
LM(P2)
P1
P2
AD
Y1 Y2
3. példa
Egy háromszereplıs makrogazdaságban a fogyasztási határhajlandóság 80 %, az autonóm fo-
gyasztás 1250 egység. A kormányzati kiadások összege 5250 egység, az állami transzferek
összege 400 egység, az adó 400 egység egyösszegő adóból és 35 %-os jövedelemfüggı adó-
ból tevıdik össze. A beruházási függvény: I=800−100×r. A gazdaságban lévı nominális
pénzmennyiség: MS=23100 egység, a reálpénzkereslet: MD=1,04×Y−200×r. A termelési
függvény Y=(K×N)0,5, a tıkeállomány fix: K0=250000. A gazdaságban az egyensúly w=12,5
fix nominálbér miatt, kényszerő munkanélküliség mellett alakul ki. A munkakínálati függ-
vény: NS=1225+9,6×(w /P)2, az aktívak létszáma 1650.
a.) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet a kiinduló helyzetben!
b.) Mekkora az árszínvonal, a kamatláb és a foglalkoztatottak száma?
c.) Mennyi lenne a potenciális kibocsátás?
d.) A pénzkínálat milyen mértékő növelésével lehet a potenciális kibocsátást elérni?
Megoldás:
a.) Az egyensúlyi jövedelem meghatározásához az AD és AS görbék egyenletei szükségesek:
Az AD az IS-bıl és az LM-bıl határozható meg:
Az IS: Y D =CA+c×[Y−(TA+t×Y )+TR]+G+IA−b×r
behelyettesítve: Y=1250+0,8×[Y −(400+0,35×Y )+400]+5250+800−100×r
Rendezve: 0,48×Y=7300−100×r
MS F
Az LM : = k × Y + − h × r -bıl
P P
23100
1,04 × Y −
r= P
200
44 /45
45
11550
Az IS és az LM-bıl az AD : Y D = 7300 +
P
Az AS meghatározása:
A munkakeresleti függvény a - mikroökonómiából átvett - következı összefüggésbıl ha-
tározható meg: a munka határterméke egyenlı a munkaerı árának és a termék árának há-
∂Q pL ∂Y  w 
nyadosával: MPL = = . Ez a makroökonómia jelöléseivel: =  ⇒
∂L p termék ∂N  P 
∂Y
= 0,5 × (K × N ) × K = 0,5.
− 0, 5 K 250 12,5
⇒ = .
∂N N N P
A N = 20 × P -t a termelési függvénybe helyettesítve az AS: Y = 10000 × P
S
A két keretezett egyenletbıl, mivel Y S = Y D : Y0=15000

b.) Az árszínvonal ugyanebbıl : P0=1,5 és a reálkamat: r0=1.
A foglalkoztatottak száma: N0=400×P02=900.
A munkakínálat ezen reálbér mellett: NS=1225+9,6×8,3332=1891,667>1650 ⇒ NS=1650.
A kényszerő munkanélküliek száma: U=1650-900=750
U 750
A munkanélküliségi ráta: u = = = 45,45%
N aktív 1650
250 w
c.) Újra felhasználva, hogy a munka határterméke egyenlı a reálbérrel: 0,5 = -bıl a
N P
2
250
munkakeresleti függvény: N D = . Az NS = ND-bıl: N1=1600 és w /P=6,25. L-t a
(w / P )2
termelési függvénybe helyettesítve: Y1=20000 [=(250000.1600)0,5]

Teljes foglalkoztatás mellett az önkéntes munkanélküliek száma: 1650-1600=50.
d.) A pénzkínálat meghatározásánál az AD −AS rendszerbeli változásból indulunk ki. A pénz-
mennyiség növelése a gazdaságban az AD görbét tolja el az AS mentén. Az AS görbén
mérhetı az új egyensúlyi pont a 20000=10000.P-bıl: P 1=2, a megváltozott AD egyenlete:
MS MS
Y D = 7300 + , azaz 20000 = 7300 + .
2.P 4
Az IS -LM rendszerben a pénzkínálat növelése az LM görbét tolja el, de az eltolás mérté-
ke az IS-bıl mérhetı, amibıl az új reálkamatláb: r =−23. Az AD és az LM görbe egyenle-
tébıl is M S *=50800, így ∆M S =27700.
P −P 2 − 1,5
Az inflációs ráta: i = 1 0 = = 33,33%
P0 1,5
45 /45
Makro Kikérdező
A VIK Wikiből
← Vissza az előző oldalra – Mikro- és makroökonómia
Mikmak - feleletválasztós
Az IS-görbe negatív meredekségű, mert
Kvízek használata, fejlesztése.
Statisztika
a beruházási kereslet ellentétes irányban változik a kamatlábbal,
Átlagteljesítmény 0%
a beruházási kereslet arányos a jövedelemváltozással, Eddigi kérdések 56
a fogyasztási kereslet fordítottan arányos az adókkal, Kapott pontok 0
Alapbeállított pontozás (-)
a kormányzati kiadások csökkentik a magánszektor beruházási keresletét.
Minden válasz ellenőrzése
Egyik előző válasz sem helyes. Beállítások
Minden kérdés látszik
Ellenőrzés Véletlenszerű sorrend
Újrakezdés
Melyik/melyek nem a pénz funkciója/funkciói?

Elszámolási egység funkció.
Fizetőeszköz funkció.
Vagyontartási eszköz funkció.

a) és b)
Az összes felsorolt elem a pénz funkciói közé sorolható.
Ellenőrzés
Az AD-görbe
lehet függőleges is,
minden pontja mögött áru- és pénzpiac együttes egyensúlya áll fenn,

az árszínvonal változásának hatására nem mozdul el.
Az összes eddigi válasz helyes.
Egyik előző válasz sem helyes.
Ellenőrzés
A keynesi modellben
nem létezhet szisztematikus munkanélküliség,
a munkakereslet növekedése növeli a nominálbért,
a vállalati szektor határozza meg az árszínvonalat,
a kamatláb a pénzpiac exogén változója.

Ellenőrzés
A transzferjövedelem csökkentésének hatására

az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,
az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,
az LM-görbe meredeksége változik,
az IS-görbe meredeksége módosul.

Ellenőrzés
Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy

keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi.
Az 'A' pontban
az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,
az áru- és pénzpiac is túlkínálatos, Kvízek használata, fejlesztése.
az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,
Statisztika
az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes. Eddigi kérdések 56
Egyik előző válasz sem helyes. Kapott pontok 0
Ellenőrzés
Beállítások
Véletlenszerű sorrend
Újrakezdés
Amennyiben a makrogazdasági jövedelem
kisebb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító
jövedelemszint, akkor a következő időszakban
a nem szándékolt árukészletek nőnek,
a nem szándékolt árukészletek csökkennek,

a nem szándékolt árukészletek nem változnak,
az árupiacon túlkínálat alakul ki.
Ellenőrzés
Egy négyszektoros gazdaságban az árupiaci

egyensúly feltétele
I = S,
I + G + X - T = S - IM ,
I + G + T = S + X - IM ,
G -T + I -S = X -IM .
Ellenőrzés
A beruházás kamatérzékenysége zérus. Melyik

állítás helyes ekkor?
A fogyasztásnak csak autonóm eleme van.
Az LM-görbe vízszintes.
Az LM-görbe függőleges.
Az IS-görbe függőleges.
Ellenőrzés
A pénzpiac endogén eleme

az árszínvonal,
a jövedelem,
pénzkereslet,
a kamatláb.
Ellenőrzés
Az árszínvonal csökkenése következtében lefelé Mikmak - feleletválasztós

tolódik Kvízek használata, fejlesztése.
Statisztika
a beruházási függvény, Átlagteljesítmény 0%
az LM-görbe, Eddigi kérdések 56
Kapott pontok 0
az aggregált makrokeresleti görbe,
a fogyasztási függvény. Minden válasz ellenőrzése
Egyik előző válasz sem helyes. Beállítások

Ellenőrzés
Újrakezdés
Ha a vállalati szektor profitvárakozásai javulnak,

a beruházási kereslet csökken,
a beruházási kereslet nő,
a pénzkereslet csökken,
a pénzkereslet nő.
Ellenőrzés
A munkanélküliségi ráta
a munkanélküliek számának és az össznépesség nagyságának arányát adja meg,
a munkanélküliek számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát adja meg
és a foglalkoztatási ráta összege egységnyi,

S
N −N
D
N
Ellenőrzés
A jegybankpénz mennyiségének változása NEM

hat a forgalomban lévő (M1) pénzmennyiségre,
ha
a kötelező tartalékráta zérus,
a pénzkereslet jövedelemrugalmassága 0,
a kamatláb értéke megegyezik a kötelező tartalékráta értékével,

a kötelező tartalékráta 1.
Ellenőrzés
Egy keynesiánus modellben csökken az

árszínvonal. Ennek hatására
az IS- és LM-görbe is távolabb kerül az origótól,
az LM-görbe eltolódik, de az AD-görbe helyzete nem változik,
az LM- és AD-görbe is eltolódik,
az IS- és LM-görbék helyezete változatlan, de az AD esetében látszik a módosulás a görbe

meredekségében is.
Ellenőrzés

Statisztika
A keynesi pénzpiac egyensúlyba kerül
Eddigi kérdések 56
a pénzkínálat változása révén, Kapott pontok 0
a jövedelem megfelelő változása miatt, Alapbeállított pontozás (-)
a piaci kamatláb alkalmazkodása révén,
Beállítások
az árszínvonal megfelelő változásával.
Egyik előző válasz sem helyes. Véletlenszerű sorrend
Újrakezdés
Ellenőrzés
Az M2 pénzmennyiség
tartalmazza a teljes jegybankpénz-mennyiséget,
csak azt a jegybankpénz-mennyiséget tartalmazza, amely a kereskedelmi bankok jegybanki

tartalékát képezi,
csak a bankrendszeren kívüli M0 pénzmennyiséget tartalmazza,
az M0 pénzmennyiség mellett a határidős betéteket is magában foglalja.
Ellenőrzés
Ha csökken az adókulcs,
mérséklődik a rendelkezésre álló jövedelem,
az árupiac egyensúlyát biztosító jövedelem nem változik,

a fogyasztási függvény és a 45º-os egyenes metszéspontja alacsonyabb jövedelemszint mellett
lesz,
az állami szektor kiadásai csökkennek.
Ellenőrzés
Ha a GDP nagyobb, mint az GNP, akkor

a hazai vállalatok külföldön több jövedelmet realizálnak, mint a külföldi vállalatok a hazai
gazdaságban,
a külföldről több transzferjövedelem áramlik be, mint amennyi hazai transzferjövedelem a külföld
felé áramlik,
a hazai vállalatok száma itthon meghaladja a külföldi vállalatok számát ugyancsak itthon
értelmezve,
több tényezőjövedelem áramlik kifelé, mint amennyi befelé.

Ellenőrzés
A munkanélküliségi ráta
a munkanélküliek számának és az aktív népesség nagyságának arányát adja meg,
a munkanélküliek számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát adja meg,

és a foglalkoztatási ráta összege egységnyi,
S
N −N
D
N
Ellenőrzés

Statisztika
Az LM-görbe Átlagteljesítmény 0%
Kapott pontok 0
S
M
esetében teljesül, hogy = L
D
P
minden pontja mögött áru- és pénzpiac együttes egyensúlya áll fenn, Minden válasz ellenőrzése
az árszínvonal változásának hatására nem mozdul el. Beállítások
Az összes eddigi válasz helyes. Minden kérdés látszik
Újrakezdés
Ellenőrzés
Adott egy lineáris fogyasztási függvény. Az

autonóm adó ( T0 ) növelése
a függvényt T0 mértében felfelé tolja,
a függvényt T0 mértékben lefelé tolja,

1
a függvényt ⋅ T0 mértékben felfelé tolja,
1−c
a függvényt ^ ⋅ T0
c mértékben lefelé tolja.
Ellenőrzés
Mi NEM jellemző a háztartási szektorra?

Termelés.
Erőforrásokkal való gazdálkodás.

Újraelosztott jövedelem felhasználása.
Tőkepiaci befektetés.
Ellenőrzés
Egy háromszektoros gazdaság árupiacát

elemezve az autonóm adó multiplikátora
egyenlő a kormányzati vásárlások multiplikátorával,
nagyobb, mint a kormányzati vásárlások multiplikátora, ha az adókulcs zérus,
kisebb, mint a magánberuházások multiplikátora, mert a megtakarítások egyenlők a
beruházásokkal.
Mindegyik eddigi válasz igaz.

Ellenőrzés
Infláció
tartós árszínvonal-emelkedés,
áremelkedés,
nominálbérek növekedése,
minden esetben rossz hatással van a gazdaság teljesítményére.
Ellenőrzés

A munkanélküliségi ráta azt mutatja meg, hogy Statisztika
a munkaképes korú lakosság hány százaléka nem talál munkát, Eddigi kérdések 56
Kapott pontok 0
az aktív népesség hány százaléka nincs foglalkoztatva, Alapbeállított pontozás (-)
mekkora a munkanélküliek számának a foglalkoztatottak számához viszonyított aránya, Minden válasz ellenőrzése
mekkora a munkanélküliek számának és az inaktív népesség számának hányadosa. Beállítások

Újrakezdés
Ellenőrzés

Az ’A’ pontban
az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,

az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.
Ellenőrzés
A GDP meghatározható
adott országban egy év alatt megtermelt jövedelmeinek összegeként,
adott országban egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összegeként,
a gazdasági szektorok kiadásainak összegeként.

Mindegyik előző válasz helyes.
Ellenőrzés
Keynesi modellben a fogyasztási hányad

megmutatja, hogy a jövedelem 1%-kos változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,
megmutatja, hogy a jövedelem egy egységnyi változtatására miként reagál a fogyasztási

kereslet,
megadja az aktuális fogyasztás és a jövedelem hányadosát,
meghatározható a fogyasztás és megtakarítás hányadosaként.
Ellenőrzés
A következő ábra egy keynesi modell árupiacára

vonatkozik. Milyen tényezők hatására
módosulhatott az árupiaci összkeresletet kifejező
görbe az (1)-gyel jelöltből a (2)-essel jelöltté?
A kormányzati kiadások nagyobb mértékben nőttek, mint az adóbevételek.
Csökkent az adókulcs és javultak a beruházók profitvárakozásai.

Az adókulcs nőtt, a transzferkifizetések és a kormányzati vásárlások is nőttek.
Csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, de ennél nagyobb mértékben növekedtek a
kormányzati vásárlások.

Ellenőrzés Statisztika
Kapott pontok 0
Keynesi pénzpiac számára melyik változó Minden válasz ellenőrzése
endogén? Beállítások
Árszínvonal. Véletlenszerű sorrend
Újrakezdés
Kamatláb.
Nominálbér.
Tőkeállomány.
Ellenőrzés
Egy keynesi modellben a munkanélküliség

a tőke növekedésével emelkedik,
a nominálbér nagyságától függ,
S D
N −N
D
N
értékét az aktuális nominálbér határozza meg.
Ellenőrzés
A keynesi modellben a reálbérfüggvény

a reálbért az árszínvonal függvényében fejezi ki,
a tervezett létszámhoz rendeli hozzá a hatékony felhasználást biztosító reálbért,
megmutatja, hogy adott reálbér mellett mekkora a munkakereslet,
a reálbért fejezi ki a nominálbér függvényében.

Ellenőrzés
A keynesi modellben a munkanélküliség mértéke

független
az árupiaci kereslettől,
a kamatlábtól,
az alkalmazott technológiától.
Minden eddigi válasz igaz.
Ellenőrzés
A keynesi modellben a jövedelemnövekedés
hatására a pénzkereslet
nő
csökken
nem változik.
Az összes eddigi válasz helyes lehet, attól függően, hogy a kamatláb hogyan alakul.
Egyik előző válasz sem helyes. Mikmak - feleletválasztós
Ellenőrzés Kvízek használata, fejlesztése.

Statisztika
Kapott pontok 0
Tegyük fel, hogy egy keynesi gazdaságban Alapbeállított pontozás (-)
(szokásos koordinátában) függőleges az AD-
Beállítások
görbe. Ennek háttere mi lehet az alábbiak közül? Minden kérdés látszik
Csak autonóm adót szed a kormány, vagyis adókulcs zérus. Újrakezdés
A beruházás kamatérzékenysége zérus.
A fogyasztási határhajlandóság 1.
Ezek közül bármelyik érvényessége ezt eredményezi.

A felsoroltaknak együttesen kell fennállnia az említett helyzethez.
Ellenőrzés
Az IS-görbe meredeksége függ

a fogyasztási hányadtól,
az adókulcstól,
az autonóm beruházástól,
minden másodlagos jövedelemtől.
Ellenőrzés
A transzfer növelésének hatására

az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,
az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,
az LM-görbe meredeksége változik,

az IS-görbe meredeksége módosul.
Ellenőrzés
A pénzkereslet függ
a jövedelemtől,
a nominális kamatlábtól,
az inflációs várakozásoktól.
Az előzőek mindegyikétől.
Ellenőrzés
A transzfer csökkentése
a fogyasztási függvényt felfelé tolja,
a rendelkezésre álló jövedelmet növeli,
az egyensúlyi jövedelmet nem módosítja,

a fogyasztási hányad növekedéséhez vezet.
Ellenőrzés Kvízek használata, fejlesztése.

Statisztika
Kapott pontok 0
A transzfer növelése Alapbeállított pontozás (-)
a fogyasztási függvényt lefelé tolja,
Beállítások
a rendelkezésre álló jövedelmet csökkenti, Minden kérdés látszik
az egyensúlyi jövedelmet nem módosítja, Véletlenszerű sorrend
Újrakezdés
a fogyasztási hányad növekedéséhez vezet.
Ellenőrzés
A munka határterméke
az AD-görbe munka szerinti deriváltja,
nő, ha a foglalkoztatottak száma csökken,
profitmaximum esetén egybeesik a nominálbérrel.

Ellenőrzés
A pénzkereslet csökken, ha
csökken a jövedelem,
csökken a kamatláb,
csökken az árszínvonal,
csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség.

Ellenőrzés

Az ’A’ pontban
az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,

az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.
Ellenőrzés
A kiadási multiplikátor – amennyiben az állami
szektor adófüggvénye T = T0 − z ⋅ Y alakú –
1
1−c⋅z
1−c(1−z)
1−c
c⋅z
Egyik előztő válasz sem helyes. Kvízek használata, fejlesztése.

Statisztika
Ellenőrzés Átlagteljesítmény 0%
Kapott pontok 0
Az aktivitási ráta Beállítások
a foglalkoztatottak számának és a népesség nagyságának arányát adja meg, Véletlenszerű sorrend
Újrakezdés
a foglalkoztatottak számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát adja meg,
az aktív népesség és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát adja meg
(NS-N#/ND
Ellenőrzés
Nem tartozik a fiskális politika eszköze közé

az autonóm adó,
a kötelező tartalékráta,
a transzfer.

Ellenőrzés
A pénzpiac számára endogén elem

az árszínvonal,
a jövedelem,
a kamatláb,
a pénzkínálat.
Ellenőrzés
Ha a kamatláb csökken,
a beruházási kereslet csökken – kiszorítási hatás miatt,
a reál pénzkereslet nő – az óvatossági és spekulatív pénztartási szándékból eredően,
a megtakarítások nagysága emelkedik – mivel a megtakarítási függvény pozitív meredekségű

egyenes.
Ellenőrzés
A kiadási multiplikátor – amennyiben az állami
szektor bevételeit kizárólag autonóm adóból
szedi
1
1−c⋅z
1−c(1−z)
1
1−c

c⋅z
Statisztika
Egyik előztő válasz sem helyes.
Ellenőrzés Kapott pontok 0
Beállítások
Keynesi modellben az árupiac endogén eleme Véletlenszerű sorrend
Újrakezdés
a nominálbér,
a reálbér,
az árszínvonal,
a jövedelem.
Ellenőrzés
A keynesi modellben
a fogyasztási függvény meredeksége nem nagyobb, mint az adófüggvény meredeksége,
a megtakarítási függvény meredeksége kisebb, mint a fogyasztási függvény meredeksége,
a pótlólagos keresletnövelésből származó jövedelemnövekedés nem nagyobb, mint amekkora
az eredeti keresletnövekedés volt,
egyensúlyi jövedelem esetén a megtakarítási hányad egyenlő a fogyasztási hányaddal.

Ellenőrzés
A pénz elszámolási egység funkciója

révén lehetővé válik a különböző termékek összehasonlíthatósága, a pénz tulajdonképpen a
közös mértékegység,
azt jelenti, hogy a pénz követi az árumozgásokat,
szerint a pénz forgalomból kilépve vagyonként is funkcionálhat,
szerint a pénz fizetőeszköz.

Egyik előző válasz sem helyes
Ellenőrzés
A keynesi rendszer alapfeltevései értelmében

melyik állítás HAMIS?
Mivel a gazdaságpolitikusok is tévedhetnek, ezért jobb, ha nem alkalmaznak aktív
gazdaságpolitikát.
Az árak lefelé merevek.
Jellemzően kényszerű munkanélküliség van.

Nincs szükségszerűen egyensúly.
Ellenőrzés
Az infláció
közvetlen hatása egy rezsicsökkentésnek,
egyszeri árszínvonalemelkedés,
mögött egy termék áremelkedése húzódik meg, Mikmak - feleletválasztós

mértékétől függően beszélhetünk kúszó, vágtató, hiper fajtájáról.
Statisztika
Ellenőrzés Kapott pontok 0
Beállítások
A monetáris politika eszköze Véletlenszerű sorrend
Újrakezdés
az autonóm adó,
az adókulcs,
a transzfer.
Ellenőrzés
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kikérdező&oldid=194885”
A lap utolsó módosítása: 2018. december 6., 10:35

MikMak_Makroökonómia A csoport
NÉV:
Neptun kód:
Rendelkezésre álló idő: 45 perc. A nem kerek eredményeket 2 tizedes jegyre kerekítve adja
meg. Az igaz hamis feladatoknál kizárólag az alábbi válaszlapra átvezetett eredményeket
értékeljük:
Igaz-hamis (10 pont)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
I H I I H I I H H I
Feladatok (16)
1 2 3 4
200 120 10, 3700 1/0,492
136900
Igaz-hamis (Helyes válasz +1 pont, helytelen válasz 0 pont.)

I 1) Monetáris bázis a központi bank által teremtett pénz.
H 2) A pénzkereslet biztosan növekszik, ha a jövedelem csökken, a kamatláb
csökken és az árszínvonal nő.
I 3) Ha a kormány 400 egységgel emeli az egyösszegű adókat, miközben az
állami vásárlásokat 300 egységgel szintén növeli, akkor 0 adókulcs és 20 %-
os megtakarítási hajlandóság mellett az egyensúlyi jövedelem értéke 100
egységgel csökken.
I 4) A pénzmultiplikátor a nem banki szereplőknél lévő pénz és a központi bank
által teremtett pénz hányadosa.
H 5) A bruttó kibocsátás (GO) nem tartalmazza a folyó termelő felhasználást.
I 6) Egy zárt gazdaságban az összes pénzügyi eszköz és pénzügyi forrás összege
mindig nulla.
I 7) A megtakarítási hajlandóság növekedése csökkenti a fogyasztási függvény
meredekségét.
H 8) Ha egy kereskedelmi bank ügyfelei egymás számlájára utalnak át, az
csökkenti az adott bank jegybanki tartalékait.
H 9) A társadalmi gazdagság valós és pénzügyi eszközökben is testet ölthet.
I 10) Egy adott gazdasági szereplőnél tőkeszámla egyenlege mindig
megegyezik a pénzügyi számla egyenlegével.
Feladatok (minden feladat 4 pont)
1) Egy bankokra, vállalatokra és háztartásokra osztott gazdaságról az alábbiakat
tudjuk (forintban). A vállalatok finanszírozási képessége -600, bruttó profitja
600 és 2700 bért fizettek a háztartásoknak. A fogyasztás nagysága 2500, az
amortizáció 300. Mennyi lesz a vállalati osztalék és a bankok megtakarítása,
ha a szokásos módon a bankok költségeitől eltekintünk, csak a vállalatok
vesznek fel hitelt, csak a háztartásoknak vannak részvényeik, a GDP pedig
3800 és a bankok nem fizetnek osztalékot?
Vállalat Háztartás Bank
CI CI C=2500 Wv=2700 Wb KA=200
Wv=2700 I=1300 Wb=0 =PRb=200
A=300 C=2500 Ov=200 Ob=0
KA=200 Ob=0 =Sb=200
=PRv=600 =Sh=400
-Ov=200
=Sv=400
I=1300 Sv=400 Sh=400 Sb=200
-A=300
=FKv=-600 FKh=400 FKb=200
dMv FKv=-600 dMh=400 FKh=400 dN Fkb=200
dNv dNh=0 dM
2) Mekkora a tartalékok és a látra szóló betétek nagysága abban a kétszintű

bankrendszerben, ahol 40Ft készpénz van, az összes pénz 5%-a készpénz és a
bankok refinanszírozási hitelének és a nem banki szereplők hiteleinek aránya
1:5-hez?
Központi bank
REF=160 KP=40
R=120
Kereskedelmi Bank
H=800 LB=760
REF=160
R=120
REF/H=1/5
M=KP+LB=
H
Nem bank
KP/M==0,05
KP=40 H=800
LB=760
3-4) Egy gazdaságról a következő információk ismertek: az autonóm

fogyasztás és az autonóm beruházás nagysága egyaránt 600
jövedelemegység. A beruházások kamatérzékenysége 24. Az állami szektor
250 jövedelemegység értékben vásárol az árupiacon, és a háztartási
szektornak 175 egységnyi ellenszolgáltatás nélküli jövedelmet nyújt. Az
autonóm adó nagysága 300, az adókulcs 12,5%, és a fogyasztási
határhajlandóság 0,8. A pénzkeresleti függvény LD = 0, 4Y − 50r , a reál-
pénzmennyiség 980. A makrogazdaság rövid távú termelési függvénye
Y = KN , ahol tőkeállomány 100 egység.
3) Mekkora kamatláb és jövedelem biztosítja az áru és pénzpiac együttes

egyensúlyát és mekkora lesz a foglalkoztatás?
4) Mekkora lesz a kormányzati vásárlások multiplikátora?
3) Y=600+0,8(Y-300-0,125Y+175)+600-24r+250
0,4𝑌−980
0,3Y=1350-24r, 980=0,4Y-50r, r=
50
0,4𝑌−980
0,3Y=1350-24 , 0,492Y=1350+470,4
50
Y=3700, r=10
𝑌 = 3700 = 10√𝑁, 𝑁 = 136900
4. 1/0,492
MikMak_Makroökonómia B csoport
NÉV:
Neptun kód:
Rendelkezésre álló idő: 45 perc. A nem kerek eredményeket 2 tizedes jegyre kerekítve adja
meg. Az igaz hamis feladatoknál kizárólag az alábbi válaszlapra átvezetett eredményeket
értékeljük:
Igaz-hamis (10 pont)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
H I I I I H I H I I
Feladatok (16)
1 2 3 4
Igaz-hamis (Helyes válasz +1 pont, helytelen válasz 0 pont.)

H 1) Egy zárt, kétszereplős gazdaságban a megtakarítási hajlandóság növekedése
a kiadási multiplikátor növekedését eredményezi.
I 2) Egy magyar vállalkozónak egy német cégnél befektetett tőkéjéből származó
osztalék része a magyar GNI-nak.
I 3) Ha a kormány 600 egységgel emeli az egyösszegű adókat, miközben az
állami vásárlásokat 400 egységgel szintén növeli, akkor 25%os adókulcs és
20 %-os megtakarítási hajlandóság mellett az egyensúlyi jövedelem értéke
200 egységgel csökken.
I 4) Ha a jegybank növeli a kötelező tartalékrátát, a pénzkínálat csökken, mert a
pénzmultiplákátor csökken.
I 5) A készpénzforgalom arányának csökkenése ceteris paribus növeli a
kereskedelmi bankok hitelnyújtó képességét.
H 6) Egy zárt, kétszereplős gazdaságban a fogyasztás és a nettó beruházások
összege egyenlő a GDP-vel.
I 7) Ha a jegybank értékpapírokat ad el a kereskedelmi bankoknak, akkor a
monetáris bázis csökken.
H 8) Ha egy kereskedelmi bank ügyfelei egymás számlájára utalnak át, az
csökkenti az adott bank jegybanki tartalékait.
I 9) Az egyéni gazdagság valós és pénzügyi eszközökben is testet ölthet.
I 10) A tőkeszámla egyenlege az adott gazdasági szereplő finanszírozási
kapacitását mutatja.
Feladatok (minden feladat 4 pont)
1) Egy bankokra, vállalatokra és háztartásokra osztott gazdaságról az alábbiakat
tudjuk (forintban). A vállalatok finanszírozási képessége -300, bruttó profitja
300 és 1350 bért fizettek a háztartásoknak. A fogyasztás nagysága 1250, az
amortizáció 150. Mennyi lesz a vállalati osztalék és a bankok profitja, ha a
szokásos módon a bankok költségeitől eltekintünk, csak a vállalatok vesznek
fel hitelt, csak a háztartásoknak vannak részvényeik, a GDP pedig 1900 és a
bankok nem fizetnek osztalékot? 100
Vállalat Háztartás Bank
CI CI C Wv Wb=0 KA=100
Wv=1350 I=650 WB =PRb=100

A=150 C=1250 Ov Ob
KA=100 Ob =Sb
=PRv=300 =Sh
- Ov=100
=Sv=200
I=650 Sv=200 Sh Sb
- A=150
FKv=-300 FKh FKb
dMv FKv dMh FKh dN Fkb
dNv dNh dM
2) Mekkora a tartalékok és a látra szóló betétek nagysága abban a kétszintű
bankrendszerben, ahol 80Ft készpénz van, az összes pénz 4%-a készpénz és a
bankok refinanszírozási hitelének és a nem banki szereplők hiteleinek aránya
1:4-hez? 420, 1920
Központi bank
REF=500 KP=80
R=420
Kereskedelmi Bank
LB=1920
H=2000
REF=500
R=420
REF/H=1/4
M=KP+LB=
H
Nem bank
KP/M==0,04
KP=80 H=2000
LB=1920
3-4) Egy makrogazdaságban a fogyasztási határhajlandóság 80%, az autonóm
fogyasztás 100 egység. A beruházási I=400-22r, a kormányzati kiadások 440
egység, a transzferek 100, az adó 300 egyösszegű adóból és 10 %-os
jövedelemfüggő adóból áll. A gazdaságban lévő nominális pénzmennyiség 400
egység, az árszínvonal 1, a reál-pénzkereslet pedig: L=0,4Y-40r.
3) Mekkora egyensúlyi helyzetben a költségvetés egyenlege? -40
4) Mekkora lesz a kormányzati vásárlások multiplikátora? 2
3) Y=100+0,8(Y-300-0,1Y+100)+400-22r+440
0,4𝑌−400
0,28Y=780-22r, 400=0,4Y-40r, r=
40
0,4𝑌−400
0,28Y=780-22 , 0,5Y=780+220
40
Y=2000, r=10
BB=300+0,1x2000-100-440=-40
4. 1/0,5=2
Közgazdaságtan Tanszék NÉV:…………………………………
Neptun kód:………………………….
KÖZGAZDASÁGTAN II.
Makroökonómia
M I/1a
Oldja meg a következő feladatokat és jelölje meg X-szel a helyes megoldást az alábbi
táblázatban! Csak egyértelmű jelöléseket áll módunkban értékelni! Az egyes feladatok
helyes megoldásával megszerezhető pontszámokat tartalmazza a táblázat harmadik sora;
részpontokat nem adunk.
A feladatok megoldása 45 perc áll a rendelkezésükre.
Feladatok
Meg- 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
oldás 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3
A
B
C
D
E
Jó munkát!
1-2). Egy makrogazdaságról a következő adatok állnak rendelkezésre:

Amennyiben a jövedelem 7000, akkor a fogyasztási kereslet 6000. 8000 egységnyi
jövedelem mellett a megtakarítás 1200.
1. Jelenleg a gazdaságban rendelkezésre álló jövedelem 10 000. Ekkor a magánszektor

a. a jövedelem 17,5 százalékát fordítja megtakarításra és a fogyasztási kereslet 8250,
b. a jövedelem 25 százalékát fordítja megtakarításra és a fogyasztás háromszorosa a
megtakarításnak,
c. a jövedelem 75 százalékát fordítja fogyasztásra a megtakarítás 3000 egységnyi jövedelem
mellett nulla,
d. a jövedelem egy egységnyi változásakor a fogyasztás 0,8 egységgel nő és a jövedelemtől
független megtakarítás 400, *
e. Egyik előző válasz sem helyes.
Ebben a feladatban pl. annyira van szükség, hogy tudjuk fejből a fogyasztási függvény
képletét, és ebből le tudjuk vezetni a megtakarítási függvényét is (vagy pl. azt is tudjuk
fejből). Ezek:
Ezek mellett tudjuk mindkét függvénynek 1-1 pontját is:
Namost, a képletekbe beírva ezeket a pontokat, az alábbi két egyenlethez jutunk:

Ez egy kétismeretlenes, két egyenletes lineáris egyenletrendszer, amely könnyen
megoldható, és megoldása az . Más szavakkal (ha nem akarjuk egymást horrorizálni),
akkor a fogyasztási függvény képlete és a megtakarítási föggvényé pedig
Innen már csak a helyes választ kell kiválasszuk a felkínált ötösből:
a). 10000 jövedelem esetén a megtakarítás 1600, ami ugye az összjövedelem 16%-a,
ráadásul a fogyasztás meg 8400, szóval ez nem helyes ám sehogysenem.
b). Itt most a 16% az nem 17,5%-kal, hanem 25%-kal nem egyenlő. Ez sem jó. (Arról
nem is beszélve, hogy a fogyasztás 5,25-szöröse a megtakarításnak.)
c). A jövedelem 84%-kát fordítják ám fogyasztásra, nem a 75%-ot, szal ez megint csak
nem jó
d). ez pont a két paramétert adja meg válaszként, és igen, ezek a mi paramétereink is, ez
lesz a helyes válasz.
2. Amennyiben egyébként változatlan feltételek mellett az állam 800 egységnyi adót vet ki,
akkor
a. a rendelkezésre álló jövedelem 800 egységgel csökken, *
b. a fogyasztási kereslet 800 egységgel csökken,
c. a fogyasztási kereslet kevesebb, mint 600 egységgel csökken,
d. a rendelkezésre álló jövedelem 800 egységgel nő.
Itt figyelni kell, hogy ez a feladat még az előzőhöz tartozik.
Namost, a rendelkezésre álló jövedelem az adóval korrigált jövedelem, tehát ha T megnő
800-zal, akkor a rendelkezésre álló jövedelem bizony csökkenni fog 800-zal, tehát a). Azért
a többit is megnézve, a fogyasztási kereslet ebben az esetben alakú, a mi esetünkben ez ,
amelyet egyszerűsítve a képletet kapjuk. Ez pediglen 640-nel kevesebb, mint korábban,
tehát b). és c). is butaság. A d). pedig az orbitális baromság kategria, ha elvesz az állam
800-at, mitől lenne neked 800-zal többed?
3.) Egy makrogazdaság háromszektoros modelljéről a következő információk állnak

rendelkezésünkre:
A makrojövedelem egyötöd részét fordítják kormányzati áruvásárlásra. A háztartási
szektor fogyasztási kereslete háromszorosa a kormányzati áruvásárlásnak. A háztartás a
fogyasztásra költött jövedelem 10 százalékának megfelelő összeget fizet az államnak
adóként, amelynek felét transzfer formájában visszajuttatja az állam. A háztartás
megtakarítása 500. A vállalati szektor beruházási kereslete 2000. A vállalati szektor
háromszor annyi adót fizet be a költségvetésbe, mint a háztartási szektor. Az állam nem
fizet transzfert a vállalatoknak.
A belföldi gazdasági szereplők külföldön realizált elsődleges jövedelme 2000, ugyanakkor
a külföldi gazdasági szereplők belföldön realizál elsődleges jövedelme 2500. Az országok
közötti transzferek egyenlege + 200. Ekkor a GDP
a. 500 egységgel kisebb, mint a GNDI,
b. 500 egységgel nagyobb, mint a GNDI,
c. 300 egységgel kisebb, mint a GNDI,
d. 300 egységgel nagyobb, mint a GNDI. *
Ez egy ilyen trükközős feladat. Az ember (ok, én) nekiesik izmozva, hogyaszongya:
G=0,2Y
C=0,6Y
TH=0,06Y
TRH=0,03Y
SH=500
I=2000
TV=0,18Y
TRV=0
Jövedelem áramlás egyenlege:-500
Jövedelem transzferek egyenlege:+200
Na, és itt jövünk rá arra, hogy a sok-sok szép felírásunk mind teljesen felesleges. Igen, ki
tudjuk számolni belőle a GDP-t (10000), de minek is? A kérdés nem ez, hanem az, hogy a
GDP és a GNDI hogyan viszonyul egymáshoz.
Namost. GDP-ből úgy lesz GNI, hogy hozzáadjuk a hazai gazdasági szereplők külföldön
realizált jövedelmét, és levonjuk belőle a külföldi gazdasági szereplők itthon realizált
jövedelmét. Azaz: GNI=GDP+2000-2500=GDP-500. GNI-ból pedig GNDI-t úgy kapunk,
hogyha a külföldi transzferekkel korrigáljuk a GNI-t, azaz GNDI=GNI+200=GDP-
500+200=GDP-300, tehát d).
4). Egy makrogazdaságban 2002-ben a bruttó kibocsátás 10 000, a folyó termelő

felhasználás 4 000, az amortizáció 1000 , a külfölddel kapcsolatos jövedelemáramlás
egyenlege –40 egység volt. Az adott gazdaság nominális GDP-je 2001-ben 4500 volt. A
vizsgált évben az árszínvonal 20 százalékkal emelkedett. Ennek következtében az adott
gazdaság reál GDP-je 2001-ről 2002-re kerekítve
a. 500 egységgel nőtt,
b. nem változott,
c. 11,11 százalékkal nőtt, *
d. 100 egységgel csökkent.
Kicsit itt is kell varázsolni, és megint megadtak jó sok felesleges adatot is. Ha a GO=10000,
a folyó termelő felhasználás 4000, az amortizáció 1000, és a jövedelem áramlások
egyenlege -40 volt, akkor ebből 2002-re megkaphatjuk, hogy a GDP=6000, az
NPD=5000, a GNI=5960, az NNI=4960. Azonban ezek közül csak a GDP az érdekes,
hiszen ezt kell összevetni a korábbi év GDP-jével.
Namost, hogy is jött ki ez a GDP? Ha a 2001-es időszakot az 1-es, a 2002-es időszakot a
kettes időszaknak jelöljük, és P az adott időszak árszinvonalát, Y a reálkibácsátását jelenti,
akkor:
Tudjuk még továbbá, hogy
és ezt beírva a fenti egyenlőségrendszerbe:
azaz illetve
Azaz a két időszak között a reál GDP 11,1%-kal nőtt
5). A folyó termelő felhasználás értéke
a. része a GDP-nek,
b. halmozódást okoz a gazdaság teljesítményének mérésénél, *
c. megegyezik a hozzáadott értékkel,
d. a munkamegosztás fokának növekedésével csökken.
Ez nem nehéz, mert könnyű. Ugye ha a GDP=GO-folyó termelő felhasználás, akkor nyilván
nem része a GDP-nek. Viszont igen, ez okozza a halmozódást. Hozzáadott értékkel nem
egyezik meg, hiszen a gazdaság minden vállalatára a KIBOCSÁTÁS=HOZZÁADOTT
ÉRTÉK+FOLYÓ TERMELŐ FELHASZNÁLÁS képlet igaz; a d). meg csak simán butaság
(minnél jobban megosztjuk a munkát, annál kevesebb fém kell az üllőgyártáshoz? hah!)
6). A makrogazdasági körforgás összefüggései alapján a jövedelem meghatározható:

a. Y = W+TRH – C-TH - SH,
b. Y = W + Tv + Sv - TRv,
c. Y = SH + Sv + SÁ + SK,
d. Y = C+ I + G + IM – X,
e. Egyik előző válasz sem helyes. *
Ilyent nemtom láttatok-e, de nem kell tőle kétségbe esni. Ez a „gazdasági körforgás”
ábrázolása képletek formájában. A jövedelmet pedig többféleképp is ki tudjuk fejezni (mint
ahogy az SNA rendszer felírásánál is láttuk, a GDP-t több módon is számba lehet venni).
Az egyik verzió az lenne, hogy Y=C I G X − I M , ami látjuk, hogy eléggé hasonlít a
Keynes-i árupiaci egyensúlyunkra (valójában ez az, csak ki van bővítve a külfölddel). Ez
nyilván a felhasználás alapú számbavétel: a jövedelem egy részét fogyasztásra (C), másik
részét közösségi fogyasztásra (G), harmadik részét beruházásra (I), negyedik részét pedig
nettó exportra (X-IM) fordítjuk.
A másik eset pedig az lenne, hogy megnézzük a jövedelemnek a jövedelmi
számbavételét: Y=W⋅N T V S V −TRV , azaz a vállalati transzferrel korrigált
jövedelem megyegyezik a bérrel, a vállalati adókkal és a vállalat megtakarításával (w egy
ember bére, N a munkások száma).
A harmadik eset a jövedelem felhasználási oldala: Y=CS H S V T −TR , azaz a
jövedelmünket fogyasztásra, megtakarításra és adózásra fordíthatjuk.
7). Amennyiben a központi bank a kötelező tartalékrátát 20 százalékról 10 százalékra

csökkenti, akkor
a. a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége 10 százalékkal nő,
b. a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége 10 százalékkal csökken,
c. a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége kétszeresére nő, *
d. a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége felére csökken.
1
NA. Itt azt kéne tudni, hogy hogyan is nézett ki a pénzkínálatunk: M = LBJ⋅ , ahol R
R
1
a kötelező tartalékráta volt (és volt a pénzmultiplikátor). Innen már egyzerű a
R
dolgunk. Az a). és a b). válaszok azért nem jók, mert a változás a multiplikátort érinti, és
nem a pénzmennyiséget (ugye ezzel ekvivalens a „bankok pénzteremtési képessége”). A
b). halmozottan hátrányos helyzetű, hiszen a tartalékráta csökkenésével a multiplikátor (és
ezzel a pénzteremtési lehetőség) nő, nem csökken. A c-d már jó mértékben mahinál, csak
a d). iránya rossz; azaz c). a helyes válasz (a multiplikátor 5-ről 10-re nő, azaz kétszer
annyi a pénzteremtési lehetőség).
8). Hazai bankrendszerünkben pénzt teremthet:
a. csak a központi bank,
b. csak a kereskedelmi bankok,
c. a nem monetáris pénzintézetek,
d. az előző intézmények mindegyike.
Ez itt trükközős feladat. A „pénzteremtés” során keletkezik a pénz (wow!), a pénzkínálatról
1
pedig azt tudtuk, hogy (mint már az előbb említettem) M = JBP⋅ azaz a
R
jegybankpénz mennyiség szorozva a multiplikátorral. Na, a jegybankpénzt a jegybank
állítja elő (ugye ez a cash, a bankjegy, a kp, a papírpénz, stb), azaz a jegybank nyilván tud
pénzt teremteni. A multiplikátor pedig úgy került a képbe, hogy a kereskedelmi bankokon
egy adott pénzmennyiség többször is keresztülfolyik, azaz ez a kereskedelmi bankok
pénzteremtési tevékenysége (a fizetésre is jogosító betétszámla vezetés). Tehát a helyes
válasz az lenne, hogy a központi bank ÉS a kereskedelmi bankok, nade ilyen válasz nem
volt. A „nem monetáris pénzintétmények” kvázi-definíciója pont az, hogy nem tudnak
pénzt teremteni, azaz „d” sem jó válasz, marad az „e”.
9). A jövedelemtől független fogyasztás növekedése miatt

a. nő a fogyasztási függvény meredeksége,
b. csökken a fogyasztási függvény meredeksége,
c. a fogyasztási függvény felfele párhuzamosan eltolódik, *
d. a fogyasztási függvény lefele párhuzamosan eltolódik.
Na, itt csak a fogyasztási függvény képlete kell, és az, hogy tudjunk kezelni lineáris
függvényeket. Számunkra a fogyasztási függvény
alakja a következő: C Y =ab⋅Y , ahol „b” a C
fogyasztási határhajlandóság (MPC), „a” pedig az
autonóm fogyasztás (azaz a fogyasztásnak a
jövedelemtől független része). Namost, itt ugye
nekünk ez az „a” növekszik. (Lásd mellékelt ábra)
bx
A meredekség nyilván nem változik, az kizárólag „b”
függvénye, így sem a)., sem b). nem lehet jó válasz. a x
„a” változása az egész függvényt párhuzamosan
Y
eltolja; ha „a” növekszik, akkor felfele, ha „a” csökken,
akkor lefele. Így ebben az esetben egyértelmű, hogy a helyes válasz a c).; a függvény
párhuzamosan feljebb tolódik.
10). Amennyiben a makrogazdasági jövedelem nagyobb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító

jövedelemszint, akkor
a. az árukészletek nőni fognak, *
b. az árukészletek csökkenni fognak,
c. az árukészletek nem változnak,
d. az árupiacon túlkereslet van.
Itt csak arra kell visszagondolnunk, hogy hogyan is működött az alkalmazkodási
mechanizmusunk, és arra, hogy egy egyensúlyinál MAGASABB jövedelem az árupiacon
milyen helyzetet teremt.
A mellékelt ábrán egy árupipacot ábrázoltam, látszik az egyensúlyi jövedelem (Y*), és az
ehhez tartozó aggregált kereslet (AE*, ami
egyensúlyról lévén szó, nyilván megegyezik C
Y*-gal, hiszen pont ez az egyensúly Y=Y
feltétele).
Namost, ha ennél nagyobb a jövedelem (pl. C(Y)
túlkín
Y'), akkor az aggregált kereslet a AE'
megtermelt jövedelemszint alatt fog maradni AE*
(jelen esetben ezt az AE' jelzi). Ebben az

esetben az árupiac túlkínálatos: a vállalati
szektor többet termel, mint amennyit a
háztartások (C), és a többi vállalat (I) meg Y
szándékozik vásárolni. Y* Y'
Na, már csak azt kell kitaláljuk, hogy mi
történik elkkor az árukészlettel: nyilván mivel a termékek a vállalaton rajta maradnak, azt
nem képesek eladni, így a készleteik növekedni fognak; a helyes válasz az a).
11). Amennyiben a kormány a fiskális gazdaságpolitika eszközeit felhasználva – deficites

költségvetés mellett – gazdaságélénkítő programba kezd, akkor
a. csökkenti a költségvetési deficitet,
b. csökkenti a transzferkifizetéseket,
c. növeli a kormányzati áruvásárlásokat, *
d. növeli az adókat,
Itt most azt kéne tudjuk, hogy mitől nő nekünk az a gazdaságunk. Gyorsan felírva a
háromszektoros modell árupiacát ( Y=ab Y−T TR I G ) rögtön látjuk, hogy a
kormányzati kiadások vagy a transzferek növelése illetve az adók csökkenése hat
serkentőleg a gazdaságra. A deficit nem más, mint az áruvásárlások plusz transzferek
(kiadások) és az adók (bevételek) különbsége: deficit : GTR−T .
Namost akkor: b). és d). nyilván hibás, hiszen ezek jövedelemcsökkentő hatásúak (a
gazdaságélénkítés pedig a jövedelemnöeléssel egyenértékű fogalom), a c). nyilván helyes.
Az a). válasz azért hibás, mert a kormányzat minden gazdaságélénkítő eszköze a deficitet
növeli.
12). Az alábbi megállapítások közül melyik nem helyes, ha az állam növeli az adókat?
a.Csökken a rendelkezésre álló jövedelem.
b.A fogyasztási függvény lefele tolódik.
c.Az árupiaci kereslet változása nagyobb lesz, mint az adóváltozás. *
d.Csökken az állami költségvetés deficitje.
e.Mindegyik előző válasz helyes.
A rendelkezésre álló jövedelem képletéből ( Y D=Y −T TR ) könnyen látszik, hogy az
adók növelése bizony csökkenti azt, a). igaz.
A háromszektoros gazdaság fogyasztási függvénye a következő képpen alakul:
C Y=a b Y−TTR azaz
C Y=a−bY −b⋅Tb⋅TR
tehát az adók növelése a fogyasztási függvényt az adónövelés b-szeresével lefele fogja
tolnni, b). is igaz.
Ha az adókatnöveli az állam, akkor nő a bevétele, azaz a deficitje csökken, a d). is helyes
válasz.
Az árupiaci kereslet azonban, mint azt már a b). pont indoklásánál is láttuk, az adóváltozás
b-szerese, és mivel 0b1 , így a c). hamis, azaz az árupiaci keresletváltozás kisebb lesz,
mint az adóváltozás, ez a helyes válasz.
13). A nominális pénzkínálat nő, ha a központi bank
a. a nyílt piaci műveletek során értékpapírokat ad el,
b. csökkenti a tartalékrátát, *
c. növeli a diszkontrátát,
d. növeli a betéti kamatokat.
e. Egyik előző válasz sem helyes
Ehhez a jegybank 3 pénzmennyiség-befolyásoló eszközének ismerete szükséges. Ezek
kötül kettőnek a működése triviális: a tartalékra változtatása a multiplikátoron keresztül
hat a pézmennyiségre (a ráta változásával ellentétes irányban változik a pénzmennyiség),
míg a nyílt piaci műveletek során a jegybank a jegybankpénz mennyiséget változtatja
(értékpapírok eladásával csökkenti, értékpapírok vásárlásával növeli a pénzmennyiséget).
Az utolsó eszköz, a diszkontráta trükkösebb. Ez az a kamatláb, amit a jegybank a többi
banknak számít fel hitelfelvétel esetén. Ha ezt növeli a jegybank, akkor a bankoknak
költségesebb lesz a hitelfelvétel, és ezért megnövelik az önkéntes tartalékaikat, azaz
csökken a multiplikátor és a pénzmennyiség.
Ezek fényében láthatjuk, hogy az ÉP eladások csökkentik a JBP mennyiséget és így a
pénzmennyiséget is, a tartalékráta csökkentése növeli a multiplikátort és így növeli a
pénzmennyiséget, a diszkontráta növelésének hatására az önkéntes tartalékok megnőnek
és ez csökkenti a multiplikátort és a pénzmennyiséget.
14). Amennyiben a makrojövedelem nő, akkor

a. nő a tranzakciós pénzkereslet, *
b. csökken az transzakciós pénzkereslet,
c. nő a spekulációs pénzkereslet,
d. csökken a spekulációs pénzkereslet.
 −
Itt csak a Keynes-i pénzkereslettel kellett tisztában lenni: LY , r = L Y  L r  , ahol az
első tag a tranzakciós pénzkereslet, a második a spekulációs.
15). Amennyiben a makrogazdasági kibocsátás és pénz forgási sebessége nem változik, akkor
a forgalomba kerülő pénz mennyiségének növelése:
a. az árszinvonalat csökkenti,
b. az árszinvonalat növeli, *
c. nem hat az árszinvonalra,
d. a bankok által alkalmazott kamatlábakat növeli.
1
Ez itt egy mennyiségi pénzelméletes kérdés. Az alapegyenletünk: M = ⋅P⋅Y , és ha Y és
V
V adott, akkor M és P egymást kölcsönösen egyértelműen meghatározzák. Azaz ha M nő,
akkor P is nőni fog (ráadásul ugyanakkora százalékkal).
Közgazdaságtan Tanszék NÉV:…………………………………
Neptun kód:………………………….
KÖZGAZDASÁGTAN II.
Makroökonómia
M I/1a
Oldja meg a következő feladatokat és jelölje meg X-szel a helyes megoldást az alábbi
táblázatban! Csak egyértelmű jelöléseket áll módunkban értékelni! Az egyes feladatok
helyes megoldásával megszerezhető pontszámokat tartalmazza a táblázat harmadik sora;
részpontokat nem adunk.
A feladatok megoldása 45 perc áll a rendelkezésükre.
Feladatok
Meg- 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
oldás 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3
A
B
C
D
E
Jó munkát!
1. Amennyiben a központi bank a kötelező tartalékrátát 20 százalékról 10 százalékra

csökkenti, akkor
a. a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége 10 százalékkal nő,
b. a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége 10 százalékkal csökken,
c. a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége kétszeresére nő, *
d. a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége felére csökken.
1
NA. Itt azt kéne tudni, hogy hogyan is nézett ki a pénzkínálatunk: M = LBJ⋅ , ahol R
R
1
a kötelező tartalékráta volt (és volt a pénzmultiplikátor). Innen már egyzerű a
R
dolgunk. Az a). és a b). válaszok azért nem jók, mert a változás a multiplikátort érinti, és
nem a pénzmennyiséget (ugye ezzel ekvivalens a „bankok pénzteremtési képessége”). A
b). halmozottan hátrányos helyzetű, hiszen a tartalékráta csökkenésével a multiplikátor (és
ezzel a pénzteremtési lehetőség) nő, nem csökken. A c-d már jó mértékben mahinál, csak
a d). iránya rossz; azaz c). a helyes válasz (a multiplikátor 5-ről 10-re nő, azaz kétszer
annyi a pénzteremtési lehetőség).
2. Hazai bankrendszerünkben pénzt teremthet:
a. csak a központi bank,
b. csak a kereskedelmi bankok,
c. a nem monetáris pénzintézetek,
d. az előző intézmények mindegyike.
Ez itt trükközős feladat. A „pénzteremtés” során keletkezik a pénz (wow!), a pénzkínálatról
1
pedig azt tudtuk, hogy (mint már az előbb említettem) M = JBP⋅ azaz a
R
jegybankpénz mennyiség szorozva a multiplikátorral. Na, a jegybankpénzt a jegybank
állítja elő (ugye ez a cash, a bankjegy, a kp, a papírpénz, stb), azaz a jegybank nyilván tud
pénzt teremteni. A multiplikátor pedig úgy került a képbe, hogy a kereskedelmi bankokon
egy adott pénzmennyiség többször is keresztülfolyik, azaz ez a kereskedelmi bankok
pénzteremtési tevékenysége (a fizetésre is jogosító betétszámla vezetés). Tehát a helyes
válasz az lenne, hogy a központi bank ÉS a kereskedelmi bankok, nade ilyen válasz nem
volt. A „nem monetáris pénzintétmények” kvázi-definíciója pont az, hogy nem tudnak
pénzt teremteni, azaz „d” sem jó válasz, marad az „e”.
3. A folyó termelő felhasználás értéke

a. része a GDP-nek,
b. halmozódást okoz a gazdaság teljesítményének mérésénél, *
c. megegyezik a hozzáadott értékkel,
d. a munkamegosztás fokának növekedésével csökken.
Ez nem nehéz, mert könnyű. Ugye ha a GDP=GO-folyó termelő felhasználás, akkor nyilván
nem része a GDP-nek. Viszont igen, ez okozza a halmozódást. Hozzáadott értékkel nem
egyezik meg, hiszen a gazdaság minden vállalatára a KIBOCSÁTÁS=HOZZÁADOTT
ÉRTÉK+FOLYÓ TERMELŐ FELHASZNÁLÁS képlet igaz; a d). meg csak simán butaság
(minnél jobban megosztjuk a munkát, annál kevesebb fém kell az üllőgyártáshoz? hah!)
4. A makrogazdasági körforgás összefüggései alapján a jövedelem meghatározható:

a. Y = W+TRH – C-TH - SH,
b. Y = W + Tv + Sv - TRv,
c. Y = SH + Sv + SÁ + SK,
d. Y = C+ I + G + IM – X,
Ilyent nemtom láttatok-e, de nem kell tőle kétségbe esni. Ez a „gazdasági körforgás”
ábrázolása képletek formájában. A jövedelmet pedig többféleképp is ki tudjuk fejezni (mint
ahogy az SNA rendszer felírásánál is láttuk, a GDP-t több módon is számba lehet venni).
Az egyik verzió az lenne, hogy Y=C IG X − I M , ami látjuk, hogy eléggé hasonlít a
Keynes-i árupiaci egyensúlyunkra (valójában ez az, csak ki van bővítve a külfölddel). Ez
nyilván a felhasználás alapú számbavétel: a jövedelem egy részét fogyasztásra (C), másik
részét közösségi fogyasztásra (G), harmadik részét beruházásra (I), negyedik részét pedig
nettó exportra (X-IM) fordítjuk.
A másik eset pedig az lenne, hogy megnézzük a jövedelemnek a jövedelmi
számbavételét: Y=W⋅NT V S V −TR V , azaz a vállalati transzferrel korrigált
jövedelem megyegyezik a bérrel, a vállalati adókkal és a vállalat megtakarításával (w egy
ember bére, N a munkások száma).
A harmadik eset a jövedelem felhasználási oldala: Y =CS H S V T −TR , azaz a
jövedelmünket fogyasztásra, megtakarításra és adózásra fordíthatjuk.
5. A jövedelemtől független fogyasztás növekedése miatt
a. nő a fogyasztási függvény meredeksége,
b. csökken a fogyasztási függvény meredeksége,
c. a fogyasztási függvény felfele párhuzamosan eltolódik, *
d. a fogyasztási függvény lefele párhuzamosan eltolódik.
Na, itt csak a fogyasztási függvény képlete kell, és az, hogy tudjunk kezelni lineáris
függvényeket. Számunkra a fogyasztási függvény
alakja a következő: C Y =ab⋅Y , ahol „b” a C
fogyasztási határhajlandóság (MPC), „a” pedig az
autonóm fogyasztás (azaz a fogyasztásnak a
jövedelemtől független része). Namost, itt ugye
nekünk ez az „a” növekszik. (Lásd mellékelt ábra)
bx
A meredekség nyilván nem változik, az kizárólag „b”
függvénye, így sem a)., sem b). nem lehet jó válasz. a x
„a” változása az egész függvényt párhuzamosan
Y
eltolja; ha „a” növekszik, akkor felfele, ha „a” csökken,
akkor lefele. Így ebben az esetben egyértelmű, hogy a helyes válasz a c).; a függvény
párhuzamosan feljebb tolódik.
6. Amennyiben a makrogazdasági jövedelem nagyobb, mint az árupiaci egyensúlyt

biztosító jövedelemszint, akkor
a. az árukészletek nőni fognak, *
b. az árukészletek csökkenni fognak,
c. az árukészletek nem változnak,
d. az árupiacon túlkereslet van.
Itt csak arra kell visszagondolnunk, hogy hogyan is működött az alkalmazkodási
mechanizmusunk, és arra, hogy egy
egyensúlyinál MAGASABB jövedelem az
C
árupiacon milyen helyzetet teremt. Y=Y
A mellékelt ábrán egy árupipacot ábrázoltam,
látszik az egyensúlyi jövedelem (Y*), és az C(Y)
ehhez tartozó aggregált kereslet (AE*, ami túlkín
AE'
egyensúlyról lévén szó, nyilván megegyezik AE*
Y*-gal, hiszen pont ez az egyensúly

feltétele).
Namost, ha ennél nagyobb a jövedelem (pl.
Y'), akkor az aggregált kereslet a megtermelt
jövedelemszint alatt fog maradni (jelen Y
Y* Y'
esetben ezt az AE' jelzi). Ebben az esetben
az árupiac túlkínálatos: a vállalati szektor többet termel, mint amennyit a háztartások (C),
és a többi vállalat (I) meg szándékozik vásárolni.
Na, már csak azt kell kitaláljuk, hogy mi történik elkkor az árukészlettel: nyilván mivel a
termékek a vállalaton rajta maradnak, azt nem képesek eladni, így a készleteik növekedni
fognak; a helyes válasz az a).
7. Amennyiben a kormány a fiskális gazdaságpolitika eszközeit felhasználva – deficites
költségvetés mellett – gazdaságélénkítő programba kezd, akkor
a. csökkenti a költségvetési deficitet,
b. csökkenti a transzferkifizetéseket,
c. növeli a kormányzati áruvásárlásokat, *
d. növeli az adókat,
Itt most azt kéne tudjuk, hogy mitől nő nekünk az a gazdaságunk. Gyorsan felírva a
háromszektoros modell árupiacát ( Y=ab Y−T TR I G ) rögtön látjuk, hogy a
kormányzati kiadások vagy a transzferek növelése illetve az adók csökkenése hat
serkentőleg a gazdaságra. A deficit nem más, mint az áruvásárlások plusz transzferek
(kiadások) és az adók (bevételek) különbsége: deficit : GTR−T .
Namost akkor: b). és d). nyilván hibás, hiszen ezek jövedelemcsökkentő hatásúak (a
gazdaságélénkítés pedig a jövedelemnöeléssel egyenértékű fogalom), a c). nyilván helyes.
Az a). válasz azért hibás, mert a kormányzat minden gazdaságélénkítő eszköze a deficitet
növeli.
8. Az alábbi megállapítások közül melyik nem helyes, ha az állam növeli az adókat?

a. Csökken a rendelkezésre álló jövedelem.
b. A fogyasztási függvény lefele tolódik.
c. Az árupiaci kereslet változása nagyobb lesz, mint az adóváltozás. *
d. Csökken az állami költségvetés deficitje.
e. Mindegyik előző válasz helyes.
A rendelkezésre álló jövedelem képletéből ( Y D=Y −T TR ) könnyen látszik, hogy az
adók növelése bizony csökkenti azt, a). igaz.
A háromszektoros gazdaság fogyasztási függvénye a következő képpen alakul:
C Y=a b Y−TTR azaz
C Y=a−bY −b⋅Tb⋅TR
tehát az adók növelése a fogyasztási függvényt az adónövelés b-szeresével lefele fogja
tolnni, b). is igaz.
Ha az adókatnöveli az állam, akkor nő a bevétele, azaz a deficitje csökken, a d). is helyes
válasz.
Az árupiaci kereslet azonban, mint azt már a b). pont indoklásánál is láttuk, az adóváltozás
b-szerese, és mivel 0b1 , így a c). hamis, azaz az árupiaci keresletváltozás kisebb lesz,
mint az adóváltozás, ez a helyes válasz.
9. A nominális pénzkínálat nő, ha a központi bank

a. a nyílt piaci műveletek során értékpapírokat ad el,
b. csökkenti a tartalékrátát, *
c. növeli a diszkontrátát,
d. növeli a betéti kamatokat.
e. Egyik előző válasz sem helyes
Ehhez a jegybank 3 pénzmennyiség-befolyásoló eszközének ismerete szükséges. Ezek
kötül kettőnek a működése triviális: a tartalékra változtatása a multiplikátoron keresztül
hat a pézmennyiségre (a ráta változásával ellentétes irányban változik a pénzmennyiség),
míg a nyílt piaci műveletek során a jegybank a jegybankpénz mennyiséget változtatja
(értékpapírok eladásával csökkenti, értékpapírok vásárlásával növeli a pénzmennyiséget).
Az utolsó eszköz, a diszkontráta trükkösebb. Ez az a kamatláb, amit a jegybank a többi
banknak számít fel hitelfelvétel esetén. Ha ezt növeli a jegybank, akkor a bankoknak
költségesebb lesz a hitelfelvétel, és ezért megnövelik az önkéntes tartalékaikat, azaz
csökken a multiplikátor és a pénzmennyiség.
Ezek fényében láthatjuk, hogy az ÉP eladások csökkentik a JBP mennyiséget és így a
pénzmennyiséget is, a tartalékráta csökkentése növeli a multiplikátort és így növeli a
pénzmennyiséget, a diszkontráta növelésének hatására az önkéntes tartalékok megnőnek
és ez csökkenti a multiplikátort és a pénzmennyiséget.
10. Amennyiben a makrojövedelem nő, akkor

a. nő a tranzakciós pénzkereslet, *
b. csökken az transzakciós pénzkereslet,
c. nő a spekulációs pénzkereslet,
d. csökken a spekulációs pénzkereslet.
 −
Itt csak a Keynes-i pénzkereslettel kellett tisztában lenni: LY , r = L Y  L r  , ahol az
első tag a tranzakciós pénzkereslet, a második a spekulációs.
11. Amennyiben a makrogazdasági kibocsátás és pénz forgási sebessége nem változik,

akkor a forgalomba kerülő pénz mennyiségének növelése:
a. az árszinvonalat csökkenti,
b. az árszinvonalat növeli, *
c. nem hat az árszinvonalra,
d. a bankok által alkalmazott kamatlábakat növeli.
1
Ez itt egy mennyiségi pénzelméletes kérdés. Az alapegyenletünk: M = ⋅P⋅Y , és ha Y és
V
V adott, akkor M és P egymást kölcsönösen egyértelműen meghatározzák. Azaz ha M nő,
akkor P is nőni fog (ráadásul ugyanakkora százalékkal).
Számítási feladatok:
12.13.Egy makrogazdaságról a következő adatok állnak rendelkezésre:
Amennyiben a jövedelem 7000, akkor a fogyasztási kereslet 6000. 8000 egységnyi
jövedelem mellett a megtakarítás 1200.
12. Jelenleg a gazdaságban rendelkezésre álló jövedelem 10 000. Ekkor a magánszektor

a. a jövedelem 17,5 százalékát fordítja megtakarításra és a fogyasztási kereslet 8250,
b. a jövedelem 25 százalékát fordítja megtakarításra és a fogyasztás háromszorosa a
megtakarításnak,
c. a jövedelem 75 százalékát fordítja fogyasztásra a megtakarítás 3000 egységnyi jövedelem
mellett nulla,
d. a jövedelem egy egységnyi változásakor a fogyasztás 0,8 egységgel nő és a jövedelemtől
független megtakarítás 400, *
Ezek a „már majdnem gondolkozni kell” feladatok, de ne ijedjünk meg, igazán ezek sem
lesznek nehezek.
Ebben a feladatban pl. annyira van szükség, hogy tudjuk fejből a fogyasztási függvény
képletét, és ebből le tudjuk vezetni a megtakarítási függvényét is (vagy pl. azt is tudjuk
fejből). Ezek:
C Y=a b⋅Y
S Y =−a1−b ⋅Y
Ezek mellett tudjuk mindkét függvénynek 1-1 pontját is:
C 7000=6000
S 8000=1200
Namost, a képletekbe beírva ezeket a pontokat, az alábbi két egyenlethez jutunk:
a b⋅7000=6000
−a1−b⋅8000=1200
Ez egy kétismeretlenes, két egyenletes lineáris egyenletrendszer, amely könnyen
megoldható, és megoldása az [ ab]=[ 400
0,8 ]
. Más szavakkal (ha nem akarjuk egymást
horrorizálni), akkor a fogyasztási függvény képlete C Y =4000,8⋅Y és a
megtakarítási föggvényé pedig S Y =−4000,2⋅Y
Innen már csak a helyes választ kell kiválasszuk a felkínált ötösből:
a). 10000 jövedelem esetén a megtakarítás 1600, ami ugye az összjövedelem 16%-a,
ráadásul a fogyasztás meg 8400, szóval ez nem helyes ám sehogysenem.
b). Itt most a 16% az nem 17,5%-kal, hanem 25%-kal nem egyenlő. Ez sem jó. (Arról
nem is beszélve, hogy a fogyasztás 5,25-szöröse a megtakarításnak.)
c). A jövedelem 84%-kát fordítják ám fogyasztásra, nem a 75%-ot, szal ez megint csak
nem jó
d). ez pont a két paramétert adja meg válaszként, és igen, ezek a mi paramétereink is, ez
lesz a helyes válasz.
13. Amennyiben egyébként változatlan feltételek mellett az állam 800 egységnyi adót vet ki,
akkor
a. a rendelkezésre álló jövedelem 800 egységgel csökken, *
b. a fogyasztási kereslet 800 egységgel csökken,
c. a fogyasztási kereslet kevesebb, mint 600 egységgel csökken,
d. a rendelkezésre álló jövedelem 800 egységgel nő.
Itt figyelni kell, hogy ez a feladat még az előzőhöz tartozik.
Namost, a rendelkezésre álló jövedelem az adóval korrigált jövedelem, tehát ha T megnő
800-zal, akkor a rendelkezésre álló jövedelem bizony csökkenni fog 800-zal, tehát a). Azért
a többit is megnézve, a fogyasztási kereslet ebben az esetben C Y=a b Y−T  alakú,
a mi esetünkben ez C Y=4000,8Y −800 , amelyet egyszerűsítve a
C Y=−2400,8⋅Y képletet kapjuk. Ez pediglen 640-nel kevesebb, mint korábban,
tehát b). és c). is butaság. A d). pedig az orbitális baromság kategria, ha elvesz az állam
800-at, mitől lenne neked 800-zal többed?
14. Egy makrogazdaság háromszektoros modelljéről a következő információk állnak

rendelkezésünkre:
A makrojövedelem egyötöd részét fordítják kormányzati áruvásárlásra. A háztartási
szektor fogyasztási kereslete háromszorosa a kormányzati áruvásárlásnak. A háztartás a
fogyasztásra költött jövedelem 10 százalékának megfelelő összeget fizet az államnak
adóként, amelynek felét transzfer formájában visszajuttatja az állam. A háztartás
megtakarítása 500. A vállalati szektor beruházási kereslete 2000. A vállalati szektor
háromszor annyi adót fizet be a költségvetésbe, mint a háztartási szektor. Az állam nem
fizet transzfert a vállalatoknak.
A belföldi gazdasági szereplők külföldön realizált elsődleges jövedelme 2000, ugyanakkor
a külföldi gazdasági szereplők belföldön realizál elsődleges jövedelme 2500. Az országok
közötti transzferek egyenlege + 200. Ekkor a GDP
a. 500 egységgel kisebb, mint a GNDI,
b. 500 egységgel nagyobb, mint a GNDI,
c. 300 egységgel kisebb, mint a GNDI,
d. 300 egységgel nagyobb, mint a GNDI. *
Ez egy ilyen trükközős feladat. Az ember (ok, én) nekiesik izmozva, hogyaszongya:
G=0,2Y
C=0,6Y
TH=0,06Y
TRH=0,03Y
SH=500
I=2000
TV=0,18Y
TRV=0
Jövedelem áramlás egyenlege:-500
Jövedelem transzferek egyenlege:+200
Na, és itt jövünk rá arra, hogy a sok-sok szép felírásunk mind teljesen felesleges. Igen, ki
tudjuk számolni belőle a GDP-t (10000), de minek is? A kérdés nem ez, hanem az, hogy a
GDP és a GNDI hogyan viszonyul egymáshoz.
Namost. GDP-ből úgy lesz GNI, hogy hozzáadjuk a hazai gazdasági szereplők külföldön
realizált jövedelmét, és levonjuk belőle a külföldi gazdasági szereplők itthon realizált
jövedelmét. Azaz: GNI=GDP+2000-2500=GDP-500. GNI-ból pedig GNDI-t úgy kapunk,
hogyha a külföldi transzferekkel korrigáljuk a GNI-t, azaz GNDI=GNI+200=GDP-
500+200=GDP-300, tehát d).
15. Egy makrogazdaságban 2002-ben a bruttó kibocsátás 10 000, a folyó termelő felhasználás
4 000, az amortizáció 1000 , a külfölddel kapcsolatos jövedelemáramlás egyenlege –40
egység volt. Az adott gazdaság nominális GDP-je 2001-ben 4500 volt. A vizsgált évben
az árszínvonal 20 százalékkal emelkedett. Ennek következtében az adott gazdaság reál
GDP-je 2001-ről 2002-re kerekítve
a. 500 egységgel nőtt,
b. nem változott,
c. 11,11 százalékkal nőtt,
d. 100 egységgel csökkent.
Kicsit itt is kell varázsolni, és megint megadtak jó sok felesleges adatot is. Ha a GO=10000,
a folyó termelő felhasználás 4000, az amortizáció 1000, és a jövedelem áramlások
egyenlege -40 volt, akkor ebből 2002-re megkaphatjuk, hogy a GDP=6000, az
NPD=5000, a GNI=5960, az NNI=4960. Azonban ezek közül csak a GDP az érdekes,
hiszen ezt kell összevetni a korábbi év GDP-jével.
Namost, hogy is jött ki ez a GDP? Ha a 2001-es időszakot az 1-es, a 2002-es időszakot a
kettes időszaknak jelöljük, és P az adott időszak árszinvonalát, Y a reálkibácsátását jelenti,
akkor:
P1⋅Y 1=4500
P2⋅Y 2=6000
Tudjuk még továbbá, hogy
P 1⋅1,2=P 2
és ezt beírva a fenti egyenlőségrendszerbe:
P 1⋅Y 1 =4500
Y 2⋅P 1 5000 Y 2 ˙
P1⋅1,2⋅Y 2=6000 azaz P1⋅Y 2 =5000 illetve = = =1, 1
Y 1⋅P 1 4500 Y 1
Azaz a két időszak között a reál GDP 11,1%-kal nőtt
PótZH Makroökonómia
1-3. Feladat:
Egy zárt, kétszereplős gazdaságról tudjuk, hogy a fogyasztási függvénye lineáris.
Tudjuk, hogy a fogyasztási kereslet 1525, ha a jövedelem 1000, a megtakarítás
pedig 1275, ha a jövedelem 10000. A beruházási kereslet 375.
1). a fogyasztási határhajlandóság?

2). adott feltételek mellett az egyensúlyi jövedelem?
Namostakkor:
Ha a fogyasztási függvény lineáris, az ugye azt jelenti, hogy valamiféle C  x =abx
alakú, mert ugye a lineáris függvény már csak ilyen. A mi esetünkben ezt úgy hívtuk,
hogy C Y =a MPC⋅Y hiszen a fogyasztásunk a jövedelem függvénye volt, és a
meredeksége volt a fogyasztási hatráhajlandóság (emlékszünk, a fogyasztási
határhajlandóság megmutatja, hogy egy pótlólagos jövedelemegység mekkora részét
fogasztják el a gazdaságban, azaz ez a fogasztási függvény deriváltja, amely lineáris
függvény esetében megegyezik a meredekségével).
Emellett, tudjuk azt is, hogy egy zárt, kétszereplős gazdaság egyszerű modelljében a
jövedelem felhasználási oldalán csak a fogasztás és a megtakarítás található, azaz vagy
megesszük, vagy félretesszük, Y=CS . Ebből, és a lineáris fogasztási függvényből
könnyen levezethető (amit egyébként praktikus tudni fejből is), hogy a megtakarítási
függvény is lineáris, és az alábbi alakú: S Y =−a  MPS⋅Y , ahol MPS értéke 1-MPC.
No, ha ezt mind tudjuk akkor már pofonegyszerű az első feladat megoldása, csak fel kell
írni a feladatot ezekkel az egyenletekkel:
C 1000=1525 ;
S 10000=1275
Ebbe gyorsan beleírjuk a fogasztási és a megtakarítási függvényünket:

1525=a MPC⋅1000
1275=−a1− MPC ⋅10000
Ez pedig már csak egy egyszerű kétváltozós lineáris egyenletrendszer, melynek

megoldása senkinek sem okozhat gondot. Mondjuk az elsőből kifejezve a-t az
a=1525−1000⋅MPC kifejezést kapjuk, ezt behelyettesítjük a másodikba, ami pedig
ezennel az 1275=1000⋅PMC −152510000−10000⋅MPC alakot veszi fel. Ezt
egyszerűsítve, MPC-ket és a számokat összevonva megkapjuk, hogy MPC=0,8.
Ennek piszkosul örülünk, de jólnevelt gyermekek lévén kiszámoljuk a másik paramétert
is, de persze ezt a a =1525−1000⋅0,8 egyenletből elég fájdalommentesen el tudjuk
végezni, és megkapjuk, hogy az autonóm fogyasztás (a=) 725.
Már száguldunk is tovább a következő kérdésre, amely az egyensúlyi jövedelmet

boncolgatja. Természetesen emlékszünk, hogy rövid távon, csak az árupiacot
vizsgálgatva akkor volt a gazdaságunk egyensúlyban, ha pont annyi terméket és
szolgáltatást (Y) állítottak elő a termelő egységek, mint amennyi a gazdaságban fennálló
összes kereslet (AE). Azaz ha tudnánk a kereslet képletét, akkor az Y=AE egyenletből
megkaphatnánk a rövid távú egyensúlyt.
Nade, AE=C+I, azaz egy kétszereplős, zárt gazdaságban a lakossági fogyasztás és a
vállalatok beruházásainak összege együttesen szívja fel a termékeket és szolgáltatásokat.
A beruházásról tudjuk, hogy 375 egység, a fogasztást pedig pont az előbb számoltuk ki:
C Y=7250,8⋅Y . Gyorsan felírva ezeket mind együtt, megkapjuk az egyensúly
feltételét: Y=7250,8 Y375 . Átpaokolva-leosztva kijön, hogy Y=5500.
Tegyük fel, hogy a jövedelemtől független beruházási fogyasztási kereslet 150

egységgel nő, ekkor:
a). a beruházási multiplikátor 4 és az új egyensúlyi jövedelem 5000
b). a jövedelemtűl független fogyasztási kereslet a multiplikátoron keresztül
megduplázódik, az új egyensúlyi jövedelem pedig 4800
c). a beruházási multiplikátor megegyezik a jövedelemtől független fogyasztási
kereslet multiplikátorával, az új egyensúly jövedelem pedig 4800.
d). a beruházási multiplikátor 5 és az új egyensúlyi jövedelem 5000.
e). egyik sem
Na. Először is, hogyan is kaptuk meg azt a multipliktort?
Y =a MPC⋅Y  I
1− MPC ⋅Y =a I
1
Y= ⋅aI 
1− MPC
Ebből 1-2 dolog mingyárt látszik, pl. az, hogy az autonóm fogyasztás és a megtakarítás
multiplikátora megegyezik. Aztán az is látszik, hogy az biza 5. No, azt meg tudjuk, hogy
az egész multiplikátorozás arra való, hogy azt mondhassuk, hogy Y =mult⋅ a
(vagy I, vagy stb), azaz a jövedelemváltozásnak illene 5x150=750-nek lennie. Azaz e).
Na, innen meg már egyedi feladatokkal szórakozhatunk....
4). Változatlan tervezett beruházás mellet az árupiac egyensúlyi jövedelme nő (a
többi tényező állandóságát feltételezve), ha
a). az Y=0 melletti fogyasztási kereslet csökken
b). az Y=0 melletti megtakarítás absz. értékben csökken
c). a fogyasztási határhajlandóság csökken
d). a megtakarítási határhajlandóság nő
e).egyik válasz sem igaz
Kezdjük a trivivel: mivel a MPS=1-MPC, így ha az egyik nő, a másik csökken. Azaz c-d
ugyanazt jelenti, ergo ez a kettő tuti hibás. Ráadásul ugye mivel mindkettő CSÖKKENTI
a multiplikátor értékét, így az egyensúlyi jövedelem is csökken, nem nő.
Az a). kérdés az autonóm fogyasztás (a) értékét csökkentené. Ejnye no! Hát ez meg a
muliplikátor utáni egyik tag! Ha ez csökken, akkor Y is csökken, mert ilyen dolog a
pozitív kapcsolat. Marad a b), ami megint ugyan az, mint az a), hiszen az autonóm
tényezők összege 0 (a+-a...). Azaz ha az autonóm megtakarítás absz értékben csökken,
akkor nő, azaz az autonúm fogyasztás (a) csökken, azaz a helyes válasz az e).
5). Ha a megtakarítási határhajlandóság nő, akkor
a). a fogyasztási fv. párhuzamosan feljebb tolódik
b). a fogyasztási fv. párhuzamosan lefele tolódik
c). a beruházási multiplikátor értéke nő
d). az a) és a c) válasz is helyes
e). egyik válasz sem helyes
Ugye, mi is volt a fogyasztási függvényben a határhajlandóság? A meredekség. És mivel
a megtakarítási határhajlandóság (MPS) az ugye a fogyasztási határhajlandóságot
egyértelműen meghatározza (MPC=1-MPS), így a változó MPS a fogy. függvény
meredekségét változtatja. Ma MPS nő, akkor MPC csökken és a meredekség is csökken,
nem tolódik szegényke sehova se nem. Már csak c)-t kell kasztrálnuk az e)-hez, ami
viszont könnyen megy, hiszen a multiplikátor 1/MPS, ami nyilván csökken ha MPS nő.
6). Az árupiacon akkor érvényesül az egyensúly, ha
a). az aggregált output egyenlő a tervezett aggregált kiadásokkal
b). az aggregált output egyenlő a tényleges vásárlásokkal
c). az aggregált output és a tervezett aggregált kiadások különbsége zérus
d). az aggregált kiadás és a tervezett output összege zérus
e). egyik válasz sem helyes
Tk. 40. oldal: egyensúly akkor áll fenn, ha a tényleges és tervezett beruházások
megegyezkne egymással.
7). A kormányzati kiadások növelése közvetlenül
a). csökkenti az adóbevételeket
b). növeli az adóbevételeket
c). nem érinti az adóbevételeket
d). csak adókból finanszírozható
e). egyikse
Nahát. Itt ha okoskodunk, akkor aszondjuk, hogy megnő a G, ugye akkor meg fpg nőni
az Y is (multiplikátor megin), és ezzel együtt nő az adóbevétel. NADE! Ez nem
közvetlen hatás, közvetlenül semmilyen hatás nincs. És persze nem csak adókból
finanszírozható, lásd most.
8). Ha a megtakarítási hányad nő, akkor a kormányzati kiadások multiplikátora
a). csökken
b). nő
c). nőhet is, meg csökkenhet is
d). változatlan marad
e). egyik sem
A megtakarítási hányad azt mondja meg, hogy a tejles jövedelem mekkora részét takarítja
meg a lakosság. Azaz, ez olyan, hogy S/Y. Figyelünk, hogy ez NEM határhajlandóság!
Lehet azzal játszani, hogy:
S =−a MPS⋅Y
és akkor
S −a  MPS⋅Y a
s= = =−  MPS
Y Y Y
Ebből fényesen látszik, hogy a megtakarítási hányad, mint olyan, simán a jövedelem
növekedésével is nő. Még azt kell észrevennünk, hogy a multiplikátor az 1/MPS, azaz ha
a multiplikátor csökken, a megtakarítási hányad nő, azonban a fordított kapcsolat nem
biztos. Még a multiplikátor csökkenése is elképzelhető, ha a csökkenésből adódó s-
csökkenés kisebb, mint az esetleges Y csökkenés miatti s növekedés.
A ceteris paribusozásnak itt nem nagyon van értelme, hiszen a megtakarítási hányad mint
olyan nem bemeneti változója a modellünknek (szemben pl. a megtakarítási határrátával,
az autonóm megtakarítással, stb). Azaz nem mondhatjuk, hogy „minden más
változatlansága mellett”, hiszen legalább egy „másnak” (a, Y, MPS) változnia kell, hogy
s csökkenhessen.
9). Bruttó kibocsátás és Bruttó hazai termlék között a különbség:
a). a hozzáadott érték
b). az import
c). a másodlagos jövedelmek
d). a természetbeni társadalmi juttatások
e). egyik sem
Ezt itt csak tudni kell. a).
Figyelem! A kérdés NEM azt mondja, hogy a GO és a GDB különbsége! Azt mondja,
hogy a kettő közötti KÜLÖNBSÉG. A GO és a GDP különbsége nyilván pont a
halmozádás, hiszen GDP=GO-halmozódás.
10). Ha valamely ország költségvetésének egyenlege negatív, azaz a kormány
többet költ, mint amennyit adóként beszed, akor
a). ez növeli a hazai GDP-t
b). ez nem növeli a hazai GDP-t, de hatásssal lesz az NDP-re
c). ez csökkenti a rendelkezésre álló hazai jövedelmet
d). ez nem érinti a hazai jövedelemkategóriákat
e). egyik sem
Naugye. Emlékszünk, hogy ha növeltük az adókat, a rendelkezésre álló jövedelem
csökkent, ha pedig növeltük a kormányzati kiadásokat, akkor a jövedelem nőtt. Azaz a).
Érdekes még a b), hiszen a GDP és a NDP között az amortizáció a különbség, aminek sok
köze nincs a költségvetés egyenlegének mértékéhez. A c) csak előjelhibás, a d) pedig
direkt mókás (az adóztatás jövedelemre gyakorolt hatása elég intenzíven érezhető).
11). Stagflációnak nevezzük azt a gazdasági jelenséget, amikor
a). defláció érvényesül, azaz az árszinvonal csökken
b). az inflálciós ráta növekvő jövedelem mellett állandósul
c). az inflációs ráta nő, de a jövedelem stagnál
d). az inflációs ráta nő és a jövedelem ennél nagyobb mértékben esik vissza
e). egyikse
Ez megin olyan tunnikell dolog (ott van a harmadik oldal második lábjegyzetében :P),
szal c). Az szegénynek a definíciója: olyan állapot, amikor az inflációs ráta egyre nő (a
pénz egyre jobban értéktelenedik el), miközben a jövedelem meg nem nő (a gazdasági
szereplők reál helyzete nem javul).
De ki lehet találni a nevéből, flációtól persze még lehetne „in” és „de” is, nade stag az má
csak stagnál. Ha tudjuk, hogy ez „rossz” akkor a b)-t koszűrve ott van a c).
12). Valamely gazdaság készletének változása nem függ:
a). a termeléstől
b). a fogyasztástól
c). a megtakarítástól
d). a termelés és az eladás különbségétől
e). egyikse
Namost. Ugye a készletet azt ilyen furi beruházásnak tekintettük, és ennek változása
révén állt helyre az egynesúly a gazdaságunkban. Ha a termelés több volt mint a kereslet,
akkor a készletek nőttek, ellenkező esetben csökkentek, és ez szolgált egyfajta
„pufferként” a gazdasági folyamatok nem-egyensúlyi időszaka alatt. Azaz, nyilván függ a
termeléstől, a fogyasztástól és a kettő különbségétől, azaz a megtakarítástól nem. (Itt
lehetne kukacoskodni, hogy mivel S és C egymást kölcsönösen meghatározzák a pirmitív
modellünkben, akkor bizony az S-től is függ, nade persze a c). válasz meg azzal védhető,
hogy igen, de ki mondta, hogy itt most pirmitív gazdaságról van szó...)
13) ez a 11-es kérdés volt megint. Igen, lehet mázlistának lenni
14). Valamely gazdaság készletének változása egyenlő

a). a termeléssel
b). a fogyasztással
c). a termelés és a megtakarítás különbségével
d). a termelés és az eladás különbségével
e). egyikse
Ezt néztük az előbb; perszehogy a d).
15). na ez meg a 4-es kérdés volt. Such is life.
MAKRO
80%–os fogyasztási határhajlandóság – 20
A bankrendszer pénzteremt – nő a jegybank tart nagysága
A béralku.. árszínv emelk – csökk a fogl számát
A beruházási kereslet növ – növeli a rendelkezés álló jöv.–t
A BP–görbe feletti.. – deviza túlkínálat
A bruttó és net mut k kül – egyik sem
A fiskál gazdpol kiszorít – korm áruv nő, csökk beruh
A fogy határhajl növ – csökk AE görbe meredek
A foly term felh értéke – halmoz okoz
A GNDI az összgazd szinten – rendelkez álló jöv
A kamatláb csökkenése növeli - a spekulációs pénzkereslet
A kormány adócsökk – növeli a keresletet, ösztönzi..
A kormány kibocs 500, 80% fogyhhajl – 60 al emeli..
A kormány nö a mark kibocs – emeli a korm kiad+adó
A kormányzat 100 egységgel növeli,a kormányzati – 125
A kötelező tartát növelésének – pénzkín csökk
A közp bank csök nom pénzkín – növ. Köt. Trtt+ad el
A közp bank pénz.. kerbank pénz– csak az előbbi
A külföldi munkavállalók hazautalt – része a GDP–nek
A magánberuházás növekedése – egyik elõzõ sem helyes
A makrogazdasági 3szereplős (nincs TR) – W+Tv+Sv
A makrogazdasági jöv.áram... munkbér – C+Sh–TRh+Th
A makrogazdasági körforgás – Y = W + Tv+Sv–TRv
A megtakarítási fv meredeksége – egyik se
A megtakaritási határhaj növ – csökk az AE görbe meredek
A mennyiségi pénzelmélet – M*V=P*Y
A munkanélk oka – mundegyik (mind a 4)
A munkanélk ráta – mn száma, aktív nép hányadosa
A munkanélk. csökk. módja – az iskolai tan. növ.
A munkanélkség csökk. módja – egyik sem

A nemzetközi fiz mérleg – az országba be és ki pénz
A nominális pénzkín csökk ha a közpbank – növ tartráta
A nominális pénzkín nő 2szint bankrsz – egyik se
A nominális pénzkín nő ha – a váll hitelt vesz kerbank
A nyitott gazd IS balra– recesszió, visszaesik az ex
A nyugdíjkor emel – növ munka kín és reálbér csökk
A pénz kínálata (M1) – készpénz és foly száml pénz
A pénzkereslet egyenlete – M*V = P*Y+h/gyök r
A pénzkereslet nem más – .. amit az emberek tartani
A pénzmenny nő, korm nő összker – csökk a mnélk
A pénzpiaci…egy kamláb emel – a jöv és ársz nő
A rögzített árf. – kbank deviz túlker, ill túlkínt eltünt
A rövid táv Phil–görbe – átváltás van
A Say tv. – a reáljöv csak a kínálati oldaltól függ
A súrlódásos mnélk oka– infoár tökéletlen + időig
A termelőfelhasználás – nem része a GDPnek
A tervezett beruh nő – az előzőekben felsorolt..
A transzferek muliplik érték nő – a megtak határhaj nő
A transzferkif nő AD–AS – mker görbe jobbra
Amenny a kormány a fiskális – csökkenti az adókat
Amenny a kötelezõ – 2000
Amenny a közbank tartrát 20ról 10% – … kétszeresére
Amenny a közpbank ép elad kerbank – csökk a pmenny
Amenny a központi – csökk. a forgalomba lévő pénzmeny
Amenny a tartrát 20%, jbpénz 400 – 1600
Amenny egy ad év …els jöv..– br hazai term
Amenny egy gazdaság – egyik sem igaz

Amenny fisk gpol, deficit – növ korm áruvásárlás
Amenny kibocs, forg seb nem vált – árszínvon növ
Amenny korm 100 nő vás, 75%, 0% – jöv 100 nő
Amenny korm 100 TR – 100.. kisebb mértékben növ
Amenny a korm növ g outp – az előz. köz bármely

Amenny makr jöv > jövszint – árukészlet nő
Amenny makrojöv nő – megtak + fogy
Amenny reálbér eltér … – árszinv emelk nő a kibocs
Az ábrázolt gazdaságpolitikai – a kormányzati vásárlások
Az ábrázolt változás követ – a beruház és a fogyaszt csökk
Az adócsökkentés által – adócsökk, kernöv, ársz em
Az adók és a transzferek azon mértékű csökk – egyik sem
Az adómultiplikátor – negatív előjelű
Az aggr ker.. AD jobbra – korm vásár nő
Az alábbi jöv .. nem elsődleg – transzfer
Az alábbi megállapít..kereskedelmi bank – mindegyik jó
Az alábbi.. fisk politikához – kamatemelés
Az alábbi.. ham: a kül mváll haza jöv– része a GDP
Az alábbi.. jövedel multplik – aut. fogy, korm vás
Az alábbi.. kamatlábnőv hat – ktgv deficit csökk
Az alábbi.. klábnöv hatása – az adó csökkentése
Az árszínv növ felfelé tolja – az LM görbét
Az értékcsökkk (amort) – része a GDP de nem az NDP
Az IS görbe annál.. fiskális – laposabb, kevésbé haték
Az IS görbe értéke közti – reálkamatláb és jövedelem
Az IS görbe jobbra tol – a kormány növelte a háztart TR
Az IS görbe meredekebb – a beruh kamat–érzék csökk
Az IS–LM rendszer autonóm adócsökk – csökk piac kamláb
Az IS–LM segíts – pénzpiac és árupiac kapcs rsz
Az LM görbe értéke.. egyensúly es – reálkamláb és jöv
Az M2be nem tartozik – a közpbank kibocs bankjegy
Az SNA rsz mut köz öff .. bizt h – egyik sem
Britney BP–en gázsija – része USA GNDI
Döntse el, infl, igaz – nő az árszín, jövedelem is nő
Egy gazdaság IS/LM váltlan kamat – Exp fiskál + monet pol
Egy gazdaság IS–LM model jbank – a jöv növ a kamat esés

Egy gazdaság IS–LM. jbank növ pkín – jöv csökk, kam emel
Egy gazdaságban a köt. 8% , 6250m hit– 500 tartalék kell
Egy hazd ker IS/LM, fogl nő.. – rest fisk,exp monetáris
Egy kétszer gazd.. kiadási multiplik – 1/1–MPC
Egy korm, makroker nő, ppiac rgtlan – mon pol érdem
Egy makrogazdban .. igaz – ha TR>T, r áll jöv > gdp
Egy makrogazdban a GNI < GDP – több tjöv ki, mint be
Egy nyit gazd az árupi ker – C+I+G+X–IM
Egy nyitott, fix árf, a jöv nem növ – exp mon politik
Egyensúlyi jöv, 3szerep – beruh=mszfér+áll megtak
Exp ktg pol.. kamláb emel – .. növ pénzker,.. nő a kláb
Expanszív ktg pol, kam emel – .. pénzker nő, kláb nő
Feltéve.. mnélk.. ársz emel – nő kénysz, csök önk
Ha 50k jöv.. 80% elfogyaszt, C0 pozitív – kisebb 0,8
Ha a belföldi kamláb nagyobb.. – nő a tőkeimport
Ha a belföldi reál kláb mag, külf – javul a hazai devmér
Ha a folyó fiz – a hazai val fel, BP jobb
Ha a folyó fiz – hazai pkín csökk, LM balra
Ha a jövedelem nő, LM – nem vált, a görbe mentén fel
Ha a korm növ áruv kiad – nő a ker és a kamláb..
Ha a korm vásár uo mérték nő mint adó – AD jobbra
Ha a költségvetési defici –300
Ha a közp bank nyílt… vált pmeny – épapírt ad el kerb
Ha a külf be merő nő mkín – mkín fv jobbra, csökk reál
Ha a megtak határhajl nő – egyik se
Ha a megtaka…nõ növekedése – b és c válasz is helyes
Ha a munkanélk vált, nő a mnélk ráta – aktív nép csökk
Ha a reáljöv nő, terv kiad – em, mert nő a fogy ker
Ha a reálpénzmeny nő, LM – jobbra tolódik
Ha az állami beruh, ép elad – kamatláb nő
Ha az aggre output > aggr kiad – a készl nőnek

Ha az állam a korm fedez– a korm azonos növeli
Ha az árszín és pkín 15% nő – AD jobb–fel, LM váltlan
Ha az országba beáramló tényzőjövedelmek – GNI > GNDI
Ha egy kétszereplõs..40000.32000 – a fogy hat kisebb,80%
Ha egy korm… korm vás>=jövad… – egys jöv nő
Ha egy nyitott gad az impo > exp – C+I+G > GDP
Ha egy ország valuta leérték – egyik se
Ha egy.. fogy fv lin MPC 0,8 – a beruh multiplik 5
Ha határidős bet 100k ki, látra be – M2 nvált, M1 +100k
Ha valamely.. egys valutáért többet.. – válall ex nő
Hazai bankrendszer pénzt teremthet – egyik se
Infláció – az árszínvonal tartós emelkedése
Jelölje be … a mai pénzre – csak a köz bank ter.heti
Jelölje. IS–LM – A áru túlker, pénz túlkín, …
Keresleti infl válthat ki – a tartráta csökk
Kétszereplős.. terv beruh = terv megtak – árupiaci
Magas mnélk pénzüi polit – növ pkín növ ráta, növ mker
Magas mnélk, költség politik – kiad nő,adcsökk,mker nő
Mi az exp ppolit.. – nő a pmenny, cs kláb, nő a beru..
Összgazd szint az els jöved össz – a GDP
Restriktív monetári pol – egyik se
Restriktív pénzpolitika – a jbank növ tráta, csök pmeny..
Rost USAban gázsija – része a magyo GNI
Rögzít nombér, ársz növ – makro kín nő
Rögzít nombér, fogl növ – makro kín nő
Tegyük fel. nett exp (X–IM) poz – C+I+G < GDP
Tegyük fel. nettexp neg njöv neg – GDP > GNI
Tegyük fel. új béradó – vált mkín, csökk reálbér
Vágtató infl esetén – nominál magas, a reál alacsony
Válassza ki, helyes– mindegyik helyes
Változatlan… megtak határhajl – csökk ht árup ker

Makro ZH Ultimate CTRLF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Makro ZH Ultimate CTRLF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Mikro- és makroökonómia

Makroökonómia - dolgozat mintakérdések végeredménnyel

I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések

1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet

2. A folyó termelı felhasználás értéke

3. Összgazdasági szinten az elsıdleges jövedelmek összege:

6. A GNDI az összgazdasági szinten

15. A makrogazdasági körforgás összefüggései alapján a jövedelem meghatározható:

17.A bruttó és nettó nemzetgazdasági mutatók között az a különbség, hogy

2. Ha a központi bank nyílt piaci mőveletekkel változtatja meg a pénzmennyiséget, akkor

3. A pénzpiaci összefüggések alapján a pénzpiaci egyensúlyi kamatláb biztosan emelkedik –

4. Hazai bankrendszerünkben pénzt teremthet:

5. A nominális pénzkínálat nı, ha

6. Amennyiben a központi bank értékpapírokat ad el kereskedelmi bankoknak, akkor

8. Ha a reálpénzmennyiség nı, akkor az LM görbe

9. Ha határidıs (lekötött) betétünkbıl 100.000 Ft-ot kiveszünk és folyószámlánkon látra szóló

10. Ha a jövedelem nı, akkor az LM görbe

18. Amennyiben a központi bank a kötelezı tartalékrátát 20 százalékról 10 százalékra csök-

20. A kötelezı tartalékráta növelésének közvetlen hatása:

21. A pénzkereslet nem más, mint

22. A mennyiségi pénzelmélet alapegyenlete:

24. A nominális pénzkínálat nı a kétszintő bankrendszerben, ha

1. Egy kétszereplıs gazdaság árupiacán érvényesülı kiadási multiplikátor

2. A megtakarítási függvény meredeksége azt mutatja meg, hogy a fogyasztók

3. Kétszereplıs gazdaságban a tervezett beruházás ..…... egyenlı a tervezett megtakarítással.

4. A tervezett beruházások nınek, ha

7. A z IS görbe ………………….. értéke közti összefüggés árupiaci egyensúly esetén

14. Amennyiben a makrojövedelem nı, akkor ennek közvetlen hatása, hogy

15. Az IS-LM-modell segítségével

16. Az IS-görbe jobbra tolódása jelezheti, hogy

17. Ha az állami beruházásokat értékpapírok eladásából finanszírozzák, akkor

18. Az árszínvonal növekedése felfelé tolja a

19. Az IS-LM rendszerben az autonóm adó csökkenése

21. Az alábbi autonóm tényezık jövedelmi multiplikátora abszolút értékben megegyezik az

23. Az aggregált kereslet nı (az AD görbe jobbra mozdul), ha

24. Amennyiben a makrogazdasági jövedelem nagyobb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító

25. Egyensúlyi jövedelem esetén egy háromszereplıs zárt gazdaságban

34. A következı ábra egy árupiacot jellemzi.

2. Keresleti inflációt válthat ki

3. Vágtató infláció esetén

4. A rövid távú módosított Phillips-görbe szerint

5. Válassza ki, melyik helyes!

6. Döntse el, hogy az inflációra vonatkozóan melyik állítás igaz!

15. Az adócsökkentés által kiváltott folyamat sorrendje

23. Expanzív költségvetési politika esetén a kamatláb emelkedik, mivel

24. Az alábbi gazdaságpolitikai intézkedések közül melyiknek van kamatlábnövelı hatása:

26. Amennyiben a kormány a fiskális gazdaságpolitika eszközeit felhasználva – deficites

29.1. Az ábrázolt gazdaságpolitikai változások lehettek

29.2. Az ábrázolt változások következménye

4. Egy nyitott gazdaságban, fix árfolyam mellett a jövedelem nem növelhetı

5. Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban

6. A nemzetközi fizetési mérleg

7. Ha valamely ország vállalkozóinak az egységnyi külföldi valutáért többet kell fizetniük

8. Ha a belföldi kamatláb nagyobb, mint a külföldi kamatláb, akkor

9. Ha egy ország a valutáját leértékeli, akkor

11. A nyitott gazdaság IS görbéje balra tolódik, ha ceteris paribus

Megoldás: Kiadás = Bevétel

Társadalmi Elszámolás Mátrixa:

Számítógép Számítógép Autó Autó ára

2000 1000 100 1500 2000

Össze- 1080000 3100000 2300000 2010000

Készpénz 100 Látra szóló betétek

d.) Intézkedésként - hatásossága miatt - a kormányzati kiadásokat választva és mivel