Előadó: Ruszin Zsolt

2021.12.02 Kamarai tag könyvvizsgáló

Bejegyzett adószakértő
Igazságügyi szakértő, szakoktató,
1 szakíró
 Mielőtt még belevágunk…
A kormányzat egyik adópolitikai javaslata a gyermekesek
adóvisszatérítése, amit még az adóbevallás előtt visszatérítene a NAV.

A NAV várhatóan nem ad majd visszajelzést, még a VISSZADO

benyújtása után sem, hogy mire készül 2022 február 15-én. A
leglogikusabb beadni magát az SZJA bevallást január elején és
beelőzni az adóhivatalt, bár eddig ilyen hamar nem volt kiutalás.

2
 Az átalányadózások sorsszerűsége lépésekben
1. A szigorú közteherviselési rendszer miatt adózási vákuum
keletkezik, ezért az aktuális kormány hajlandó egy dedikált kör
számára adózási engedményeket tenni.
2. A vákuumot betöltő új, kedvező adózás „hasítani kezd”, egy sor
vállalkozás kezdi alkalmazni, nagy adómegtakarítást hoz nekik.
3. Az adóelőny láttán társadalmi vita keletkezik annak mértékéről,
igazságosságáról.
4. A kormány jelentősen korlátozza az átalányadót.
5. Ugorjon vissza az 1.-es pontra!
3
 Az átalányadózások sorsszerűsége lépésekben
1. A szigorú közteherviselési rendszer miatt adózási vákuum
keletkezik, ezért az aktuális kormány hajlandó egy dedikált kör
számára adózási engedményeket tenni.
2. A vákuumot betöltő új, kedvező adózás „hasítani kezd”, egy sor
vállalkozás kezdi alkalmazni, nagy adómegtakarítást hoz nekik.
3. Az adóelőny láttán társadalmi vita keletkezik annak mértékéről,
igazságosságáról.
4. A kormány jelentősen korlátozza az átalányadót.
5. Ugorjon vissza az 1.-es pontra!
4
 A körforgásos mikrovállalkozói adópolitika?
Az átalányadózás ciklikussága most már létező gazdasági motívum
lett Magyarországon.

Az nyer, aki egy

átalányadót még
a „felszálló ágban”,
azonnal kihasznál.

5
 A magyarországi átalányadózások

• százalékos átalányadó (1946-tól testületi átalányadó =>)

• EVA (2003-2019, szigorítások után 2020.01.01-től megszűnt),
• EKHO, (2007-től, egyelőre nem volt szigorítás)
• KATA (2013-tól, 2021.01.01-től jelentős szigorítás)
• tételes átalányadó (a százalékos átalányadóból nőtt ki,
fizetővendéglátásra, az adómérték lényegében 2003 óta
változatlan)

6
 A személyi jövedelemadó, mint átalányadó
Az átalányadózás lényege, hogy kizárólag a befolyt/jóváírt bevétel
számít, amit igazolás nélküli költséghányad kísérhet. A költséghányad
esetén a következő képlet alkalmazható:

BEVÉTEL – KÖLTSÉG = JÖVEDELEM

A visszafizetendő összeg nem bevétel.

7
 A határértékek adópolitikai megfontolásai
15 millió helyett az éves minimálbér 10-szereséig lehet
átalányadózást választani 2022.01.01-től. Ez várhatóan 24 mFt lesz. A
kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatók esetén 100 mFt
helyett az éves minimálbér ötvenszerese a küszöb (várhatóan 120
mFt). Innen is lehet látni, hogy adószakmai és nem adópolitikai
javaslatról van szó, hiszen a politikusok nem szeretnek szorzással
értékhatárt megállapítani, mert a lakosság számára az nehézkesen
közölhető. Adószakmailag viszont éppen az ilyen valorizált
értékekkel lehet dinamikusan kezelni az adózási határértékeket.
(Lásd: KATA 50 eFt).
8
 Az átalányadó szakmai tapasztalatai
Nincs közzétett NAV kérdés-válasz 2010 óta (2010-ben is csak a
táppénzalap volt a téma). Az átalányadózás kapcsán ritkán indul
adóhatósági ellenőrzés. Ez még jobban általánossá válhat, ha a
bevallásban szereplő bevételi adatok és az online számla
adatszolgáltatás egyezőséget mutat.

Az építőipari költséghányad extrémen magas (80%), holott számos

olyan építőipari tevékenység van, ami nem anyagigényes. Ezen a
területen különösen figyelni kell a tevékenység pontos besorolására.
9
 Az átalányadózás létjogosultsága
Az átalányadózás ilyen magas összegek esetén akár sérthetné a
szektorsemlegesség elvét, hiszen a gazdasági társaságok nem
jogosultak hasonló átalányadózásra. Főleg a kiskereskedelmi
tevékenységre érvényes 120 milliós értékhatár tűnik extrémen magas
összegnek. Ha a családtagok (akár egyszerre őstermelőként)
„nekiállnak” kereskedni, akár félmilliárdos bevételi keretre is szert
tehetnek, minimális adózás és nyilvántartási kötelezettségek mellett,
amelyek a tevékenységet könnyen oszthatóvá teszi. Ennek ellenére a
tagországok jogosultak ilyen eltéréseket tenni.

10
 Az átalányadó mértéke
A jövedelem után (bevétel-költséghányad) a következő adókat,
járulékokat kell megfizetni, negyedévente, ha a jövedelem eléri a
mentességgel korrigált minimálbérhez kötött küszöböt:

15% SZJA
18,5% TB járulék
13% Szochó

További nyereségadó és osztalékszerű adózás nincs, de van pl.

iparűzési adó.
11
 Az átalányadó mértéke
Az adóterhelés a mentesség és a költséghányad felett:
 Miért érdekes mégis az átalányadózás?
A kötelező társadalombiztosítás
adója jelenleg 60 ezer forint.
Ez az új 200 ezer forintos
minimálbér esetén 68 ezer
forint lenne. Az ellátási alap
is 200 ezer forint lenne.

Apropó, KATA:

13
A kata TB limitek 2022.01.01-től
A Szochó újabb csökkentése miatt

50 eFt 75 eFt
KATA KATA
108.000 Ft 179.000 Ft
ellátási alap ellátási alap

A minimálbér 200 eFt

A SZOCHÓ mértéke 13%

14
 A nyugdíj összege 40 év katázás után
A becslések szerint a nyugdíj
összege kb. 50.000 Ft lesz 40
év katázás után.

75 eFt KATA esetén 90.000 Ft.

Nem a szolgálati időt, hanem nyugdíj összegénél

kell arányosítani a kata alapú nyugdíj
megállapításánál.
15
 Az átalányadó kövér járulékalapot ad
A költséghányaddal és az adómentes résszel csökkentett bevételből
megmaradt adóalap egyben járulékalap is, miközben a megszerzett
bevétel után nem kell nyereségadót, osztaléktípusú adókat fizetni.

A járulékalap azonban hiába nagy, ha a nyugdíjat elsodorja

néhány törvénymódosítás. Így jöhet devalváló valorizálás,
trükkös indexálás, nyugdíjelőjogok megnyírbálása, de jöhet 13.
havi, sőt 14. havi nyugdíj is. Mindez a közterherviselést irányító
adópolitikától és az adópolitikától erősen függő gazdasági
növekedéstől függ.
16
 Tisztázzunk néhány tévhitet
Többes vállalkozási jogviszony:
Miután hatályba lépett a Ptk., a diszpozitív
Szabályozásból fakadóan a kültag is
lehetett ügyvezető.

Később a Ptk. szerinti összeférhetetlenség

okán támadták egyes NAV revizorok a
többes katázást.
17
 Tisztázzunk néhány tévhitet
Összeférhetetlenség:
Ha a Kft-nek azonban több, vagy más
tulajdonosa van, akkor ők
kifogásolhatják, hogy miért „vonult
külön” egy tulajdonos, vagy ügyvezető
egy másik vállalkozásban ugyanazt
csinálni, amit a Kft-ben is csinálhatna.
Ezt hívják összeférhetetlenségnek (Ptk.
3:115.§ (1)).

18
 Tisztázzunk néhány tévhitet
A cégen belüli összeférhetetlenség belső ügy!

A cég dönti el, hogy lát-e összeférhetetlenséget

és azt is a cég dönti el, hogy alkalmaz-e
feloldást vagy sem és azt milyen formában
teszi. A társaságok autonómiájába nemcsak az
adóhatóság, de a bíróság sem avatkozhat be!
(Lásd: Győri Ítélőtábla, Gf.II.20.089/2018/6/I.)

19
 Tisztázzunk néhány tévhitet
Nincs munkavállalók által kifejtett tevékenységre írt
korlátozás, ami rés a pajzson. A katázásnál is tiltják a többes
katázást, de nem tiltható be a munkaviszony. Így
megtöbbszörözhető az átalányadó alap is, egy közeli
hozzátartozó segítségével. A legideálisabb közeli hozzátartozó,
a vele fennálló vagyonközösség miatt a házastárs és a leendő
házastárs is (Ptk. 4:34-35.§).
A közös kezelésű bankszámla (legalább meghatalmazási
szinten) már elegendő, hogy a NAV ne minősíthesse a másik
házastárs jövedelmének az átalanyadózási bevételeket. Ez
főleg alanyi áfa mentesség esetén bír jelentőséggel, amikor
nem szükséges vállalkozói bankszámla, elég a
magánbankszámla is a bevételek fogadására.
20
 Ideális többes vállalkozás házastársak által
A vállalkozói bevétel nem különvagyon (Ptk. 4:38.§).

Az utólagos házastársi tiltakozás a vállalkozói jövedelem és az

abból teljesített kötelezettségek vagyonközösségből való
kivonásával szemben hatálytalan, az ellen csak a kötelezettség
teljesítésével egyidejűleg lehet érdemben tiltakozni és azt a
házastárstól visszakérni (Ptk. 4:46.§).

21
 Ideális többes vállalkozás házastársak által
A válófélben lévők esetében továbbra is a házastárs
a) rendelkezhet a foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói
tevékenysége körében használt, illetve ezek céljára lekötött
vagyontárgyakkal;
b) rendelkezhet azokkal az ingó dolgokkal, amelyek a vagyonközösség
megszűnését követően a házastársának egyetértésével kerültek a
kizárólagos birtokába;
c) vállalhat olyan kötelezettséget, amelyek a közös vagyontárgy
megóvását, fenntartását, helyreállítását és értékállandóságának
biztosítását szolgálják; és
d) teljesítheti a közös vagyont terhelő tartozásokat oly módon, hogy a
tartozás a közös vagyon számára nem válhat terhesebbé.
Az életközösség megszűnésének napjával a vagyonközösség is
megszűnik. Természetesen a vagyonjogi szerződésekkel a fenti
szabályok felülírhatóak a házastársak közös megegyezése szerint.
22
 Mi lesz az iparűzési adóval?
Az iparűzési adó rendszeridegen adó, sehol az EU területén nincs
ilyen, az olaszországi regionális adó (IRAP) talán hasonlítható hozzá.
A hozzáadottértéket adóztató, egyfajta belső forgalmi adó szerepét
tölti be, nagyvállalatoknál ráadásul eltorzított az adóalap. Egyetlen
tagország se méri így az adóalapot (kétszer), ráadásul az innovációs
járulékot is ehhez kötötték. Viták után az EU részéről is elfogadott.

Az iparűzési adó nehézkesen ellenőrizhető és automatizálható. A

központosított bevallási, nyilvántartás se segít. Az iparűzési adó
káros közteher, ami bonyolult, körülményes és az
önkormányzatok számára drága pénzen előállított közpénzforrás.
23
 Az átalányadózás iparűzési adója
Általányadózó vállalkozóknál az iparűzési adó alapja az átalányban
megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal a feltétellel,
hogy a HIPA alapja nem lehet több mint az SZJA törvény szerinti – e
tevékenységből származó – bevételének 80%-a.

Ha az átalányadózásra való jogosultság megszűnik vagy a vállalkozó

az átalányadózást megszünteti, akkor a HIPA alapját egész évre az
általános szabályok szerint köteles megállapítani. Az adóalap
egyszerűsített módjának választása adóévre választható, a bejelentést
legkésőbb az adóévről szóló iparűzési adóbevallás benyújtására
nyitva álló határidőig kell megtenni.
24
 Ott tartottunk, hogy …
Az átalányadózás lényege, hogy kizárólag a befolyt/jóváírt bevétel
számít, amit igazolás nélküli költséghányad kísérhet. A költséghányad
esetén a következő képlet alkalmazható:

BEVÉTEL – KÖLTSÉG = JÖVEDELEM

A visszafizetendő összeg nem bevétel.

25
 Mi számít bevételnek az átalányadózásban?
Nemcsak a visszafizetendő összeg (pl. kaució) nem számít
bevételnek, hanem a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez
költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy
nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem
térítendő támogatás sem.

Bevételt növelő tétel a katás készletértéke és a foglalkoztatottak

létszámának csökkenése miatt figyelembe vett összeg. A katázásra
való áttéréskor az áfa teljesítési időpont szerinti kell a bevételeket
figyelembe venni, ha az még nem folyt be.
26
Az általányadózás 40% költséghányad esetén
10 MILLIÓ FORINT ÉVES BEVÉTEL ESETÉN

2 400 000

4 800 000

adóköteles

költséghányad
4 000 000
mentesség

minimálbér

1 200 000 4 000 000

2 400 000
1 200 000
0
FŐÁLLÁSÚ NEM FŐÁLLÁSÚ 27
Az általányadózás 40% költséghányad esetén
20 MILLIÓ FORINT ÉVES BEVÉTEL ESETÉN

8 400 000
10 800 000
adóköteles

költséghányad

mentesség

minimálbér
8 000 000

8 000 000

1 200 000
2 400 000
1 200 000
0
FŐÁLLÁSÚ NEM FŐÁLLÁSÚ 28
Az általányadózás 80% költséghányad esetén
20 MILLIÓ FORINT ÉVES BEVÉTEL ESETÉN (PL. ÉPÍTŐIPAR)
400 000
2 800 000

adóköteles

költséghányad
16 000 000
mentesség
16 000 000
minimálbér

1 200 000
2 400 000
1 200 000
0
FŐÁLLÁSÚ NEM FŐÁLLÁSÚ 29
Az általányadózás 90% költséghányad esetén
50 MFT KIZÁROLAG KISKERESKEDELMI BEVÉTEL ESETÉN
1 400 000 3 800 000

adóköteles

költséghányad
45 000 000
mentesség 45 000 000
minimálbér

1 200 000
2 400 000 1 200
0 000
FŐÁLLÁSÚ NEM FŐÁLLÁSÚ 30
 WEBÁRUHÁZAK, FIGYELEM!
Ha egy webáruház kizárólag a 479102 Csomagküldő, internetes
kiskereskedelem tevékenységet végzi, akkor érvényes rá a 90 %-os
költséghányad, ami 120 mFt-os bevételig választható.

A kiskereskedelmi tevékenységek közé tartozik a csomagküldő

kereskedelem is (210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 2.§ a)). A 90%-
os költséghányadot akkor lehet alkalmazni az átalanyadóban, ha
KIZÁRÓLAG kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt az
átalányadózó egyéni vállalkozó.
31
 WEBÁRUHÁZAK, FIGYELEM!
Ha egy webáruház kizárólag a 479102 Csomagküldő, internetes
kiskereskedelem tevékenységet végzi, akkor érvényes rá a 90 %-os
költséghányad!

A kiskereskedelmi tevékenységek közé tartozik a csomagküldő

kereskedelem is (210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 2.§ a)). A 90%-
os költséghányadot akkor lehet alkalmazni az átalanyadóban, ha
KIZÁRÓLAG kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt az
átalányadózó egyéni vállalkozó.
32
90% költséghányad
120 mFt éves
bevételig
33
 Ellenőrizhetetlen 80%-os költséghányad
Az általános 40%-os költséghányad egyszerű. A kiskereskedelmi 90%
pedig viszonylag egyszerűen betartható, bár az adóhatóság az ehhez
szükséges bizonylati szintig ható mélyellenőrzést egyáltalán nem
végez.

A fenti megfontolások mellett továbbra is fenntart a jogalkotó egy

csábítóan magas költséghányados szintet. Ez a

80%
 A 80% magas költséghányadot feltételez
Valóban vannak olyan szakmák, ahol magas a költséghányad, de ott
inkább már megmérik a nyereséget és csak a tényleges összeg után
adóznak, ha a nyilvántartási költségek nem túl magasak. A 80%
azonban olyan széles körben érvényes kulcs, amely kevésbé
költségigényes tevékenységeknél extrémen alacsony adózást hozhat.

Bár több, mint 30 éve fennáll az átalányadózás, az sosem volt

ilyen magas bevételre alkalmazható.
 Mi tartozik a 80%-os költséghányad alá?
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati
(TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig)
termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42)
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés
(TESZOR 81.30.10)
c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási
szolgáltatás (TESZOR 03.00.72)
 Mi tartozik a 80%-os költséghányad alá?
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunka és
az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk
javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása
(TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
 Mi tartozik a 80%-os költséghányad alá?
g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű
kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem
sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti
áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
i) fényképészet (TESZOR 74.20);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat,
szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR
96.09.11);
 Mi tartozik a 80%-os költséghányad alá?
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló
kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység
(TESZOR 56).

Problémás fogalmak:
• „bérmunka”
• Fényképészet

Alacsony költséghányad: ÉPÍTŐIPAR

 Mi a fényképészet?
7420 - Fényképészet
Ebbe a szakágazatba tartozik:
- az üzleti és lakossági képfelvétel készítése:
- portréfényképezés útlevélhez, iskolai célra, esküvői alkalomból stb.
- üzleti, kiadói, divat, ingatlan vagy turisztikai célú fotózás
- légi felvétel készítése
- különféle események, mint pl. esküvő, fogadás stb. megörökítése videofilmen,
- film előhívása:
- ügyfél által készített negatívok, illetve filmszalagok előhívása, nyomtatása, nagyítása
- filmelőhívó és fotónyomtató-laboratóriumi tevékenység
7420
Fényképészet
- gyorsfotóüzlet (nem része a fotó-optika üzletnek)
- diakeretezés
- fénykép másolása, restaurálása, fotók helyreállítása
- sajtófotózás/fotóriporteri tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik még:

- mikrofilm készítése dokumentumokról

Nem ebbe a szakágazatba tartozik:

- a filmgyártáshoz és televíziózáshoz kapcsolódó mozgófilm-kidolgozás, lásd: 5912
- a térképészeti és térinformatikai tevékenység, lásd: 7112
- érmével működő, önkiszolgáló képfelvétel készítése, lásd: 9609
 Mi az ami bérmunka?
A TESZOR jegyzékben a 10-32 kódok között 368
alkalommal említik meg valamely feldolgozóipari
tevékenység bérmunkában való végzését, mint tevékenységi
kört.

A bérmunka során egy Megrendelő felkéri a Bérmunkázót,

hogy a megrendelő anyagát, félkész- vagy késztermékét
Bérmunka
munkálja meg, átalakítsa át, vagy „dolgozza fel”, vagyis,
egy bizonyos szolgáltatást végezzen a megrendelő számára.
Ezáltal nem termékértékesítés történik, hanem
szolgáltatásnyújtás. A bérmunkára átadott termék végig a
megrendelő tulajdonában marad és még átmenetileg sem
kerül a bérmunkázó tulajdonába. A HIPA miatt néha mégis
eladják a terméket, hogy aztán ismét anyaggá váljon.
 Az építőiparra is 80% a költséghányad
Az építőiparban számos olyan tevékenység van, ami alacsony költségigényű.
A jogalkotó ezeket sorolta 80% alá (TESZOR 43):
• Bontás
• Építési terület előkészítése
• Épületgépészeti szerelés (figyelem!, csak szerelés!!!)
• Villanyszerelés
• Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés
80% !!!
• Hő- és hangszigetelés
• Vakolás
• Padló-, falburkolás
• Festés
• Üvegezés
• Egyéb m.n.s. befejező építés
• Tetőfedés
• Állványozás
• Betonozás
• Kőművesmunkák, falazás
• Egyéb, egyéb, egyéb.
 Az építőiparra is 80% a költséghányad
Fővállalkozásra nem
vonatkozik a 80%-os
költséghányad, tehát
ingatlan létrehozására
80% !!!
irányuló tevékenységet
nem érdemes egyéni
vállalkozóként végezni,
de nem is szokás.

Az átalányadózó, vagy
átalányadózók csoportja
tipikus alvállalkozó.
Az általányadózás 80% költséghányad esetén
20 MILLIÓ FORINT ÉVES BEVÉTEL ESETÉN (PL. ÉPÍTŐIPAR)
400 000
2 800 000

adóköteles

költséghányad
16 000 000
mentesség
16 000 000
minimálbér

1 200 000
2 400 000
1 200 000
0
FŐÁLLÁSÚ NEM FŐÁLLÁSÚ 44
Az általányadózás 80% költséghányad esetén

20 mFt éves bevétel,

havi 115 eFt adó, ami
6,9%-os adóterhelés!
(HIPA-val együtt)
45
 Bevételi határ
A törvényszövegből nem derül ki, hogy melyik éves minimálbér
összegét kell küszöbnek tekinteni: a 2021-est, vagy a 2022-est.
Logikusan az éves minimálbér határértékének 2.400.000 Ft-nak
kellene lennie, ennek megfelelően a következő választási küszöb:

24.000.000 Ft
Kiskereskedelmi tevékenység esetén 120.000.000 Ft-
46
 Bevételi határ
A tevékenységét év közben kezdő EV, vagy KATA alól kilépőt is
megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy ilyen
esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

A bevételi határt arányosítani kell KATA alá való belépéskor is,

visszamenőleg. Ha ekkor a bevétel több, mint az év elejétől
arányosított összeg, akkor tilos átalányadózás szerint elszámolni.

Az adóhatóság ezt csak elvétve tudja ellenőrizni, automatizmus nincs.

47
 Mi a helyzet főállású átalányadózó EV
minimálbéres járulékával?
Ha a bevétel meghaladja a minimálbért (garantált bérminimumot),
akkor aszerint kell vallani. Ha alatta van, akkor viszont legalább a
minimálbér szerint kell vallani a járulékokat, de jövedelemadót csak a
ténylegesen befolyt bevétel után kell vallani.

Így az átalányadózó 2158-as havi bevallása igencsak bonyolult

kérdés, ha ingadozó, néhány százezer forintos havi bevétele van az
átalányadózó egyéni vállalkozónak. Automatizmus nincs, online
bevallás nincs, kizárólag ÁNYK-n lehet bevallást beküldeni.
48
 Mi a helyzet mellékállású
átalányadózó EV járulékával?
Az átalányadózás adóit (49,5%) kizárólag a hónap utolsó napjáig
befolyt jövedelem alapján kell vallani, havonta. Ha ez az összeg
nulla, akkor is kell egy nullás bevallást beküldeni.

Automatizmus nincs, online bevallás nincs, kizárólag ÁNYK-n

lehet bevallást beküldeni. A 2158-as kiajánlása sokkal egyszerűbb
feladat lenne, mint az e-áfa, ennek ellenére…

49
 Mi a helyzet a társas vállalkozó
átalányadózó EV járulékával?
Az átalányadózás lehet korlátolt felelősségű társaság tagja, vagy
betéti társaság kültagja, ahol a közreműködés, vagy „tag+ügyvezető”
státusza esetén automatikusan merül fel a TB, nemcsak jövedelem
esetén. A társas vállalkozás felé lehet nyilatkozatni, hogy hol legyen a
főjogviszony és aszerint vallani.

Automatizmus nincs, online bevallás nincs, kizárólag ÁNYK-n

lehet bevallást beküldeni. A 2158-as kiajánlása sokkal egyszerűbb
feladat lenne, mint az e-áfa, ennek ellenére…
50
 Szociális hozzájárulási adó

Az átalányadózó esetén legalább a befolyt bevételt, de legalább

minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 %-a az adóalap.

2021. június 30-ig a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb

munkabér havi összege, azaz 161 000 forint,
2021. július 1-től a pedig a tárgyhónap első napján érvényes kötelező
legkisebb munkabér havi összege, azaz 167 400 forint.
2022.01.01-től 200.000 Ft.
51
 Mi a helyzet az átalányadózó szociális
hozzájárulási adójával és annak alapjával?
ha egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése
alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy 2011. december 31-
én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági
nyugdíjra volt jogosult és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs
ellátásban részesül, akkor a szociális hozzájárulás adókedvezmény a

a jövedelem mértéke, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.

52
 A személyi jövedelemadó, mint átalányadó
A személyi jövedelemadót negyedévente kell megfizetni, de az éves
bevallásban kell bevallani, ha az eléri a 10 ezer forintot. A személyi
jövedelemadóra érvényesíthető kedvezmények:
• a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye,
• a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott
betegségek esetén járószemélyi kedvezmény,
• az első házasok kedvezménye, és
• a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi
kedvezmény. 53
 Összehasonlító kalkulátor 2022
A kalkulátor a főbb adózási módozatokat mutatja be, jellemzően
„egy fős” vállalkozás esetére, a 2022.01.01-én várható adójogi
helyzet feltételezésével.

Folyamatosan elérhető
a Menedzser Praxis oldalán.
KATA vagy ÁLTALÁNYADÓ?
Van kérdés?

55