SZÁMVITEL TÉTELSOR

1.számviteli harmonizáció. A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége. A számvitelről szóló

2000. évi C. törvény célja, filozófiája, struktúrája, hatálya, fejezeteinek tartalma. A számviteli törvény által
meghatározott számviteli alapelvek, és érvényesülésük a beszámoló elkészítése és a folyamatos könyvvezetés
során.

Az Európai Parlament és a Tanács 2013.június26-án elfogadta a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi
kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló
2013/34/EU irányelvet. A tagállamoknak 2015.július20-áig kell jogszabályaikat úgy módosítani–és a módosításokat
hatályba léptetni–,hogy az irányelvnek megfeleljenek
Az irányelv meghatározza a mikro-,kis-,közép- és nagy vállalkozások mérethatárait, valamint megengedi, hogy a
tagállamok a kisvállalkozások kategóriájánál a mérlegfőösszegre és a nettó árbevételre vonatkozóan még a
megadottnál is magasabb határértékeket határozzanak meg. A határértékek csökkentését az irányelv nem teszi
lehetővé.
Az irányelv hatálya kiterjed:
a részvénytársaságokra és a korlátolt felelősségű társaságokra,
azokra a közkereseti társaságokra és betéti társaságokra, amelyeknél minden teljes felelősséggel tartozó tag
részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság,
a személyegyesítő társaságokra ,akkor is, ha a nem részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság formájában
működő tagok ténylegesen mégis korlátozott felelősséget viselnek
Az irányelv részletesen foglalkozik a mérleg és eredménykimutatás tartalmával, és bemutatja ezek felépítését is. Az
irányelv kiemelten foglalkozik a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekkel, azok megjelenítésével,
tartalmával.
Az irányelv a tagállamokra bízza, hogy mentesítik-e a mikrovállalkozásokat a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött
kiegészítőmegjegyzések készítése alól, de a mentesség esetére is megadja azt a minimálisan közlendő adatkört, amit a
„mérleg alatt” a mikrovállalkozásnak is be kell mutatnia.
A vezetés beszámolójában–amelynek készítése alól a kisvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat mentesíthetik a
tagállamok–a vezetésnek„ valós áttekintést kell adnia a vállalkozás üzemmenetének alakulásáról és teljesítményéről,
illetve helyzetéről, azon főbb kockázatok és bizonytalanságok ismertetésével együtt, amelyekkel a társaságnak szembe
kell néznie.”
Azok a közérdeklődésre számottartó gazdálkodók, amelyek átruházható értékpapírjait valamely tagállam tőzsdéjére
bevezették, a vezetés beszámolójának elkülönített részeként egy úgy nevezett vállalatirányítási nyilatkozatot is
kötelesek összeállítani.

A törvény felépítése, fejezetei:

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY STRUKTURÁJA 1.

I. fejezet: Általános rendelkezések IV. fejezet: Egyszerűsített éves beszámoló

- a törvény célja Részei:
- a törvény hatálya - a mérleg tartalma
- értelmező rendelkezések, fogalmak - az eredménykimutatás tartalma
- a kiegészítő melléklet tartalma
II. fejezet: Beszámolás és könyvvezetés - készítésének feltételei
- beszámolási kötelezettség
- könyvvezetési kötelezettség V. fejezet: Egyszerűsített beszámoló
- számviteli alapelvek - általános szabályok
- üzleti év - a mérleg
- az eredménylevezetés
III. fejezet: Az éves beszámoló
- általános szabályok VI. fejezet: Összevont (konszolidált) éves beszámoló
- a közbenső mérleg - készítési kötelezettség
- a mérleg tagolás, tételeinek tartalma, értékelése - formája, tartalma
- az eredménykimutatás tartalma, tagolása - konszolidáció módszerei
- a kiegészítő melléklet
- az üzleti jelentés VII. fejezet: Sajátos beszámolási kötelezettségek
- előtársasági időszak

1
 - gazdasági társaságok átalakulása - kettős könyvvitel
- egyéb átalakulás - az egységes számlakeret
- a számlarend
VIII. fejezet: Számviteli szolgáltatás - egyszeres könyvvitel
- a könyvviteli rendszerek változása
IX. fejezet: Nyilvánosságra hozatal és közzététel - a könyvviteli rendszerek változása
- letétbe helyezés - könyvviteli zárlat
- közzététel - a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem
- a számviteli bizonylatok
X. fejezet: Könyvvizsgálat - szigorú számadási kötelezettség
- célja, a könyvvizsgálati kötelezettség - a bizonylatok megőrzése
- könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói
záradék XII. fejezet: Jogkövetkezmények
XIII. fejezet: Az Országos Számviteli Bizottság
XI. fejezet: Könyvvezetés, bizonylatolás Mellékletek
XIV. fejezet: Záró rendelkezések

A Számviteli törvény célja, hogy meghatározza a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók beszámolási és
könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra
épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó
követelményeket.
A nemzetközi számviteli gyakorlattal összhangban az Szt. olyan szabályokat, rögzít, amelyek alapján megbízható és
valós összképet biztosító információk kerülnek nyilvánosságra a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók vagyoni,
pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, tevékenységének eredményéről.
A megbízható és valós összkép biztosítása jelenti az Szt.filozófiáját.
A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára, döntéseik megalapozása érdekében
mind a vállalkozók, mind az egyéb szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról
objektív információk álljanak rendelkezésre.

A számviteli törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az európai Közösségnek e
jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján
megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő
képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.

A számviteli törvény meghatározza:

 a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét
 a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat,
 a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre
 könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.

A számviteli törvény célja, hatálya:

A megbízható és valós összképet adó információszolgáltatást és az ezt biztosító alapelveket, szabályokat,

követelményeket fogalmaz meg.

A számviteli törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító
tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának
alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeni terveiről.

A számviteli szabályozás a beszámolási kötelezettséget, a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről készülő
beszámolót helyezi előtérbe, vagyis alapvetően „végtermékre”, azaz a beszámolóra helyezi a hangsúlyt.
Az újrakodifikált számviteli törvény (2000. évi C. tv.) 2016. január 1- én lépett hatályba.
A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a
nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.
2
A törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók:
 a vállalkozók (minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés
céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez, ideértve a hitelintézet,
pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, az egyesülést)
 a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére,
 az államháztartás szervezetei
 a Magyar Nemzeti Bank,
 az egyéb szervezetek (lakásszövetkezet, társasház, társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy,
alapítvány, közalapítvány, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, befektetési alap, tőzsde, magánnyugdíj és
önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, közraktár)
 továbbá az általuk illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási
intézmény.

A Szt. hatálya nem terjed ki: az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, a külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint azok a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságokra, amelyek az üzletei évben nyilvántartásaikat az eva tv. előírásai szerint vezetik.
A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek

NEVESÍTETT ALAPELVEK

Alapelv:
1. a vállalkozás folytatásának elve: a vállalkozás a jövőben is fenn tudja tartani
működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a tevékenység beszüntetése, jelentős csökkenése

Tartalmi elvek:
2. teljesség elve: könyvelni kell minden olyan gazdasági eseményt, amelynek az
eszközökre, a forrásokra és a lezárt időszak eredményére gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni.
Ideértve a kettős könyv. vez. gazd. azokat a gazd.-i eseményeket, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, a
lezárt év gazd.-i eseményeiből erednek, a fordulónap után, de a mérlegkészítés előtt ismertté váltak.
3. valódiság elve: a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is
megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük.
4. óvatosság elve: nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.
A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe
venni az előre látható kockázatot, a feltételezhető veszteséget, akkor is ha az a mérlegkészítés időszakában vált
ismertté. Az értékvesztéseket, értékcsökkenéseket és céltartalékokat el kell számolni függetlenül attól, hogy az üzleti
év eredménye nyereség vagy veszteség.

5.összemérés elve: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében az adott időszak eredményének
meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételek elérése érdekében
felmerült megfelelő költségeket (ráf.) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. (Érvényesülését
biztosítja a könyvvezetésben az egységes számlakeret.) A bevételeknek és költségeknek ahhoz az időszakhoz kell
kapcsolódniuk, amikor gazdaságilag felmerültek.

Kiegészítő alapelvek:
4. egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a
beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni, bizonyos esetekben a törvény megengedi, hogy
az egyedi értékelés elvével szemben más szempontok kerüljenek előtérbe. Kivétel: fajlagosan kis értékű készlet.
5. bruttó elszámolás elve: a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a
követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.
6. időbeli elhatárolás elve: az olyan gazd.-i események kihatását, amelyek két vagy
több üzleti évet(beszámolási időszakot) is érintenek, az adott időszak bevételei és ráfordításai között olyan
arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak megoszlik az elszámolási időszakok között.
7. tartalom elsődlegessége a formával szemben elve: a gazdasági eseményeket a
könyvvezetés során a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a számviteli alapelvek szerint kell
elszámolni, és a beszámolóban bemutatni. A gyakorlatban felmerülő problémák megoldását tehát az alapelvek
előírásainak az adott ügyletre vonatkozó értelmezésével kell megkeresni.
3
8. lényegesség elve: lényegesnek minősül minden olyan információ, amelyek
elhagyása, vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. A világosság elvének
érvényesülését is segíti.
9. költséghaszon összevetésének elve (gazdaságosság elve): a beszámolóban
nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatóságának, hasznosságának arányban kell állnia az információk
előállításának költségével.

Formai alapelvek:
10. világosság elve: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető a Szt-nek
megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. A beszámolóban kimutatott adatoknak egyértelműeknek kell
lenniük.
11. folytonosság elve: az üzleti és nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell
egyezniük az előző évi zárómérleg adataival. Záró adat = nyitóadat
12. következetesség elve: a beszámoló tartalma és formája, az azt alátámasztó
könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A számviteli politikában
rögzített korábbi döntések indokolt esetben megváltoztathatók.

Nem nevesített alapelvek:

13. Hasznosíthatóság elve: akkor érvényesül, ha a beszámoló olyan adatokat tartalmaz,
amelyek jól hasznosíthatóak és az információk időben állnak rendelkezésre.
14. Semlegesség elve: a semlegesség elve akkor érvényesül, ha a beszámoló
összeállításánál sem előítélet, sem elfogultság nem befolyásolja az információk tartalmát.
15. Időszerűség elve: akkor érvényesül, ha az információ még a döntés előtt eljut a
felhasználóhoz, ezzel biztosítja a hasznosíthatóság elvének az érvényesülését.
A számviteli alapelvek jelentőségét az adja, hogy azokból lehet levezetni a számviteli szabályokat és ebből
következően érvényesíteni a szabályozás filozófiáját. Emiatt írja elő a számviteli törvény, hogy a beszámoló
elkészítésekor és a könyvvezetés során érvényesíteni kell a számviteli alapelveket. Az alapelvektől csak a számviteli
törvényben rögzített módon lehet eltérni.

4
2. A beszámolási és könyvvezetési kötelezettség, a beszámolóval szemben támasztott követelmények.
Beszámolók fajtái, választhatóság feltételei, főbb jellemzői, tartalma. A beszámolók és a könyvvezetés
kapcsolata. Az üzleti év fogalma, jelentősége, a beszámolókészítés időpontjának megválasztása és annak hatása
a mérlegre és az eredénykimutatásra. A közbenső mérleg.

A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően,
könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven- készíteni. Az adatokat ezer forintban, illetve ha a
mérlegfőösszeg meghaladja a 100 milliárd forintot, akkor millió forintban kell megadni. A mérleget,
eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelte feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult
személy köteles aláírni.
A beszámoló formáját meghatározza: A beszámoló lehet:
 az éves nettó árbevétel nagysága  Éves beszámoló
 a mérleg főösszege  Egyszerűsített éves beszámoló:
 a foglalkoztatottak létszáma  Mikrogazdálkodói éves beszámoló
(A könyvvezetés módja, a vállalkozási forma)  Összevont (KONSZOLIDÁLT) éves
beszámoló
 Egyszerűsített beszámoló

Könyvvezetési
Beszámoló fajtáját
Beszámoló fajtái Beszámoló részei
kötelezettség
meghatározó tényezők
Ha két egymást követő évben a
mérleg fordulónapján a
következő három mutatóérték
közül bármelyik kettő
meghaladja az alábbi
Mérleg
határértéket:
Eredménykimutatás Kettős
Éves beszámoló - a mérlegfőösszeg az
Kiegészítő melléklet könyvvitel
1200 millió forintot
(+ Üzleti jelentés)
- az éves nettó árbevétel
az 2400 millió forintot
- az üzleti évben átlagosan
foglalkoztatottak száma
az 50 főt
Ha két egymást követő üzleti
évben a mérleg fordulónapján a
következő nagyságot jelző
három mutató közül bármelyik
kettő nem haladja meg az alábbi
értéket:
Mérleg
Egyszerűsített éves Kettős - a mérlegfőösszeg az
Eredménykimutatás
beszámoló könyvvitel 1200 millió forintot
Kiegészítő melléklet
- az éves nettó árbevétel
az 2400 millió forintot
- az üzleti évben az
átlagosan
foglalkoztatottak száma
az 50 főt
KÉT EGYMÁST KÖVETŐ ÜZLETI
ÉV BEN A KÖVETKEZŐ HÁROM
MUTATÓBÓL LEGALÁBB KETTŐ::
MIKROGAZDÁLKODÓI
KETTŐS 1. MÉRLEGFŐÖSSZEG < 100 M Ft
EGYSZERŰSÍTETT
KÖNYVVITEL 2. ÉVES NETTÓ ÁRBEVÉTEL < 200
BESZÁMOLÓ
M Ft 3. ÁTLAGOSAN
FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA <
10 FŐ
Összevont (konszolidált) Összevont: Kettős TÖBBSÉGI RÉSZESEDÉSE
éves beszámoló Mérleg könyvvitel VAN
5
 Eredménykimutatás
Kiegészítő melléklet
(+ Üzleti jelentés)
TÖRVÉNY VAGY
Egyszerűsített mérleg Egyszeres
Egyszerűsített beszámoló KORMÁNYRENDELET
Eredménylevezetés könyvvitel
KÖTELEZÉSE ESETÉN

Az éves beszámoló tartalma:

 Mérleg
 Eredménykimutatás
 Kiegészítő melléklet
Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készíteni kell, de ez nem része a beszámolónak.
Egyszerűsített éves beszámoló
 Mérleg
 Eredménykimutatás
 Kiegészítő melléklet
Üzleti jelentést nem kell készíteni hozzá.
Egyszerűsített beszámoló
Az egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérlegből és eredmény levezetésből áll. Az egyszerűsített beszámolónak
nem része a kiegészítő melléklet.

Összevont (konszolidált) éves beszámoló részei

 Összevont (konszolidált) mérleg
 Összevont (konszolidált) eredménykimutatás
 Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet
Nem része, de el kell készítenie az összevont (konszolidált) üzleti jelentést is.

A mérleg és eredménykimutatás csak értékadatokat, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés mennyiségi és

értékbeni adatokat, ezen kívül szöveges értékelést is tartalmaz.
A mérlegben és eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát is.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

2013-tól alkalmazható új beszámolási forma
Filozófiája: az Sztv. szerinti beszámolónak a megbízható, valós képet kell mutatnia, a mikrogazdálkodói
beszámolónál a szabályokat kell betartani!
A könyvvezetés sajátosságai: A 398/2012. (XII.20.) Korm. rendelet előírásait kötelező alkalmazni, amire ez nem tér
ki, arra az Sztv vonatkozik Kötött számlakeret alkalmazása esetén nem kell számlarendet készíteni. A számlakeret
bővítése esetén a számlarend kötelező.
Választhatóság feltételei: A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezet. A választást nem kell bejelenteni, elég a
beszámoló készítésekor alkalmazni. A választástól a követő három évben eltérni nem lehet!
A beszámolási rendszer főbb jellemzői: Kettős könyvvitel. A szabályok kötelezőek, nincs számviteli politika. Egységes
számlatükör. Részei a mérleg és az összköltségeljárással készített eredménykimutatás, előírt tagolással . Forinttól
eltérő devizanemben nem készíthető. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó információkat a beszámoló nem
tartalmazza. Minden önellenőrzéssel és ellenőrzés során feltárt hiba nem jelentős összegű hibának minősül.
Alapítás-átszervezés és kísérleti fejlesztés nem aktiválható. Üzleti vagy cégérték nem mutatható ki. A tárgyi
eszközök éves értékcsökkenésének meghatározásakor a Tao szerinti kulcsokat kell alkalmazni. A leírás bruttó alapú
lineáris, illetve egyösszegű leírás lehet. Immateriális javaknál, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál a.
leírás 3 év lehet. Maradványérték nem határozható meg. Jövőbeni költségekre céltartalék nem képezhető.
Értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem mutatható ki. A készletekről nem vezet folyamatos nyilvántartást, ha
mégis, akkor „Készletnyilvántartási szabályzat” készítendő. A devizás tételeket MNB árfolyamon kell állományba
venni és év végén ennek megfelelően kell értékelni Időbeli elhatárolás csak az adók, a kamat, térítés nélküli
támogatás tekintetében és a több évet érintő tételeknél lehetséges

Mérleg: Olyan kétoldalú, vagy egyoldalú kimutatás, amely a vállalkozás vagyonát tartalmazza összevontan,
pénzértékben, adott időpontra vonatkoztatva.
6
Eredménykimutatás:
 A vállalkozó tárgyévi adózott eredményének levezetését
 Ellenörzés-önellenörzés esetén az előző üzleti év(ek) adózott eredményét módosító jelentősebb összegű hibák
eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten tartalmazza
 Az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket,
 A adózott eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.

A tétel megnevezése Előző év Előző év (ek) módosításai Tárgyév

Adott időszakra vonatkozik.

Kiegészítő melléklet:
A mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adatokat részletező SZÁMSZERŰ információkat, (elemzések,
számított adatok) SZÖVEGES magyarázatokat (értelmezés) tartalmazza.
A számviteli törvény előírásain túl tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi
helyzetének, működési eredményének MEGBÍZHATÓ, VALÓS BEMUTATÁSÁHOZ, a tulajdonosok, a befektetők,
a hitelezők számára a mérlegben, eredménykimutatásban szereplő adatok mellett szükségesek.

A kiegészítő melléklet szerkezet:

1. ÁLTALÁNOS rész: itt kerül ismertetésre a számviteli politika, a vagyoni- pénzügyi- helyzet és jövedelmezőség
alakulásának bemutatása, az egyéb (nem szabályozott) kiegészítések.
2. SPECIFIKUS rész: általános és tételes előírásokat tartalmaz
2. 1 Mérleghez kapcsolódó kiegészítések
2. 2 Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
3. TÁJÉKOZTATÓ rész: általános, tételes előírások, illetve a vállalkozói döntés, tájékoztatási cél határozza meg.
4. CASH FLOW- kimutatás

Üzleti jelentés: Az éves beszámoló adatainak értékelésével a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét,
üzletmenetét. Úgy mutatja be, hogy ezekről az olvasó a tényleges helyzetnek megfelelő képet kapjon.

Kötelező tartalma:
 A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, különösen jelentős folyamatok bemutatása
 A várható fejlődés bemutatása
 A visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatok
 A kutatás és kísérleti fejlesztés területeinek bemutatása
 A telephelyek bemutatása
 Be kell mutatni a környezetvédelemmel kapcsolatos politikát, eszközöket.

Az üzleti év fogalma, időtartama, sajátosságok

Üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni.

Időtartama általában megegyezik a naptári évvel, de bizonyos esetekben ettől eltérhet. Pl.: előtársasági időszak,
átalakulás miatt, beszámoló pénznemének megváltoztatása, felszámolási, végelszámolási eljárásoknál.
A mérlegkésztés időpontja a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon időpont, amely időpontig a
megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.
A mérleg a vállalat vagyoni helyzetét egy adott pillanatban mutatja meg. Ez az időpont a mérleg fordulónapja.
A mérlegkészítés időpontját az Sztv. nem írja elő, azt a vállalkozásnak kell meghatároznia a számviteli politikájában.
A fordulónap és a mérlegkészítés napja közötti időszak között kell végrehajtani azokat a számviteli feladatokat,
amelyek szükségesek a beszámoló elkésztésére. Követelmény, hogy a vállalkozó a beszámolóját évente azonos
időpontra készítse el.

Számviteli szabályzatok:

A számvitellel foglalkozó szakmai szabványok:

7
  EU-ban: IFRS
 Nagy-Britanniában: UK GAAP
 Amerikai Egyesült Államokban: US GAAP

IFRS= NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI SZABVÁNYOK

Az IFRS-t világszerte sok országban használják, 2005-től az EU-ban a tőzsdén jegyzett vállalatok számára az
alkalmazásuk kötelező. Pénzügyi jelentéseket tartalmaz. (az éves beszámoló több infot nyújt, mint az IFRS)
Kötelező számviteli szabályzatok: számviteli politika, értékelési szabályzat, számlarend, pénzkezelési szabályzat,
leltározási szabályzat, selejtezési szabályzat, bizonylati rend
Egyéb szabályzatok: szervezeti és működési szabályzat, iratkezelési szabályzat, önköltségszámítási szabályzat,
pénzmosás elleni szabályzat, személygépkocsi használati szabályzat, belföldi kiküldetési szabályzat

Közbenső mérleg készítése

Közbenső mérleg készítésére akkor van szükség, ha a tulajdonosok, vezetők a mérlegforulónapot követő 6 hónapon
túl döntenek úgy, hogy osztalékelőleget fizetnek ki. A közbenső mérleget a könyvvizsgálatra kötelezett társaságoknak
könyvvizsgáltatniuk is kell.
Az osztalékelőleg kifizetéséről abban az esetben lehet dönteni, ha az osztalék-fizetési feltételek fennállnak, vagyis a
cégnek vagy van pozitív eredménye, vagy az eredménytartalékából az osztalék-fizetési korlátot figyelembe véve
lehetséges a kifizetés.
Közbenső mérleget nem kell közzétenni, ez gyakorlatilag az osztalékelőleg-kifizetés számviteli bizonylata. Az
ügyvezető ez alapján nyilatkozhat például egy kft esetében, hogy a kifizetés nem veszélyezteti cég működését.
Abban az esetben például, ha az osztalékelőleget a nyáron elkészített közbenső mérleg alapján határozzák meg és
fizetik ki, és az őszi időszak bevételei nem alakulnak jól, illetve az előző évek eredménytartalékai sem fedezik a
kifizetést, a tulajdonosoknak vissza kell fizetniük az osztalékelőlegnek azon részét, amit az utóbbi mutatók alapján
nem fizethettek volna ki. A társaságokat erre szabályok is kötelezik, így az osztalékelőleg kifizetésénél a
tulajdonosoknak vállalniuk kell a visszatérítést. A visszafizetendő összeg után kamatot is fel kell számolni.

8
3.Az éves beszámoló részei, készítésének feltételei. Az éves beszámoló adattartalma. Az éves beszámoló részét
képező különböző mérlegek felépítése. Az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet célja, szerkezete,
tartalma, kapcsolata az éves beszámolóval. Az egyszerűsített éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet
különbözősége. Az üzleti jelentés szerepe, információi. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók bemutatása.
Vállalatirányítási nyilatkozat elkészítése, tartalma.

A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a törvény
előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének
megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, befektetők, hitelezők számára szükségesek.
Követelmény:
 a nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának
költségeivel
 az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról
megbízható és valós képet kell mutatnia
 az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet
feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni

A kiegészítő melléklet szerkezete:

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
II. SPECIFIKUS RÉSZ
II.1. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések
II.2. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
III. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ
IV. CASH FLOW-KIMUTATÁS

Tartalma:
1. Általános rész
- A bevezető alapvetően a vállalkozás bemutatását szolgálja, tartalmazza a vállalkozás:
o formáját,
o főbb adatait,
o a tevékenység összefoglaló leírását
- A számviteli politika általános előírásainak bemutatását, ezen belül tartalmazza a
o beszámoló formáját,
o a mérleg fordulónapját és a készítés időpontját,
o az eredménykimutatás formáját,
o az értékelés lényegét,
o a céltartalék-képzés területeit.
- Tartalmazza az alkalmazott értékelési eljárásokat. Az értékelési szabályzat alapján be kell mutatni az egyes
eszköz- és forráscsoportok értékelésénél alkalmazott eljárásokat.
- Az értékelési eljárások változásából adódó eltérések összegét és a változás indoklását.
- Az alkalmazott konszolidálási módszert, ha konszolidált éves beszámolót készít.
 értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források
összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a
jövedelmezőség alakulását
 a számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását külön
be kell mutatni
 be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források
állományára gyakorolt hatását, évenként megbontásban
 az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell cash-flow kimutatást is
II. Specifikus rész
II.1. Mérlegre vonatkozó előírások
Általános előírások:
 össze nem hasonlítható adatokat kell tételesen megjelölni és indokolni
 ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz vagy
kötelezettség minősítése az egyik üzleti évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást meg
kell adni

9
  amennyiben a vállalkozó az egymást követő üzleti évben nem azonos változat szerint készíti a mérleget,
biztosítania kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik
változatról a másikra való áttérést indokolni kell.
 a mérleg tételeinek további tagolása megengedett. Az új tétel tartalmát, az elkülönítés indokait be kell mutatni.
 a mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül
összevonhatók, ha
 különbözetet, ha ezek hatása jelentős

Tételes előírások
Itt kell bemutatni:
 a vagyonkezelőnél a kincstári vagyon, az önkormányzati vagyon részét képező eszközöket is
 a képzett céltartalékot, illetve annak felhasználását jogcímek szerint. Lényeges eltérés esetén indoklást is
 amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket, valamint a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb
idő alatt írja le, annak indoklását
 meghatározó jelentőségű tárgyi eszköz leírásának változtatása esetén a terv szerinti értékcsökkenés, a várható
hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását is indokolni kell és annak az eszözökre, illetve
az eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni
 ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor figyelembe vett körülményeken
lényeges változás következett be és a terv szerinti értékcsökkenést megváltozatták, akkor a változás
eredményre gyakorolt számszerűsített hatását
 a követelések eredeti, nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaír, a halmozottan
elszámolt értékvesztés összegét legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban
 az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét. Ismertetni kell a piaci értéken
történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
 Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget be kell
mutatni

II.2. Eredménykimutatásra vonatkozó információk

Általános előírások
 össze nem hasonlítható adatok tételes megjelölése és indoklása
 az eredménykimutatás összeállításánál az egyik változatról a másikra való áttérésről tájékoztatást kell adni, az
áttérést indokolni kell
 az eredménykimutatás egyes tételeinek összevonását és az összevonás indoklását be kell mutatni

Tételes előírások
 exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a támogatott export árbevételhez
kapcsolódó közvetlen költségek összegét
 a támogatási program keretében végleges jelleggel kapott, folyósított, illetve elszámolt összegeket
támogatásonként, a kapott összeg, annak felhasználása, a rendelkezésre álló összeg megbontásban
 be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit
 a forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatást készítő vállalkozónak a kiegészítő mellékletben be kell
mutatnia az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését, a költségek költségnemenkénti megbontását
 az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek tételeiből elszámolt összegeket
 az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az
eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák

3. Tájékoztató rész
Azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény előír, továbbá
mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós
bemutatásához szükségesek.
Be kell mutatni:
 minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak
leányvállalata, vagy melyet a vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet, vagy mely gazdasági társaságnak
társult vállalkozása
 külön-külön ismertetni kell azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a
legutolsó üzleti év adózott eredményét, továbbá
10
  minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb
részesedési viszonyban lévő vállalkozása

Az ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell:

 a jelentős befolyással
 a többségi irányítást biztosító befolyással
 a közetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező tag nevét, székhelyét, a szavazatok arányát.

Minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, szavazatok arányát, ahol a vállalkozó
a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint
 jelentős befolyással,
 többségi irányítást biztosító befolyással,
 közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

 a külföldi telephelyek főbb adatait telephelyenként
 a mérlegen kívüli egyéb tételeket
 a lekötött tartalékot jogcímek szerint megbontva
 a hátrasorolt eszközök értékét jogcímek szerinti részletezésben
 a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait
 a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat

4. Cash flow kimutatás

A pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt.
A vállalkozás vezetése számára a cash flow kimutatás legfontosabb funkciója, hogy a vezetés számszerűsítve láthatja
korábbi döntései következményeit és a döntések hatását a pénzeszközök állományára. A kimutatásból kiderül, hogy a
működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre, vagy részvény kibocsátással, hitellel biztosítandó a
szükséges mértékű forrás.
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete az éves beszámoló kiegészítő mellékletéhez viszonyítva
nem tartalmazza a következő elemeket:
 a képzett céltartalékot, illetve felhasználásának összegét jogcímek szerinti részletezésben
 a követelések értékelésének alakulását mérlegtételenkénti bontásban
 a cash flow kimutatást
 a részesedési kapcsolatok bemutatását különféle szempontok szerint
 a jelenlegi és korábbi tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjainak tevékenységükért
különféle jogcímeken járó összegeket, vállalt kötelezettségeket
 az időbeli elhatárolások alakulását
 a saját tőke alakulását és részletezését
 az értékvesztések állományának alakulását mérlegtételenkénti bontásban

11
 4. tétel
A. A számviteli szolgáltatás fogalma, rendszere. A könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos előírások, a
könyvviteli szolgáltatást végzőkkel szembeni követelmények. Könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati
kötelezettség. A könyvvizsgáló feladatai. Könyvvizsgálói jelentés és záradék tartalma. A beszámolók
elektronikus közzététele és letétbe helyezése. Felelősség a beszámoló és az üzleti jelentés összeállításáért.

A számviteli szolgáltatás a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletben előírt könyvvezetési,

beszámoló-készítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége, a könyvviteli szolgáltatás és
a könyvvizsgálói tevékenység együttesen.
A számviteli szolgáltatást végző könyvelőnek, könyvvizsgálónak jogszabályi feltételeken alapuló engedéllyel kell
rendezniük. A gazdálkodók vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről megbízható és valós
összképet adó beszámoló készítőire, azaz a mérlegképes könyvelőkre vonatkozóan a számviteli törvény, valamint a
nyilvántartásra vonatkozóan külön kormányrendelet írja elő a szabályokat.
A könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálóval, továbbá a könyvvizsgálói képesítéssel szembeni
követelményeket külön törvények szabályozzák.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:

 a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló-készítés rendszerének, módszerének
kialakításával,
 a számlarend, a könyvvezetéshez , a beszámoló-készítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres
karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása
 a főkönyvi nyilvántartások vezetése, az összesítő feladások készítése, a beszámoló összeállítása
 az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának,
a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk
előállítása, szolgáltatása

A könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével olyan
természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói
képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a mérlegképes könyvelői vagy
bejegyzett könyvvizsgálói nyilvántartások valamelyikében.
A fenti kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, amelynél az éves nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti
év átlagában a 10 millió forintot nem haladja meg.
A könyvviteli szolgáltatást végzőkről nyilvántartás kell vezetni.
A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult
 mérlegképes könyvelői képesítéssel
 az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok
 nyilvántartását a Pénzügyminisztérium
 a kamarai tag könyvvizsgálóik
 nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti.
A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult
természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal.
A mérlegképes könyvelői nyilvántartásba fel kell venni azt a könyvviteli szolgáltatás végzésére jelentkező természetes
személyt, aki
 legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik
 a képesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazol
 büntetlen előéletű és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt nem áll
 Mo-n könyvviteli szolgáltatást kíván végezni.
A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,
 aki az évi kötelező továbbképzésen nem vesz részt, akinek részvételét a továbbképzésben közreműködő
szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát
 akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez fűződő hátrányok aló
nem mentesült
 aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően valótlan adatot közölt, a
nyilvántartásból törlésre okot adó körülmény 30 napon belül nem jelentett be
 aki kéri a nyilvántartásból való törlését
 aki jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett
 aki elhalálozott.

12
 A nyilvántartásból törölt természetes személy kérheti a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába újbóli
felvételét:
 a törlést követő 2 év után, ha az évi kötelező továbbképzésen nem vett részt
 a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülést követően
 a törlést követő 3 év után, ha a törlésre a valótlan adatközlés miatt került sor
 a törlést követő 2 év után, ha a törlésre saját kérésre került sor
 a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően.
A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természete személy regisztrálási száma, neve, címe,
hozzájárulása esetén egyéb adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat.
A Pénzügyminisztérium a tárgyévben nyilvántartásba vett természetes személyek regisztrálási számát, nevét, címét,
valamint a nyilvántartásba vettek adataiban bekövetkezett változásokat a Magyar Közlöny mellékletében és a
Pénzügyi Közlönyben évente közzéteszi.
A mérlegképes könyvelői képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza.
A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a
változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.  Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt
venni. A továbbképzés tematikáját, időtartamát a pénzügyminiszter határozza meg.

A könyvviteli rendszer működése

A számviteli információs rendszert úgy kell kialakítani, hogy a nyilvántartások alapján olyan beszámolót lehessen
összeállítani, amely lehetővé teszi a működésről tájékoztatás nyújtását. Ez a zártrendszerű nyilvántartási rendszer a
következő munkafázisokból tevődik össze:

 nyitás,  zárlati munkálatok,

 a gazdasági események folyamatos évközi  a beszámoló összeállítása,
elszámolása,  zárás.
A rendszer működése szempontjából kiemelkedő szerepe van a gazdasági események dokumentálásának. Ennek
eszköze a bizonylat. 

Számviteli bizonylat minden olyan irat, okmány, amely valamilyen gazdasági esemény megtörténtét hivatalosan,
hitelesen igazolja (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi
rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat). 

Bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani

- minden, bizonylaton szereplő gazdasági eseményt el kell könyvelni
- könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján szabad
Bizonylati fegyelem:
Bizonylati fegyelem betartása érdekében a gazdasági események rögzítése:
- készpénzt érintő eseményeket azonnal
- bankszámlaforgalom esetén a kivonat megérkezésekor
- egyéb pénzeszközök esetén a követő hó 15-éig
- egyéb eszközöknél legkésőbb a negyedév végéig
Négyszámlasoros számlaelmélet:
1. Alapösszefüggése: A+R = P+H (A=aktívák, P=passzívák, R=ráfordítások, H=hozamok)
2. A jelenlegi négyszámlasoros számlaelmélet alapjait Schmalenbach alakította ki, aki a számlákat az alábbi
négy csoportba sorolta: eszköz számlák, forrás számlák, költség számlák, eredmény számlák
3. A négyszámlasoros számlaelmélet alapegyenlete (statikus állapotot rögzít): E z+Kz = Fsi+M (Ez: eszközök
értéke a záró befejezetlen termelés, K z: a költségek záró állománya, azaz a záró befejezetlen termelés értéke F si:saját és
idegen források értéke az eredmény nélkül, M: eredmény)
4. Legfontosabb összetevők: eszköz számlák, forrás számlák, költség számlák, eredmény számlák, helyesbítő
számlák, könyveléstechnikai számlák
5-14
A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES
SZÁMLASOROS) SZÁMLAELMÉLET SÉMÁJA

13
 MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNYSZÁMLÁK

Eszköz- Forrás- Költség, Bevétel-

számlák (E) (ráfordítás)
számlák (F) számlák (K) számlák (B)
A vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakításánál figyelembe veend ő szempontok

Az információs rendszer kialakítása során meg kell határozni a belső információs igényeket, valamint az információk
tartalmát és az információszolgáltatás gyakoriságát.

A vállalkozások (gazdasági társaságok) vezetéséhez, irányításához, a vezetői döntésekhez a vezetés minden szintjén
információk szükségesek. A vállalkozás tevékenységének tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a tevékenység
eredményességének és a termelésnek a méréséhez is nélkülözhetetlen a megfelelő információbázis kialakítása. A
piacgazdaság igényeit kielégítő, a nemzetközi gyakorlatot is figyelembe vevő információknak ki kell elégíteniük a
külső és belső információs igényeket egyaránt.

A vállalkozás környezete, a piac szereplői (például a befektetők, vevők, szállítók, hitelezők, hatósági szervek)
elsősorban a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről akarnak megbízható információkat kapni.

Miután a számviteli törvény elsődlegesen a beszámolási kötelezettséget szabályozza, a vállalkozásoknak a számviteli

információs rendszer kialakításánál sokféle lehetősége adódik. Ebből az is következik, hogy a számviteli információs
rendszer kialakításakor figyelembe kell venni
 egyrészt a jogi szabályozást (elsősorban a számviteli törvényt),
 másrészt a belső információs igényeket.

Az információs rendszer kialakítása során tehát meg kell határozni a belső információs igényeket (a külső a törvény
által szabályozott), valamint az információk tartalmát és az információszolgáltatás gyakoriságát.

Az információs rendszer kialakítása során figyelemmel kell lenni a számviteli munka szintjeire is, vagyis arra hogy a
gazdasági eseményektől hogyan jutunk el a beszámoló összeállításáig. Ezt az összefüggést a következő ábra mutatja:

Gazdasági esemény  Bizonylat  Alapnyilvántartás  Analitikus nyilvántartás  Főkönyvi könyvelés 

Beszámoló

Az egyes szintek rendeltetése, konkrét formája és mérésmódja alapvetően különböző.

Az alapnyilvántartásokat és az analitikus nyilvántartásokat az elsődlegesen készített bizonylatok kapcsolják össze.

Mindkét szinten ugyanazon bizonylatokat könyvelik, veszik nyilvántartásba. Ebből következik, hogy eltérés esetén
valamelyik szinten vagy mindkettőn hiba történt.

Az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés közötti egyezőség arra épül, hogy a főkönyvi könyvelés a
feladások alapján könyvel, vagyis mindkét szinten ugyanazt könyvelik, csak a feljegyzés részletezettségében van
különbség.

A főkönyvi könyvelés és a beszámoló kapcsolata a főkönyvi kivonaton keresztül biztosított, mely egyben megteremti
az ellenőrzés módját is.

A vállalkozáson belül az információk iránti igény a tulajdonosok, a menedzsment, a divíziók (belső önelszámoló
egységek), valamint a döntéshozó és ellenőrző testületek részéről merül fel. Ők az információk iránti igényüket
szükségleteiknek megfelelően alakítják ki. A vállalkozáson belül a legjelentősebb információforrás a számvitel, mert a
szükséges bizonylatokkal alátámasztott adatokból kiindulva gyűjti és dolgozza fel az információkat és elégíti ki

14
 a törvényes előírásokhoz igazodó, a vállalkozás eredményességének (vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének)
bemutatásához szükséges információs igényeket, valamint

 a döntési folyamat információs igényeit.

Könyvvizsgálat:

A vállalkozástól független könyvvizsgáló feladata a mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet

• valódiságának,
• szabályszerűségének,
• a számviteli törvény,
• a társasági szerződés (alapszabály) betartásának ellenőrzése,
• az éves beszámoló véleményezése,
• a mérleg hitelesítése hitelesítő záradékkal való ellátása.

Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy a beszámoló nem felel meg a számviteli törvény és egyéb jogszabályok
előírásainak, valamint a valódiságának, akkor a hitelesítő záradék helyett
o elutasító, vagy
o korlátozott záradékot ad, a korlátozás, vagy a megtagadás okainak feltüntetésével.

A könyvvizsgálat célja:

Annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint
készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások
együttes) vagyoni, pénzügyi helyzetéről és működése eredményéről. Ilyen állásfoglalás nélkül a beszámoló
nyilvánosságra hozott, illetve közzétett adatai a hitelezők, a befektetők, a piac számára, de még a tulajdonos számára
sem megnyugtatóak.
Az információk megbízhatóságát, hitelességét, a törvényekben meghatározott tartalmát a független könyvvizsgálók
által elvégzett könyvvizsgálat és a könyvvizsgálat során kialakított állásfoglalás alapozza meg.
Kötelezettség:
 A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a
kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.
 Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet
megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 50 millió forintot.
Ezen előírások alapján nem utólag, hanem előre meghatározható, hogy kell-e vagy sem könyvvizsgálat.
 Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek a nettó
árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgy évi várható éves nettó árbevételt és
- ha van - a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni.
 Könyvvizsgálat alól a mentességet nem alkalmazhatja:
 az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
 a takarékszövetkezet,
 a konszolidálásba bevont vállalkozás,
 a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
 az a vállalkozó, amelyik - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben el-tér a törvényelőírásaitól

 Nem mentesülhet a könyvvizsgálat alól, a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év
mérlegfordulónapján 10 Mft-ot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

Nem mentesülhet a könyvvizsgálat alól, a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év
mérlegfordulónapján 10 Mft-ot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló,
egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének
ellenőrzésére köteles bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot - az előző üzleti év beszámolójának
elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt - választani.

15
 Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba
bejegyzett könyvvizsgálói társaság választható.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény előírja, hogy a cégjegyzék
valamennyi könyvvizsgálatra kötelezett cég esetében tartalmazza a könyvvizsgáló (cégét) és lakóhelyét (székhelyét).

Könyvvizsgáló:

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kötelező felülvizsgálatára, bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói

társaságot az anyavállalat tulajdonosai választják. A könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot a konszolidálásra
kerülő üzleti év mérlegfordulónapja előtt kell megválasztani.

Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatára nem választottak könyvvizsgálót, könyvvizsgálói

társaságot, akkor az anyavállalat könyvvizsgálójának, könyvvizsgálói társaságának a feladata az összevont
(konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálata is. Erről az anyavállalat könyvvizsgálójával, könyvvizsgálói
társaságával írásban meg kell megállapodni.

A bejegyzett könyvvizsgálóra, a könyvvizsgálói társaságra egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvény, a

cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói
Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény előírásai az irányadóak.

Könyvvizsgáló feladata:

A társasági törvény szerint a könyvvizsgáló elsődleges feladata:

 a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének, eredménykimutatásának és kiegészítő mellékletének valódiságát
és jogszerűségét ellenőrizni, emellett
 a könyvvizsgáló a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles
megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak;
 annak ellenőrzése, hogy a vizsgált társaság betartja-e a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásait;
 elemzések készítése a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint
 a társaság adózásának ellenőrzése (nem részletes adóellenőrzés, csak az adózás, az adózási szabályok betartásának az
általános könyvvizsgálati módszerekkel való vizsgálata).
 A fentiekben meghatározott feladatok között különösen fontos a számviteli törvény szerinti beszámoló ellenőrzése, és
arról a társaság legfőbb szerve előtt a könyvvizsgálói vélemény ismertetése. A könyvvizsgáló a beszámolót záradékkal
látja el.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálója köteles együttműködni a konszolidálásba bevont

vállalkozás könyvvizsgálójával annak érdekében, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóban összefoglalt
éves beszámolók adatai megfeleljenek az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítés követelményeinek, és a
konszolidálásba bevont vállalkozások figyelembe vegyék az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének a
rájuk vonatkozó előírásait. Ez azonban az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálójának a felelősségét
nem korlátozza.

A konszolidálásba bevont vállalkozás könyvvizsgálója köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló

felülvizsgálatát végző könyvvizsgálóval együttműködni annak érdekében, hogy az összevont (konszolidált) éves
beszámoló megbízható és valós képet adjon a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről.

A könyvvizsgáló az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló
felülvizsgálatáról- a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli
könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni.

A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:

 a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbá címzettjét;
 a könyvvizsgálat tárgyát képező beszámoló azonosítóit (különösen melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó,
milyen mérlegfordulónappal készült, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója),

16
 a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölését (jelenleg a számviteli törvény és a
kapcsolódó kormányrendeletek, illetve az IAS-ek, az IFRS-ek),
 a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer
megjelölését;
 az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék megadásának) megfelelően alátámasztó
vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;
 a könyvvizsgáló beszámolóhoz adott véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e a
számviteli törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára
a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;
 a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;
 hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül,
hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés);
 a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló összhangban áll-
e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel;
 a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
 a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
 könyvvizsgálói társaság esetén a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését,
székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.

Ha a kiegészítő mellékletben a vállalkozó nem, vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgáló az
írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat, kitérve az előző
üzleti évre, továbbá a beszámoló mérlegfordulónapja után bekövetkezett jelentősebb eseményekre és főleg hátrányos
változásokra, az éves eredményt befolyásoló kedvezőtlen tényezők bemutatására.

A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokat és felvilágosítást kérni.
A könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási
kötelezettség terheli.

Ha nem kötelező a könyvvizsgálat, az éves (az egyszerűsített éves) beszámoló valamennyi példányán fel kell tüntetni:
"A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. "

A beszámoló (kötelező könyvvizsgálat esetén) csak a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a
legfőbb szerv elé.

Záradék:
 Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot
nem tapasztalt és beszámolóban foglaltakkal egyetért, hitelesítő záradékot ad:
"A könyvvizsgálat során a vállalkozó éves beszámolóját (egyszerűsített éves beszámolóját), annak részeit és tételeit,
azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint
felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az éves beszámolót (az
egyszerűsített éves beszámolót) a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették
el. Az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről
megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van. "
 Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy a beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a számviteli törvény
előírásainak és a valóságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett korlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradék
korlátozása vagy elutasítása okainak részletes feltüntetéséve1.
 Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói
bizonyítékot szerezni, akkor a záradék megadásának elutasítását (az elutasítás okainak részletes feltüntetésével)
tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell letétbe helyezni, illetve közzétenni.
 Amennyiben olyan információ jut a könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a megelőzően adott könyvvizsgálói
záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, akkor a könyvvizsgálónak a valóságnak megfelelő könyvvizsgálói
záradékot is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően
készítenie.

Közzététel:

17
 A számviteli törvény a nemzetközi szabályokkal összhangban nagy jelentőséget tulajdonít a beszámolók
nyilvánosságra hozatalának, közzétételének. A beszámolók nyilvánossága az üzleti kapcsolatokhoz, a befektetésekhez,
a hitelezéshez, az egyéb pénzügyi műveletekhez nélkülözhetetlen. Az üzleti partnerek, a befektetők, a hitelezők a
vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a letétbe helyezett, illetve a törvényben szabályozott
módon közzétett beszámolókból tájékozódhatnak.

A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által
elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói
záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint
az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150
napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek
alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felül vizsgálta.

Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót a
könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel
együtt a mérlegfordulónaptól számított 180 napon belül köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában
és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló azt felülvizsgálta.

A cégbíróságnál letétbe helyezett beszámolók adatai, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy
a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt nyilvánosak, azokról a
cégbíróságnál bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet.

Letétbe helyezés:
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott
éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független
könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti
év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni.

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is)
köteles a beszámolót, ha kötelező, akkor a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a letétbe helyezéssel
egyidejűleg - közzétenni.

A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha az éves beszámoló, illetve
egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok
elegendőek.

A vállalkozó köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai a beszámolót a vállalkozó (az anyavállalat)
székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek. Amennyiben könyvvizsgáló
nem hitelesítette a beszámolót, a kiegészítő melléklet közzétételétől nem lehet eltekinteni.

Az a vállalkozó, amely az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IAS-ek (IFRS-ek) alapján állítja össze, annak
a számviteli törvény szerint közzétételre kerülő dokumentumait, az üzleti jelentéssel, az összevont (konszolidált)
üzleti jelentéssel együtt internetes honlapján is közzé kell tennie, és a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét
legalább a következő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítania kell.

A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett - az adott üzleti évet megelőző
üzleti évre vonatkozó - éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót ismételten közzé kell tenni. Az ismételten
közzétett éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, az
ismételt közzétételt megelőzően közzétett üzleti év
 mérlegének záró adata mellett az ellenőrzés megállapításainak ezen eszközök és források értékét összevontan
módosító összegeit,
 eredménykimutatás a tárgyévi oszlopának adatai mellett az ellenőrzés megállapításainak az előző év(ek) eredményét
érintő értékeit összevontan
kell feltüntetni.
Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló ismételt közzétételéhez is szükséges a cégbíróságnál történő
letétbe helyezés a jóváhagyástól számított 30 napon belül.
18
Közzétételi kötelezettségének - ideértve az ismételt közzétételt is- azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az
összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötelező könyvvizsgálat
esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói
jelentéssel együtt - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és
Céginformációs Szolgálatának megküldi.

Amennyiben a vállalkozó a számviteli törvény vagy más jogszabály, illetve saját döntés alapján az internetes
honlapján vagy egyéb más módon is közzéteszi a beszámolót és a kapcsolódó üzleti jelentést, a könyvvizsgálatra való
hivatkozás tekintetében köteles feltüntetni, hogy a közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.

A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó - ha jogszabály a közzétételről, annak módjáról külön rendelkezik - a
közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül, az ismételt közzétételről az ellenőrzés
befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni.

Ha a vállalkozó nem tett eleget letétbe helyezési vagy közzétételi kötelezettségének és a letétbe helyezés, a közzététel
elmaradása harmadik fél jogos érdekeit érinti, a harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti
eljárását.

Az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentés, az összevont (konszolidált) üzleti jelentés megtekintését a
vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt,
hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.

Azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely vállalkozás székhelye az Európai Unió
valamely tagállamában található, mentesül a letétbe helyezési, a közzétételi, valamint a könyvvizsgálati kötelezettség
alól. Mentesül továbbá azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is, amely vállalkozás székhelye
nem az Európai Unió valamely tagállamában található, azonban az adott államjogszabályai által előírt éves beszámoló
készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió
vonatkozó előírásaival. Ezen államok listáját a pénzügyminiszter teszi közzé.

A külföldi hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások magyarországi fióktelepei éves beszámolója közzétételi, letétbe
helyezési és könyvvizsgálati kötelezettségéről az ezen vállalkozásokra vonatkozó, sajátos számviteli szabályokat
tartalmazó kormányrendelet rendelkezik.

Amennyiben a vállalkozó a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus formában tesz eleget, az
éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak az
Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához történő megkü1désével egyidejűleg
teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.

Felelősség a beszámoló és az üzleti jelentés összeállításáért

A vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok társasággal szembeni korlátlan és egyetemleges felelőssége
magában foglalja a számviteli beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés szabályszerű összeállításáért és
nyilvánosságra hozataláért való felelősséget is. A vezető tisztségviselők elsődleges felelőssége a beszámolók és a
kapcsolódó üzleti jelentések összeállítása, míg a felügyelő bizottságot ezekkel összefüggésben ellenőrzési
kötelezettség terheli.

5. A. Könyvvezetés és bizonylatolás. A könyvviteli rendszer működése, a négy számlasoros számlaelmélet

Kettős-egyszeres könyvvitel. Számviteli bizonylatok. A számla, mint számviteli bizonylat jelentősége, tartalma,
kellékei. A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményei. A bizonylati elv és bizonylati fegyelem
követelményének érvényesülése. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei. Szigorú számadás alá vont
bizonylatok. A bizonylatok feldolgozásának rendje, a bizonylatok megőrzése.
A.
KÖNYVVEZETÉS

19
Könyvvezetés: az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni,
pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint –
folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja.
A könyvvezetés formái:
 egyszeres könyvvitel
 kettős könyvvitel
Nyelve: kizárólag magyar
KÖNYVVITELI RENDSZER MŰKÖDÉSE, NÉGY SZÁMLASOROS SZÁMLAELMÉLET
A könyvviteli rendszer működése
A számviteli információs rendszert úgy kell kialakítani, hogy a nyilvántartások alapján olyan beszámolót lehessen
összeállítani, amely lehetővé teszi a működésről tájékoztatás nyújtását. Ez a zártrendszerű nyilvántartási rendszer a
következő munkafázisokból tevődik össze:
 nyitás,
 a gazdasági események folyamatos évközi elszámolása,
 zárlati munkálatok,
 a beszámoló összeállítása,
 zárás.
A rendszer működése szempontjából kiemelkedő szerepe van a gazdasági események dokumentálásának. Ennek
eszköze a bizonylat. 
Számviteli bizonylat minden olyan irat, okmány, amely valamilyen gazdasági esemény megtörténtét hivatalosan,
hitelesen igazolja (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi
rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat). 
Bizonylati elv: könyvelni csak bizonylat alapján szabad.
Bizonylati fegyelem: minden gazdasági eseményről, amely az eszközök vagy a források állományát, összetételét
megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani.

Négyszámlasoros számlaelmélet:
 Alapösszefüggése: A+R = P+H (A=aktívák, P=passzívák, R=ráfordítások, H=hozamok)
 A jelenlegi négyszámlasoros elmélet alapjait Schmalenbach alakította ki, aki a számlákat az alábbi négy
csoportba sorolta: eszköz számlák, forrás számlák, költség számlák, eredmény számlák
 A négyszámlasoros számlaelmélet alapegyenlete (statikus állapotot rögzít): E z+Kz = Fsi+M (Ez: eszközök
értéke a záró befejezetlen termelés, K z: a költségek záró állománya, azaz a záró befejezetlen termelés értéke
Fsi:saját és idegen források értéke az eredmény nélkül, M: eredmény)
 Legfontosabb összetevők: eszköz számlák, forrás számlák, költség számlák, eredmény számlák, helyesbítő
számlák, könyveléstechnikai számlák
5-14
A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES
SZÁMLASOROS) SZÁMLAELMÉLET SÉMÁJA

MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNYSZÁMLÁK

Eszköz- Forrás- Költség, Bevétel-

számlák (E) (ráfordítás)
számlák (F) számlák (K) számlák (B)
KETTŐS-EGYSZERES KÖNYVVITEL
Kettős könyvvitel:
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és
azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az
eszközökben (aktívákban) és forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően,
folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.
Jellemzője, hogy a gazdasági események könyvelése, rögzítése (időrendben és gazdasági tartalmuk szerint) a
teljesítéskor történik, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.

20
 Kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek:
 minden vállalkozó (kivéve azokat, amelyek egyszerűsített beszámolót készítenek),
 a Magyar Nemzeti Bank,
 az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezetek, ha azt kormányrendelet előírja.
használt nyilvántartások:
napló, könyvviteli (főkönyvi) számla, főkönyvi kivonat, analitikus számla, folyószámla
Egyszeres könyvvitel:
Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő
pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez
közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben
kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni,
amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan,
áttekinthetően mutatja.
E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a
gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan
vezessen.
Egyszeres könyvvitel vezetésére kötelezettek:
 az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozók,
 az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezetek, ha azt kormányrendelet lehetővé teszi.
használt nyilvántartások:
Naplófőkönyv, vagy Pénztárkönyv, vagy Napló és főkönyvi számla, Analitikus számla
Könyvviteli rendszerek változtatása:
a) Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján –
bármelyik év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év január
1-jével amikor az egyszerűsített beszámoló készítése feltételeinek két egymást követő évben már nem felel meg.
(2004. január 1-jétől minden egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó köteles kettős könyvvitel vezetésére
áttérni.)
b) Az a vállalkozó, amely a számviteli törvény hatálybalépésekor (2001. január 1-jén) kettős könyvvitelt vezet, az
egyszeres könyvvitel vezetésére a törvény hatálybalépését követően nem térhet át.
A SZÁMLA, MINT SZÁMVITELI BIZONYLAT JELENTŐSÉGE, TARTALMA, KELLÉKEI. A
SZÁMVITELI FEGYELEM MEGSÉRTÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI.
A számla, mint a számviteli bizonylat jelentősége, tartalma és kellékei
A gazdálkodó vagyonát érintő minden eseményről bizonylatot kell kiállítani.(Bizonylatolás)
Számviteli bizonylatnak minősül minden olyan gazdálkodó által kiállított okmány, számla, szerződés, megállapodás,
kimutatás, bankkivonat, amely a gazdasági esemény számviteli nyilvántartás céljára készítettek, és rendelkezik a
számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi követelményekkel Ez a bizonylat bizonyítja a
gazdasági esemény megtörténtét. A bizonylatot a gazdasági esemény bekövetkeztének időpontjában kell kiállítani,
magyar nyelven, ezeket a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Csak a szabályszerűen kiállított bizonylatok
alapján szabad adatokat bejegyezni.
Szabályszerűen kiállított azaz okmány, amely:
o Az adatok a valóságnak megfelelnek
o Megfelelnek a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményének
o Hiba esetén előírásszerűen javított
Bizonylat lehet:
o Számla
o Egyszerűsített számla
o Számlát helyettesítő okmány 
A számla olyan bizonylat, amelyet áru értékesítésekor vagy szolgáltatás teljesítésekor állítanak ki. Megjelenési
formája lehet papír vagy elektronikus dokumentum. Tartalmazza a vevő és szállító azonosítására szolgáló adatokat (pl.
név, cím, adószám), a teljesítésre vonatkozó adatokat (áru vagy szolgáltatás megnevezése, mennyisége, értéke), illetve
a kifizetéssel kapcsolatos adatokat (fizetési mód, esedékesség, bankszámla).
 Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát kiállítani, a számla tartalmáért
a kiállító a felelős. A számlával kapcsolatos követelményeket az áfa törvény határozza meg.
Minden adóalany köteles az általa kiállított, valamint a befogadott számlákat a jogszabályban meghatározott ideig (5
év) őrizni.
A számla kötelező tartalmi elemei:
21
o Számla sorszáma
o Kibocsátásának kelte
o Kibocsátó neve, címe, adószáma
o Vevő neve, címe, adószáma
o Teljesítés időpontja
o Termék megnevezése, besorolási száma
o Áfa %-a
o Adó nélkül számított ár
o Áfás ár
o Mennyiségi egység és mennyiség
o Számla végösszege
o Fizetés módja és határideje
 
Bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani
- minden, bizonylaton szereplő gazdasági eseményt el kell könyvelni
- könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján szabad
Bizonylati fegyelem:
Bizonylati fegyelem betartása érdekében a gazdasági események rögzítése:
- készpénzt érintő eseményeket azonnal
- bankszámlaforgalom esetén a kivonat megérkezésekor
- egyéb pénzeszközök esetén a követő hó 15-éig
- egyéb eszközöknél legkésőbb a negyedév végéig

Ellenőrizendő, hogy az egyéb gazdasági műveletek, eredmények bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek,
események megtörténte után legalább negyedévente a könyvekben rögzítették-e.
A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményeiről a Büntető törvénykönyv rendelkezik.
Aki a számvitelről szóló törvényben előírt beszámolási, könyvvezetési és egyéb kötelezettséget megszegi és ezzel a
vagyoni helyzetének áttekinthetőségét meghiúsítja, vétséget követ el és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
 
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A kötelezettség megszegése történhet szándékos tevéssel vagy
szándékos mulasztással.
A bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése.
Tömören
Számviteli bizonylatnak minősül a gazdasági esemény elsődleges, hitelt érdemlő feljegyzése.

A számviteli törvény megfogalmazása szerint: számviteli bizonylat minden olyan

o a gazdálkodó által készített, illetve a
o gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által
készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti
bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat)
o függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -,
amelyet a
o gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli
törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel.

A bizonylati elv fogalma:

Tömören
A bizonylati elv lényege:
o minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani,
o minden bizonylaton szereplő gazdasági eseményt el kell könyvelni,
o könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad.

A számviteli törvény megfogalmazása szerint részletesen:

o minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak
állományát, vagy összetételét megváltoztatják bizonylatot kell kiállítani (készíteni).

22
 o a gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli
nyilvántartásokban rögzíteni kell.
o a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad
adatokat bejegyezni.

A szabályszerű bizonylat követelménye:

Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a
o könyvvitelben rögzítendő és a
o más jogszabályban előírt adatokat a
o valóságnak megfelelően,
o hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános
• alaki és
• tartalmi követelményeinek is, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

Utalványozási elv
Az utalványozási elv azt jelenti, hogy a gazdasági események egy részét (pl. az eszközök átadását, a pénz
kifizetését, munkavégzést) csak előzetesen írásban rögzített engedély alapján szabad végrehajtani.

Bizonylati fegyelem:
o Minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani
o Csak megtörtént gazdasági eseményről szabad bizonylatot kiállítani
o A bizonylatokat szabályszerűen kell kiállítani (a bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek,
megbízhatónak és helytállónak kell lennie)
o A bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtekor kell kiállítani
o A bizonylatot feldolgozás előtt szabályszerűségi szempontból felül kell vizsgálni
o A bizonylaton az adatok időtállóságát a megőrzési határidőig biztosítani kell

A bizonylati rend szabályozása

o A számviteli törvény előírása szerint a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó számlarendet köteles
készíteni, amelynek tartalmaznia kell a bizonylati rendet.

A bizonylati rendben a következőket kell meghatározni:

 a vállalkozónál a gazdasági műveletek rögzítésére előírt bizonylatok
 célját,
 kiállításának helyét,
 a kiállítás időpontját és módját,
 a kiállítandó példányszámot,
 a kiállítást végző munkakörét.
o A más vállalkozótól, szervtől érkező bizonylatok kezelésének rendjét.
o A bizonylatok útját, a feldolgozás módját.
o A bizonylatok számozási, (kódolási), megjelölési rendszerét.
o A szigorú számadási kötelezettség alá tartozó nyomtatványok felsorolását.
o A bizonylatok megőrzésének módját, helyét és időtartamát.
o A vállalkozónál használt bizonylatokból, nyomtatványokból bizonylati gyűjteményt (albumot) célszerű
összeállítani.

A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei.

o A bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója.
o A bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül szervezeti egység) megnevezése.
o A gazdasági műveletet elrendelő személy, vagy szervezet megjelölése,
 az utalványozó, és a
 rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint az
 ellenőr aláírása.
o A készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető
aláírása.

23
 o A bizonylat kiállításának időpontja. kivételesen annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat
adatai vonatkoznak.
o A gazdasági művelet tartalmának leírása, vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások
mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai.
o a külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmazni kell többek között:
 a kiállító gazdálkodó nevét,
 címét stb.
o Összesítő bizonylatokon rögzíteni kell az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körét, valamint az
időszakot, amire az összesítés vonatkozik.
o A könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra való hivatkozás.
o A könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása.
o Továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.

A bizonylatok csoportosítása
Tevékenységi körök szerint:
o a befektetett eszközök bizonylatai,
o a készletek bizonylatai,
o az állattartás bizonylatai,
o a munka- és munkabér-elszámolás bizonylatai,
o a pénzügyi elszámolások bizonylatai,
o a termeléssel kapcsolatos bizonylatok,
o az értékesítéssel kapcsolatos bizonylatok,
o a leltározás bizonylatai, az ügyviteli, pénzforgalmi, könyvelési bizonylatok.
Keletkezési helyük szerint:
o belső bizonylatok,
o külső bizonylatok.

Jellegük szerint:
o elsődleges vagy alap,
o másodlagos,
o összesítő bizonylatok.

Tartalmuk szerint:
o egyszerű,
o összetett bizonylatok.

Szigorú számadás alá vont bizonylatok.

A bizonylatokra vonatkozó szigorú számadási kötelezettség
Szigorú számadási kötelezettség alá tartoznak azok a bizonylatok (nyomtatványok), amelyek
o az illetéktelen felhasználóknak megkönnyítik a csalást, ilyenek a pénzkezelés, számlázás stb. bizonylatai,
o amelyekért a nyomtatvány értékénél nagyobb összeget kell fizetni (pl. ajándékutalvány, étkezési jegy,
belépő jegy).
o A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott, vagy a
kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok
elszámoltatását.
o A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.

A bizonylatok feldolgozásának rendje, a bizonylatok megőrzése.

A bizonylat kiállításának követelményei I.
o A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.
o A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell
lennie.
o A számviteli bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés
megtételének, vagy végrehajtásának időpontjában magyar nyelven kell kiállítani.

24
 o Külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a megrendelő nyelvén is
feltüntethetők.
o A külföldi szállító, szolgáltató számláján – azokat az adatokat, megjelöléseket kell – a feldolgozás előtt –
magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő
adatrögzítéshez, könyveléshez, utólagos ellenőrzéshez feltétlen szükségesek.
o Az adatokat időtálló módon kell rögzíteni.
o A bizonylatokat a szükséges példányban (minimum két példányban) kell elkészíteni.

A bizonylat kiállításának követelményei II.

o A számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi hitelességét,
megbízhatóságát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy
a gazdálkodó adatainak feltüntetésével és aláírásával köteles igazolni.
o Ha a könyvviteli nyilvántartás, mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani
kell:
- az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak – szükség esetén – a késedelem nélküli kiírását,
- az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket.
o Téves bejegyzés esetén az utólagos módosítást – minden példányon – úgy kell végrehajtani, hogy az
eredeti adatok is olvashatók legyenek. a téves adatot ferde vékony vonallal át kell húzni és a jó adatokat
fölé kell írni. feltüntetve a javítás időpontját. a javítást végző aláírásával igazolja az indokolt javítás
tényét.
o Pénztári és bankbizonylatokat nem szabad javítani. hibás kiállítás esetén át kell húzni, ráírni, hogy rontott
(és a tömbben marad), új bizonylatot kell kiállítani.

A bizonylatok feldolgozásának előírásai

A számviteli törvény előírja, hogy
o a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül
o készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg,
o bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor,
o az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-ig a könyvekben rögzíteni
kell.
o Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet megtörténte után, legkésőbb
negyedévenként – a számviteli politikában meghatározott időpontig, – de legkésőbb a tárgynegyedévet
követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.
o A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és
ellenőrzés lehetőségét – függetlenül a technikai megoldásoktól – logikailag zárt rendszerrel biztosítani
kell.

A bizonylat útja
A bizonylat a kiállítástól különböző feldolgozási fázisok után jut el az irattárig. Ezt az utat nevezik a bizonylat
útjának.
A bizonylat útjának leggyakoribb állomásai:
o kiállítás,
o utalványozás,
o átadás-átvétel,
o ellenőrzés,
o számlakijelölés (kontírozás),
o könyvelés,
o megőrzés (irattározás).

A bizonylatok megőrzése
A gazdálkodó az üzleti évről készített
 beszámolót (mérleg, eredmény kimutatás, kiegészítő melléklet),
 az azt alátámasztó leltárt,
 értékelést,
 főkönyvi kivonatot,
 naplófőkönyvet, valamint
25
  más a számviteli törvénynek megfelelő nyilvántartást,
 az egyszerűsített beszámolót alátámasztó leltárt és a
 részletező nyilvántartást olvasható formában, valamint
o Az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot legalább
10 évig köteles megőrizni.
o A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetve alátámasztó bizonylatokat (ideértve a főkönyvi
számlákat, az analitikus nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, visszakereshető
módon megőrizni.
o Folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik.
o A szigorú számadású bizonylatok rontott példányait is meg kell őrizni.
o Szervezeti változás (ide- értve a jogutód nélküli meg-szűnést is) végrehajtásakor intézkedni kell a
bizonylatok megőrzéséről.

26
6. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás
számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend tartalma. A számviteli politika
fogalma, szerepe, kialakítása és tartalma. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok, szerepük a
számviteli munkában. Az értékelési szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben. A leltár
fogalma. A leltár és a mérleg összehasonlítása. A leltárfelvételi módszerek. A leltározási feladatok és azok
megszervezése. Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata.

A számviteli politika fogalma, kialakítása

A számviteli politika a vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő, a számviteli törvény

végrehajtását biztosító módszerek, eszközök, eljárások összessége, amelyek hatással vannak a vállalkozás vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetére, befolyásolják a vállalkozás eredményét.
Tulajdonképpen nem más, mint a cél és a cél elérésének eszközei, eszközrendszere.
A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani, és írásba kell foglalni a
gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát.

A számviteli politika szükségessége

A számviteli politika készítése két szempont miatt szükséges. Egyrészt a benne lévő szabályozás alapján valósítható
meg a beszámolóban szereplő, megbízható és valós összkép biztosítása, másrészt a törvényi szabályozásból (keret
jelleg) következően a törvény a vállalkozásnak döntési, választási lehetőséget ad. A lehetőségek közötti választás a
vállalkozás eredményére hatást gyakorol, melyet a szabályozás során figyelembe kell venni.

A számviteli politika kialakítása során figyelembe veendő követelmények

A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani, és írásba kell foglalni a
vállalkozó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát.

Testre szabottság elve: A számviteli politika igazodjon a vállalkozás sajátosságaihoz.

Teljes körűség elve: Minden olyan döntést tartalmazzon, amely szükséges a számviteli törvény érvényesítéséhez.

Egyértelműség elve: A hatályos számviteli tv. alapján, a szabályok pontosak legyenek és segítsék a számviteli
feladatok végrehajtását.

Hasznosíthatóság elve: A számviteli politika tegye lehetővé minden olyan információ előállítását, amely a belső és
külső információt igénylők számára szükséges.

Időszerűség elve: A számviteli politika aktuális, naprakész legyen, vagyis kövesse mind a jogszabályi, mind a
vállalkozáson belüli változásokat.

Következetesség elve: Az egymást követő üzleti évek számviteli politikáját csak akkor változtassa meg a vállalkozás,
ha az lényeges indokok miatt szükséges.

A számviteli politika tartalma

A számviteli politika tartalma nem más, mint a választási lehetőség döntési kényszeréből következő szabályozások
összessége.
 a beszámolás és könyvvezetés formája,
 a mérlegkészítés időpontja,
 a naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazása,
 a mérleg formája, tételeinek összevonása bővítés,
 eredménykimutatás fajtáját
 a kiegészítő melléklet tartalma,
 az amortizációs politika meghatározása,
 bizonylati rend összeállítása
27
  az 50.000 Ft egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek
bekerülésekor az egyösszegű leírás,
 a terven felüli értékcsökkenés leírás a piaci értéknél tartósan és jelentősen magasabbnak tekinthető
könyvszerinti érték megállapításhoz a jelentős összeg meghatározása,
 a készletek nyilvántartásának meghatározása,
 a saját termelésű készletek értékelésének, a közvetlen önköltség meghatározásának a módja,
 a fajlagosan kis értékű készletek meghatározása az értékvesztés elszámolása szempontjából,
 a pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelés alkalmazásáról,
 a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek bekerülési forintértékének meghatározásához
szükséges devizaárfolyam választása,
 a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek év végi árfolyam-különbözetének elszámolásához a
jelentős összeg meghatározása,
 a vevőnként, és adósonként, kis összegűnek tekinthető követelések összegének meghatározása,
 az értékvesztés %- ban történő meghatározásánál figyelembe veendő szempontok és mértékek,
 a céltartalék képzés módjának meghatározása,
 a jelentős összegű hiba nagysága,
 a lényeges összegű hiba nagysága.

A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok

 Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát
 Az eszközök és források értékelési szabályzatát
 Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot
 A pénzkezelési szabályzatot

Az önköltségszámítási szabályzat készítési kötelezettség alól mentesülhet:

 az egyszerűsített beszámolót
 az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó, továbbá az a vállalkozó, akinek valamely üzleti évben
nem éri el,
 az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele az
egymilliárd forintot, vagy
 a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot.

Az előzőeken kívül a gazdálkodó köteles elkészíteni a bizonylati rendet tartalmazó szabályzatát is.

 leltárkészítési és leltározási szabályzatát,

 az eszközök és források értékelési szabályzatát

A szabályzatnak tartalmaznia kell: tételesen kell meghatározni a bekerülési érték tartalmát, az arra ható
változások elszámolási módját, így az értékcsökkenés az értékvesztés, a visszaírás, a piaci értéken, valamint
a valós értéken való értékélés eljárásait.

A mérlegben szereplő tételek értékének kiindulási alapja a bekerülési érték. Ezért a szabályzatnak
elsődlegesen a beszerzési ár, az előállítási költség pontos meghatározását kell tartalmaznia. Dönteni kell a
külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek értékének Ft-ra történő átszámításának módjáról.

 az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot,

 a pénzkezelési szabályzatot.

A számviteli politika elkészítéséért és módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.

Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, az elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától
számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90
napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.

Az értékelési szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben

28
Az értékelés az eszközöknek és a forrásoknak a beszámolóban szerepeltetendő érték meghatározását jelenti. (Az
értékelés a vállalkozás vagyonának, saját tőkéjének és az eredmények meghatározásához különböző árak alapján
összeállított számítás. Az értékelés lehetséges múltbeli, jelenbeli és jövőbeli értékek alapján.)
A szabályozás a vállalkozók eszközeinek és a forrásainak mérlegtételenkénti értékelésére vonatkozó előírásaira terjed
ki.

Az eszközök és a kötelezettségek értékelésére vonatkozó döntéseket, valamint azok gyakorlati végrehajtását szolgáló
értékelési módokat és eljárásokat az értékelési szabályzatban kell összefoglalni.

Az értékelési szabályzat keretében kell szabályozni:

o Az eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározását, nyilvántartását,

o Az eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értékének változásai (növekedése, csökkenése) lehetséges
esetit, azok tartalmát
o Az eszközök és kötelezettségek év végi értékeléseit, annak módszereit
o Az eszközök és kötelezettségek állományból való kivezetése feltételeinek meghatározását,
o Az előzőek alapját képző dokumentumok megjelölését (minden egyes mérlegtételhez kapcsolódóan)

Az értékelési szabályzat készítésének az a célja, hogy egységes szerkezetbe foglalja a vállalkozás mérlegében
szereplő eszközök és források vállalkozáson belüli, kötelező értékelésének módját. A szabályzat elkészítéséért és
végrehajtásáért a vállalkozás vezetője a felelős.

Az értékelési szabályzatban tételesen meg kell határozni a bekerülési érték tartalmát, az arra ható változások
elszámolásának módját: az értékcsökkenés, értékvesztés, visszaírás, a piaci értéken való értékelés eljárásait.
A mérlegben szereplő tételek értékének kiindulási alapja a bekerülési érték. Ezért a szabályzatnak elsődlegesen a
beszerzési ár, az előállítási költség pontos meghatározását kell tartalmaznia. Dönteni kell a külföldi pénzértékre szóló
követelések, kötelezettségek értékének Ft-ra történő átszámítási módjáról.

A számlakeret

A könyvviteli elszámolások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen és következetesen felépített rendszere.
A magyar számviteli gyakorlatban a számlakeret felépítésénél a decimális számozási rendszert alkalmazzák.

A gyakorlatban ez azt jelenti:

o A főkönyvi számlákat a decimális számlarendszer alapján számlaosztályokba sorolják

o Az egyes számlaosztályokat a decimális tagolás szerint számlacsoportokra
o A számlacsoportokat számlákra bontják.

A számlacsoportokat két számjeggyel, a számlákat három számjeggyel kell jelölni.

A számlák tovább bonthatók alszámlákra, illetve ha még további részletezés szükséges, részletező alszámlákra.

Az egységes számlakeret célja

gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági események eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe
foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számviteli rendszerének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény
szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

Az egységes számlakeret tartalma

Számlaosztály
Számlaosztály megnevezése A számlák jellege
száma
1. Befektetett eszközök Eszköz- és forrásszámlák

29
 2. Készletek
Követelések, pénzügyi eszközök és aktív
3. időbeli elhatárolások
4. Források
5. Költségnemek
6. Költséghelyek Költségszámlák
7. Tevékenységek költségei
8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások
Eredményszámlák
9. Értékesítés árbevétele és bevételek
0. Nyilvántartási számlák Technikai jellegű számlák

Vagyis az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a
4. számlaosztály pedig a források számláit. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges
adatokat.
Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8-9.
számlaosztály számlái tartalmazzák.

Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. A számlaosztályon belül

elkülönítetten kell kimutatni az aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékének változását.

A 8. számlaosztály tartalma differenciált annak függvényében, hogy a vállalkozó összköltség, illetve forgalmi költség
eljárással állítja össze az eredménykimutatást.

A 9. számlaosztályban kell kimutatni az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek

bevételeit.
A hozamok meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy összköltség eljárással készített eredménykimutatás
esetén az üzemi hozamok között vesszük számba az aktivált saját teljesítmények értékét is. Ez a saját termelésű
készletek állományváltozásából, valamint a saját előállítású eszközök aktivált értékéből tevődik össze.

A 6-7. számlaosztály használható a vezetői információk biztosítására. E két számlaosztály használata nem kötelező.
A 6-7. számlaosztályok szabad használata lehetővé teszi a vállalkozáson belüli egységek elszámoltatását, a
költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítását.

A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek az adott üzleti év
adózott eredményét, a mérlegfordulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják.
A 0. számlaosztályban a mérlegen kívüli tételeket is ki kell mutatni.

Ilyenek: a függő kötelezettségek és a biztos kötelezettségek

A számlarend készítési kötelezettség

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet
köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul
biztosítja.

A számlarendnek tartalmaznia kell

 Minden alkalmazásra kijelölt számla számlajelét és megnevezését (Számlatükör)

 A számla tartalmát, ha az a megnevezésből egyértelműen nem következik
 A számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit
 A számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát
 A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát
 A számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet

A gazdálkodó számlarendje lényegében két részből áll:

30
 1. A számlatükör, amely az egységes számlakeret alapján tartalmazza a főkönyvi számlákat

2. A szöveges számlarend, amely az egyes számlákhoz kapcsolódó tartalmi kérdéseket, magyarázatokat,

valamint a főkönyvi számla és analitikus nyilvántartás kapcsolatát, egyeztetését mutatja be. A szöveges
számlarendben részletesen szabályozni kell az elszámolásokat alátámasztó bizonylati rendet is.

Számlarend készítési kötelezettség:

A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a

gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A számlarend kialakításánál gondoskodni kell annak
világosságáról és a következetesség elvének betartásáról.

Az újonnan alakuló- kettős könyvvitelt vezető- gazdálkodó a számlarendet a megalakulás időpontjától számított 90
napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül
kell keresztülvezetni.

A gazdálkodónak el kell készítenie saját számlarendjét. A számlarend olyan számviteli szabályzat. Amely tartalmazza
minden alkalmazásra kijelölt számla megnevezését, a számla tartalmát, főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás
kapcsolatát, a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. Két részből áll: számlatükör, számlarend. Az
újonnan alakuló gazdálkodó köteles számlarendjét a megalakulástól számított 90 napon belül elkészíteni.

A mérleg és a könyvviteli számlák kapcsolata:

A könyvviteli számla olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedést, másik oldalán a csökkenést
jegyzik fel.

A SZÁMLA NEVE A SZÁMLA TARTALMÁT FEJEZI KI. Pl. VEVŐK számla a vevőkkel szembeni követelést
tartalmazza, az egyik oldalon a követelés növekedését, a másik oldalon a csökkenését. A SZÁMLA bal oldalát
TARTOZIK (T), jobb oldalát KÖVETEL (K) oldalnak nevezik.

A FELJEGYZÉSEK ELNEVEZÉSE: ha a számla TARTOZIK oldalára könyvelnek, akkor azt a számla

MEGTERHELÉSÉNEK (terhére írásnak) nevezik. Ha a számla KÖVETEL oldalára könyvelnek, akkor azt a számla
elismerésének (javára írásnak) nevezik.

A KÖNYVVITELI SZÁMLA TARTOZIK oldalára írt tételek együttes összegét TARTOZIK FŐÖSSZEGNEK, a
KÖVETEL oldalára írt tételek együttes összegét KÖVETEL FŐ ÖSSZEGNEK nevezik.

A könyvviteli számlákon – többek között – a vagyon (eszközök és források) állományát és annak változását rögzítik.

A vállalkozó vagyona (az eszközök és források) az alapításkor és minden üzleti év első és utolsó napján a könyvviteli
mérlegben kerül kimutatásra.

A vagyon rögzítésére, a változások folyamatos feljegyzésére szolgáló számlákat a mérlegből vezetik le, a mérleg egy-
egy sora alkot egy-egy könyvviteli számlát.

A mérlegből levezetett számlák nyitó egyenlege a mérlegben kimutatott eszközök és források értéke. Év közben az azt
növelő és csökkentő tételek kerülnek feljegyzésre.

A leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma. A leltár és a mérleg

összehasonlítása. A leltárfelvételi módszerek. A leltározási feladatok és azok
megszervezése. Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási
szabályzata.

31
A leltározás célja a vállalkozás vagyonának számbavétele.
A valódiság elvének megfelelően a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóaknak kell lenniük.
Ezért a beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, mennyiségben és értékben,
ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és kötelezettségeket.
A beszámolóban foglalt tételeknek a leltárral való alátámasztása a garancia arra, hogy a mérlegben kimutatott
eszközök és források a valóságban is léteznek.
A leltárnak lehetővé kell tenni:
- Az éves beszámoló tételeinek alátámasztását, a mérleg valódiságának biztosítását
- A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyílvántartások pontosságának, egyezőségének
ellenőrzését
- Az eltérések kimutatását, a nyílvántartások tényleges vagyoni helyzetnek megfelelő
rendezését.
- A vagyon védelmét, az anyagi felelősök elszámoltatását
- A csökkent értékű és a használaton kívüli eszközök feltárását.
Leltározási szabályzat
Egy vagy több évre szóló szabályzat, amelyet évente célszerű átnézni és az esetleges módosításokat átvezetni.
A leltározás mennyiségi felvétellel történik, ami az eszközök megszámolását jelenti. A leltár adatait egyeztetni kell a
főkönyvvel és az analitikus nyílvántartásokkal.
A leltározásban részt vevő személek feladatát és felelősségét a leltárzási szabályzat tartalmazza, amelyet a vezető hagy
jóvá.
Leltározás rendje
1. Leltározás előkészítése
Leltározási ütemterv összeállítása, utasítások kidolgozása, elvégzendő feladatok meghatározása. Az ütemtervet a
leltározás előtt 30 nappal el kell készíteni. Tartalmaznia kell a leltározás napját, leltárfelelős(ök) nevét, leltárellenőr
nevét, az esetleges hiány vagy többlet értékelésének módját.
2. Leltározás megszervezése
Fel kell mérni a leltározási feladatokat, leltározási bizottság létrehozása
3. Leltározás lebonyolítása
Befektetett eszközök
Immateriális javak - Egyeztetéssel főkönyv és analitika
Tárgyi eszközök - Mennyiségi felvétellel leltárfelvételi ív+analitika
Beruházások - Egyeztetéssel főkönyv és analitika
Befektetett pénzügyi eszközök – Egyeztetéssel főkönyv és analitika v. Letéti
igazolás+analitika
Forgóeszközök
Készletek - Mennyiségi leltárfelvétel
Saját termelésű készletek – Nyílvántartással egyeztetés
Követelések – A leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel.
Értékpapírok - Egyeztetéssel főkönyv és analitika v. Letéti igazolás+analitika
Pénzeszközök – Egyeztetés (rovancs)
Elszámolásra kerülő összegek – Egyeztetéssel
Aktív időbeli elhatárolások – Egyeztetéssel
Saját tőke – Egyeztetéssel
Céltartalék – Egyeztetéssel
Kötelezettségek – Egyeztetéssel
Passzív időbeli elhatárolások – Egyeztetéssel
4. Leltári adatok értékelés.
A leltározási szabályzatnak megfelelően.
5. Hiányok, többletek rendezése
Jegyzőkönyv készítése, a könyvelés helyesbítése a leltározással nyert adatokra.
6. Leltárzárás
Összefoglaló jelentés az elkészült munkáról.
A leltározással kapcsolatos dokumentumokat 10 évig kell megőrizni.
A mérlegtételek alátámasztása leltárral
69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához
olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon

32
 tartalmazza - a (3) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és
forrásait mennyiségben és értékben.
(2) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e
nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását
megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást
mennyiségi felvétellel, illetve - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a csak értékben kimutatott eszközöknél és
kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben
lévő értékpapírokat és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált
értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.
(3) Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó - a (2) bekezdéstől eltérően - az üzleti év
mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással
értékbeni nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A leltározással megállapított
érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét kell módosítani.

33
7. A könyvviteli zárlat célja, a havi, negyedéves és az éves zárlati feladatok.
A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. A főkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni
rendező tételek. A társasági adó alapjának megállapítása (korrigált adózás előtti eredmény,
jövedelemminimum), a társasági adó kiszámítása, az adózott eredmény elszámolása, az osztalékfizetés feltételei,
a adózott eredmény megállapítása. A kapcsolódó könyvelési feladatok.

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a
beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályokban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás
teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. A főkönyvi kivonat a könyvelés
számszaki ellenőrzését szolgálja, mivel tartalmazza az összes megnyitott számla halmozott Tartozik és Követel
forgalmát, valamint egyenlegét, a főkönyvi kivonatban az egyező Tartozik és Követel forgalom, továbbá az egyező
Tartozik és Követel egyenleg a könyvelés számszaki helyességét igazolja.

A könyvviteli zárlat egy- egy időszak végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett
 kiegészítő
 helyesbítő
 egyeztető
 összesítő

könyvelési munkák és a számlák technikai zárása. A tárgyidőszak könyvviteli elszámolását befejezik, s a könyvviteli
adatokat a beszámoltatásra előkészítik.

A könyvviteli zárlat célja

Első fázis: egyrészt a beszámolási időszak gazdasági eseményeinek teljessé tétele

Második fázis: másrészt a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megismert, a beszámolási
időszakkal kapcsolatos gazdasági események könyvelése (ilyenkor korrekciós tételeket kell könyvelni)

A Számviteli törvényt a kettős könyvvezetést végzők körében a zárlati munkálatok elvégzését kötelezően csak egy
alkalommal írja elő, a beszámoló elkészítését megelőzően. A gazdálkodó döntheti el, hogy havonta, negyedévente
vagy csak év végén végzi el a zárlati feladatokat. Egy-egy időszak végén meglévő, naprakészre hozott adatok alapján
kell a könyvviteli zárlatot végrehajtani.

A könyvviteli zárlat során időszakonként meg kell győződni a folyamatos könyvelés helyességéről
A zárlati munkák alapvető célja a főkönyvi könyvelés adatai helyességének ellenőrzése és az adatok megfelelő
rendszerezése, összesítése.

A havi zárlathoz sorolható feladatok

 állományváltozások a befektetett eszközökben,  az adott előlegek elszámolása

vásárolt késztermékekben, saját termelésű  az Áfa-val kapcsolatos elszámolások
készletekben és az értékpapírokban  a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások
 az amortizációs politika szerint a terv szerinti  a tagokkal kapcsolatos elszámolások
Écs elszámolása  a személyi jellegű ráfordításokkal összefüggő
 az áruszállításoz, szolgáltatásnyújtáshoz elszámolások
kapcsolódó követelések nyilvántartásba vétele,  pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások
elszámolása  bevallásokkal kapcsolatos elszámolások
 az áruszállításhoz, szolgáltatás
igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségek
nyilvántartásba vétele, elszámolása
A negyedéves zárlathoz kapcsolódó feladatok
 havi zárlati feladatok végrehajtása
 tárgyi eszközök és készletek között szükségessé vált átsorolások elszámolása
 az amortizációs politika szerint a terv szerinti Écs elszámolása, ha az nem havi gyakorisággal történik
 szükség szerint a terven felüli Écs összegének elszámolása

34
  a negyedév folyamán végrehajtott leltározáshoz kapcsolódó elszámolások
 a vásárolt készletekhez kapcsolódóan a beérkezett, de nem számlázott szállítások elszámolása
 a saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások, az előállítási költség meghatározása
 különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások

Éves zárlathoz kapcsolódó feladatok

 a havi és negyedéves zárlati feladatok végrehajtása
 a fordulónapi leltározáshoz kapcsolódó elszámolások
 a készlet- és a költségszámlák korrigálása, ha a vállalkozó nem folyamatosan vezeti a készletszámlákat
 a készletérték különbözetek elszámolása, felosztása
 a befejezetlen termelés, a félkész termékek év végi állományának megállapítása és elszámolása
 a saját termelésű készletek utókalkulációinak elkészítése, a szükséges helyesbítések végrehajtása
 az időbeli elhatárolások elszámolása
 az eszközök és a kötelezettségek minősítése a lekötési idő, a lejárat alapján és a szükséges átsorolások
elvégzése
 a behajthatatlan követelések elszámolása
 a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetése
 a költségszámlák zárása (átvezetés a 8-as számlára, közben használjuk az 59-es számlát; összköltséges esetén
58 kivétel)
 eredményszámlák zárása, átvezetése az évi eredményszámlára (a 8-asok, 9-esek és az 58-as átvezetése 493-ra)
 az eszköz- és forrásszámlák zárása stb.

A könyvviteli zárlat gazdasági eseményei:

Bevétel számlák zárása T. 9. Bevétel számlák K. 494

AST zárása T. 5. AST K. 494
Költségszámlák zárása T. 494 K. 5 (8)
Ráfordítás számlák zárása T. 494 K. 8
Tárgyévet terhelő TA T. 891 K. 46
elszámolása
Eredménytartalék igénybe T. 413 K. 494
vétele osztalékra
Osztalék elszámolása T. 494 K. 454
MSZE (nyereség) T. 494 K. 419
Következő év (Nyitás) T. 419 T. 413

494: Adózott eredmény elszámolása 419: adózott eredmény

891: Társasági adó 413: Eredménytartalék
46: Költségvetési befizetési kötelezettség
Üzleti év fogalma:

Az-az időtartam, amelyről a beszámolót el kell készíteni. Az üzleti év időtartama (néhány kivételtől eltekintve)
megegyezik a naptári évvel, de bizonyos esetekben eltérhet:

o A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél

o A külföldi anyavállalat konszolidálásába bevont leányvállalatnál

A mérlegkészítés időpontja

A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont,
amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el
kell végezni.

A mérlegkészítés időpontját a vállalkozás határozza meg, - a saját működésében szerepet játszó tényezők, szempontok
figyelembevételével, - és a számviteli politikájában rögzíti. A mérlegkészítés időpontja tehát egy kiemelt határnap

35
abban a tekintetben, hogy eddig az időpontig veszi figyelembe a vállalkozás a mérleg fordulónapja után bekövetkezett
- de még a tárgyévet érintő - gazdasági események, kapott információk hatásait a beszámolóban.

Kötelező előírás a beszámoló letétbe helyezésére, illetve közzétételére van, éspedig az adott üzleti év
mérlegfordulónapjától számított 150 nap.

Fordulónap: az üzleti év utolsó napja, a fentiek alapján általában december 31.

Letétbehelyezés időpontja: az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belüli időpont, amikor is a cégbíróságon
a beszámolót letétbe kell helyezni. (május 31.).

Mérlegkészítés időpontja: az a nap, amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják. A fordulónap és a

letétbehelyezés napja közötti időszakban a vállalkozó döntésétől függő nap.

A főkönyvi számlák nyitása

Mérleg számlák megnyitása

Eszközszámlák megnyitása: T. 1- 3. Eszköz számlák (nyitó egyenleg) K. 491 Nyitómérleg számla (az eszközök
nyitóértéke)
Forrás számlák megnyitása: T. 491 Nyitómérleg számla (a források nyitóértéke) K. 4. Forrás számlák (nyitó
egyenleg)

A főkönyvi számlák zárása

Mérleg számlák zárása

Eszközszámlák zárása: T. 492 Zárómérleg számla (az eszközök záró értéke) K. 1- 3. Eszköz számlák
(záró egyenleg)
Forrás számlák zárása: T. 4. Forrás számlák (záró egyenleg) K. 492. Zárómérleg számla (a források záró
értéke)

A 492. számla egyenlegének meg kell egyeznie a 419. számla egyenlegével.

Nyereség 419/492
Veszteség 492/419

Eredményszámlák zárása

Költségszámlák zárása (8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások):

T. 493 Adózott eredmény elszámolásaK. 8

Eredményszámlák zárása (9. Értékesítés árbevétele és bevételek)

T. 9 K. 493 Adózott eredmény elszámolása

A 493. számla egyenlegét átvezetjük a 419. adózott eredmény számlára

ha veszteség van 419/493
ha nyereség 493/419

Január 1-i nyitás utáni rendező tételek

csak az eszköz és forrás számlákat nyitjuk meg.

36
8. A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai
(Befektetett eszközök, forgóeszközök, követelések, pénzeszközök, kötelezettségek). Az értékcsökkenési leírás és
az értékvesztés. Visszaírás. Az értékhelyesbítés. A bekerülési érték. + Az immateriális javak helye a
mérlegben. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események, és azok elszámolása, a
bekerülési értékbe tartozó tételek. Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének
megállapítása és elszámolása. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. Az immateriális
javak értékhelyesbítése Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati
alátámasztása. Immateriális javak a kiegészítő mellékletben.

A mérlegben a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket nem szabad a beszerzési, illetve az előállítási költségüknél
magasabb értéken kimutatni, azokat az elszámolt értékcsökkenés és az elszámolt értékvesztés összegével csökkentett,
a visszaírt terven felüli értékcsökkenés és a visszaírt értékvesztés összegével növelt beszerzési, illetve előállítási
költségen kell szerepeltetni, kivéve a piaci áron értékelhető befektetett eszközöket.

Értékcsökkenés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai elhasználódásának és erkölcsi avulásának

pénzben kifejezett értéke.
Értékcsökkenési leírás: Az értékcsökkenés költségként elszámolt összege.
Értékcsökkenés elszámolása: Az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható
maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési vagy előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani,
amelyekben az eszközöket előreláthatóan használni fogják.

Terven felüli értékcsökkenés: Ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen
magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke.
A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz a használhatóságának megfelelő, a
mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. (Max a piaci értékig lehet elszámolni a
terven felüli ÉCS-t)

Befektetett eszközök értékhelyesbítése

Akkor alkalmazhatjuk, ha a piaci érték tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték.
 Értékhelyesbítés: Piaci érték- könyv szerinti érték.
 Nettó érték: Beszerzési érték- terv szerinti értékcsökkenés- terven felüli értékcsökkenés + terven felüli
értékcsökkenés visszaírása
 Nettó érték: Beszerzési érték- értékvesztés + értékvesztés visszaírása

Értékhelyesbítés módszere alkalmazható:

 Immateriális javak:
o Vagyoni értékű jogok
o Szellemi termékek
 Tárgyi eszközök közül:
o Ingatlanok
o Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
o Műszaki berendezések
o Egyé berendezések
o Tenyészállatok
 A befektetett pénzügyi eszközök közül a tulajdoni részesedést jelentő értékpapírok esetében.

Az értékhelyesbítés választható, a gazdálkodó maga dönt, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. Az értékhelyesbítésnek nincs
hatása az eredményre, csak az eszköz értékét egészíti ki (nem könyvelünk eredmény vagy ráfordítás számlára).
Az értékhelyesbítés számításánál a dec. 31-ei piaci értéket hasonlítjuk össze a könyv szerinti értékkel.

Értékvesztés: Ha a mérlegkészítés időpontjában a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci
érték. Az értékvesztés a kettő közötti különbözet összege.

37
Értékvesztés visszaírás: Ha a következő években a mérlegkészítéskor a piaci érték tartósan és jelentősen magasabb,
mint a könyv szerinti érték, akkor a kettő közötti különbség összege a visszaírt összeg. A visszaírás után a könyv
szerinti érték nem lehet több az eredeti bekerülési értéknél.

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékelése

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök mérlegbe állítható értéke az elszámolt terv szerinti és terven felüli
értékcsökkenéssel csökkentett, a visszaírt terven felüli értékcsökkenéssel növelt bekerülési érték (könyv szerinti
érték).

A befektetések értékelése
A tulajdoni részesedést jelentő befektetést alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, illetve annak módosításában
meghatározott értéken, vásárlás esetén bekerülési értéken (vételáron), cégvásárlás esetén az üzleti vagy cégértékkel
növelt vételáron kell mindaddig értékelni, amíg értékvesztést nem kell elszámolni. Amennyiben a mérlegkészítéskori
piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban
elszámolt értékvesztést, visszaírással csökkenteni kell.

Értékpapírok értékelése
A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírt a vételár részét képző kamattal csökkentett vételáron kell
kimutatni, amíg értékvesztést nem kell elszámolni. Amennyiben a mérlegkészítéskori piaci érték jelentősen és tartósan
magasabb, mint az értékpapír könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést, visszaírással
csökkenteni kell.
Csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO
módszer szerint meghatározott beszerzési ár (vételár) minősül vételárnak.

A készletek értékelése
A vásárolt készleteket bekerülési értéken (tényleges beszerzési áron, átlagos (súlyozott) beszerzési áron, vagy a FIFO
módszer szerint meghatározott beszerzési áron)
A saját termelésű készleteket előállítási költségen (tényleges előállítási költségen, utókalkuláció szerinti közvetlen
önköltségen, vagy norma szerinti közvetlen önköltségen, illetve FIFO módszer szerint meghatározott előállítási
költségen) kell értékelni, amíg értékvesztést nem kell elszámolni. Amennyiben a mérlegkészítéskori piaci érték
jelentősen és tartósan magasabb, mint a készlet könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt
értékvesztést, visszaírással csökkenteni kell.
A számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény előírja, hogy a számviteli politika keretében el kell
készíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot (a saját előállítású termékek, a végzett
szolgáltatások esetében) mindazon vállalkozásnak, amelynek az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített
szolgáltatások értékével csökkentett
 értékesítési nettó árbevétele eléri az 1 milliárd Ft-ot, vagy a
 költségnemek szerinti költségeinek együttes értéke 500 millió Ft feletti.
Ez esetben nem alkalmazható a norma szerinti önköltségen történő értékelés.

A követelések értékelése
A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az
értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A mérlegben behajthatatlan követelést
nem lehet kimutatni.

A pénzeszközök értékelése
A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet és a devizaszámlán lévő devizát a bekerülés napjára vonatkozó,
illetve a mérlegfordulónapon érvényes alábbi árfolyamok egyikén kell értékelni, egyezően minden külföldi
pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség értékelésével:
 A választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagán
 Az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon
 A megbízható és a valós összkép követelmény érdekében a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga
helyett vagy csak devizaeladási, vagy csak devizavételi árfolyamon.

A kötelezettségek értékelés
Elismeréskor:
A forintban teljesítendő kötelezettséget:
38
  az elfogadott, elismert, visszafizetendő, számlázott összegben
A számla alapján devizában, valutában teljesítendő kötelezettséget:
 az elismert, számlázott devizának a szerződés szerinti teljesítés napjára illetve a mérlegfordulónapra
vonatkozó (a számviteli politikában rögzített) devizaárfolyamon átszámolt forint összegben kell a mérlegben
kimutatni.
Barter ügylet esetén:
Az első ügylet teljesítésének napján érvényes (a számviteli politikában rögzített) devizaárfolyamon átszámolt forint
összegben. Az üzleti év végén ez a kötelezettség nem értékelhető át.

Mérlegben: MÉRLEGÉRTÉK=Könyv szerinti érték (+/ -) év végi, devizaárfolyam NYERESÉG vagy VESZTESÉG

Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál.

Az immateriális javak helye a mérlegben. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események, és azok
elszámolása, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének
megállapítása és elszámolása. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. Az immateriális javak
értékhelyesbítése Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása.
Immateriális javak a kiegészítő mellékletben.

Immateriális javak fogalma: Immateriális jószágként azokat a nem anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek
tartósan, legalább egy éven túlszolgálják a vállalkozási tevékenységet. Az immateriális javak között kimutatható az
alapítás, átszervezés és kísérleti fejlesztés aktivált értéke.

Helyük a mérlegben: Az Eszköz oldalon a Befektetett eszközök I. csoportja.(Az A/I. sorban)

Csoportjai:

I/1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke: A vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával,
átszervezésével kapcsolatos költség. Ide tartozik a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység
költsége is.
Az alapítás-átszervezés mérlegértéke lekötött tartaléknak minősül, így osztalékfizetési korlátot jelent.

I/2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: A jövőben hasznosítható, árbevételben megtérülő kísérleti fejlesztés eredménye
érdekében felmerült költség, amely aktiválható termékben nem vehető számításba, mert a létrehozott termék a piaci
árat meghaladja. Az alap és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános
költségei nem aktiválhatók

I/3. Vagyoni értékű jogok: Önmagukban is forgalomképes jogok. Itt azok a vagyoni értékű jogok mutathatók ki,
amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé (Bérleti jog, használati jog,
koncessziós jog, játékjog, márkanév, licenc)

I/4. Szellemi termékek: Olyan nem anyagi javak, melyek alkalmazásával hasznosítható anyagi vagy/és nem anyagi
javak állíthatók elő. (találmány; iparvédelemben részesülő szabadalom, ipari minta; szerzői jogvédelemben részesülő
szoftver termékek, egyéb szellemi alkotás; gyártási eljárás, védjegy)

I/5. Üzleti vagy cégérték:

Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni:
 Cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét.
 Átalakulás esetén az ilyen címen meghatározott értéket.
A pozitív üzleti vagy cégértéket az immateriális javak között, a negatív üzleti vagy cégértéket a halasztott bevételek
között kell kimutatni.

Üzleti vagy cégérték kiszámítása:

 CÉGVÁSÁRLÁS esetén - amikor az eszközöket és a kötelezettségeket tételesen állományba veszik – akkor,

ha

39
 o A fizetett ellenérték nagyobb, mint az egyes eszközök piaci értéke mínusz átvállalt kötelezettség a
különbözet: pozitív üzleti vagy cégérték
o Ha a fizetett ellenérték a kisebb, akkor a különbözet: negatív üzleti vagy cégérték

 CÉGVÁSÁRLÁS esetén – amikor a vásárlással közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez (A szavazatok
több mint 75%-át birtokolja), és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik – akkor,
o Ha a fizetett ellenérték nagyobb, mint a megvásárolt részvények piaci értéke a különbözet: pozitív üzleti
vagy cégérték

o Ha a fizetett ellenérték a kisebb, akkor a különbözet: negatív üzleti vagy cégérték

 CÉGVÁSÁRLÁS esetén – amikor a vásárlással közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott
társaság részvényeit a tőzsdén nem jegyzik – akkor
o Ha a fizetett ellenérték nagyobb, mint a megvásárolt befektetésre jutó saját tőke értéke a különbözet:
pozitív üzleti vagy cégérték
o Ha a fizetett ellenérték a kisebb, akkor a különbözet: negatív üzleti vagy cégérték

 ÁTALAKULÁS ESETÉN, amennyiben a számviteli törvény szerint a gazdálkodó élhet a vagyonértékelés

lehetőségével, és a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozza
meg, és
o Ha az így meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege nagyobb, mint az
egyes eszközök piaci értékének együttes összege a különbözet: pozitív üzleti vagy cégérték
o Ha a társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege a kisebb, akkor a különbözet: negatív
üzleti vagy cégérték

I/6. Immateriális javakra adott előleg:

 Az ilyen címen a szállítóknak átutalt,
 a levonható előzetesen felszámított áfá-val csökkentett összeg

I/7. Immateriális javak értékhelyesbítése:

 A vagyoni értékű jogok és a
 szellemi termékek – könyv szerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti
különbözet

Az immateriális javak értékelése:

 Aktiváláskor:
o BEKERÜLÉSI ÉRTÉK, amely lehet:
- Beszerzési érték
- Előállítási érték
- A nem beszerzésből, előállításból származó növekedés esetén beszerzési értéknek minősülő értékek.

 Mérlegkészítéskor:
+BEKERÜLÉSI ÉRTÉK
+Meglévő tárgyi eszközök bővítésével, felújításával kapcsolatos ellenérték
– Terv szerinti értékcsökkenési leírás halmozott összege
– Terven felüli értékcsökkenési leírás
+ Visszaírt terven felüli értékcsökkenés_______________________________________
= NETTÓ ÉRTÉK (AKTUALIZÁLT BEKERÜLÉSI ÉRTÉK)

Az immateriális javak bekerülési (beszerzési) értéken kerülnek állományba

Beszerzéskor Tényleges beszerzési áron

Apportként történő átvételkor A létesítő okiratban meghatározott értéken
Végleges vagyonmérlegben szereplő értékben
Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök
40
 esetében:
- jegyzett tőke leszállításakor
- felszámolás esetén átvételkor
Követelés fejében átvétel esetén
- csődeljárás során
- felszámolás esetén átvételkor
A társaság által közölt, számlázott értéken
Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
A megállapodás, szerződés szerinti értéken
Átvételkor a csődegyezség szerinti értéken
Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken

Csere útján szerzett eszköz esetén Csereszerződés szerinti értéken

Saját előállításkor Tényleges közvetlen önköltségen
Térítés nélküli átvétel esetén Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti
értéken, legfeljebb a piaci értéken
Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként Az állományba vétel időpontjában ismert piaci
fellelt eszközök esetén értéken

Immateriális javak bizonylatai

 Növekedés: Szállítótól kapott SZÁMLA, Előállítási költség kimutatás, Aktiválási jegyzőkönyv, Átadótól
kapott értesítés, Társasági szerződés, Leltári többlet elszámolás, Átsorolási jegyzőkönyv

 Csökkenés: Selejtezési jegyzőkönyv, Vevőnek kiállított számla, Társasági szerződés, Átvételi elismervény,
Leltárhiány elszámolás, Megsemmisülésről felvett jegyzőkönyv, Átsorolási jegyzőkönyv

Immateriális javak állományváltozása

 Növekedés: Beruházás, beszerzés, Térítés nélküli átvétel, Átvétel vagyoni hozzájárulásként, Követelés fejében
történő átvétel, Többlet, Átsorolásból

 Csökkenés: Selejtezés, Értékesítés, Átadás vagyoni hozzájárulásként, Megsemmisülés, Térítés nélküli átadás,
Hiány, Kötelezettségek teljesítésére történő átadás, Átsorolás miatt

 Csak az értéket érintő változások: Felújítás, átalakítás, Értékcsökkenési leírás, Terven felüli értékcsökkenés
visszaírása, Értékhelyesbítés

Immateriális javak nyilvántartása

 A nagy értékű immateriális javakról EGYEDI
 Kis értékű immateriális javakról CSOPORTOS NYILVÁNTARTÁST vezetnek
 Az analitikus nyilvántartás feladata
o Az állomány- és értékváltozás rögzítése
o Adatszolgáltatás az értékcsökkenés elszámolásához
o Az azonosításhoz szükséges adatok biztosítása
o Adatok szolgáltatása a leltár összeállításához
Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása és elszámolás
 Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak,
tárgyi eszközök után kell elszámolni addig,
o Amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják, vagy
o Amíg a nettó érték nem érte el a nullát, vagy a tervezett maradványértéket
 Az üzleti vagy cégértéket 5 év, vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni,
o A megállapított leírási időszak nem változtatható
o Ha a leírási idő több mint 5 év, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell
 A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás- átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő
alatt lehet leírni.
 A 100e Ft egyedi bekerülési érték alatti
o Vagyoni értékű jogok,
o Szellemi termékek bekerülési értéke használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben
elszámolható

Az immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

41
  Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha
o Az immateriális jószág, könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke,
o A szellemi termék értéke tartósan lecsökken, mert
- A vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy
- Megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésnek megfelelően nem
használható, illetve használhatatlan
- A vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem
érvényesülhet
- A befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy megszüntetik,
illetve eredménytelen lesz.
 Olyan mértékű terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, hogy az immateriális jószág használhatóságának
megfelelő, a mérlegkészítéskori piaci értéken szerepeljen a mérlegben.
 Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem
használható, illetve használhatatlan, megsemmisült, vagy hiányzik, akkor azokat a terven felüli
értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni a főkönyvi számlákról.
 Ha a terven felüli értékcsökkenést előidéző okok megszüntek, vagy csökkentek, akkor az elszámolt terven
felüli értékcsökkenés összegét részben, vagy teljes egészében vissza lehet írni.

Immateriális javak a kiegészítő mellékletben

 2. SPECIFIKUS RÉSZ
o 2.1.Mérleghez kapcsolódó kiegészítések
- Immateriális javak
 Nyitó bruttó értéke és annak változása
 Halmozott értékcsökkenése és annak változása
- Értékhelyesbítés és változása
- Tárgyévi értékcsökkenési leírás és visszaírás részletezése
- Az értékvesztés és annak visszaírása
- A negatív üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírásának indoklása
o Tájékoztató rész: A kutatás, kísérleti fejlesztés aktivált költségei

Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események és azok elszámolása

1. Immateriális javak beszerzése

T 11 – K 38/ 454 Beszerzési érték
T 11 – K 454/38 Vissza nem igényelhető áfa
T 11 – K 479 Hatósági díj
T 466 – K 38/454 Visszaigényelhető áfa

2. Immateriális javak terv szerinti, egyösszegű, valamint terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
T 57 – K 119-159 Terv szerinti és egyösszegű értékcsökkenés
T 86 – K 118-158 Terven felüli értékcsökkenés
T 118-158 – K 96 Terven felüli értékcsökkenés visszaírt összege

3. Nulláig leírt immateriális javak kivezetése

T 119 – K 111-115 Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése (Y)
T 118 – K 111-115 Terven felüli értékcsökkenés kivezetése (Z)

A 111 – 115. számlaosztály egyenlege X, ebből következik, hogy Y+Z= X

4. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak elszámolása

T 119 – K 111-115 Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése (Y)
T 118 – K 111-115 Terven felüli értékcsökkenés kivezetése (Z)
T 8693 – K 111-115 Könyv szerinti érték X - (Y+Z)

A 111-115 számlaosztály egyenlege X, ebből következik, hogy X>(Y+Z)

42
5. Immateriális javak közvetlen értékesítésének elszámolása
T 861 – K 111-115 Bruttó érték
T 119 – K 861 Terv szerinti értékcsökkenés
T 118 – K 861 Terven felüli értékcsökkenés
T 417 – K 117 Értékhelyesbítés megszüntetése
T 31 – K 961 Eladási ár
T 31 – K 467 Áfa

6. Immateriális javak átsorolásának majd értékesítésének elszámolása

T 267 – K 111-115 Bruttó érték
T 119 – K267 Terv szerinti értékcsökkenés
T 118 – K 267 Terven felüli értékcsökkenés
T 814 /812/832 (ELÁBÉ) – K 267 Könyv szerinti érték
T 31 – K 91-94 Eladási ár
T 31 – K 467 Áfa

7. Társaságba bevitt immateriális javak elszámolása

T 861 – K 111-115 Bruttó érték
T 119 – K 861 Terv szerinti értékcsökkenés
T 118 – K 861 Terven felüli értékcsökkenés
T 171-172 – K 961 Létesítő okiratban elfogadott érték
T 368 – K 467 Fizetendő áfa megtérítési igénnyel

8. Nem pénzbeni vagyoni betét elszámolása

T 16 – K 332 Átadás
T111-115 – K 16 Aktiválás
T 111-115 – K 411 Létesítő okiratban elfogadott érték
T 466 – K 479 Visszaigényelt áfa megtérítési kötelezettséggel
T 332 (jegyzett, de be nem fizetett tőke) – K 411 Bejegyzés

9. Térítés nélkül átvett immateriális javak elszámolása

T 111-115 – K 9691 Átadónál nyilvántartott vagy piaci érték
T 57 – K 119 Elszámolt értékcsökkenés (X)
T 9691 – K 4833 Elhatárolás
T 4833 – K 9691 Feloldás (X)
T 466 – K 479 Visszaigényelt áfa megtérítési kötelezettséggel

10. Térítés nélkül átadott immateriális javak elszámolása

T 8691 – K 111-115 Bruttó érték
T 119 – K 8691 Terv szerinti értékcsökkenés
T 118 – K 8691 Terven felüli értékcsökkenés
T 368 – K 467 Fizetendő áfa megtérítési igénnyel

12. Immateriális javak értékhelyesbítése

T 117 – K 417 Értékhelyesbítés elszámolása
T 417 – K 117 Az értékhelyesbítés összegének kivezetése, csökkentése

11. Üzleti vagy cégérték

T 454 – K 384 Pozitív ÜVCÉ
T115 – K 454

T454 – K384
T454 – K96
T96 – K48

43
9 A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a
mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének
megállapítása, az amortizáció számításának módszerei. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. A
tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi eszközök értékelése a mérlegben.

Tárgyi eszközök fogalma: Olyan tárgyiasult (dologi) eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül
vagy közvetetten, tartósan szolgálják. (Függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem.) Használatuk
során alakjukat nem változtatják, rendeltetésük többnyire állandó.

azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett

- anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés,
gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok),
- tenyészállatok,
amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen
- eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek és
- a beruházások, valamint
- a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

Helye a mérlegben: Eszköz oldal, A. Befektetett eszközök főcsoport, II. alcsoportja

Csoportosítása:

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
3. Egyéb berendezése, felszerelések, járművek
4. Tenyészállatok
5. Beruházások, felújítások
6. Beruházásokra adott előlegek
7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Ingatlanok mérlegtétel fogalma:

Itt kell kimutatni a rendeltetésszerű használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel
tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az
épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok
saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon
végzett és aktivált beruházást, felújítást is.

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok fogalma:

Különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű
használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás,
villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog,
valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.
Műszaki berendezések, gépek, járművek:
A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozási tevékenységet tartósan és KÖZVETLENÜL
szolgáló eszközök.
 Erőgépek, erőművi berendezések
 Egyéb gépek és berendezések, műszerek, szerszámok
 Szállító eszközök, hírközlő berendezések
 Számítástechnikai eszközök
 Járművek
 Az itt felsorolt bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.

Egyéb berendezések, felszerelések:

44
A rendeltetésszerűen használatba vett és üzembe helyezett, a vállalkozási tevékenységet tartósan, DE CSAK
KÖZVETVE szolgáló eszközök.
 Gépek
 Járművek
 Berendezések
 Irodai, igazgatási felszerelések
 Az itt felsorolt bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.

Tenyészállatok:
Azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során
 leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek és
 ezen termékek értékesítése vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítása biztosítja
a tartási költségek megtérülését,
 függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

Beruházások, felújítások:
Itt kerül kimutatásra:
 Az üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök bekerülési értéke
 továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett felújítások még nem aktivált bekerülési értéke

Beruházásokra adott előlegek:

Itt kell kimutatni a beruházási szállítóknak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az inatlanokhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) – a LEVONHATÓ
ELŐZETESEN FELSZÁÍTOTT ÁFÁ-T NEM TARTALMAZÓ – összeget.

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

csak az Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, Műszaki berendezések, gépek, járművek, Egyéb
berendezések, felszerelések, járművek, Tenyészállatok – könyv szerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyv
szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti
különbözet mutatható ki.

A számviteli értékelés főbb szabályai

Értékelés: az a tevékenység, mely keretében az egyes vagyon-, és tőkeelemek értékét kiszámítjuk, azaz az eszközök és
források mérlegértékének meghatározására irányul.
Jelentősége:
- Állománybavételkor
- Mérlegbe állításkor (év végi záráskor)
- Állományból való kivezetéskor

Az értékelés lényege:
mennyiség x egységár

Egységár: adott pénzmennyiség, melyen egységnyi termék vagy szolgáltatás adásvétele megvalósul
Önköltség: egységnyi termék vagy szolgáltatás létrehozása/végzése érdekében felhasznált élő és holtmunka pénzben
kifejezett értéke
Érték: mennyiség x egységár
Összes költség: a termék/szolgáltatás mennyisége x önköltség

A tárgyi eszközök értékelése:

A tárgyi eszközöket beszerzési, illetve előállítási költségen kell a mérlegben kimutatni.

 Aktiváláskor:
o BEKERÜLÉSI ÉRTÉK, AMELY LEHET:
- Beszerzési érték
- Előállítási érték
45
 - A nem beszerzésből, előállításból származó növekedés esetén beszerzési értéknek minősülő
értékek.

 Mérlegkészítéskor: +BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

+Meglévő tárgyi eszközök bővítésével, felújításával kapcsolatos ellenérték
– Terv szerinti értékcsökkenési leírás halmozott összege
– Terven felüli értékcsökkenési leírás
+ Visszaírt terven felüli értékcsökkenés
= NETTÓ ÉRTÉK (AKTUALIZÁLT BEKERÜLÉSI ÉRTÉK)

Bekerülési (beszerzési és előállítási) érték

Az eszközök bekerülési értéke AZ ESZKÖZÖK MEGSZERZÉSE, LÉTESÍTÉSE, ÜZEMBEHELYEZÉSE
érdekében, üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható
tételek együttes összege.

 Beszerzési érték

o A különböző módosító tételekkel növelt és csökkentett vételár

o Beszerzési értéknek minősül a nem pénzbeni vagyoni hozzájárulásként átvett eszközök létesítő okiratban
meghatározott értéke
o Üzleti vagy cégérték bekerülési értéke a kiszámított különbözeti összeg
o Gazdasági társaságnál lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke – üzleti vagy
cégérték kimutatása esetén – a pozitív üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy
cégértékkel növelt vételár
o Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke az alapításkor
befizetett pénz és átadott eszköz elismert értéke.
o Gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt társaságban lévő részesedés helyett az új társaságban
kapott részesedés bekerülési értéke a megszűnt részesedésre jutó vagyon adózott saját tőke összege.
o A követelés fejében átvett eszköz beszerzési értéke, a megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási
javaslat szerinti értéke.
o Csere útján beszerzett eszköz beszerzési értéke a cserébe adott eszköz eladási ára.
o A térítés nélkül átvett eszköz beszerzési értéke az átadónál kimutatott érték, de legfeljebb a piaci érték.
o Ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, a többletként fellelt eszköz beszerzési értéke a piaci érték.
o Pénzügyi lízing keretében átadott, részletfizetéssel értékesített, később visszavett – a vevő által használt –
eszköz bekerülési értékének a piaci értéket, legfeljebb az eredeti eladási árat kell figyelembe venni.

 Előállítási érték

o Az eszköz előállítási értékét képezik azok a költségek, amelyek

- Az eszköz (termék) előállítása, üzembehelyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása,
átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek.
- Az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak
- Az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
- Együttesen: KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG

o Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás előállítási értékét azok a költségek képezik, amelyek
- A szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek
- A szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak
- A szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.

o A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított illetve, felhasznált saját előállítású termék forgalmi értéke
után fizetendő
- Adó
- Járulék
- Termékdíj összege is a termék

46
 - Bekerülési (beszerzési) értékének (előállítási költségének) részét képezi

o Az előállítási költség között kell elszámolni

- Az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz
- A beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott)
 Vásárolt anyag beszerzési értékét, a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás
közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges bekerüléskor a
szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.

A beszerzési érték összetevői (pár)

 Vételár
 Felár
 Árengedmény (-)
 Szállítási és rakodási
 Alapozási
 Szerelési
 Üzembehelyezési
 Közvetítői díj
 A beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó, jövedéki adó)
 Vámköltségek (vám, vámpótlék, vámkezelési díj)
 Fizetendő illeték (pl. vagyonszerzési)
 Az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa (nem része az áfa törvény szerinti ellenérték arányéban
megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada)
 Hatósági igazgatási, szolgáltatási díj
 Környezetvédelmi termékdíj
 Szakértői díj
 A vásárolt vételi opció díja
 Az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódó igénybevett hitel, kölcsön
o Bankgarancia díja
o Kezelési költsége
o Folyósítási jutaléka
o Rendelkezésre tartási jutaléka
o A szerződés közjegyzői hitelesítésének díja
o Az üzembehelyezésig felmerült kamat
 Az üzembehelyezésig felmerült biztosítási díj
 A beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz kapcsolódó devizahitelnek az üzmebehelyezésig terjedő
időszakra elszámolt árfolyamvesztesége
 A beruházás tervezés, előkészítés, lebonyolítás, új technológia elsajátítás díja
 A tárgyi eszközök biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok,
tartalékalkatrészek beszerzési árban érvényesített értéke

A beszerzési értéket növeli

 Építési telek értékét növeli – egyidejű beszerzés esetén – a telken lévő bontásra kerülő épület, építmény
beszerzési, bontási költsége az üres telek piaci értékének megfelelő összegig. Az ezt meghaladó költségeket a
megvalósuló beruházás bekerülési étékeként kell figyelembe venni.
 Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontási költségeit az adott beruházás
bekerülési értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési értéke.
 Ingatlan beszerzés esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámít, a korábban bérleti jog
megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott, még le nem írt összeg.

A beszerzési értéket csökkenti

 A beruházás bekerülési értékét csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített,
teljesített szolgáltatás
47
 o Előállítási költsége, ennek hiányában
o Piaci értéke vagy
o Várható eladási ára
 A bekerülési értékben elszámolt kamat összegét csökkenti
o A beruházásra adott előleg
o A beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak elszámolásáig, felhasználásig kapott kamat
összege.

Értéket növelő bekerülési értékként kell elszámolni

 A meglévő tárgyi eszköz

o Bővítésével,
o Rendeletetésének megváltoztatásával,
o Átalakításával
o Élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá
o Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló
felújítási munka ellenértékét, közvetlen költségét.

 Az eszközök használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő

bérmunkadíjat

A bekerülési érték részét képező tételek elszámolása

Az egyes tételeket
 Felmerüléskor
 A gazdasági esemény megtörténtekor,
 Legkésőbb az üzembehelyezéskor kell számításba venni a számlázott, kivetett összegben

Ha a számla, a megfelelő bizonylat stb.

 Az üzembehelyezésig
 A raktárba történő beszállításig nem érkezett meg, akkor az adott eszközértékét a rendelkezésre álló
dokumentumok
o Szerződés
o Piaci információ
o Jogszabályi előírás alapján kell meghatározni
 Az így meghatározott érték és a tényleges számlázott összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket akkor
kell módosítani, ha a különbség összege az adott erszköz értékét jelentősen módosítja.

Az amortizácó számításának módszerei

Értékcsökkenés:
 A tárgyi eszközök műszaki, technikai és erkölcsi avulása, kopása
 Az immateriális javak használati idejének csökkenése, erkölcsi avulása
 Az értékcsökkenés a használatba vétel és a kiselejtezés közötti időszakban következik be.

Értékcsökkenési leírás: az értékcsökkenés költségként elszámolt összege

Amortizáció: az értékcsökkenési leírás összegének az előállított termék (szolgáltatás) értékében való megtérülését
jelenti.

Az értékcsökkenés elszámolása

48
Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett,
bekerülési értékét – néhány kivételtől eltekintve - azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket
előreláthatóan használni fogják.
Kivétel:
 Az üzleti vagy cégértéket 5 év, vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni,
 A megállapított leírási időszak nem változtatható
 Ha a leírási idő több mint 5 év, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell
 A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás- átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő
alatt lehet leírni.
 A 100e Ft EGYEDI bekerülési érték alatti Vagyoni értékű jogok, Tárgyi eszközök, Szellemi termékek
bekerülési értéke HASZNÁLATBAVÉTELKOR értékcsökkenési leírásként EGY ÖSSZEGBEN elszámolható

Hasznos élettartam
Az az időszak amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó Időarányosan vagy Teljesítményarányosan az
eredmény terhére elszámolja.

Hasznos élettartam meghatározása

Hasznos élettartam az az időszak amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó
 A várható fizikai elhasználódás
 Erkölcsi avulás
 Az eszköz használatával kapcsolódó jogok és
 Egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja.

Hasznos élettartam az a Megtermelhető darabszám, Elvégezhető teljesítmény, vagy Egyéb egységszám

figyelembevételével meghatározott időszak, amely alatt a gazdálkodó a tervezett teljesítményt várhatóan teljesíteni
tudja az eszköz felhasználásával.

Maradványérték

A rendeltetésszerű használatbavétel, üzembe helyezés időpontjában, - a rendelkezésre álló információk alapján, a

hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke
Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.

Az értékcsökkenési leírás lehetőségei

Az értékcsökkenési leírás lehetőségei

Egyösszegű Terv szerinti Terven felüli

Időarányos Teljesítményarányos

Lineáris Progresszív Degresszív

Szorzószámok módszere Évek száma összege módszere Abszolút összeg alapján

49
Lineáris leírás: jellemzője, hogy az egymást követő években azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra

Degresszív leírás: az egymást követő években csökkenő összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra

Progresszív leírás: az egymást követő években növekvő összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra

Teljesítményarányos leírás: az elhasználódás éveire évenként a teljesítmény alapján kerül meghatározásra az

értékcsökkenés. Meg kell állapítani a teljesítményt természetes mértékegységben:
 teljesítményegységre jutó értékcsökkenés összegét kell meghatározni,
 évenkénti összeg megállapítása: (éves teljesítmény * egységre jutó écs)

Szorzószámok módszere: A szorzószámokat a vállalkozás maga határozza meg A szorzószámok az idő

előrehaladásával, csökkennek. A szorzószámok összege egyenlő a hasznos élettartam éveinek számával.

Évek száma összege módszer: A leírás alapja a bruttó érték, illetve a maradványértékkel csökkentett bruttó érték.
Leírási kulcs: évente változik, használati idő fordított számsora / az évek számának az összege
Az éves ÉCS megállapítása: Bruttó érték, illetve Korrigált bruttó érték * Leírási kulcs

Abszolút összegű leírás: a bekerülési értéket (bruttó értéket) előre meghatározott – esetleg évenként változó –
összegben állapítjuk meg. Itt nincs leírási kulcs.
Terv szerinti értékcsökkenés lineáris megtervezése

Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek

 A bekerülési értékhez (bruttó értékhez) vagy
 A nettó értékhez ( a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát,
vagy
 A bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve
 Az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét

Az egyedi eszköz
 Várható használata, ebből adódó
 Élettartam
 Fizikai elhasználódása
 Az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, A
nyilvántartásban rögzíteni; és a rendeltetésszerű használatbavételtől, üzembe helyezéstől kell alkalmazni.

Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti felosztásánál figyelembe lehet venni az adott
eszköz használatával elért bevételt terhelő
 Egyéb, az eszköz beszerzésével összefüggő, de a bekerülési értékben nem szereplő ráfordításokat (az üzembe
helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét)
 Az eszközök folyamatos használatával kapcsolatos karbantartási költségeket

A kamat ráfordítás az élettartam előrehaladtával csökken, ezért az évenként közel azonos együttes ráfordítás
biztosítása érdekében célszerű az értékcsökkenést progresszív módszerrel elszámolni
A karbantartási költségek az élettartam második felében fokozatosan nőnek, ezért célszerű az értékcsökkenést
degresszív módszerrel elszámolni.
Ha a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az évenként elszámolásra kerülő
értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be, akkor a terv
szerinti leírás megváltoztatható

A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása és elszámolás

 Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett tárgyi eszközök után
kell elszámolni addig,
o Amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják, vagy
50
 o Amíg a nettó érték nem érte el a nullát, vagy a tervezett maradványértéket

 Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés

o A földterületnél, a teleknél
o Az erdőnél
o Az üzembe nem helyezett beruházásnál
o A képzőművészeti alkotásnál
o A régészeti leletnél
o Az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a
használat során nem veszít, illetve amelynek értéke nő.

Terven felüli értékcsökkenés elszámolása

Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha

 A tárgyi eszköz (a beruházás kivételével) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci
értéke
 A tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert
o A vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált
o Megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem
használható, illetve használhatatlan
 Olyan mértékű terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, hogy a tárgyi eszköz, a beruházás
használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskori piaci értéken szerepeljen a mérlegben
 Amennyiben a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve
használhatatlan, megsemmisült, vagy hiányzik, akkor azokat a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki
kell vezetni a főkönyvi számláról.
 Ha a terven felüli értékcsökkenést előidéző okok megszűntek, vagy csökkentek, akkor az elszámolt terven
felüli értékcsökkenés összegét részben, vagy egészben vissza lehet írni.

Visszaírás: A valódiság elvének megfelelően az eszközöket a mérlegkészítés időpontjában ismert értéken kell
szerepeltetni a mérlegben, ezért a Szt. a megbízható és valós összkép érdekében az éves beszámolót készítő vállalkozó
esetében kötelezővé teszi a terven felüli écs. visszaírását. Így, ha eg eszköznél a korábbi években terven felüli écst
számoltak el, de annak okai már nem, ill. csak részen állnak fenn, akkor a terven felül és. elszámolt összegét vissza
kell írni az egyéb bevételekkel szemben. Ez a visszaírás nem lehet több, mint a korábban elszámolt terven felüli écs.
összege. ( a terv sz. és nem írható vissza!)

Értékhelyesbítés: A piaci érték és az eszköz visszaírással korrigált nettó
eszközcsoportonként elkülönítetten, értékhelyesbítésként jelenik meg
eredményre gyakorolt hatása nincs. Az értékhelyesbítéssel megegyező
kimutatni.
(piaci érték- k. sz. érték) Viszont, ha az eszközt piaci értéken mutatják
értékelni (könyvvizsgálóval hitelesíteni).
értéke közötti pozitív előjelű különbözet
a mérlegben. Az értékhelyesbítésnek
összeget az értékelési tartalékban kell
ki, akkor minden üzleti évben újra kell

Elszámolások

T 57 – K 129-159 Terv szerinti és egyösszegű értékcsökkenési leírás

T 86 – K 128-158 Terven felüli értékcsökkenés
T128-158 – K 96 Terven felüli értékcsökkenés visszaírása

A tárgyi eszközök értékhelyesbítése

T 117 – K 417 Értékhelyesbítés elszámolása
T 417 – K 117 Az értékhelyesbítés összegének kivezetése, csökkentése

51
10. A tárgyi eszközök állományának növekedése és csökkenése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági
események elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági
események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A beruházás, a felújítás, a fenntartás elkülönítése.
Tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben.

Növekedés: Csökkenés:

 Beruházás, beszerzés  Selejtezés

 Tenyésztésbe adás  Értékesítés
 Térítés nélküli átvétel  Átadás vagyoni hozzájárulásként
 Átvétel térítés nélküli hozzájárulásként
 Megsemmisülés, káresemény
 Követelés fejében történő átvétel
 Térítés nélküli átadás
 Többlet (leltári többlet)
 Átsorolásból  Hiány
 Tulajdoni hányad fejében átvétel  Kötelezettségek teljesítésére
 Saját előállítás történő átadás
 Apport  Átsorolás miatt
 Terv szerinti értékcsökkenés
 Terven felüli értékcsökkenés
Csak értéket érintő változások  Apportként történő átadás
 Felújítás, átalakítás
 Értékcsökkenési leírás
 Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
 Értékhelyesbítés

Gazdasági események

1.Beruházás, aktiválás (üzembe helyezés)

T 16 – K 38/455 Aktiválható beszerzési érték
T 16 – K 38/455 Vissza nem igényelhető áfa
T 16 – K 479 Hatósági díj
T 466 – K 479 Visszaigényelhető áfa
T 12-15 – K 16 Aktiválás

2. Saját rezsiben végzett beruházás aktiválása

T 16 – K 582 Előállítási költség
T 16 – K 467 Vissza nem igényelhető áfa
T 466 – K 467 Visszaigényelhető áfa

3. Tárgyi eszközök terv szerinti, egyösszegű, valamint terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
T 57 – K 129-159 Terv szerinti és egyösszegű értékcsökkenés
T 86 – K 128-158 Terven felüli értékcsökkenés
T 128-158 – K 96 Terven felüli értékcsökkenés visszaírása

4. Nulláig leírt tárgyi eszközök kivezetése

T 129-159 – K 121-126, 131-132, 141-144, 151-153 Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése (Y)
T128-158 – K 121-126, 131-132, 141-144, 151-153 Terven felüli értékcsökkenés kivezetése (Z)

X= Y+Z
A tárgyi eszközök számla egyenlege X

5. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett tárgyi eszközök elszámolása

T 129-159 – K 121-126, 131-132, 141-144, 151-153, 161 Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése (Y)
T128-168 – K 121-126, 131-132, 141-144, 151-153, 161 Terven felüli értékcsökkenés kivezetése (Z)
T8693 – K 121-126, 131-132, 141-144, 151-153, 161 Könyv szerinti érték X- (Y+Z)

52
 X+ (Y+Z) A tárgyi eszköz számla egyenlege X

6. Tárgyi eszközök közvetlen értékesítésének elszámolása

T 861 – K 121-126, 131-132, 141-144, 151-153, 161 Bruttó érték
T129-159 – K 861 Terv szerinti értékcsökkenés
T 128-158 – K 861 Terven felüli értékcsökkenés
T417 – K 127-157 Értékhelyesbítés megszüntetése
T 31 – K 961 Eladási ár
T 31 – K 467 Áfa

7. Tárgyi eszközök átsorolásának, majd értékesítésének elszámolása

T 267 – K 121-126, 131-132, 141-144, 151-153, 161 Bruttó érték
T 129-159 – K 267 Terv szerinti értékcsökkenés (Y)
T 128-158 – K 267 Terven felüli értékcsökkenés (Z)
T814/812/832 (ELÁBÉ) – K 267 Könyv szerinti érték X- (Y+Z)
T31 – K 91-94 Eladási ár
T 31 – K 467 Áfa

8. Társaságba bevitt tárgyi eszközök elszámolása

T 861 – K 121-126, 131-132, 141-144, 151-153, 161 Bruttó érték
T 129-159 – K 861 Terv szerinti értékcsökkenés
T 128-158 – K 861 Terven felüli értékcsökkenés
T 171-172 – K 961 Létesítő okiratban elfogadott érték
T368 – K 467 Fizetendő áfa megtérítési igénnyel

9. Nem pénzbeli vagyoni betét elszámolása

T 16 – K 332 (jegyzett, de be nem fiz. Tőke) Átadás
T 121-126, 131-132, 141-144, 151-153, 161 – K 16 Aktiválás
T 121-126, 131-132, 141-144, 151-153, 161 – K 411 Létesítő okiratban elfogadott érték
T 466 – K 479 Visszaig. áfa megtérítési köt-gel
T 332 – K 411 Bejegyzés

10. Térítés nélkül átvett tárgyi eszközök elszámolása

T 121, 131-132, 141-144, 151-153, 161 – K 9691 Átadónál nyilvántart. vagy piaci ért
T 57 – K 129-159 Elszámolt értékcsökkenés (X)
T 466 – K 479 Visszaig. áfa megtérítési köt-gel
T 9691 – K 4833 Elhatárolás
T4833 – K9691 Feloldás (X)

11. Térítés nélkül átadott tárgyi eszközök elszámolása

T 8691 – K 121-126, 131-132, 141-144, 151-153, 161 Bruttó érték
T 129-159 – K 8691 Terv szerinti értékcsökkenés
T 128-158 – K 8691 Terven felüli értékcsökkenés
T 368 – K 467 Fizetendő áfa megtérítési igénnyel

12. Pénzügyi lízing elszámolása a lízingbe vevőnél

T 16 – K 4493 Lízingbe vett eszköz
T 4493 – K 38 Lízingbe vett eszköz törlesztő részl
T 466 – K 479 Visszaigényelt áfa
T 479 – K 38 Áfa rendezése a lízingbe adóval
T 87 – K 38 Fizetett lízingdíj kamatrésze

13. Pénzügyi lízing elszámolása a lízingbe adónál

T 814/818/832 – K 261 Lízingbe adott eszk. bek. ért. kivez
T 1931 – K 91-92 Lízingbe adott eszk törlesztő rész
T 38 – K 1931 Kapott lízingdíj tőketörlesztő részl
T 368 – K 467 Fizetendő áfa

53
T 38 – K 368
T 38 – K 97
14. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
T 127-157 – K 417
T 417 – K 127-157
Bizonylatok
 Növekedés
o Szállítótól kapott SZÁMLA
o Előállítási költség kimutatás
o Aktiválási jegyzőkönyv
o Átadótól kapott értesítés
o Társasági szerződés
o Leltári többlet elszámolás
o Átsorolási jegyzőkönyv
Tárgyi eszközök könyvelésének bizonylatai
o külső számlák
o szerződések
o társasági szerződés
o leltári többlet jegyzőkönyve
o térítés nélküli átvétel bizonylata
o hagyatékozási, ajándékozási bizonylat
o szállítólevél
o üzembe helyezési jegyzőkönyv
állománynövekedése
Beszerzés
Követelés fejében átvétel (96)
Térítés nélküli átvétel (96)
Apport
Tulajdoni hányad fejében átvétel Térítés nélküli átadás (86)
(97)
Leltári többlet
Saját előállítás
Eredménykimutatással való kapcsolat
Terv szerinti értékcsökkenés
Terven felüli értékcsökkenés
Hiány, káresemény, selejtezés, értékesítés
Áfa rendezése a lízingbevevő részéről
Kapott lízingdíj kamatrésze
Értékhelyesbítés elszámolása
Értékhelyesbítés összegének
kivezetése, csökkentése
 Csökkenés
o Selejtezési jegyzőkönyv
o Vevőnek kiállított számla
o Társasági szerződés
o Átvételi elismervény
o Leltárhiány elszámolás
o Megsemmisülésről felvett
jegyzőkönyv
o Átsorolási jegyzőkönyv
Tárgyi eszközök
állománycsökkenése könyvelések alapbizonylatai
Értékesítés Külső számlák
Terv szerinti értékcsökkenés (86) Szerződések
Terven felüli értékcsökkenés Társasági szerződés
(86)
Selejtezés Leltári többlet jegyzőkönyve
Térítés nélküli átvétel bizonylata
Káresemény (86) Hagyatéki, ajándékozási
bizonylat
Hiány (86) Saját előállítás esetén
jegyzőkönyv
Apportként történő átadás (86) Szállítólevél
Kötelezettség teljesítésére átadott Üzembe helyezési jegyzőkönyv
tárgyi eszközök
Költség (értékcsökkenési leírás, 57)-
Üzemi/üzleti tevékenység eredménye (-)
Egyéb ráfordítás (86)- Üzemi/üzleti tevékenység
eredménye (-)
Egyéb ráfordítás (86)- Üzemi/üzleti tevékenység
54
 eredménye (-)
Értékvesztés Egyéb ráfordítás (86)- Üzemi/üzleti tevékenység
eredménye
Visszaírás Egyéb bevétel (96)- Üzemi/üzleti tevékenység
eredménye (+)
Apportként történő átadás Egyéb ráfordítás (86)-ÜTE (-)
Térítés nélküli átadás Egyéb ráfordítás (86)-ÜTE (-)
Követelés fejében átvétel Egyéb bevétel (96)- Üzemi/üzleti tevékenység
eredménye (+)
Részesedés fejében átvétel Egyéb bevétel (96)- Üzemi/üzleti tevékenység
eredménye (+)
Térítés nélküli átvétel Egyéb bevétel (96)- Üzemi/üzleti tevékenység
eredménye (+)

Tárgy eszközök értékhelyesbítésével kapcsolatos szabályok:

A piaci érték és az eszköz visszaírással korrigált nettó értéke közötti pozitív előjelű különbözet eszközcsoportonként
elkülönítetten, értékhelyesbítésként jelenik meg a mérlegben. Eredményre gyakorolt hatása nincs. Az
értékhelyesbítéssel megegyező összeget a saját tőkén belül, az értékelési tartalék tételben kell kimutatni.
Az átértékelésre kerülő tárgyi eszközök körét a vállalkozó maga határozza meg. Az átértékelés nem kötelező. Ha
viszont az eszközt egyszer piaci értéken mutatják ki, a vállalkozás minden üzleti év mérlegforduló napján köteles azt
piaci értéken újraértékelni. Helyességét könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell.
Beruházásra adott előlegekkel kapcsolatos szabályok:
A beruházási szállítóknak átutalt összeget foglalja magában. Ez az összeg alapvetően követelésnek minősül. Mivel
azonban a vállalkozó az összeget beruházási célra szánta, a tárgyi eszközök között indokolt szerepeltetni a mérlegben
mindaddig, amíg azzal a szállító el nem számolt, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták.

55
11. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A befektetett pénzügyi
eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A befektetett pénzügyi
eszközök értékvesztése és annak visszaírása. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése. A befektetett
pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A befektetett pénzügyi
eszközökkel kapcsolatos gazdasági események, és azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A
befektetett eszközök a kiegészítő mellékletben.

Befektetett pénzügyi eszközök fogalma: azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a
vállalkozás azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre:
 osztalékra, részesedésre, ill.
 kamatra tegyen szert,
 befolyásolási,
 irányítási,
 ellenőrzési lehetőséget érjen el.

Befektetett pénzügyi eszközök helye a mérlegben: A mérleg Eszköz oldalán az A/III. sorban.

Csoportosítása:

 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

 Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
 Tartós jelentős tulajdonosi részesedés
 Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdonosi részesedési viszonyban álló vállalkozásban
 Egyéb tartós részesedés
 Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
 Egyéb tartósan adott kölcsön
 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
 Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

Értékpapírok fogalma: A forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt:

 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
 tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Értékpapírok helye a mérlegben: A mérleg Eszköz oldalán a B/III. sorban

Csoportosítása:
 Részesedések kapcsolt vállalkozásban
 Jelentős tulajdonosi részesedés
 Egyéb részesedés
 Saját részvények, saját üzletrészek
 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Adott kölcsönök: közé azokat a püi befektetéseket kell sorolni, amelyeket a vállalkozó forintban v. devizában
nyújtott más vállalkozó v. magánszemély számára. A kölcsönnyújtás célja a szerződés szerinti kamatjövedelem,
és/vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása lehet. Ebből következően az adott kölcsönök között kell kimutatni azoknak
a hosszú lejáratú bankbetéteknek az összegét is, amelyeket a vállalkozó tartós lekötéssel helyezett el valamely
hitelintézetnél. A devizabetétek összegét devizanemenként és devizabetétenként elkülönítetten kell nyilvántartani.

Befektetésekhez, értékpapírokhoz tartoznak:

 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések: részvény, üzletrész, részjegy, vagyonjegy, vagyoni betét,
befektetési jegy, kockázati tőkejegy, kockázati tőkerészvény

 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, pénztárjegy, célrészjegy,

takaréklevél, jelzáloglevél, hajóraklevél, közraktárjegy, árujegy, zálogjegy stb.

Befektetés, Értékpapírok
56

Tulajdoni részesedést jelentő befektetés Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

 Tulajdoni részesedést jelentő
befektetésnél
Bekerülési érték
– értékvesztés
+ visszaírás
 devizás részvények
árfolyamkülönb.
= mérlegérték
+ értékhelyesbítés
- értékhelyesbítés visszavezetése
= piaci érték
Értékvesztést kell elszámolni, ha a
részesedés könyv szerinti értéke
tartósan és jelentős összeggel
alacsonyabb, mint a könyv szerinti
érték.  pénzügyi műveletek
ráfordításaként kell elszámolni.
T874-K179
Értékvesztés visszaírása akkor
van lehetőség, ha az értékvesztés
elszámolás okai már nem állnak
fenn. A piaci érték jelentősen és
tartósan magasabb a könyv szerinti
értéknél.  pénzügyi műveletek
ráfordítását csökkentő tételként kell
elszámolni. T179-K874 és T177-
K417
Befektetések, értékpapírok értékelése:
Nyilvántartásba vételkor (aktiváláskor): Különböző tételekkel módosított beszerzési (bekerülési) értk (vételár),
 Amelynek része a
o Bizományi és az
o Opciós díj is, és
Hitelviszonyt megtestesítő Tartósan adott kölcsön
értékpapír
Bekerülési érték Bekerülési érték
– értékvesztés – törlesztés
+ visszaírás – értékvesztés
 devizás értékpapírok + visszaírás
árfolyamkülönb – behajthatalan követelés
= mérlegérték  árfolyamkülönbözet
= mérlegérték
Értékvesztést kell elszámolni, ha Értékvesztést kell elszámolni, ha
az értékpapír könyv szerinti értékeaz adott kölcsön könyv szerinti
tartósan és jelentős összeggel értéke magasabb, mint a várhatóan
alacsonyabb, mint a felhalmozott megtérülő összeg. A várhatóan
kamatot nem tartalmazó piaci megtérülő összeget az adós
értéke. minősítése alapján kell
meghatározni.
Értékvesztés visszaírása akkor Értékvesztés visszaírására akkor
kerülhet sor, ha az értékvesztés kerülhet sor, ha a várhatóan
elszámolás okai már nem állnak megtérülő összeg jelentősen
fenn. A piaci érték jelentősen és meghaladja a könyv szerinti
tartósan magasabb a könyv szerinti értéket, az alacsonyabb értéken
értéknél.  a befektetés könyv való értékelés okai már nem állnak
szerinti értéke nem haladhatja meg fenn.
az eredeti bekerülési értéket.
Mérlegben:
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK
- Értékvesztés
57
+ Visszaírt értékvesztés
± Árfolyamkülönbözet
=MÉRLEGÉRTÉK
  Nem tartalmazhatja a beszerzésig felhalmozott kamat összegét
 Üzleti vagy cégérték kimutatása esetén
o Pozitív üzleti vagy cégértékkel csökkentett,
o Negatív üzleti vagy cégértékkel növelt vételár.

A könyv szerinti érték megállapítható:

 Egyedi nyilvántartással
 Csoportos nyilvántartás esetén súlyozott átlagáron, FIFO módszer alkalmazásával

- Nyilvántartásba vételkor (aktiváláskor): Különböző tételekkel módosított BESZERZÉSI (BEKERÜLÉSI)

ÉRTÉK (vételár),
 AMELYNEK RÉSZE a
 BIZOMÁNYI és az
 OPCIÓS díj is, és
 NEM TARTALMAZHATJA a beszerzésig felhalmozott KAMAT ÖSSZEGÉT
 ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉK kimutatása esetén
 POZITÍV üzleti vagy cégértékkel CSÖKKENTETT,
 NEGATÍV üzleti vagy cégértékkel NÖVELT vételár.

a.) Tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke:

alapításkor és tőkeemeléskor: a ténylegesen befizetett pénzbetét és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek
megfelelő összeg.
vásárláskor: a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték.
csoportos nyilvántartás esetén: bekerülési értékek alapján számított átlag, v. a fifó módszer szerint meghatározott
beszerzési ár.
JT leszállításakor a befektetés névértéke fejében átvett, más vállalkozásban szerzett tulajdonosi részesedést jelentő
befektetés bekerülési értéke a gazdasági társaság által közölt, számlázott érték
cégvásárláskor: üzleti v. cégérték ill. negatív üzleti v. cégérték kimutatása esetén az üzleti v. cégértékkel csökkentett, a
negatív üzleti v. cégértékkel növelt ellenérték.

b.) Tartós hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó ép.:

nem tartalmazhatja a vételár részét képező felhalmozott kamat összegét.
kamattartalom: Ha a kamatot évente fizetik v. egy összegben
Akkor sem tartalmazhatja a kamatot a bekerülési érték, ha:
- nem pénzbeli hj. fejében vette át a kamatozó értékpapírt, a kibocsátási iratban megjelölt értékből,
- ha követelés fejében vette át az értékpapírt,
- ha felszámolási eljárás keretében került a birtokába
- ha térítés nélkül vette t a piaci, forgalmi értékből

c.) Adott kölcsönnél a bekerülési érték:

- folyósított összeg,
- devizában adott kölcsön esetén a felhasznált devizának az átutalás napján érvényes árf.on számított akutlis Ft.
értéke, v. ha hitelintézettől vásárolták az átutaláshoz szükséges devizát, a hitelintézet által leszámlázott összeg.

d.) H.L bankbetéteknél:

- az elhelyezett forint betét összege,
- a lekötött deviza összegnek a lekötés napján érvényes árf. számított aktuális Ft. értéke

Mérlegben: KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK A könyv szerinti érték megállapítható:

- Értékvesztés  EGYEDI NYILVÁNTARTÁSSAL
+ Visszaírt értékvesztés  CSOPORTOS NYILVÁNTARTÁS ESETÉN
± Árfolyamkülönbözet
 súlyozott átlagáron
=MÉRLEGÉRTÉK
 FIFO módszer alkalmazásával
58
Értékvesztések, visszaírások megállapítása:

Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél

 Értékvesztés: ha a mérlegkészítés időpontjában könyv szerinti érték nagyobb, mint a piaci érték. Értékvesztés:
a különbözet összege
 Visszaírás: Ha a következő év(ek)ben a mérlegkészítéskor a könyv szerinti érték kisebb, mint a piaci érték.
Visszaírt összeg: a különbözet összege, de a könyv szerinti érték nem lehet több az eredeti bekerülési értéknél.
Hitelviszonyt megtestesítő egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál

 Értékvesztés: Ha a mérlegkészítés időpontjában a könyv szerinti érték nagyobb, mint a felhalmozott kamattal
csökkentett piaci érték. Értékvesztés: a különbözet összege
 Visszaírás: Ha a következő év(ek)ben a mérlegkészítéskor a könyv szerinti érték kisebb, mint a piaci érték.
Visszaírt összeg: a különbözet összege, de a könyv szerinti érték nem lehet több mint a névérték

Rövid lejáratú (max. éves) értékpapíroknál

 Értékvesztés: ha a névérték és a kamat visszafizetése nem valószínűsíthető.

Értékhelyesbítés: Csak a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél lehet.

Amennyiben a vállalkozó él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve
visszaírással érintett eszközök esetében a leltárnak tartalmaznia kell:
 Az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét
 Az egyedi eszköz könyv szerinti nettó értékét és
 A fenti két érték különbözetét

Ha az így leltárba vett tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti
értékét, akkor
 A különbözet összegével csökkenteni kell a korábban leszámolt elszámolt értékvesztés összegét
 Amennyiben a különbözet meghaladja a visszaírható összeget (az elszámolt vesztés összegét), akkor a
különbözetből a visszaírást meghaladó összeg az értékhelyesbítés

Az értékhelyesbítés összegét a mérlegben az eszközök között kell kimutatni, ez esetben az értékhelyesbítéssel azonos
összegű ÉRTÉKELÉSI TARTALÉKOT is kell képezni.

A piaci érték megállapításakor figyelembe kell venni:

Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél:

 A társaság tartós piaci megítélését, annak tendenciáját
 A befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett, tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós
tendenciáját
 A megszűnt gazdasági társaságnál a várható megtérülés összegét
 A gazdasági társaság saját tőkéje és jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke
arányát.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál:

 Az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését
 Az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak
tartós tendenciáját
 Vizsgálni kell, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket és a felhalmozott kamatot várhatóan
megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg.

Bizonylatok
 Szerződések (alapító okirat, adásvételi szerződés)
 Számlák
 Jegyzőkönyvek
59
 Térítés nélküli átvételi bizonylatok
 Belső bizonylatok (számítási anyagok

60
12.A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A készletek
értékelése és nyilvántartása, helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A készletek
értékvesztése, és annak visszaírása. A saját termelésű készletek, az előállítási költség tartalma. A saját
termelésű készletekkel kapcsolatos főbb gazdasági események könyvviteli elszámolása, azok hatása a mérlegre
és az eredmény kimutatásra.

Készletek fogalma: A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve – általában egy évnél rövidebb ideig –
szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt,
 A termékelőállítás, szolgáltatásnyújtás során kerülnek majd felhasználásra (anyagok)
 A termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkésztermék)
 Már elkészült termékek
 Értékesítési célból kerültek beszerzésre és az értékesítésig változatlan állapotban maradnak (áruk,
göngyölegek, közvetített szolgáltatások)

A készletek között kell kimutatni az eddig felsoroltakon túl:

 Használatba vételükig a szerszámokat, műszereket, berendezéseket, felszereléseket, munkaruhákat stb. Ha a
vállalkozás tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálják
 A növendék, hízó és egyéb állatokat függetlenül a tartási idejétől
 A befektetett eszközök közül az ide átsorolt eszközöket

Helye a mérlegben: A mérleg Eszköz oldalán a B/I. sorban

Készletek fajtái

SAJÁT TERMELÉSŰ
VÁSÁROLT
ANYAGOK ÁRUK KÉSZLETEKRE ADOTT
KÉSZ
Készletek tagolása a mérlegben: B.I. ELŐLEG TERMÉKEK
- 1. Anyagok
- 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
- 3. Növendék- hízó és egyéb állatok
- 4. Késztermékek NÖVENDÉK- BEFEJEZET
- 5. Áruk ,HÍZÓ ÉS LEN ÉS
- 6. Készletekre adott előlegek EGYÉB FÉLKÉSZ
ÁLLATOK TERMÉKEK
Készletek értékelése:
- Aktiváláskor:
 Beszerzési értéken
 Előállítási költségen
 tényleges közvetlen önköltség
 normatív önköltség
- Mérlegben
 Az értékvesztés összegével csökkentett, a visszaírt értékvesztés összegével növelt
 értéken, illetve
 előállítási költségen

Bekerülési értékbe tartozó tételek

(+) Vételár
(-) Engedmény
(+) Felár
(+) Szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek
(+) Közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai
(+) Bizományi díj
(+) Beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó, jövedéki adó)
61
(+) Vámteher ( vám, vámpótlék, vámkezelési díj)

Az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó egyéb költségek

(+) Illetékek (fizetendő vagy fizetett)
(+) Az előzetesen felszámított, de teljes összegben le nem vonható áfa
(+) Jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási és szolgáltatási díjak
(+) Egyéb hatósági, igazgatási, szolgáltatási, eljárási díjak
(+) Vételi opció díja (Döntés a számviteli politikában!)

Az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó hitel, kölcsön igénybevételének költségei.

(+) A hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díja
(+) A hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési költség, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított
rendelkezésre tartási jutalék
(+) A hitel-, kölcsönszerződés közjegyzői hitelesítésének díja
(+) A hitel, kölcsön felvétele után a raktárba történő beszállításig terjedő időszakra elszámolt kamat

Beszerzéskor Tényleges beszerzési áron

Apportként történő átvételkor
átalakulás esetén
Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök
esetében:
- jegyzett tőke leszállításakor
- felszámolás esetén átvételkor
Követelés fejében átvétel esetén
- csődeljárás során
- felszámolás esetén átvételkor
A létesítő okiratban meghatározott értéken
Végleges vagyonmérlegben szereplő értékben
A társaság által közölt, számlázott értéken
Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
A megállapodás, szerződés szerinti értéken
Átvételkor a csődegyezség szerinti értéken
Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken

Csere útján szerzett eszköz esetén Csereszerződés szerinti értéken

Térítés nélküli átvétel esetén Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti
értéken, legfeljebb a piaci értéken
Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként Az állományba vétel időpontjában ismert piaci
fellelt eszközök esetén értéken

A bekerülési értéknek nem része:

 Az ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható része
 A saját előállításhoz kapcsolódó igazgatási és egyéb általános költségek

Importbeszerzések értéke
Gazdasági esemény Bekerülési (beszerzés érték)
Forintban történő kiegyenlítés esetén Levonható áfa nélküli számlaérték
Devizában, valutában történő kiegyenlítés esetén A levonható áfa nélküli devizának a teljesítés
napján érvényes választott árfolyamon számított
forintértéke
barter ügylet esetén Az első ügylet teljesítésének napján érvényes
választott devizaárfolyamon számított érték
Készletek értékelése fajtánként

 Anyagok: (Bekerülési értéken): Beszerzési áron

 Áruk: (Bekerülési értéken): Beszerzési áron, Előállítási költségen
 Késztermékek: (Bekerülési értéken): Előállítási költségen
 Növendék, hízó- és egyéb állatok: (Bekerülési értéken)
o Vásárolt és tovább gyarapodott:
- Beszerzési áron és nevelési, hízlalási költségen
o Saját tenyésztésű:
- Előállítási (nevelési, hízlalási) költségen
- Befejezetlen és félkésztermékek: (Bekerülési értéken): Előállítási költségen
62
Beszerzési ár alkalmazása a gyakorlatban

Készletek csökkenésének elszámolásánál alkalmazott árak

 Tényleges beszerzési ár:
o Egyedi beszerzési ár
o FIFO
 Számított (átlagos beszerzési ár)
o Súlyozott átlagár
o Elszámoló ár ± Árkülönbözet

Mérlegben szereplő készletek értéke

 Egyedi beszerzési áron

 Az utolsó beszerzés árakon
 Átlagáron

Készletek értékelésének és nyilvántartásának rendszere

 Érték és analitikus nyilvántartást nem vezet: Számított beszerzési érték

 Értéknyilvántartást vezet, az analitikát csak mennyiségben vezeti: Számított beszerzési érték
 Értéknyilvántartást vezet, az analitikát mennyiségben és értékben vezeti: Nyilvántartásokból adódó beszerzési
érték

Készletek értékelésének és nyilvántartásának kapcsolata

 Érték és analitikus nyilvántartást nem vezet

o Kötelező leltározás
- Utolsó beszerzési árak visszakeresésével a számított beszerzési érték megállapítása, a leltár
összeállítása

 Értéknyilvántartást vezet, analitikát csak mennyiségben vezeti

o Leltároz
- Leltárkülönbözetek rendezése
 Utolsó beszerzési árak visszakeresésével a számított beszerzési érték megállapítása, a leltár
összeállítása
o Nem leltároz
- Utolsó beszerzési árak visszakeresésével a számított beszerzési érték megállapítása, a leltár
összeállítása

Minősítés
Teljes értékű:

o Piaci érték > Könyv szerinti érték Könyv szerinti érték

o Piaci érték < Könyv szerinti érték Értékvesztés Piaci érték
Piaci érték > Könyv szerinti érték Értékvesztés visszaírása

Leértékelendő Értékvesztés Piaci haszonanyag, vagy hulladékérték

Értéknyilvántartást vezet, az analitikát mennyiségben és értékben is vezeti

 Leltároz Leltárkülönbözet rendezése Nyilvántartásokból adódó tényleges beszerzési érték
(könyv szerinti érték) Minősítés
 Nem leltároz Nyilvántartásokból adódó tényleges beszerzési érték (könyv szerinti érték) Minősítés
63
Készletek bizonylatai
Vásárolt készletek:
 beérkezett számlák, kárfelvételi jegyzőkönyv,
 anyag – és áru bevételezési jegy, selejtezési jegyzőkönyv,
 anyag kivételezési jegy, értékvesztésről és annak visszaírásáról
 külső számlák, készült jegyzőkönyv,
 szerződések,
 társasági szerződés,
 térítés nélküli átadás,
 leltári hiány/többlet jegyzőkönyve,  átvétel bizonylata,
 hagyatéki, ajándékozási bizonylatok,
Saját előállításkor:
 átsorolási jegyzőkönyv,
o a mennyiséget rögzítő bizonylatok (pl.: szállítójegy, mérlegelési jegyzék)
 önköltségszámítás
o az előállítási költséget dokumentáló költség, szállítólevél

Értékesítéskor, felhasználáskor stb. a kiadási bizonylat, az átvétel igazolásával

Analitikus nyilvántartása

 Nem kötelező, de a főkönyvben nem szereplő készleteknél pl

o javításra átvett készletek
o bizományba átvett készletek
o bérmunkára átvett készletek esetében ajánlott vezetni
 Nyilvántartás hiányában a leltár csak leltározással állítható össze.
 Megfelelő vezetői információhoz szükséges

Anyagok értékelése

Évközi folyamatos értéknyilvántartás:

 nincs
 van
o tényleges beszerzési áron
o átlagos beszerzési áron
1. Anyagok értékelése, ha évközi folyamatos értéknyilvántartás nincs
 Év közben:
o Minden anyag költségként kerül elszámolásra
 Év végén:
o A volumen leltározással kerül meghatározásra
o A volumenhez az utolsó beszerzési árak rendelése
o Leltárérték meghatározása
o A nyitó állomány korrekciója
o Értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár csökkent
o Az előző évek értékvesztésének visszaírása, ha a piaci ár nőtt
2. Anyagokértékelése, ha évközi folyamatos értéknyilvántartást vezetnek tényleges beszerzési áron
 Év közben:
o A beszerzett anyagok készletre vétele tényleges beszerzési értéken
o A felhasználás elszámolása
- FIFO eljárással, vagy
- Egyedi hozzárendeléssel
 Év végén
o Leltározással (ha van)
o Leltárkülönbözetek elszámolása (ha van)
o Leltár tényleges beszerzési áron
o Értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár csökkent
o Az előző évek értékvesztésének visszaírása, ha a piaci ár nőtt

64
3. Anyagok értékelése, ha évközi folyamatos értéknyilvántartást vezetnek átlagáron vagy elszámoló áron
 Év közben
o A beszerzett anyagok készletre vétele tényleges beszerzési értéken, illetve elszámoló áron
o A felhasználás elszámolása
- Átlagáron vagy
- Elszámoló áron ± különbözet
 Év végén
o Leltározással (ha van)
o Leltárkülönbözetek elszámolása (ha van)
o Leltár átlagos beszerzési áron
o Értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár csökkent
o Az előző évek értékvesztésének visszaírása, ha a piaci ár nőtt

A saját termelésű készletek helye a számlakeret-tükörben:

 23. Befejezetlen termelés és félkész termékek
o 231-234. Befejezetlen termelés o 239. Befejezetlen termelés és félkész
o 235-237. Félkész termékek termékek értékvesztése és annak
o 238. Félkész termékek készletérték- visszaírása
különbözete
 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
o 241. Növendékállatok o 246. Bérbevett állatok
o 242. Hízóállatok o 248. Állatok készletérték-különbözete
o 243. Egyéb állatok o 249. Állatok értékvesztése és annak
visszaírása

 25. Késztermékek
o 251-257. Késztermékek
o 258. Késztermékek készletérték-különbözete
o 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása

A saját termelésű készletek helye a mérlegben:

 B. Forgóeszközök
o I. Készletek
 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
 4. Késztermékek

A saját termelésű készletek vagy az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak
(befejezetlen termelés, félkész termékek) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak
(késztermékek).

A saját termelésű készletek fajtái:

 növendék, hízó és egyéb állatok
 befejezetlen és félkész termékek,
 késztermékek

Befejezetlen termelés: Azok a saját termelésű termékek, amelyek a termelés a feldolgozás valamely fázisában
vannak, valamint fordulónapig ki nem számlázott szolgáltatások teljesítményei.
Jellemző területei:
- Következő üzleti év növénytermesztése érdekében végzett munkák értéke a MEZEI LELTÁR.
- Építőiparban az el nem ismert építési költség.

Fékész termék: azok a saját termelésű termékek, amelyek legalább egy megmunkálási folyamaton végig mentek és
raktárra vehetők (vagy raktárra vették), de még nem késztermékek. A későbbiekben vagy további megmunkálásra
kerülnek, vagy mint félkész terméket értékesítik.
65
Késztermék: az a termék, amely valamennyi megmunkálási folyamaton túl jutott, tehát elkészült, feldolgozott
állapotban raktárra vették, illetve értékesíthető.

Növendék, hízó, és egyéb állatok: ebbe a csoportba azok az állatok tartoznak, amelyek a termelés (tartás) költségei
eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet
mennyi ideig szolgálják. A növendék-, hízó- és egyéb állatokat, függetlenül attól, hogy saját előállítású, vagy vásárolt,
saját termelésű készletként kell kimutatni.

Saját termelésű készletek bekerülési értéke

A saját előállítású készleteket a mérlegben előállítási költségben, illetve utókalkuláció, vagy norma szerinti közvetlen
önköltségen vagy FIFO módszer szerint meghatározott előállítási költségen kell értékelni.
Előállítási költség tartalma: közvetlen költségek (anyagjellegű, személyi jellegű ráfordítások, előállítási külön
költség), előállításhoz szorosan kapcsolódó költségek, mutatók – jellemzők segítségével elszámolható általános
költségek arányos része.
Nem része a közvetlen költségnek: az értékesítési költség, igazgatási költség és egyéb általános költség.
Késztermékek

Elszámolási egységár főbb jellemzői

Két főkönyvi számla szükséges:

 251: Késztermékek tervezett önköltségen
 258: Késztermékek KÉK

A 251 késztermékek tervezett önköltségen számlán a készletmozgásokat elszámolási egységáron kell könyvelni, a
készletre vételeket a Tartozik, a csökkenéseket a Követel oldalra.
A 258 késztermékek készletérték-különbözete számla egyenlege a késztermékek tényleges előállítási költségének és
a tervezett előállítási költségének a különbözetét mutatja. A két számla összevont egyenlege a késztermékek
tényleges előállítási költségen számított értékét mutatja az időszak elején és az időszak végén a helyesbítések
elszámolását követően. Ha a 258 egyenlege Tartozik, akkor az időszak rendelkezésre álló készletének (nyitó készlet
és a készletre vételek együtt) tényleges előállítási költsége magasabb, mint a tervezett előállítási költsége. Ha a
258 egyenlege Követel, akkor az időszak rendelkezésre álló készletének (nyitó készlet és a készletre vételek együtt)
tényleges előállítási költsége alacsonyabb, mint a tervezett előállítási költsége.

Időszaki KÉK állományba vétele:

Tényleges > tervezett T 258 - K 581

Tényleges < tervezett T 581 - K 258

Az eltelt időszak végén a tervezett előállítási költségen könyvelt készletcsökkenéseket az időszak végén
meghatározott készletérték-különbözeti pótlékkulcs alapján helyesbíteni kell.
Készletérték-különbözeti pótlékkulcs= (258 egyenlege/251 egyenlege)*100%
A pótlékkulcsot negyedévente a negyedév végén, vagy az év végén kell kiszámítani, ezt a számviteli politikában
rögzíteni kell.

Saját termelésű készletek értékelése

Évközi folyamatos értéknyilvántartás: I. Nincs

II. Van: 1.Elszámolási egységáron
2. Normatív előállítási ktg-en

Ha évközi folyamatos értéknyilvántartás nincs

Év közben
 A káresemény és  Az apportként bevitt volumen gyűjtése

66
Év végén:
 A volumen leltározással kerül meghatározásra
 A volumenhez a tényleges vagy a normatív előállítási ktg. rendelése
 A leltárérték meghatározása
 Az év közben elszámolt káresemény és apport bevitel értékének kivezetése
 A számla egyenlegének korrekciója
 Értékvesztés elszámolása, ha a pici ár kisebb
 Értékvesztés visszaírása, ha a piaci ár nagyobb, mint a könyv szerinti érték

Évközi folyamatos nyilvántartás van elszámolási egységáron

Év közben:
 A bevételezés és kiadás elszámolása egységáron

Év végén:
 Leltározás(ha van)  Leltár tényleges vagy normatív előállítási ktg-
 Leltárkülönbözetek elszámolása (ha van) en
 A készletérték különbözetek elszámolása ha  Az értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár
van kisebb
 Az értékvesztés visszaírása, ha a piaci ár
nagyobb, mint a könyv szerinti érték

Évközi folyamatos nyilvántartás normatív előállítási költségen

Év közben:
 Bevételezés és kiadás elszámolása normatív előállítási költségen

Év végén:
 Leltározás(ha van)
 Leltárkülönbözetek elszámolása(ha van)
 Leltár normatív előállítási ktg-en
 Értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár kisebb
 Értékvesztés visszaírása, ha a piaci ár nagyobb, mint a könyv szerinti érték

Értékvesztést kell elszámolni a következő esetekben:

o a fizikai állaga romlott (káresemény, minőségromlás, megsemmisülés, stb.),
o az eredeti felhasználási céljának megfelelően nem hasznosítható, értékesíthető (eladhatatlanná válás,
jelentős engedménnyel történő értékesíthetőség, leértékelés, stb.),
o a mérlegkészítés napján ismert (várható) piaci eladási ára alacsonyabb, mint az előállítási önköltsége
(befejezetlen termelés esetében piaci eladási ár alatt a pótlólagos ráfordításokkal csökkentett piaci árat
kell érteni).
 Az értékvesztést mindig a saját termelésű készlet további várható hasznosíthatósági értékéig kell elszámolni
az egyéb ráfordítások között.
 A STK korábban elszámolt értékvesztését visszaírással csökkenteni kell, ha a STK mérlegkészítéskor ismert
piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a készlet könyv szerinti értékét. A visszaírás mértéke legfeljebb
az eredeti előállítási költség összegéig történhet. A visszaírást az egyéb bevételek között kell elszámolni.
Növekedés Saját termelésű készletek állományváltozása Csökkenés
1. Készletre vétel 1. Többletfelhasználás
2. Vevői visszáru 2. Értékesítés
3. Leltártöbblet 3. Sajátos elszámolású tételek:
4. Visszaírás - vagyoni hozzájárulásként átadás
- a tulajdonosnak átadás megszűnéskor,
Állatoknál: tőkekivonáskor
- vagyoni hozzájárulásként átvett - térítés nélküli átadás
- JT leszállítása esetén részesedés fejében átvétel - természetbeni juttatásként való átadás
- az adós felszámolásakor kapott - göngyölegkénti készletre vétel
67
 - követelés fejében átvett - kötelezettségek fejében átadás
- vásárolt állat - selejtezés, káresemény
- értékvesztés
- leltárhiány

Befejezetlen termelés főkönyvi elszámolása: (költségek csak költségnemek szerint kerülnek elszámolásra)

T 51-57K 1-3, 43-47 a befejezetlen termelés költségei

T 231-234 K 581 aktiválás előállítási költségen
T 581 K 231-234 a befejezetlen termelés kivezetése nyitás után (könyvelés a köv. üzleti évben)

Elsődleges költséghely és költségviselők szerinti elszámolás

T 71 K 1-3, 43-47 a befejezetlen termelés költségei

T 23 K 79 (STK átvezetése) aktiválás előállítási költségen
T 71 K 23 következő évben befejezetlen termelés elszámolása

Növendék-, hízó- és egyéb állatok főkönyvi elszámolása:

Beszerzés, apport, részesedés, követelés fejében, térítés nélkül átvett állatok

T 24 K 581 vagy 79 állományba vétel saját termelésű készletként
T 51, 72 K 454 beszerzési érték áfa nélkül
T 466 K 454 előzetesen felszámított áfa
T 325 K 411 elszámolás társasági szerződés szerinti értéken
T 51, 72 K 96 követelés fejében, térítés nélkül átvett

Értékesítésre, levágásra vásárolt állatok elszámolása

T 26 K 454 értékesítésre vásárolt állatok beszerzési értéke áfa nélkül

T 51, 74 K 454 levágásra beszerzett állat beszerzési értéke áfa nélkül
T 466 K 454 a beszerzések áfája

Szaporulat elszámolása

T 51-57, 72 K 1-3, 43-47 termelési költség

T 24 K 581, 79 állományba vétel előállítási költségen

Növendék állatok hízóba és tenyésztésbe állítása

T 242 K 241 Hízóba állítás elszámolása a növendék állatok élőtömeg közvetlen

önköltségén
T 16 K 241 Tenyésztésbe állítás elszámolása a tenyész- növendék állatok előállítási
költségén
T 581, 79 K 582, 79 Tenyésztésbe vétel miatti rendezés
Értékesítés, feldolgozásra átadás, elhullás, kényszervágás, káresemény elszámolása
T 81-84K 24 Értékesített állatok élőtömeg önköltsége vagy
T 581 K 24 Értékesített állatok élőtömeg önköltsége
T 74 K 24 Feldolgozásra átadott állatok élőtömeg önköltsége vagy
T 581 K 24 Feldolgozásra átadott állatok élőtömeg önköltsége
T 86 K 24 Káresemények miatt elhullott á. élőtömeg önköltsége
T 581, 791 K 582, 79 Elhullás, kényszervágás, káresemény miatti rendezés

Értékvesztés és annak visszaírása

68
T 86 K 249 Az értékvesztés összege
T 249 K 96 Az értékvesztés visszaírt összege
T 581, 79 K 582, 79 Értékvesztés miatti rendezés
T 582, 79 K 581, 79 Értékvesztés visszaírt összege miatti rendezés

A késztermékek főkönyvi elszámolása:

A késztermékek alapvető gazdasági eseményeinek elszámolása, ha év közben nincs készletkönyvelés

Az eredménykimutatás összköltség eljárással készül.

T 51-57K 1-3, 43-47 az üzleti év termelési költsége

T 81-83K 51-57 átvezetés év végén
T 311 K 91-94 árbevétel
T 311 K 467 fizetendő áfa
T 581 K 251-257 állománycsökkenés
T 251-257 K 581 vagy az állománynövekedés elszámolása év végén

A késztermékek speciális gazdasági eseményeinek elszámolása év végén, ha év közben nincs készletkönyvelés

T 86 K 259 értékvesztés
T 259 K 96 értékvesztés visszaírása
T 581 K 582 értékvesztés, apport, térítés nélküli átadás
T 582 K 581 visszaírt értékvesztés
T 26 K 582 speciális esetben történő készletrevétel áruként
T 86 K 26 káresemény miatti csökkenés
T 86 K 26 apport, térítés nélküli átadás

A késztermék alapvető gazdasági eseményeinek elszámolása, ha évközben mennyiségi és értékbeni

nyilvántartást is vezet.
Az eredménykimutatás összköltség eljárással készül.

T 51-57K 1-3, 43-47 Az üzleti év termelési költsége

T 81-83K 51-57 Átvezetés év végén
T 251-257 K 581 Készletrevétel elszámolási egységáron
T 581 K 251-257 Értékesített készlet kivezetése
T 258(KÉK) K 581 A raktárra vett készlet KÉK-je ha önköltség>elszámolási egységár
T 581 K 258 A raktárra vett készlet KÉK-je ha önköltség<elszámolási egységár
T 258 K 581 Az értékesítésre jutó KÉK, ha önköltség<elszámolási egységár
T 581 K 258 Az értékesítésre jutó KÉK ha önköltség>elszámolási egységár
T 311 K 91-94 Árbevétel
T 311 K 467 Fizetendő áfa

A késztermék alapvető gazdasági eseményeinek elszámolása, ha év közben mennyiségi és értékbeni

nyilvántartást is vezet, elsődlegesen a költséghely-költségviselő számlákra könyvel
Az eredménykimutatás forgalmi költség eljárással készül.

T6 K 1-3, 43-47 Általános költségek

T 85 K6 Általános költségek (átvezetés)
T 71-74K 6 Felosztott költségek
T 71-74K 1-3, 43-47 Közvetlen költségek
T 251-257 K 79 Készletrevétel (elszámolási egységáron)
T 81-84K 251-257 Értékesített készlet (81-84 az értékesítés közvetlen ktg-e)
T 79 K 258 Raktárra vett készlet KÉK-je ha az önköltség< elszámolási ár
T 258 K 79 Raktárra vett készlet KÉK-je ha az önköltség> elszámolási ár
T 81-84K 258 Értékesítésre jutó KÉK ha az önköltség>elszámolási ár
T 258 K 81-84 Értékesítésre jutó KÉK ha az önköltség<elszámolási ár

69
T 51-57K 591 Költségek átvezetése
T 311 K 91-94 Árbevétel
T 311 K 467 Fizetendő áfa

A saját termelésű készletek megjelenése az eredmény-kimutatásban:

 Közvetlenül nem találhatók meg az eredmény-kimutatásban, de az állományukban bekövetkezett változások
hatást gyakorolnak a gazdálkodó eredményére.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
Összköltség eljárás Forgalmiköltség eljárás
Anyagköltség Anyagköltség
+ +
ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatások ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatások
Anyagjellegű ráfordítások Értékesítés közvetlen költsége
Saját termelésű készletek ÁV Anyagköltség
Aktivált saját teljesítmények értéke Értékesítés közvetett költségei

 Értékesítés nettó árbevétele között: az értékesített anyagok, áruk, göngyölegek felárral, árkiegészítéssel növelt,
engedménnyel csökkentett ÁFÁ-t nem tartalmazó ellenértéke.
 Egyéb ráfordítások között:
o káresemény során megsérült, megsemmisült, hiányzó készletek könyv szerinti értéke,
o a nem számlázott, az értékesített készlethez közvetve kapcsolódó, utólag adott engedmény összege,
o az üzleti évben elszámolt értékvesztések összege.
o a gazdasági társaságba bevitt készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke,
o térítés nélkül átadott készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke,
 Egyéb bevételek között:
o a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege,
o a nem számlázott, a megvásárolt készlethez közvetve kapcsolódó, utólag kapott engedmény,
o a készletek káreseményével kapcsolatos bevétele,
o a kereskedelmi áruk leltárértékeléséből származó nyereségjellegű különbözetének összege.
o a gazdasági társaságba bevitt készletek létesítő okiratban meghatározott értéke,
o térítés nélkül átvett, hagyatékként, ajándékként kapott, többletként fellelt készletek nyilvántartás
szerinti (de maximum piaci) értéke.

70
13. A vásárolt készletek fogalma, csoportosítása, a bekerülési értékre és az értékvesztésre vonatkozó szabályok,
beszerzési ár/elszámolóár/fogyasztói ár lényege, az anyagok felhasználására vonatkozó szabályok, a főbb
gazdasági események könyvviteli elszámolása, azok hatása a mérlegre és az eredmény kimutatásra. A vásárolt
készletek állományváltozásai, bizonylatai. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása.

Fő csoportjai:
 anyagok
 áruk

Anyagok
Olyan vásárolt készletek, amelyeket termékelőállításhoz, illetve szolgáltatásnyújtáshoz szereztek be, az újratermelési
folyamatban általában egyszer vesznek részt, és megjelenési formájukat is általában elveszítik, a vállalkozási
tevékenységet nem tartósan szolgálják.
Csoportosítását a felhasználás célja, a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepe, funkciója, a vállalkozó
információs igényei alapján kell elvégezni. Egy lehetséges csoportosítás a következő:
 alapanyagok
 segéd-, üzem- és fűtőanyagok
 egyéb anyagok
 fenntartási anyagok
 építési anyagok
 tartalék alkatrészek
 fogyóeszközök
 gyártóeszközök
 tárgyi eszközökből átsorolt eszközök

Áruk
Azok a vásárolt készletek, amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében szerzett be a vállalkozó azzal a céllal,
hogy azokat változatlan állapotban, értékük megtartása mellett tovább értékesítse. Árunak minősülnek:
 a kereskedelmi áruk
 a közvetített szolgáltatások
 a göngyölegek

26. Kereskedelmi áruk

 forgalmazási céllal beszerzett készletek
 úton lévő áruk
 nem számlázott áruk
 bizományba átadott áruk
 az áruval együtt kezelt csomagolóanyagok és
 a külön felszámított csomagolóanyagok

27. Közvetített szolgáltatások

A vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített
módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített szolgáltatás.

28. Betétdíjas göngyölegek

 csomagolási eszközök, edények
 az árut védik, óvják, többször felhasználhatóak
 a kibocsátónak, forgalmazónak visszaváltási kötelezettsége van

A vásárolt készletek állománynövekedései:  leltári többlet

 beszerzés  csereszerződés keretében átvétel
 visszáru  átsorolások
 anyag-visszavételezés  visszaírt értékvesztés
 követelés fejében átvétel
 térítés nélküli átvétel Vásárolt készletek állománycsökkenései:
 ajándékként, hagyatékként kapott  anyagfelhasználás
 apport  eladott áruk

71
  továbbszámlázott közvetített szolgáltatások
 tartozás kiegyenlítésére átadott készletek
 selejtezés
 térítés nélküli átadás
 káresemény
 hiány
 apportként történő átadás
 átsorolás
 értékvesztés

Vásárolt készletek könyvelésének alapbizonylatai:

 anyag- és áru bevételezési jegy
 anyag kivételezési jegy
 külső számlák
 szerződések
 társasági szerződés
 leltári hiány/többlet jegyzőkönyve
 kárfelvételi jegyzőkönyv
 selejtezési jegyzőkönyv
 térítés nélküli átadás, átvétel bizonylata
 hagyatéki, ajándékozási bizonylatok
 átsorolási jegyzőkönyv
 szállítólevél

A számlaosztály keretében a vásárolt készletek értékét összességükben a számviteli törvény értékelési szabályainak
megfelelően értékelt, értékvesztéssel csökkentett, visszaírt értékvesztéssel növelt bekerülési értéken kell kimutatni.
Eredménykimutatással való kapcsolat
Hiány, káresemény, selejtezés, értékesítés Egyéb ráfordítás
Értékvesztés Egyéb ráfordítás
Visszaírás Egyéb bevétel
Anyagfelhasználás Anyagköltség
Értékesítés ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatás
Apportként történő átadás Egyéb ráfordítás
Térítés nélküli átadás Egyéb ráfordítás
Követelés fejében átvétel Egyéb bevétel
Részesedés fejében átvétel Pénzügyi műveletek bevételei
Térítés nélküli átvétel Egyéb bevétel

Elszámoló ár alkalmazása esetén el kell dönteni, hogy ez elszámoló árak a vételáron kívül a beszerzéshez
kapcsolható költségeket tartalmazzák-e vagy sem. Az elszámoló árakról nyilvántartást kell vezetni és abban a
képzésük módját fel kell tüntetni.
Az elszámoló ár és a számla szerinti vételár különbsége az árkülönbözet, ami lehet pozitív vagy negatív.
Az anyag- és árukészletekről vezetett nyilvántartások akkor biztosítanak elegendő információt, ha az anyagok
beszerzési árát, a mellékköltségeket, a címenként csoportosított engedményeket külön-külön mutatjuk ki.
IDE MÉG KELL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

72
14.A tétel
A követelések fogalma, fajtái, bekerülési értékük, értékelésük a mérlegben, különös tekintettel a
devizakövetelésekre. Követelések értékvesztése, annak visszaírása. A behajthatatlan követelések kritériumai.
Követelések engedményezése, beszámítása. Vásárolt követelések. Követelések a kiegészítő mellékletben.

Követelések fogalma: Azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő,
PÉNZFORMÁBAN KIFEJEZETT FIZETÉSI IGÉNYEK, amelyeket a vállalkozás már teljesített, a mások fél által
elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásteljesítéshez, értékpapír értékesítéshez, kölcsönnyújtáshoz,
előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is) kapcsolódik.
Ide tartozik még:
 Munkavállalói tartozás
 Visszatérítendő adó
 Igényelt, de még nem teljesített támogatás
 A vásárolt követelések
 A térítés nélkül és egyéb címen átvett követelések

A követelés megszűnik, ha
 Az adósok rendezik (kifizetik vagy váltóval rendezik)
 A jogosult elengedi
 A jogosult leírja hitelezési veszteségként

Behajthatatlan követelés:
 Leírásra kerülhet a behajthatatlan követelés. Behajthatatlan az a követelés, amelyre
o Az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben
fedezi
o A felszámoló által adott írásbeli igazolás szerint nincs fedezet
o A felszámolás adósságrendezési eljárás során átvett eszköz nem nyújt fedezet
 Amelyet
o A hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás során elengedett
o Eredményesen nem lehet érvényesíteni
o Bíróság előtt érvényesíteni nem lehet
 Amely
o A hatályos jogszabályok alapján elévült

A követelések jellemzői:

o jogszerű, pénzértékben kifejezett fizetési igények,

o a vállalkozó által teljesített,
o a másik fél által elismert

Követelések csoportosítása

 A mérlegben követelésként kimutatott :

o Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
o Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
o Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
o Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
o Váltókövetelések
o Egyéb követelések

 A mérlegben más eszközök között kell kimutatni:

o Immateriális javakra adott előleg

73
 o Beruházásokra adott előleg
o Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban
o Egyéb tartósan adott kölcsön
o Készletekre adott előleg
o Bankbetétek
o Bevételek aktív időbeli elhatárolása
o Jegyzett de be nem fizetett tőke (Forrást csökkentő tétel)

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

Itt kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert, termékértékesítésből,
szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem kapcsolt vállalkozással, egyéb részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szembeni követelés. Amely nem minősül tartós követelésnek: pénzügyi lízing miatti, a részletre, a
halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követelésnek.

Követelés kapcsolt vállalkozással szemben/Követelés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben:

valamennyi, a mérleg B.II. Követelések csoportjába tartozó követelés, ha az adós kapcsolt vállalkozással, illetve
egyéb részesedési viszonyban van a hitelezővel

Váltókövetelés: A nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelés.

 Jellemzői:
o Pénzkövetelést testesít meg
o Rövid lejáratú speciális értékpapír
 Fajtái:
o Vevőtől elfogadott
o Egyéb (finánc)

Egyéb követelés
 Itt kell kimutatni:
o A munkavállalói tartozást,
o A visszatérítendő adót,
o Az igényelt, de még nem teljesített támogatást
o A rövid lejáratra kölcsönadott adott pénzeszközt,
o A valódi penziós ügylet miatti követeléseket.
 Itt kell kimutatni a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni minden követelést, ha az nem
áruszállításból és szolgáltatásból származik, valamint nem váltókövetelés.
 Itt kell kimutatni:
o A tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,
o A peresített követelésekből azt az összeget, amelynek pénzügyi rendezése a mérleg-fordulónap és a
mérlegkészítés időpontja között megtörtént

A követelések csoportosításának szempontjai:

 pénznem: forint, deviza,
 tulajdonosi kapcsolat (a követelés címzettje):
- kapcsolt vállalkozás,
o egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás,
o részesedési viszonyban nem lévő vállalkozás,
 fizetési határidő:
o lejárt (a mérleg fordulónapjáig),

Bekerülési érték

74
Az áruszállításból, szolgáltatás teljesítésből származó követelések (vevők) bekerülési értéke az általános forgalmi adót
is tartalmazó, elismert, számlázott összeg. El nem ismert teljesítésből származó követelést akkor sem szabad
kimutatni, ha azt a vállalkozó peresítette, kivéve, ha a pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja és mérlegkészítés
napja között megtörtént.

A vevőtől a követelés fedezetére kapott váltó bekerülési értéke a kiváltott követelés összege. Külföldi pénzértékre
szóló váltó esetén is a kiváltott követelés összegével számolunk, azaz a váltó bekerülési értéke nem a váltó
elfogadáskori, hanem az eredeti követelés keletkezésekori választott árfolyammal átszámított forintérték.

A váltó lejáratakor a váltóban megjelölt összeg, azaz a kamatot is magában foglaló névérték esedékes, azonban a váltó
elfogadásakor annak bekerülési értékében nem vehető figyelembe a kamat. Év közben csak a ténylegesen befolyt
(pénzügyileg rendezett) kamatot lehet elszámolni. A váltó elfogadása alapvető gazdasági esemény (eszközök
körforgása), míg a kamat elszámolása összetett gazdasági esemény (bevétel elszámolása). Év végén a járó kamatot
aktív időbeli elhatárolásként (a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben) kell elszámolni.

Az egyéb követelések bekerülési értéke az elismert, jogszerű, szerződés, megállapodás, jogszabály szerinti kifizetett
(az adós által visszafizetendő), illetve a vállalkozást megillető összeg.
A kapcsolt, illetve az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések bekerülési értéke az
előzőekben leírtak szerint határozható meg.

A követelések bekerülési értéke azok pénzneme szerint:

 forintban keletkezett követelésnél az előbbiek szerint meghatározott forintérték,

 devizára szóló követeléseknél az előbbiek szerint meghatározott, a vállalkozó által választott (számviteli
politikában rögzített), a szerződés szerinti teljesítés napján érvényes devizaárfolyamon átszámított forintérték
(váltókövetelés esetében a kiváltott vevőkövetelés ily módon meghatározott forintértéke).

(2) A követelések értékelése a mérlegben A követeléseket 1 a mérlegben az elfogadott, elismert összegben, illetve a
már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell
kimutatni.

Követelések értékvesztése és annak visszaírása

A vevők, adósok minősítése alapján

 az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló, és

 a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni

Ha a rendelkezésre álló információk alapján

 a könyv szerinti értéknél
 a várhatóan megtérülő összeg kevesebb és ez a különbözet
 tartósnak mutatkozik és
 jelentős összegű

Ha az értékvesztés elszámolása után végzett minősítés alapján a követelés összege jelentősen meghaladja a könyv
szerinti értéket, akkor az értékvesztés összegét vissza kell írni.

Követelések értékelése:

Aktiváláskor:
 Áruszállításból és szolgáltatásból származó követelés:
o A forintban kiszámlázott, elfogadott, elismert összegben
o A külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, elismert devizaösszegnek a teljesítéskori –
számviteli politikában rögzített- devizaárfolyamon átszámolt forint összegben

1
A hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követelések, a pénzeszközök, a kölcsönként adott összegek esetében –
függetlenül attól, hogy a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek – szintén így kell eljárni.
75
  A követelés fedezetére kapott váltót a kiváltott követelés összegében
 Az egyéb követelést: a járó, az igényelt, a fizetett összegben az átvett értéken.

Mérlegben:
Bekerülési (könyv szerinti) érték
- behajthatatlan követelés (veszteség)
- vagy + értékvesztés, visszaírás
+ vagy – év végi devizaárfolyam nyereség vagy veszteség összege
= Mérlegérték

A követelések értékelése

Gazdasági esemény Bekerülési érték

Számlázaskor
Követelés fejében átvétel esetén:
- csődeljárás során
- felszámolás esetén átvételkor
Csere útján beszerzett követelés esetén
Térítés nélküli átvétel setén
Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként
fellelt követelés esetén
Devizás követelések esetén
Barter ügylet esetén
Elfogadott elismert értéken
A megállapodás, szerződés szerinti értéken
Átvételkor a csődegyezség szerinti értéken
Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
Csereszerződés szerinti értéken
Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti
értéken, legfeljebb a piaci értéken
Az állományba vétel időpontjában ismert piaci
értéken
A teljesítés napján érvényes választott
árfolyamon számított forintérték
Az első ügylet teljesítésének napján érvényes
választott devizaárfolyamon

Devizás tételek értékelése

A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követeléséket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott

devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó
különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása
jelentős. Ha nem jelentős a hatás, akkor marad a könyv szerinti érték.
A külföldi pénzértékre szóló eszközöknek és a kötelezettségeknek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó
értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet:

 amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között

árfolyamveszteségként,

 amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevétele közötti

árfolyamnyereségként kell elszámolni.

Követelések engedményezése, beszámítása

A vállalkozás elismertnek tekinti azt a követelést, amelynek teljesítésével kapcsolatban a partner kifogással nem élt, a
tartozás összegét nem kifogásolta, a teljesítés elfogadásáról szólónyilatkozatot elküldte, az átvételt igazoló
okmányokat aláírta, a mérlegkészítés időpontjáig kifizette.

A követeléseket a mérlegkészítéskori értékelés során minősíteni kell az alábbi szempontok szerint:

76
  a követelés várhatóan realizálható összege hogyan viszonyul annak könyv szerinti értékéhez
 megfelel-e a követelés behajthatatlan követelés a számviteli törvényben megfogalmazott kritériumának
 megtörtént-e a követelés elengedése.

Nem lehet engedményezni a jogosult személyhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését
jogszabály kizárja. Nem engedményezhetők:

 azok a követelések, ahol jogszabály kizárja az engedményezést (pl.: a haszonélvezeti jog, vagy az alkalmazott
találmányra vonatkozó szabadalom
 az olyan követelések sem, amelyekre nézve a felek szerződése az engedményezést kizáró megállapodást
tartalmaz.

A törvény engedményezési szerződésre meghatározott alakot nem ír elő, ezért akár írásban, akár szóban érvényesen
megköthető akkor is, ha arra a szerződésre, amelyből a követelés ered, a jogszabály a kötelező írásba foglalást rendeli.
Az engedményezés elfogadása ráutaló magatartással is történhet. A megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie,
hogy az engedményezés mely követelésre és milyen terjedelemben vonatkozik. A követelés részlegesen is
engedményezhető.

Az engedményezési szerződés annak megkötésével létrejön, a kötelezettel szemben azonban csak attól az időponttól
hatályos, amikor arról értesítést kapott. a törvényi rendelkezésből kitűnően az értesítési kötelezettségnek akár az
engedményező, akár az engedményes eleget tehet. Ha az engedményezésről a kötelezett értesítése elmarad, az
engedményezés vele szemben nem hatályos, hiszen a jogosult személyében történt változásról nem szerzett tudomást.
A kötelezett ezért ilyenkor csak az általa ismert eredeti jogosult javára teljesíthet. Ugyanez a szabály irányadó akkor
is, ha az engedményezésről a kötelezett nem az engedményes vagy az engedményező, hanem rajtuk kívülálló
harmadik személy értesíti.
Az engedményezés írásban szóban, személyesen, megbízott útján is történhet.

Vásárolt követelések
A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő,
pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert
termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítéséhez kapcsolódnak.

Követelés keletkezhet:
 szerződésből
 jogszabály vagy hatósági rendelkezésből

Fajtái:
 követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők)
 váltókövetelések
 egyéb követelések

A vállalkozók követeléseiket nem csak a mérleg eszköz oldalán a követelések mérlegcsoportokban mutatják ki.

Követelés tartalmú tételek a következők:

 adott előlegek
 adott kölcsönök
 bevételek aktív időbeli elhatárolása
 jegyzett, de még be nem fizetett tőke
A mérlegben foglalt helyük a B/II. sorban van.

Követelések a kiegészítő mellékletben

Itt kell bemutatni a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal szembeni követelés.

77
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a követelések eredeti, nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben
elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét. Be kell mutatni továbbá a hátrasorolt
eszközök értékét jogcímek szerinti részletezésben.

Továbbá:
 az el nem ismert követeléseket
 a vevőnként együttesen kisösszegű követelések értékékét
 lejárt, de értékvesztéssel nem terhelt követeléseket
 jelentős összegű hitelezési veszteségeket
 a hátrasorolt követelések értékét
 a követelések eredeti, a nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a
halmozottan elszámolt értékvesztés összegét legalább mérlegtételek szerinti bontásban

78
15. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, fajtái, csoportosításuk. Az értékpapírok helye és
csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az értékpapírok értékelése a mérlegben, az
értékelés bizonylati alátámasztása. Az értékpapírok analitikus nyilvántartása (nyomdai úton előállított és
dematerializált értékpapírok). A tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása. A határidős, az opciós, a
swap, illetve az azonnali ügyletek elszámolása. Az értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, és azok
hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az értékpapírokkal kapcsolatos információk a kiegészítő
mellékletben.

79
16. A pénzeszközök fogalma, fajtái, mérlegtételei. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és
bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta-, devizakészletek értékelésére.
A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó információk. A pénzkezelési szabályzat célja, tartalma, az
elkészítésénél figyelembe veendő szempontok.

Pénzeszközök fogalma: tartósan le nem kötött, különféle pénznemben megjelenő, fizetési eszközként felhasználható
eszközök.
Fizetési eszközként felhasználható tényleges pénz és csekk. ( Forint vagy deviza/valuta)

Fajtái: Mérlegtétel:
 Készpénz  pénztár,
 Elektronikus pénzeszközök  valutapénztár,
 Csekk (azonnal pénzre váltható vevőtől kapott)
 csekkek,
 Bankbetétek
 elszámolási betétszámla,
- Nem lekötött
- Rövid lejáratra lekötött  elkülönített betétszámlák,
 devizabetét-számla,
 átvezetési számla.
Mérlegben elfoglalt helyük

A mérlegben elfoglalt helyük a Szt. 1. számú melléklete szerint mindkét változat szerint is a B/IV. sorban van a fenti
sorrendben.
Az egyszerűsített mérlegben szintén a B/IV. sorban szerepelnek a pénzeszközök.

Értékelése:
 Bekerülési értéken
 Mérlegkészítéskor devizaárfolyam- nyereség, vagy veszteség lehet

Nyilvántartása
 Egyedi: Pénznemenként, Bankszámlánként, Csekkenként
 Könyvelése folyamatos
 Szigorú számadású bizonylaton

A pénzforgalommal kapcsolatos alapbizonylatok:

 napi, illetve időszaki pénztárjelentések
 csekkek, utalványok
 bankszámlakivonatok, banki értékesítések
 bevételi és kiadási pénztárbizonylatok

A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell
vezetni, amelyből a sorszám szerint felhasznált mennyiség és a felhasználás időrendi sorrendje is megállapítható. A
felhasználó köteles a nyomtatványokkal elszámolni.

Valuta – és devizatételek csoportjai

 Valutakészlet
 Devizakészlet
 Külföldi pénzértékre szóló: követelések, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, kötelezettségek
 EGYÜTT: külföldi pénzértékre szóló eszköz illetve kötelezettség

Valuta – és devizatételek értékelése aktiváláskor, passziváláskor

 Áltatában:
o Választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga vagy
o MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam
 Indokolt esetben:
80
 o Választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi árfolyam, vagy
o Választott hitelintézet által meghirdetett devizaeladási árfolyam.
 Az MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valuta esetén:
o A valuta szabadpiaci árfolyama
 Forintért vásárolt valutát, devizát:
o A ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolamot meghatározni.

Valuta és devizatételek év végi átértékelése

 Átértékelési különbözet = könyv szerinti nettó érték – mérlegfordulónapi árfolyamon számított érték
 Összevont átértékelési különbözet:
o Nem jelentős: Nem kell átértékelni, nem kell könyvelni
o Jelentős:
- Veszteség: Pénzügyi műveletek ráfordítása
- Nyereség: Pénzügyi műveletek nyeresége (Passzív időbeli elhatárolása)

A pénzeszközök értékelése a mérlegben

Valuta és devizakészletek értékelése

A külföldi pénzeszközök év végi értékelésekor az üzleti év mérlegfordulónapján meg kell állapítani a

valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza könyv szerinti értékét. Meg kell állapítani a
választott értékelési eljárásnak megfelelő fordulónapi árfolyam és a könyv szerinti érték közötti különbözetet. Ha az
összevont különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt
hatása jelentős:

 amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között

árfolyamveszteségként
 amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között
árfolyamnyereségként kell elszámolni.

Amennyiben az év végi értékelés során az összes devizás tétel mérlegfordulónapi értékeléséből adódó összevont
értékelési különbözet nem jelentős, akkor a devizaszámlán lévő deviza, illetve a valutapénztárban lévő valuta a könyv
szerinti értéken kerül beállításra a mérlegbe.

A devizaszámla, illetve a valutapénztár mérlegértékének megállapítása során meg kell nézni a könyv szerinti
árfolyam, és a fordulónapi választott árfolyam viszonyát:

 amennyiben a fordulónapi választott árfolyam magasabb, mint a könyv szerinti árfolyam és az összes devizás
eszköz- és forrásállomány értékelése során keletkezett árfolyamkülönbözet összevont egyenlege jelentős,
akkor a devizaszámlán nyilvántartott devizát, illetve a valutapénztárban nyilvántartott valutát fel kell értékelni
a fordulónapi választott árfolyamra
 amennyiben a fordulónapi választott árfolyam alacsonyabb, mint a könyv szerinti árfolyam és az összes
devizás eszköz-és forrásállomány értékelése során keletkezett árfolyamkülönbözet összevont egyenlege
jelentős, akkor a devizaszámlán nyilvántartott devizát, illetve a valutát le kell értékelni a fordulónapi
választott árfolyamra
 amennyiben a fordulónapi választott árfolyam akár alacsonyabb, akár magasabb, mint a könyv szerinti
árfolyam, de az összes devizás eszköz és forrásállomány értékelés során keletkezett árfolyam különbözet
összevont egyenlege nem jelentős, akkor a devizaszámlán nyilvántartott devizát, illetve valutát nem kell
átértékelni, a mérlegérték megegyezik a könyv szerinti értékkel

Számviteli politikában
 Rögzíteni kell az alkalmazandó átszámítási árfolyamot
 Meg kell határozni a jelentősnek minősített összevont átértékelési különbözetet:
o Abszolút összegben vagy a
o Mérlegfordulónapi – átértékelés előtti – külföldin pénzértékre szóló valuta, devizakészlet, befektetés,
értékpapír követelés és kötelezettség együttes összegének százalékában.

81
Az árfolyamnyereség elszámolása
T 31 – K 3683 Árfolyamnyereség
T 3683 – K 34 (váltókövetelések) Árfolyamveszteség
T 452 – K 3683 Árfolyamnyereség
T 3683 – K 454 Árfolyamveszteség
T 3683 – K 976 Összevont árfolyamnyereség
T 976 – K 48 Devizaeszk. és devizaköt. mérlegford.napi értékelése árfolyamnyer.
elhat.
T 48 – K 876 A köv. időszakban árfolyamveszt. esetén az árfolyamveszt.
ellentételezése

Átvezetési számla (technikai számla) alkalmazásának bemutatása

1. T 389 – K 381 Készpénz befizetés az elszámolási betétszámlára: könyvelés a kiadási pénztárbizonylat

alapján
T 384 – K 389 Könyvelés az elszámolási betétszámláról kapott jóváírási bankértesítés alapján

2. T 381 – K 389 Készpénz felvétel az elszámolási betétszámláról: könyvelés a bevételi pénztárbizonylat

alapján
T 389 – K 384 Könyvelés a banki terhelési bizonylat alapján

3. T 389 – K 385 Pénz átutalás az elszámolási betétszámlára: könyvelés az elkülönített betétszámláról kapott
terhelési értesítés alapján
T 384 – K 389 Könyvelés az elszámolási betétszámláról kapott jóváírási bankértesítés alapján

A pénzeszközökről a kiegészítő mellékleten adandó információk

 pénzeszközök hatása a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre
 likviditás
 tartós és nem tartós betétek átsorolása
 pénzeszközök eredeti értéke, tárgyévi és halmozott értékvesztése, visszaírása

A számviteli törvény előírja, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot. A
szabályzat elkészítésének célja, hogy a vállalkozás bankszámlán, valamint pénztárban lévő pénze biztonságban
legyen, a pénzkezelés módja, a pénzforgalom rendje, a pénzkezelés és nyilvántartás, a bizonylatolás szabályszerű
legyen.

Ki kell alakítani a pénzkezelés személyi feltételeit, vagyis rögzíteni kell a vállalkozásnak a pénztáros, az utalványozó,
valamint az ellenőr feladatait, felelősségét. Ki kell zárni az összeférhetetlenséget.

82
17. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások a mérlegben, szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában.
Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel a halasztott bevételekre, a halasztott
ráfordításokra. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati
alátámasztásuk, kapcsolódó számítások.

Az aktív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek. A megbízható és valós összkép, a
pontosabb információ érdekében az aktív időbeli elhatárolásokon belül elkülönítetten kell kimutatni:
 bevételek
 költségek, ráfordítások időbeli elhatárolását
 halasztott ráfordításokat

Az időbeli elhatárolás elve: Olyan gazdasági események kihatásait, amelyek KÉT vagy TÖBB ÉVET érintenek az
adott időszak BEVÉTELEI és KÖLTSÉGEI között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az ALAPUL
SZOLGÁLÓ IDŐSZAK és az ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK között megoszlanak.

Fajtái:
 Aktív időbeli elhatárolások
 Passzív időbeli elhatárolások

Összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítésének
elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül annak
pénzügyi teljesítésétől.
A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

AKTÍV IDŐBELI ELHTÁROLÁSOK

 Bevételek aktív időbeli elhatárolása: (A bevételeket növeli): olyan járó bevételek amelyek csak a mérleg
fordulónapja után esedékesek de a mérleggel a lezárt időszakra számolandók el.
o Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni:
- Névérték alatt vásárolt, - befektetett eszközök közé sorolt – hitelviszonyt megtestesítő kamatozó
értékpapír beszerzési és névértéke közötti – nyereség jellegű – különbözetéből az üzleti évre jutó
összeget.
- Az elszámolás elveiben megegyezik a diszkont értékpapír elszámolásával, de ez NEM KAMAT,
HANEM ÁRFOLYAMNYERESÉG.

 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása (Költségeket, ráfordításokat csökkenti): a mérleg

fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként, csak a mérleg
fordulónapját követő időszakra számolhatók el

 Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolása (Költségeket, ráfordításokat csökkenti): véglegesen

átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettségek, nem realizált árfolyamveszteség
HALASZTOTT RÁFORDÍTÁSKÉNT LEHET ELSZÁMOLNI:
o A devizaszámlán meglévő, devizakészlettel nem fedezett,
o Külföldi pénzértékre szóló
o Beruházáshoz kapcsolódó
o Hiteltartozások
o Mérlegforduló napi értékelésből keletkezett,
o Árfolyamnyereséggel nem ellentételezett
o Nem realizált árfolyamveszteséget
Törlesztéskor fel kell oldani – és ráfordításkánt el kell számolni – a korábban elhatárolt, a törlesztéssel realizált
árfolyamveszteséget

Gazdasági események

83
1. A névérték alatt vásárolt diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott
üzleti évre, időarányosan jutó összegét

Példa: Vásárolt értékpapír

 Névértéke: 1.000 e Ft
 Vételára: 988 e Ft
 Vásárlás ideje: 2001.10.01.
 Lejárat ideje: 2002.09.30.

Könyvelés tárgyévben
T 37 – K 38 988 Vásárlás
T 391 – K 97 3 A különbözet (kamat) időarányos részének elszámolása év végén

Könyvelés a következő évben

T 38 – K 37 988 Beváltás
T 38 – K 97 12 Kamat különbözet
T 97 – K 391 3 Elhatárolt különbözet feloldása

2. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

 a tárgyévi, de csak a mérleg fordulónapja után esedékes bérleti díj
 a tárgyévi, de csak a mérleg fordulónapja után kapott kamat
 az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatás, juttatás összege

Könyvelés a tárgyévben
T 391- K 91 20 Járó bérleti díj
T 391 – K 97 10 Járó kamat
T 391 – K 96 50 A mérlegkészítésig igényelt kamat

Könyvelés a következő évben

T 91 – K 391 20 Az elhatárolás feloldása
T 38 – K 91 20 A bérleti díjat kifizették

T 97 – K 391 10 Az elhatárolás feloldása

T 38 – K 97 10 A kamatot átutalták

T 96 – K 391 50 Az elhatárolás feloldása

T38 – K 96 50 A támogatást kiutalták

3. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni

 a következő időszak tárgyévben kifizetett bérleti díját
 a következő időszakra megrendelt folyóiratok tárgyévben kifizetett előfizetési díját

Könyvelés a tárgyévben
T 522/513 – K 38 Kifizetett összeg
T 392 – K 522/513 Elhatárolt költség

Könyvelés a következő évben

T522/513 – K 392 Elkönyvelt költség

4. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni

84
A többlet fizetési költséget, például a kibocsátott váltóban lévő kamatot, ha a váltó futamideje két beszámolási
időszakot érint.
 A kibocsátott váltó névértéke: 106 e Ft
 A kiváltott kötelezettség: 100 e Ft
 Kamat: 6 e Ft
 A váltó: kibocsátási ideje: 2001.11.01.
 A lejárat ideje: 2002.04.30.

Könyvelés a tárgyévben
T 454 – K 457 (váltótartozások) 100 Váltókibocsátás
T 87 – K 457 6 Kamat
T 3922 – K 8 4 A következő időszakot terhelő kamat elhatárolása év végén
Könyvelés a következő évben
T 457 – K 38 106 A váltó kiegyenlítése
T 87 – K 3922 4 A kamat elszámolása

5. Halasztott ráfordításként kell elszámolni

Az ellentételezés nélkül véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettségeket
 Az átvállalt kötelezettség: 100 e Ft

Könyvelés az átvállalás évében

T 86 – K 44 100 Átvállalás
T 393 – K 86 100 Elhatárolás

Könyvelés a törlesztés évében

T 44 – K 38 20 Törlesztés
T 86 – K 393 20 A törlesztés összegének elszámolása ráfordításként

6. A nem realizált árfolyamveszteség elszámolása

 A felvett devizahitel: 1.000 e Ft
 A mérlegfordulónapi értékelésből keletkezett árfolyamveszteség: 60 e Ft.
 A következő évben a hitel 25 %-át törlesztjük

Könyvelés az árfolyamveszteség-elszámolás évében

T 3 (átértékelési különbözet számla) – K 444 60 Árfolyam veszteség
T 87 – K 3 60 Elszámolt árf. veszteség
T 393 – K 87 60 Elhatárolt árf. veszteség

Könyvelés a törlesztés évében

T 444 – K 38 265 Törlesztés
T 87 –K 393 15 Realizált árf. veszteség elszámolása

PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása (költségeket növeli): A mérleg fordulónapja előtti
időszakot terhelő költség, ráfordítás, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül
elszámolásra.
o A mérlegkészítés időszakában a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a lezárt
évhez kapcsolódó
- Kártérítési igény,
- Késedelmi kamat
- Bírósági költség
o A lezárt évhez kapcsolódó – kötelezettségként ki nem mutatott – prémium, jutalom, azok járuléka

85
 o Befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt kamatozó értékpapírok bekerülési- és névértéke közötti
veszteség jellegű különbözetből a lezárt üzleti évre jutó rész.
o Névérték felett vásárolt – a befektetett eszközök közé sorolt – hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
beszerzési és névértéke közötti – VESZTESÉG JELLEGŰ – különbözetéből az üzleti évre jutó összeg.

 Bevételek passzív időbeli elhatárolása (bevételeket csökkenti)

o A mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevétel, amely a következő időszak bevételét képezi
o A költségek ellentételezésére kapott egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a költséggel
nem ellentételezett rész.
o A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg fordulónapi értékeléséből keletkezett
árfolyamnyereség.
o A költségek ellentételezésre kapott – egyéb bevételként elszámolt – támogatás összegéből a költséggel
nem ellentételezett részt.

 Halasztott bevételek passzív időbeli elhatárolása (bevételeket csökkenti)

o Fejlesztési célra kapott támogatás
o Elengedett kötelezettség, ha beszerzett eszközökhöz kapcsolódik
o Térítés nélkül átvett eszközök
o Ajándékként, hagyatékként kapott eszközök
o Többletként fellelt eszközök
o Negatív üzleti vagy cégérték
o Az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, ha az a kötelezettség
terhére beszerzett eszközök kapcsolódik.
o A cégvásárlás, illetve átalakulás során meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket.

Gazdasági események

1. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni: A mérleg fordulónapja előtti időszakot
terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül elszámolásra

Könyvelés a tárgyévben
T 51 – K 482 30 Utólag fizetett áramdíj
T 522 – K 482 50 Utólag fizetett bérleti díj
T 87 – K 482 10 Utólag fizetett kamat

Könyvelés a következő évben

T 51 – K 38 30 Kifizették az áramdíjat
T 482 – K 51 30 Az elhatárolás feloldása

T 522 – K 38 80 Kifizették a bérleti díjat

T 482 – K 522 50 Az elhatárolás feloldása

T 87 – K 38 25 Kifizették a kamatot
T 482 – K 87 10 Az elhatárolás feloldása
2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni a mérleg fordulónapja és elkészítésének
időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált a mérleggel lezárt üzleti évhez
kapcsolódó: kártérítési igényt, késedelmi kamatot, bírósági költséget.

Könyvelés a tárgyévben
T 86 – K 482 10 Kártérítési igény, késedelmi kamat, bírósági költség

Könyvelés a következő évben

T 482 – K 479 10 Az elhatárolás feloldása

86
3. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó
megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, s azok járulékait

Könyvelés a tárgyévben
T 54 – K 482 100 Prémium, jutalom
T 56 – K 482 40 Bérjárulékok

Könyvelés a következő évben

T 482 – K 471 100 Az elhatárolás feloldása
T 482 – K 473 40 Az elhatárolás feloldása

4. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kerül elszámolásra névérték felett vásárolt – a befektetett
eszközök közé sorolt – hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beszerzési és névértéke közötti – veszteség jellegű –
különbözetéből az üzleti évre jutó összeg.

Vásárolt kamatozó értékpapír

 névértéke: 1.000 e Ft
 vételára: 1.150 e Ft
 Vásárlás ideje: 2001.04.01.
 Lejárat ideje: 2002.06.30.
 Futamidő: 15 hónap

Könyvelés a tárgyévben
T 18 – K 38 1150 Vásárlás
T 87 – K 482 90 A különbözet (árfolyam veszteség) időarányos részének
elszámolása év végén

Könyvelés az értékesítés, beváltás évében

T 38 – K 18 1000 Beváltás
T 87 – K 18 150 Árfolyam veszteség
T 482 – K 87 90 Elhatárolt különbözet feloldása

5. Bevételek passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt,
amely a mérleg fordulónapja utáni időszak bevételét képezi

Könyvelés a tárgyévben
T 91 – K 481 70 A következő időszakra jutó bérleti díj elhatárolása

Könyvelés a következő évben

T 481 – K 91 70 Az elhatárolt bevétel kimutatása

6. Bevételek passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni a költségek ellentételezésére kapott – egyéb bevételként
elszámolt – támogatás összegéből a költséggel nem ellentételezett részt.
 Kapott támogatás: 100 e Ft
 Tárgyévben elszámolt költség: 70 e Ft

Könyvelés a tárgyévben
T 976 – K 481 490 Elhatárolása
T 3683 – K 976 490 Bevételezése

Könyvelés a következő időszakban árfolyamveszteség esetén

T 481 – K 876 300 Az árfolyamveszteség ellentételezése

7. Halasztott bevételként kell elszámolni a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg
rendezett támogatást és véglegesen átvett pénzeszköz összegét
 Kapott támogatás: 100 e Ft
87
  Értékcsökkenési leírás: 20 e Ft/év

Könyvelés a pénz átvételekor

T 96 – K 483 100 Elhatárolás
T 38 – K 96 100 Átvétel

Könyvelés a pénz felhasználásakor

T 12-15 – K 38 10 Beruházás, használatba vétel

Könyvelés az értékcsökkenési leírás elszámolásakor

T 57 – K 129-159 20 Értékcsökkenési leírás
T 483 – K 96 20 Bevételek felszabadítása

8. Halasztott bevételként kell elszámolni az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség
összegét, ha az a kötelezettség terhére beszerzett eszközhöz kapcsolódik

 Beruházás bruttó értéke: 100 e Ft

 Elengedett kötelezettség: 20 e Ft
 Hasznos élettartam: 10 év
 Maradványérték: 0
 Leírási módszere: lineáris

Könyvelés a beruházás, kötelezettség elengedése évében

T 12-15 – K 454 100 Beruházás, aktiválás
T 454 – K 38 80 Kötelezettség részbeni teljesítése
T 454 – K 96 20 Kötelezettség elengedése
T 96 – K 483 20 Elhatárolás

Könyvelés a használat éveiben

T 483 – K 96 2 A leírással arányos bevétel felszabadítása
T57 – K 129-159 10 Értékcsökkenési leírás

9. Halasztott bevételként kell elszámolni a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál
kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, valamint az ajándékként, hagyatékként kapott,
többletként fellelt eszközök piaci értékét.
 Az átvett eszköz piaci értéke: 100 e Ft
 Évi értékcsökkenési leírás: 20 e Ft

Könyvelés az átvétel évében

T 12-15 – K 96 100 Átvétel
T 96 – K 483 100 Elhatárolása

Könyvelés a használat éveiben

T 483 – K 96 20 A leírással azonos összegű bevétel felszabadítása
T 57 – K 129-159 20 Értékcsökkenési leírás

10. Halasztott bevételként kell elszámolni a cégvásárlás, illetve átalakulás során meghatározott negatív üzleti vagy
cégértéket

 A vállalkozás megvásárolta egy kft. 80 %-át 2001.12.31-én

 vételár: 10 M Ft
 a saját tőke 80 %-ának az értéke: 12 M Ft
 Üzleti vagy cégérték: - 2 M Ft
 Leírási idő: 5 év

Könyvelés a vásárlás évében

88
T 171 – K 38 10 Vételár
T 171 – K 96 2 Cégérték
T 96 – K 483 2 Elhatárolás

Könyvelés a következő években

T 483 – K 96 0,4 Leírás

A vállalkozás az aktív és passzív időbeli elhatárolásokról egyedi nyilvántartást vezet. Az analitikus nyilvántartás
adatait alátámasztja mindazon bizonylatokkal, amelyek az elhatárolások jogosságát, számszerű helyességét
bizonyítani képesek. A leltározás egyeztetéssel történik.
Az időbeli elhatárolások leltározása annyit jelent, hogy az elhatárolt költségeket, bevételeket igazoló bizonylatok,
dokumentumok, valamint a segítségükkel végzett számítások alapján készített analitikus nyilvántartás adatai
egyeztetésre kerülnek a főkönyvi nyilvántartás adataival.
Eredménykimutatással való kapcsolat
Az eredménykimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt
költségek valamint bevételek helyesbítő tételeiként.
A passzív időbeli elhatárolások a kiegészítő mellékletben
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:
 a negatív üzleti vagy cégérték 5 éven túli megszüntetésének indoklását
 a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, és a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit,
azok időbeli alakulását.

A vállalkozás az aktív és passzív időbeli elhatárolásokról egyedi nyilvántartást vezet. Az analitikus nyilvántartás
adatait alátámasztja mindazon bizonylatokkal, amelyek az elhatárolások jogosságát, számszerű helyességét
bizonyítani képesek. A leltározás egyeztetéssel történik.

89
18. A saját tőke fogalma, struktúrája, jelentősége a gazdálkodásban. Jegyzett tőke, jegyzett, de be nem fizetett
tőke fogalma, kapcsolata, könyvelése. A lekötött tartalék, a tőketartalék és az eredménytartalék fogalma,
képzésének célja, számviteli elszámolása. Az értékelési tartalék fogalma, lényege. A saját tőke elemeinek
változásai, a változásokat előidéző gazdasági események és azok elszámolása.

Saját tőke fogalma: A saját tőke olyan tőkerész, amelyet a vállalkozás rendelkezésére:
 A tulajdonosok, az alapítók alapításkor, tőkeemeléskor bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére, amely
pénzbeli és nem pénzbeli betétből áll. (Jegyzett tőke, tőketartalék)
 Az adózott eredményből hagytak a vállalkozásnál (MSZE, Eredménytartalék)
 Jogszabály alapján a tőketartalékba, az eredménytartalékba helyezett átvett pénz- és egyéb eszköz
 A befektetett eszközök piaci áron történő értékeléséből adódó értékhelyesbítések összege ( Értékelési
tartalék)

Csoportosítása, struktúrája:
 Jegyzett tőke (+): külső forrásból származik: 411
Ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken
 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-): 325, 332
 Tőketartalék (+): külső forrásból származik: 412
 Eredménytartalék (+ v. -): vállalkozás saját teljesítményéből származik: 413
 Lekötött tartalék (+): saját tőke belső átcsoportosításából származik: 414
 Értékelési tartalék (+): a befektetett eszközök piaci értékre történő értékeléséből származó értékelési tartalék
(értékhelyesbítések összege kerül ide):417
 Adózott eredmény (+ v. -): vállalkozás saját teljesítményéből származik: 419

Mérlegben szereplő értékük: könyv szerinti érték

III. Tőketartalék: 412: A tőketartalék a vállalkozási tevékenység eredményétől függetlenül változó tőke, negatív nem
lehet, (csak pozitív vagy nulla lehet)! Általában külső forrásból származó saját tőke. A tőketartalékot a tulajdonosok
alapításkor, illetve tőkeemeléskor bocsátják az alapított szervezet rendelkezésére véglegesen, pénzeszközök vagy más
eszközök átadásával. Ezen túlmenően a tőketartalék a számviteli törvényben rögzített jogcímeken növekedhet, illetve
csökkenhet.
MSZE-ből nem képezhető.
A tőketartalékot növeli:
 az ÁZSIÓ: a részvények kibocsátáskori ellenértéke és névértéke közötti pozitív különbözet
 alapítók által alapításkor, tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott pénz és egyéb eszköz értéke, a
tényleges átadáskor, amelyet a cégbíróságon a jegyzett tőke részeként nem jegyeztetnek be.
 a jegyzett tőke leszállítása
 lekötött tartalékból visszavezetett összeg
 a jogszabály alapján tőketartalékba helyezhető átvett pénz vagy egyéb eszköz a tényleges átvételkor

A tőketartalékot csökkenti: A csökkenések csak akkor számolhatók el a tőketartalék terhére, ha az, az összeg
elszámolása után sem lesz negatív.
 a jegyzett tőke emelése: A tőketartalékból a jegyzett tőkét csak olyan összeggel lehet megemelni, amely
emelést követően is teljesül a tőkemegtartás törvényi követelménye, azaz a korrigált saját tőke nagyobb
egyenlő kell, hogy legyen a jegyzett tőkével.(KST=Saját tőke-lekötött tartalék-értékelési tartalék)
 a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezése
 tőkekivonással megvalósított tőkeleszállításhoz kapcsolódó tőketartalék kivonás
 lekötött tartalékba átvezetett összeg (saját tőkén belüli átcsoportosítás) T412/K414
 jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénz- és egyéb eszköz értéke a tényleges átadáskor
A tőketartalék elszámolása:
Jegyzett tőke emelése T 412 K 411
Jegyzett tőke leszállítása T 411 K 412
Ázsió-alapítók által véglegesen T 32 K 412
átadott eszköz
Munkavállalóknak térítés nélkül T 412 K 411
átadott dolgozói részvény,
vagyonjegy

90
 Jogszabály alapján kapott T 38 K 412
pénzeszköz
Jogszabály alapján adott T 412 K 38
pénzeszköz
Veszteség miatti negatív T 412 K 413
eredménytartalék
ellentételezése
Lekötés T 412 K 414
Feloldás T 414 K 412

IV. Eredménytartalék: 413: Az eredménytartalék alapvetően az előző üzleti évek felhalmozott adózott eredménye,
amely a gazdálkodási tevékenység eredményétől függő tőkeváltozás. Lehet negatív is! (halmozott eredményt
mutat). Az előző évek vállalkozási tevékenységének a saját tőkéhez való hozzájárulása. Amennyiben az
eredménytartalék negatív, az a saját tőkét csökkentő halmozott veszteséget, ha pozitív, akkor a tevékenység
eredményeként jelentkező vagyonnövekményt mutatja.

Az eredménytartalékot növeli:
 az előző üzleti év adózott eredménye (nyeresége): az előző év adózott nyeresége a következő év nyitásakor
növeli az eredménytartalék összegét.
 A jegyzett tőke leszállítása
 Felhasznált tőketartalék: tőketartalékból átvezetett összeg, ha a halmozott veszteség miatt az eredménytartalék
negatív előjelű, a tőketartalék terhére az megszűntethető. Azaz a veszteség miatti negatív eredménytartalékot
így ellentételezzük.
 A gazdasági társaság tulajdonosánál a pótbefizetés visszakapott összege
 A lekötött tartalék-ból visszavezetett összeg
 A jogszabály alapján eredménytartalékba helyezhető átvett pénz- és egyéb eszköz a tényleges átvételkor.

Az eredménytartalékot csökkenti
 az előző üzleti év adózott eredménye (vesztesége): az előző évek adózott vesztesége a következő év
nyitásakor csökkenti az eredménytartalék összegét.
 A jegyzett tőke emelése a rendelkezésre álló eredménytartalékból
 A lekötött tartalékba átvezetett összeg
 Az üzleti év végén osztalékra, részesedésre ezek adójára, egyéb célra történő felhasználás miatti adóra
igénybe vett összeg: a tárgyévi adózott eredmény, ha az a kifizetni tervezett osztalékra nem nyújt elegendő
fedezetet, a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból kiegészíthető.
Az eredménytartalék az adózott eredmény kiegészítéséhez csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a
lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke
összegét.
 a gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség fedezetére teljesített-törvényi előíráson alapuló-pótbefizetés
összege
 tőkekivonással megvalósított tőkeleszállításhoz kapcsolódó eredménytartalék kivonás
 jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénz- és egyéb eszköz tényleges átadáskor
Az ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított-jelentős összegű hibák-eredményre gyakorolt hatását eredmény-
tartalékot növelő – csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni
Az eredménytartalék elszámolása
Előző évi adózott veszteség T 413 K 419
Előző évi adózott nyereség T 419 K 413
Jogszabály alapján átadott pénz T 413 K 38
Jogszabály alapján átvett pénz T 38 K 413
Veszteség rendezésére pótbefizetés az alapítónál T 413 K 38
Visszakapott pótbefizetés az alapítónál T 38 K 413
Jegyzett tőke felemelése T 413 K 411
Jegyzett tőke leszállítása T 411 K 413
Osztalékra igénybe vett összeg T 413 K 493: Adózott er. elsz. szla
Lekötés T 413 K 414
Feloldás T 414 K 413
91
V. Lekötött tartalék: 414: A tőketartalékból, eredménytartalékból lekötött összeg és a kapott pótbefizetés összegét
foglalja magában
Csak pozitív lehet.
A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
 A nem forgalomképes, illetve csak harmadik személy engedélye alapján átruházható eszközök értékét.
 Szövetkezeteknél a fel nem osztható vagyon értékét.
 Saját elhatározás vagy más jogszabály alapján lekötött tartalékot.

Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

 A visszavásárolt saját részvények, üzletrészek névértéke közül a nagyobbat.
 Átalakulás esetén a még fizetendő adó megfelelő összegét.
 Az alapítás-átszervezés és kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget.
 A nem realizált árfolyamveszteség miatt képzett céltartalék különbözetének összegét.
 A lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet.
 A veszteség fedezésére, de még nem teljesített (fizetendő) pótbefutetés összegét.
 S
 aját elhatározás vagy más jogszabály alapján lekötött tartalékot.

A lekötött tartalék elszámolása

Lekötéos T 412 K 414
Feloldás T 414 K 412
Lekötés T 413 K 414
Feloldás T 414 K 413
Veszteség fedezésére kapott T 38 K 414
pótbefizetés
A pótbefizetés visszafizetése T 414 K 38

92
19.A céltartalék fogalma, célja, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben.
A céltartalékok képzésével és felhasználásával kapcsolatos gazdasági események, azok könyvelése és hatása a
mérlegre és az eredménykimutatásra.
A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben.

Fogalma: A céltartalék az adózás előtti eredmény (adózatlan eredmény) terhére képzett forrás, az egyéb ráfordítások
között kell elszámolni. A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, mely fedezetet teremt a
tárgyidőszakból eredő, de a következő éve(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre és
ráfordításokra.

 a várható kötelezettségekre 421

 az időszakonként ismétlődő várható költségekre 422
 egyéb célokra képzett forrás 423

Így a bizonytalan, kétes eredmény nem kerül kimutatásra. A képzése konkrét, megbízható adatok alapján vagy
statisztikai becslés útján történhet.

1. Céltartalék a várható kötelezettségekre: Olyan múltbéli, illetve folyamatban lévő ügyletekből származó
kötelezettségekre képzett céltartalék, amelyek:

 várhatóan vagy biztosan felmerülnek,

 de összegük vagy esedékességük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan
 és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

Fajtái:
 Garanciális kötelezettségre
 Függő kötelezettségekre
 Biztos jövőbeni kötelezettségekre
 Korengedményes nyugdíj miatt
 Végkielégítés miatt
 Környezetvédelmi kötelezettségekre, stb.
A képzése kötelező

Függő kötelezettség: Általában harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettség, amely a mérleg fordulónapjára
fennáll, de mérlegtételenkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ.

Fajtái:
 Kezességvállalás
 Opciós ügyletek
 Garanciavállalás
 Nem valódi penziós ügyletek
 Váltókezesi kötelezettség
 Le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség.

Biztos jövőbeni kötelezettség: Olyan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll. A szerződés teljesítése
még nem történt meg, így mérlegtételként még nem szerepeltető
Fajtái:
 Határidős ügyletekből következő kötelezettségek
 Swap ügyletek (összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből
áll.) határidős része miatti fizetési kötelezettség
Nem tartoznak a biztos (jövőbeni) kötelezettségek közé az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő
költségek növekedésével együtt járó kötelezettségek.
A függő, valamint a biztos (jövőbeni) kötelezettségeket a 0. számlaosztályban kell nyilvántartani. E számlaosztály
adatai felhasználandók a céltartalék képzésénél.

Garanciális javításokra képződő céltartalék összegének meghatározása és feloldása

93
Képzés: Tervezni kell, hogy a garanciális időszak teljes hosszára mekkora költség várható, és ekkora céltartalékot kell
képezni.
Feloldás: A ténylegesen felmerült költséggel azonos összeg feloldása.
A garanciális időszak végén a maradvány feloldása, vagy időarányos feloldása.

A céltartalék összegét befolyásoló tényezők:

 a tárgyévi értékesítések, kiszállítások volumene,
 a minőség alakulása,
 a garanciális kötelezettség időtartama,
a garanciális költségek évenkénti alakulása (tényadatok).

Környezetvédelmi kötelezettség:
A jogszabályban (jellemzően a bányászatról szóló törvényben és a villamosenergia termeléséről, szállításáról és
szolgáltatásáról szóló törvényben) meghatározott környezetvédelmi kötelezettségekhez kapcsolódó költségek
lökésszerűen, esetenként évek, évtizedek múlva jelennek meg. Ezek finanszírozására és fedezet biztosítására kell
felkészülnie a vállalkozónak, melynek egyik eszköze a céltartalék-képzés. Módszerét a számviteli politikában kell
meghatározni. A céltartalék összege az évekre lebontott környezetvédelmi költségterv alapján határozható meg.

A várható kötelezettségekre képzett céltartalék könyvelése:

A tárgyévben (év végén):

T 8651. Céltartalék-képzés a várható kötelezettségekre
- K 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre

A következő évben:
T 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre
- K 9651. Várható kötelezettségekre képzett céltartalék felhasználása

Megjegyzés: a több évet érintő céltartalékot a felhasználással (a tényleges költség, ráfordítás felmerülésével)
arányosan kell megszüntetni, de megoldható időarányosan is, amennyiben az jobban megfelel a megbízható és valós
összképnek.

2. Céltartalék a jövőbeni költségekre

Az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék
képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, amelyek – a mérlegkészítés
időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy
esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások
közé.

Olyan költségek, amelyek

 Várhatóan időszakonként ismétlődnek
 Jelentős összegben
 A mérlegkészítés időpontjáig felmerülnek,
 De összegük, vagy felmerülésük időpontja bizonytalan, és
 Nem sorolhatóak a passzív időbeli elhatárolások közé.
Fajtái:
 Fenntartási költségek
 Átszervezési költségek
 Környezetvédelmi költségek

Képzése nem kötelező!

A céltartalék-képzéssel a cél az, hogy az egyes üzleti évek eredményének meghatározása pontosabb legyen. Az Szt.
lehetőséget biztosít ezen előírásával arra, hogy az időszakonként jelentős összegben felmerülő költségek ne kizárólag
annak az üzleti évnek az eredményét terheljék, amelyikben azok jelentkeznek. Az érintett költségeket a céltartalék
képzésével több – a költség felmerülését megelőző – üzleti évre is el lehet osztani.
94
A jövőbeni költségekre képzett céltartalék könyvelése:

A jövőbeni költségek fedezetére képzett céltartalékot csak akkor szabad felhasználni, ha azt a költséget, amelynek
fedezetére képezték, elszámolták. Ebből adódóan a jövőbeni költségekre képzett céltartalék összege az üzleti évek
során évről-évre növekedhet, egészen az adott költség felmerülésének évéig.

Képzéskor:
T 8652. Céltartalék-képzés a jövőbeni költségekre
- K 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre

Felhasználáskor:
T 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre
- K 9652. Jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása

3. Egyéb céltartalék

Ha a vállalkozás devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz
(beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá
devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta
ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe
vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.
Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a
tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel
szemben.

Képezhető:
 nem realizált árfolyamveszteség időben elhatárolt összegére, a számviteli törvény előírása szerint

 jogszabályban meghatározott esetekben (biztosítási intézetnél, befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél,

pénzügyi vállalkozásnál, kockázati tőketársaságnál).

Az árfolyamveszteség alapján képzett egyéb céltartalék könyvviteli elszámolása:

Tárgyév végén (a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető teljes futamideje arányában
számított hányadnak megfelelő összeg):

T 8653. Céltartalék-képzés egyéb címen - K 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett
céltartalék

Kapcsolódó tétel: lekötött tartalék képzése

T 413. Eredménytartalék - K 414. Lekötött tartalék
Következő év(ek)ben:
a) Amennyiben a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel teljes futamideje arányában számított hányadnak
megfelelő összegű céltartalék (kimutatandó céltartalék) összege nagyobb, mint az eddig képzett céltartalék, a
különbség könyvelése:

T 8653. Céltartalék-képzés egyéb címen - K 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett
céltartalék

Kapcsolódó tétel: lekötött tartalék képzése vagy feloldása

T 413. Eredménytartalék- K 414. Lekötött tartalék vagy
T 414. Lekötött tartalék- K 413. Eredménytartalék

95
 b) Amennyiben a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel teljes futamideje arányában számított hányadnak
megfelelő összegű céltartalék (kimutatandó céltartalék) összege kisebb, mint az eddig képzett céltartalék, a
különbség könyvelése:

T 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék - K 9653. Egyéb címen képzett
céltartalék felhasználása

Megjegyzés: amennyiben a kötelezettség visszafizetésre kerül, illetve a vásárolt eszközt nullára leírta, esetleg
elidegenítette, térítés nélkül átadta vagy egyéb módon kivezette a nyilvántartásból a vállalkozás, az előbbi tétellel a
kimutatott teljes céltartalék összege megszüntetendő.

Kapcsolódó tétel: lekötött tartalék képzése vagy feloldása

T 413. Eredménytartalék - K 414. Lekötött tartalék
vagy
T 414. Lekötött tartalék- K 413. Eredménytartalék

A céltartalék helye a mérlegben

A mérleg forrás oldalán szerepel, könyv szerinti értéken.
„A” változat esetén: E. Céltartalékok, „B” változat esetén I. sorban van.

Céltartalék könyvelésének hatása az eredménykimutatásra

Képzéskor egyéb ráfordításként számoljuk el, ekkor csökkenti az ÜTE összegét,
Felhasználáskor egyéb bevételként számoljuk el, akkor növeli az ÜTE összegét.

A céltartalék elszámolása

Képzés T 86 K 42
Feloldás T 42 K 96

A céltartalék képzés az óvatosság alapelvének megfelelés egyik eszköze. Olyan eredménykorrekció, amelyik a várható
kötelezettségekhez kapcsolódik. Céltartalékot a tárgyévi eredmény terhére kell vagy lehet képezni, aszerint, hogy a
várható esemény jellege milyen.
A képzett összeg feloldása a képzési jogcím szerinti esemény bekövetkezésekor történik. A céltartalék képzése és
feloldása szokásos eseménynek minősül, az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között szerepel az
eredménykimutatásban.

Nem lehet folyamatosan felmerülő költségekre céltartalékot képezni. Olyan költségre, amely aktiválásra kerül, nem
lehet céltartalékot képezni.
A céltartalékkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben
A kiegészítő melléklet szerkezete:
1. Általános rész
2. Specifikus rész
2.1 mérleghez kapcsolódó kiegészítések
2.2 eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
3. Tájékoztató rész
4. Cash flow- kimutatás

2. 1- es részben kell tételesen ismertetni:

 A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti
részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől
lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
 A környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a
tárgyévben, illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét, továbbá a tárgyévben, illetve az előző
üzleti évben, környezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt költségek összegét, valamint a kötelezettségek
között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettségek várható összegét.

96
20. A kötelezettségek fogalma, fajtái, tételei a mérlegben. A kötelezettségek mérlegtételének meghatározása. A
kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése, különös tekintettel a devizakötelezettségekre. A kötelezettségek és a
mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet kapcsolata.

Fogalma: A kötelezettségek a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből eredő pénzformában

teljesítendő elismert fizetési kötelezettségek, amelyek a szállító, vállalkozó, szolgáltató, hitelező kölcsönző, által
már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a
kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódik.

A kötelezettség megszűnik: ha a vállalkozó kifizeti, váltót ad át, vagy ha a hitelező elengedi.

A kötelezettségeket lejáratuk szerint kell csoportosítani :

 Hátrasorolt kötelezettségek
 Hosszú lejáratú kötelezettségek
 Rövid lejáratú kötelezettségek

A hátrasorolt kötelezettség olyan kapott kölcsön, amelyre vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél
egyetértését arra vonatkozóan, hogy
 a nyújtott kölcsön bevonható az adósság rendezésébe,
 a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll.
 Felszámolás vagy csőd esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kielégíteni.
 A visszafizetési határidő meghatározatlan vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje 5 évnél
több.
 A törlesztést az eredeti lejárta vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

Fajtái:
 Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
 Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
 Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

A hosszú lejáratú kötelezettség a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott
kölcsön (ide értve a kötvénykibocsátást is), hitel és egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.
A „tartalom elsődlegessége a formával szemben” számviteli alapelvnek megfelelően a mérleg fordulónapját követő
egy üzleti éven belül esedékes törlesztő részletet nem itt, hanem a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.
Fajtái:
- Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
- Átváltoztatható kötvények
- Tartozások kötvénykibocsátásból
- Beruházási és fejlesztési hitelek
- Egyéb hosszú lejáratú hitelek
- Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
- Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

A rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti éven meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel.
A hosszú lejáratra kapott kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztő
részletet itt kell kimutatni.
A rövid lejáratú kötelezettségekhez tartozik:
 vevőktől kapott előleg,
 a kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók),
 a váltótartozás,
 a fizetendő osztalék, részesedés,
 a kamatozó részvények utáni kamat és
 az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek.
Fajtái:

97
  Rövid lejáratú kölcsönök
 Rövid lejáratú hitelek
 Vevőktől kapott előlegek
 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
 Váltótartozások
 Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
 Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

A kötelezettségek elszámolása devizanem szerint

o Forint
o Deviza

A kötelezettségek értékelése
Elismeréskor:
A forintban teljesítendő kötelezettséget:
 az elfogadott, elismert, visszafizetendő, számlázott összegben
A számla alapján devizában, valutában teljesítendő kötelezettséget:
 az elismert, számlázott devizának a szerződés szerinti teljesítés napjára illetve a mérlegfordulónapra
vonatkozó (a számviteli politikában rögzített) devizaárfolyamon átszámolt forint összegben kell a mérlegben
kimutatni.

Barter ügylet esetén:

 Az első ügylet teljesítésének napján érvényes (a számviteli politikában rögzített) devizaárfolyamon átszámolt
forint összegben. Az üzleti év végén ez a kötelezettség nem értékelhető át.

Mérlegben:
MÉRLEGÉRTÉK=Könyv szerinti érték (+/ -) év végi, devizaárfolyam NYERESÉG vagy VESZTESÉG

A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek vonatkozásában a forintérték meghatározása a következők szerint

történhet:
 Ha a kötelezettség pénzbevételből származik (pl. hitelfelvétel):
- amennyiben a deviza devizabetét-számlán, a valuta valutapénztárban kerül elhelyezésre, a kötelezettség
állományba vétele a pénzügyi teljesítés napján érvényes választott (számviteli politikában meghatározott)
árfolyammal átszámított forintérték,
- amennyiben a deviza forintértéke a vállalkozás forintszámláján (pénztár, elszámolási betétszámla) kerül
jóváírásra, a kötelezettség állományba vétele a deviza vételi árfolyamával átszámított forintérték a
hitelintézet által jóváírt összegben.2

 Ha a kötelezettség nem pénzbevételből származik (pl. szállítói kötelezettség), és:

- az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti
– levonható általános forgalmi adót is tartalmazó – forintérték lesz a kötelezettség bekerülési értéke;
- az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a
kötelezettség állományba vétele a teljesítés (kötelezettség keletkezése) napján érvényes választott
(számviteli politikában meghatározott) árfolyammal átszámított forintértéken történik;
- az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése exportáruval történik (barter ügylet), akkor az
importbeszerzés, illetve az exportértékesítés (követelés) bekerülési értéke a szerződés szerinti
devizaértéknek az első teljesítés napjára vonatkozó választott (számviteli politikában meghatározott)
árfolyammal átszámított forintértéke lesz.

Devizában, valutában keletkezett kötelezettségnél:

 ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott
árfolyamon számított forintértéken
 ha elszámolási betétszámlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes devizavételi árfolyamon
számított forintértéken történik
2
A hitelintézet megveszi a kapott devizát.
98
A devizában fennálló kötelezettségek forintértékének meghatározásakor:
 a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy
 a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani
 ha a hitelintézet által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát kell forintra átszámítani, akkor az átszámítást a
valuta szabadpiaci árfolyamán kell megtenni. Az MNB időszakonként a Közlönyben közzéteszi.

(2) Mérlegkészítéskori érték

A kötelezettségeket a mérlegben általában könyv szerinti értéken kell kimutatni.
Amennyiben a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a
mérlegben – jogcímének megfelelően – a kötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek vagy a
váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be
kell mutatni. A fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeget az
aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és időarányosan elszámolni.

A hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegben kimutatott értéke nem tartalmazhatja a fordulónapot követő üzleti évben
esedékessé váló törlesztéseket, azokat a rövid lejáratú kötelezettségek megfelelő mérlegtételein kell kimutatni.

A kötelezettségek (egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek) közé felvett pénzügyi lízing összegét a megfizetett
lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. (Ezen
kötelezettség nem tartalmazza a fizetendő kamat összegét.)
A vevőtől forintban kapott előlegeket a befolyt összegben, a rövid lejáratú hiteleket, kölcsönöket a folyósított, illetve
a törlesztésekkel csökkentett összegben kell a mérlegben kimutatni.
Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítésből származó, az általános forgalmi adót is tartalmazó kötelezettségeket az
elismert, számlázott összegben kell mindaddig kimutatni, amíg a kötelezettséget pénzeszközökkel, más eszközzel
vagy váltóval ki nem egyenlítették, illetve egyéb , illetve halasztott bevételként (más által átvállalt kötelezettség) le
nem írták.

A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek mérlegben kimutatandó értékének meghatározására tételes előírásokat
tartalmaz a számviteli törvény.

Az importbeszerzés, az importszolgáltatás, a hitel, a devizában kapott előleg és egyéb más külföldi pénzértékre szóló
tartozás forintértékét a mérlegben

 az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó számviteli politikában rögzített, választott devizaárfolyamon

átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a
külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre illetve az eredményre gyakorolt hatása (vagyis az
összevont árfolyam-különbözet) jelentős,

 a kötelezettség könyv szerinti árfolyamán kell szerepeltetni, amennyiben a fordulónapi értékelésből adódó
különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre illetve az eredményre gyakorolt
hatása (vagyis az összevont árfolyam-különbözet) nem jelentős.
A kötelezettségek kapcsolata a mérleggel: A kötelezettségek a mérleg forrás oldalán helyezkednek el.
F. Kötelezettségek
I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek

A kötelezettségek kapcsolata a kiegészítő melléklettel

A kötelezettségek esetében a kiegészítő mellékletben 2.1 részében be kell mutatni:
 a zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosított kötelezettségek, továbbá az 5 évnél hosszabb futamidejű
kötelezettségek bemutatása
 ha a visszafizetendő összeg nagyobb, mint a kapott összeg, akkor a visszafizetés időpontjáig a kötelezettség
bemutatása
 a hosszú lejáratú kötelezettségekből a következő üzleti évben esedékes törlesztéseket át kell vezetni a rövid
lejáratú kötelezettségek közé, és részletezni kell.
 a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek (hátrasorolt, tartós, rövidlejáratú –) ezeken belül mennyi
az anyavállalattal, leányvállalattal szembeni összeg.
99
  jogcímenként elkülönítetten be kell mutatni a környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét
szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét.

A kötelezettségek kapcsolata az eredménykimutatással:

Beszerzés Költség, ráfordítás

Realizált árfolyamnyereség Pénzügyi műveletek egyéb bevétele
Realizált árfolyamveszteség Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
Fizetendő kamat Fizetendő kamatok
Tartozásátvállalás Egyéb bevétel
Elengedett kötelezettség Egyéb bevétel

100
21 Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással, valamint az „A” és „B”
módszerrel. Az eredménykimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak. Az értékesítés nettó árbevétele
(elszámolásának feltételei, időpontja), az aktivált saját teljesítmények értéke (tartalma, elszámolása) fogalmi
értelmezése, elemei. HIÁNYZIK: Az eredményt meghatározó tényezők elemzése a választott formájú
eredménykimutatás adatai alapján. Az eredménykimutatás formájának (fajtájának) megválasztásánál figyelembe
veendő szempontok. A különböző eljárással készített eredménykimutatások jellemzői.

Fogalma: Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely a vállalkozó tárgyévi adózott, a vállalkozónál
maradó adózott eredményének levezetését, az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti év(ek) adózott
eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten tartalmazza, az eredmény
keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a adózott eredmény összetevőit, kialakulását, mutatja be.

Az eredménykimutatás módja
 Összköltség eljárással : „ A” változat- Lépcsőzetes elrendezés
„ B” változat- Mérlegszerű elrendezés
 Forgalmi költség eljárással: „ A” változat- Lépcsőzetes elrendezés
„ B” változat- Mérlegszerű elrendezés

Az eredménykimutatás két módja közötti eltérés

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféle módon állapítható meg:
 összköltség eljárással
 forgalmi költség eljárással

Az üzemi (üzleti) eredmény megállapításának módja!

Összköltség eljárás esetén: Az összes hozam áll szemben az időszakot terhelő összes költséggel. A költségeket
költségnemenként gyűjti. A tárgyévben valamennyi felmerült költséget figyelembe kell venni.
Összes hozam Összes költség
+Árbevétel - anyagjellegű ráfordítások
±Aktivált Saját teljesítmények - személyi jell. ráfordítások
+Egyéb bevétel - értékcsökkenési
Eredménykimutatásleírás forgalmi
- egyéb ráfordítások
költség eljárással
Forgalmi költség eljárás esetén: Az értékesítés hozamait „A” változatköltségeivel állítja szembe. Az értékesítési
az értékesítés
költségeket megbontja közvetlen és közvetett költségekre. I.
A Értékesítés nettó árbevétele
közvetett költségeket fő funkciók szerint taglalja.
Összes bevétel Forgalmi
(+) költség
+ Árbevétel - értékesítés közvetlen ktgei
II. Értékesítés közvetlen
+ Egyéb bevétel - értékesítés közvetett ktgei
költségei (-) ráfordítások
- egyéb
Eredménykimutatás összköltség eljárással III. Értékesítés bruttó
„A” változat eredménye
I. Értékesítés nettó árbevétele (+)
IV. Értékesítés közvetett
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+/ -)
III. Egyéb bevételek (+) költségei (-)
IV. Anyagjellegű ráfordítások (-) V. Egyéb bevételek (+)
V. Személyi jellegű ráfordítások (-) VI. Egyéb ráfordítások (-)
VI. Értékcsökkenési leírás (-)
A. Üzemi (üzleti) tevékenység
VII. Egyéb ráfordítások (-)
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye. eredménye
Továbbiakban a két módszer azonos!

Eltérés:
 A mérleg mindig teljes körű, a leltárnál léteznek ún. részleltárak, amelyek csak egy-egy eszköz- vagy
forráscsoportot tartalmaznak. (Pl. anyagleltár, tárgyi eszközök leltára stb.)
 A mérleg összevont (eszköz- és forráscsoportok) a leltár részletes (eszközök és források fajtánként).
 A mérleg kötött formában, sorrendben tartalmazza a vagyonelemeket, a leltár formája és sorrendje kötetlen.
101
  A mérleg csak összevont értékadatokat tartalmaz, a leltár pedig mennyiségi és érték adatokat is. (A leltárban
nem kerekítünk, forintra pontosan tartalmazza a vagyonelemek értékét!)

Az eredménykimutatás két módja közötti összefüggés

A különbség az ÜÜTE megállapításában van, bármelyik módszer alkalmazásával a számítás végeredménye azonos
összeget ad.
A forgalmi költség eljárás az értékesítésből származó bevételeket az értékesítéssel összefüggésben felmerült –
közvetlen és közvetett- költségekkel állítja szembe.

Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban, az adott üzleti évben felmerült összes költség áll szemben
az ugyanezen időszakra vonatkozó hozamokkal és az aktivált sajt teljesítmények értékével.
Az aktivált saját teljesítmények két elemből, a saját termelésű készletek állományváltozásának értékéből és a saját
előállítású eszközök aktivált értékéből tevődik össze, ezek összege adja meg a kapcsolatot a két eredmény-
megállapítási módszer között.

Ez az összetevő csak az összköltség eljárású eredménykimutatás sémájában jelenik meg, mégpedig olyan módon,
hogy a saját előállítási eszközök aktivált értéke minden esetben a hozamok között, mint eredményt növelő tétel, a
termelési költségek között megjelennek, majd az aktiválás során kiemelésre kerülnek. Ebből adódik, hogy az
értékesítés költségeit ezen saját előállítású eszközök aktivált értékével minden esetben növelni szükséges, ahhoz, hogy
a tárgyidőszakban felmerült költségek megállapíthatók legyenek.

Egyezőség:
- Mindkettő vagyonkimutatás, a vállalkozás eszközeit és az eszközök forrásait tartalmazzák.
- Fordulónapra vonatkozóan készülnek.
- Felelős személyek aláírásukkal hitelesítik őket

A saját termelésű készletek állományváltozásának vonatkozásában:

Ha az adott üzleti évre vonatkozó saját termelésű készletek záró értéke magasabb, mint a nyitókészlet, akkor ez azt
jelenti, hogy a gazdálkodó szervezet az adott időszakban több terméket állított elő, mint amennyit értékesíteni tudott.
Ha az adott üzleti évre vonatkozó saját termelésű készletek záró értéke alacsonyabb, mint a nyitókészlet, akkor ez azt
jelenti, hogy a gazdálkodó szervezet az adott időszakban kevesebb terméket állít elő, mint amennyit értékesíteni
tudott.

Az eredménykategóriák az eredmény szerkezetét mutatják, vagyis azt, hogy az összesített eredmény milyen jellegű
tevékenységből keletkezett.
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye C. Adózás előtti eredmény
B. Pénzügyi műveletek eredménye D. adózott eredménye

Az eredménykimutatás két változata közötti eltérés

„A” változat: Lépcsőzetes elrendezés „B” változat: Mérlegszerű elrendezés

Bevételek I. + Ráfordítások I. Bevételek I.

Ráfordítások I. -
EREDMÉNY I.± NYERESÉG I. (B>R) VESZTESÉGI.( B<R)

Bevételek II + Ráford. II. Bevételek II.

Ráfordítások II. -
EREDMÉNY II ± NYERESÉGII. (B>R) VESZTESÉG II. (B<R)

EREDMÉNY ∑ ± Nyereség ∑ (B>R) Veszteség ∑ (B<R)

Üzemi, üzleti tevékenység hozamai

I. Összköltség eljárás esetén:
 Nettó Árbevétel: - belföldi
- export
 Aktivált Saját teljesítmények
102
 - Saját termelésű készletek állományváltozása (+/ -)
- Saját előállítású eszközök aktivált értéke (+)
 Egyéb bevételek

II. Forgalmi költség. eljárás estén:

 Nettó árbevétel: - belföldi
- export
 Egyéb bevételek

Export bevétel: Külföldre ill. külföldön történő értékesítés ellenértéke, függetlenül, hogy devizában (valutába), vagy
forintban, vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki. Külföldi értékesítésnek minősül, ha a vevő székhely, telephelye vagy
lakhelye nem MO-on van. A számla szerinti devizát, a kapott valutát a teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon
kell átszámolni forintra.

Értékesítés nettó árbevétele fogalma:

 Készletek és szolgáltatások értékesítéséből származik.
 A teljesítés évében
 A vállalkozáson kívül álló által elismert
 Számlázott, vagy készpénzben kiegyenlített
 ÁFA-t nem tartalmazó ellenérték

Tartalma:
 Árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett, áfá-t nem tartalmazó ellenérték.
 Nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számlában, a- konkrét értékesítéshez kapcsolódóan- ADOTT
ENGEDMÉNY ÖSSZEGÉT, FIZETENDŐ ÁLTALÁNOS FORGAMI ADÓT.

Nettó Árbevételt növeli: A készlet értékesítéséhez, a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan, az utólag felszámított
felár és az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a teljesítés időpontjára
vonatkozik

Nettó árbevételt csökkenti:

- Utólag adott engedmény, helyesbítő számlában rögzített értéke.
- Visszáru helyesbítő számlában rögzített értéke
- Szavatossági jog érvényesítése során helyesbítő számlában rögzített érték
- Az értékesített, majd visszavett betétdíjas göngyölegek visszavételkori értéke
- Szerződési feltételektől való eltérés, szerződésmódosítás miatti engedmény

Árbevétel elszámolása
ELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE:
o A gazdálkodó már teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségét és erről a szabályszerű számlát kiállította
és megküldte a vevőnek,
o A számla melléklete tartalmazza a vevő által igazolt teljesítés elismerését
o A számlát a vevő elfogadta.

Kiszámlázott eladási ár T. 311 K. 91- 92

El nem ismert összeg T. 91- 92 K. 311
Árbevételbe beszámító T. 362 K. 91- 92
árkiegészítés
Fizetendő áfa T. 311 K. 467
El nem ismert árbevételre jutó T. 467 K. 311
áfa
Fizetendő áfa elszámolása T. 91- 92 K. 467
Az ÁFA-t is tartalmazó bevétel T. 381 K. 91- 92
elszámolása
Export fuvar elszámolása T. 93-94 K. 454
Elismert követelés T. 317 K. 93-94
103
 Befizetett valuta T. 382 K. 93-94

311: belföldi követelések

91- 92: belföldi értékesítés árbevétele
362: költségvetési kiutalás igénye
467: fizetendő áfa
381: pénztár
93-94: export értékesítés árbevétele
454: szállítók
317: külföldi követelések
382: valutapénztár

Aktivált saját teljesítmények: (+/ -) 581 + 582

felfogható úgy is, mint az adott vállalkozás belső hozama, egy eszköz növekedése, amely még nem került
értékesítésre, elszámolásra.
A hatályos számviteli törvény értelmében: „aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek a
naptári évben aktivált értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes összegét kell kimutatni”
Így:
 Saját termelésű készletek állományváltozása (STK ÁV)
 Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ)
Saját teljesítmények értéke (AST)

A számlacsoport sajátossága, (ellentétben) az 5-ös számlaosztállyal, ahol eszköz típusú számlák találhatók, az 58-as
számlacsoport kontraaktív számlákat tartalmaz, azaz a növekedést a Követel oldalon, a csökkenést a Tartozik
oldalon jegyezzük fel.

A számviteli törvény szellemében az aktivált saját teljesítmények számlán mutatjuk ki:

1. a saját termelésű készletek állományváltozását (STK ÁV; 581):

 amely a záró állomány és a nyitó állomány különbsége.

1. a saját előállítású eszközök aktivált értékekét (SEEAÉ; 582) melynek összetevői:

 minden olyan saját előállítású eszköz, amely nem minősül saját termelésű készletnek (saját előállítású
befektetett eszköz, saját előállítással létrehozott de vásárolt készletként állományba vett eszközök),
 a STK-ből saját előállítású eszközzé történő valóságos átminősítést, átvezetést,
 A növendék állatból tenyészállattá történő átminősítést,
 technikai okokból áruvá „átminősített” készletet (apport, térítés nélküli átadás).

2001. január elsejét megelőzően „saját előállítású eszközök aktivált értékeként mutattuk ki az áruvá átminősített
STK-t” Az újrakodifikált számviteli törvény értelmében ez a tétel kimaradt a törvény szövegéből, így nem szabad
átminősíteni áruvá a saját boltba történő STK kiszállítást, hanem azt az áruktól elkülönítetten kell nyilvántartani.

A saját teljesítmények számlacsoport tartalma

Megnevezés Jelölés Számlaszám
Saját termelésű készletekSTK ÁV 581
állományváltozása
Saját előállítású eszközök aktivált SEEAÉ 582
értéke

581. Saját termelésű készletek állományváltozása (+/ -): A saját termelésű készletek üzleti év végi záró és az üzleti
év eleji nyitó állománya közvetlen önköltségen számított értékének a különbözetét kell kimutatni.

582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (+)

- Tárgyi eszközök
- Immateriális javak
- Tárgyi eszközök értékét növelő munkák
- Tenyészállattá átminősített növendék állatok
104
Tényleges előállítási költségen, utókalkulácó vagy normatív kalkulációval meghatározott ÖNKÖLTSÉGEN.
A saját termelésű készletek elszámolása összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén!

A saját termelésű készletek könyvelése folyamatos

Felmerült ktg.- ek elszámolása T. 51- 57 K. 1- 4.
A költségek átvezetése T. 81-83. K. 51- 57.
Készletre vétel előállítási ktg.- T. 23- 24-25 K. 581
en
Készletcsökkenés elszámolása T. 581 K. 23- 24- 25
Árbevétel elszámolása T. 31 K. 91- 94.

A saját termelésű készletek könyvelése csak év végén

Felmerült ktg.- ek elszámolása T. 51- 57 K. 1- 4
A költségek átvezetése T. 81- 83 K. 51- 57
Év végén Záró készlet nagyobb T. 23- 24- 25 K. 581
mint a nyitó készlet
Ha a zárókészlet kisebb mint a T. 581 K. 23- 24- 25
nyitókészlet
Árbevétel elszámolása T. 31 K. 91- 94

A saját termelésű készletek elszámolása forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén!
Felmerült ktg. - el számolása T. 51- 57 K. 1- 4
Általános ktg. -ek átvezetése T. 85 K. 59
Készletrevétel előállítási ktg. - T. 23- 24- 25 K. 581
en
Az értékesítés miatti T. 81- 84 K. 23- 24- 25
készletcsökkenés elszámolása
A felhasználás, átminősítés T. 581 K. 23- 24- 25
miatti csökkenés
Árbevétel elszámolása T. 31 K. 91- 94

Saját előállítású eszközök aktivált értékének elszámolása

Beruházások, felújítások T. 51- 57 K. 1- 4
előállítási ktg .- e
Költségek átvezetése T. 81- 83 K. 59
Állományba vett tárgyi T. 161 K. 582
eszközök,felújítások előállítási
ktg. - e
Aktiválás T. 12- 14 K. 161

A vállalkozó választási lehetőségét befolyásolja, meghatározza:

 a tevékenység jellege (termelő- szolgáltató tevékenységet végezi – forgalmi költség eljárást választ, ha
kereskedelmi tevékenységet folytat és elsősorban a költségek költségnemenkénti alakulásáról kíván
tájékozódni, akkor összköltség eljárással készíti eredménykimutatását)
 a tulajdonosok, befektetők, hitelező partnerek belső és külső információs igényeitől.

Az összköltség eljárást ott célszerű választani, ahol egyáltalán nincs vagy kevés a saját termelésű készlet, a forgalmi
költség eljárással készülőt pedig ott, ahol az éves termelés és az értékesítés időben eltér.
Az összköltség eljárással készített eredménykimutatás hátrányai: nem mutatja ki az értékesítés elszámolt közvetlen
költségeit, nincs lehetőség az értékesítés gazdaságosságának elemzésére.
A forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás hátránya: nem tükrözi a tárgyidőszak költségfelmerülésének
teljes körét, a kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell a költségnemek és az aktivált saját teljesítmények értékét,
amelyhez az eredménykimutatás nem szolgáltat információt, a költséggazdálkodás információ igényének
kielégítéséhez külön nyilvántartás kell vezetni.

105
Az időbeli elhatárolás elve alapján a mérleggel lezárt év értékesítési árbevételeként kell elszámolni a tárgyévre járó, de
csak azután esedékes árbevételek összegét is. 391/31-92

106
22. Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások fogalma, tartalma, a velük kapcsolatos gazdasági események
elszámolása és hatásuk az eredményre.

Egyéb bevételek

A 96. Egyéb bevételek olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres
tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek a pénzügyi műveletek bevételeinek

Az egyéb bevételek között kell elszámolni:

 a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,

 a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét,
 a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)-ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre
kapott összeget,
 a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül- belföldi vagy külföldi
gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján
külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét,
 a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét,
 a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó,
nem számlázott - utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegét,
 amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)-hez kapcsolódik, az egyéb bevételkénti
elszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha a számviteli törvény,
illetve más jogszabály eltérő en rendelkezik.

Az egyéb bevételek között kell kimutatni:

 a képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését);
 a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül- az adóhatóságtól megkapott,
illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegét;
 az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az
engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor;
 az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből, továbbá egyéb jogcímen történő bevételt az
átadáskor (ilyen jogcímek a kötelezettség teljesítésére, vagy csereszerződés keretében, vagy gazdasági
társaságnál a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni
betétek ellenében történő átadás);
 a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt tárgyévi, illetve a
tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó - összeget;
 a követelés eredeti jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el- a követelés könyv
szerinti értékét meghaladóan realizált összeget (kivéve a vásárolt követelést).

Egyéb bevételként kell elszámolni a halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben
leírt összeget.

Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni az értékvesztések visszaírt összegeit, ideértve az immateriális
javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenés ének visszaírt összegét, továbbá a követelések, a
készletek visszaírt értékvesztésének összegét, valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési
különbözetének összegét.
Egyéb bevételekkel kapcsolatos gazdasági események

1. Értékvesztések visszaírásának elszámolása

Tárgyi eszközök,
immateriális javak T 118 – 158 K 96 Év végi értékelés belső bizonylata
Készletek T2 K 96 Év végi értékelés belső bizonylata
Követelések T3 K 96 Év végi értékelés belső bizonylata

2. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése

Bruttó érték kivezetése T 86 K 11 – 15 Egyedi nyilvántartó kartonok
107
 Elszámolt terv szerinti écs
kivezetése T 119 – 159 K 86 Egyedi nyilvántartó kartonok
Elszámolt terven felüli écs
kivezetése T 118 – 158 K 86 Egyedi nyilvántartó kartonok
Kapott ellenérték
elszámolása T 311 K 96 Bankszámlakivonat
Áfa T 311 K 467 Számla

3. Egyéb gazdasági események

Kapott kártérítés T3 K 96 Számla
Áruk többlete T 26 K 96 Leltárfelvételi jegyzőkönyv
Kapott bírság, kötbére, késedelmi T 38 K 96
kamat, kártérítés
Bankszámlakivonat
 mérlegkészítésig befolyt,
visszaigazolt összegek T 39 K 96
Céltartalék feloldás T 42 K 96 Nyitó főkönyvi kivonat
Adóhatóságtól megkapott,
mérlegkészítésig igényelt
támogatások T 36 K 96
Utólag kapott engedmények T 38 K 96 Bankszámlakivonat

Egyéb ráfordítások
A 86. Egyéb ráfordítások olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó
kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és
nem minősülnek a pénzügyi műveletek ráfordításainak

Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:

 az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált
káreseményekkel kapcsolatos - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - kifizetéseket,
elszámolt, fizetendő összegeket;
 a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti
időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét;
 a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül- belföldi vagy külföldi
gazdálkodónak, illetve természetes személynek - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás
összegét;
 a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített - az üzleti évhez kapcsolódó -
befizetések összegét;
 az államháztartás egyes alrendszereivel (a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi
önkormányzatok, a társadalombiztosítás költségvetéseivel), az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaival
(pénzügyi forrásaival) elszámolt - a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem
számolható - adók, díjak, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendő összegét;
 a külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összegét;
 a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó,
nem számlázott - utólag adott engedmény szerződés szerinti mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett
összegét.

Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:

 az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget;
 a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét;
 az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét;
 a hiányzó, a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett immateriális jószág, tárgyi eszköz - a
készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékével csökkentett könyv szerinti értékét;
 a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet
könyv szerinti értékét;
 az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv
szerinti értékét a követelés átruházásakor.
108
Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni:
 az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli
értékcsökkenésének összegét, a követelések, a készletek elszámolt értékvesztésének összegét;
 a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét;
 a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó - a bekerülési értékben,
illetve a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt adók, adójellegű tételek összegét.
Egyéb ráfordításokkal kapcsolatos gazdasági események

1. Értékvesztések elszámolása
Tárgyi eszközök,
immateriális javak T 86 K 118 – 158 Év végi értékelés belső bizonylata
Készletek T 86 K2 Év végi értékelés belső bizonylata
Követelések T 86 K3 Év végi értékelés belső bizonylata

2. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése

Bruttó érték kivezetése T 86 K 11- 15 Egyedi nyilvántartó kartonok
Elszámolt terv szerinti
értékcsökkenés kivezetése T 119 – 159 K 86 Egyedi nyilvántartó kartonok
Elszámolt terven felüli
értékcsökkenés kivezetése T 118 – 158 K 86 Egyedi nyilvántartó kartonok
Kapott ellenérték
elszámolása T 311 K 96 Számla

3. Hiány, selejtezés, káresemény elszámolása

Tárgyi eszközök, immat.javak T 86 Egyedi nyilvántartó kartonok
terven felüli értékcsökkenésének K 118 -158
elszámolása T 119 -159
 terv szerinti écs kivezetése T 118 – 158 K 11 – 15
 terven felüli écs kivezetése K 11 – 15
T 86 K2
Vásárolt és saját termelésű készletek Leltárfelvételi jegyzőkönyv,
könyv szerinti értéken (T 581) (K 582) Kárfelvételi jegyzőkönyv
Áruk hiánya T 86 K2 Leltárfelvételi jegyzőkönyv

4. Egyéb gazdasági események

Behajthatatlan követelés T 86 K3 Év végi értékelés belső bizonylata
Fizetett bírság, kötbér, késedelmi
kamat, kártérítés T 86 K 38 Bankszámlakivonat
Céltartalék képzés T 86 K 42 Év végi értékelés bizonylata
Költségvetéssel, helyi
önkormányzatokkal elszámolt adók T 86 K 46 Adóbevallás, fizetési meghagyás
Utólag adott engedmények T 86 K 38 Bankszámlakivonat

109
23. A pénzügyi műveletek eredményének (ráfordításainak és bevételeinek) fogalma, tartalma. A pénzügyi
műveletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolás bizonylatai. Az Adózott
eredmény levezetése

Pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és a pénzügyi műveletek ráfordításainak

különbözete.
A Szt. értelmében a (a szokásos vállalkozási tevékenység eredményének részeként) a pénzügyi műveletek bevételeit
az alábbi csoportokba osztja.

Pénzügyi műveletek bevételei

Ide tartoznak a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett
pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a
pénzügyi műveletek egyéb bevételei.
„a vállalkozás befektetett pénzügyi eszközei és értékpapírjai után realizált bevétel. Pl.: kapott osztalék, részesedés,
kapott kamat, árfolyamnyereség, stb.”

- 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés - Itt kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után
kapott, ill. az adózott eredményből járó összeget, ha az a mérlegkészítés napjáig ismertté vált.
 Tartós és forgatási célú részesedések után kapott osztalék és részesedés

T 384 – K 479 Ha osztalékra, részesedésre előleget vettek fel

T 479 – K 971 Előleg rendezése mérlegkészítéskor a jóváhagyott mértékig
T 479 – K 384 Előleg visszavezetése, ha több mint a jóváhagyott érték
T 38 – K 368 A tulajdoni hányadok után a tárgyévben befolyt osztalék, részesedés
elszámolása
T 368 – K 971 A tárgyévre járó, de még be nem folyt osztalék, részesedés elszámolása

-972. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége - Itt kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök
között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv
szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözetet.
 Tartós részesedés értékesítésekor keletkező árfolyamnyereség

T 38 – K 972 Ha az eladási ár nagyobb, mint a könyv szerinti (pénzügyi teljesítés megtörtént)

T 366 – K 972 Ha a pénzügyi teljesítés nem történt meg mérlegfordulónapig.
T 871 – K 17 Könyv szerinti érték kivezetése
T 972 – K 871 A ráfordítás átvezetése

- 973. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

T 38 – K 973 Kamatozó értékpapír eladási árában levő kamat összege

T 391 – K 973 Még be nem folyt, de tárgyévre időarányosan járó kamat
T 973 – K 38, 478 Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat
T 38 – K 973 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő
kamata
T 366 – K 973 Ha az ellenérték még nem folyt be.

 Kamatozó, befektetési célú értékpapír bekerülésekor a vételárban lévő kamat, csökkentő tételként
 Befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és diszkont értékpapírok értékesítésekor keletkező
árfolyamnyereség
 Hitelviszonyt kifejező tartós értékpapírokra, adott kölcsönökre és tartós bankbetétekre kapott kamat
 Tartós befektetési jegyek hozama és beváltáskor és eladáskor az esetleges nyereség

- 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

T 974 – K 38, 478 Forgóe. Között kimutatott hitelv.megt. értékpapír értékesítésekor eladási
110
 árban lévő kamat
T 384 – K 974 Tárgyévben befolyt összeg
T 391 – K 974 A mérleg fordulónapig be nem folyt, de a tárgyévre járó összeg
T 38, 366 – K 974 Értékesítéskor az eladási árban lévő kamat

 Forgatási célú, kamatozó értékpapír bekerülésekor a vételárban lévő kamat, csökkentő tételként
 Hitelviszonyt megtestesítő forgatási célú értékpapírok és diszkont értékpapírok kamata
 Forgatási célú befektetési jegyek kamata és eladáskor az esetleges nyereség
 Váltókövetelések kamata

975-979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

A forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések (ide értve a saját részvények, saját
üzletrészeket is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű
különbözetet.

T 38 – K 975 Árfolyamnyereség, ha az ellenérték összege a tárgyévben befolyt

T 366 – K 975 Árfolyamnyereség, ha az ellenérték összege a fordulónapig nem folyt be.
T 975 – K 875 Összevezetés
T 368 - K 979 Értékelési különbözet, ha a valós érték nagyobb, mint a bekerülési érték

 Kamatozó, befektetési célú értékpapír vásárlásánál az időarányosan elhatárolt nyereségjellegű különbözet, ha

névérték alatt vásároltuk
 Kapott vételi opciós díj
 Kapott eladási opciós díj
 Devizás eszközök és források realizált (év közbeni) árfolyamnyeresége
 Devizás eszközök és források év végi árfolyamnyeresége, ha az összevont árfolyam különbözet jelentős (de
bevételek PIE lesz!)
 Forgatási célú részesedések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és diszkont értékpapírok értékesítésekor
keletkező árfolyamnyereség
 Vásárolt követelés értékesítésekor keletkezett nyereség
 Kapott skontó
 Közös üzemeltetés esetén a közös üzemeltetésben résztvevők részére átterhelt összegek, illetve az átvett nyereség

Pénzügyi műveletek ráfordításai

ide tartoznak: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű

ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése.
„a vállalkozás a befektetett pénzügyi eszközei után fizetett kamatai, az értékpapírok árfolyamvesztesége,
értékvesztése, stb.”

A Szt. értelmében a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni:

- 871. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír – kamatozó
értékpapírnál az eladási árban levő kamattal, diszkont értékpapírnál a vételár és a névérték közötti különbözetből az
időarányosan elszámolt kamattal csökkentett – eladási ára, ill. névértéke és könyv szerinti értéke közti,
veszteségjellegű különbözetet.
A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedét jelentő befektetés értékesítésekor az
értékesített befektetés eladási ára és a könyv szerinti értéke (több) közötti veszteségjellegű különbözetet
 Tartós részesedés értékesítésekor keletkező árfolyamveszteség
 Befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és diszkont értékpapírok értékesítésekor keletkező
árfolyamveszteség

T 871 – K 18 Könyv szerinti érték

T 973 – K 871 Eladási ár, beváltási érték összevezetése

111
- 872-873. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
 A hosszú, ill. a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és
más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásából fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett,
fizetendő, esedékes kamatok összegét az eszköz bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat
kivételével
 A hátrasorolt kötelezettségek után fizetett, fizetendő kamatot
 Befektetési jegyeknél a befektetési alapnak történő eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a KSZ érték
különbözetében realizált veszteséget
 Valódi penziós ügyletek esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz
kötelezettségként kimutatott eladási ára és követelésként kimutatott vételára közötti különbözet összegében
elszámolt kamatráfordítást
 Kamatfedezeti ügyletek teljes veszteségét, ha az ügylet a mérleg fordulónapjáig lezárult, továbbá a mérleg
fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kiv. opciós ügylet) időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett
alapügylet időarányos veszteségének összegéig
 Befektetési jegyek beváltásakor és eladásakor az esetleges veszteség

T 872-873 – K 38 Tárgyévben fizetett kamatok

T 872-873 – K 482 Tárgyévet terhelő, de a mérleg fordulónapjáig még nem teljesített kamat
/elhatárolás/. Év elején vissza kell vezetni.

- 874. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

A tulajdoni részesdést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek elszámolt
értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével
T 874 – K 17,18 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése és visszaírása

- 875-879. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

A forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedét jelentő befektetések értékesítésekor az értékesített befektetés
eladási ára és a könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet

 Kamatozó, befektetési célú értékpapír vásárlásánál az időarányosan elhatárolt veszteségjellegű különbözet, ha

névérték felett vásároltuk
 Vételi opciós díj, ha nem aktiváljuk
 Eladási opciós díj
 Devizás eszközök és források realizált (év közbeni) árfolyamvesztesége
 Devizás eszközök és források év végi árfolyamvesztesége, ha az összevont árfolyam különbözet jelentős
 Forgatási célú részesedések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és diszkont értékpapírok értékesítésekor
keletkező árfolyamveszteség
 Vásárolt követelés behajthatatlannak minősített leírt összege vagy az értékesítésekor keletkezett veszteség
 Adott skontó
 Közös üzemeltetés esetén a közös üzemeltetésben résztvevők által megtérített közös költségek illetve az átadott
nyereség
T 875 – K 37 Árfolyamveszteség, ha a tárgyévben befolyt az összeg
T 38 – K 975
T 975- K 875 Összevezetés
T 875 – K 37 Árfolyamveszteség, ha a tárgyévben nem folyt be az összeg
T 368 – K 975
T 975- K 875 Összevezetés
T 879 – K 478 Értékelési különbözet, ha a valós érték nagyobb, mint a bekerülési érték
T 478 – K 879 Értékelési különbözet, ha a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték

Csoportjai:
a.) Bevételek
 a kapott (járó) osztalék és részesedés
 a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
 a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

112
  az egyéb kapott (járó) kamatok és kamat jellegű bevételek
 a pénzügyi műveletek egyéb bevételei

b.) Ráfordítások
 a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
 a fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások
 a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
 a részesedés, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése

Pénzügyi műveletek bevételeinek elszámolása

Kapott osztalék, részesedés

A devizaeszközöket és kötelezettségeket bekerülésekor a következő árfolyamoknak a bekerülés napján érvényes

értékén kell értékelni:

o az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani

o választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlagán kell
o csak a választott hitelintézet deviza vételi árfolyamán, vagy a választott hitelintézet deviza
eladási árfolyamán

A mérlegben, a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre
szóló minden követelést, bef.pü.eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára
vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi
értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközre, kötelezettségre, illetve az eredményre
gyakorolt hatása jelentős.

Év végi értékeléskor
Amennyiben az összevontan az árfolyamveszteség – pü.műv.egyéb ráfordításai közt
Összevontan az árfolyamnyereséget –pü.műv.egyéb bevételei közt kell elszámolni.

Kapott osztalék és részesedés elszámolásának feltétele, hogy a mérlegkészítés időpontjában ismertté váljon.
A részesedések árfolyamnyereségének elszámolása az értékesítés és nem a pü-i rendezés időpontjához kapcsolódik
Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségének elszámolás nem kapcsolódik a pénzügyi rendezéshez, azt az
értékesítéskor, beváltáskor kell elszámolni.

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége: a kölcsönök, értékpapírok kamatai, az ide tartozó
értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor realizált – kamattal csökkentett - árfolyamnyereség.
Adott árengedmény összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közt kell elszámolni.

Értékvesztések visszaírt összege: részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kimutatott a tulajdoni

részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek elszámolását
csökkenti a korábban leírt ÉV) ez a tétel az eredménykimutatásban negatív előjelű is lehet.

113
24. A cash flow kimutatás tartalma és összeállítása. A pénzeszközök változására ható tényezők elemzése a
Cash-flow kimutatás alapján.
1. A pénzáramok (cash flow) alakulása
A pénzügyi helyzet elemzésének harmadik fontos területe a cash flow alakulásának vizsgálata. A cash flow nem más,
mint pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt.
Az angol terminológiánál maradva a cash flow a következő egyenlet segítségével értelmezhető:
Cash flow = Cash in-flow – Cash out-flow,
azaz a cash flow érétke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével, végső soron tehát a
pénzeszközök állományváltozását jelzi.

A cash flow-kimutatás hasznosítása:

a vállalkozás vezetői és tulajdonosai részéről
 A vállalkozás vezetése számára azért fontos a cash flow-kimutatás, mert így számszerűsítve láthatják korábbi
döntései következményeit, hatását a pénzeszközök állományára. A kimutatásból az is kiderül, hogy a működés
bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre, vagy részvény- (esetleg kötvény-) kibocsátással, hitellel
biztosítandó a szükséges mértékű forrás. A cash flow-kimutatás részletes vizsgálata előzi meg általában a
fizetendő osztalék, részesedés mértékének meghatározását is.
 a hitelezők és befektetők részéről
A cash flow-kimutatásból választ kaphatnak a vállalkozás kötelezettségteljesítési és osztalékfizetési
képességére. Ugyancsak jelzi a vállalkozás esetleges igényét külső finanszírozási források bevonására
vonatkozóan, valamint azt, hogy a képződő pozitív pénzáramok biztosítják-e azok visszafizetését.

A cash flow-kimutatás felépítése:

 működési (operatív) tevékenységből származó pénzeszközváltozás,
 befektetési (beruházási) tevékenységből származó pénzeszközváltozás és
 pénzügyi (finanszírozási) tevékenységből származó pénzeszközváltozás

 működési (üzleti operatív) tevékenységet: a vállalkozás fő bevételi tevékenységeit tartalmazza

 befektetési (beruházási) tevékenységet: hosszú lejáratú eszközök, egyéb befektetések megvásárlását és
eladását jelenti.
 pénzügyi (műveleti) tevékenységet: finanszírozási tevékenység: változást idézhet elő a vállalkozás saját
tőkéjének és kölcsön felvételének nagyságában, összetételében. A finanszírozási tevékenység biztosítja a
vállalkozás működéséhez és befektetéseihez szükséges pénzt.

„A vállalati pénzbeáramlás (cash inflow) származhat

 az üzleti működésből: termelt áruk és szolgáltatások eladásából, követelések behajtásából,
 különböző befektetésekből: pénzügyi befektetésből (értékpapírokból), vagyontárgyak eladásából és más irányú
vállalati befektetésekből (leányvállalat, üzletrészek, külföld),
 külső finanszírozási forrásokból: részvény- és kötvénykibocsátásból, hitelfelvétellel.
A vállalati pénzkiáramlás (cash outflow) felhasználható
 az üzleti működésre: anyagvásárlás, bérfizetés, bérleti díj, biztosítás, közműköltségek, adók kiegyenlítésére,
 a beruházási igények kielégítésére: forgótőkével és hosszú lejáratú beruházási projektekkel összefüggésben,
 a finanszírozási szükségletek fedezésére: adósságszolgálat (kamatfizetés és tőketörlesztés) és osztalékfizetés
formájában, az értékpapírok (részvény, kötvény) visszavásárlására.”

A szokásos üzleti (operatív) tevékenység hatása a cash flow alakulására:

Bevételi oldalon itt megjelenik mindazon pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből – termék-, illetve
áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból – származik valamint azon bevételek, amelyek a normál üzletmenettel
összefüggnek, de nem az árbevétel részei. Ugyancsak itt jelenik meg a más cégeknél meglévő vagyonrészek után
kapott osztalék, valamint a kamatbevételek összege is.
Kiadási oldal leglényegesebb tételei az üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások a bevételi oldal logikáját
követve itt jelennek meg a vállalkozás által fizetett kamatok, adók, illetékek is.

A befektetési tevékenység hatása a cash flow alakulására:

114
Bevételi oldalon a leglényegesebb tételek a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésével kapcsolatos
bevételek, valamint a befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos pozitív pénzáramok is a hosszú lejáratra nyújtott
kölcsönök és elhelyezett bankbetétek kivételével itt jelennek meg. Itt szerepeltethető továbbá a kapott osztalék,
részesedés is.
Kiadási oldalon a befektetési célú részesedés-, illetve egyéb értékpapír vásárlásra fordított pénzösszegek, valamint a
tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével összefüggő pénzkiáramlás jelenik meg.
A pénzügyi tevékenység hatása a cash flow alakulására:
Bevételi oldalon kell kimutatni a részvénykibocsátással, alaptőke-emeléssel kapcsolatos pénzbeáramlások, illetve a
kötvénykibocsátással, a rövid- és hosszú lejáratú hitelforrásokkal összefüggő pénzbevételeket. Itt kerül még
kimutatásra a véglegesen átvett pénzeszközök és a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönökre befolyt törlesztések, illetve a
tartós bankbetétek feloldásából származó pénzeszközök.
A kiadási oldalon kerül bemutatásra a hitel- és kölcsönforrások visszafizetésével összefüggő pénzkiadások, valamint
itt jelennek meg a saját részvények, üzletrészek visszavásárlásával kapcsolatos pénzkiáramlások, a hosszú lejáratra
nyújtott kölcsönök, tartós bankbetét elhelyezések és az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állományváltozása.
A legnehezebb feladat az működési tevékenység cash flow-jának kimutatása. Erre kétféle módszer alakult ki.
 Direkt módszer: alkalmazása során a termék- és áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó
pénzáramlásokat állítjuk szembe mindazon üzleti ráfordításokkal, amelyek a pénzállományt csökkentik.
 Indirekt módszer: elterjedtebb, gyakorlatilag általánosan alkalmazott módszer. Lényege, hogy a kiindulási
alapként figyelembe vett eredményt módosítani kell azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát
ugyan befolyásolták, de pénzmozgással nem jártak.

Az operatív tevékenység cash flow-ja a következő leegyszerűsített séma alapján határozható meg az indirekt módszer
segítségével:

Adózás előtti eredmény

+ pénzforgalmat nem érintő ráfordítások (veszteségek)
- pénzforgalmat nem érintő bevételek (nyereségek)
= korrigált adózás előtti eredmény (bruttó cash flow)
+ - a forgóeszköz- és rövidlejáratú kötelezettség számlák változásai (növekménye, csökkenése)
= OPERATÍV CASH FLOW

A pénzforgalmat nem érintő legismertebb üzemi jellegű ráfordítások, amelyeket az eredmény meghatározásánál
figyelembe kell venni, azonban pénzkiáramlással nem járnak, az értékcsökkenési leírás és az elszámolt értékvesztések.
A leglényegesebb, pénzforgalmat nem érintő eredménynövelő tényezők: a visszaírt értékvesztés, a könyv szerinti
érték feletti áron történő befektetett eszköz-értékesítés és a céltartalék-képzés csökkentése.
Általános szabályt alkalmazunk ezen tételeknél, amelynek értelmében a cash flow-kimutatás realitásának
biztosításához:
 eszközszámla csökkenése esetén az adózás előtti eredmény növelendő
 eszközszámla növekedése esetén az adózás előtti eredmény csökkentendő
 forrásszámla csökkenése esetén az adózás előtti eredmény csökkentendő
 forrásszámla növekedése esetén az adózás előtti eredmény növelendő

Ahhoz, hogy a lehetséges halmozódásokat elkerülhessük, igen körültekintően kell az egyes sorok összegét
meghatározni. Ilyen halmozódáshoz vezethet pl.:
 a kapott osztalék figyelembevétele az adózás előtti eredményben, majd a befektetési cash flow bevétel oldalán
 az értékvesztés és értékvesztés-visszaírás figyelembevétele önálló tételként, majd a forgóeszközök
állományváltozásának meghatározása során vagy
 a végleges pénzeszköz-átadás és –átvétel figyelembevétele az adózás előtti eredményben, majd a
finanszírozási cash flow elemeként

Cash flow-kimutatás:
I. szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás
+- adózás előtti eredmény
+ elszámolt amortizáció
+ elszámolt értékvesztés és visszaírás
+- céltartalék-képzés és felhasználás különbözete
115
 +- befektetett eszközök értékesítésének eredménye
+- szállítói kötelezettség változása
+- egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása
+- passzív időbeli elhatárolások változása
+- vevőkövetelések változása
+- forgóeszközök változása
+- aktív időbeli elhatárolások változása
- fizetett, fizetendő adó (nyereség után)
- fizetett, fizetendő osztalék, részesedés

II. befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás

- befektetett eszközök beszerzése
+ befektetett eszközök eladása
+ kapott osztalék
III. pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás
+ részvénykibocsátás tőkebevonás bevétele
+ kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele
+ hitel és kölcsön felvétele
+ hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, beváltása
+- véglegesen kapott pénzeszköz
- részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)
- kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése
- hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése
- hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek
- véglegesen adott pénzeszköz
+- alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása
III. pénzeszközök változása (+-I.+-II.+-III. sorok)
Gyakran találkozhatunk a számviteli szabályozás által nem nevesített ún. bruttó cash flow kategóriával. Ennek tartama
legegyszerűbben az adózás előtti eredmény és az értékcsökkenési leírás összegeként definiálható.
A vállalkozások pénzáramainak elemzése során a cash flow-kimutatás segítségével elsősorban arra keressük a választ,
hogy a vállalkozás felhasználható pénzeszközei mely gazdálkodási területen képződnek, illetve azok felhasználása
milyen célra történt. Ennek áttekintését jól szolgálhatja a következő elemző tábla összeállítása:

Megnevezés Összeg Megoszlás

Források:
 folyamatos működésből
 befektetési tevékenységből
 finanszírozási tevékenységből
Források összesen 100 %
Felhasználások:
 folyamatos működésből
 befektetési tevékenységből
 finanszírozási tevékenységből
Felhasználások összesen 100 %
Pénzeszközök változása (Források-Felhasználások)
A források az adott rész cash flow-ban pozitív előjellel szereplő tételek összegzéséből adódnak, míg a felhasználások
meghatározása a negatív előjelű tételek összegzésével történik. Összehasonlítható adatokat csak azonos felépítésű
cash flow-kimutatásokból nyerhetünk.
Adósságfedezeti-, adósságszolgálati- és kamatfedezeti mutatók
Bruttó cash flow (Operatív cash flow)
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Bruttó cash flow (Operatív cash flow)
Hosszú lejáratú kötelezettségek esed é kes t ö rleszt ő r é szlete
Bruttó cash flow (Operatív cash flow)
Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes kamatai

116
Az első két mutató a vállalkozás hosszú lejáratú kötelezettségteljesítési képességének jellemzésére szolgál, amíg a
harmadik arra ad választ, hogy a társaság működéséből származó pénzeszköz elegendő forrást biztosít-e a
kamatfizetésekre.

Befektetési-finanszírozási mutató
Operatív cash flow
Befektetési pénzszükséglet
A mutató igen fontos jelzőszám arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás az adott időszak befektetési tevékenységét
milyen arányban képes saját működési pénzforrásból finanszírozni, illetve milyen nagyságú külső forrásbevonás
szükséges.
Jövedelmezőségi mutatók
Operatív cash flow
Értékesítés nettó árbevétele
Operatív cash flow
Saját tőke
A mutatók számításával vizsgálható, hogy egységnyi árbevétel realizálása, illetve egységnyi tőkelekötés mekkora
pénzjövedelmet eredményezett.

117
25. A különböző formában működő társaságok alapításával kapcsolatos
számviteli feladatok. Az előtársasági időszak. Előtársaságok létrejötte,
megszűnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége.

Cégalapításról akkor beszélünk, ha valakik megteremtik annak a lehetőségét, hogy saját cégnevük alatt jogokat
szerezzenek és kötelezettségeket vállaljanak (tulajdont szereznek, szerződést kötnek, perelhetnek, perelhetők lesznek).
A cégalapítás működhet vállalkozásban (egyéni és társas) államháztartás szervezeteiben.
A vállallkozásokra vonatkozó előírásokat a Gazdasági törvény tartalmazza.
Gazdasági társaságokat a következő formátumban lehet alapítani:
- jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (KKT, BT) személyegyesítő
- jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság (KFT, RT) tőkeegyesítő
A gazdasági társaság alapításához legalább két személy szükséges (kivétel: KFT, RT).
Ezek lehetnek belföldi v. külföldi természetes személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok.
A Társaság vagyona.
A társaság vagyona alapításkor a tagok vagyoni hozzájárulása alkotja. A vagyoni hozzájárulás pénzbeli
hozzájárulásból, ill. A tagok által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli jozzájárulásból (apport) áll.
KKT, BT esetében nincs minimális induló vagyon.
KFT 500.000.-
ZRT 5.000.000.-
NyRT 20.000.000.-
Alapításkori gazdasági események:
Tulajdonosok által befizetett összeg:
T 384 Elsz.betét -K 32 Jegyzett, de be nem fizetett tőke
Apport rendelkezésre bocsátása
T 1-2 K 32 Jegyzett, de be nem fizetett tőke
Áfa ha áthárítható
T 466 Előz. Felsz. Áfa K 479 Röv.lej. köt.
Ügyvédi díj:
T 52 Igénybe vett szolg. K 454 Szállítók
Illetékek:
T 53 Egyéb szolg. K 384 Elsz. Betét
Cégbírósági bejegyzés
T 32 Jegyzett, de be nem fiz. Tőke K 411 Jegyzett tőke
További tulajdonosi befizetés
T 384 Elsz. Betét K 32 Jegyzett, de be nem fizetett tőke
Bejegyzés esetén zárás (mérleg) majd nyitás, nyitás utáni rendező tételek.
Nyereség esetén T 419 adózott eredmény K 413 Eredménytartalék
Veszteség esetén T 413 Eredménytartalék K 419 adózott eredmény

Az előtársasági időszak. Előtársaságok létrejötte, megszűnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége.

A Gt. Előírja, hogy a gazdasági társaság a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától
előtársaságként működhet.
A társaság iratain és a megkötött jogügyletein fel kell tüntetni, hogy “Bejegyzés alatt”
Az előtársaság üzletszerű tevékenységét csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően
folytathat (kivéve hatósági engedélyhez kötött tevékenység).
Amíg a társaság előtársaságként működik:
- A tagok személyében nem történhet váltzás,
- A létesítő okirat módosítására (hiánypótlást kivéve) nem kerülhet sor,
- Nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per,
- Nem határozható el jogutód nélküli megszűnés, vagy átalakulás.
Az előtársaság esetében a beszámolási időszak nem egy naptári év, hanem az alapítás időpontjától a cégjegyzékbe
való bejegyzés jogerőre emelkedésének napja között eltelt időszak.
A Szt. törvény előírja, hogy az előtársasági beszámolási kötelezettségének a cégjegyzékbe való bejegyzés jogerőre
emelkedését követő 90 napon belül köteles eleget tenni.
Cégbejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával lezárt előtársasági időszakról elkészített beszámolóban a
vállalkozás eszközeinek és idegen forrásainak különbözete az előtársaság saját tőkéje.
A vállalkozások előtársaságként jönnek létre, az aláírástól a cégbíróségi bejegyzésig tart.

118
Előtársasági idősza egy üzleti évnek számít, ami az aláírástól a bejegyzésig tart.
Az előtársasági időszakot mérleggel kell lezárni, utána nyitás után indul a következő üzleti év, ami 12.31.-ig tart.
Az előtársaság nem egy önálló jogalany, hanem a cég működésének egy sajátos szakasza, ezért nem lehet egymástól
elkülönölten kezelni a meglakult cég és az előtársaság könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét.
Előtársasági időszak
135. § (1) A jogelőd nélkül alapított vállalkozó a 11. § (5) bekezdése szerinti előtársasági időszakról - a (2)-(4)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével - e törvény szerinti könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles
készíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi)
kötelezettségnek a vállalkozó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős
elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő 90 napon belül köteles eleget tenni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti időszak meghosszabbodik mindaddig, amíg a cégbejegyzési eljárás folyamatban
van, ha a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint ismételten
benyújtották a cégbejegyzési kérelmet.
(4) Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött vállalkozó eszközeinek és
forrásainak nyitó adatai az (1) bekezdés szerinti beszámoló eszközeinek és forrásainak záró adataival egyeznek
meg.
(5) Amennyiben a vállalkozót a cégjegyzékbe - a cégbejegyzés iránti kérelme jogerős elutasítása, vagy a
cégbejegyzési eljárás megszüntetése miatt - nem jegyzik be, az (1) bekezdés szerinti beszámoló elkészítését
követően, a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint, alapvetően a végelszámolás szabályai
figyelembevételével kell elszámolni az előtársasági időszak hitelezőivel és az alapítókkal

(6) Nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a
vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek
megfelelő, illetve a 11. § (2) bekezdése szerint választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első
üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság
üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.

119
26. A. A társaságok átalakulásával egyesülésével (összeolvadás, beolvadás), szétválásával (különválás, kiválás)
összefüggő számviteli feladatok, különös tekintettel a vagyonértékelésre, a vagyonleltár és a vagyonmérleg
készítésére.

120
27. A. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja, tartalma,
készítésének kötelezettsége. Az összevont (konszolidált) éves
beszámolókészítésének folyamata. Az egyes konszolidálási eljárások rövid
ismertetése.
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének clja a konszolidációba bevont – jogilag önálló, de
gazdaságilag egymással befolyásolás révén összefonódó – vállalkozások összességének vagyoni, pénzügyi, jövedelmi
helyzetét oly módon bemutatni, mintha az egyetlen vállalkozás lenne.
A konszolidációba bevont vállalkozások egymás közötti tőke és üzleti kapcsolataiból eredő halmozódások
kiszűrésével olyan beszámolót kell készíteni, amely a kapcsolt vállalkozások összességének vagyoni, pénzügyi
helyzetéről, jövedelemteremtő képességéről nyújt megbízható és valós összképet.
Az összevont (konszolidált) éves eszámoló készítésének kötelezettsége az anyavállalatot terheli.
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének folyamata.
1. Általános szempontok
Az anyavállalat és a konszolidálásba bevont vállalkozás nem készíthet egyszerüsített éves beszámolót.
Az anyavállalat és a leányvállalat az éves beszámolóját önállóan adja le a cégbíróságnak. Az összevont éves
beszámolót elkülönítve adja le az anyavállalat.
Az egyes leányvállalatok hitelezői nem fordulhatnak igényeikkel az anyavállalathoz, vagy a leányvállalatokhoz.
Az összevont éves beszámolóban kimutatott jövedelem nem képezheti az adózás alapját, az adóhatóság csak az egyes
– jogilag önálló – vállalkozásokkal áll szemben.
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezehtő a magánszemély befektető, mivel nem
tartozik a számviteli törvény hatálya alá (magánszemély nem lehet „anyavállalat”).
2. A konszolidálás előkészítése
A konszoidálás több munkafázisból áll. Alapvetően az alábbiakat foglalja magában:
A/ A konszolidációs kör meghatározása, figyelése
A konszolidáció alaptipusai: A Szavazataránybeli mérték
befolyásolási jogkör
Közvetlen irányítást biztosító Legalább 75%+1 szavazat
Meghatározó Legalább 50%+1 szavazat
Paritásos (közös vezetésű Legalább 33% egyenlően
vállalkozásoknál)
Mértékadó, jelentős Legalább 20%
Egyéb 20% alatt

LEÁNYVÁLLALAT: az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalakozás (anyavállalat) a meghatározó befolyást

gyakorolhatja.
Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont éves beszámolót készíteni, ha az üzleti évet megelőző két
egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő 3 mutatóérték közül bármelyik 2 nem haladja meg
az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg 2700 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
Nem kell az anyavállalatnak konszolidált éves beszámolót készítenie akkor sem, ha a leányvállalatait, közös
vezetésű vállalakozásait, társult vállalkozásait mentesítette és ezeket a vállalkozásokat a k. sz. módszerrel
konszolidálná.. Ekkor az anyavállalat éves beszámolójának kiegészítő mellékletében közölnie kell, hogy ilyen
jogcímen mentesült a konszolidált éves beszámoló-készítési kötelezettség alól.
A mentesíthető anyavállalatra vonatkozó mentesítési szabály nem alkalmazható arra az a anyavállalatra, amelynek
kibocsátott üzletrészei, részvényei, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett,
vagy az engedélyezést már kérelmezték.
3. A beszámolás rendjének kidolgozása, összehangolása
Ebben a szakaszban olyan infromációs rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi a konszolidálás gyors,
megbízható végrehajtását. Ennek érdekében ki kell dolgozni:
- Az egységes számviteli politkát
- Az egységes számlarendet
- Egyértelmű számlaértelmezés (számla tartalom) meghatározása
- Kiegészítő infomrációk előzetes meghatározása
- Az egyeztetés rendjének előírása
- Értékelési eljárások megválasztása

121
Külföldi leányvállalatok konszolidálásának sajátosságai
Az alapelv szerint a külföldi leányvállalatok az anyavállalatra érvényes törvények szerint kell a beszámolót
elkészíteni. Ezzel együtt:
- A külföldi leányvállalat éves beszámolójának mérlegfordulónapja eltérhet az
anyavállalatétól. Ekkor közbenső mérleg készítését kell elvégezni.
- A külföldi leányvállalatra vonatkozó törvények előírásai eltérhetnek az anyavállalatra
vonatkozó előírásoktól.
- A külföldi pénznemben készült beszámoló adatait át kell számítani forintra. MNB által
közzétett hivatalos árfolyamon.
4. Konszolidációs munkaszakasz
Több fázisból áll:
- Tőekonszolidálás: lényege, az összevont mérlegben fennálló vagyon- és tőkehalmozódások
kiszűrése, megszüntetése.
- Adósságkonszolidálás: során az adós hitelezői kapcsolatokat kell rendezetté tenni.
- Közbenső eredmények kiszűrése: során abból kell kiindulni, hogy az eszközöket a
korrigált beszerzési, előállítási értéken kell a mérlegben szerepeltetni.
- Bevétel-ráfordítás konszolidáció: az eredménykimutatáshoz kapcsolódik. A konszolidált
eredménykimutatásban csak azok a bevételek és ráfordítások maradhatnak benn, amelyek
a vállalatcsoporton kívüli kapcsolatokból erednek.
Közös vezetésű vállalkozásokat: tőkerészesedés mértékének megfelelő mértékben kell
konszolidálni.
Társult vállalkozásokat: a részesedés értékelés módszerrel kell konszolidálni.
Összevont konszolidált mérleg.
Csak néhány ponton tér el az éves beszámoló adataitól.
Pl. Eszközök között: Források között:
- Tőkekoszolidációs különbözet Leányvállalat saját tőke változás
Konszolidáció miatti változások
Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet.
Be kell mtatni:
- A teljes körú bevonás alól mentesített leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások
mentesítésének okait.
- A leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot megillető részesedés számításakor
alkalmazott módszer és annak jelentős váltzásai az előző évhez képest.
- Konszolidálásba bevont vállalkozások neve és székhelye
-Az 5 évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek összege.

• kapcsolt vállalkozás: az anyavállalat, a leányvállat és a közös vezetésű vállalkozás

• leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni;
• közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba
bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás a jogosultságokkal paritásos alapon – legalább 33
százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják;
• társult vállalkozás: az a – konszolidálásba teljes körűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy
a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást
gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára.
• Jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy meg nem
testesülő jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a
vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa. Egy másik vállalkozás tőkéjének egy részével való
rendelkezés jelentős tulajdoni részesedésnek tekintendő, ha a részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja.
• Anyavállalat nélküli cégcsoportokban is külön ki kell emelni a kimutatásokban
• egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak
leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára amelyben a
vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely nem leányvállalat, nem közös vezetésű vállalat
és nem társult vállalkozás;

Konszolidálás alóli mentesítés Annak az anyavállalatnak, aki maga is leányvállalata egy másik anyavállatnak. (Végső
anyavállalat) Az anyavállalatnak nem kell konszolidált éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két
122
üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóból bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi
határértéket: Mérlegfőösszeg 6000 mFt-ot, Éves nettó árbevétele 12000 mFt-ot, Az üzleti évben átlagosan
foglalkoztatottak száma a 250 főt. (Sztv. 2015 . Évi változása)

Konszolidálás célja : A vállalatcsoport valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása (mintha
egyetlen vállalat lenne), az egymás közötti üzleti kapcsolatok kiszűrésével.
Mit kell konszolidálni: Eszközök és források, Bevételek és ráfordítások, Nyereség és veszteség értékéből a
halmozódásokat ki kell szűrni.
Konszolidálási teendők a teljeskörűen bevont leányvállalatokkal kapcsolatban :Tőkeösszevonás
Adósságkonszolidálás Közbenső eredmények elhagyása Bevételek és ráfordítások konszolidálása

Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása

132. § Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján számított éves adózás előtti eredmény - az
összevonás következtében - alacsonyabb vagy magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozások adózás
előtti eredményeinek együttes összege, úgy a konszolidálásba bevont vállalkozások szerint és az összevont
(konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó különbözetéből azt az összeget, ami a konszolidálásba
bevont vállalkozások ki nem gazdálkodott negatív adóalapjából, továbbá a megelőző üzleti évek, a tárgyév
konszolidálási intézkedéseiből származik és várhatóan kiegyenlítődik a későbbi üzleti években, konszolidálás
miatti társasági adó-különbözetként ki kell mutatni. Amennyiben a konszolidálásba bevont vállalkozások
eredménykimutatásai szerint fizetendő adó több, mint az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint
fizetendő adó, akkor a különbözetet áthúzódó adókövetelésként, fordított esetben a különbözetet áthúzódó
adótartozásként kell az összevont (konszolidált) mérlegben elkülönítetten kimutatni. Az összevont (konszolidált)
eredménykimutatásban az adó-különbözetet külön soron (elkülönített tételként) - mint konszolidálásból adódó
(számított) társasági adó-különbözetet - kell szerepeltetni.
Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet
133. § (1) Az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletnek az előzőekben előírtakon túl a következőket kell
tartalmaznia:
a) az összevont (konszolidált) mérleg és az összevont (konszolidált) eredménykimutatás összeállításánál
alkalmazott mérlegértékelési eljárásokat;
b) a forintra, a devizára történő átszámítás során alkalmazott módszert, ha a konszolidálásba bevont
vállalkozások az anyavállalattól eltérően más pénznemben készítették éves beszámolójukat, vagy ha az összevont
(konszolidált) éves beszámoló olyan tételeket tartalmaz, amelyeket a konszolidálásba bevont vállalkozások éves
beszámolói nem tartalmaztak, és amelyeket eredetileg más pénznemben adtak meg;
c) ha az előző üzleti évhez képest megváltoztak az értékelési, a konszolidálási módszerek, ezen változások
indokolását, valamint ezen változások hatását a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetére.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül még a következőket kell ismertetni:
a) a konszolidálásba bevont leányvállalatok neve és székhelye, ezen leányvállalatok jegyzett tőkéjéből az
anyavállalat és a konszolidálásba bevont más vállalkozás részesedésének mértéke és összege, továbbá a
leányvállalat részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalkozás saját tőkéjéből;
b) közös vezetésű vállalkozások neve és székhelye, az anyavállalat és a konszolidálásba bevont más vállalkozás
részesedésének mértéke és összege a közös vezetésű vállalkozás jegyzett tőkéjéből, továbbá a közös vezetésű
vállalkozás részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalkozás jegyzett
tőkéjéből;
c) a társult vállalkozások neve és székhelye, ezen vállalkozások jegyzett tőkéjéből az anyavállalat és a
konszolidálásba bevont más vállalkozás részesedésének mértéke és összege, továbbá a társult vállalkozás
részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalkozás jegyzett tőkéjéből. A 129. §
(2) bekezdésének alkalmazását mindenkor be kell mutatni és indokolni szükséges;
d) a 115. § (2)-(3) bekezdése szerinti jogosultságokat az a)-c) pontoknál külön-külön ki kell emelni, feltüntetve
a jogosultság jogcímét is.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokat abban az esetben nem kell szolgáltatni, ha az anyavállalat
adatszolgáltatása miatt a leányvállalatnak, vagy egy másik - a (2) bekezdésben megjelölt - vállalkozásnak hátránya
származhat ezen adatszolgáltatásból. E szabály alkalmazásának indokait az összevont (konszolidált) kiegészítő
mellékletben ismertetni kell.
(4) Az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a következő
adatokat kell feltüntetni:

123
 a) az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott azon kötelezettségek teljes összegét, amelyek futamideje öt
évnél hosszabb, valamint az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott azon kötelezettségek teljes összegét,
amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozások részéről zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak,
feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;
b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése
szempontjából jelentőséggel bírnak, de nem jelennek meg az összevont (konszolidált) mérlegben. Ezek közül
külön ki kell emelni a konszolidálásba teljeskörűen be nem vont leányvállalatokkal szembeni kötelezettségek
összegét;
c) az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont vállalkozások tárgyévben foglalkoztatott
munkavállalóinak átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit, mindegyiket
állománycsoportonkénti bontásban;
d) az anyavállalatnál az igazgatóság, az ügyvezetés (üzletvezetés), a felügyelő bizottság tagjainak
tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, ideértve a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb

124
 kifizetéseket, a gazdasági társaság által átvállalt és így helyettük fizetett összegeket is, csoportonként
összevontan, beleértve a leányvállalatoknál végzett tevékenység utáni járandóságokat is;
e) az anyavállalat igazgatósága, ügyvezetése (üzletvezetése), felügyelő bizottsága tagjainak az anyavállalat,
illetve a leányvállalatai által folyósított kölcsönök és előlegek időpontját, nagyságát, lejáratát, megadva a kamat
mértékét, a lényeges feltételeket, a tárgyévben visszafizetett összegeket, továbbá ezen személyek nevében vállalt
garanciális kötelezettségeket;
f) az értékesítés árbevételének fontosabb tevékenységek (a konszolidálásba bevont vállalkozásokra jellemző
termékek, terméktípusok), továbbá az exportárbevételnek az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívüli
országok szerinti, illetve ezen belül földrajzilag meghatározott piacok szerinti megbontását, amennyiben ebből a
konszolidálásba bevont vállalkozásoknak jelentősebb hátránya nem származik. Ez utóbbi esetben itt erre utalni
kell;
g) a vállalatcsoport egészére vonatkozóan a 90. § (7) bekezdésében előírt információkat;
h) a tárgyévi üzleti évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló
által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó
szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért
felszámított díjakat külön-külön összesítve;
i) azon összevont (konszolidált) mérlegen kívüli tételek és összevont (konszolidált) mérlegben nem szereplő
megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem
rendelkezik, ha e tételekből és megállapodásokból származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk
szükséges a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetének megítéléséhez;
j) az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont más vállalkozás által kapcsolt felekkel lebonyolított azon
ügyleteket (ide nem értve a vállalatcsoporton belüli ügyleteket), amelyek bemutatásáról e törvény külön nem
rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be
kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a
konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az
egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem
akadályozza az érintett ügyleteknek a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetére gyakorolt
hatásának a megítélését.
(5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az anyavállalat minden olyan részvényének, üzletrészének
névértékét, amelyet maga az anyavállalat, leányvállalata vagy olyan harmadik személy birtokol, aki a tulajdonosi
jogokat saját nevében, de ezen vállalatok javára gyakorolja.
(6) Az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet készítése során nem kötelező alkalmazni a 91. § b) és c)
pontjában, a 92. § (2) bekezdésében rögzített előírásokat.
(7) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a 10. § (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli
standardok szerint készítő vállalkozó köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló
a) kiegészítő mellékletében bemutatni a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának első üzleti évében a
bázis évi összevont (konszolidált) éves beszámoló adatainak a nemzetközi számviteli standardok szerinti mérlegbe
és eredménykimutatásba való átrendezését, valamint annak az eredményre gyakorolt hatását;
b) kiegészítő mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló önálló részeként bemutatni
számviteli politikájának a nemzetközi számviteli standardok szerint készített összevont (konszolidált) éves
beszámolójára vonatkozó főbb szabályait, így különösen:
ba) az összevont (konszolidált) éves beszámoló részeit,
bb) az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazott mérleg- és eredménykimutatás-tagolást,
valamint a tételek tartalmát,
bc) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,
bd) az alkalmazott konszolidációs módszereket,
be) az alkalmazott értékelési eljárásokat és azok feltételeit,
bf) a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetőségek közül alkalmazott szabályokat,
bg) a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.
Összevont (konszolidált) üzleti jelentés
134. § (1) Az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnek a konszolidálásba bevont vállalkozások együttesének
helyzetét és üzletmenetét, a vállalkozások tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és
bizonytalanságokkal együtt úgy kell tartalmaznia, hogy az a tényleges viszonyokról megbízható és valós képet
adjon.
(2) Az üzleti jelentésnek a 95. § (2)-(7) bekezdésben, valamint a 95/A. §-ban foglaltakon kívül be kell mutatnia
a konszolidálásba bevont vállalkozások előrelátható fejlődését is.

125
 (3) Amennyiben a konszolidálásba bevont valamely vállalkozás átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági
Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, az összevont (konszolidált) üzleti
jelentésben be kell mutatni a vállalatcsoport belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzőit az
összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésével összefüggésben.
(4) Az összevont (konszolidált) üzleti jelentést magyar nyelven kell elkészíteni és azt a hely és a kelet feltüntetésével
az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

126
28. A sajátos beszámolási kötelezettségek. Csődeljárással, felszámolási eljárással és végelszámolással
kapcsolatos számviteli feladatok. Devizanemváltás.
A sajátos számvitel összegzi mindazon cégjogi és számviteli helyzeteket, ahol a társaságok működését jellemző
törvényi előírások nem kizárólag a folyamatos tevékenység végzéséhez igazodnak.

A sajátos beszámolási kötelezettségek alatt a következőket értjük:

- Előtársaság
- Átalakulás, jogutódlással való megszűnés
- Jogutód nélküli megszűnés, felszámolás, végelszámolás
- Beszámoló pénznemének megváltoztatása
- Ellenőrzés hibáinak, jogkövetkezményeinek elszámolása

1. Előtársaság
A Gt. Előírja, hogy a gazdasági társaság a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától
előtársaságként működhet. Az előtársaság a cégbejegyzés napjáig v. az elutasító határozatig működhet. Az
előtársaságként való működés idején a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyleteken fel kell tüntetni, hogy
“bejegyzés alatt”.

Az előtársaság üzletszerű tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően
folytathat, kivéve a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet.

Könyvelési feladatok:
T 384 – K 32-33 Pénzbeli hozzájárulás, névértéken felüli részvényjegyzés
T 1-3 – K 32-33 Nem pénzbeli hozzájárulás (létesítő okirat szerinti érték)
T 466 – K 479 Áthárított Áfa
T 51-57 – K 38 v. 45-47 Alapítással kapcsolatos költségek elszámolása
T 32-33 – K 411/412 Cégbejegyzés után

Az előtársaság esetében a beszámolási időszak nem egy naptári év, hanem az alapítás időpontjától a cégjegyzékbe
való bejegyzés közötti időszak.

A társaságnál, amíg előtársaságként működik a tagok személyében nem történhet változás, a létesítő okirat
módosítására nem kerülhet sor, nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per, nem határozható el jogutód
nélküli megszűnés vagy más gazdasági társasággá való átalakulás.

Havi rendszerességgel be kell vallani és befizetni az előtársaságnak is a munkaadói járulékot, az egészségügyi

hozzájárulást, szja előleget, az áfát. Ugyanakkor adóelőleg-fizetési kötelezettsége nincs az előtársaságnak a helyi adó
esetében sem.
2. Átalakulás, jogutódlással történő megszűnés
Átalakulásra a Gt.-ben meghatározott módon minden gazdasági társaságnak lehetősége van.
Átalakulni csak akkor lehet, ha a tagok a létesítő okirat szerinti hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették.
Átalakult gazdasági társaság előtársaságként nem működhet. A gazdasági társaság átalakulásáról a társaság legfőbb
szerve dönthet. Nem alakulhat át a felszámolás vagy végelszámolás alat lévő társaság, valamint az Eva hatálya alá
tartozó adóalany.
Mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságnak vagyonmérleget kell készíteni. Két fajtája
van: a tervezet (az átalakuláskor hozott döntéskor) és a végleges (a cégbírósági bejegyzéskor).
A vagyonmérleget azért kell elkészíteni mind a jogelőd és a jogutód gazdasági társaságnál, hogy az aktuális vagyont
megállapítsák.
A vagyonmérleg annyiban tér el az éves beszámolóhoz előírt mérlegtől, hogy az eszközöket és kötelezettséget a
könyvvizsgáló által elfogadott átértékelt értéken, a saját tőkét az átértékelési különbözettel helyesbített összegben
tartalmazza.
Tehát az összeállítás során:
- A hangsúly a vagyon aktuális értékének megállapításán van
- Olyan vagyontárgyakat is értékkel szerepeltethetnek, amelyek az éves beszámoló
mérlegében nem vehetnek fel.
- A vagyonnak a tulajdonosi szerkezet, a gazdálkodási forma, a szervezet változásával
összefüggő változásaival is számolnak.

127
Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített végleges vagyonmérleg.
Könyvelés
T 865 – K 17 Az átalakult Gt.-ben megszűnt részesedés k.sz.é. kivezetése
T 17 – K 965 Létrejött Gt.-ben szerzett részesedés bekerülési értéke
3. Jogutód nélküli megszűnés. Felszámolás, végelszámolás, csődeljárás
FELSZÁMOLÁS
Az eljárást a vállalkozás ellen maga a vállalkozó, a vállalkozás hitelezői és a végelszámoló kezdeményezheti.
Fizetésképtelen akkor lesz a vállalkozó, ha tartozásait 60 napon belül nem fizeti meg, illetve a csődegyezség
sikertelenül zárul. A felszámolás kezdő időpontja a cégbírósági végzés jogerőre emelkedésének napja. A felszámolás
tényét a cégnévben “felszámolás alatt” kell jelezni. A felszámolás időszaka 1 üzleti évnek minősül függetlenül annak
hosszától.
A felszámolás alatt a tulajdonosi jogok megszűnnek és a felszámolóra szállnak át. A vállalkozás minden tartozása a
felszámolás kezdő napjától lejárttá válik.
A felszámolás kezdő napjától nyitó záróleltárt, záróbeszámolót, zárómérleget, tevékenységi zárómérleget kell
készíteni. Üzleti jelentés készítési kötelezettség azonban nem áll fenn.
Könyvelés
T 417 – K 1.7 Értékhelyesbítések és értékelési tartalék összevezetése
T 8-9 – K 39 Aktív időbeli elhatárolások feloldása
T 48 – K 8-9 Passzív időbeli elhatárolások feloldása
T 499 – K 43-47 A kötelezettségek tényleges összege
T 499 – K 31-36 A befolyó követelések
T 38 – K 31-36 Behajtott követelés
T 499 – K 1-2-3 Vagyontárgyak értékesítése
T 31/38 – K 499 Eladási ár könyvelése
A felszámolás végén felszámolási zárómérleget, bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatást, és
vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni, és ezt a bíróságnek és azadóhatóságnek kell megküldeni.
A hitelezőknek kiosztott vagyon csak Áfa mentesen adható ki. A sorrend:
- Felszámolás költségei
- Zálogjoggal, óvadékkal kapcsolatos követelések
- Járadékok
- Adók és közterhek
- Egyéb követelések
- Késedelmi kamat, pótlékok, bírságok
- Tulajdonosok
A felszámolás kezdő időpontja 2 évvel vagy a felszámolás befejeztével törlik a céget a cégjegyzékből
(+ban még ezeket találtam:
Felszámolási eljárás – olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli
megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes bíróság hatáskörébe tartozó nem peres eljárás.
A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelenné vált adós felszámolási eljárásba bevonható vagyonából a hitelezők
követeléseinek lehetséges mértékű kielégítése, és az életképtelennek minősült vállalkozás tevékenységének
megszüntetése, kivéve, ha az adós fizetőképességének helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot
terjeszt a bíróság elé.
Felszámolási eljárás az adós, a hitelezők, a végelszámoló kérelmére folytatható le. Felszámolási eljárásra kerül sor
bírósági végzés alapján, ha a csődeljárás eredménytelenül zárult le, továbbá Cégbírósági értesítés alapján, ha a
Cégbíróság az adós gazdálkodó szervezetet megszűntnek nyilvánítja.
Ha az adós és a hitelezők között nem jött létre csődegyezség, azt az adós a meghiúsulástól számított 3 napon belül
köteles a bíróságnak bejelenteni. A bejelentés követő 15 napon belül a bíróság végzéssel hivatalból megindítja a
felszámolási eljárást.
Az adós, ha fizetésképtelenné vált és nem kíván élni a csődeljárás lehetőségével, felszámolási kérelem lefolytatását
kérheti. Az adós köteles kérni felszámolási eljárás lefolytatását, ha a csődeljárás lefolytatására azért nincs lehetősége,
mert 2 éven belül már folyt ellene eljárás.
Amennyiben a felszámolást nem a felszámolandó társaság kéri, akkor a bíróság a felszámolási kérelem benyújtásáról
az érintett vállalkozást értesíti. A hitelező akkor kezdeményezhet az adós ellen felszámolási eljárást, ha azt
fizetésképtelennek tekinti.

128
A végelszámoló, ha a gazdálkodó szervezet vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, azaz
fizetésképtelen, akkor köteles felszámolásra irányuló kérelmet benyújtani a bíróságnak.
A bíróságnak 60 nap áll rendelkezésére arra, hogy az adós fizetésképtelenségét megállapítsa, vagy azt kizárja. A
fizetésképtelenség tényét vagy annak hiányát a bírósági végzéssel állapítja meg. A végzés ellen e közléstől számított 8
napon belül fellebbezni lehet. A jogerőre emelkedett fizetésképtelenséget megállapító végzés alapján a bíróság újabb
végzéssel rendeli el a gazdálkodó szervezet felszámolását és a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A
közzététel megjelenésének napjától a vállalkozás valamennyi tartozása lejárttá válik, viszonyt a vállalkozással
szembeni követelés csak a felszámolási eljárás keretein belül érvényesíthető.

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének a napja. A felszámolási
eljárás a hitelezők és a vállalkozás közötti egyezséggel megszüntethető, amennyiben helyreállítható a fizetőképesség.

A felszámolási eljárás számviteli feladatai:

A felszámolás számviteli feladatainak elvégzése szempontjából a legfontosabb követelmény, hogy a felszámolás alatt
a gazdálkodó szervezet által vezetett számviteli nyilvántartások alkalmasak legyenek:
 A közbenső mérleg,
 A felszámolási zárómérleg,
 A vagyonfelosztási javaslat,
 A bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatás,
 A felszámolás időszaka alatt készülő adóbevallások, a záró adóbevallás,
 Az adózás előtti eredmény, valamint a saját tőke különbözete meghatározásának, valamint
 A zárójelentés bizonylati alátámasztására.

A Szt. a felszámolás számviteli feladatait három időszakra jelöli meg:

1. a felszámolás megindítása,
2. a felszámolás időszaka alatt, és
3. a felszámolás befejezésekor. )

VÉGELSZÁMOLÁS
Végelszámolásra nem az adós fizetésképtelensége miatt kerül sor, hanem mert a vállalkozás legfőbb szerve
elhatározza, hogy megszűnik a szervezet.
A végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének feladata:
- Tájékoztatni a végelszámolás tényéről a munkavállalókat, tagokat, szakszervezetet,
- Záróleltárt, beszámolót, adóbevallást, vagyonfelosztási tervezetet, zárómérleget készíteni
- A nem selejtezhető és titkos iratokról jegyzőkönyvet készíteni.
A végelszámolás kezdő időpontja az a nap, a melyet a végelszámolást kimondó határozatban a végelszámolást
elrendelők meghatároztak. Ez az időpont nem lehet visszamenőleges hatályú.
Könyvelések
T 411-412-413 – K 475 Saját tőke csökkenésének elszámolása
T 475 – K 1-2-3 ill. 467 Átadott eszközök értékének elszámolása

(+ban még ezeket találtam:

Végelszámolás – olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen adós a hitelezőit kielégíti.
Végelszámolást csak fizetőképes gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésekor lehet lefolytatni. Ha a
végelszámolás során a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezői követelések fedezetére nem elegendő,
végelszámolás helyett felszámolási eljárást kell kezdeményezni a bíróságnál.
A gazdálkodó szervezet a végelszámolás közzétételét megelőző nappal a számviteli tv. szerinti éves beszámolót kell
készíteni. A végelszámoló a megszűnő társaság vagyonát a zárómérleg alapján veszi át, és nyitó mérleget készít. A
végelszámolás során a kötelezettségek kiegyenlítésre kerültek. A végelszámolás befejezésekor a társaság saját tőkéjét
a tulajdonosok között fel kell osztani a társasági szerződésnek megfelelően.
A végelszámolás feladatai: a végelszámolás. kezdő időpontjától számított 8 napon belül értesíteni köteles:
1* A végelszámolással érintett ingatlan fekvése szerinti földhivatalt,
2* Az illetékes adóhivatalt, vámhatóságot, illetékhivatalt, és TB szervet,
3* Területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervet,
4* Az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget,
5* Az adós székhelye szerinti levéltárat,
129
 6* A gazdálkodó szervezet bankszámláit vezető pénzintézeteket.

A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló:

7* Éves beszámolót,
8* Végelszámolási mérleget,
9* Záró adóbevallást,
10* Zárójelentést, és
11* Vagyonfelosztási javaslatot köteles készíteni )

CSŐDELJÁRÁS
A csődeljárás során az adós fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet a
hitelezővel szemben.
A csődeljárás lefolytatása során az adóst a közzétételt követően 90 napig fizetési haladék (moratórium) illeti meg. A
hitelezők tájékoztatására a pénzügyi helyzetről kimutatást kell készíteni. A bíróság vagyonfelügyelőt jelöl ki, akinek
részletesen ismernie kell az adós vagyoni és pénzügyi helyzetét.
A mérleg, valamint az ahhoz kapcsolódó pénzügyi kimutatás alapján az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását
vagy megőrzését célzó reorganizációs programot és egyezségi javaslatot készíteni.

Könyvelések
T 44-47 – K 969 “X” átvállalja “Y” hitelezővel szembeni tartozását
T 44-47 – K 969 A hitelezők elengedik követelésüket vagy annak egy részét
T 869 – K 38 v. 45-47 A csődeljárás ráfordításai.
T 869 – K 34-36 A hitelezőnél a követelés csődegyezségben való elengedése
T 17 – K 961 Tulajdonszerzés követelés fejében
T 861 – K 31-36 Társaságba bevitt eszköz könyv szerinti értéke

(Jellemzői: a csődeljárás kezdő időpontja a kérelemnek a bírósághoz érkezésének napja. A kérelem benyújtását
követő 30 napon belül a kérelmezőnek a hitelezőkkel tárgyalnia kell a fizetési haladék megadásáról. A tárgyalás
eredményét három napon belül be kell jelenteni a bíróságnak. A csődeljárás alatt a vállalkozót 90 napig fizetési
haladék illeti meg a vele szemben esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. A csődeljárás alatt felszámolási
eljárás nem indítható, a korábban megindított eljárás, pedig szünetel. )

4. beszámoló pénznemének megváltoztatása

A Szt. lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozás devizában készítse el az éves beszámolóját. Ennek feltétele, hogy a
vállalkozónál a bevételek, a költségek és ráfordítások, és a pénzügyi eszközök és kötelezettségek az üzleti évet
megelőző évben és a tárgyévben legalább 25%-ban az adott devizába merüljenek fel.

A devizanemek változásakor csak a mérleg adatait számítjuk át.

A Szt. a devizanemek változtatásához három alapesetet különböztet meg:

A/ Forintról devizára való áttérést

A forintban elkészített éves beszámoló, egyszerüsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján
érvényes. Az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam reciprok értéken kell a létesítő okiratban rögzített devizára
átszámítani.
Forintérték = Devizaérték (vagy forintérték) * 1 = Devizaérték
Devizaárfolyam Devizaárfolyam
B/ Áttérés devizáról forinta
A devizában elkészített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, az MNB által
közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell forintra átszámítani.
Devizaérték * (Ft/deviza árfolyam) = Forintérték
C/ Áttérés devizáról más devizára
A létestő okirat módosítása előtti devizában összeállított éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés
napján érvényes az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamokból számított keresztárfolyammal kell átszámítani.
Régi devizaérték* Új devizaegység értéke = Új devizaérték

130
 Régi devizaegység értéke
5. Ellenőrzés hibáinak, jogkövetkezményeinek elszámolása
Az ellenőrzés megállapításáról, az ellenőrzés által feltárt hibákról akkor beszélünk, ha az ellenőrzés a már elfogadott
beszámolóval kacsolatosan olyan tényt állapít meg, amely az adóbevallásban közölt adatokat, az eszközök és források
állományát, illetve az eredményt érinti.
Az ellenőrzésnek több változata is van: hatósági ellenőrzés, belső ellenőrzés, könyvvizsgáló által végzett ellenőrzés.
Az ellenőrzés kiterjedhet a tárgyévre és a tárgyévet megelőző év(ek)re.
Az Art. Értelmében az utólagos adóellenőrzésnek két típusa van: az önellenörzés és a hatóság által végrehajtott
adóellenőrzés.
A Szt. rendelkezése értelmében jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzés, önellenőrzés
során megállapított hibák értékének együttes összege meghaladja a vállalkozás számviteli politikájában meghatározott
értékhatárt.
Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hibák együtes értéke meghaladja az ellenörzött év mérlegfőösszegének a
2%-át, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja az 500mFt-ot.

A módosításokat az éves mérlegben kell szerepeltetni (középső oszlop).

A nem jelentős összegű hibák helyesbítésének könyvviteli elszámolása során úgy kell eljárni, mintha a tárgyévben
követték volna el azokat.
Az ellenőrzés jogkövetkezménye.
Az önellenőrzés önellenőrzési pótlék megfizetését vonja maga után. Az adóellenőrzés, adóbírságot, késedelmi
pótlékot, mlasztási bírságot von maga után.

Könyvelése mindkét esetben

T 863 – K 463
A vállalkozás vagyoni helyzetének számszerű elemzése, értékelése
A vagyoni helyzet elemzésére szolgáló mutatók a vállalkozás eszközeinek és forrásainak összetételét és a közöttük
fennálló fedezeti helyzetet tükrözik.
Tőkeellátottsági mutató = (saját vagyon*100) / (készlet + tárgyi eszköz nettó értéke)
Összes idegen forrás és a saját vagyon arányának mutatója = összes idegen forrás / saját vagyon
Azokat a mutatókat, amelyek, azt vizsgálják, hogy egy vállalkozás tőkéjében mekkora részarányt képvisel az idegen
tőke, összességükben tőkeáttételi mutatónak nevezik. Minél nagyobb a tőkeáttétel annál nagyobb a kockázat.
(Hosszú lej. Kötelezettségek + lízingkötelezettségek) / saját tőke
A forgóeszközök aránya az összes eszközök között:
(forgóeszközök / összes eszköz)*100
A forgóeszközök forgóeszközhitelekkel fedezett aránya:
(forgóeszközhitelek / összes forgóeszköz)*100
Rövid lej. kötelezettségek és az összes források aránya:
(rövid lej. köt. / összes forrás)*100

A vállalkozás pénzügyi helyzetének számszerű elemzése értékelése:

A likviditás fizetőképességet jelent. Egy vállalkozás adott időpontban fennálló fizetőképességét, fizetőképtelenségét
jelzi.
A likviditási fokozatok alapján likviditási mutatók képezhetők, amelyek általában különbség, vagy hányados jellegűek.
Tartalmuk szerint túlfedezettséget, vagy fedezethiányt fejeznek ki.
Likviditási mutató I (gyors ráta) = Pénzeszközök / rövid lej. kötelezettségek
Likviditási mutató II = (pénzeszközök + követelések) / rövid lej. kötelezettségek
Likviditási mutató III = (pénzeszközök + készletek + követelések) / rövid lej. kötelezettségek
Adósságszolgálati mutató = (adózott eredmény + tárgyévi értékcsökkenési leírás) / hosszú lej. tartozások

131
29. A pénzügyi instrumentumok fogalma, csoportjai. A valós értéken történő értékelés célja és a szükséges
számvitelpolitikai döntések.

A magyar számviteli szabályozás szerint az eszközöket és forrásokat bekerülési értéken kell értékelni és a
vagyonelemeket a mérlegben az aktualizált múltbeli értéken (Nettó érték – értékcsökkenés – értékvesztés + visszaírás)
szerepeltetni. A magyar szabályozás néhány esetben az előzőektől eltérő szabály alkalmazását is megengedi.
Alkalmazható pl. az aktuális piaci érték használata is. Amennyiben a vállalkozó él a piaci értékelés lehetőségével, úgy
a vállalkozó a móltbeli értékelésről áttér az aktuális piaci értéken valóértékre és ennek hatásaként szerepel az
értékhelyesbítés, illetve az értékelési tartalék a mérlegben.
Nem minősül pénzügyi instrumentumnak: immateriális javak, a tárgyi eszközök, a készletek, az aktív időbeli
elhatárolások, munkavállalónak fizetett előlegek, költségvetéssel szembeni követelések, saját tőke, céltartalékok,
passzív időbeli elhatárolások.
Mérlegbeni pénzügyi instrumentum: Olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél
pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke keletkezik. Ide tartozik a szerződéses
megállapodáson alapuló követelés, kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír, a származékos ügylet.
Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentum: határidős és opciós ügyletek, swap ügyletek, fennálló biztos (jövőbeni)
követelések és kötelezettségek, függő követelések és kötelezettségek.
Pénzügyi instrumentumok csoportosítása
- kereskedelmi célú pénzügyi eszközök
- értékesíthető pénzügyi eszközök
- lejáratig tartott pénzügyi eszközök
- a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelések
PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
- kereskedelmi célú pénzügyi kötelezettségek
- egyéb pénzügyi kötelezettségek
PÉNZÜGYI KÖTELEZETTÉGEK
Ha a vállalkozó a számviteli politikájában olyan döntést hozott, hogy alkalmazza a valós értéken történő értékelést,
akkor
- a kereskedelmi célú pénzügyi instrumentumokat (pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek) köteles
valós értéken értékelni
- az értékesíthető pénzügyi eszközöket a vállalkozó értékelheti valós értéken
- a többi pénzügyi instrumentum pedig valós értéken nem értékelhető
Valós érték összege az az összeg
- amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható vagy megvásárolható) vagy
- egy kötelezettség rendezhető
- megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között,
- a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött ügylet keretében

Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés

- gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelésre
- visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és tulajdoni részesedést jelentő
befektetésre
- lejáratig tartott pénzügyi eszközökre stb.
Ahol nem alkalmazható a való értéken történő értékelés, ott a pénzügyi instrumentumokat a törlesztésekkel és az
értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt bekerülési (beszerzési) értéken, illetve a szerződés szerinti értéken
kell kimutatni.
A valós értéken történő értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét a könyvvizsgálónak
ellenőrizni kell.
A bekerülés időpontjában érvényes, illetve a mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérleg fordulónapján érvényes
valós értéken kell értékelni a kereskedési célú pénzügyi instrumentumokat.
A bekerülés időpontjában érvényes, illetve a mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérlegkészítéskor ismert valós
értéken lehet értékelni az értékesítési célú pénzügyi eszközöket, amennyiben valós értékük megbízható módon
meghatározható.
A beszerzés időpontjára és a mérleg fordulónapjára vonatkozóan a pénzügyi instrumentumokat a valós értékre kell
,illetve lehet átértékelni. Az átértékelés során átértékelési különbözet keletkezik, melynek elszámolása a következő:
ha az értékelés kötelező:
- eredményt módosító tétel

132
- pénzügyi műveletek bevétele vagy ráfordítása
ha az értékelés lehetőség
- saját tőkét módosító tétel
- értékelési tartalék
Valós érték meghatározásának módja
- piaci érték
- tőzsdén jegyzett árfolyam
- két fél szabad megállapodása szerinti ár
- számított érték
- általános értékelési eljárásokkal kiszámított érték
Valós érték alkalmazásának feltételei
Csak kettős könyvvitelt vezető vállalkozás választhatja a valós értéken történő értékelést
ha a vállalkozás úgy dönt, hogy alkalmazza a valós értéken történő értékelést, úgy a befektetett és a forgatási célú
pénzügyi eszközöket, illetve a pénzügyi kötelezettségeket csoportosítani kell
csak akkor kötelező, illetve lehetséges a valós értéken történő értékelés, ha a vállalkozó a való értéken történő
értékelést a számviteli politikai szerint választotta.
A valós értéken történő értékelés a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni.

133
30. A lízing fajtái, könyvviteli elszámolása, a különböző lízing szerződések tartalma.

A lízing lényege az adásvétellel egybekötött vagy egybeköthető bérlet. A lízingügylet szereplői a lízingbeadó, a
lízingbevevő és a gyártó. A lízingbeadó és a gyártó között adásvételi szerződés jön létre, a lízingbeadó és a
lízingbevevő szerződést kötnek egymással. A szereplők között megjelenhet a bank is, mint a lízingbeadó hitelezője.

Lízing fajtái:
- Operatív (működési) és pénzügyi lízing
- Direkt és indirekt lízing
- Egyedi és komplett lízing
- Rövid és hosszú lejáratú lízing
- Kereskedelmi lízing
- Egyedi és fajlagos lízing
- Ingó és ingatlan lízing
- Belföldi és nemzetközi lízing
- Null lízing

A pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát megszerzi a
lízingbevevő megbízása szerint abból a célból, hogy a dolgot a lízingbevevő határozott idejű használatba adja.
A lízing tárgya a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra és ő viseli az eszközzel járó költségeket és ráfordításokat,
így az értékcsökkenést is.
A felek a lízingszerződésben kikötik a tőketörlesztést, kamattörlesztést és a törlesztések ütemezését.
A pénzügyi lízingnél zárt végű és nyílt végű lízinget különböztetünk meg. Különbség az áfa elszámolásában van.

Zárt végű pénzügyi lízing.

Az eszköz tulajdonjogának megszerzésekor a lízingbeadó kiszámlázza az eszközt áfás áron. A havi részszámlák a
tőketörlesztést és a kamatot tartalmazzák, de csak a kamatot kell elszámolni. A futamidő végén a lízingbevevő
megszerzi a dolog tulajdonjogát.

Könyvelése a lízingbevevőnél: Könyvelése lízingbeadónál:

T 161 – K 448 Beszerzés áfa nélküli áron
T 466 – K 454 Áfa
T 454 – K 384 Áfa elutalása
T 872 – K 454 Kamat
T 448 – K 38 Tőketörlesztés /havonta/
T 454 – K 38 Kamat törlesztése /havonta/
T 261 – K 454 Beszerzés áfa nélküli áron
T 466 – K 454 Áfa
T 198 – K 914 Továbbszámlázás áfa nélküli áron
T 466 – K 454 Áfa
T 814 – K 261 Könyv szerinti érték kivezetése
T 384 – K 198 Havi tőketörlesztés
T 384 – K 97 Havi befolyt kamat

Nyílt végű pénzügyi lízing.

A lízingbevevőnek opciós elővételi joga van a dologra. A lízingbeadó áfa nélküli áron számlázza ki az eszközt, a havi
részszámlák a tőketörlesztést, kamatot és áfát tartalmazzák.
Elszámolni a kamatot és az áfát kell.

Könyvelése a lízingbevevőnél: Könyvelése a lízingbeadónál:

T 161 – K 448 Beszerzés áfa nélküli áron T 261 – K 454 Beszerzés áfa nélküli áron
T 87 – K 454 Részszámla kamata T 466 – K 454 Áfa
T 466 – K 454 Résszámla áfája T 198 – K 914 Továbbszámlázás
T 448 – K 38 Havi tőketörlesztés T 368 – K 467 Áfa
T 454 – K 38 Havi kamat törlesztés T 814 – K 261 Könyv szerinti érték kivezetése
T 454 – K 38 Havi áfa törlesztés T 384 – K 198 Havi törlesztőrészlet
T 384 – K 97 Havi befolyt kamat

Operatív lízingről akkor beszélünk, ha a lízingszerződés nem biztosít a lízingbevevőnek olyan jogot, amely alapján
megszerezheti a lízingelt dolog tulajdonjogát a használati idő végén. Jellemzője, hogy az eszköz csak átmenetileg
kerül a lzingbevevő használatába. Az eszköz beszerzése általában nem a lízingbevevő megbízásából történik.

Könyvelése a lízingbevevőnél: T 52 – K 454 Beszerzés áfa nélkül

134
T 466 – K 454 Áfa T 466 – K 455 Áfa
T 392 – K 52 Elhatárolás /a következő évi részletek/ T 161 – K 455 Le nem vonható áfa
T 12-15 – K 161 Aktiválás lízingbeadáskor
T 31 – K 91-92 Számlázott díj
Könyvelése lízingbeadónál: T 31 – K 467 Áfa
T 161 – K 455 Beszerzés áfa nélkül

A lízingszerződést a lízing alanyainak jogait és kötelezettségeit tartalmazza.

Lízingbeadó jogai: Felkínálás, díjnövekedés, ellenőrzés, felmondás

Lízingbeadó kötelezettségei: Átadás, információ átadása, használat biztosítása, kicserélési kötelezettség.
Lízingbevevő jogai: Átadás követelése, használati jog, vételi jog, hosszabbítás, szavatossági jogok.
Lízingbevevő kötelezettségei: Átvétel, díjfizetés, veszélviselés, maradványérték kifizetése, lízingbeadó érdekeinek
védelme, ellenőrzés tűrése, őrzés, karbantartás, biztosítás.
Lízingszerződés tartalma: lízingbeadó, lízingbevevő jogai, kötelezettségei, vételár, futamidő, kamat, lízingfizetés
gyakorisága, szavatossági jogok, átadás, átvétel biztosítása, őrzés.

13. pénzügyi lízing: olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbe adó a lízingbe
vevő igényei szerint beszerzett és a lízingbe adó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben
rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbe vevőt terheli a
használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbe vevő jogosult a hasznok szedésére, a szerződés
időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy
megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg, a
lízingbe vevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat;

135
31. Az ellenőrzések számvitele. Az ellenőrzések fogalma, fajtái. Hibatípusok, hibajavítások. Az ellenőrzés,
önellenőrzés során megállapított hibák miatti módosítások elszámolása, kimutatása a mérlegben, az
eredménykimutatásban, nyilvánosságra hozatala.
Az ellenőrzés fogalma:
nem más mint összehasonlító tevékenység, azaz a követelményekhez viszonyítja a meglévő állapotokat. Másképpen
fogalmazva, az ellenőrzés a „van” helyzetet veti egybe a „kell” helyzettel, megállapítja, értékeli az eltérést, szükség
szerint javaslatot tesz az eltérés megszüntetésére.

Az ellenőrzés során
 megfigyelik a már lezajlott folyamatokat, eseményeket,
 megállapítják a tényeket, a kialakult helyzetet, állapotot,
 szembesítik azokat az elérni kívánt célokkal, feladatokkal, a követelményekkel,
 rögzítik az eltéréseket és azok okait.

Ellenőrzés típusai:
 Előzetes: (Ha elfogadnak egy jogszabályt, az hogy fog működni)
 Közbülső: (pénztárbizonylat nap mint nap történő felvezetése)(lekönyvelés előtt ellenőrizni a számításokat
 Utólagos: (APEH ellenőrzési, hogy jól csináltuk-e)

Az ellenőrzés fő feladata a megvizsgált tevékenység segítése, a kitűzött célok, feladatok megoldását akadályozó,
korlátozó körülmények, tényezők megismerése, feltárása, megelőzése, a meghatározott céloktól eltérés okainak
kiderítése, megszüntetése, a megállapított hiányosságok kiküszöböléséhez, felszámolásához szükséges javaslatok
kialakítása.

Az ellenőrzés tehát valamilyen cél vagy feladat lehető leghatékonyabb megvalósítása céljából végzett olyan
tevékenység, amely a követelményekhez viszonyított, intézkedésekre alkalmas megállapítások, állásfoglalások és
javaslatok kialakításával szolgálja a vezetést, az irányítást.

Az ellenőrzés célját mindig az általa képviselt érdekek határozzák meg. A cél eléréséhez alkalmazott ellenőrzési
módszerek ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a feltárt tényleges helyzet milyen mértékben és mennyiben felel meg az
ellenőrzés által képviselt érdekeknek.

A tulajdonosi érdekek képviseletében végzett ellenőrzés kiterjed a tevékenység egészére.

 az állami tulajdon esetén az állam tulajdonosként az össztevékenységben és annak eredményességében,
hatékonyságában érdekelt, az ellenőrzés ezt szolgálja;
 a vállalkozásoknál és szövetkezeteknél a részvényesek, a tagság tulajdonosi érdekeinek képviseletében végzett
ellenőrzés;
 a magántulajdon esetében a tulajdon leghatékonyabb működtetése és védelme az ellenőrzés útján.

A hatósági érdekek képviseletében végzett ellenőrzés

 a vállalkozások és más szervezetek,
 az állampolgárok
olyan tevékenységére, magatartására terjed ki, amelyet törvények, más jogszabályok, kötelező erejű állami normák
szabályoznak, tartalmaznak.
A hatósági ellenőrzés mindig valamilyen konkrét jogszabályi előírás megtartásának vizsgálatával foglalkozik.

A számviteli törvény értelmében az ellenőrzés a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt
üzleti év(ek) adatainak utólagos ellenőrzése. Ellenőrizhet maga az érintett gazdálkodó (önellenőrzés), illetve -
megfelelő felhatalmazás alapján, adóhatósági ellenőrzés keretében - ellenőrizhetnek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal és szervei (az állami adóhatóság), a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (a
vámhatóság), az önkormányzat jegyzője (az önkormányzati adóhatóság) és az Illetékhivatal is.

A gazdasági társaságokról szóló törvény, a számviteli törvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a
könyvvizsgálati tevékenységről szóló törvény előírásai szerint a könyvvizsgáló feladata a beszámoló valódiságának,
szabályszerűségének ellenőrzése. Az adóhatóság- az adózás rendjéről szóló törvény előírásai alapján - az adóbevétel
jogellenes megrövidítésének, a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének megelőzése és

136
megakadályozása érdekében ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését.

A kétféle ellenőrzés a törvényesség betartását célozza, közös területük elsősorban a számviteli törvény szerinti adózás
előtti eredmény, hiszen a társaságiadó-alap meghatározása erre épül. A számviteli törvényen alapuló könyvvezetési
kötelezettség egyben az adókötelezettség egyike.

Az ellenőrzés során feltárt hibák:

a) A beszámolóval még le nem zárt, tárgyévre vonatkozó ellenőrzések megállapításainak számviteli kezelése

A gazdálkodó által végrehajtott önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés a - beszámolóval még le nem zárt -
tárgyévre is eredményezhet megállapításokat, amelyet a könyvviteli nyilvántartásokban kell rögzíteni. E
megállapítások összefügghetnek korábbi, beszámolóval lezárt üzleti évekre vonatkozó ellenőrzések megállapításaival
(például előző üzleti években üzembe helyezett tárgyi eszközökhöz kapcsolódó szabálytalanságok feltárása esetén, ha
az érintett tárgyi eszközök még a tárgyévben is használatban vannak), de természetesen kizárólag a tárgyévre
vonatkozó ellenőrzések is eredményezhették azokat.

A tárgy évre vonatkozó ellenőrzések megállapításait minden esetben a tárgyévi folyamatos könyvvezetés keretében
kell rendezni. A rendezés során - az ellenőrzés megállapításainak megfelelő dokumentálása mellett - elsőként ki kell
vezetni (sztornírozni kell) a helytelen könyvelési tételt, illetve tételeket a könyvekből, majd a gazdasági eseményt - a
jogszabályoknak megfelelő könyvviteli elszámolást követve - rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartásokban.

b) A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év vagy évek adataira
vonatkozó ellenőrzések megállapításai

A számviteli törvény ellenőrzésére vonatkozó előírásai elsősorban a már beszámolóval lezárt üzleti év vagy évek
adataira vonatkozó ellenőrzések megállapításainak számviteli kezelését határozzák meg.
A számviteli törvény érintett részei egyértelműen rendelkeznek arról, hogy a beszámolóval lezárt üzleti év vagy évek
adataira vonatkozó ellenőrzés során feltárt hibákat minden esetben a tárgyévi könyvvezetés keretében kell rendezni. A
számviteli törvény alapján tehát nincs mód arra, hogy a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval
lezárt üzleti évek könyvviteli nyilvántartásait újból megnyissák, és azokban végezzék le az ellenőrzés megállapításai
nyomán szükségessé váló helyesbítéseket. Ebből adódóan a korábbi - az ellenőrzés megállapításai kapcsán érintett -
üzleti évekre vonatkozó éves beszámolót sem szabad utólag módosítania a gazdálkodónak.

A számviteli törvény az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében feltárt hibákat és hibahatásokat
aszerint minősíti, hogy azok egy-egy ellenőrzött üzleti évet érintően miként aránylanak a törvény szerinti
határértékekhez. Ebből következik, hogy az ellenőrzések megállapításait minden üzleti év vonatkozásában
elkülönítetten kell kezelni.

Az ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő
hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi
előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből vagy nem megengedett, tiltott
cselekményelkövetéséből származnak.

A hiba valamely korábbi beszámolóval lezárt időszakban a számviteli törvénynek vagy az adótörvényeknek nem
megfelelő elszámolás, nyilvántartás, bevallás.

A hiba újabb hibát eredményezhet, vagyis a hibahatást is figyelembe kell venni. A feltárt hiba hatása jelentkezhet a
hiba elkövetésének időszakában, az azt követő időszakokban, valamint a feltárás időszakában.

A feltárt hiba és hibahatások minősítése a számviteli törvény szerint:

 Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet
érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő -
értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott
értékhatárt.
Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet
érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes

137
 (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2%-át, illetve ha a
mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.
 Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti
évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő -
értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát.
 Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások
összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben
- megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok
megtévesztőek.

Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások
következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20%-kal változik
(nő vagy csökken).

A hibajavítás folyamata:

Hiba Hiba feltárás

Hibahatások
(a hiba
keletkezése és
feltárása között
keletkeznek)
Hiba fajták: Feladat: A hiba és a hibajavítások
kijavítása
Könyvelési hiba: Teendők:
 értékelési hiba (eszköz-forrás)  a hiba leírása
 eredményt érintő hiba  a hibás könyvelés és a helyes
- költség, ráfordítás könyvelés összehasonlítása (az
- bevétel érintett évekre külön-külön)

Bevallási hiba:
 bizonylaton belüli, könyvelési  a hibahatások megállapítása, rögzítése
javítást nem igénylő hiba  A hiba nagyságrendjének
 könyvelést is érintő hiba megállapítása (jelentős vagy nem
- eszköz forrás jelentős, lényeges vagy nem
- költség, ráfordítás, bevétel lényeges)
 a hiba, hibahatás javítása

A hibázás jogkövetkezménye a következők:

 adóellenőrzés esetén:
o adóbírság (az adóhiány 50%-a)
o mulasztási bírság
o késedelmi pótlék (a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része minden naptári nap után)

 önellenőrzés esetén:
o önellenőrzési pótlék (a jegybanki alapkamat 365-öd része minden naptári nap után)

Kimutatás a mérlegben, eredménykimutatásban

A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Ha az
adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és indokolni kell.

Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibákat állapított
meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó (a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve

138
a jogerőssé vált megállapítások miatti) módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző
üzleti év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgy évi adatainak.

Ez esetben, a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai,
a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.

A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett - az adott üzleti évet megelőző
üzleti évre vonatkozó - éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót ismételten közzé kell tenni.

Az ismételten közzétett éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban a jóváhagyásra jogosult testület által
elfogadott, az ismételt közzétételt megelőzően közzétett üzleti év
o mérlegének záró adata mellett az ellenőrzés megállapításainak ezen eszközök és források értékét
összevontan módosító ősszegeit,
o eredménykimutatásának tárgyévi oszlopának adatai mellett az ellenőrzés megállapításainak az előző
év(ek) eredményét érintő értékeit összevontan
kell feltüntetni.

139
32. A vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakításánál figyelembe veendő szempontok. A
pénzügyi és a vezetői számvitel jellemzői. A vezetői számvitel kialakítását befolyásoló tényezők. A vezetői
számvitel rendszere és szerepe az önköltség kiszámításban. A költséghelyek felosztásának elvi és módszertani
megoldásai. Osztókalkuláció, pótlékoló kalkuláció, normatív kalkuláció, vegyes kalkuláció, ABC módszere, és
alkalmazása a gyakorlatban.

140
33. A költségek elszámolásának célja, lehetőségei. A költségek elszámolása csak költségnemek szerint, ha a
vállalkozó termékelőállítással nem foglalkozik, saját termelésű készlete nincs. A költségek elszámolása csak
költségnemek szerint, ha a vállalkozó termékelőállítással foglalkozik, saját termelésű készletéről folyamatos
készletnyilvántartást nem vezet.

A költségek elszámolásának lehetősége és jelentősége a kettős könyvvitelben

A költségek elszámolása történhet:
 költségnemek szerint
 költséghely, költségviselő szerint
A számviteli törvény alapvetően előírja a költségnemek szerinti elszámolás kötelezettségét, így minden
vállalkozásnak kötelező az 5-ös számlaosztályt használnia.

Elszámolási lehetőségek:
1. Csak költségnemenkénti elszámolás alkalmazása
 Így a vállalkozás nem használja a 6-os és 7-es számlaosztályt.
 Költségei:
 51 anyagköltség
 52 igénybe vett szolgáltatások költsége
 53 egyéb szolgáltatások költsége
 54 bérköltség
 55 egyéb személyi jellegű kifizetések
 56 bérjárulék
 57 értékcsökkenési leírás
2. Elsődlegesen költségnemenként, másodlagosan költséghely, költségviselő szerint
 Így a vállalkozás a felmerülő költségeit először az 5-ös számlaosztályra vezeti, majd az 59-es technikai
számla segítségével átvezeti a 6-os, 7-es számlaosztályba
 T51 K21-22 anyagköltség elszámolása
T71 K 59
 Év végén az 5-ös számlákat a 8-as szálákra vezeti
 T 81 K51-53
 T82 K54-56
 T83 K 57
 Év végén a 6-os és 7-es számlákat visszakönyveli
 T59 K7-6
 Költségei:
 51 anyagköltség
 52 igénybe vett szolgáltatások költsége
 53 egyéb szolgáltatások költsége
 54 bérköltség
 55 egyéb személyi jellegű kifizetések
 56 bérjárulék
 57 értékcsökkenési leírás
 7-es számlaosztály (71, 72, termékenkénti bontás)
 79 tevékenységek költségeinek elszámolása, átvezetése, HOZAMA!
 61 javító karbantartó üzem költségei
 62 szolgáltatást végző üzem költségei
 63 gépköltség
 64-65 üzemi irányítás általános költségei
 66 központi irányítás általános költségei
 67 értékesítési, forgalmazási költségek
 68 elkülönített egyéb általános költségek
 69 költséghelyek költségeinek átvezetése, HOZAMA!
3. Elsődlegesen költséghely, költségviselő szerint, másodlagosan költségnemenként

141
  Így a vállalkozás a felmerülő költségeit először a 6-os és 7-es számlaosztályban rögzíti, majd az 59-es
technikai számla segítségével átvezeti az 5-ösbe!
 Költségei:
 7-es számlaosztály (71, 72, termékenkénti bontás)
 79 tevékenységek költségeinek elszámolása, átvezetése
 61 javító karbantartó üzem költségei
 62 szolgáltatást végző üzem költségei
 63 gépköltség
 64-65 üzemi irányítás általános költségei
 66 központi irányítás általános költségei
 67 értékesítési, forgalmazási költségek
 68 elkülönített egyéb általános költségek
 69 költséghelyek költségeinek átvezetése
 51 anyagköltség
 52 igénybe vett szolgáltatások költsége
 53 egyéb szolgáltatások költsége
 54 bérköltség
 55 egyéb személyi jellegű kifizetések
 56 bérjárulék
 57 értékcsökkenési leírás
 T71 K21-22 anyagköltség
T51 K59
 Év végén az 5-ös számlákat lezárja az 59-essel szemben
 T 59 K51-57
 Év végén a 6-osokat lezárja a 85-ös számlára (közvetett költségek)
 T85 K6
 Ha minden terméket eladtunk, akkor:
 T 25 K581 → saját termelésű készlet készletre vétele
 T 81-84 K 25 → mindet eladtuk
 T 581 K 59 → itt jelenik meg a közvetlen költsége
 A hetes számlákat az 59-essel szemben kell lezárni!
FORGALMI KÖLTSÉGES EREDMÉNYKIMUTATÁS ESETÉBEN!

79-es számla használata pl.

73: saját kivitelezésű beruházások
T 511 K21-22 5.000
T73 K591 5.000

T54 K471 2.500

T73 K591 2.500

T16 K582 7.500

T592 K792 7.500

T 792 K592 7.500 LEZÁRÁSA

T591 K73 7.500 LEZÁRÁSA

A költségek elszámolása csak költségnemek szerint, ha a vállalkozó termék-előállítással nem foglalkozik, saját
termelésű készlete nincsen
Ha a költségeket a vállalkozás csak költségnemek szerint számolja el, akkor csak az 5-ös számlaosztályt használja.
Ha a vállalkozónak nincsen saját termelésű készlete, akkor az azt jelenti, hogy vagy szolgáltató, vagy kereskedelmi
vállalatról van szó.
A vállalkozás, ha nincs saját termelésű készlete, valószínűleg a forgalmi költséges eredménykimutatást használja, de
nincs kizárva az összköltséges eredménykimutatás sem.
142
Könyvelések
T51-57 K1-4 Költségek elszámolása
A költségeket átvezetik a ráfordítás számlákra
T81-83 K51-57 Összköltség esetén
81-anyagjellegű ráfordítások
82-személyi jellegű ráfordítások
83-écs
T81-85 K51-57 Forgalmi költség esetén
81-84-közvelen költség
85-közvetett költség
A két eredménykimutatás kapcsolata
1. Összes költség = 81+82+83
2. Összes költség= 81-84+85
3. 81-85= Összes költség- 85-58
Az értékesítés közvetlen költsége megegyezik az összes költség- közvetett költségek- aktivált saját
teljesítmény!
Ha nincs saját termelésű készlete, akkor nincsen készterméke, befejezetlen termelése sem!
Kereskedelmi készletek elszámolása:
1. Nagykereskedelmi áru
Beszerzés elszámolóáron
T 262 K 263 elszámolóáron
T 263 K 454 számlázott áron
T 466 K 454 Áfa
Beszerzés beszerzési áron
T262 K 454
T 466 K 454 Áfa
Ha nincs folyamatos nyilvántartása
T 814/812 K454
T466 K 454 Áfa
2. Kiskereskedelmi áru (fogyasztói áron van nyilvántartva, így tartalmazza az áfát és az árrést! Az árrés számla
mindig követel egyenlegű- 265)
Beszerzés
T 26 K 265 fogyasztói áron
T 265 K 454 beszerzési áron
T 466 K 454 Áfa
Értékesítés
T 814/812 K 26 fogyasztói áron
T 265 K 814/812 árrés könyvelése
T 381 K 91-92 fogyasztói áron
T 91-92 K 467 Áfa, mivel a fogyasztói ár tartalmazza az áfát is

A költségek elszámolása csak költségnemek szerint, ha a vállalkozó termék-előállítással foglalkozik, saját

termelésű készletéről folyamatos készletnyilvántartást nem vezet

143
 Elszámolási egységár: csak úgy
megállapított

Normatív előállítási költség: gyártási

költségek összessége

Ha a költségeket a vállalkozás csak költségnemek szerint

számolja el, akkor csak az 5-ös számlaosztályt használja.
Ha van saját termelésű készlete, akkor valószínűleg összköltséges eredménykimutatást használ, de nincs kizárva a
forgalmi költséges eredménykimutatás sem.
Saját termelésű késztermékek értékelése, ha évközi folyamatos értéknyilvántartás nincs
 Év közben
o A káresemény és
o Az apportként bevitt volumen gyűjtése
 Év végén:
o A volumen leltározással kerül meghatározásra
o A volumenhez a tényleges vagy a normatív előállítási költség rendelése
o A leltárérték meghatározása
o Az év közben elszámolt káresemény és apport bevitel értékének kivezetése
o A számla egyenlegének korrekciója
o Értékvesztés elszámolása, ha a pici ár kisebb
o Értékvesztés visszaírása, ha a piaci ár nagyobb, mint a könyv szerinti érték
Ha saját termelésű készleteiről nem vezet nyilvántartást, akkor év végén leltározással állapítja meg a készletek
állományváltozását.
T 51-57 K 1-4
T2 K 581
Ha minden felmerülő költséget aktiválunk, akkor nincs eredményhatása!
Saját termelésű készletek eredményhatása
1. értékesítés
T 582 K 25
T 311 K 91-92
T 311 K 467
2. értékvesztés
T 86 K 259

144
34. A költségek elszámolása elsődlegesen költségnemek, másodlagosan költséghelyek, költségviselők szerint, ha
a vállalkozó termékelőállítással foglalkozik, saját termelésű készletéről mennyiségben és értékben folyamatos
készletnyilvántartást vezet, eredménykimutatását összköltségeljárással készíti.

Elsődlegesen költségnemenként, másodlagosan költséghely, költségviselő szerint

 Így a vállalkozás a felmerülő költségeit először az 5-ös számlaosztályra vezeti, majd az 59-es technikai
számla segítségével átvezeti a 6-os, 7-es számlaosztályba
 T51 K21-22 anyagköltség elszámolása
T71 K 59
 Év végén az 5-ös számlákat a 8-as számlákra vezeti
 T 81 K51-53
 T82 K54-56
 T83 K 57
 Év végén a 6-os és 7-es számlákat visszakönyveli
 T59 K7-6
 Költségei:
 51 anyagköltség
 52 igénybe vett szolgáltatások költsége
 53 egyéb szolgáltatások költsége
 54 bérköltség
 55 egyéb személyi jellegű kifizetések
 56 bérjárulék
 57 értékcsökkenési leírás
 7-es számlaosztály (71, 72, termékenkénti bontás)
 79 tevékenységek költségeinek elszámolása, átvezetése, HOZAMA!
 61 javító karbantartó üzem költségei
 62 szolgáltatást végző üzem költségei
 63 gépköltség
 64-65 üzemi irányítás általános költségei
 66 központi irányítás általános költségei
 67 értékesítési, forgalmazási költségek
 68 elkülönített egyéb általános költségek
 69 költséghelyek költségeinek átvezetése, HOZAMA!

1. Tárgyidőszakot terhelő költségek elszámolása költségnemek szerint (elsődleges)

T5 K 1-4
a. Tárgyidőszakot terhelő költségek elszámolása költségviselők szerint (másodlagos)
T7 K59
b. Tárgyidőszakot terhelő költségek elszámolása költséghelyek szerint (másodlagos)
T6 K59
2. Tárgyidőszakot terhelő ráfordítások elszámolása
T81-88 K 1-4
3. A saját termelésű eszközök készletre vételének elszámolása (elsődlegesen)
T 25 K581
4. Saját előállítású eszközök állományba vételének elszámolása (elsődlegesen)
T16 K 582
5. Árbevétel elszámolása
T 311/38 K 91-92
T 311/38 K 467
6. Értékesített termékek közvetlen költségének elszámolása elsődlegesen
T581/814-812 K25/26
7. Aktív időbeli elhatárolások elszámolása (elsődlegesen)
T 39 K 5 (8/ 9→ de ezeknek nincs másodlagos elszámolása)
a. Aktív időbeli elhatárolások elszámolás (másodlagosan)
145
 T6 K 59
b. Aktív időbeli elhatárolások elszámolás (másodlagosan)
T7 K 59
8. Passzív időbeli elhatárolások elszámolása (elsődlegesen)
T5 K 48
9. Passzív időbeli elhatárolások elszámolása (másodlagosan)
T6 K 59
10. Passzív időbeli elhatárolások elszámolása (másodlagosan)
T7 K 59
Év végén:
1. az 5-ös számlákat a 8-as ráfordítás számlákra vezeti
2. a 6-os és 7-es számlákat az 59-essel szemben visszakönyveli

(Gyakorló példa: Számvitel III. TK. 98. oldal 8. példa)

146
35 Tétel
A költségek elszámolása elsődlegesen költséghelyek, költségviselők , másodlagosan költségnemek szerint, ha a
vállalkozó termékelőállítással foglalkozik, saját termelésű készletéről mennyiségben és értékben folyamatos
készletnyilvántartást vezet, eredménykimutatását forgalmiköltség-eljárással készíti.

1.A tárgyidőszakot terhelő közvetlen költségek elszámolása költségviselők szerint:

T 7 –Tevékenységek költségei K 1-4 Eszközök és források számlái

2.A tárgyidőszakot terhelő közvetett költségek elszámolása költséghelyek szerint:

T 6 –Költséghelyek, általános költségekK 1-4 Eszközök és források számlái

3.A tárgyidőszakot terhelő költségek elszámolása másodlagosan költségnemek szerint:

T 5- Költségnemek K 59 –Költség átvezetési számla

4/a. Aktív időbeli elhatárolások elszámolása elsődlegesen:

T 39 –Aktív időbeli elhatárolás K 6 –Költséghelyek, általános költségek
7- Tevékenységek költségei
86-87 Ráfordítások
9- Árbevételek, bevételek

4/b. Aktív időbeli elhatárolások elszámolása másodlagosan:

T 59- Költség átvezetési számla K 5- Költségnemek
4/a,4/b csak a költségeket érintő tételekre vonatkozik az elszámolás.
5/a. Passzív időbeli elhatárolások elszámolása elsődlegesen: T 6 – Költséghelyek,
általános költségek K 48 –Passzív időbeli elhatárolás 7- Tevékenységek költségei
86-87 – Ráfordítások
9- Árbevételek, bevételek
5/b. Passzív időbeli elhatárolások elszámolása másodlagosan: T 5 –Költségnemek
K 59- Költség átvezetési számla
5/a, 5/b csak a költségeket érintő tételekre vonatkozik az elszámolás.
6. A tárgyidőszakot terhelő ráfordítások elszámolása: T 86-87 –
Ráfordítások K 1-4 – Eszközök és források számlái
7. Saját termelésű készletek állományba vételének elszámolása: T 2- Saját termelésű
készletek K581- Saját termelésű készletek állományváltozása
8. Saját előállítású eszközök állományba vételének elszámolása: T 16 –Beruházások
K 582- Saját előállítású eszközök aktivált értéke
9. Árbevételek elszámolása: T3–
Követelések, pénzeszközök K 91-94 –Értékesítés nettó árbevétele
10/a. Értékesített termékek közvetlen költségének elszámolása elsődlegesen: T 8 –Értékesítés
elszámolt közvetlen önköltsége K 2 – Saját termelésű készletek
10/b. Értékesített termékek közvetlen költségének másodlagos elszámolása: T 581 –Saját
termelésű készletek állomány változása K 59 –Költség átvezetési számla
11. Bevételek elszámolása T3–
Követelések, pénzeszközök K 96-97 –Bevételek
12. Költségnem számlák zárása: T 59 –Költség
átvezetési számla K 5 –Költségnemek
13. Saját előállítású eszközök aktivált értékének átvezetése: T 582 –Saját
előállítású eszközök aktivált értéke K 59 –Költség átvezetési számla
14. A fel nem osztott költségek átvezetése a 8. számlaosztály számláira: T 8- Értékesítés
közvetett költségei K 6 –Költséghelyek, általános költségek
15. Ráfordítások számlák egyenlegének átvezetése az adózott eredmény számlára: T 493 –Adózott
eredmény számla K 8 –Ráfordítások

147
16. A 7.számlaosztály számláinak zárása: T 59 –Költség
átvezetési számla K 7 –Tevékenységek költségei
17. Árbevételek és bevételek számlák egyenlegének átvezetése az adózott eredmény számlára: T 9 –Árbevételek,
bevételek K 493 –Adózott eredmény számla
18. A társasági adó elszámolása: T 891 –
Eredményt terhelő adók K 461 –Társasági adó elszámolási számla
19. Társasági adó összegének átvezetése adózott eredmény számlára: T 493 –Adózott
eredmény számla K 891 –Eredményt terhelő társasági adó
20. Adózott eredmény átvezetése adózott eredmény számlára, ha a vállalkozás nyereséges:
T 493 –Adózott eredmény számla K 419 – adózott eredmény
21. Adózott eredmény könyvelése
T 419 – adózott eredmény K 493 –Adózott eredmény számla

148
149