Módosítások a járulék és szociális hozzájárulási adó

szabályaiban

Napokon belül elfogadásra kerülhet az „Egyes adótörvények módosításáról” szóló törvényjavaslat. Az

alábbi cikkben ezen törvénytervezet Tbj. és Szocho törvényekre vonatkozó módosító javaslatokat
foglaljuk össze, bemutatva ezáltal, hogy milyen változások várhatók 2023-ban a tb közterhek kapcsán.

A módosításokat 8 pontba foglaltuk össze. Elsőként, talán a legjelentősebb változást, az átalányadózó

egyéni vállalkozókra vonatkozó bevallási és befizetési kötelezettséget ismertetjük.

1. Átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó módosítások:

A főfoglalkozású, átalányadózó egyéni vállalkozó – a minimális alapot* el nem érő járulék, és szociális
hozzájárulási adóalap esetén – a minimális alap után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot és a
szociális hozzájárulási adót. A törvényjavaslat indokolása kitér arra, hogy ezen minimális alap szerinti
fizetési kötelezettségre tekintettel, a havi járulék, és szocho köteles jövedelem egyenlőtlen eloszlása
miatt előfordulhat, hogy a fizetésre kötelezett személyeknél a naptári évben ugyanakkora jövedelem után
eltérő lesz a befizetendő tb közteher. Ezen változtatna 2023-ban az ún. göngyölítéses
társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adófizetési szabály. A göngyölítéses szabály
alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben
(negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a
megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) társadalombiztosítási járulékalapként, illetve a szocho
esetén szociális hozzájárulási adóalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott
összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított
volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási
jogviszonya legalább egy napig fennállt.

Bevallás, befizetés: 2023. januárjáról az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a

társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a tárgynegyedévet követő hónap 12.
napjáig vallja be, illetve fizeti meg az adóhatóságnak.

Az Szja tv. rendelkezései szerint vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó
kapcsán nincs változás, így esetükben tárgyhavi társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási
adóalap alapja a vállalkozói kivét azzal, hogy legalább a minimális alap után fizetni kell mind a
társadalombiztosítási járulékot, mind a szociális hozzájárulási adót. Az Szja tv. rendelkezései szerint a
vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot és a
szociális hozzájárulási adót – ugyanúgy, mint jelenleg - a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig vallja
be, illetve fizeti meg az adóhatóságnak.

*Minimális alap: 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér, míg
szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum, míg a 13 százalék szociális
hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, míg szakképzettséget igénylő
tevékenységnél a garantált bérminimum 112,5 százaléka.

Továbbá meg kell említeni, hogy az sem változik, hogy az egyéni vállalkozó a minimális alap szerint
nem köteles a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót fizetni arra az időtartamra,
amely alatt például táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban,
gyermekgondozási díjban stb. részesül.

2. Mentesség a szociális hozzájárulási adó, és a társadalombiztosítási járulékfizetés alól.

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján az Szja tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó külföldi illetőségű
előadóművészekre nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás. Ezzel összhangban változik majd a
szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) is. A törvénytervezetben foglaltak
szerint mentesül a szociális hozzájárulási adófizetés alól az Szja tv. 1/B. §-a szerinti adózási módot
választó szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban biztosított külföldi előadóművész
Magyarországról származó jövedelme. A mentességet akkor lehet majd érvényesíteni, ha az
előadóművész rendelkezik az adott külföldi hatóság által kiállított, másik államban fennálló biztosítását
tanúsító igazolással.
A másik változás a Tbj. mentességi körét érinti. A törvényjavaslat alapján nem terjed ki a biztosítási
jogviszony azon munkaviszonyra vagy díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb (megbízási
szerződés, természetes személy vállalkozási szerződése) jogviszonyra, amelynek keretében belföldinek
nem minősülő személy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, egyházi jogi
személlyel, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, egyházi jogi személy által
fenntartott felsőoktatási intézménnyel vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 1. melléklete szerinti
más felsőoktatási intézménnyel fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony alapján szerez juttatást. A
mentesség feltétele, hogy a fenti személy - bármely 12 hónapos időszakban - munkavégzése kapcsán
nem tartózkodik 30 napnál többet Magyarországon.

3. Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alóli mentesség

A Tbj. hatályos szabálya alapján az adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön
élő személy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetését, ha a magánszemély hitelt érdemlően – különösen
a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal – igazolja, hogy

• huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és

• a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

Az adóhivatal a fentiek szerinti, visszamenőleges hatályú törlés kapcsán adatokat szolgáltat az érintett
személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.

A törvénytervezet azzal bővíti ki a fenti szabályt, hogy az adatszolgáltatás alapján az egészségbiztosítási

szerv érvényteleníti a külföldön élő kötelezett személy TAJ számát és a külföldi biztosításra tekintettel az
egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a nyilvántartásában lezárja. A törvénytervezet
indokolása alapján erre a módosításra azért kerül sor, mert „A hatályos szabályok szerint a külföldön
biztosítási jogviszonnyal rendelkező adózóknak meghatározott időnként kérelmezniük kell
járulékfizetési kötelezettségük előírásának törlését és ezzel egyidejűleg ismételten igazolniuk kell
külföldi biztosítási jogviszonyuk fennállását.… A közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés
biztosíthatja, hogy a külföldön tartózkodó személyt a járuléktörléssel érintett időszakot követően
ismételten a hatóságok ne kötelezzék egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.”

Megjegyzés: Az adóhivatal 2022 októberében közzétette azt a tájékoztatót, amely 2023. évi egészségügyi
szolgáltatási járulék mértékét tartalmazza. A tájékoztató alapján 2023. január 1-jétől az egészségügyi
szolgáltatási járulék összege a jelenlegi havi 8 400 forintról (napi 280 forintról) havi 9 600 forintra (napi
320 forintra), azaz havi 1 200 forinttal (napi 40 forinttal) nő.

4. A Tbj. szerinti foglalkoztatói meghatározás kiegészítése

A hatályos szabály alapján foglalkoztató bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb
szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat
foglalkoztat. A módosítás az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatása kapcsán egészíti ki a
foglalkoztatóra vonatkozó fenti meghatározást. Azaz, ha a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
keretében más munkáltatónál történik a foglalkoztatás - amelyre sor kerülhet szolgálatteljesítésre más
szervhez vezénylés keretében is - foglalkoztatónak továbbra is az eredeti munkáltató minősül akkor is, ha
az érintett munkáltatók úgy állapodnak meg, hogy a munkavállaló munkabérét, egyéb juttatásait az a
munkáltató teljesíti, amelynél ideiglenesen foglalkoztatva van a biztosított. Ez esetben a feleknek
egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert kell működtetniük, amely lehetővé teszi, hogy az
eredeti munkáltató a járulékkal összefüggő adókötelezettségét teljesítse.

A fenti szabály alól egy kivételt állapít meg a törvény. Nem az eredeti munkáltató minősül
foglalkoztatónak, ha a foglakoztatott személy a tevékenységet egyidejűleg más biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszony alapján látja el. Az indokolás alapján ilyen eset, ha a vezényelt
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít a tényleges szolgálatteljesítés helye szerinti szervvel.

5. Biztosítotti kör bővülése

A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában a munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszonyok, mint

biztosítási jogviszonyok kerülnek felsorolásra. Figyelemmel arra, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal
személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény nevesíti a tisztjelölti szolgálati
jogviszonyt, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény pedig a rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt, így a
törvényjavaslat a munkaviszonyban álló biztosítotti kört kibővíti a tisztjelölti szolgálati jogviszonnyal, és
a rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonnyal.
 6. Adatátadás, tájékoztatás

Több olyan módosítás is benyújtásra került, amely a hatóságok egymás közötti adatátadására, vagy
tájékoztatására vonatkozik.

Az egyik ilyen módosítás, melynek keretében az állami adó- és vámhatóság

• adóigazgatási eljárás,
• adategyeztetés és
• járulékfizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálata, valamint
• biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatos adategyeztetés céljából

jogosult adott adatokat - egyedi megkeresés alapján - elektronikus úton beszerezni az egészségbiztosítási
nyilvántartást vezető szervtől. Ha például az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett
személy vitatja a fizetési kötelezettségét azon időszakra, amikor biztosított volt, akkor az egészségügyi
szolgáltatásra való jogosultság elbírálása szempontjából az eljárást az egészségbiztosítási szerv folytatja
le, míg a biztosítotti jogviszony fennállásának megállapítása ügyében az állami adó- és vámhatóság jár
el. Például ilyen eset kapcsán az új szabály felhatalmazza az adóhatóságot arra, hogy a szükséges
információkat elektronikus úton szerezze meg az egészségbiztosítási nyilvántartást vezető szervtől.

A másik ilyen módosítás az idegenrendészeti hatóság számára ad felhatalmazást arra, hogy az általa
kezelt adott adatokat továbbíthassa a Kincstár központi szervének és az egészségbiztosítási Alap
kezeléséért felelős egészségbiztosítási szervnek (azaz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek),
akik az így továbbított adatokat a természetes személy elhunytát követő 30 évig kezelhetik.

További módosítás az adóhatóság és az egészségbiztosítási szerv közötti tájékoztatásra,

adatszolgáltatásra vonatkozik, mely szerint, ha az adóhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató
jogutód nélkül megszűnt, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég
nevéről, székhelyéről és adószámáról tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az
egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való
jogosultsága a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az
egészségbiztosítási szerv lesz az, amely adott adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.
Ezen adatátadás többek között elősegíti, hogy a megszűnt foglalkoztatóhoz bejelentett személyek
jogviszonya is lezárulhat a foglalkoztató megszűnésével egyidejűleg az egészségbiztosító nyilvántartási
rendszerében.

7. Biztosítási jogviszony lezárása:

A törvénytervezet indokolása alapján: „A foglalkoztatottak biztosítotti jogviszonyának lezárását a

jogutód nélküli megszűnést eredményező eljárások alatt álló gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, a
tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók többször elmulasztják, ezért gyakori az az eset, hogy a
korábban foglalkoztatott magánszemélyek a foglalkoztató megszűnését (a nyilvántartó szerv általi
törlését) követően is nyitott biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek.”

Erre tekintettel kerül megalkotásra a következő szabály:

• Ha a foglalkoztató helyett a biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentését az állami adó-és

vámhatóság teljesítette (Art. 1. melléklet 3.2. pont), akkor a biztosítási jogviszony megszűnésének
időpontja az állami adó- és vámhatóság által teljesített bejelentésben megjelölt időpont.
• Ha a foglalkoztatóról nyilvántartást vezető szerv – ideértve különösen a cégnyilvántartást, egyéni
vállalkozói nyilvántartást, civil szervezetek névjegyzékét vezető szervet – által nyilvántartott
adatok alapján a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, és a foglalkoztatott biztosítási
jogviszonyának megszűnését elmulasztotta bejelenteni, a biztosítási jogviszony megszűnésének
időpontja az Art. 1. melléklet 3.5. pontjában meghatározott időpont.

Ha a magánszemély a biztosítási jogviszony fentiek szerinti lezárásának időpontját vitatja, egyeztetési

eljárás lefolytatását kezdeményezheti az egészségbiztosítási szervnél, amely a rá irányadó jogszabályok
szerint döntést hoz az egyeztetés eredményéről, és erről elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó-
és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság ezen adatszolgáltatás alapján elektronikus úton
adatszolgáltatást teljesít a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

8. Vármegyék

Pontosulnak a megyei egészségbiztosítási szervek megnevezései. Megye helyett vármegyei megnevezést

kapnak.
A fentiekben ismertetett módosítások elfogadást követően, 2023. január 1-jétől lépnek hatályba, kivéve a
biztosítotti körre vonatkozó módosítást, amely már a kihirdetést követően hatályos lesz.