Sinka Júlia

Adóváltozások
2022.
Összefoglaló anyag
Lezárva: 2021. december 1.
 Sinka Júlia
Adóváltozások 2022.

2021 tavaszán - több lépésben és több javaslatban – tárgyalta az Országgyűlés a

kormány 2022. évet érintő adómódosítási terveit. Az április végén elfogadott
törvényjavaslat bevezeti a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó mentességét, a
2022-es költségvetési törvény megszünteti a szakképzési hozzájárulást, az egyes
adótörvények módosításáról szóló törvény pedig szinte az összes adónemben
változásokat hoz. Az alábbiakban a legfontosabb adóváltozásokat emeljük ki.

Személyi jövedelemadó

Az egyéni vállalkozók átalányadózása

2022. január 1-től egyszerűbb szabályok szerint átalányadózhatnak az egyéni

vállalkozók.
(Az „új” szabályok nem is igazán újak, hiszen a mezőgazdasági őstermelők már 2021-től
hasonló szabályok szerint adóznak.)

Az átalányadó megállapítása nemcsak könnyebb lesz jövőre, de olcsóbb is: az éves

minimálbér tízszereséig - kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig - választható
ez az adózási forma. Az így adózó egyéni vállalkozónak az éves minimálbér feléig nem
kell személyi jövedelemadót fizetnie, és élhet a családi adókedvezmény lehetőségével is.

Az átalányadó lényege az, hogy az adóalap megállapításához nincs szükség a

tevékenység érdekében felmerült költségek (és azok számláinak) gyűjtögetésére: a
személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) által elismert költséghányadok
figyelembevételével – levonásával a bevételből - számítjuk ki az adó alapját. Az
alkalmazott költséghányad mértéke a végzett tevékenységtől függ. Lehetséges mértékei
a bevétel:
 40 százaléka;
 80 százaléka;
 90 százaléka.
Mikor melyik…

A 40 százalékos költséghányad az alapeset, azaz, ha az egyéni vállalkozó nem az

adótörvény által magasabb költséghányaddal támogatott tevékenységek valamelyikét
folytatja, akkor ezzel a mértékkel kell számolnia.

A 80 százalékos költséghányad alá tartozókat a törvény tételesen felsorolja.

E körbe tartozik, aki az adóév egészében kizárólag az alábbi tevékenységet folytatja:
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig)
és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR
41, 42);
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz
kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10)
és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR
03.00.72);
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás
és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR
45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések
javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel
(TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR
49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
i) fényképészet (TESZOR 74.20);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR
96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján
folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
ÉS kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó.

Vagyis: ha a vállalkozó nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez

bevételt, hanem más kiemelt szolgáltatási tevékenységből is, akkor a 80 százalékos
költséghányadot kell alkalmaznia.

A 90 százalékos költséghányadot az alkalmazhatja, aki az adóév

egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt és a
mezőgazdasági őstermelő.

Ha az átalányadózó vállalkozó valamiért már nem jogosult a korábban alkalmazott

költséghányadra, akkor visszamenőleg az átalányadózói időszak elejétől az
alacsonyabb költséghányaddal kell számolnia.

A 2022. január 1-jével életbe lépő rendelkezések szerint az átalányadózást választhatják

az őstermelők és bármilyen tevékenységre az egyéni vállalkozók.
Az adózási mód választásának feltételeit az új szabályok szerint is bevételi értékhatárhoz
köti a jogalkotó, de nem konkrét összegben meghatározva azt (mint korábban), hanem
az évente változó összeget jelentő minimálbérből – annak bizonyos többszöröséből -
kiindulva.

Az átalányadózást az az egyéni vállalkozó (és mezőgazdasági őstermelő) választhatja,

akinek
az előző adóévben – első ízben tehát 2021-ben - a befolyt bevétele nem lépte túl
az éves minimálbér tízszeresét és várhatóan a tárgyévben sem fogja
meghaladni.

Az Szja tv. 8. számú melléklete foglalja össze az átalányadót vagy a tételes átalányadót
fizetők adózásának rendjét érintő szabályokat.
Ennek megfelelően, az egyéni vállalkozó az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához
fűzött - a határidő letelte előtt benyújtott - nyilatkozatban jelentheti be az átalány
választását a tárgyévre.

Annak, aki a 2021. évi bevételei – ami nem lehet több, mint 20.088.000 Ft - alapján
választhatja a 2022. évre az átalányadózást, figyelnie kell a tárgyévi minimálbérre, azaz
arra, hogy bevételei meghaladják-e a 2022. évi minimálbér tízszeres összegét vagy sem.
2022-ben a minimálbér bruttó összege havi 200 ezer forint lesz, ebből következően a
bevételi plafon 2.400 eFt tízszerese lesz.

Ha az átalányadózó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor ez az

értékhatár az éves minimálbér ötvenszerese, azaz az átalányadózás 2022. évre
történő választhatóságát tekintve éves befolyt bevétele
 2021-ben legfeljebb 2.008.800 x 50 = 100.440.000 Ft;
 2022-ben legfeljebb 2.400.000 x 50 = 120.000.000 Ft lehet.
Lényeges, hogy az, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági őstermelőként
is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a
kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.
Az év közben kezdő vállalkozás is választhatja az átalányadózást, de az erre jogosító
bevételi értékhatárt arányosítva kell figyelembe vennie. Ez azt jelenti, hogy az éves
várható bevételét el kell osztania 365-tel és megszoroznia a vállalkozóként való
működése napjainak számával, ez lesz az arányosított bevételi korlát.
Például, az egyéni vállalkozói tevékenységét 2022. március 10-vel megkezdő vállalkozó
297 naptári nappal, és az évi 24 millió forintos bevételi keret ennek megfelelő arányos
összegével számolhat. Ez 19.528.767 Ft. Ha a vállalkozó 2022-ben várhatóan elért
bevétele ezt nem haladja meg, úgy dönthet az átalányadózás választása mellett.

Mielőtt az egyéni vállalkozó az átalányadózás választásáról döntést hozna, jó, ha tudja,

hogy ezt az adózási módot az adóév egészére lehet választani, vagyis – a kisadózók
tételes adójával szemben - nem lehet belőle ki és belépni.
Ez azonban „csak” az Szja törvény által kínált adózási módokra érvényes. Ez azt jelenti,
hogy ha az egyéni vállalkozó – mondjuk a példaként hozott, a tevékenységét 2022
márciusában megkezdő vállalkozó – az átalányadózást választja, akkor nem dönthet úgy
2022-ben év közben, hogy mégis inkább a vállalkozói személyi jövedelemadózás
szabályai szerint szeretne (2022-ben is) adózni.

Ugyanakkor, a kisadózó vállalkozók tételes adózását (azaz a katát) év közben bármikor

választhatja az egyéni vállalkozó is, ha a feltételeknek megfelel.
Ezzel a lépéssel az egyéni vállalkozó „megszabadulhat” az átalányadózástól, de ez
nagyon is megfontolandó lépés.

Ugyanis ekkor az érintett átkerül a vállalkozói személyi jövedelemadózás – népszerű

elnevezésével a tételes költségelszámolás – alá.
Természetesen a kata hatálya alól is ki lehet lépni, de ez a személyi jövedelemadó
törvény szerinti tételes költségelszámolást jelenti.

Ennek az „adónem-váltogatásnak” adókihatásait, valamint az átalányadózás és a

vállalkozói személyi jövedelemadózás közötti eltéréseket példákon keresztül is
megvizsgáljuk jelen „kisokosunk” bővített változatában.

Annyit elárulok, hogy az Szja tv. szerinti átalányadózás annak az egyéni vállalkozónak
ideális megoldás, akinek költségei a bevételei arányában csekélyek, és valamilyen okból
számára a kata „ellenjavallt” – mondjuk azért, mert kapcsolt vállalkozásaitól szerez
bevételt, vagy egy adóalanytól több mint 3 millió forint bevételre számíthat.

Fentiekben többször utaltam az éves bevételre, illetve az átalányadózás választhatósága

kapcsán az erre előírt korlátokra.
Ennek kapcsán is lényeges tisztáznunk, mit is kell értenünk az egyéni vállalkozó bevétele
címszó alatt a személyi jövedelemadózás rendszerében.
A lehetséges jogcímeket e keretek között nem vehetjük sorra – érthető okokból a
jogalkotó sem tesz erre kísérletet, csak példálózó jelleggel -, de az Szja tv. 10. számú
melléklete ad e kérdésben iránymutatást.

Az átalányadózás kapcsán az a lényeges, hogy mikor tekinthetjük az adott bevételt

adóalapnak – akkor, amikor a vállalkozó kiállított egy számlát, vagy akkor, amikor a
pénzt meg is kapta? (E dilemmát azok érzik át igazán, akik járatosak a kettős
könyvvitelben.)

Mivel az Szja tv. keretei között a pénzforgalmi szemlélet érvényesül, azt tekintjük
bevételnek, ami pénzügyileg rendeződött, azaz befolyt, akár készpénzben, akár
utalással.
Ugyanakkor pénzügyi rendezettségétől függetlenül, nem bevétel a vállalkozási
tevékenységhez a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi
szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás.

Az előzőek szerint befolyt bevételt kell csökkenteni a meghatározott költséghányadokkal,

így kapjuk meg a jövedelem, azaz az adó alapjának összegét.

A jövedelem, azaz az adóalap után fizetendő adók és járulékok:

 15 százalék személyi jövedelemadót;
 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot
 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót (ez 2022. július 1-től 15 százalékra
csökken, de a tervek szerint 13 százalékra is olvadhat).

A vállalkozói személyi adózásból ismert nyereségadó és osztalékadó fizetési kötelezettség

ennél az adózási módnál nincs.

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak vállalkozói bevétele alapján nem kell adóelőleget

megállapítania és azt befizetnie, addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az
adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg.
Ha az adóelőleg alapja az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves
minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.

Például az egyéni vállalkozó év elejétől számított (göngyölített), 2022. június 30-ig elért
vállalkozói bevétele 2 millió forint, és a bevétele 40 százalékának megfelelő
költségátalánnyal számolhat. Ez azt jelenti, hogy az adóelőleg-alapja [2.000.000 –
(2.000.000 x 0,4)] = 1.200.000 Ft.
Havi 200.000 Ft minimálbérből kiindulva, az éves minimálbér fele (azaz hat havi
összege) 1.200.000 Ft. Ezért 2022 júliusában nem kell adóelőleget fizetnie a
vállalkozónak (e minőségében).
Tegyük fel, hogy 2022. szeptember 30-ig összesítetten elért vállalkozói bevétele 3 millió
forint. Ez esetben az adóelőlegének alapja (3.000.000 x 0,6=) 1.800.000 Ft. Ez már
meghaladja a minimálbér féléves összegét, a túllépés 600.000 Ft. Ennek adóját kell a
vállalkozónak 2022 októberében befizetnie.

Átalányadónál érvényesíthető személyi jövedelemadó kedvezmények

Bár az átalányadózás rendszerében 2022-től megjelenő adómentes jövedelmi határ már

önmagában is kedvezőbbé teszi ezt az adónemet a korábban is átalányadózó egyéni
vállalkozók számára, de azoknak is érdemes ennek választását fontolóra venniük, akikre
érvényesek az Szja tv. szerint elérhető kedvezmények, de azt a 2021. december 31-ig
hatályos szabályok szerint nem tudta igénybe venni. (Ide tartoznak a kisadózó egyéni
vállalkozók is.)

Ha az egyéni vállalkozó jogosult bármelyik kedvezményre, és azt eddig nem tudta

igénybe venni, vagy teljes egészében kiaknázni – például a családi adó- és
járulékkedvezményt nincs kivel megosztania -, úgy érdemes kiszámolnia, vajon
átalányadózóként hogyan is járna a kedvezményekkel.

Bővített tartalmú kiadványunkban az adókedvezmények kérdését is megvizsgáljuk,

esettanulmányokkal is segítve a szabályok megértését.

A 25 év alatti fiatalok adókedvezménye

2022. január 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak.

Az adókedvezmény a tárgyévet megelőző július hónapban regisztrált bruttó

átlagkereset szintjéig érvényesíthető.
Ez 2021 júliusában 433.700 forint volt. A kedvezményt automatikusan érvényesítik, s a
fiatalok utoljára abban a hónapban vehetik igénybe, amikor betöltik a 25. életévüket.

Azokat a fiatalokat is érinti az adómentesség, akik diákszövetkezeten keresztül vállalnak

munkát.

Emellett az első házasok adókedvezménye is érvényesíthető: ha a fiatalok 25 éves koruk

előtt kötnek házasságot, a házassági adókedvezményt 25 éves koruk után vehetik
igénybe.

Kriptovagyonok

2022-től a kereskedésen és a bányászaton elért nyereség után egységesen 15 százalékos

személyi jövedelemadót kell fizetni úgy, hogy a tevékenységekhez kapcsolódó költségek
(bányagép, villanyszámla, akár a tőzsdéknek fizetett díjak) levonhatók a nyereségből.

Ugyanis az új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már

nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül és
így mentes a szociális hozzájárulási adó alól.

Az új szabályok szerinti első adóbevallási határidő tehát 2023 májusa lesz.

Lényeges, hogy az új előírások alapján azok, akik eddig adózatlan hozamot értek el a
kereskedésen vagy bányászaton, öt évre visszamenőlegesen adóamnesztiát kapnak.
Vagyis az öt évvel korábbról származó nyereséget is le lehet – szankciók nélkül - adózni.

Ez azt jelenti, hogy 2018 januárjáig visszamenőleg szerzett jövedelmet lehet ily módon
legalizálni.
Fontos kiemelni, hogy az adózás önbevalláson alapul. Ugyanakkor, a NAV ellenőrizheti a
bevallás hitelességét, és ez esetben az adózónak bizonyítani kell tudnia, hogy a bevallása
a valóságnak megfelel.

Szerencsére az adótörvény azt is rögzíti, hogy szabályainak alkalmazása során mit kell
kriptovalutának (pontosabban kriptoeszköznek) tekintenünk:
„érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy
hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.”

Azok, akiknek már volt módjuk elmerülni a kriptoeszközök világában, e definícióból

láthatják, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti meghatározás
meglehetősen rugalmas: ugyanúgy megfelel ennek a Bitcoin, mint egy tokenizált
részvény vagy kötvény. Ebből már sejthető, hogy keretszabályozásról beszélünk, és ez –
elvileg – a fejlődés későbbi irányait lefedheti.

Jelen kiadványunk bővített változatában részletesebben – példákkal megvilágítva a

kérdést – foglalkozunk a kriptovagyon adózásával. A 2022. évi számviteli változásokat
bemutató kiadványunkban pedig kitérünk ennek könyvviteli elszámolására is.

A 2021-ben megfizetett személyi jövedelemadó visszatérítése

Az 560/2021. (IX.30.) Korm. rendelet alapján minden gyermekes szülőnek, aki családi
pótlékra jogosult, visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelemből levont adó, ekhó,
illetve katások esetében a 2021-es tételes adó negyede.

Azaz, a 2021. évi alábbi tevékenységekből származó adó jár vissza:

 az önálló és a nem önálló tevékenység, valamint az egyéb jövedelem adója,
  az ekhó kétharmada,
 a katások utáni tételes adó negyede
legfeljebb a 2020. december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.

A személyi jövedelemadóból eddig is igénybe vehető kedvezményt továbbra is

érvényesíthetőek.

Visszatérítésként
 az összevont adóalap utáni személyi jövedelemadónak az igénybe vett
kedvezmények levonása után fennmaradó összege,
 az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadónak
minősülő része (9,5 százalék)
 a katásoknál a tételes adó 25 százaléka
jár vissza.

Lényeges, hogy a családi pótlékra jogosultság, mint feltétel teljesülése esetén sem jár
visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei
nyereség) utáni adóból.

A NAV 2022. február 15-ig automatikusan kiutalja a visszatérítést annak a szülőnek,

akinek a munkabéréből év közben a munkáltató levonja az szja-t, illetve az ekhót.

Az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülők és azok, akik az összevont

adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, a bevallásukban kérhetik
az adó-visszatérítést.

A személyi jövedelemadó rendszerének fogalmait használva úgy is fogalmazhatnánk,

hogy a visszatérítés a családi kedvezményre jogosultaknak jár:
 a gyermekük után családi pótlékra jogosultaknak, tehát a kedvezmény a
gyermeket közösen nevelő szülők közül mindkettőt megilleti,
 a családi kedvezményre magzat után, a várandósság 91. napjától jogosultaknak,
és a várandós nő házastársának is.

Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik gyermeküket, családi pótlékra
jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy házasságban élnek,
vagy élettársak. A visszatérítés az élettársnak is jár, aki a szülővel és annak gyermekével
együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.

Ahogyan arról fentebb már esett szó, a visszafizetés felső határa a 2020 december havi
adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalma, azaz 15 százaléka.

Az szja és az ekho szerint adózó szülőknek külön-külön, legfeljebb 809 ezer forintot térít
vissza az állam. A gyermeket nevelő katás vállalkozók a 2021-es tételes adójuk
egynegyedét kaphatják vissza. (A 2021. év egészében főállású kisadózók esetében ez
150 ezer forint visszatérítést jelent.)

A visszatérítés összege ezer forint, ha a 2021. évre befizetett adó az egy forint összeget
eléri, de kevesebb, mint 1.000 Ft. Ha valaki valamely adóalap-kedvezményt utólag
szeretne érvényesíteni az éves személyi jövedelemadó bevallásában, a bevallás
benyújtáskor lesz módja az adó-visszatérítési „többlete” rendezésére.
Az adó-visszatérítés összege ekho adózási mód esetében: az ekho adóteherből
a személyi jövedelemadóként megfizetett rész (15 % ekho teherből 9,5 % minősül
személyi jövedelemadónak), de legfeljebb kb. 809 ezer forint.

Az adó-visszatérítés összege a katások esetében a tételesen megfizetett adó 25

százalékának megfelelő összeg.
Az érintetteknek fontos tudniuk, hogy a veszélyhelyzet alatti tételesadó-mentes
időszakban meg nem fizetett kata nem vehető figyelembe az adó-visszatérítés
összegének számításakor.

Előfordulhat, hogy a kisadózó magánszemély nemcsak e minőségében, hanem ekhó-

alanyként és az Szja tv. hatálya alatt adózóként is jogosult a visszatérítésre. Ez esetben
a kisadózóként járó visszatérítési jogával akkor élhet, ha a kedvezmények együttesen
nem lépik át a már említett értékhatárt.
A vonatkozó Kormányrendelet szerint érvényes „jogcím sorrend” alapján elsősorban a
személyi jövedelemadó törvény szerinti, majd az ekho, végül a Katv. szerinti jogcímen
adózó bevételek után lehet igénybe venni a kedvezményt.

A visszatérítés kapcsán nincs teendőjük azoknak, akik jogosultak a visszatérítésre és

 a 2021-ben megszerzett jövedelmükre vonatkozó adatok a
munkáltatótól/kifizetőtől és
 a kiutaláshoz szükséges belföldi bankszámlaszám vagy postai cím a családi pótlék
folyósítási adatokból
a NAV rendelkezésére áll. A NAV számukra tehát 2022. február 15-ig automatikusan
utalja a visszatértést.
A katások és azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatait nem ismeri a NAV, 2021.
december 31-ig nyilatkozatot tehetnek. Ha határidőben nyilatkoznak, 2022. február
15-ig ők is megkapják a visszatérítést.

Aki határidőben nem nyilatkozik, annak sem kell elbúcsúznia a visszajáró adóforintoktól:
a visszatérítést a személyijövedelemadó-bevallásban érvényesítheti.
A nyilatkozatot a „VISSZADO” nyomtatványon 2021. október 31-től december 31-ig lehet
elektronikus úton vagy papíron megtenni.

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincs információja, például

az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülőknek és azoknak, akik az
összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, automatikusan
nem utal a NAV, ők önállóan elkészített bevallásukban igényelhetik a visszatérítést.

(A NAV a kiutalt visszatérítést az érintettek bevallási tervezetében feltünteti, így

követhető az összeg számítása is. Ez kata adóalany esetében is így van, még ha nem is
köteles személyi jövedelemadó bevallást benyújtani. Ha a magánszemély által benyújtott
bevallás nem tartalmazza a kiutalt adó-visszatérítés összegét, a NAV a bevallást
hivatalból javítja.)

A kifizetőknek fentiek kapcsán is fontos tudniuk, hogy az előzőekben hivatkozott

kormányrendeletben felsorolt, 2021. adóévre vonatkozó egyes kifizetői adatszolgáltatási
kötelezettségeket 2022. január 20-ig kötelesek teljesíteni a kifizetők (pl. befektetési
szolgáltató, nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője, ekho alapjaként figyelembe vett
kifizetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás) az eddig megszokott, adóévet követő év január
31. napja helyett.

Nézzünk néhány példát is arra, mit is jelent a számok nyelvén az adó-visszatérítés!

A Gondos család két kisgyermeket nevel. Az édesapa munkabére főállású

munkaviszonyában havi bruttó 600.000 Ft, az édesanya háztartásbeli. Az édesapa 2021.
év egészében munkaviszonyban állt, kieső ideje nem volt, az édesanya pedig az év
egészében háztartásbeli volt. Két gyermekük után 2021-ben nem vették igénybe a
családi kedvezményt. Más, a személyi jövedelemadózásban érvényesíthető
kedvezményre nem jogosultak.
Gondos úrtól fentieknek megfelelően munkaadója 1.080.000 Ft személyi jövedelemadó-
előleget vont le.

Az adó-visszatérítésre azonban van jogszabályban meghatározott felső értékhatár, ezért

Gondos úrnak ezt, azaz 809.000 Ft adót téríti majd vissza az adóhatóság.

Lényeges, hogy Gondosék az éves SZJA-bevallás beadását követően már nem

számolhatnak az év közben nem igényelt családi adókedvezmény teljes összegével,
mindösszesen 271 ezer forint (1.080.000 – 809.000 = 271.000 Ft) jár majd még nekik
vissza ezen a jogcímen.

A Gyöngyösi család ugyancsak két kisgyermeket nevel. Az édesapa főállású munkahelyén

– 2021. év egészében – bruttó havi 600.000 Ft munkabért kapott, míg az édesanya
részmunkaidőben dolgozott, havi bruttó 250.000 Ft munkabérért. Mindkét gyermek után
jogosultak a családi kedvezményre. Gyöngyösi úr egész évben érvényesítette a családi
adókedvezményt.
Fentiek alapján Gyöngyösi úr 600.012 Ft adó-visszatérítéssel számolhat (az
adókedvezmények figyelembevételével havonta levont adóelőlegek 12-szerese), míg
Gyöngyösiné a bruttó béréből az egész évben előlegként levont teljes adót visszakapja,
azaz összesen 450.000 forintot.

Kertesiéknek három kisgyermeke van. mindhárom gyermek után jogosultak a családi

pótlékra, illetve a családi adókedvezményre. Az édesapa főállású munkaviszonyában havi
bruttó 600.000 Ft munkabért kap, míg az ugyancsak főállású munkaviszonyban álló
édesanya szintén havi bruttó 600.000 Ft munkabérrel számolhat.
Mindketten a 2021. év egészében dolgoztak, munkabérük nem változott, kieső idejük
nem volt. A családi adókedvezményt az édesanya vette igénybe.

Kertesi úr az adó-visszatérítés maximum összegét kapja majd, azaz 809.000 forintot.

Kertesiné viszont visszatérítés jogcímén nem kap vissza személyi jövedelemadót, mivel a
három gyermek után járó családi adókedvezményre jutó – és így meg nem fizetett –
személyi jövedelemadó-előleg az ő esetében lényegesen meghaladja a 809.000 Ft,
jogszabályban rögzített maximumot.

Egyéb változás

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítésével

kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettség is leegyszerűsödik.
Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

A szociális hozzájárulási adó mértéke 2022. július 1-jétől fél százalékponttal 15

százalékra csökken.
E változással a béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől összesen két
százalékponttal csökkennek, mivel a szakképzési hozzájárulás (1,5%) megszűnik.

Lényeges, hogy 2022. július 1-jétől a szakképzési hozzájárulási kötelezettség, mint

önálló adónem ugyan megszűnik, de 1,5 százalékos mértéke beépül a 15,5 százalékról 2
százalékponttal csökkenő szociális hozzájárulási adónembe.

Ez a „beépülés” azért fontos, mert azt jelenti, hogy a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó
adócsökkentő tételeket – a szakképzési hozzájárulás helyett – a szociális hozzájárulási
adóból, kedvezményként (továbbra is) azok a gazdálkodó szervezetek érvényesíthetik,
amelyek duális képzőhelyként a szakirányú oktatásban és a duális képzésben szerepet
vállalnak.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény adókedvezményekre

vonatkozó szabályai kiegészülnek egy, 2022. július 1-jén hatályba lépő új
paragrafussal (17/A. §.), amely tartalmazza a duális képzés adókedvezményének
intézményét.

Ezt 2022. június 30-ig a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) 107.§-a
tartalmazza.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 2022 második felében hatályba lépő
előírásai az Szkt. hivatkozott szakaszának megfelelő struktúrában és tartalommal rögzítik
a kedvezményre vonatkozó előírásokat, azaz a következő témaköröket illetően
rendelkeznek:
 csökkentő tétel és annak kiszámítása a szakképző intézményben és szakiskolában
(tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tanulókkal kötött szakképzési
munkaszerződésre vonatkozóan,
 a sikeres szakmai vizsgát követően igénybe vehető „sikerdíj”,
 csökkentő tétel a felsőoktatási duális képzésben,
 csökkentő tétel a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben résztvevőt illetően,
ha az nem a duális képzőhely saját munkavállalója,
 jogosultság az adókedvezményre és az adó-visszaigénylés.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 2022. július 1-jén hatályba lépő átmeneti
szabályozása (Szocho tv. 36/D. §) a tanulószerződések és az együttműködési
megállapodások esetén is lehetővé teszi a kifutó képzések esetében is az
adókedvezmény igénybevételét:

a) A tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében

aa) szakirányú oktatás alatt gyakorlati képzést, szakma alatt a régi Szkt. szerinti
Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, rész-szakképesítést,
szakképzési munkaszerződés alatt a régi Szkt. szerinti tanulószerződést kell érteni,
ab) a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéshez,
illetve rész-szakképesítéshez kapcsolódóan az Szkr. 4/A. mellékletében meghatározott
súlyszorzót kell figyelembe venni.
b) Az olyan együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében, amely a tanulót
családi és utónevének és oktatási azonosító számának megjelölésével konkrétan
meghatározza, akként kell alkalmazni, hogy a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti mérték 70 százalékát lehet az adóév olyan munkanapjai közül figyelembe venni,
amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi hét órát, és az
alkalmazandó súlyszorzó mértéke 1,0.
A 2022. július 1-jén hatályba lépő szabályok tehát a képzéshez kapcsolódó
adókedvezmény érvényesítésének lehetőségét változatlan tartalommal, a szociális
hozzájárulási adó kötelezettséggel szemben fenntartják a duális képzőhelyek számára.
Társasági adó

A társasági adótörvénybe beépül az adóelkerülés elleni intézkedéseket tartalmazó EU

irányelvnek az úgynevezett fordított hibrid vállalkozásokra vonatkozó része.

(Ezzel teljessé válik a hazai társasági adózás szabályainak jogharmonizációja az

irányelvben rögzítettekkel.)

A módosítás szerint belföldi illetőségű adóalanynak minősül az a magyar

bejegyzésű vagy székhelyű hibrid gazdálkodó szervezet is, amely olyan külföldi
adózók többségi tulajdonában van, amelyek állama adóalanynak tekinti a hibrid
gazdálkodó szervezetet. Az így meghatározott belföldi adóalanyok körébe nem tartozik
bele az a befektetési alap, illetve forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált
értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá
tartozik.
A hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme olyan mértékig adózik, amilyen mértékig ezt a
jövedelmet nem adóztatja meg a magyar vagy más ország adójogszabálya.

A jogalkotó bevezet továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő

alapítványokra vonatkozó rendelkezéseket is.

A törvényváltozással létrehozott, frissen felálló közalapítványok (kekva) mentesülnek a

társasági adó alól azon összeg erejéig, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű
tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele képvisel
az összes bevételén belül.
Ezzel kikerül az adózás alól az alapítványnak az alapító által rendelt, az alapítványhoz
csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyon átvételéből,
kezeléséből, hasznainak szedéséből származó bevétele.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kezelésébe kerülnek - ezermilliárdos értékben - a közvagyont

jelentő részvények, ingatlanok, kastélyok, klinikák, különböző intézmények, a magyar felsőoktatás 70
százaléka.

Ezen alapítványok speciális jogállásának lényege, hogy állami feladatokat és vagyonkezelést átvéve ugyan
közfeladatot látnak el, de üzleti tevékenységet is folytathatnak.

A közalapítványoknak jutatott összeg után a cégek számottevően magas, 300 százalékos társasági
adókedvezményt kapnak. Vagyis az érintett társaságok számára negatív adót nem eredményezne az ügylet, de
a befizetett összeg többszörösével csökkenthetnék adóalapjukat.

Lényeges, hogy választott politikusoknak semmilyen hatása nem lehet a jövőben ezekre a vagyonelemekre,
mivel a közvagyont érintő átalakítás - ezen belül különösen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok
létrehozásának - deklarált célja hogy az így létrejövő szervezetek a mindenkori kormányoktól függetlenül
tudjanak működni.

A fentieket megalapozó jogszabályok a jövőben csak kétharmados támogatással módosíthatóak.

Az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek közé 2022-től bekerül a

közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak adott eszköz, juttatás könyv
szerinti értékének 20 százaléka, mely alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40
százalék.

Ha a juttatás közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi

fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója részére történik felsőoktatási
támogatási megállapodás keretében, az adózás előtti eredményt csökkenti a juttatás 300
százaléka.

Lényeges, hogy a kedvezmény érvényesítéséhez továbbra is szükség van a közfeladatot

ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány igazolására.

Az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímen felül, a juttatott eszköz könyv szerinti
értéke és az elszámolt áfa vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek
minősül.

2022-től szűkül azon adóalanyok köre, melyek a csoportos társasági

adóalanyiságot választhatják: nem lehet a csoportos társasági adó alanya a nonprofit
gazdasági társaság, a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az
iskolaszövetkezet.

Kapcsolódva a személyi jövedelemadóban érvényesíthető kedvezményhez, vállalkozási

tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a munkaviszonyban álló
magánszemélynek, vagy hozzátartozójának biztosított maximum 300W teljesítményű
elektromos vagy emberi erővel hajtott hagyományos kerékpár.
Egyes ágazati adók

Energiaellátók jövedelemadója: A gazdaság újraindítását segítendő a

módosítás bevezeti a veszteségelhatárolás intézményét az energiaellátók
jövedelemadójába is, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítványoknak történő juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket.
Pénzügyi szervezetek különadója: Megszűnik a kockázatitőkealap-kezelők és a
tőzsdék adókötelezettsége a pénzügyi szervezetek különadójában.
Általános forgalmi adó

A 2022. év az általános forgalmi adózásban is a jogharmonizáció éve lesz: az adócsomag

bevezeti a pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettségét.

A határon átnyúló elektronikus kereskedelem erőteljes növekedése és az Áfa tv.

2021. július 1-jén hatályba lépett, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új szabályai
ugyanis indokolttá teszik egy új ellenőrzési eszköz bevezetését.

Az elektronikus kereskedelem során a nem adóalany részére történő, határon átnyúló

értékesítés esetében az értékesítő a letelepedésétől eltérő tagállamban az adófizetési
kötelezettségének egy olyan rendszer segítségével tehet eleget, mely nem igényel
regisztrációt e tagállamban.

Hasonlóan egyszerűsödik a 150 euró alatti import küldemények utáni áfa

megfizetése is. Ezek a szabályok egyrészt egyszerűsítést jelentenek a vállalkozások
számára, másrészt ellenőrzési szempontból megnehezítik az adóhatóság helyzetét.

A módosítás célja, hogy a határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi

adatok továbbításával eszközt biztosítson az adóhatóságok számára a határon átnyúló e-
kereskedelmi ügyletek utáni áfafizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez.

A 2022. évi adócsomag - jogharmonizációs céllal - azonos feltételeket teremt áfa és

jövedéki adó tekintetében az uniós közös biztonság- és védelempolitika keretében
történő tagállami fegyveres erők általi termékbeszerzés, termékimport és szolgáltatás-
igénybevétel kapcsán a fegyveres erőknek a NATO közös védelmi erőfeszítése keretében
történő beszerzéseivel.

2022-től már lehetőség lesz az adó elévülését követően is, az ok bekövetkezését követő
1 éven belül arra, hogy az adóalany az adóhatóságtól kérelmezze az eladó részére
tévesen megfizetett általános forgalmi adó visszafizetését. (Az eddigiekben csak
az elévülést megelőző 6 hónapon belül volt lehetőség a kérelem beadására.)

További egyszerűsítő rendelkezés, hogy a behajthatatlan követelések áfájának

visszatérítéséhez számos korábbi feltételt már nem kell vizsgálni.

Az általános forgalmi adóalany külön, írásbeli kérelem útján igényelheti az állami

adóhatóságtól az általa behajthatatlan követelésként elszámolt összeg
áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés
alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt.

E kérelem a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves

jogvesztő határidőn belül nyújtható be, és benyújtásának előfeltétele, hogy a
behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap-csökkentésre vonatkozó jogszabályi
feltételek egyébként teljesüljenek.

A módosítás rendezi a követendő eljárást is arra az esetre, amikor a kérelemre történő

adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a
behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis
megtérítik. Az adóhatóság hat hónapon belül dönt a kérelemről.

A módosítás hatályon kívül helyezi a behajthatatlan követelés kapcsán az adóalap-

csökkentés feltételeként az adósra vonatkozóan meghatározott, az adóalap csökkentés
végrehajtását kizáró alábbi feltételeket:
  a vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában fizetésképtelenségi eljárás
hatálya alatt állt;
 adószáma törölve volt ekkor;
 az eredeti ügylet teljesítési időpontjában, illetve az azt megelőző éven belül
szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással
rendelkezők adatbázisában;
 az eredeti ügylet teljesítési időpontjáig az eladó kapott a vevőre vonatkozóan
figyelmeztető levelet az adóhatóságtól a vevő adókötelezettsége teljesítésének
megkerüléséről.

A behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylésével jelen kiadványunk

bővített változatában részletesen is foglalkozunk.

Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a 2020. december 31-ét követően

teljesített ügyletek esetében megilleti viszonossági alapon a belföldön felszámított áfa
visszatérítése. Ezen időpontot megelőzően ezen adóalanyok tekintetében az uniós jog
alapján volt biztosított az áfa visszatérítése. Az áfa-visszatérítés lehetősége addig áll
fenn, amíg a két állam viszonossági alapon biztosítja ezt a lehetőséget.

Tekintettel arra, hogy Észak-Írországra továbbra is az Európai Unió joga alkalmazandó,

az ottani adóalanyok uniós szabályok alapján kérelmezhetik a korábban megfizetett
magyar áfa visszatérítését. A visszaigénylésre a Brexitet követően már 2021 januárjától
lehetőség van.
Jövedéki adó

A jövedéki módosítások célja elsősorban az új horizontális jövedéki – 2020/262 (EU) –

irányelv hazai belső jogba történő átültetésével kapcsolatos feladatok végrehajtása.

A változások alapvetően a tagállamközi adózott termékszállítások elektronikus

okmányozási rendszer alá történő bevonását és a jövedéki termékek exportjára és
importjára vonatkozó vám- és jövedéki szabályok összehangolását érintik.

A jogharmonizációs kötelezettségből eredő végrehajtási feladatok elvégzésének

határideje 2021. december 31., a hatálybalépés 2023. február 13.

A jövedéki szabályok területi hatályát megállapító rendelkezések a Brexit szerződésben

foglaltakkal összhangban módosulnak.

Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzése esetén

megszűnik az adóügyi képviselő megbízására vonatkozó kötelezettség, a csomagküldő
kereskedelem a csomagküldő kereskedő állami adó- és vámhatóság általi nyilvántartásba
vétele esetén is végezhetővé válik.

ILLETÉKEK

Az illetéktörvény módosításának célja, hogy a jog eszközeivel akadályozza meg az

esetleges nem rendeltetésszerű magatartásokat.
Ezért az illetéktörvény módosítása érinti a CSOK-kal való lakásszerzés
illetékmentességét, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát.

A módosítás révén az állami adóhatóságnak az eddigi eseteken túl akkor is ki kell

szabnia utólag az illetéket, ha a vagyonszerző a CSOK teljes összegét bármely
okból visszafizeti, vagy vissza kell azt fizetnie.
(Például, ha a vagyonszerző az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom
fennállása alatt a lakást elidegeníti, a lakáscéltól eltérően hasznosítja, vagy azon
használati vagy haszonélvezeti jogot alapít, és emiatt a támogatást vissza kell fizetnie).

A fentiek –alkotmányossági és adóméltányossági megfontolások miatt – azokban az

ügyletekben alkalmazandóak, amikor az illetékkötelezettség (jellemzően a CSOK-kal való
lakásvásárlásra vonatkozó szerződés aláírása) a módosító rendelkezés hatálybalépését
(azaz a törvény kihirdetését követő 31. napot) követi.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetében két mérlegkészítés

között (az illeték-kötelezettség, azaz a 75 százalékos részesedést elérő cégvásárlás
napjáig) megszerzett ingatlan könyv szerinti értékével a korábbi (elfogadott) mérleg
ingatlanai és összes eszköze értékét növelni kell, ha a társaság vagyoni betétjét eladják.

A korábbi szabályok szerint egy újonnan alakult cég az időközben szerzett ingatlan
ellenére nem minősülhetett ingatlannal rendelkező társaságnak, holott a főkönyvben már
megtalálható volt az ingatlan (lezárt beszámolóban azonban még nem szerepelt az
ingatlan).

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokra jelen kiadványunk bővített

kiadásában részletesebben is kitérünk.
Kisadózók tételes adója (kata) és kisvállalati adó (kiva)

A kata szabályainak 2021. évi szigorítása miatt sok vállalkozó kényszerült új adózási mód
választására. Ennek az egyik alternatívája lett az Szja tv. szerinti átalányadó.

Mivel 2022-től az átalányadózás szabályai lényegesen kedvezőbbek lettek a

korábbiakban érvényes rendelkezésekhez mérten, a kisadózó egyéni vállalkozóknak is
érdemes ismét megfontolniuk ennek választását. Így például azoknak a kisadózóknak,

 akiknek a 2021-ben életbe lépő változások miatt már nem „éri meg” alkalmazni
ezt az adózást, viszont nagyon elenyésző a költségük a vállalkozásukban;

 akik külföldről szereznek ugyanazon partnertől évi 3 millió Ft-nál több bevételt,
ezért különadó fizetésére kötelezettek. Ezt a különadót „lecserélhetik”
átalányadóra, ami azért kedvezőbb számukra, mert lényegesen magasabb ellátási
alapot biztosíthatnak ezzel maguknak, továbbá élhetnek az adókedvezményekkel
és visszatérítésekkel is;

 akik már jelentősen túllépik az évi 12 millió Ft-os KATA keretet, és emiatt többlet
adófizetési kötelezettségük keletkezik (hasonlóan a külföldről jövedelmet
szerzőkhöz);

 akik KATA-ból az Szja tv. szerinti vállalkozói jövedelemadóba léptek át, de az új

átalányadó előnyösebb lenne számukra;

 akik az Szja törvényben felsorolt, kedvezményezett tevékenységet végzik

(különösen a munkaviszony, társas vállalkozás mellett egyéni vállalkozók
járhatnak jól az új szabályok szerinti átalányadóval).

A 2022. évi adóváltozásokat bemutató kiadványunk kibővített változatában fentieket is

esettanulmányokon keresztül vizsgáljuk.

A kisvállalati adót érintő, 2022. július 1-jével hatályos változást a szakképzési

hozzájárulás kivezetése, illetve a szociális hozzájárulási adóba történő beépítése tette
szükségessé.
Eszerint – a továbbra is 11 százalékos mértékű – adó megfizetésével a kisvállalati adó
adóalanya mentesül:
 a társasági adó és
 a szociális hozzájárulási adó
bevallása és megfizetése alól.

Azaz a Katv. 21.§. (2) bekezdésének c) pontja hatályát veszti a jelzett időponttól –
vagyis a kisvállalati adóval megfizetett közterhek sorából kiemelte a jogalkotó a
szakképzési hozzájárulást, mivel annak külön felsorolása a fentiek miatt okafogyottá vált.
Helyi adók

A jogalkotó mentesíti az egészségügyi közszolgálat teljesítése során eltöltött

vendégéjszaka kapcsán felmerülő idegenforgalmi adó megfizetését.

A cégautóadót és a belföldi gépjárművek adóját társaságoknak és természetes

személyeknek is kerekítés nélkül forintban kell megfizetniük.
Adóigazgatás

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

2017. évi LIII. törvény alapján székhelyszolgáltatási tevékenységet csak olyan
szolgáltató folytathat, amely a felügyeleti szervhez a tevékenységét
bejelentette.

Az állami adó- és vámhatóság csak olyan székhelyszolgáltató igénybevételét fogadja el,

amely a fenti feltételeknek megfelel. Amennyiben az adózó e feltételnek az állami adó- és
vámhatóság felhívása ellenére sem tesz eleget, az adószámát törli a NAV.
A jogalkalmazás terén mutatkozó bizonytalanságokra tekintettel a 2022. évi
adócsomag pontosítja a késedelmi pótlék számítására vonatkozó szabályokat,
meghatározva a kerekítés módszertanát.

Fontos tudni, hogy ezek a kerekítési szabályok lesznek irányadók a késedelmi kamat
tekintetében is, és a kerekítésre ugyanolyan módon kerül sor az adóhatóság és az adózó
késedelme esetén is.

Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési, végrehajtási, bűnüldözési tevékenységének

hatékonyabbá tétele céljából az adócsomag előírja a pénzügyi, pénzforgalmi
intézmények és befektetési vállalkozások mellett az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmények adatszolgáltatási kötelezettségét.

Mindezeken felül, az adócsomag további, a jogalkalmazást segítő módosításokat is

tartalmaz.

Vámigazgatás

A vámjogszabályok módosítása az Európai Unió külső határian elkövetett jogsértésekkel

összefüggésben lefolytatott gyorsított eljárás hatékonyabbá tételét célozza, melynek
keretében a jogsértést eredményező vámhiány mértéke 50.000 forintról 100.000
forintra emelkedik, megnövelve így a gyorsított eljárás által lefedett esetek számát.

A gyorsított eljárás keretében a bírság a helyszínen megfizethető, így gyorsabb és

eredményesebb a jogsértések kezelése. Az adminisztratív terheket csökkenti, hogy
a vámhatóság a bírság kiszabása során annak megfizetéséről a váminformatikai
rendszerből nyomtatható igazolást állít ki, amely kiváltja a manuális úton kitöltendő
nyugta szerepét.

Nemzetközi adóügyi együttműködés

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés

egyes szabályairól szóló törvényben az európai uniós vitarendezési eljárás
szabályozására az erről szóló irányelv alapján került sor.

A jogalkotó az irányelv szabályait megfelelően átültette a hazai jogrendbe, ugyanakkor

az irányelvben rögzítetteknek való maradéktalan megfeleléshez kisebb technikai
pontosítások is szükségesek.
Egyéb módosítások az OECD pénzügyi számlainformációk cseréjére vonatkozó
nemzetközi sztenderdjeinek további átvételét, valamint szövegpontosításokat
tartalmaznak.

További fizetési kedvezmények a veszélyhelyzettel kapcsolatban,

2021-ben

2021. december 31-ig hat havi pótlékmentes fizetési halasztás vagy legfeljebb tizenkét
havi pótlékmentes részletfizetés kérhető az adóhatóságtól, egy alkalommal, a legfeljebb
5 millió forint összegű adóra.
Fizetési nehézség esetén adómérséklés is kérvényezhető, egyetlen alkalommal,
legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó mértékben, kizárólag
egy adónem tekintetében. Mindkét fenti esetnél a kérelemben valószínűsíteni kell, hogy a
fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
A turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megfizetni a 2021. január 1. és 2021.
december 31. közötti időszakra.
A Kormány 2021. év végéig meghosszabbította a béren kívüli és egyes
meghatározott juttatásokkal kapcsolatos kedvező szabályokat.