I.1 A termelés tényezői (föld, munka, tőke, vállalkozás, információ ).

A természet gazdasági lét alapja, sőt minden emberi lét általános alapja. A természeti kincsek általában korlát nélkül állnak
rendelkezésre(víz, levegő) de vannak korlátozottan rendelkezésre álló természeti kincsek is. (kőszén, termőterület stb.).
A munka a munkaerő kifejtése, működésbe hozásának eredménye. A munkaerő a munkaképes ember szellemi-fizikai képességeinek
összessége, amelyet a termelési, szolgáltatás-nyújtási tevékenysége során felhasznál.
A tőke, vagy tőke javak, olyan termelt javak, amelyeket további termelési folyamatokban használnak fel. A tőke reál javakban, illetve pénz,
követelés, értékpapír stb. formájában jelenik meg. A reál javak közé tartoznak a gépek, felszerelések, berendezések. Másik csoportjuk a
munkatárgyak. Ilyenek a nyersanyagok, segéd- anyagok, üzemanyagok, az energia. A kettőt együtt termelési eszköznek nevezzük
A vállalkozó, vállalkozás sajátos termelési tényező, ugyanis feladata az összes termelési tényező rendszerbe foglalása és működtetése. A
vállalkozás a vállalkozói tevékenységek összessége. A vállalkozó feltárja, illetve felkelti a termelés iránti igényeket, egységbe szervezi és
működteti, illetve irányítja a termelési tényezők működését.
Az információ, mint termelési tényező a modern kor gazdaságában játszik nagyon fontos szerepet Minden vállalatnak saját kialakult
információs rendszere van. A kommunikáció a szervezetek, szervezeti egységek közötti koordináció megvalósulásában segít. Minden vállalat
működtet vezetői információs rendszert (nagyrészt számvitelre alapozottan), amely alapján a vezetői funkció szinte azonosítható a
döntéshozatal.
I.2 A tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok
 Az állam, tulajdonosi minőségben kezeli az nemzeti vagyont.
 Szövetkezeti tulajdon: önkéntes alapon jön létre, gazdasági tevékenység folytatására
 Önkormányzati tulajdon: az önkormányzatok a működésükhöz szükséges támogatással és vagyonnal rendelkeznek.
 Egyházi tulajdon: Azok a javak, amelyek az egyházak tulajdonában vannak. Közösségi, egyesület tulajdon, amely már a mai
viszonyokban kifejlődött civil szerveződések és megszerzett jószágaira vonatkozik.

A társadalmi (s ezen belül a gazdasági) koordinációnak négy alapvető mechanizmusa különböztethető meg: a piaci, a bürokratikus, az etikai
és az agresszív koordináció.
Az etikai koordináció az emberek gazdasági kapcsolataiban az erkölcs normák, tradíciók érvényesülnek. Ezek magukba foglalják a
szokásokat, hagyományokat, a társadalom által vallott erkölcsi elveket, olyan szabályokat, amelyek a társadalom tagjai számára kötelező
érvényűek.
A piaci koordinációs modellben a gazdasági folyamatok összehangolása a piac segítségével történik. A piaci szereplők gazdasági
kapcsolataikban mellérendelt szerepben vannak, egyenrangúak
Az agresszív koordináció lényege a gazdasági szereplők szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyát fejezi ki, vagyis a fölérendeltek erőszakkal
kényszerítik ki a közreműködést az általuk kívánatosnak talált gazdasági eseményt illetően.
A centralizált (bürokratikus) koordináció elvén működő gazdaság központilag irányított tervek és utasítások alapján működik. A központi
irányítás akaratát egyrészt az alá-és fölé rendeletségi viszonyok, másrészt a jogi szankciókkal megtámogatott utasítások és tiltások
kényszerítik ki.

II. Nemzetgazdasági teljesítménykategóriái és mérésük

A gazdaságban az újratermelés folyamatában körforgás zajlik. Az újratermelés nem más, mint a működő nemzetgazdaság, vagyis a
gazdasági folyamatok összessége.
Az újratermelés tehát négy fázisra bontható.
1. Termelés: a javak előállítását és a szolgáltatások nyújtását jelenti.
2. Elosztás: a társadalom tagjainak, csoportjainak valamilyen arányban való részesedését jelenti a megtermelt javakból.
Naturálisan a termelő és fogyasztási javak elosztását jelenti, ami pénzformát is ölthet.
3. Forgalom: a fogyasztási cikkek és a termelőeszközök cseréjét jelenti.
4. Fogyasztás: a személyes és a termelőfogyasztást foglalja magában. A termelő fogyasztáson a termelő javak és szolgáltatások,
valamint a munkaerő elhasználódást értjük.

Az újratermelésnek három alapformáját különböztetjük meg.

1. Bővített: a termelés nemcsak az elhasznált javak pótlását jelenti, de kifejezetten a termelés növekedését célozza, vagyis
többlettermelés jön létre a fogyasztáshoz képest.
2. Egyszerű: a termelés az adott időszak mennyiségi megismétlését jelenti, természetesen az összetétel itt is változhat.
3. Szűkített: a tárgyévi újratermelés mennyisége nem éri el az előző évit.

Hazánkban is és más országokban is az SNA-t (System of National Accounts - nemzeti számlák rendszere) használják. A számlarendszer
lényege, hogy a mutató által az összes megtermelt terméket, illetve szolgáltatást számba vegye.
Az SNA rendszer leg fontosabb és legelterjedtebb mutatója a GDP (Gross Domestic Product), magyarul bruttó hazai termék, a
gazdaságban egy év alatt megtermelt új értéket fejezi ki. A GDP tehát: egy adott ország területén, meghatározott időszak alatt létrehozott
és végső felhasználásra kerülő áruk és szolgáltatások értéke, ami megegyezik a gazdaságban keletkezett jövedelmekkel Ez az SNA
rendszer legfontosabb mutatója, nagyságát a termelő fogyasztás nélküli összérték határozza meg, tehát a hozzáadott érték, míg jövedelem
oldalról az országban az adott országban realizált bruttó jövedelmet fejezi ki.
A bruttó kibocsátás (Gross Output => GO) egy ország teljes évi termelését tartalmazza, amely magában foglalja az összes értékesített
terméket és szolgáltatást, a készletváltozásokat, a saját fogyasztásra termelt termékeket, valamint a társadalmi keretek között végzett, de
nem a piacon értékesített szolgáltatásokat pl.: állami szervek tevékenysége, közoktatás, egészségügyi ellátás. A GDP-t tartalmának
kettőssége alapján kétféle módon számoljuk.
Az egyik a termelési oldal, amely alapján a GDP egyenlő a bruttó kibocsátás és a termelő-fogyasztás (Cf) különbségével. GDP=GO-Cf
A másik a jövedelem oldaláról vizsgálva, az országban realizált összes jövedelem (I): (GDP = I - Ca ). Az elhasználódott (amortizált)
gépek pótlására fordított összeg a Ca.
A két mutató együttes értéke tehát a bruttó kibocsátás, képletben: GO = (Ca) + (Cf) +(I)
Az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége a nettó hazai termék, amelyet NDP-nek rövidítünk (Net Domestic
Produkt). A nettó hazai termék, a GDP és az amortizáció különbsége: NDP=GDP-Ca.
Bruttó nemzeti jövedelem: Ez a bruttó hazai termék értéke, csökkentve az országból kiáramló jövedelemmel és növelve az országba
határon kívülről beáramló jövedelemmel.
GNI = GDP + (IM - IX)
Nettó nemzeti jövedelem: az amortizációs alap értékével kisebb a bruttó nemzeti jövedelem értékéhez képest.
NNI = NDP + (IM - IX)
NNI = I + (IM - IX)
NNI = GNI - Ca
Bruttó nemzetközi rendelkezésre álló jövedelem GNDI (Gross National Disposable Income) az ország állampolgárai által az adott évben
felhasználható bruttó jövedelem összege.
GNDI=GNI + beáramló transzferek - külföldre utalt transzferek
Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, NNDI (Net National Disposable Income)az ország állampolgárai által adott évben
felhasználható jövedelem.
NNDI=NNI + beáramló transzferek - külföldre utalt transzferek

III. Az államháztartás rendszere

Az államnak a köz érdekében, olyan politikai és gazdasági feladatokat kell ellátnia, amelyeket a gazdaság többi szereplői nem tudnának
megoldani.
Ezek a közfeladatok:
 az ország külső és belső védelme,
 az államigazgatás, igazságszolgáltatás, piaci struktúra szabályozása (pl.: monopolizálás korlátozása);
 az externáliák hatásának mérsékelése mellett meg kell teremtenie a piaci ösztönzőket,
 főbb termelési és fogyasztási feltételeket,

 foglalkoznia kell a közjavak és szolgáltatások biztosításával.

III.1 A modern állam legfontosabb gazdasági funkciói:

allokációs, azaz a "közjavak" biztosítása, akár annak állami előállítása, akár a piacon történő állami megrendelése útján.
disztribúciós (elosztási vagy redisztribúciós - újraelosztási), a jövedelmek igazságosabb elosztását-újraelosztását a társadalomtagjai
között
stabilizációs funkció, ha a gazdasági automatizmusok, a piac önszabályozó hatása nem képes megteremteni a gazdasági egyensúlyt,
akkor akár rövid, akár, középtávon szükség lehet arra, hogy a nemzeti kormányok beavatkozzanak a gazdaság működésébe.

III.2 Magyarországon az államháztartás az alábbi négy szintre tagozódik:

A központi költségvetés az államháztartás alrendszerei közül a legjelentősebb elem: súlyát nagyjából a bevétel-kiadási főösszeg felével
jellemezhetjük, a társadalom-biztosítás és a helyi önkormányzatok kb. egynegyed-egynegyed arányt képviselnek, míg a decentralizált
alapok aránya elhanyagolható.
A központi költségvetés bevételei jogcímek alapján az alábbi tételcsoportokra bonthatók:
 adó és adójellegű bevételek,
 nem adójellegű bevételek,
 tőkejellegű bevételek,
 egyoldalú (viszonzatlan) tételek,
 a többi alrendszer központi költségvetésébe fizetett tételek

A központi költségvetés kiadásait az alábbi tételcsoportokra bonthatjuk:

 központi költségvetési szervek kiadásai,
 állami felhalmozások finanszírozása,
 gazdálkodó szervezetek támogatása,
 állami adósságszolgálat,
 önálló társadalombiztosítási kiadások,
 az önkormányzatok és társadalombiztosítási alrendszerek támogatása,
 egyéb kiadások.

A decentralizált alapok egyértelműen állami feladatot lát el, így része az államháztartásnak, és független a központi vagy helyi
költségvetés bevételeitől. Az állam egy előre meghatározott konkrét célra a költségvetéstől elkülönített pénzalapot hozhat létre.
A társadalombiztosítás széles rétegeket érintő intézményes biztosítás, amely lehet önkéntes vagy kötelező. A társadalombiztosítás a
biztosítás alkotó elemeinek és a jóléti juttatások jellemzőinek ötvözete. A társadalombiztosítás egy pénzügyi alap, amely - néha csak
formailag, más esetekben azonban tartalmilag is - elkülönül a központi költségvetéstől. Ezen megoldás előnye a pénzügyi függetlenség,
amely lehetővé teszi a generációk közötti jövedelem-átcsoportosítást. A társadalombiztosítás ugyanakkor szerves része az államháztartási
rendszernek. A társadalombiztosítás bevételei. A társadalombiztosításnak - mint alapnak - a fő bevételi forrása a munkáltatók és a
munkavállalók által befizetett járulék, amelynek aránya országonként eltér. A járulékot a munkáltató vonja le és havi rendszerességgel
fizeti be a társadalombiztosítás megadott szervezetéhez.
A társadalombiztosítás szolgáltatásai. A szolgáltatások nyújtása kiterjed a járulékot fizetőkre, de a biztosítottak körébe nagyon gyakran a
családtagok is beletartoznak (pl. egészségügyi ellátás). A társadalombiztosítás azonban nagyon sokszor a szolgáltatások szerint
tagozódik, azaz van pl. nyugdíjfolyósító, egészségügyi ellátást biztosító önálló szervezet.

III.3 A társadalombiztosítás főbb szolgáltatásai:

  öregségi, rokkantsági nyugdíj;
 egészségügyi ellátás,
 táppénz; anyasági és gyermekgondozási segély;
 munkanélküli segély.

A nyugdíj megállapításának az alábbi rendszerei lehetségesek

A felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy a biztosítási év alatt befolyt járulékbevételeket a megállapított nyugdíjszabályok szerint
szétosztják a biztosítottak között. Vagyis a mindenkori aktív dolgozók járulékai képezik a nyugdíjak fedezetét
A várományfedezeti rendszerben a dolgozó egy meghatározott ideig köteles teljesíteni a befizetést, amelyből, és amelynek kamataiból
fizeti a rendszer a nyugdíjat.
A tőkefedezeti rendszer a várományfedezeti és a felosztó-kirovó rendszer kombinációja, amely minden biztosítottról várománylap
vezetését teszi szükségessé.
A társadalombiztosítás és az üzleti alapon működő biztosítók mellett az önkéntesen szerveződő, független szolidaritási elven alapuló non-
profit szervezetek, az ún. önkéntes pénztárak is jelen vannak a biztosítási piacon. A társadalombiztosítás által el nem látott feladatokat az
állampolgár vagy maga oldja meg (pl. a többletszolgáltatást kifizeti, megtakarít), vagy a magánbiztosítókkal kizárólag üzleti alapon
kiegészítő biztosítást köt, vagy pedig belép az önkéntes pénztárakba.
A magánbiztosítók foglalkoznak:
 nyugdíjbiztosítással,
 egészségügyi biztosítással,
 táppénzbiztosítással.

A helyi önkormányzatok -az államháztartás részeként- kettős gazdasági funkciót látnak el:
 közösségi feladatokat szerveznek és finanszíroznak,
 helyi infrastruktúra- és adóztatási politikájuk révén befolyásolják településük gazdaságának fejlődését.

A helyi önkormányzatnak vannak kötelezően ellátandó feladatai:

 alapfokú oktatás,
 egészségügyi és szociális alapellátás,
 helyi közutak és köztemetők fenntartása,

 egészséges ivóvízről való gondoskodás.

III.4 Az önkormányzatok finanszírozásának módjai

Központosított modell - A közösségi feladatokat - köztük az önkormányzatok által végrehajtandókat is - az állam deklaráltan magára
vállalja. Az egyes funkciók arányait központilag határozzák meg, s központilag teremtik meg ezek forrását. Kizárólag a központi
költségvetés vonja el a jövedelemtulajdonosoktól jövedelmük egy részét, és ennek teljes újraelosztása révén juttat forrásokat az
önkormányzatoknak
Önkormányzati modell - A szűk körű (csak központi szinten megoldható) állami feladatokon kívül a közösségi funkciókat az
önkormányzatok látják el. A jövedelem elvonás jogát a központi költségvetés megosztja az önkormányzatokkal annak érdekében, hogy a
szükséges források az adott feladat ellátására, rendelkezésre álljanak.

IV. Fiskális és monetáris politika

A költségvetési (fiskális) politika célja az árupiaci kereslet módosítása, a költségvetés bevételi és kiadási tételeinek felhasználásával. A
költségvetési politikát a kormány alakítja ki és valósítja meg.

IV.1 Az állam beavatkozási eszközei:

 adócsökkentés, adóemelés
 a közkiadási programok beindítása
 közkiadások csökkentése, vagy monetáris eszközökkel a pénzkínálat csökkentése, a kamatlábak emelésével egy időben.

progresszív adóztatás (emelkedő jövedelmekhez, emelkedő adókulcsok),

 munkanélküli segély
 közmunkaprogram,
 állami foglalkoztatás,

 utak építése infrastrukturális beruházások

IV.2 Az államháztartás bevételei:

Az adójellegű bevételek közé tartoznak az:
 adók;
 állami monopóliumok (korábban regálék);
 vámok;
 társadalombiztosítási járulékok.

Nem adó jellegű bevételek:

  illetékek;
 díjak és
 bírságok

Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek

 részben vagy egészében - állami tulajdonban lévő vállalkozások profitja egy részének osztalékként vagy az állami vagyon utáni
részesedésként való befizetés
 a privatizációból az államháztartás finanszírozására fordított összegek

Adományok, segélyek, egyéb bevételek

 államháztartási célokra kapott segélyek

 gazdálkodó szervezetek által teljesített felajánlások, adományok

IV.3 A monetáris politika

A monetáris politika eszközeinek alkalmazásáért, hivatalosan a Magyar Nemzeti Bank, mint a központi bank (jegybank) a felelős.
A monetáris politika eszközei:
 Kötelező tartalékráta - a jegybank, minden pénzintézet számra meghatározza azt, hogy a nála elhelyezett betétek mekkora
hányadát kell tartalékba helyezni.
 Jegybanki alapkamat mértékének meghatározása - a jegybank tulajdonképpen a kereskedelmi bankok bankja. Ha egy
pénzintézetnek pénzre van szüksége, akkor a jegybankhoz fordulhat hitelért. A jegybanki alapkamat ennek a kamatnak a hitele.
Nyíltpiaci műveletek -a jegybank értékpapírokat vásárol, vagy ad el a gazdaság szereplőinek, ezzel közvetlenül jegybank
pénzt hoz forgalomba, vagy éppen von
 Leszámítolási, viszontleszámítolási kamatláb meghatározása - mára ez már inkább történelemkönyvbe illő fejezet.

 Pénz kibocsátás

V. A fogyasztói magatartás és a kereslet

A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők találkozásának színtere, illetve a szereplők kapcsolatainak rendszere, a keresletet a
kínálattal összehozó rendszere.

V.1 A piac szereplői:

 Kereslet - Demand
 Kínálat - Supply
 Price - Ár
 Jövedelem - Income

A kereslet az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni.

A keresleti függvény értelmezése:

P1 áron a vevők Q1 mennyiséget keresnek (hajlandók megvásárolni). Ha a termék ára lecsökken P2, akkor a termék kereslete
megváltozik Q2-re. Ha vevők jövedelme megemelkedik akkor P1 áron is hajlandók többet vásárolni, ezért a függvény jobbra eltolódik.
A kereslet nagyságára ható tényezők: az árak nagysága, a jövedelem mértéke, a fogyasztói preferencia, vállalkozások magatartása
fogyasztói magatartás.

V.2 A fogyasztó magatartást befolyásoló tényezők:

 Szükséglet - az emberekben felmerülő
 A szükségletek rangsorolása
 A rendelkezésünkre álló jövedelem. A rendelkezésünkre álló az adott pénznemben kifejezett jövedelem számértéke, a nominál
jövedelem, míg az azon vásárolható termékek összértéke a reáljövedelem.
 Hasznosság
 Helyettesítési ráta
 Költségvetési egyenes
  Racionális választás

VI. A vállalat termelői magatartása és a kínálat

A vállalat olyan gazdasági egység, amely minden más gazdasági szereplőtől elkülönülten gazdálkodik, de piac közreműködésével
hozzájuk kapcsolódik és jövedelem megszerzésére törekszik. A vállalat a piac kínálati oldalát testesíti meg az általa előállított
termékeken keresztül. A vállalat két piacon jelenik meg, a termékek piacán eladóként, míg az alapanyagok, erőforrások piacán vevőként.
Ily módon tehát két piacon kell megfelelnie a piaci törvényszerűségeknek

VI.1 A piac formái és a kínálat

Kínálaton azt a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeget értjük, amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron
eladásra kínálnak.

A kínálati függvény értelmezése:

A kereskedők P1 áron Q1 mennyiséget kínálnak eladásra. Ha piacon az árak emelkednek a kereskedő a nagyobb haszon reményében Q2
nagyobb mennyiséget visznek piacra. H azonban a termelés feltételei megváltoznak, például megnőnek az alap és üzemanyag árak, akkor
változatlan piaci áron a haszon csökkenni fog ezért a kereskedők kevesebb terméket visznek a piacra, s ennek következtében a függvény
balra eltolódik.
Kínálatra ható tényezők:
 árak nagysága
 termelési költségek változása
 kormányzati beavatkozások
 piaci szereplők száma
 természeti viszonyok,
 a gazdaság adott állapota,
 technológiai, technikai fejlettség.

A keresleti és a kínálati függvény ábrázolása során, a tengelyeken ugyanazok a változók szerepelnek: a mennyiség és az ár. Ez lehetővé
teszi, hogy a két függvényt egy ábrába rajzoljuk bele. Ez a Marshall-kereszt

A Marshall-kereszt segítségével jellemezhetjük egy termék, vagy termékcsoport piacát. A piacon akkor alakul ki egyensúly, ha a
kereslet és a kínálat mennyisége megegyezik. Az egyensúly felett túlkínálat, alatta túl kereslet alakul ki.

VI.2 A piacok csoportosítása.

A piac tárgya szerint:
 Árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca. Két nagy részpiacot, a fogyasztási javak piacát és a
beruházási javak piacát egyesíti. Az árupiacon az eladók a vállalatok és a külföld, a vevők a háztartások, az állam, a vállalatok
és a külföld. A fogyasztási javak vásárlói elsősorban a háztartások, a beruházási javak vásárlói a vállalatok.
 Munkapiac: a gazdaság összes munkakínálata és összes munkakereslete itt jelenik meg. Ezen a piacon az eladók, a
háztartások, a vásárlók, a vállalatok és az állam vannak jelen.
 Pénz- és Tőkepiac: a pénzügyi vagyon tulajdonosai lépnek fel ezen a piacon. A kínálati oldalon az állam kötvényeket bocsát ki
a költségvetési hiány fedezésére, a vállalatok tőkeszükségletüket részben részvények, részben kötvények kibocsátásával
fedezik, a bankrendszer a gazdaság pénzellátásáról gondoskodik

A piac a versenyhelyzet alapján csoportosítva:

 Tökéletesen versenyző piac körülményei között az adott terméket nagyon sok, esetenként több tízezer termelő termeli és
kínálja a piacon. A vevők száma is korlátlan, elérheti a több milliós nagyságrendet. Az ilyen piacon az egyes eladók csak
töredékét adják a termék összkínálatának és az egyedi vevők a keresletnek. Ily módon egyetlen vevő, vagy eladó sem képes a
piacot befolyásolni. A piacra való be- és kilépés szabadon történik, vagyis semmi nem akadályozza az újabb szereplők
színrelépését, vagy távozását. A szabadversenyes piacon a termékek homogének, vagyis nincs jelentősége, hogy melyik
termelőtől vásárolnak (búza, kukorica). Az ár alakulása független az egyéni szereplők elképzeléseitől, az ár mindannyiuk
 számára független külső adottság.
 A monopolpiac olyan piactípus, amely a szabadverseny tökéletes ellentéte. A monopolpiacon egyetlen vállalat van jelen, az
adott terméket egyetlen vállalat állítja elő, a termék a vevő számára semmi mással nem helyettesíthető. A monopolpiac- ra más
vállalat nem képes belépni, nincs vetélytárs. Abszolút monopolpiac ritkán fordul elő, mint ahogy a tökéletes versenypiac sem
(helyi vízművek).
 Oligopolpiac a szabadverseny és a monopolpiac jegyeit is magán viselő piacforma, ahol néhány eladó és rengeteg vevő fordul
elő. Jellemző pl.: a gépkocsik piacára, vagy az olajtársaságokra. Lényeges különbség, hogy az oligopolpiacon a vállalatok
kölcsönösen függenek egymástól, vagyis a stratégiai döntések meghozatalakor szem előtt tartják a versenytársak reakcióit. Az
oligopolpiacon a vállalat árkövető.
 Monopszónia, vagy oligopszónia olyan piaci szerkezet, ahol egy vállalat a termelési tényezők piacán monopol-helyzetű
vásárló, a termékek piacán viszont tökéletesen versenyző.

VI.3 A piacszabályozás
 Antitröszt-politika - a kartell tilalma. Tilos a vállalati fúzió, trösztök, kartellek létesítése, ha érezhetően korlátozza a versenyt.
Tilos kizáró egyezményeket kötni. Tilos az árukapcsolás, az erőfölénnyel való visszaélés.
 Tisztességtelen piaci magatartás - tilos a versenytárgyalás, árverés, a megtévesztő tájékoztatás, hírnévrontás, az üzleti titok
megsértése, az utánzás, a fogyasztó szándékos megtévesztése, a tőzsdei alku tisztaságának bármilyen módon történő
megsértése.
 A dömpingár tilalma - ennek értelmében súlyos kártérítésre kötelezik a céget, ha kiderül, hogy a terméket a költségeinél jóval
alacsonyabb áron vitte piacra, óriási mennyiségben. A dömpinggel tönkreteszi a versenytársakat, hogy utána, mint a piac
egyedüli eladója megemelje az árat, és monopolprofitot érjen el.
 Regulációs politika - a tényleges és tartósan működő monopóliumokat szabályozó intézkedések összessége. Célja: úgy
szabályozni a természetes monopóliumok tevékenységét, hogy az ár csak az indokolt ráfordításokat fedezze, de a
normálprofitjuk, és a hosszú távú tőkemegtérülésük biztosítva legyen.

 Dereguláció - időről időre felül kell vizsgálni, hogy érdemes-e egyetlen regulált céget működtetni az adott iparágban, vagy
meg kell engedni a versenyt, és el kell törölni a központ szabályokat és a pénzügyi támogatást.

VII. A termelés költségei, a költségfüggvények

Számviteli költségeknek azokat a költségeket hívjuk, amelyek az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek (explicit v.
kifejezett) és/vagy a könyvelésben elszámolhatók (inplicit v. rejtett).
Gazdasági költségnek nevezzük.a számviteli költséget és a normálprofitot együttesen
A gazdasági profit az összes bevétel és a gazdasági költségek különbözete.
A további összefüggések az ábrából kiolvashatóak.

A termelés költségei, a költségfüggvények

A fix költségek, (FC = Fixed Cost) azok a költségek, amelyek a vállalkozás tevékenységétől, a termelés mennyiségétől a bevételek
nagyságától függetlenül mindig jelen vannak
A változó költségek, (VC = Variable Cost) amelyek mindig a termeléssel kapcsolatban merülnek fel és mennyiségük a termelés
mennyiségétől függ.
A fix és a változó költség összege az összköltség, vagy teljes költség, jelölése (TC 7 Total Cost).
Az egy termékre jutó költséget átlagköltésnek nevezzük. A jele AC (Average Cost).
Egyenletben megfogalmazva:
TC = FC + VC
ATC = AFC + AVC
ATC=TC/Q,
AFC=FC/Q
AVC=VC/Q
(
A fedezeti pont, fedezeti összeg:
Fedezeti pontnak hívjuk azt a pontot, amely azt az ár-mennyiség kombinációt jelenti, amely esetében a vizsgált vállalat költségei éppen
egyenlők a bevételeivel, vagyis a profit zérus. A fedezeti pont megmutatja, hogy mekkora értékesítési volumen szükséges az összes
költségünk fedezésére. Ilyenkor eredményünk nulla.
Kiszámítása: Értékesítési volumen (Q)= Fix költség / (Termék eladási ára - Egy termékre eső változó költség)
A fedezeti összeg megmutatja, hogy mekkora nettó árbevételre van szükségünk változó költségeink fedezésére. A fedezeti összeg
mutatja meg azt az árbevételi szintet, amelyet elérve a vállalkozás eredménye éppen nulla.
Kiszámítása: Fedezeti összeg = Nettó árbevétel - Közvetlen költségek
Üzembezárási pont. Ebben az esetben az árbevétel már csak a változó költségeket fedezi, míg a veszteségünk mértéke a fix költség.
Ilyenkor a vállalkozó eldöntheti, hogy leállítja, vagy folytatja a termelést, mert a vesztesége minden esetben a fix költség lesz. A
mennyiben az ár a változó költségeket sem fedezi, akkor nincs értelme a termelést folytatni, mert az árbevételben a változó költségek
sem térülnek meg.

VIII. A marketing szerepe a vállalkozásban

A marketing, a vállalkozás fogyasztó- és piacorientáltságát biztosító szemlélet, tevékenységrendszer és eszköztár. A marketing stratégia
meghatározza, hogy mely piacon, kinek, milyen áron kíván értékesíteni a vállalkozás. meghatározza, hogy milyen úton juttatja el áruját a
vevőhöz, vagy hogyan találkozik a szolgáltatását megrendelővel, és hogy a teljes folyamatot milyen marketing kommunikációvak fogja
támogatni, vagyis hogyan reklámoz.
VIII.1 Marketing stratégiák:

VIII.1.1 A 4P marketing stratégiai elmélet

 Product - termék vagy szolgáltatás, amit el akarunk adni
 Price - ár vagy árszínvonal
 Place - hely, vagyis az értékesítési csatorna
 Promotion - promóció, népszerűsítés, reklám, amivel gyakorlatilag a "habot verjük" a termék körül

A 4P modellt a gyakorlat kissé kevésnek találja, ezért aztán további P-ket is hozzá szoktak tenni:
 Personal selling - személyes eladás, vagyis az, hogy mennyire erősen hat az eladó személyisége
 Politics - jogszabályi
 Public opinion - a "nép véleménye"
 People - Emberi tényező a kedves, udvarias, jól képzett személyzet nélkülözhetetlen
 Physical evidence - Fizikai tényezők vagy más néven tárgyi elemek a különböző szolgáltatások más - más környezetet, tárgyi
elemeket igényelnek. Magasabb árat fizet a vendég egy első kategóriájú étteremben ugyanazokért a fogásokért, mint egy
kisvendéglőben

 Process - Folyamat a szolgáltató mindig a szolgáltatási folyamatot értékesíti ( társasutazás, rendezvény )

VIII.1.2 A 4C marketing stratégiai megközelítés

A 4C megközelítés a 4P-hez képest fordítva ül a lóra, ő ugyanis nem arról beszél, amit ÉN akarok eladni, hanem arról, ahogyan a
FOGYASZTÓ tekint a termékemre. (Ez egyébként egy korrekten összeállított 4P-s stratégiából sem marad ki!) A 4C pedig:
 Customer value - az az érték, amelyet a fogyasztó ad a terméknek (referencia ár - a fogyasztói magatartás modellek szerint)
 Convenience - kényelem, amelyet a termék használata jelent
 Cost - költség (ár, beszerzés, fenntartás stb.)
 Communication - kommunikáció (reklám, ügyfélszolgálat)

A gerillamarketing kifejezés ebből a stratégiai megközelítésből származik, vagyis alaphelyzetben a gerillamarketing a kisvállalkozások
marketing stratégiája.
Jelentése az évek során átalakult, így ma már többször használják a nagyon szokatlan, kreatív marketingkommunikációs technikák
leírására.

VIII.1.3 Push-Pull stratégia

A gyártó, nem a kereskedőre próbál kedvezményekkel hatni a polcra kerülés érdekében, hanem intenzív reklámba kezd mindaddig, amíg
a fogyasztó el nem kezdi keresni a terméket az áruházak polcain és ez a fogyasztói nyomás fogja arra ösztönözni a kereskedőket, hogy
megkeressék a gyártót és árut rendeljenek.

VIII.1.4 Permission marketing

A fogyasztók megközelíthetetlenségét egyre nehezebben viselik a nagy cégek. Eladásaikat ma már csak szinten tartják a reklámok és
akciók, ráadásul a kereskedelmi márkák is egyre erősebbek. Nagy márkának lenni ma már nagyon sokba kerül és nem biztos, hogy
megéri. A cégek intenzív kommunikációba kezdtek a fogyasztóval: engedélyt kértek rá, hogy ajánlataikkal megkeressék e-mailben, sms-
ben, levélben. Ez az úgynevezett permission (engedély) marketing.

VIII.2 Marketingmix (4P)

A termékmarketing a marketing mix első és legfontosabb eleme. E területen a marketing feladata az, hogy feltárja az egyes
termékek, szolgáltatások mögött létező szükségletet, valamint új fogyasztói igényeket igyekezzen kelteni. A termékválaszték
azokból a termékvonalakból és egységekből áll, amelyeket a vállalkozás megvételre felkínál.
A termékmarketing fontos kategóriája a termékciklus. A termékciklus, vagy ahogy Magyarországon elterjedt, "termék életgörbe" több
szakaszból tevődik.

Bevezetés - A termék új és még nem került be a köztudatba.

Növekedés - Az eladás viszonylag gyorsan növekszik, és elkezd profitot generálni. A versenytársak azonban tudomást szereznek a
termékről, és konkurens terméket terveznek.
Érettség - Telítettség - A termék kezd beérni. Jó az eladás, de kezd kialakulni a harc a piac e részéért. Telítettségnél a piac elérte azt a
pontot, amikor az eladás már nem növelhető tovább.
Hanyatlás - Az eladás és a profit csökken, meg kell próbálni hasznosítani a termékben még rejlő lehetőségeket, majd kivonni a piacról,
illetve kisebb-nagyobb összeget ráköltve termék megújítást végezni és még piacon tartható egy ideig.
A termékmarketing szerves része a márka, a csomagolás és a címkézés.
A márkanév alkalmazása számos terméknél kedvezően befolyásolja a termék piaci helyzetét. Sok fogyasztó ragaszkodik a megszokott,
bevált márkához.
A csomagolásnak egyrészt műszaki funkciója van, ugyanis meg kell védeni a terméket, illetve szállíthatóvá kell tenni, másrészt a
célszerűen megválasztott tetszetős csomagolás a vásárló érdeklődését felkeltheti, kívánatossá teheti
A címke a terméken tájékoztató szerepet tölt be. A fejlettebb országokban elő is írják a címke információtartalmát, ilyen pl.: termék
összetétele, szavatossági idő, gyártó, forgalomba hozó neve, származási hely stb..
Az ármarketing a vállalati gazdálkodás egyik legfontosabb kategóriája. Ez mutatja meg, hogy a vevő mennyit ismer el azokból a
ráfordításokból, amelyek a termékre rárakódnak a piacra kerüléséig. Az árpolitika lényegét a vállalkozás által kínált termékek árának
megállapítása, valamint a piaci árváltozásokra való reagálásra vonatkozó elvek és módszerek jelentik.

VIII.3 Árképzési módszerek

1. Haszonkulcs elve: Teljes költség + nyereség

2. A tervezett hozam: AVC+(FC/Q)+(TR/Q)
3. Az elismert érték: Az árképzésnél nem az eladó költségére, hanem a vevő által elismert értékére fektetik a hangsúlyt.
4. Versenytársakhoz igazodó árképzés: A vállalat kevesebb figyelmet szentel saját költségének vagy keresletének, az árat a
versenytársak áraira alapozva alakítják ki
5. Ajánlati ár-jellegű árképzés: Az eladó a teljesítéstől függően kapja az ellenértéket, pl. bizományos jutalékrendszere
6. Árképzés a versenytárgyalásokon: Az ipari termékek piacán, nagyobb megrendelések esetén, állami vagy közületi
megrendeléseknél, beszerzéseknél szokásos eljárás.

VIII.4 Place - értékesítési hely

A termelő vállalatok által előállított termékek nem közvetlenül jutnak el a fogyasztókhoz, hanem közvetítőkön keresztül.
A nagykereskedők tevékenysége meglehetősen összetett, ugyanis az értékesítéssel kapcsolatban többféle tevékenységet végeznek,
a beszerzéstől kezdve a szállításon, raktározáson át az értékesítésig
A kiskereskedők az árut, vagy szolgáltatást közvetlenül a végső felhasználóhoz juttatják el nem kereskedelmi felhasználásra. A
kiskereskedelemnek is számos formája létezik, pl.: bolti kiskereskedelem, internetáruház, csomagküldő szolgálat, áruház- lánc,
fogyasztási szövetkezet

VIII.5 Promotion - Ajánlás, kommunikáció

Funkciója, hogy a vállalat célpiacain megjelenő fogyasztókat tájékoztassa és meggyőzze termékeinek, szolgáltatásainak
értékeiről, előnyeiről. A marketingkommunikációs mix az alábbi eszközökből tevődik össze:
 Reklám - személytelen, egyirányú kommunikáció, melyet a reklámozó fizetett reklámeszközökön keresztül juttat el a
célcsoporthoz
 Vásárlásösztönzés - rövid távú kommunikációs eszköz, mely mintegy indító lökést adva a vásárlókat ösztönözheti új
termék/szolgáltatás kipróbálására, illetve több termék/szolgáltatás vásárlására, igénybevételére.
 Személyes eladás - az eladó közvetlen kapcsolatba kerül az igénybevevővel, személyes kommunikáció révén ösztönzi a
vevőt
 Public relations - a bizalom, a közönségkapcsolatok építése
 Direkt marketing - a szolgáltató a direkt marketing alkalmazása során közvetítők nélkül, közvetlenül lép kapcsolatba a
 vevőkkel és ily módon kínál, nyújt különböző szolgáltatásokat

 Online marketing - képek, videofilmek, vagy az internet segítségével mutatja be a szolgáltatás környezetét, folyamatát.

VIII.6 Vállalati stratégiák

 Tervező típusú stratégia - jellemzője, hogy módszeres tervezési tevékenység keretében alakul ki, csak a kellőképpen nagy
cégek tudják viselni a tervezés és a kivitelezés költségeit, olyan környezetben működtethető, amely viszonylag stabil és ezért a
külső feltétel megbízhatóan prognosztizálható.
 Vállalkozói típusú stratégia - nem tervezési folyamat eredménye, hanem stratégiai fontosságú döntések sorozata következtében
alakul ki. Ezek általában a működési kör kialakításában, vagy a versenyképességet célzó intézkedésekben valósulnak meg A
vállalkozó stratégiát a nagy lépések politikája jellemzi, bátran szembe néz a bizonytalanságokkal és ugrásszerű lépésekkel
vállalja a jelentős kockázatot a nagy profit reményében.

 Adaptív típusú stratégia - olyan cégekre jellemző, amelyek bonyolult környezetben működnek, ezért tartózkodnak a
jelentősebb stratégiai változásoktól. A gyorsan változó környezet kihívásaira általában konfliktuskerülő eljárásokat
dolgoznak ki.

VIII.7 A vállalkozások stratégiájának kialakítása

1. stratégiai elemzés a külső valamint a vállalkozás belső folyamataira egyaránt kiterjed.
2. a vállalat küldetésének és alapvető céljainak meghatározása.
3. a stratégiának a kialakítása, amely kiterjed az alternatívák kidolgozására és értékelésére

4. a stratégiai akciók megszervezését jelenti, amely tulajdonképpen a stratégiai fejlesztési célok megvalósulását szolgálja

IX. Jogi alapismeretek

Jogfilozófiai megközelítésben a jog a morális törvény. Két nagy iskola alakult ki az évszázadok során: A természetjog hívei
szerint a jog magából az emberből fakad, mindenki rendelkezik jogérzékkel, tudja mi a helyes és helytelen, így azt is tudja, hogy
időnként az írott jogszabály szembemegy azzal, ami valóban helyes, jogos.
A jogforrás a jog hordozója, azon helyek összessége, ahol szabályok képződnek, ahonnan a jog megismerhető. (pl. erkölcs, szokás,
vallás), a formális jogforrás pedig az, amiből a szabály kötelező ereje ered (pl. országgyűlés, uralkodó). Meg kell különböztetnünk
általános és konkrét jogviszonyt.
Megkülönböztetünk továbbá szimmetrikus és aszimmetrikus jogviszonyt. A polgári jogon belül még elhatárolhatunk abszolút és relatív
szerkezetű jogviszonyokat. Szimmetrikus jogviszonyokban a felek jogai és kötelezettségei kiegyenlítik egymást. Aszimmetrikus
jogviszonyok inkább a közjogban fordulnak elő, tipikusan ilyen az adó kivetése. Abszolút jogviszonyok esetén egy jogosulttal szemben
mindenki más kötelezett (pl. mindenki köteles tiszteletben tartani, hogy az autóm az én tulajdonomban van). Relatív jogviszonyoknál
csak meghatározott személyekre vonatkozik a jogviszony (pl. a bérbeadó a szerződés alapján a bérlőnek adja ki lakását, a bérlő pedig a
bérbeadónak fizeti a lakbért).
A modern világban kétféle jogalkotási mód terjedt el. Az Európában honos, kontinentálisnak nevezett jogrendszer, amelyet jogalkotói,
vagy törvényi jognak nevezünk, valamint az angolszász jogrendszer, vagy bírói jog. A jogalkotói jogrendszerben megkülönböztetünk
autonóm és delegált jogalkotást. Autonóm jogalkotásról akkor beszélünk, ha a jogalkotónak önálló joga van arra, hogy jogszabályt
alkosson. Klasszikusan ilyen intézmény az Országgyűlés, aki mindenkitől függetlenül alkothat jogszabályokat, nevezeten alkotmány és
törvényt. Delegált jogalkotás esetén a végrehajtó hatalom egy szerve kap felhatalmazást az Országgyűléstől arra, hogy a saját
részterületén alkosson jogszabályt, például rendeletet, vagy az állami irányítás egyéb eszközeit. Fontos leszögezni, hogy ezek között
szigorú hierarchia uralkodik. Az alkotmány mindig a törvény fölött áll, a törvény mindig a rendelet fölött áll, a kisebbrendű jogszabály
nem mondhat ellent a nagyobb rendűnek, ahhoz igazodnia kell. Beszélnünk kell még a jogrendszer horizontális tagozódásáról, a
különböző jogágakról is.
Elsőképpen el kell határolnunk egymástól a közjogot és a magánjogot. Előbbi a személyek és az állam közötti jogviszonyokat
szabályozza, utóbbi a személyek egymás közötti viszonyait. A közjogba tartozik az alkotmányjog, amely az állami szervezet
felépítését és a személyek legfőbb jogait tartalmazza. Idetartozik a közigazgatási jog, amely az állami szervezet működtetéséről
rendelkezik, és idetartozik a büntetőjog. A magánjogba tartoznak a polgári jog különböző részei, a személyek joga, a tulajdonjog,
a szerződések joga, a kártérítések, a családi és öröklési jog.

IX.1 A jogszabályok értelmezése, a jogalkalmazás

A jogalkalmazás az a folyamat, melynek során az állami szerv a jogot a gyakorlatban használja. Jogalkalmazás során tehát a jog
állami kényszer útján érvényesül. Ha nem állami szerv alkalmazza a jogot, jogkövetésről beszélünk.
A jogértelmezés az a jogalkalmazás során használt jogi technika, melynek segítségével a jogalkalmazó a jogszabályok segítségével a
konkrét tényállásra vonatkozó jogi szabályozást megállapítja.
A jogértelmezést alanyi szempontból vizsgálva három kategóriába sorolhatjuk:
 a törvényhozó értelmezés: maga a jogszabály tartalmazza ezt, a jogszabály alkotójának jogértelmezése
 jogalkalmazó értelmezés: a jogalkalmazó értelmezi a jogszabályt a jogalkalmazás során

 jogtudósi értelmezés: a jogtudósok értelmezése, a jogirodalomban lelhető fel. Kötelező erővel nem bír, segítsége lehet a
jogalkalmazó értelmezésnek.

IX.1.1 Tulajdonjog
A római jogban is létezett már az úgynevezett tulajdonosi triász, amely a tulajdonos legfontosabb jogosultságait határozza meg. A
triász első eleme a birtoklás. A birtoklás annyit jelent, hogy a tulajdonom az én birtokomban, nálam van. A következő elem a
használat joga. Pl.: ha a tulajdonomban van egy föld, azt művelhetem, termését begyűjthetem. Az utolsó elem pedig a
rendelkezés joga, ez azt jelenti, hogy dönthetek a tulajdon sorsa felől, eladhatom, bérbe adhatom stb.

IX.1.2 A tulajdon-átruházási szerződések

A tulajdon-átruházási szerződések jellemzően a következők: adásvétel, csere, szállítási szerződés, közüzemi szerződés, mezőgazdasági
termék-értékesítési szerződés, kölcsön, tartási és életjáradéki szerződés, ajándékozás. Adásvételi szerződés esetén lényeges elemnek
minősül a felek meghatározása, a tulajdon-átruházási szándék feltüntetése, az átruházás tárgya, és a vételár feltüntetése. Ezek hiányában a
szerződés érvénytelennek minősül.
Ajándékozási szerződés esetén az egyik fél ingyenesen juttat valamilyen forgalomképes vagyoni értékkel bíró dolgot a másik részére. Az
ajándékot visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha az ajándékozó életkörülményei azt szükségessé teszik, illetve ha az ajándékozott az
ajándékozó sérelmére valamilyen jogsértést követ el.

IX.1.3 A vállalkozási szerződés

A vállalkozási szerződések esetében az egyik fél (vállalkozó) kötelezettsége valamilyen tevékenység megvalósítására irányul. A
kötelezettségek köre sokféle lehet, valaminek a tervezése, elkészítése, feldolgozása, szerelése, bérmunka, takarítás stb. a közös jellemző
mindezekben, hogy a főkötelezettség mindig valamilyen munkával elért eredmény (szemben például az adásvétellel, ahol tulajdoncsere
az eredmény). A vállalkozó a vállalt kötelezettség megvalósításában viszonylagos függetlenséget élvez, a másik fél (megrendelő) nem
adhat utasításokat munkája elvégzésére irányulóan, szemben például a munkaviszonnyal, viszont ellenőrzési joga van.

IX.1.4 A megbízási szerződés

Megbízási szerződés esetén a feleket megbízónak és megbízottnak nevezzük. A megbízott kötelezettsége a megbízó érdekében és
utasításai szerint valamilyen ügy ellátása. A megbízó érdekének szerepe irányadó, a megbízott a megbízó számlájára tevékenykedik

IX.1.5 Használati szerződések

A használati szerződések célja valami használatának, hasznosításának a joga hosszabb időtartamra. Használati szerződésnek minősül a
bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön, lízingszerződések. A bérleti szerződés az ingatlanbérlés. A szerződés lehet határozott vagy
határozatlan időtartamú. Ennek jelentősége, hogy határozott időtartamú szerződés esetén nincs lehetőség rendes felmondásra. Határozott
időtartamú szerződése határozatlanná is válhat, ha a szerződésben meghatározott időpont lejárta után a bérlő továbbra is használja a
dolgot, és ez ellen a bérbeadó az időponttól számított 15 napon belül nem tiltakozik. A bérbeadó kötelezettsége az időleges használat
lehetőségének biztosítása, a bérlő kötelezettsége pedig a díjfizetés és a rendeltetésszerű használat. Ha a szerződésben úgy állapítják meg,
a bérlőnek lehetősége van albérletbe adni a dolgot. A bérlet megszűnhet a szerződésben meghatározott időpont lejártával, esemény
bekövetkeztével, a dolog elpusztulásával, vagy valamelyik fél felmondásával. A fél felmondása lehet rendes felmondás vagy rendkívüli a
másik fél szerződésszegése esetén.
Haszonbérlet esetén a bérletbe adott tárgy csak hasznot hajtó dolog lehet, ilyen például egy gyümölcsös haszonbérbe adása, itt a haszon
maga a gyümölcs.
Haszonkölcsön esetén a szerződés tárgya a dolog ingyenes használatának időleges, ingyenes átengedése.

IX.1.6 A társasági szerződések

A magyar polgári jogi rendszer polgári jogi és gazdasági társaságokat különböztet meg. Közös jellemzőjük, hogy társult tagok közös cél
elérése érdekében alakítanak ki tartós kapcsolatot egymással. Az érdekazonosság, az autonómia és valamiféle vagyoni alap jellemzi
mindkét típust.
A gazdasági szerződések kifejezetten gazdasági célú tevékenység végzésére alapulnak, a társasági vagyon a tagok vagyonától elkülönül,
önálló jogi jelleget nyer. A gazdasági társaságok kifejezetten nyereségérdekelt célból jönnek létre (kivéve a non-profit formában alakult
társaságokat), és saját nevük alatt szerezhetnek jogokat és kötelezettségeket, azaz ha egy másik társasággal szerződést kötnek, aztán saját
nevükön teszik, nem a tagok nevén. A polgári jogi társaságok nem kifejezetten gazdasági célból alakulnak egyfajta érdekszövetségként,
de végezhetnek gazdasági tevékenységet is. A társaság vagyona nem különül el a tagokétól, csupán közös használatban van. Saját neve
alatt nem vehetnek részt piaci forgalomban.
Mindkét társasági formában közös, hogy létrehozásuk egy úgynevezett alapító szerződéssel történik. Ebbe a szerződésbe kerül minden
alapvető fontosságúnak tartott információ, amely szükséges a társaság megszületéséhez. Így például a társaság neve, székhelye, jegyzett
tőkéje, az alapító tagok neve, a társaság irányítását végző, a felügyeletet végző, a könyvvizsgálatot végző személyek neve stb.

IX.1.7 Bizományosi szerződés

A bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében a megbízó javára a saját nevében köt szerződést.
A bizományi szerződés úgynevezett vegyes típusú szerződésfajta: a megbízási szerződés elemei mellett magában hordoz vállalkozási
jellegű ismérveket is. A bizományi szerződés a tevékenység gondos kifejtésére irányul, ezért, de a bizományos főkötelezettsége mégis
egyfajta eredmény létrehozása, azaz a szerződés megkötése.
A bizományi szerződés alanyai: a bizományos és a megbízó. A jogviszonynak harmadik alanya is van: a bizományossal szerződő
harmadik személy, akinek azonban a megbízóval nincs közvetlen kapcsolata, mert a bizományos a harmadik személlyel a megbízó
javára, de a saját nevében köti meg a szerződést. Ilyenkor két szerződés jön létre, és a bizományos mindkét szerződésnek az alanya.
A szerződés kötelező tartalma: A bizományi szerződés meghatározott megállapodás megkötésére irányul, így létrejöttéhez nem elegendő
annak meghatározása, hogy a bizományos milyen típusú szerződést köteles kötni, hanem a feleknek meg kell határozniuk a megkötendő
szerződés lényeges tartalmi elemeit is.
Az ellenszolgáltatás a bizományosi díj. A bizományi szerződésnek fogalmi eleme a visszterhesség, ezért annak ingyenes megkötésére
nincs lehetőség. A bizományosi díj összegszerű meghatározásának hiánya azonban a szerződést nem teszi érvénytelenné, illetőleg nem
jelenti azt, hogy a felek között más szerződéstípus jött volna létre. A bizományos díja ugyanis lehet a limitár és az eladási ár közötti
különbözet is.
IX.2 Szerződést biztosító mellékkötelezettségek.
 IX.2.1 Bankgarancia
Olyan kötelezettségvállalás, amelyben a garanciát a nyújtó bank vállalja, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén fizet, ha az eredeti
kötelezett nem fizet. A garancia lehet: feltétel nélküli ill. okmányos garancia. A bankgaranciát garanciadíj ellenében vállalják a bankok. A
hitelező az esedékes követelését a bankgaranciát biztosító pénzintézettel szemben fenntartás nélkül érvényesítheti. A tárgyi biztosítékok
körébe tartozik a zálogjog és az óvadék nyújtása.

IX.2.2 Zálogjog
A zálogjog dologi biztosíték. Alapvető célja, hogy az adós a vagyontárgyat előre lekötve fedezetet biztosítson a később esedékessé váló
követelések kielégítéséhez. Amennyiben az adós a tartozását nem tudja kielégíteni, abban az esetben a jogosult a követelések
biztosítására szolgáló zálogtárgy értékesítésével juthat követeléséhez. A zálogtárgyból való kielégítés általában bírósági határozat alapján,
végrehajtás útján történik. A kötelezett szerződéses kötelezettségének teljesítése után, a zálogjog a zálogtárgyra automatikusan
megszűnik. A bankhitelt biztosító zálogjognak a fennállását a jogosult köteles a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett
zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzés céljából közjegyzőnél bejegyezni.

IX.2.3 Óvadék
Az óvadék a dologi biztosítékok egyik formája. Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, akkor a jogosult szerződés
nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése estén követelését az óvadék összegéből közvetlenül kielégítheti. A jogosult az
óvadék tárgyát nem használhatja, vagyontárgyaitól elkülönülve kell tartani és csak a kielégítés céljára lehet felhasználni. Amennyiben az
óvadék alapjául szolgáló szerződésben foglaltak maradéktalanul teljesülnek, az óvadék visszajár a kötelezettnek. Az óvadék lehet
forgalomképes és kevésbé forgalomképes óvadék.

IX.2.4 Kezesség
Kezesség esetén a kezes szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a
jogosultnak fizetni. A kezesség járulékos kötelezettség, amin azt értjük, hogy a kezesség mindig főkötelezettséget feltételez. A kezesség
mindenféle kötelezettség lehet, de amennyiben a főkötelezettség érvénytelen a kezesség is érvénytelen. Ha a főkötelezettség nem
érvényesíthető bírósági úton, akkor a kezesség sem érvényesíthető.

A kezességek között megkülönböztetünk egyszerű és készfizető kezességet. A kettő közti különbség a sortartási kötelezettség. Ez
azt jelenti, hogy az egyszerű kezességnél a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a kötelezettől vagy az őt megelőző
és tőle független kezesektől behajtható. Készfizető kezesség esetében a sortartást nem találjuk meg, mivel a kezes nem
követelheti, hogy a követelést az adóstól, vagy más kezestől előbb hajtsa be. Tehát, ha az adós nem fizet, akkor a jogosult
egyszerre léphet fel a kötelezett és az összes adóssal szemben. A jogosult szempontjából a kézfizető kezesség a kedvezőbb, ebből
adódik, hogy a bankok csak ezt a kezességet fogadják el. Érdemes megjegyezni, hogyha a bank vállal kezességet, akkor ő is csak
kézfizető kezes lehet.

IX.2.5 Garancia
Garancia esetén a bank kötelezettséget vállal arra, hogy a kötelezett teljesítésének elmaradása esetén, meghatározott összeghatárig, a
fizetési határidőn belül a kedvezményezettnek fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia önálló kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a
főkötelezettségtől független fizetési ígéret, Tehát közömbös, hogy a kötelezett miért nem teljesített, a garans akkor is köteles teljesíteni,
ha az alapügylet kötelezettje a szerződésszegésben vétlen.
A kezesség és a garancia személyi biztosítékok közé tartozik.

IX.2.6 Engedményezés
A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra
irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az
engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. Az engedményezéssel az engedményesre
szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés i

X. Gazdaságpolitika
A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai
céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. Kormányzati szintű kategória, az ország egészére vonatkozó
gazdasági célok és eszközök összességét tartalmazza. A gazdaságpolitika nem kizárólag a közgazdasági racionalitásból kiinduló stratégia,
nem követi feltétlenül a gazdaság és a társadalom immanens céljait, hanem a politikai taktikák által erősen befolyásolt, annak dacára,
hogy hosszabb távon vitathatatlanul és megkérdőjelezhetetlenül a gazdaság a vonzáscentruma.

X.1 A gazdaságpolitikai eszközrendszer csoportosítása:

1., Magatartásra utasító eszközök: amelyek betartása előírás jellegű. Ezek az alábbi területeken jelennek meg: termeléspolitika,
árpolitika, bér- és munkaerő politika, külgazdasági politika.
2., Magatartást indukáló eszközök: rendszerszabályozási politika: tulajdonviszonyok, pénzügyi viszonyok, vállalati törvény
folyamatszabályozási politika: költségvetési politika, pénz-, hitel- és árfolyam politika információs politika: környezet befolyásolását
szolgáló eszközök, mennyiségi és minőségi információk.
A gazdaságirányítási rendszer direkt és indirekt. Direkt gazdaságirányítási rendszert az erőforráshiány teszi szükségessé. Az indirekt
szabályozási rendszer sok szabály alkalmazását jelenti, ezek gazdasági szabályozók. A pénzfolyamatok önmagukban is és adott
gazdaságban is részegyensúlyokat, illetve egyensúlyi helyzetet követelnek meg. A részegyensúlyok a pénzfolyamatokon keresztül
valósulnak meg, ezek a következő területeket jelentik: vizsgálni kell a folyamatot a nemzeti termelés mérlege oldaláról vizsgálni kell a
folyamatot a fizetési mérleg oldaláról vizsgálni kell a folyamatot a pénzkibocsátás oldaláról. Amennyiben a három terület egyensúlya
fennáll, a gazdaságon belül létrejön a globális egyensúly.

XI. Pénzügypolitika
 Pénzügypolitika fogalma, jellemzői, cél és eszközrendszere:
 A pénzügyi politika: a gazdaságpolitika egyik eleme, pénzügyi rendszer működését biztosító alrendszerek és a jogszabályok
összessége.
 Három alrendszerből tevődik össze:
 költségvetési vagy fiskális politika
 monetáris politika
 devizapolitika
 Pénzügyi politika feladatai: a gazdaságban keletkező jövedelmek feladatokkal arányos elosztása a jövedelemtulajdonosok
között megvalósuljon a gazdaság főpiacain az áru és pénzegyensúlyhoz szükséges vásárlóerő szabályozása megtörténjen a
jövedelemtermelő képesség ösztönzése illetve a gazdasági hatékonyság javítása az egyéni és a vállalati teljesítményekkel
arányos jövedelemképződés és szabályozás révén megvalósuljon. (Pénzügyi egyensúlyviszonyok).
 Egyensúlyi feladat: globális és strukturális áru- és pénz egyensúly létrehozása a megtermelt és az országon belül felhasználható
javak kínálata, és az egyes részpiacok kereslete, a vásárlóerő között. Zárt gazdaságba.
 Költségvetési vagy fiskális politika: A közvetlen állami pénzügyi kötelezettségekre és a gazdaságpolitikát szolgáló
állampénzügyi beavatkozásra vonatkozó koncepciók, elvek, döntések összefüggő rendszerét jelenti. A költségvetés feladatainak
megvalósítását eszközrendszer segíti (adók, támogatások, állampapírok adás-vétele, központi beruházások finanszírozási
formája, társadalmi közös fogyasztás pénzellátása.

 Monetáris politika: Működésének intézményi kereteit azon pénzügyi intézmények jelentik, amelyek a monetáris és kvázi-
monetáris passzívái a gazdaságban a likviditást biztosítják. monetáris hatóságok (jegybank) monetáris intézmények bankok:
működésükön keresztül érvényesíthetők a monetáris politika szabályai nem monetáris intézmények: amelyek minden pénzügyi
műveletet végző intézményt megjelenítenek.

XII. A pénzügyi rendszer fogalma, felépítése

A pénzügyi rendszer a pénzeszközök forgalomba hozatalát, azok ideiglenes és végleges átcsoportosítását, elosztását, újraelosztását, a
pénz- és tőkepiaci mozgásokat, valamint a nemzetközi pénzfolyamatokat foglalja magában.
A pénzügyi rendszer főbb elemei:
 az állami költségvetés (a fiskális szféra), amely a központosított jövedelmek elosztását és újraelosztását jelenti,
 a pénz- és hitelrendszer (a monetáris szféra), amely a meglévő pénzeszközök kezelését, átcsoportosítását, a pótlólagos
pénzmennyiség kibocsátást végzi,

 a nemzetközi pénzügyek (deviza ügyletek), amely a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő elszámolásokkal, a valuta- és
deviza árfolyamokkal foglalkozik.
XII.1 A pénzügyi rendszer intézményei

XII.1.1 Magyar Bankszövetség

A magyar bankrendszer 1987-es átalakítása után, 1988 őszén több kereskedelmi bank kezdeményezésére jött létre a Magyar
Bankszövetség, a kereskedelmi bankok szakmai érdekképviseleti szervezeteként. A Bankszövetség megalakítására 1989 elején került sor.
Az alapszabály értelmében a Bankszövetség tagjai lehetnek azok a hitelintézetek, amelyek legalább 500 millió forint alaptőkével
rendelkeznek és elfogadják a Magyar Bankszövetség alapszabályzatát.
A Bankszövetség legfontosabb feladata a tagok szakmai érdekképviselete. Ennek keretében törekszik a törvények, jogszabályok
kidolgozásánál a tag hitelintézetek érdekeit érvényesíteni, más érdekképviseleti szervezetekkel együttműködni. Nemzetközi
kapcsolatokat épít ki, továbbképzési lehetőséget biztosít a tagbankok szakemberei részére belföldi és külföldi hitelintézeteknél. 1991
márciusa óta levelező társult tagja az Európai Közösség Bankföderációjának.
A Szövetség legfelső fóruma a Testületi ülés, melyben minden tag első számú vezetője képviseli intézményét egy-egy szavazattal. Az
operatív ügyeket az öttagú Elnökség végzi, mely elnökből, alelnökből, két elnökségi tagból és főtitkárból áll.
A Magyar Bankszövetség a taghitelintézetek érdekképviseleti szerve.

XII.1.2 Országos Betétbiztosítási Alap

Magyarországon az 1993. évi XXIV. törvény hozta létre az Országos Betétbiztosítási Alapot (OBA), működését pedig jelenleg az 1996.
évi CXII. törvény szabályozza. Magyarországon 1952-től az OBA életbelépéséig a forint és devizabetétekre állami garancia volt
érvényben
minden hitelintézet köteles csatlakozni
Feladata:
 a betétesek védelmét szolgálja
 betétek hitelintézetben ragadásának megakadályozása
 betétesek bizonyos fokú kártalanítása (egymillió forint összeghatárig )

Jogállása:
 nem tartozik a magánszférába
 nem kormányzati szervezet
 igazgatóságában a kormányzati és tagintézeti képviselet közel egyensúlyban van
  Vagyona és jövedeleme adó- és illetékmentes.

Forrásai:
 a csatlakozási díj
 a hitelintézetek befizetése
 a felügyeleti bírságok nyolcvan százaléka
 ellátásához szükséges hitelek, melyekre a kormányzat kezességet vállal és

 egyéb bevételek.

XII.1.3 Befektető-védelmi Alap

A magyar tőkepiacon részben a hazai piac fejlettsége, részben pedig az Európai Unióhoz való csatlakozás szándéka miatt az
értékpapírpiacot és intézményeit átfogóan szabályozó törvényben megjelent a befektető-védelem egy új intézménye, amely a befektetési
szolgáltatók esetleges fizetésképtelensége miatt a befektetőket érő vagyoni károk részbeni kompenzálását biztosítani tudja. A Befektető-
védelmi Alapot héttagú igazgatóság irányítja. A testület öt tagja a tőkepiac bizonyos kiemelkedő szervezetének vagy szereplőinek
érdekeit képviseli a döntések során (Magyar Nemzeti Bank, tagi érdekképviselet, tőzsde, központi értéktár), egy személyt a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete jelöl ki, továbbá a testületnek hivatalból tagja az ügyvezető igazgató. Beva végrehajtó szervezete az
igazgatóság irányítása alatt álló munkaszervezet, amelyet az ügyvezető igazgató vezet.
A Beva vagyonának fő forrását a tagjainak befizetései jelentik. A tagok egyszeri csatlakozási díjat, és évente éves díjat fizetnek a
Bevának. További bevételi forrás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által átutalt összeg, amely a Beva tagjaira kiszabott
felügyeleti bírságok egy része. A Beva kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a Beva tagjával a biztosított befektetési
szolgáltatási tevékenységek, illetve kiegészítő szolgáltatások valamelyikére érvényes szerződést kötöttek, és e szerződés alapján a
befektetési szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont (értékpapír, pénz) a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni
számukra.
A Beva által nyújtott biztosítás a megbízási, a kereskedelmi és a portfoliókezelési tevékenységre, valamint az értékpapír letéti őrzési,
letétkezelési, valamint értékpapír-számla és ügyfélszámla vezetési szolgáltatásokra terjed ki.

XII.1.4 PSZÁF
a Nemzeti Bank felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv
Célja:
 a pénzügyi szolgáltatási,
 a befektető szolgáltatási,
 a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
 az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek,
 a pénz- és tőkepiaci szervezetek (tőzsdék) működésének segítése,
 ezen szervezetek ügyfelei érdekeinek a védelme,
 a piaci viszonyok átláthatóságának az elősegítése

Feladata:
 elősegíteni a banktörvény alkalmazását
 Elbírálja az engedélykérelmeket
 Ellenőrzi a banktörvény, valamint a hitelintézeti tevékenységre vonatkozó más jogszabályok és rendelkezéseinek megtartását
 Ellenőrzi és értékeli a hitelintézetek tőkemegfelelését, eszközminőségét, irányítását, eredményességét és mindenkori
fizetőképességét.
 Tapasztalatait évente értékeli, megállapításairól a Kormányt, a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bankot, a hitelintézeteket
tájékoztatja.
 Minden hitelintézetnél kétévente legalább egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést köteles tartani.

Feladata a belföldi hitelintézetek és a külföldi hitelintézetek Magyarországon működő fiókainak és képviseleteinek felügyeletére,
versenyfelügyeletére. Szükség esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a hitelintézettől intézkedési tervet kérhet,
kezdeményezheti az adott hitelintézet vezetőinek felmentését is. Ha a banki biztonsági mutatók nem érik el a meghatározott szintet,
felfüggesztheti a hitelintézet tevékenységét, visszavonhatja a hitelintézeti tevékenységre kiadott engedélyt, végső soron kezdeményezheti
a hitelintézet felszámolását is.

XII.1.5 Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.
Fő feladata elsősorban a monetáris politika vitele, az árstabilitás fenntartása, a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, és
sok ország esetében a deviza tartalékok kezelése. A Magyar Nemzeti Bank feladatait a 2013. évi CXXXIX.
törvény (jegybanktörvény) rögzíti.
A Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában működik, tulajdonosa (részvényese) a magyar állam. A jegybanktörvény 2007.
májusi módosításának alapján az MNB fő szervei a Monetáris Tanács és a Felügyelő Bizottság. A bank működéséről üzleti jelentés és
beszámoló formájában évente beszámol az Országgyűlésnek, tevékenységét ezen felül az Állami Számvevőszék, valamint a Felügyelő
Bizottság ellenőrzi.
A jegybank legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. A Tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy
alkalommal ülésezik. A tanács tagjai a jegybank elnöke, 1-3 (jelenleg két) alelnöke, valamint további külsős tagok. A Tanácsban a külsős
tagok száma jelenleg kilenc, amely fokozatosan, a tagok mandátumának lejártával csökken le maximum 4 főre. A törvénymódosítás
alapján a külsős tagok közül kettőt a jegybankelnök, kettőt a miniszterelnök javasol. A Monetáris Tanács tagjainak mandátuma hat évre
szól, és a köztársasági elnök nevezi ki őket. Megbízatásuk lejártát követő három évig nem jelölhetők újra. A Monetáris Tanács hoz
döntést a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéről, a gazdaság állapotának, a különböző pénz-, és devizapiaci folyamatok, valamint a
forint árfolyamának figyelembevételével.
A kamatdöntő ülések időpontja előre meghatározott; a Monetáris Tanács döntését az elnök nyilvános sajtótájékoztató során jelenti be. Az
ülésről rövidített jegyzőkönyv készül, melyet a szavazati megoszlással együtt az ülést követő második héten teszik közzé.
Az MNB céljai
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló
monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.
Az MNB feladatai:
 a monetáris politika megvalósítása,
 a törvényes fizetőeszközök (forintbankjegy és -érme) kibocsátása
 az ország hivatalos deviza- és aranytartalékának kezelése,
 devizaműveletek végzése az árfolyam-politikával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatosan,
 a belföldi fizetési és elszámolási, valamint értékpapír-elszámolási rendszerek kialakítása és felvigyázása, a pénzforgalom
zavartalan lebonyolítása érdekében,
 a pénzforgalom lebonyolításának szabályozása,
 a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete,
 statisztikai adatok összegyűjtése és szolgáltatása az EU felé,

 számlavezetés a bankok és hitelintézetek részére, illetve hitelek nyújtása, valamint betétek elfogadása ugyanezektől.
XII.2 Pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások

XII.2.1 Pénzügyi szolgáltatások:

1. betétgyűjtés - mások pénzének betétként való elfogadása
2. hitelnyújtás - hitel és kölcsön nyújtása
3. bankszámla ügylet - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása
4. garancia ügylet: bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő
5. bankletéti, illetve befektetési alap letéti ügylet-bankletét elfogadása, valamint befektetési alap letétkezelés
6. értékpapír forgalomba hozatali ügylet - külön jogszabály szerint kizárólag hitelintézet által kibocsátható értékpapír nyilvános
forgalomba hozatala
7. saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben:
8. pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltó leszámítolását is

 deviza- és valutaügylet
 határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet
 átruházható értékpapírral végzett műveletek
 kamat-, illetve árfolyam kockázati csereügylet

1. értékpapír letéti ügylet - értékpapír kezelés, értékpapír letét kezelés

2. faktoring ügylet - követelések megvásárlása- készpénzt helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása, és velük fizetési forgalom
lebonyolítása - pl. csekk, hitelkártya, utazási csekk
3. pénzügyi lízing - vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeellátásával, valamint összevonásával, szervezeti átalakításával és
megvásárlásával kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az ehhez kapcsolódó tanácsadás
4. fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos szolgáltatások és tanácsadás
5. az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások

6. széfügylet - értékpapírok, értéktárgyak biztonságos megőrzése

XII.2.2 Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások

1. pénzváltási tevékenység
2. bankügynöki tevékenység – pénz - és kölcsönügyletek közvetítése
3. elszámolás forgalmi ügylet - az elszámolás forgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése

4. pénzfeldolgozás

XII.3 Hitelintézeti rendszer

A pénzügyi intézmények besorolását a törvény az előbbi felsorolt tevékenységek alapján határozza meg. A pénzügyi intézmény
hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás lehet. A pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatásokon kívül, csak kiegészítő pénzügyi
szolgáltatást, biztosítás ügynöki, árutőzsdei ügynöki, befektetői szolgáltatást végezhet, valamint aranykereskedelmi ügyletet és
részvénykönyvvezetést.

A pénzügyi vállalkozás egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet, de nem láthat el kiegészítő pénzügyi szolgáltatást. A bankközi
piacon viszont pénzügyi ügynöki tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás végezhet, kizárólagos tevékenységként. Pénzügyi vállalkozás
- kivéve a pénzügyi holding társaságot - legalább 50 millió Ft, kizárólag készpénzből álló jegyzett tőkével alapítható. Pénzügyi
vállalkozás csak részvénytársaságként vagy fióktelepként alapítható. Pénzügyi holding társaság legalább 2 milliárd Ft jegyzett tőkével
alapítható.
A hitelintézet betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végez. Betétgyűjtésre (saját tőkét meghaladó mértékben) és pénzforgalmi
szolgáltatások nyújtására kizárólag hitelintézet jogosult. A hitelintézet lehet: bank, szakosított hitelintézet és szövetkezeti hitelintézet.

Bank: a hitelintézeti tevékenységek teljes körének végzésére az ügyfélkör korlátozása nélkül felhatalmazott hitelintézet. Kizárólag bank
kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására. Bank legalább 2 milliárd alaptőkével alapítható részvénytársasági
formában.
Szakosított hitelintézet: a rá vonatkozó külön törvényi szabályozás szerint jogosult tevékenységének elvégzésére, de a pénzügyi
szolgáltatások teljes körének végzésére nem kaphat engedélyt. Alapító tőke mértékét törvény határozza meg, szervezeti formáját tekintve
részvénytársaság lehet. Szakosított hitelintézet például a Magyar Export-Import Bank Rt., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Jelzálog-
Hitelintézet, lakástakarék pénztárak.
Szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetve hitelszövetkezet): a szövetkezeti hitelintézetek a pénzügyi szolgáltatások közül nem
végezheti a valuta-deviza kereskedelmi tevékenységet (kizárólag saját számlára), nem vállalhat kezességet, garanciát és nem lehet
befektetési alap letétkezelője. A hitelszövetkezet a pénzváltást leszámítva csak saját tagjai körében végezheti tevékenységét. Szövetkezeti
hitelintézet alapításához 100 millió Ft. alaptőke szükséges.

A takarékszövetkezet a hitelszövetkezettől abban tér el, hogy az előbbiben tagsági viszony nélkül is igénybe lehet venni a hitelintézeti
tevékenységeket, míg az utóbbiban először taggá kell válni, azaz be kell lépni a hitelszövetkezetbe, s csak azután lehet a hitelszövetkezet
szolgáltatásait igénybe venni.

XIII. Passzív Bankügyletek

 betétek, elszámolási és folyószámla
 értékpapír kibocsátás
 jegybanktól származó források
 bankközi piacon történő hitelfelvétel

 tőkeemelés

XIII.1 Betétek
rendelkezési jogosultság szerint
 bemutatóra szóló betét - az uniós követelmények miatt megszűnt
 névre szóló - betétes vagy annak meghatalmazottja rendelkezhet - OBA visszafizetési garancia
 fenntartásos betét - jelszó, kód, titkos jel

kezelési-nyilvántartási formája szerint

 könyves betét - betétkönyvet állít ki és a pénzmozgást a betétkönyvben is rögzíti, csak fenntartásos lehet
 számla betét - nyilvántartási számla, terhelés- jóváírás, számlakivonat, alacsony kamat

pénzneme szerint:
 hazai fizetőeszközben
 külföldi valutában-devizában elhelyezett betétek

futamidő szempontjából:
 rövid (1 évnél rövidebb) lejáratú
 közép (1 évtől 3-5 éves) lejáratú
 hosszú (3-5 évnél hosszabb) lejáratú

kamatozás módja szerint:

 fix - ha lejárat futamideje alatt a kamatláb nagyságát előre meghatározzák
 változó - az induló kamatlábat valamilyen referencia kamatlábhoz kötik (pl. jegybanki alapkamat)
 változtatható kamatozású betétek - induló kamatlábat a hitelintézet bizonyos feltételek esetén egyoldalúan megváltoztathatja,
az EU-ban nem használatos, nálunk is egyre kevésbé alkalmazzák

betétek lejárata szerint

 látra szóló - a tulajdonos bármikor rendelkezhet, nincs megkötés, ezért alacsony kamat
 felmondásos - a tulajdonos bármikor felmondhatja a szerződést, de bank csak bizonyos idő elteltével fizet

 lekötött - meghatározott időre kötött szerződés, idő előtti felmondás esetén kamatveszteség

XIII.2 Elszámolási és folyószámla

 elszámolási számla a gazdálkodó egységek és magánszemélyek pénzforgalmának kezelésére szolgál
 az egyenlegen felül túlfizetést is lehetséges, vagyis hitelnyújtás történik, akkor folyószámlának nevezzük.
 automatikus hitel: százalékban (relatív), konkrét összeg (abszolút határ)
 kapcsolódó tevékenységek: folyószámlahiteleknek a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátása,
 a csekk- és váltóforgalom lebonyolítása,
 az elkülönített számlák kezelése
  kismértékű nyereséget vagy veszteséget hoz a bank számára mégis alkalmazzák az alábbiak miatt:
 számlatulajdonosok általában számlavezető bankjuktól vesznek fel hitelt,
 hozzá viszik a váltót leszámítoltatni,
 náluk váltják át külföldi fizetőeszköz-követelésüket hazai pénznemre,

 őket bízzák meg befektetéseik - idegen szóval: portfoliójuk kezelésével

XIII.3 Vállalkozói számlavezetés

Az elszámolási számla megnyitása a bank és az ügyfél közötti szerződés aláírásával kezdődik. A banknak ekkor meg kell győződnie
arról, hogy az ügyfél szerepel a gazdálkodó egységek nyilvántartásában. Nem gazdálkodó jellegű jogi szervezetnek is igazolnia kell
megalakulását, a cégbírósági bejegyzés szolgál erre a célra.
Az elszámolási számla nyitásáról rendelkező szerződésnek kötelező tartalma:

1. A bankszámla feletti rendelkezés

 kik jogosultak a számlán lévő összeg felett rendelkezni
 az érintettek hiteles aláírásának is szerepelnie kell (aláírási címpéldány)

2. Kamatkondíciók
 a bank által fizetett kamatok közzétételéről a banknak kell gondoskodnia.
 sűrűn bekövetkező kamatváltozások miatt nem rögzítik mindig szerződésben

1. hanem azokat a bank hirdetményben közli

2. valamint köteles egy aktuális kamattáblázatot kifüggeszteni
3. a szerződésben pedig utalni kell a változó kamatfeltételekre

3. Számlavezetési díj
 negyedévente a hitelintézet és az ügyfél rendezi a számlavezetéssel kapcsolatban felmerült költségeket.
 az ügyfélnek a számlaszerződésben ún. engedményező nyilatkozatot kell tennie, hogy a bank a számláról leemelhesse ezeket a
díjakat.

4. A számlaszerződés megszűnése (lejárata, felmondása)

 az általános szerződési feltételek szerint az elszámolási számlaszerződést meghatározatlan időre kötik
 felek egymás előzetes írásbeli tájékoztatása alapján mondhatják a szerződést fel

 a felmondási időről a szerződés maga rendelkezik.

XIII.4 Értékpapír kibocsátás

Rövid lejáratú papírok: likviditási célja van (forrás növelés)
90, 180, 270 napos lejárat: pénztár-, hozam-, érték-, betét-, takarék,- kamatozó jegy , diszkont papírok
Középtávú papírok: forgóeszköz finanszírozás 1-3 év közötti lejárat
Hosszú lejáratú papírok:tartós befektetések finanszírozás a tőke emelés speciális formája bevonás az alárendelt kölcsöntőkébe

XIII.5 Jegybanki források megszerzése

A hitelintézeteknek amennyiben rövid vagy hosszú távú forráshiánya keletkezik, és ezt a jegybanktól próbálják meg pótolni,
refinanszírozási hitelnek nevezzük. A refinanszírozási hitelek lehetnek rövid lejáratúak, ezek a bank likviditását segítik elő, illetve közép-
és hosszú lejáratúak, amik a bank hitelnyújtási képességének fokozását, növelését segíthetik.

Refinanszírozási hitelek lehetnek:

 fedezet nélküli, úgynevezett bianco hitel
 értékpapír fedezet melletti hitel (lombardhitel)
 váltóleszámítolás alapján folyósított hitel
 devizaeszközök fedezetével nyújtott hitel.

 egyéb értékpapír ügylet

XIII.6 Bankközi piacon történő hitelfelvétel

Standardizált hitelek:
 overnight hitel, ahol a szerződés megkötése és a hitel felvétele ugyanazon a napon történik, a hitel visszafizetése egy
munkanappal később
 tomnext (tomorrow-next), amikor a szerződés megkötését követő nap kerül sor a hitelfelvételre, majd az azt követő napon a
hiteltörlesztésre
 spotnext, ahol a szerződéskötés után két nappal történik a hitelnyújtás, majd ezt követő két nap múlva a hiteltörlesztés.magas
kamat - a bankközi kamatlábak a piacon elérhető legmagasabbak,óriási bizalom: a szerződések szóban, majd csak ezt követően
 faxon nincs fedezeti biztosítás - belső limit szabályozás az előzmények alapján

LIBOR - a londoni bankközi hitelkamat, nyújtása kockázati felárral

LIBID - a londoni bankközi betéti kamat
BUBOR - a budapesti bankközi hitel kamat, az ajánlatok közül a két legmagasabb és a két legalacsonyabb elhagyásával számolják

XIII.7 Tőkeemelés
A jegyzett tőke, tartalékok (tőke-, eredmény-, általános-), valamint a nem saját tőkét érintő, alárendelt kölcsöntőke növelésével.
Fajtái:
Új részvény kibocsátása névértéken - a források bővítése a cél és nincsenek tartalékok.
Új részvény kibocsátása névérték feletti árfolyamon -a leggyakrabban előforduló verzió, amihez a régi részvényesek elővásárlása
kapcsolódik.
Már kibocsátott részvények névértékének felemelése - a már meglévő vagyon tőkésítéséről van szó, rendszerint a tartalékokat minősítik
át tőkévé.
Az alárendelt kölcsöntőke körébe bevont olyan tartós forrás, ami minimum 5 éves futamidejű és a bank bevonhatja az adósság, illetve
veszteség rendezésébe.
Új részvények kibocsátása névértéken alul. Erre csak bankcsőd, vagy szanálás esetén kerülhet sor. Célja a veszteség ellensúlyozása,
illetve tőketartalékból történő fedezése.

XIV. Aktív bankügyletek

A megszerzett források kihelyezése
A források kihelyezése elsősorban saját ügyfélkörén belül
Szindikátus létrehozása
Közvetlen hitelezés: a bank a hitelfelvevővel áll szemben, tárgyalásukon döntik el a konkrét feltételeit, és a hitelfelvevő tartozik
felelősséggel a hitel visszafizetéséért.
Közvetett hitelezés: nem csak a bank és a hitel felhasználója, hanem egy közvetítő személy, például egy kereskedő is szerepel az
ügyletben.
A bank először csak a közvetítő személlyel áll kapcsolatban, és a hitelt felhasználó személy csak a közvetítővel érintkezik. Az ügyfél
tehát a közvetítővel egyezik meg a hitel feltételeit illetően, jóllehet a tartozása a bankkal szemben fog fennállni.
A kereskedő által közvetített hitelek általános feltételeiről a bank a kereskedővel egyezik meg, és ezek annyiban térnek el az
ügyféllel kötött szerződéstől, hogy a kereskedőnek némi közvetítői jutalékot tartalmaznak. A visszafizetés felelőssége is általában
megoszlik, a közvetítő az esetek jelentős részében felelős, ha az ügyfél nem fizeti vissza a hitel összegét.
Aktív bankügylet
 hitelezés,
 váltóleszámítolás,
 lízingügylet,
 faktorálás,

 forfetírozás,

XIV.1 A hitelek csoportosítása:

 Közgazdasági jelleg szerint
 Lejárat szerintű
 Fedezet jellege szerint
 Hitel tárgya szerint
 Hitel pénzneme szerint
 Alkalmazott feltétel szerint

A hitelkérelem felépítése:
a váll. neve, címe, a hitel jellege, összege, futamideje
mérleg, eredmény kimutatás, cash flow,
sajátvagyon, likviditás, jövedelmezőség, adósságszolgálat
A bank elemzése:
 a várható beruházási költségeket
 a várható keresletet a vállalat termékei iránt
 az iparági vetélytársak termelésnagyságát
 a termelés költségeit
 az elérhető minőségi színvonalat és árakat stb.

Ezenkívül azt is meg kell vizsgálnia, hogy teljesülnek-e azok a speciális feltételek, amelyek a kedvezményes hitel felvételére kiszabtak
az azt támogatók
A hitel díja: az az összeg, amelyet a hitelfelvevőnek a tőkeösszegen felül fizetni kell:
1. Kamatot.
2. Rendelkezésre tartási jutalékot, a hitelkeretből fel nem használt összeg alapján kell megfizetni, rendszerint éves szinten 0-2%-
ig.
3. Kezelési költség: a szerződés megkötéséért felszámított egyszeri díj. Mértéke a teljes hitelösszeghez viszonyítva 0-2%.
4. Hitelbírálati díj: Mértéke áltálában egy konkrét összeg.
 5. Hitelfolyósítási díjat: a hitel igénybevételekor számíthatja fel a hitelintézet. Mértéke általában a hitel összegének 0-2%-a.
6. Szerződésmódosítás díjának lényege, hogy a bank minden olyan esetben jutalékot számít fel, amikor az ügyfél aktájához
nyúlnia kell.
7. Előtörlesztési díj esetén, a bank likviditási és kamatkockázata miatt jutalékot számít fel az ügyfél váratlan pénzmozgásaira.
8. Garanciák és akkreditívek esetén a hitelintézetek éves díjat számítanak fel kamatláb helyett. Mértéke 0-3% között mozog.
9. Kockázatviselési jutalék és sordíj megfizetése a követelésmegvásárlás (faktoring) esetén történik, amely a vevőnek kifizetett
pénzösszeget csökkenti.
10. Késedelmi kamat megfizetésére kötelezheti az ügyfelet a bank, amennyiben az aktuális kötelezettségét időben nem teljesíti

Teljes Hiteldíj Mutató: Az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a
folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel.

XIV.2 Lízing ügyletek:

Finanszírozási (pénzügyi) lízing:
 lízingbe adó csak bérbe ad, az eszköz az ő tulajdonában marad
 javítási, karbantartási ktg. a bérbevevőt terheli
 az eszközt a bérbevevő aktíválja: ÉCS elszámolás,lízingdíj kötelezettségek között, de költségként csak a lízingdíj kamatrészét
számolhatja el
 szerződés hossza az eszköz élettartama
 maradványérték
 a szerződés nem bontható fel, de az eszközt lehet cserélni

Működési (operatív) lízing:

 a lízingbe adó különböző szolgáltatásokat vállal (javítás, karbantartás, modernizálás
 a lízingbe adó aktivál
 a lízingbevevő csak analitikusan tart nyilván
 a teljes lízing díj költségként elszámolható
 a futamidő rövidebb mint az eszköz élettartalma, többszörösen is bérbeadható
 maradványérték nincs

Lízing fajták:
 Direkt lízing: a lízingbe adó és a szállító ugyanaz
 Indirekt lízing: klasszikus három szereplős ügylet (szállító, lízingbe adó, lízingbe vevő
 Visszlízing: saját tulajdonú eszköz eladása a lízingbe adónak, majd visszalízingelés
 Allízing: a lízingbe vevő továbblízingeli az eszközt (csak lízing jogosítvánnyal rendelkező szervezet)

 Alvisszlízing: az allízing egy speciális változata, amely során a társaság visszlízingeli az eszközt egy lízingtársaságtól, és azt
továbblízingeli ügyfelének. Leginkább olyan társaságok alkalmazzák, amelyek nem elég tőkeerősek operatív lízing
nyújtásához, de a piaci helyzet ezt megkövetelik tőlük

XIV.3 Követelésvásárlás
Értékesítés fajtái:
 Nyílt: az árut a fizetés előtt is megkaphatja
 Zárt: az áru a biztosíték arra, hogy a vevő fizetni fog, hiszen másképp nem kapja meg az árut
 Ha a vevő és az eladó nem találkozik egymással, de mégis zárt eladást szeretnének, a közvetítő a bank. Ez az akkreditív,
amelyet részleteiben a nemzetközi forgalomban elemzünk.
 Az előbbiekben feltétel volt a lejáratkori kifizetés. Hogyan lehet eljárni, ha a kifizetés előtt van pénzre szükségünk, vagy a
lejáratot követően sem történt meg a kifizetés? Erre a célra szolgál a faktorálás, forfettírozás, váltóleszámítolás.

A faktorálás kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése, mely bankári biztosítékkal nem
fedezett. A követelés szolgáltatásból, áruk szállításából ered és rövid lejáratú.
Szereplői:
 az eladó: minden költséget visel, előnye hogy a bizonytalan vevő helyett garantált kifizetéshez jut
 a faktorbank: aki a faktorálást nyújtja. Szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy négy lehetséges szolgáltatásból
(kinnlevőségek behajtása, követelések nyilvántartása, vevő cégkockázatának átvállalása, finanszírozás) minimum kettőt
átvállal.

 a vevőnek különösebb szerepe a faktorálásnál közvetlenül nincs

XIV.4 Faktor fajták:

 Csendes faktorálás: a vevő az egész ügylet ideje alatt sem szerez megfinanszírozza a vételárat. Mindez diszkontáron történik és
általában visszkeresettel.(a faktorbank a vevő nemfizetése esetére az eladótól is követelhet)
 Lejárati faktorálás: a szerződésben szereplő határidőben a vevő fizetésétől függetlenül a faktorbank köteles fizetni az
eladónak. Mindez általában finanszírozást jelent, mert a bank a vevővel későbbi határidőben szokott megállapodni. A lejárati
faktorálás leginkább visszkereseti
  Ügynöki faktorálás: A mai faktorálás ebből a tevékenységből nőtte ki magát, ma már nem számít igazi faktorálásnak. Ebben az
esetben a bank az eladót rendszeresetudomást a faktorálásról, mert az eladó a bizalmatlanságát nem szeretné nyilvánossá
tenni. jog nélkül történik.

 Finanszírozási faktorálás: a faktorbank a számlák keltétől a vevő fizetésének határidejéig n értesíti a vevő bonitásáról,
figyeli a fizetéseket stb.

XIV.5 Forfettírozás
Sok tekintetben hasonlít a faktoráláshoz, általában a külkereskedelmi áruszállítás, export-import fedezésére szokták felhasználni. Az
ügylet közép- illetve hosszúlejáratú követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlását jelenti diszkont áron. A nemfizetés kockázatát
teljes egészében a forfetőr (a bank) vállalja magára.
Forfetírozásnál tehát két lényeges kitétel van:
 a követelés egészét megvásárolja a bank, tehát az egész követelést átvállalja
 a banknak nincsen visszakövetelési lehetősége, azaz a kockázat egészét magára vállalja

XIV.6 Váltóleszámítolás
 váltó valamely gazdasági szereplő értékpapírba foglalt jövőre vonakozó fizetési ígérete.
 A váltóleszámításolás az a folyamat, mely során a váltó birtokosa a nála lévő váltót a bank számára eladásra felkínálja. A bank
a lejáratig esedékes kamat levonása után a diszkontált értéket a váltó birtokosának kifizeti.

 A váltó viszontleszámítoltatása az a folyamat, amely során a kereskedelmi bank a vátót a jegybankkal leszámítoltatja.

XV. A pénz időértéke:

- a mostani pénz biztos, a jövőbeni kockázatos
- a kapott összeget azonnal el lehet költeni
- a jelenlegi pénzt bankba lehet tenni

XV.1 A pénz felhasználása:

1. elköltés
2. megtakarítás

 közvetlen tőke allokáció (beruházás)

 közvetett tőke allokáció (banki közvetítés)

XV.1.1 A megtakarítások jellemzői:

 a fogyasztásról való lemondásért és a befektetés kockázatáért hozammal kárpótol
 az azonos nagyságú de eltérő időpontban esedékes pénzek nem hasonlíthatóak össze
 haszonáldozattal jár (opportunity cost)
 a megtakarításnak mindig van hozama (kamatláb)

A kamatszámítás során a jelenlegi pénzünk jövőbeni értékét határozzuk meg.

Fogalmak:
 jelenérték = Present Value => PV
 jövőérték = Future Value => FV
 kamatláb = Rate of Return => r

Kamatszámítás:
PV*r = kamat
FV= PV + PV*r => PV kiemelve
FV= PV (1+r)=>(1+r) a kamattényező
Egyszerű kamatozás
Minden periódusban csak a tőke kamatozik.
FV=PV(1+r*n) => n a periódusok száma
Kamatos kamatozás
Minden korábbi időszaki kamat újra befektetésre kerül.
FV=PV*(1+r)*(1+r)*(1+r)*(1+r)* ....(1+r)
FV=PV*(1+r)n
Jelenérték számítás:
A jövőben esedékes pénzek mai értékre történő átszámítása
PV=FV/(1+r)n => (1+r) a diszkonttényező
Jelenérték számítás több pénzáram esetén:
PV=FV1/(1+r)1+FV2/(1+r)2+FV3/(1+r)3+.....FVn/(1+r)n
Nettó jelenérték számítás
A befektetésből származó pénzáramlást diszkontálják, majd az így kapott értékből kivonják az eredeti befektetés összegét.
NPV= PV(H)-PV(R) => (H)- Hozam,(R)- Ráfordítás
Belső megtérülési ráta:
Az a kamatláb, amely mellett az NPV= 0, vagy a hozamok jelenértéke megegyezik az egyszeri ráfordítás értékével
PV(H)=PV(R)
NPV =-PV(R)+PV(H) ==> ha az NPV=0 akkor a -PV(R)+PV(H)=0
 k még 720 nap 13 óra 26 perc 4 mp áll rendelkezésére a tananyag elolvasására és a teszt kitöltésére.

XV.2 Kamatozási periódusok és kamatlábak:

többszörös kamatperiódus

effektív kamatláb

Érvényes kamatláb

XV.3 Speciális pénzáramlások:

Örökjáradék - olyan pénzáramlás, amelynek a járadék tagjai azonos értékűek és végtelen tagból állnak FV = PV* r
Annuitás - meghatározott ideig esedékes periódusonként egyenlő nagyságú pénzáramok sorozata Meghatározott tagból álló
befektetési sorozat jövőértékeinek összegét adja eredményül.

XV.4 Hiteltörlesztési elvek:

Annuitásos hiteltörlesztési terv
a részletet kell szétbontanunk törlesztésre és a kamatra
 Kamat = a fennálló hitelállományra számolva
 Törlesztés = részletből levonjuk a kamat értékét
 Hitelállomány = A hitelállományból levonjuk a törlesztést

Egyösszegű
 A felvett hitelállomány a futamidő alatt nem változik
 A tőke összegét a futamidő végén egy összegben fizetik vissza.

A kamat a futamidő teljes egészére jár a tőketartozás mértéke szerint

Azonos összegű, vagy egyenletes
 A hitel törlesztése minden periódusban azonos
 A kamat a fennálló hitel állomány után fizetendő

Halasztott fizetésű törlesztés

 A hitel törlesztését bizonyos ideig szüneteltetik majd a fennmaradó futamidőben azonos összegben törlesztik

 A kamat a fennálló hitelállomány alapján fizetendő.

XV.5 Értékpapírok:
 XV.5.1 Kötvény:
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt
pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá
a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti,
illetőleg teljesíti.
Kötvény lehet névre, vagy bemutatóra szóló. Magyarországon csak névre szóló kötvény bocsátható ki.
A kötvény lehet nyomdai úton előállított vagy dematerializált (értékpapír számlán digitális jelként tárolt).
Lehet fix kamatozású, változó kamatozású, vagy speciális ún. zéró-kupon kötvény.
Fix kamatozás esetén a kibocsátó azt vállalja, hogy előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény névértékének százalékában
kifejezett, a futamidő alatt változatlan mértékű kamatot, majd lejáratkor visszafizeti a kötvény névértékét is.
Változó kamatozás esetén a kibocsátó előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény névértékére vetített, százalékban kifejezett, de
időben változó kamatot, és a futamidő végén a névértéket.
Zéró-kupon kötvény esetén a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt, amelynek
lejáratakor a névértékét fizeti vissza.
Kötvény lehet:
 Állami kibocsátású: kincstárjegy, államkötvény
 Közintézményi kibocsátású (például önkormányzat)
 Jegybanki, vagy kereskedelmi banki kibocsátású, ennek speciális változata a jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél
 Vállalati kibocsátású

Kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy egy előre meghatározott időpontban a kötvény névértékét a kamatokkal együtt visszafizeti.
Jellemzői: a kibocsátó és a kötvény megvásárlója között hitelviszony jön létre, a pénzintézet közreműködésével bocsátható ki, a kötvény
árfolyama az abból származó jövedelem jelenértéke, befolyásoló tényező a piaci kamatláb, az idő tényező kockázata, a kötvény hozama:
a kamat, árfolyam nyereség vagy veszteség.
Csoportosítása:
 Rendelkezési jog szerint: névre szóló, bemutatóra szóló
 Lejárat szerint: fix kamatozású, meghosszabbítható, lerövidíthető
 Lejárat időtartalma szerint: hosszú lejáratú, közép lejáratú
 Kamatfizetés szerint: fix kamatozású, változó kamatozású, alternatív kötvény
 Kamatszelvény szerint: kamatszelvényes, kamatszelvény nélküli
 Fedezet szerint: fedezettel bíró, fedezet nélküli
 Kielégítés rangsora szerint: előre sorolt (szenior), hátra sorolt (junior)

A kötvény hozamai:

A kötvény árfolyama egyenlő a lejáratig esedékes kamatfizetések,a visszafizetésre kerülő névérték jelenértékével.
A kötvény árfolyama kétféle lehet:
 Bruttó árfolyam - az, az ár, amelyet a kötvényért akkor kell fizetni, ha a kötvényt a két kamatfizetés között vásárolják meg.
Benne van a fel nem vett kamat. Nettó árfolyam + a kamatfizetés óta eltelt időben felhalmozott, de ki nem fizetett kamat.
 Nettó árfolyam - az, az ár, amelyet a vevő akkor fizet a kötvényért, ha azt a megfelelő kamatfizetés napját közvetlenül követő
napon vásárolja meg.

Kötvényszámítási példa:
XV.5.2 Részvény:
A részvény azt igazolja, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járultak hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a
kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra. Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása az, hogy
a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból …
A részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapírok közé tartoznak
A részvények egy része a tőzsdén is forgalomba kerülhet.
A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan.
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett
tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási
értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel.
A részvénytársaság működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános.
A részvénytársaság elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
A részvénytársaság működési formáját megváltoztathatja. A működési forma megváltoztatása nem jelenti a részvénytársaság átalakulását.
Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra.
Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra.
Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje.
A zártkörűen működő részvénytársaság, röviden zrt., a cégek azon formája, amely részvénytársaság ugyan, de a részvényesek köre zárt
mind az alapítás, mind a működés során, a részvények nem kerülhetnek nyilvános forgalomba.
A nyilvánosan működő részvénytársaság, röviden nyrt., olyan cég, amelynek részvényei (egészben vagy részben) az értékpapírokra
vonatkozó szabályok betartásával, nyilvános eljárásban, részvényjegyzés útján kerülnek forgalomba.
RÉSZVÉNYVÁSÁRLÁS - Ha valaki megtakarításainak egy bizonyos hányadát kockáztatni szeretné, vásároljon részvényt! Aki
részvényt vásárol, tulajdonos lesz, részesedhet a cég eredményéből, s élvezheti a sikeres időszak előnyét: a részvény árfolyamának
emelkedését.
A részvénytársaság alaptőkéjének egységnyi részét képező értékpapír.
Jellemzői: névértéke van, kibocsátási árfolyama az árfolyama, forgatható és átruházható, jogokat biztosít (vagyoni jog, tagsági jog,
kisebbségi jog, likviditációs jog, részesedési jog), közgyűlés dönthet a kamatfizetésről is, a részvényt a részvénytársaság
visszavásárolhatja, alaptőke 1/3-áig alaptőkén felüli vagyonból történhet, max. 3 évig tarthatja meg, utána vagy újra eladja vagy alaptőkét
kell csökkentenie.
Fajtái:
Törzsrészvény: legtipikusabb, mert nem fűződik hozzá különleges jog (legforgalomképesebb) minden részvény törzsrészvény, amely
nem tartozik a további kategóriák egyikébe sem
Elsőbbségi részvény: névértékük összesen az alaptőke max. 50 %-a lehet.
Osztalékelsőbbségi részvény: a többi részvényeket megelőzően vagy annál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra, együtt járhat a
szavazati jog korlátozásával.
Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény: a jogutód nélkül megszűnő társaság vagyonfelosztásakor először részesülnek a
felosztásra kerülő vagyonból.
Szavazatelsőbbségi részvény: többször szavazati jogot vagy vétójogot is biztosít.
Dolgozói részvény: az alaptőke felemelésekor a munkavállalók számára ingyenesen vagy kedvezményesen kibocsátott részvények,
korlátozottan forgalomképesek, mert csak a dolgozói és nyugdíjasai tulajdonában lehetnek.
Kamatozó részvény: az alapító okiratban meghatározott mértékű kamatra és osztalékra jogosít, az összes névértékük nem haladhatja meg
az alaptőke 10 %-át, csak névre szóló lehet, a kamat akkor is megilleti a tulajdonost, ha a társaságnak adott évben nincs nyeresége.
Saját részvény: előfordulhat, hogy Rt. megveszi saját részvényeinek egy részét, szavazati jog nem jár vele, a részvényt egy éven belül el
kell idegeníteni
Átruházható kötvény (csak feltételesen részvény): a kötvény tulajdonosa a kötvény lejáratkor kérheti a kötvény átváltoztatását
részvényre, az Rt. köteles átváltani, csak névre szóló lehet.
Elővásárlási jogot biztosító kötvény: az alaptőke emelésekor elővásárlási jogot biztosít az új részvényre, csak névre szóló lehet.
Részvényindex: valamely tőzsdén jegyzett részvények súlyozott átlagárfolyamát tükröző mutató. A budapesti tőzsde részvényindexe a
BUX-index.
A részvénytársaság tőkeegyesítő társaság, amelynél a hangsúly a befektetett tőkén van, jogi szempontból a társaság tagjai, a részvényesek
személye érdektelen.
A részvénytársaság által kibocsátott részvény értékpapír. A részvénytársaság részvényt az alaptőke teljes mértékben történő rendelkezésre
bocsátását és a cégbejegyzést követően bocsáthat ki.
A részvénytársaság részvénye kizárólag névre szóló lehet, a bemutatóra szóló részvényt a társasági törvény nem ismeri el, a részvény
fogalmi eleme a névre szóló mivolta.
NYOMDAI ÚTON ELŐÁLLÍTOTT ÉS DEMATERIZÁLT RÉSZVÉNY: Az utóbbi esetben a részvény értékpapírszámlákon kerül
nyilvántartásra. A részvénytársaság nyomdai úton előállított részvényének átruházása forgatmánnyal, míg a dematerizált részvény
átruházása értékpapírszámlán történő jóváírással történik.
RÉSZVÉNYFAJTÁK
A részvénytársaság különböző részvényfajták kibocsátására jogosult: törzsrészvényt, elsőbbségi részvényt, dolgozói részvényt, kamatozó
részvényt, illetve visszaváltható részvényt bocsáthat ki.
A részvényosztály
A részvénytársaság elsőbbségi részvényeket különböző osztályokban bocsáthatók ki, amelyek különböző elsőbbségei jogokat
biztosítanak a részvénytársaság részvényese számára.
A részvénysorozat
A részvényosztályon belüli kategória a részvénysorozat, amelyet azonos mértékű és tartalmú tagsági jogokat megtestesítő, így azonos
névértékű részvények alkotnak, amelyek előállítási módja (nyomdai vagy dematerizált) nem térhet el egymástól.
RÉSZVÉNYKÖNYV
A részvénykönyv a részvényesek és a részvények nyilvántartása, amelyet a részvénytársaság igazgatósága, vagy ennek alapján
elszámolóház, központi értéktár, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi intézmény vezet.
A részvénytársaság tőkeegyesítő társaság, amelynél a hangsúly a befektetett tőkén van, jogi szempontból a társaság tagjai, a részvényesek
személye érdektelen.
ZÁRTKÖRŰ ÉS NYILVÁNOS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
A részvénytársaság működési formáját megváltoztathatja a közgyűlés döntése alapján.
Nyilvános részvénytársaság az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvánosan kerültek forgalomba hozatalra, vagy nyilvános
értékesítésre ajánlották fel, illetve szabályozott piacra bevezették.
AZ IGAZGATÓSÁG, A VEZÉRIGAZGATÓ
A részvénytársaság ügyvezetését igazgatóság vagy vezérigazgató látja el. Az ügyvezetés körébe tartozik minden olyan döntés
meghozatala, amely törvény vagy alapszabály rendelkezése folytán nem tartozik a részvénytársaság közgyűlésének vagy más szervének
hatáskörébe.
Részvényalap: hozamát és kockázatát vizsgálva megállapítható, hogy hozamuk hosszabb időtávban a tőzsde trendjét követi. Ezért
ajánlják hosszabb távú befektetésként azoknak, akik részesülni akarnak az esetlegesen kedvező tőzsdei folyamatokból, de tőkéjük, idejük
vagy egyéb tényező miatt nem tudják követni a tőkepiaci folyamatokat. A részvényalapok hozama az alap által vásárolt részvények
árfolyamváltozásából és a részvények után fizetett osztalékból tevődik össze.
A részvények piaci értékét (jelenértékét) a jövőbeni pénzáramlások és az eladáskori árfolyamnyereség diszkontált értékeiből kapjuk. A
kötvénynél az tökéletesen modellezhető volt, most viszont gondot okoz, hogy a jövőbeni pénzáramokat nem ismerjük éppen ezért a
részvények számításainál, csak várakozásra épülő közelítő értéket kereshetünk. A részvények hozamszámításainál érdemes különbséget
tenni a befektetők és a spekulánsok között. A spekulánsok rövid ideig tartják papírjaikat, leginkább árfolyamnyereségre és egy-két
hozamra számítanak.

XV.5.3 Közraktári jegy:

Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru
átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja.
A közraktározás: a közraktár olyan részvénytársaság, amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe
helyezhetnek. Közraktári tevékenység az áru közraktári szerződés alapján meghatározott módon történő tárolása és őrzése, a közraktári
jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása.
Közraktári szerződés: közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet
kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Ha a közraktár a
letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül.
A közraktári szerződés tárgya olyan áru lehet, amely a személy- és vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más árukat nem
veszélyeztet. A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír.
Közraktári szerződést csak határozott időtartamra, legfeljebb egy évre lehet kötni, s annak időtartamát nem lehet meghosszabbítani. Ha a
szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi
szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell.
A közraktározás történhet oly módon, hogy az árut: a többi árutól elkülönítve, vagy a többi letevő azonos fajú helyettesíthető áruival
összekeverve tárolják.
Az a) esetben a közraktárnak a közraktári jegy alapján a letevő által letett árut kell kiadni, a b) esetben a közraktári jegy birtokosa a
közraktártól a letett áru alapján megállapított és közraktári jegyen megjelölt minőségnek és mennyiségnek megfelelő áru kiadására tarthat
igényt.
A közraktárnak és a letevőnek meg kell állapítania, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel és
azt a közraktári jegyre, valamint a letéti könyvbe is be kell jegyezni.
A közraktár a nála elhelyezett árut a szerződésben meghatározott módon köteles megóvni a mennyiségi és minőségi változásoktól.
A közraktár nem köteles vizsgálni, hogy a letevő tulajdonosa-e az árunak, és nem felel azért, hogy a letevő azonos-e azzal a személlyel,
akit a közraktári jegy letevőként megjelöl.
A közraktári jegy: a közraktári jegy a közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi, és a letéti
könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmazó, összefüggő, de egymástól elválasztható két részből, árujegyből és zálogjegyből
áll.
A közraktári jegy mindkét részének tartalmaznia kell: a közraktári jegy (árujegy-zálogjegy) elnevezést az okirat kiállításának nyelvén; a
közraktár megnevezését; a letéti könyv sorszámát; a letevő nevét, székhelyét (lakhelyét); a letett áru megnevezését, mennyiségét,
minőségét és értékét; a szerződésben kikötött közraktári díjból és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjaiból
fennálló követelés összegét; a közraktározás időtartamát a lejárat pontos megjelölésével; a raktározás helyét, továbbá a kiállítás keltét és
a közraktár cégszerű aláírását.
Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére.
A közraktári jegy átruházása: a közraktári jegy vagy bármely részének átruházása forgatás útján történhet. Forgatás a közraktári jegy
vagy egy részének az átruházása a jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó (cégszerű) aláírásával. Forgató a közraktári
jegy vagy egy részének az átruházója. Forgatmányos a közraktári jegyet vagy egy részét megszerző személy. Forgatmány az átruházó
nyilatkozat.
A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen
szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.
Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru
kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét bizonyítja.

XV.5.4 Váltó:
A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy
azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni.
Követelést megtestesítő értékpapírok még a váltón kívül a csekk, a kötvény, a letéti jegy.
A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő pénztartozást ilyen
módon ismeri el. Az ügylet valamilyen polgári jogviszony, amelyből eredő ellenérték-követelést az egyik fél hitelezi a másiknak. A hitel
kiegyenlítése pedig úgy történik, hogy a kötelezett az őt terhelő pénztartozásról váltót állít ki és ad át a jogosultnak. Az ügylet és a váltó
innentől kezdődően elkülönül egymástól. A váltó kiállítása az ügyletből fakadó jogviszonyt önmagában nem szüntetni meg és
megfordítva, a váltó alapján a váltó jogosultja az alapjogviszonytól függetlenül léphet fel a váltó kötelezettjével szemben.
Váltót leggyakrabban áruhitelezés során használnak (jelenleg nem túl gyakori), amikor az áru vevője nem készpénzzel fizet, hanem váltót
bocsát ki, amelyben elismeri az áruért a tartozását, és annak kiegyenlítésére kötelezettséget vállal.
A váltó funkciói: hiteleszköz, mivel a kiállításánál későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet testesít meg, biztosíték, mert a váltójogi
szigornál fogva a hitelező követelésének gyors és egyszerű behajtását biztosítja, befektetési eszköz, mivel a váltók megvásárolhatóak
egymástól, fizetési eszköz, mivel a váltó átruházásával a váltó tulajdonosa fennálló kötelezettségeit kiegyenlítheti.
A váltó értéke:
névérték: amit a váltó lejáratakor kell a címzettnek megfizetnie
leszámítolási érték: a kibocsátás és a lejárat közötti időpontban kapható érték
Leszámítolás: a váltóbirtokos az esedékesség előtt eladja a váltóját egy banknak. Ilyenkor nem a névértéket, hanem annak meghatározott
kamatokkal csökkentett értékét (diszkont) kapja meg, vagyis a bank leszámolja a névértékből az esedékességig jelentkező kamatot. A
bankok a leszámítolt váltókat viszontleszámítoltathatják a jegybanknál, vagy esedékességkor megkapják, vagy behajtják a címzettől az
adósságot.
Idegen váltó: a kibocsátó egy másik személyt felszólít, hogy a váltóban feltüntetett kedvezményezett részére feltételekhez nem kötött
módon a váltóban szereplő összeget fizesse ki.
Az idegen váltó lehet: saját rendeletre szóló, intézvényezett saját váltó
Az idegen váltó tartalmi követelményei: a váltó elnevezés az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén; a határozott
pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás; a fizetésre kötelezett neve (címzett); az esedékesség megjelölése; a fizetési hely
megjelölése; annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni; a váltó kiállítási napjának és helyének
megjelölése; a kibocsátó aláírása.
Az az okirat, amelyből az előbb megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem váltó, kivéve:
az olyan váltót, amelyen az esedékesség nincs megjelölve, megtekintésre szóló váltónak kell tekinteni. Külön megjelölés hiányában a
címzett neve mellett feltüntetett helyet fizetési helynek és egyúttal a címzett lakóhelyének kell tekinteni. Ha a váltón a kiállításnak helye
nincs megjelölve, a váltót úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki.
Ha a váltóban a fizetendő összeg betűkkel és számokkal is szerepel, eltérés esetében a betűkkel kiírt összeg érvényes.
Az olyan váltó, amelyben az összeg betűkkel vagy számokkal többször is szerepel, eltérés esetében a legkisebb összeg erejéig érvényes.
Saját váltó: a kibocsátó kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy a váltóban meghatározott összeget maga fizeti ki.
Tartalmi követelményei: a váltó elnevezés az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén; a határozott pénzösszeg
fizetésére szóló feltétlen kötelezettség vállalás; az esedékesség megjelölése; a fizetési hely megjelölése; annak a neve, akinek részére
vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni; a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése; a kibocsátó aláírása.
Egyéb váltó tartalom: effektivitási záradék: csak a váltón megadott pénznemben lehet a váltó összegét kiegyenlíteni, értesítési
záradék: a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy a címzettet értesíti a váltó kiállításáról, fedezeti záradék: a kibocsátónak a
címzetthez szóló utasítása a váltó elfogadása esetén a váltó fedezetére vonatkozóan, értékzáradék: a váltó kibocsátására okot adó
alapügylet megnevezése.

XVI. Fizetési Forgalom

A bankok hagyományos üzletágai közé tartozik a betétgyűjtés, a hitelezés, a különböző bankszolgáltatások ellátása és végül a fizetési
forgalom lebonyolítása.

A fizetési forgalom a fizetés területisége szerint két nagy csoportra osztható: a nemzeti (belföldi) és nemzetközi fizetési
forgalomra. A második csoportosítási szempont szerint a gazdálkodó egységek és a lakosság körében a fizetés történhet
készpénzzel vagy készpénz nélküli fizetési úton. A készpénzfizetések az összes fizetési forgalmon belül kis hányadot tesznek ki. A
forgalom zömét mind belföldi, mind nemzetközi viszonylatban a készpénz nélküli fizetési forgalom, a bankszámlák közötti átírás
segítségével bonyolítják le.

XVI.1 Készpénz ki- és befizetési módok

 Fizetési csekk
 Átutalási postautalvány
 Készpénzfelvételi utalvány

 Pénzforgalmi betétkönyv
XVI.1.1 Fizetési csekk
A csekkel történő fizetést megelőzi a számlatulajdonos és a számlavezető bank közötti csekkszerződés megkötése. Ennek alapján a bank
a partnerének csekkfüzetet bocsát rendelkezésére, melynek egyes csekkszelvényeit mint készpénzkímélő eszközt (értékpapírt) a
csekktömb tulajdonosa fizetési eszközként alkalmanként felhasználhatja.
A csekkel történő bizonyos fizetés készpénzkímélő forma is, ezért a bankszámlák közötti forgalomban is szerepelni fog. A csekk
alapviszonya szerint a csekk kibocsátója utasítja bankját, hogy a csekkben megjelölt összeget számlaköveteléséből fizesse ki a címzett
csekk bemutatójának.

A csekkel történő fizetési forgalomnak négy szereplője lehet:

1. A csekk kibocsátója, aki a számlája terhére fizetésre szólítja fel a saját bankját
2. A címzett vagy a csekk kifizetője, aki a fizetést teljesíti. Általában a csekk kibocsátójának a bankja.
3. A csekk birtokosa, akinek részére a csekket kiállították, tehát a kedvezményezett a csekken feltüntetett összegig.
4. A csekk-kezes, aki kezességet vállal a kiállított összegre.

A csekk szigorú törvényi előírásoknak megfelelő formában kiállított értékpapír. A formai követelmények (ún. alaki kellékek) közül
bármelyik is hiányzik, a csekkjogi szabályok az okiratot már nem tekintik csekknek.

XVI.1.2 Átutalási postautalvány

Pénz a számlára postán keresztül is befizethető. Ehhez kétféle befizetési utalványt rendszeresítettek. Az egyik a normál (sárga), ezt a
Postacsekkleszámoló Hivatal központosítottan dolgozza fel és kísérőjegyzékkel küldi meg a bankoknak jóváírásra.
A másik a gyorsított eljárású (zöld) postautalvány. A vidéki székhelyű bankoknál közvetlenül, a budapestieknél a Postacsekkleszámoló
Hivatalon keresztül jut el a számlavezető bankhoz.

XVI.1.3 Készpénzfelvételi utalvány

Készpénzt a számláról készpénzfelvételi utalvánnyal lehet felvenni. Az utalvány kiállításának keltétől számított 8 nap alatt kell a
felvételnek megtörténnie. Az utalványt általános szabályként 1000 Ft-ra kerekítve kell kiállítani, ettől eltérés csak számlamegszűntetés
esetében lehetséges.

Ha a tulajdonos megnevezi az utalványon a felvevő nevét, akkor csak neki szabad a fizetést teljesíteni. Amennyiben nincs megnevezett,
akkor az utalvány bemutatóra szólóvá válik. Legtöbb esetben a készpénzfelvételi utalvány tömb formájában használatos. Ez két részből
áll: a tőszelvényből (ez a tömbben marad) és az utalványból.

XVI.1.4 Pénzforgalmi betétkönyv

A pénzforgalmi betétkönyvvel a hitelintézeti számlatulajdonos a postán vehet fel készpénzt. A számlájáról a tulajdonos készpénzfelvételi
utalvány segítségével tehet a betétkönyvre ellátmányt. A betétkönyv használata befizetésre és kifizetésre alkalmas. Azok számára a
legkedvezőbb, akiknek nincs közelükben hitelintézet, de betétkönyvet szeretnének tartani.

XVI.2 Készpénz nélküli fizetési formák

 Átutalás
 Beszedési megbízás
 Elszámolási utalvány

 Akkreditív

XVI.2.1 Átutalás
Az átutalás a fizetésre kötelezett kezdeményezésére teljesített átírás, amelynek során hitelintézet(ek) fizetés céljából pénzösszegeket
vezet(nek) át egyik bankszámláról a másikra.
Az áru kézhezvétele utáni átutalás a kötelezett számára előnyösebb forma, hiszen a fizetést ő kezdeményezi.
Az áru kézhezvétele előtti átutalás éppen fordítva, az eladó számára kedvező. Éppen ezért e fizetési forma feltételezi a partnerek közötti
bizalmat, hosszútávon fennálló szakmai kapcsolatot. Belföldi és nemzetközi fizetési forgalomban egyaránt használatos, lényege és
technikája megegyezik.

XVI.2.2 Beszedési megbízás (inkasszó)

A beszedési megbízás a jogosult kezdeményezésére teljesített átírás.
A jogosult megbízza bankját, hogy esedékessé vált követelését az adóstól szedje be. A jogosultnak (eladónak) biztosít előnyösebb
helyzetet, hiszen ő kezdeményezheti a fizetést.
Fajtái:
 azonnali beszedési megbízás (prompt inkasszó)
 határidős beszedési megbízás
 csoportos beszedési megbízás

Az inkasszó feltétlenül fizetést eredményez. Ennél az inkasszóformánál a hitelintézet azonnal teljesíti a fizetést, a kötelezettnek nincs
lehetősége kifogást emelni.
Az azonnali inkasszó alkalmazása:
  Ha a felek ebben állapodtak meg
 Váltókövetelés beszedésére
 Jogszabály alapján ( adó, tb, vám)
 Bírósági ítélet alapján

 Nemzetkőzi forgalom

XVI.2.3 Akkreditív
Az akkreditív fizetési ígéret: a bank (az ún. nyitó bank) a vevőtől kapott megbízás alapján arra kötelezi magát az eladóval szemben, hogy
számára - előre meghatározott feltétel megvalósulása (rendszerint az áru feladását igazoló, és az áru feletti rendelkezési jogot biztosító
okirat átadása) esetén - fizetést teljesít.

A fizetési ígéret szólhat:

 azonnali fizetésre (payment credit)
 váltóelfogadásra (acceptance credit) vagy
 negociálásra (negotiation credit).

Az akkreditív szereplői a következők:

1. Eladó (exportőr), aki az akkreditív kedvezményezettje, aki a megfelelő okmányok benyújtása után a bank fizet.
2. Vevő (importőr) aki szerződésben foglaltak szerint akkreditívet nyit a bankjánál és biztosítja a megfelelő összegű fedezetet.
3. Nyitó bank: A vevő nála nyitja meg az akkreditívet és rendelkezésére bocsátja a megadott összeget. A bank ezután értesíti az
eladót az akkreditív megnyitásáról. A nyitó bank általában a vevő bankja, de ha az eladó nem találja megbízhatónak, akkor az
eladó által megadott bankban történik az akkreditív megnyitása.
4. Negyedik szereplőként beléphet az eladó bankja, akit tevékenysége függvényében más - más névvel lehet illetni: Amennyiben
csak közvetítő szerepet tölt be, tehát csak megvizsgálja az okmányokat és továbbítja a nyitó bankhoz, akkor avizáló banknak
nevezzük.

A bank igazolhatja az akkreditívet. Ez annyit jelent, hogy megvizsgálja a nyitó bank megbízhatóságát és ha megfelelőnek találja akkor
fizetési ígéretét megerősíti azáltal, hogy ő is fizetési ígéretet tesz az eladónak. Ilyen esetben igazoló bankról beszélünk és igazolt
akkreditívről.
Elláthatja a fizető bank szerepét is, ha erre a nyitó bank felkéri. Ez az eladó számára előnyös, mert rendben lévő okmányok esetén rögtön
a pénzéhez juthat.
A bank az eladótól megvásárolhatja az akkreditív okmányait, amivel megszerzi az eladó jogait és kötelezettségét. Az eladó számára azért
előnyös, mert hamar a pénzéhez juthat, de természetesen csak időarányosan. Követelés megvásárlás esetén negociáló banknak nevezzük
az eladó bankját.

Az akkreditív fajtái:
 Látra szóló akkreditív:
 Az akkreditív összeg kifizetése azonnal esedékes, mihelyt az okmányok rendben lévőnek bizonyultak.
 Halasztott fizetésű akkreditív:
 A fizetés nem azonnal, hanem egy az akkreditívben meghatározott idő eltelte után fog bekövetkezni. Mindez természetesen
csak akkor igaz, ha az okmányok is megfelelnek a feltételeknek.
 Az akkreditív lehet visszavonható vagy visszavonhatatlan. Visszavonhatatlanság esetén a kibocsátó bank kötelezettséget vállal,
hogy az okmányok időbeni és szerződésben foglaltak szerinti benyújtása esetén mindenképpen fizet. Visszavonható akkreditív
esetén bármely időpontban visszamondható vagy módosítható. Utóbbit az eladók nem szívesen fogadnak el, mert nagy a
fizetési kockázat.
 Átruházható akkreditív esetén az eladó más kedvezményezetett is megjelölhet maga helyett.
 Feltöltődő akkreditív lehetővé teszi a folyamatos szállításokat. A nyitó bank a teljes áruösszegre ad fizetési ígéretet, de a
vevőnek mindig csak az aktuális szállításokra kell a fedezetet a bank rendelkezésére bocsátania.

 Az igazolt akkreditív az avizáló (vagy más, harmadik) bank által megerősített akkreditív. Ha igazolatlan az akkreditív, akkor
csak a nyitó bank fizetési ígéretét jelenti.

XVI.3 Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok

A házipénztár a vállalkozások, társaságok, intézmények működéséhez szükséges készpénz.
A házipénztárban idegen szervezetek, alkalmazottak és más személyek pénzét vagy értékeit csak a vállalkozás vezetője által kijelölt
vezető engedélyével szabad tartani. Az idegen pénzeket és egyéb értékeket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A házipénztárban
található készpénz forrásai lehetnek a különböző bankoknál vezetett számláktól felvett ellátmányok, a visszafizetett készpénzek és még
tovább nem utalt térítmények, egyéb készpénzbefizetések. A napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak
figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem
haladhatja meg az előző üzleti év, éves szintre számított összes bevételének 2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2%-a
nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot.

XVI.3.1 A pénztár, pénzkezelés és pénztári forgalom elszámolása

A pénztári kifizetések szabályozásánál szem előtt kell tartani a pénztáros anyagi felelősségét. Kifizetés előtt meg kell állapítani:
 Azonos a kedvezményezett és a pénzt felvenni kívánó személy

1. Eltérés esetén rendelkezik e szabályos meghatalmazással.

 A pénztári kiadási bizonylat szabályosan kiállított legyen, az utalványozásra és érvényesítésre jogosult személyek aláírása
szerepeljenek a bizonylaton
 A kifizetés megtörténtét a kedvezményezett aláírásával igazolja

A házipénztár kiadások célját szolgáló kiadási pénztárbizonylat szigorú számadású bizonylat, amely kifejezés azt foglalja magában, hogy
kétpéldányos szabványos tömbbe rendezett bizonylat és ahol a tömbök nyilvántartás külön is megtörténik. Tartalmi követelménye:
 A kifizetés kelte
 Sorszám és bizonylatszám
 A kedvezményezett neve
 A meghatalmazott neve
 A kifizetendő összeg számmal és betűvel
 A kifizetés jogcímének leírása
 A kiállító aláírása
 A felvevő aláírása és személyi azonosító adatai

A bevételi pénztárbizonylatot átírással (számítógéppel) három példányban kell kiállítani. Az első példány a könyvelési bizonylat. A
második példány a nyugta, amelyet a befizetőnek kell átadni, s a harmadik a tömbben maradó példány.

XVI.3.2 A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök

A pénzkezelés, pénzőrzés terén előírt faladatokat el kell határolni. A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök és beosztások:
 Pénztáros - fő feladata a pénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos
nyilvántartások és elszámolások vezetése. A pénztáros megbízható még egyéb értékek (pl. bélyegek, értékjelzéssel ellátott
nyomtatványok stb.) továbbá a szigorú számadású nyomtatványok kezelésével és megőrzésével is. Ez utóbbi esetben azonban a
pénztáros nem bízható meg a szigorú számadású nyomtatványok érvényesítésével
 Utalványozó - felelős az utalványozás indokoltságáért, az utalványozott anyag vagy eszköz mennyiségének, illetve a forint
összegének szükségességéért, az utalványozási bizonylat szabályos kitöltéséért. Az utalványozási jogot biztosító utasítást ki
kell függeszteni a pénztárban, az utalványozó aláírását is magában foglaló utalványozási engedélyokmánnyal együtt.

Pénztári ellenőr - A pénztári ellenőr feladata a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, valamint a pénztárjelentés helyességének és a
kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése. A bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzését mindig a kifizetés előtt kell elvégezni. A
pénztári számadások, valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése utólagosan történik. A pénztári ellenőr köteles az
ellenőrzött okmányokat, számadásokat kézjegyével ellátni.

XVI.4 A nemzetközi fizetések általános szabályai

Deviza: Minden fizetési eszköz, amely a nemzetközi elszámolásokban készpénzt helyettesít, külföldi pénznemre szóló követelés.
A nemzetközi pénzügyi elszámolásokat gyakran államközi megállapodásokkal szabályozzák. Ezeket a kormányszinten kötött
megállapodásokat fizetési megállapodásoknak nevezzük és jellegzetes formájuk a klíringmegállapodás. A klíringmegállapodásnak két
fajtáját különböztetjük meg:
 Kétoldalú, vagy bilaterális megállapodás - amelyben két ország kölcsönösen beszámítja az egymás felé tartozásokat és
követeléseket és csak ezek különbségét, az un. klíringcsúcsokat egyenlítik ki. Az elszámolás bizonyos időközönként történik,
meghatározott devizában. A követelés harmadik országba nem utalható. Hátránya, hogy a bővítést bonyolulttá teszi, s ezáltal a
nehéz kihasználni a komparatív előnyöket. (emlékeztetőül: az 1 Lecke 11. oldalán lévő érdekességben érintettük már ezt a
témát)
 Multilaterális - vagy sokoldalú megállapodást több ország hozza létre. Az elszámolás hasonló, mint a bilaterális
esetében, de az adott ország felhasználhatja többlet-deviza követelését egy harmadik ország felé történő fizetéshez. Az
együtt működés bővítése itt is nehézséget okoz, mert az elszámolás zárt körben történik. A kereskedelmi kapcsolatok
bővítésének akadályozása szükségessé teszi a szabadon átváltható valutákkal történő elszámolást.

Valuta - egy adott ország törvényes fizető eszköze egy másik ország fizetési forgalmában.
 Árfolyam - egységnyi valuta egy másik ország pénzegységében kifejezett ára pl. 1 Euró = 282 Ft. Ma már szinte mindegyik
pénzintézeti portálon megtalálható az átváltásra szolgáló program,
Az árfolyam alakulását a gazdasági és politikai eseményeken túl, a központi bankok monetáris politikája is befolyásolja. A gyakorlatban
három alapárfolyam funkcionál:
 Vételi árfolyam - amelyen a bank megveszi a valutát. Ez a legalacsonyabb árfolyam. Ez az, az árfolyam, amelyen a bank a
nyaralásból megmaradt eurónkat visszaváltja forintra.
 Eladási árfolyam - az, az árfolyam, amelyen a bank eladja a valutát. Ez a legmagasabb árfolyam, ezen vesszük meg az eurót
a nyaralás előtt.
 Középárfolyam - a vételi és az eladási árfolyam számtani átlaga.

A nemzetközi devizapiacon a legtöbb valutát az USD-vel szemben jegyzik, ezért ezt a jegyzést egyenes árfolyamnak is nevezik.
Gyakran előfordulhat a nemzetközi kereskedelemben, hogy két olyan ország akar kereskedni egymással, amelyiknek nincs egymással
szemben jegyzett deviza árfolyama. A teendő ebben az esetben nem más, mint az un. keresztárfolyam megadása, amely a két (nem
hazai) valuta egymásból kifejezett aránya pl. USD/CHF = 0,84.
A bankszámlát a belföldi forgalomban elsődlegesen a pénzforgalmi jelzőszám és a bankszámla elnevezése azonosítja A pénzforgalmi
jelzőszám (szinonimaként bankszámlaszám), egy 16-24 karakterből álló, nyolcas tagolású számsorozat, amelynek első három számjegyét
a Magyar Nemzeti Bank határoz meg és amely a pénzintézet beazonosítására szolgál. Az Európai Unió államaiban 2002 folyamán
bevezetésre került az IBAN, az egységes felépítésű nemzetközi bankszámlaszám (International Bank Account Number).
A SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) (más néven BIC) kódok a nemzetközi átutalási forgalomban
az egyes bankokat jelölik. A bankok azonosítására szolgáló kódnak a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által 1994 óta elfogadott,
Bank - Banki adatátviteli üzenetek - Bankazonosító kód elnevezésű nemzetközi szabványa. Az IBAN azonosító kóddal együtt
használva a SWIFT-kód lehetővé teszi, hogy nemzetközi viszonylatban is olyan bankközi forgalmat lehessen lebonyolítani, melynek
költsége az igénybevevő részére gyakorlatilag nem haladja meg a belföldi bankforgalom költségét.

XVII. A nemzetközi pénzügyi intézmények

A Nemzetközi Valutaalap, valamint vele párhuzamosan létrehozott pénzintézete, a Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési
Bank) az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeiként jöttek létre. Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund) Az IMF 1945.
december 27-én alakult meg, alapokmányát akkor 29 ország írta alá. Nemzetközi együttműködés megvalósítására létrehozott pénzügyi
intézmény, alapításának célja:
 a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott működésének biztosítása, az árfolyamstabilitás elősegítése, részvétel a
tagországok közti fizetések multilaterális rendszerének kialakításában, a világkereskedelem növekedését akadályozó
devizakorlátozások megszüntetésének elősegítése
 pénzügyi erőforrások biztosítása a tagországok számára fizetési mérleg-pozíciójuk kiigazítására a kereskedelmi és fizetési
korlátozásokhoz való visszatérés nélkül

 a nemzetközi monetáris problémákkal kapcsolatos együttműködés és konzultációs fórum biztosítása.

XVII.1 Az IMF hitelezési tevékenysége

Az IMF-hitelek zöme saját forrás, melyek igénybevétele a tagországok alaptőke-részesedése (kvóta) arányában történik. A
hitellehetőségek különböznek egymástól az általuk megoldani kívánt gazdaságpolitikai cél, valamint a hozzájuk kapcsolódó feltételesség
tekintetében. Feltétel nélkül nyújtanak hitelt az első hitelrészlet terhére a fizetési mérleg egyensúlyának helyreállításával kapcsolatos
célokra, a többi hitelrészlet lehívásához már feltétel kapcsolódik (ilyen a készenléti hitel és a kibővített hitelmegállapodás). A hitelek
formái lehetnek:
 készenléti hitel (stand by arrangements) és kibővített megállapodás
 szerkezetátalakító és egyensúlyjavító hitelek alacsony nemzeti jövedelmű tagországoknak
 adósság és adósságszolgálat csökkentésének finanszírozása

 természeti katasztrófához kapcsolódó finanszírozás.

XVII.2 A Világbank
A Világbank nem hagyományos értelemben vett bank, hanem az ENSZ egyik specializálódott ügynöksége. A Világbank elnevezést
a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction and Development, IBRD), valamint a
Nemzetközi Fejlesztési Társulás (International Development Association, IDA) jelölésére használják. E két szervezet alacsony
kamatú és kamatmentes hiteleket, valamint segélyeket nyújtanak a fejlődő országoknak a szegénység csökkentése, a szociális
szolgáltatások biztosítása, környezetvédelem, az életszínvonal emelését biztosító gazdasági növekedés, a kedvezőbb beruházási
klíma elősegítése érdekében.

XVII.3 Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD)

Az 1945-ben alapított szervezetnek 184 tagországa van, melyek együtt felelnek az intézmény finanszírozásáért és a pénz
felhasználásáért. A fejlesztési támogatások többi donorjához hasonlóan a Világbank is a Millenniumi Fejlesztési Célok elérése érdekében
fejti ki erőfeszítéseit

XVII.4 Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bankot 1998-ban, az Európai Unióról szóló szerződés keretében hozták létre, székhelye Frankfurtban van.
Feladata, hogy irányítsa az EU egységes valutáját, az eurót, és őrködjék az árstabilitás felett. Az EKB feladata továbbá az Unió gazdasági
és monetáris politikájának megtervezése és végrehajtása.
XVIII. Biztosítás
A biztosítás alapelve szerint a vállalkozás veszélyekkel jár. A veszély az anyagi előny elmaradásában rejlik, amelyet kockázatnak
nevezünk. Azokat a veszélyhelyzeteket, amelyek a biztosítási fedezet tárgyaként jelennek meg, biztosítási szükségletnek nevezzük:

XVIII.1 A biztosítási szükséglet alapvető jellemzői:

 Vagyoncsökkenések, károk.

 Az ember egészségéhez, testi épségéhez, életéhez fűződő vagyonértékű igények.

XVIII.2 A biztosítási szükséglet, biztosítási szempontból feltételekhez kötődik.

Ezek:
 Bekövetkezés.
 Véletlenszerűség.
 Bizonytalanság.
 Felmérhetőség.

A biztosítás feladata, hogy kárpótolja az egyeseknek azokat az anyagi károkat vagy veszteségeket, melyeket véletlen, el nem hárítható
esemény, többnyire elemi csapás, baleset, idő előtt való elhalálozás által szenvedtek. Tágasabb értelemben a biztosítás körébe tartozónak
mondják a megelőzést, vagyis a kárt okozó események elhárítására tett óvóintézkedéseket, a mentést, vagyis az el nem háríthatott
esemény által bekövetkezett károk enyhítését. A megelőzés részint az állam, a hatóság, és az érdekelt egyesek jog- és hatáskörébe, de
egyszersmind kötelességéhez is tartozik. A mentés pedig részint hatósági, részint társadalmi feladat. Biztosításra nem alkalmasak azok az
események, melyek biztosan bekövetkeznek, vagy soha elő nem állnak. A kockázat elleni védekezés történhet: kármegelőzéssel és
tartalékolással
A kockázatot a veszély hozza létre. A kockázatnak 2 csoportját különböztetjük meg:
1. Spekulatív kockázat: A kockáztató idézi elő, a kimenetele kedvező és kedvezőtlen is lehet.

2. Kárkockázat, vagy tiszta kockázat: A veszélyeztetett akaratától, döntésétől függetlenül létezik, és mindig kedvezőtlen hatású,
ilyen pl. az elemi kár.

XVIII.3 Biztosítási ágazatok rendszerei

Az Európai Unió szabályozása szerint a biztosítási kockázatokat élet és nem élet típusú biztosítási ágakra kell felosztani és ezen belül
végezhetünk további csoportosításokat:
 Élet és nem élet típusú biztosítások.
 Direkt és viszontbiztosítások
 Felelősségbiztosítások

Az életbiztosítás alapvető tulajdonsága, hogy a biztosítási esemény mindig valakinek a személyét érinti. Egy-egy konkrét életbiztosítási
konstrukciót többféle szempont alapján kell összeállítani.
A balesetbiztosításoknál négy tényező szükséges a biztosítási esemény minősítéséhez:
 Külső behatás.
 Hirtelenség.
 Akaraton kívüliség.
 Testi tényező.

A betegbiztosítások a szociális biztonság, illetve a szociálpolitika fontos kiegészítői. A betegségeknél különösen fontos az objektív és a
szubjektív összefüggések vizsgálata.
A magán- és társadalombiztosítás, valamint a baleset- és betegbiztosítás konstrukcióin keresztül jutunk el az
egészségbiztosításokhoz. Rendszerüket tekintve két fő csoportja van, az egyéni és a csoportos egészségbiztosítás.
A technikai biztosítások a gazdaság fejlődésével párhuzamosan fejlődő biztosítási ágazat.
 ek még 720 nap 13 óra 22 perc 47 mp áll rendelkezésére a tananyag elolvasására és a teszt kitöltésére.

XVIII.4 A biztosítások intézményi háttere:

 Biztosító részvénytársaság -teljes körű szolgáltatást nyújthat
 Biztosító szövetkezet - legalább tíz tag szükséges az alapításhoz és cégnevében köteles feltüntetni a szövetkezet megjelölést.
 Biztosító egyesület -kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, meghatározott biztosítási elvek és események
bekövetkeztekor nyújt szolgáltatást
 Fióktelep - az idegen országbeli biztosító, belföldön biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe az engedélyezett biztosítási
ágon belül teljes körű tevékenységet végez.

Biztosításközvetítő - biztosítási, vagy viszontbiztosítási szerződés létrehozására irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység
Szereplői:
 Alkusz - aki előkészíti a szerződés megkötését.
  Többes ügynök - szerződést köt és jogosult a biztosítási díj átvételére és a szerződésből való jogokból és kötelezettségekből
fakadó közreműködésre.
 Ügynök - szerződést köt és jogosult a biztosítási díj átvételére és a szerződésből való jogokból és kötelezettségekből fakadó
közreműködésre.
 Vezérügynök - a biztosító azon ügynöke, aki teljes körű felhatalmazással rendelkezik, ami a biztosító üzletviteléhez szükséges.
 Szaktanácsadó - írásbeli meghatalmazás esetén kizárólag a megbízótól származó díj ellenében a biztosítási tevékenységgel
kapcsolatosan szaktanácsot nyújt és közreműködik annak megvalósításában.

A biztosítási szerződés kétoldalú jogügylet. Az egyik fél mindig a biztosító társaság, a másik fél az a személy, aki a kockázatot áthárítja.
A szerződés egyik alanya mindig a biztosító, míg a másik oldalon a szerződés jogosultjai és kötelezettjei szerepelnek. Biztosítási
szerződés kötése esetén a biztosító meghatározott jövőbeni esemény bekövetkeztétől függően szolgáltatás teljesítésére, a biztosított pedig
díj fizetésére vállal kötelezettséget.

XVIII.5 A biztosítási szerződés szereplői:

 Szerződő - a jogosultat és a kötelezettet képviseli, az a személy, aki megegyezik, és szerződést köt a biztosítóval.
 Biztosított - aki a biztosító szolgáltatására jogosult.
 Kedvezményezett - aki a biztosítási összeg felvételére jogosult.
 Károkozó - akinek mulasztása a kárt előidézte.
 Károsult - az a személy, aki a kár megtérítésében részesül

A biztosítási díjtevékenység gazdaságosságának meghatározó tényezője a biztosítási díj megállapítása.

XVIII.6 A díjak jellemző típusai:

 Egyszeri - a szerződés létrejöttekor egyösszegben esedékes.
 Visszatérő, vagy időszaki - meghatározott időszakonként fizetendő díj.
 Időarányos - az első naptári évre eső díj a több éves szerződések tekintetében.
 Díjrészlet - a díjfizetés egy évnél rövidebb ciklusokban történik.

 Díjszabás - (tarifa) a biztosítási fajták szerinti díjtételek fontosabb feltételeit, pótdíjait, engedményeket tartalmazza.

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása V

Vizsga
 Ön a tesztet egy nap korlátlan számú alkalommal végezheti el.
  Ön a tesztet összesen korlátlan számú alkalommal végezheti el.
I. Válassza ki a helyes választ!
1. A piac szereplői:
A. szükséglet, hasznosság, helyettesíthetőség
B. kereslet, kínálat, ár, jövedelem
C. költségvetési egyenes, racionális választás

2. A központi költségvetés bevételei:

A. állami felhalmozások finanszírozása
B. központi költségvetési szervek befizetései
C. adó és adójellegű bevételek, nem adójellegű bevételek, tőkejellegű bevételek,

3. Működési (operatív) lízing:

a lízingbe adó aktivál, a lízingbevevő csak analitikusan tart nyilván, maradványérték van, a futamidő hosszabb,
A.
mint az eszköz élettartalma
a lízingbe adó aktivál, a lízingbevevő csak analitikusan tart nyilván, maradványérték nincs, a futamidő
B.
rövidebb, mint az eszköz élettartalma
lízingbe adó csak bérbe ad, az eszköz az ő tulajdonában marad, szerződés hossza az eszköz élettartama,
C.
maradványérték, a szerződés nem bontható fel, az eszközt a bérbevevő aktivál

4. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások

A. folyószámla vezetés, lízingügylet, faktorálás, forfetírozás
B. pénzváltási tevékenység, bankügynöki tevékenység, hitel közvetítés, pénzfeldolgozás
betétek, elszámolási és folyószámla vezetés, váltóleszámítolás, bankközi piacon hitelfelvétel, jegybanki
C.
források igénybevétele

5. Árképzési módszerek:
A. költségalapú, hozam alapú, kiadásvezérelt,
B. bevételalapú, hozam alapú, piacvezérelt,
C. költségalapú, hozam alapú, piacvezérelt,

6. Helyi önkormányzatok feladatai:

A. alapfokú oktatás, egészségügyi és szociális alapellátás, helyi közutak és köztemetők fenntartása,
B. adócsökkentés, adóemelés, állami foglalkoztatás, pénzkibocsátás,
C. a közkiadási programok beindítása

7. Kötvényben a
kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát a
A.
mindenkori tulajdonosának, a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.
tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járultak hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra
B.
kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra.
C. legtipikusabb, mert nem fűződik hozzá különleges jog

8. Az MNB feladata:
a monetáris politika megvalósítása, pénz kibocsátás, deviza és aranytartalék kezelése, a pénzforgalom
A.
szabályozása, pénzügyi rendszer stabilizációja
a fiskális politika megvalósítása, pénz kibocsátás, deviza és aranytartalék kezelése, a pénzforgalom
B.
szabályozása, pénzügyi rendszer stabilizációja
C. betétgyűjtés, hitelnyújtás, bankszámla ügylet, garancia ügylet, végrehajtási eljárás

9. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők:

A. szükséglet, jövedelem, hasznosság, helyettesítés, racionális választás
B. kereslet, kínálat, ár, jövedelem
C. progresszív adóztatás

10. Számviteli költségeknek azokat a költségeket hívjuk, amelyek:

A. az összes bevétel és a gazdasági költségek különbözeteként jelenik meg
B. explicit költség, implicit költség és a gazdasági profit összessége
az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek (explicit v. kifejezett) és/vagy a könyvelésben
C.
elszámolhatók (inplicit v. rejtett).

11. Az állam közfeladatai:

A. az ország külső és belső védelme, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, a piaci struktúra szabályozása
B. gazdasági automatizmusok
C. a "közjavak" biztosítása, akár annak állami előállítása, akár a piacon történő állami megrendelése útján.

12. Valuta
A. egy adott ország törvényes követelése egy másik ország fizetési forgalmában.
B. egy adott ország törvényes fizető eszköze egy másik ország fizetési forgalmában.
C. egy adott ország törvényes fizető eszköze egy másik ország számla forgalmában.

A nemzetgazdaság ágazati osztályozási rendszere a gazdálkodási tevékenységek jellege szerinti

13. besorolást jelenti, amelynek szintjei.
A. Az ipar, a termék-előállítás
B. Mezőgazdaság, halászat, bányászat
C. Nemzetgazdasági ág, Ágazat, Al-ágazat, Szak-ágazat

14. A piac versenyhelyzet alapján csoportosítva:

A. tökéletesen versenyző piac, monopolpiac, oligopolpiac
B. tökéletesen versenyző piac, monopolpiac, oligopolpiac, monopszónia, vagy oligopszónia
C. kormányzati és önkormányzati versenypiac

15. Az adaptív típusú stratégia jellemzője

A. A gyorsan változó környezet kihívásaira általában agresszív eljárásokat dolgoznak ki.
B. A gyorsan változó környezet kihívásaira általában konfliktuskerülő eljárásokat dolgoznak ki.
C. A lassan változó környezet kihívásaira általában konfliktuskerülő eljárásokat dolgoznak ki.

16. A termelés költségei.

A. az egy termékre jutó költséget
B. a fix költségek, a változó költségek és az átlagköltség.
azok a költségek, amelyek a vállalkozás tevékenységétől, a termelés mennyiségétől a bevételek nagyságától
C.
függetlenül mindig jelen vannak.

17. A termelés a
A. munkaerő elhasználódása
társadalom tagjainak, csoportjainak valamilyen arányban való részesedését jelent javak előállítását és a
B.
szolgáltatások kibővítését jelenti.
C. javak előállítását és a szolgáltatások nyújtását jelenti.

18. Az újratermelés fázisai

A. egyházi és önkormányzati
B. termelés, elosztás, forgalom, fogyasztás
C. állami és tulajdonosi

19. Finanszírozási (pénzügyi) lízing jellemzői:

a lízingbe vevő aktivál, a lízingbeadó csak analitikusan tart nyilván, maradványérték nincs, a futamidő
A.
rövidebb, mint az eszköz élettartalma
B. lízingbe adó csak bérbe ad, az eszköz az ő tulajdonában marad, , maradványérték, a szerződés nem bontható fel
lízingbe adó csak bérbe ad, az eszköz az ő tulajdonában marad, szerződés hossza az eszköz élettartama,
C.
maradványérték, a szerződés nem bontható fel, az eszközt a bérbevevő aktíválja

20. Engedményezés
Olyan kötelezettségvállalás, amelyben a garanciát a nyújtó bank vállalja, hogy bizonyos feltételek fennállása
A.
esetén fizet, ha az eredeti kötelezett nem fizet
Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő
B.
jogok, valamint a kamatkövetelés is
C. A megbízó kötelezettsége a megbízott érdekében és utasításai szerint valamilyen ügy ellátása

21. Pénzügyi szolgáltatások többek közt a:

betétek, elszámolási és folyószámla vezetés, értékpapír kibocsátás, bankközi piacon hitelfelvétel, megszerzett
A.
források kihelyezése
B. betétgyűjtés, hitelnyújtás, bankszámla ügylet, garancia ügylet, faktoring ügylet
C. pénzváltási tevékenység, bankügynöki tevékenység, betétgyűjtés, pénzfeldolgozás

22. A pénztáros feladata:

pénztárban tartott értékpapír előírás szerinti kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos
A.
nyilvántartások és elszámolások vezetése.
pénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos
B.
nyilvántartások és elszámolások vezetése.
bankszámlán tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos
C.
nyilvántartások és elszámolások vezetése.

23. A monetáris politika teljes eszköztára:

A. monetáris eszközökkel a pénzkínálat csökkentése,
kötelező tartalékráta, a jegybank alapkamat meghatározása, nyíltpiaci műveletek, leszámítolási kamatláb
B.
meghatározása, pénz kibocsátás
C. progresszív adóztatás (emelkedő jövedelmekhez, emelkedő adókulcsok),

24. A vállalkozói szerződés esetében:

A kötelezettségek köre sokféle lehet, valaminek a tervezése, elkészítése, feldolgozása, szerelése, bérmunka,
A. takarítás stb. a közös jellemző mindezekben, hogy a főkötelezettség mindig valamilyen munkával elért
eredmény
B. A megbízó kötelezettsége a megbízott érdekében és utasításai szerint valamilyen ügy ellátása
C. A bizományi szerződés alapján a bizományos bírság ellenében a megbízó javára a saját nevében köt szerződést.

25. A termék életgörbe szakaszai:

A. bevezetés, növekedés, érettség, innováció
B. piackutatás, bevezetés, növekedés, érettség,
C. bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás

26. A bankgarancia
Olyan kötelezettségvállalás, amelyben a garanciát a nyújtó bank vállalja, hogy bizonyos feltételek fennállása
A.
esetén fizet, ha az eredeti kötelezett nem fizet
Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő
B.
jogok, valamint a főkövetelés is
C. Kezesség esetén a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy maga fog a jogosultnak fizetni.

27. Melyek a nemzetgazdaság ágazati osztályozási rendszere!

A. Háztartások, vállalati szektor, állami szektor, külföld
B. Primer, szekunder, tercier, quartier szektorok
C. Végső fogyasztók, munkaerő bázis, nemzeti vagyon

28. A hitel díja:

A. az az összeg, amelyet a hitelfelvevőnek a tőkeösszegen felül fizetni kell
B. az az összeg, amelyet a hitelfelvevőnek a kamatösszegen felül fizetni kell
C. az az összeg, amelyet a hitelfelvevőnek a részletösszegen felül fizetni kell

29. Az újratermelés alapformái:

A. Bővített, Egyszerű és Szűkített
B. Bővített, Egyszerű és Mértékletes
C. Bővített, Egyszerűsített és Szűkített

30. A részvény azt igazolja, hogy

A. a legtipikusabb, mert hozzá fűződik szavazatelsőbbségi jog
közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló váltó, mely a közraktár részéről az áru
B.
átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét a kifizetés után bizonyítja
tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járultak hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra
C.
kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra

31. A fedezeti pont megmutatja, hogy

A. mekkora értékesítési volumen szükséges az összes költségünk fedezésére
B. mekkora nettó árbevételre van szükségünk változó költségeink fedezésére.
C. mekkora termelési volumen szükséges az összes költségünk fedezésére

32. Váltó
A. legtipikusabb, mert nem fűződik hozzá különleges jog
követelést megtestesítő értékpapír. amelyben az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és
B.
vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni
tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járultak hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra
C.
kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra

33. A költségvetési (fiskális) politika eszközei:

A. adócsökkentés, adóemelés, munkanélküli segély, közmunkaprogram, állami foglalkoztatás
B. a jövedelem elvonás jogát a központi költségvetés megosztja az önkormányzatokkal
C. közmunkaprogram, állami foglalkoztatás, külföldi hitelfelvétel

34. Készpénz nélküli fizetési formák

A. Fizetési csekk, Átutalási postautalvány, Készpénzfelvételi utalvány, Pénzforgalmi betétkönyv
B. Kiadási és bevételi pénztárbizonylat, pénztárjelentés
C. Átutalás, beszedési megbízás, elszámolási utalvány, akkreditív

35. Faktorálás esetén:

a vevő: minden költséget visel, előnye hogy a bizonytalan eladó helyett garantált kifizetéshez jut, a vevőnek
A.
különösebb szerepe a faktorálásnál közvetlenül nincs
az eladó: minden költséget visel, előnye hogy a bizonytalan vevő helyett garantált kifizetéshez jut, a vevőnek
B.
különösebb szerepe a faktorálásnál közvetlenül nincs
 az eladó: minden költséget visel, előnye hogy a bizonytalan vevő helyett garantált kifizetéshez jut, a vevőnek
C.
fizető szerepe a faktorálásnál közvetlenül nincs

36. A tervező típusú stratégia jellemzője:

A. a nagy lépések politikája jellemzi, bátran szembe néz a bizonytalanságokkal
B. a gyorsan változó környezet kihívásaira általában agresszív eljárásokat dolgoznak ki.
módszeres tervezési tevékenység keretében alakul ki, nagy cégek tudják viselni a tervezés és a kivitelezés
C.
költségeit

37. Passzív bankügyletek

betétek, elszámolási és folyószámla vezetés, értékpapír kibocsátás, bankközi piacon hitelfelvétel, jegybanki
A.
források igénybevétele, tőkeemelés
B. pénzváltási tevékenység, bankügynöki tevékenység, hitel közvetítés, pénzfeldolgozás
C. folyószámla vezetés, lízingügylet, faktorálás, forfetírozás

38. A Gross Domestic Product:

egy adott ország területén, meghatározott időszak alatt létrehozott és végső felhasználásra kerülő áruk és
A.
szolgáltatások értéke
B. egy ország teljes évi termelését tartalmazza
C. egy adott ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége

39. A piac tárgya szerinti csoportosítás:

A. árupiac, pénz és tőke piac, munkapiac
B. kiállítás, vásár, bemutató
C. monopol, oligopol és versenypiac

40. A kínálatra ható tényezők:

A. az áru és a tőke piac deviza kitettsége
az árak nagysága, a termelési költségek változása, kormányzati beavatkozások, természeti viszonyok,
B.
technológiai fejlettség
C. termelési tényezők, a minőségbiztosítás fejlettsége

A bruttó kibocsátás (Gross Output => GO) egy ország teljes évi termelését tartalmazza, amely magában
41. foglalja:
A. Az elhasználódott (amortizált) gépek pótlására fordított összeg
B. bruttó hazai terméket, csökkentve az országból kiáramló jövedelemmel
az összes értékesített terméket és szolgáltatást, a készletváltozásokat, a saját fogyasztásra termelt termékeket,
C.
valamint a társadalmi keretek között végzett, de nem a piacon értékesített szolgáltatásokat

42. A háztartások gazdasági vérkeringésben betöltött szerepe alapján

A. a megtermelt javak fogyasztói, megtakarítók, a gazdaság munkaerőbázisai
B. a megtermelt javak fogyasztói, megtakarítók, a gazdaság munkaerő keresletei
C. az elkülönített állami pénzalapokat működtető szervezetek

43. A pénzügy politika:

A. az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása
B. az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti,
C. a gazdaságpolitika a pénzügyi rendszer működését biztosító alrendszerek és a jogszabályok összessége

44. A központi költségvetés kiadásai

A. adó és adójellegű bevételek, nem adójellegű bevételek, tőkejellegű bevételek,
 állami felhalmozások finanszírozása, gazdálkodó szervezetek támogatása, állami adósságszolgálat, központi
B.
költségvetési szervek kiadásai
C. viszonzatlan tételek

45. Aktív bankügylet

A. folyószámla vezetés, lízingügylet, faktorálás, forfetírozás
B. pénzváltási tevékenység, bankügynöki tevékenység, hitel közvetítés, pénzfeldolgozás
C. hitelezés, váltóleszámítolás, lízingügylet, faktorálás, forfetírozás

46. A gazdasági koordináció fajtái

A. etikai, piaci, agresszív, centralizált
B. fiskális és monetáris
C. konjuktív és dekonjuktív

47. A gazdaságpolitika
az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-
A.
politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz
B. A megbízó kötelezettsége a megbízott érdekében és utasításai szerint valamilyen ügy ellátása
C. a gazdaságpolitika egyik eleme, pénzügyi rendszer működését biztosító alrendszerek összessége

48. A termelés tényezői

A. mezőgazdaság, halászat, bányászat
B. természet, munka, tőke, vállalkozás, információ
C. az ipar, a termék-előállítás

49. Bizományosi szerződés esetében

Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő
A.
jogok, valamint a főkövetelés is
B. A megbízó kötelezettsége a megbízott érdekében és utasításai szerint valamilyen ügy ellátása
C. A bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében a megbízó javára a saját nevében köt szerződést.

50. A megbízási szerződés esetében:

A. A bizományi szerződés alapján a bizományos bírság ellenében a megbízó javára a saját nevében köt szerződést
B. A megbízott kötelezettsége a megbízó érdekében és utasításai szerint valamilyen ügy ellátása.
C. A kötelezettségek köre sokféle lehet, valaminek a tervezése, elkészítése, feldolgozása

51. A Befektető Védelmi alap bevételei:

A. tagi befizetések, csatlakozási díj, felügyeleti bírságok
B. tagi befizetések, csatlakozási díj, adó és járulék bírságok
C. tagi befizetések, uniós támogatások, felügyeleti bírságok

52. Az akkreditív fizetési ígéret, amelyben a bank:

az eladótól kapott megbízás alapján arra kötelezi magát az eladóval szemben, hogy számára - előre
A. meghatározott feltétel megvalósulása (rendszerint az áru feladását igazoló, és az áru feletti rendelkezési jogot
biztosító okirat átadása) esetén - fizetést teljesít.
a vevőtől kapott megbízás alapján arra kötelezi magát a vevővel szemben, hogy számára - előre meghatározott
B. feltétel megvalósulása (rendszerint az áru feladását igazoló, és az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okirat
átadása) esetén - fizetést teljesít.
a vevőtől kapott megbízás alapján arra kötelezi magát az eladóval szemben, hogy számára - előre meghatározott
C. feltétel megvalósulása (rendszerint az áru feladását igazoló, és az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okirat
átadása) esetén - fizetést teljesít.
53. Közraktári jegy:
közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az
A.
áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja.
B. legtipikusabb, mert nem fűződik hozzá különleges jog
C. tartozást megtestesítő értékpapír. amelyben az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását

54. A termékmarketing részei:

A. gerilla, permission, push pull
B. márkanév, csomagolás, címke
C. márkanév, csomagolás, szállítás

55. A törzsrészvény
A. legtipikusabb, mert nem fűződik hozzá különleges jog
B. tartozást megtestesítő értékpapír. amelyben az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását
C. közraktári szerződés alapján letétbe vett értékpapírról kiállított rendeletre szóló értékpapír,

56. A biztosítási szükséglet biztosítási szempontból feltételekhez kötődik

A. Előkészítés, Bekövetkezés, Véletlenszerűség, Bizonytalanság, Felmérhetőség
B. Bekövetkezés, Véletlenszerűség, Bizonytalanság, Felmérhetőség
C. Bekövetkezés, Tervszerűség, Bizonytalanság, Felmérhetőség

57. A kezesség
Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő
A.
jogok, valamint a főkövetelés is
Olyan kötelezettségvállalás, amelyben a garanciát a nyújtó bank vállalja, hogy bizonyos feltételek fennállása
B.
esetén fizet, ha az eredeti kötelezett nem fizet
Kezesség esetén a kezes szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít,
C.
maga fog helyette a jogosultnak fizetni.

58. Az Országos Betétbiztosítási Alap bevételei:

A. csatlakozási díj, hitelintézeti kifizetések, felügyeleti bírságok, hitelek
B. csatlakozási díj, hitelintézeti befizetések, felügyeleti bírságok, hitelek
C. opciós díj, hitelintézeti befizetések, felügyeleti bírságok, hitelek

59. A biztosítási ágazatok rendszerei:

A. Élet és nem élet típusú biztosítások, Indirekt és viszontbiztosítások, Felelősségbiztosítások
B. Élet és nem élet típusú biztosítások, Direkt és viszontbiztosítások, Betegbiztosítások
C. Élet és nem élet típusú biztosítások, Direkt és viszontbiztosítások, Felelősségbiztosítások

60. Készpénz ki és befizetési módok

A. Kiadási és bevételi pénztárbizonylat, pénztárjelentés
B. Utalványozás és analitikus elszámolás
C. Fizetési csekk, Átutalási postautalvány, Készpénzfelvételi utalvány, Pénzforgalmi betétkönyv

61. A promóció elemei:

A. reklám, vásárlás ösztönzés, személyes eladás, direkt marketing, NPV
B. nagykereskedés, kiskereskedés, multi level
C. reklám, vásárlás ösztönzés, személyes eladás, direkt marketing, PR

62. A 4P marketing stratégia (marketing mix) elemei:

A. Product, Price, Place, Promotion
B. Personal selling, People, Phisikal evidedence
C. Product, Politics, Place, Publik opinion

63. A tulajdonjog három eleme:

A. a birtoklás, az elidegenítés és a rendelkezés joga
B. a birtoklás, a használat és a rendelkezés joga
C. az elidegenítés, a használat és a rendelkezés joga

64. A társadalombiztosítás főbb szolgáltatásai:

A. hadiárva ellátás, tőkefedezeti rendszer és járulékai
B. váromány fedezeti rendszer és pótlékai
öregségi, rokkantsági nyugdíj; egészségügyi ellátás, táppénz; anyasági és gyermekgondozási segély;
C.
munkanélküli segély

65. A vállalkozói típusú stratégia jellemzője:

A. A lassan változó környezet kihívásaira általában konfliktuskerülő eljárásokat dolgoznak ki
a nagy lépések politikája jellemzi, bátran szembe néz a bizonytalanságokkal és ugrásszerű lépésekkel vállalja a
B.
jelentős kockázatot a nagy profit reményében.
módszeres tervezési tevékenység keretében alakul ki, nagy cégek tudják viselni az értékesítés és a kivitelezés
C.
költségeit

66. A biztosítási szerződés szereplői:

A. Szerződő, Alkusz, Kedvezményezett, Károkozó, Károsult
B. Szerződő, Szaktanácsadó, Kedvezményezett, Károkozó, Károsult
C. Szerződő, Biztosított, Kedvezményezett, Károkozó, Károsult

Mehet!