Gazdközjog Kidolg

A tételek közül 5, rövid választ (nem esszé) igénylő kérdés lesz vizsgán. Kb. 30 perc.
 Adóalap védelmét szolgáló tételek

 Adókötelezettség fogalma, elemei (legalább 4 elemet tudni kell!)
 Adókötelezettség megsértésének jogkövetkezményei
 Adólevonási jog személyi és tárgyi feltételei, adólevonási tilalom esetei
 Adóügyi jogviszony fogalma, jellemzői. Adóhatóságok és adózók
 Áfa: Alanyi Áfa-adómentesség szabályai
 ÁFA általános jellemzői, személyi és tárgyi hatálya, az ÁFA alapja és mértéke
 Áfa-mentesség levonási joggal, Áfa-mentesség levonási jog nélkül értelmezése
 Államháztartás – költségvetés fogalma, alrendszerei, szerkezete
 A szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) alanya, alapja
 Egészségbiztosítási ellátások formái és feltételei
 Egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátások fedezete
 Egyéni vállalkozó fogalma adózásának és járulékfizetésének szabályai
 Elkülönített állami pénzalapok
 Európai Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó ÁFA fizetési szabályok
 Helyi adók típusai, fajtái, tárgya, adóalapja
 Ingyenes és visszterhes vagyonszerzés jogcímei és az illeték tárgya, alapja, mentességek és
kedvezmények.
 Ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapítása és adózása
 Jövedéki adó alanyai, a termékek köre, zárjegy fogalma
 Kisadózó vállalkozások tételes adója (adóalanyok köre, az adóval teljesített közterhek)
 Kisvállalati adó alanyi köre, az adó alapja, mértéke (KIVA)
 Mezőgazdasági termelő, őstermelő, kistermelő fogalma, adózása
 Nyugdíjbiztosítási ellátások formái és feltételei
 Osztalék fogalma, az osztalékban részesülők adófizetésének szabályai
 Összjövedelem részei, a jövedelem megállapításának szabályai, adóalap csökkentő kedvezmények,
adókedvezmények
 Szja: a nem önálló tevékenységből származó jövedelem
 Szja: az önálló tevékenységből származó jövedelem
 Szja szerint Adóköteles bevételek és bevételnek nem számító tételek
 Társasági adó adókedvezményei
 Társasági adóalanyok köre
 Társasági adóalap megállapítása, csökkentő és növelő tételek köre és szabályai
 Társas vállalkozás tagjának járulékfizetési kötelezettsége
 Termékexport fogalma, adószabályai
 Termékimport fogalma és a hozzákapcsolódó ÁFA fizetés feltételei
 Tőkejövedelmek formái, fogalmuk és adózási szabályaik
Adóalap védelmét szolgáló tételek

1.értékcsökkenés: tárgyi eszközökre és immateriális javakra, amelyek egy éven túl szolgálják a
vállalkozás céljait. A vállalkozó saját maga határozza meg, hogy milyen leírási kulcs szerint
alkalmazza. Egy vállalkozó abban érdekelt, hogy egy leírási kulcsot magas összegben határozzon meg,
mivel ha ő társas vállalkozásként megvesz egy tárgyi eszközt pl. 5 mFt-ért, akkor az kiadásként
szerepel, ebből tud költséget –mint értékcsökkenési leírást- elszámolni, miután aktiválta ezt a tárgyi
eszközt. Minél magasabb összegben határozom meg az értékcsökkenési leírási kulcsot, annál több
költségem lesz abban az adott évben. Mivel a számviteli törvény ezt megengedi, előfordulhat, hogy
olyan magas kulcsot határozok meg, hogy lényegében nem lesz adóalapom, hiszen amit elszámoltam
écs. leírást az az adózás előtti eredményemben benne van.
+ a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás összege
-az adótörvény 1. és 2. sz. mellékletében meghatározott módon számított értékcsökkenési leírás
összege Épp ezért a törvény meghatározza azt, hogy milyen mértékben engedi meg az écs. leírást.  az
a társas vállalkozás, aki a számviteli törvény által megadott mértékekkel számol, annak nincs ilyen
módostó tétel.
2. Értékvesztés
+ követelésre elszámolt értékvesztés összege -> költségként merül fel, korrigáljuk vissza
- követelésekre adóévben visszaírt értékvesztés, a követelésből a behajthatatlanná vált rész
3. Céltartalék
+ a számviteli törvény szerint a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett,
ráfordításként elszámolt céltartalék
- a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az
adóévben bevételként elszámolt összeg.
4. Jogkövetkezmény
+ Ráfordításként elszámolt, jogerős határozatban elfogadott jogkövet-kezmények pl. bírságok, pótlékok
kivéve, ami önellenőrzéshez kapcsolódik
- jogkövetkezmények mérséklése, elengedése
5. Nincs összefüggésben a vállalkozási tevékenységgel

•Költségként, ráfordításként elszámolt összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási
tevékenységgel
–200.000.-Ft-ot meghaladó szolgáltatás ellenértéke, ha az ellentétes az ésszerű gazdálkodás
követelményével
–Hiányzó eszköz könyv szerinti értéke
–Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás
6. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak, ahol az ellenérték magasabb vagy alacsonyabb, mint a
szokásos piaci ár
Kétszeres adózás elkerülése miatti CSÖKKENTŐ TÉTEL

Bevételként elszámolt, kapott osztalék, kivéve: az ellenőrzött külföldi társaságot.
Az osztalékot az adózott eredményből fizetjük, tehát, aki adja az osztalékot, az már ezt egyszer leadózta.
Ha nem engedném most kivenni, akkor újból adót kéne utána fizetni.
Jövedelem (nyereség) minimum

ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap kisebb, mint a jövedelem (nyereség) minimum
–vállalkozói bevételek 2%-a
–Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni:
•előtársaság és az azt követő adóévben,
•az alapítvány, az egyesület, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság esetén,
•adózót elemi kár sújtotta (árbevétel legalább 15%-a kiesik)
Adó mértéke: 9%
Adókötelezettség fogalma, elemei (legalább 4 elemet tudni kell!)

Adókötelezettség (összetett fogalom: előfordulhat, hogy valaki úgy lesz adózó, hogy nem kell adót fizetni,
de minden másért kötelezettséggel tartozik)
Adókötelezettség elemei:
a) Bejelentkezés- (változás) Bejelentés
b) Adómegállapítás (adóelőleg);
c) Bevallás
d) Adófizetés (adóelőleg fizetés)
e) Bizonylat kiállítást és megőrzés;
f) Nyilvántartás vezetés (könyvvezetés);
g) Adatszolgáltatás;
h) Adólevonás, adóbeszedés
i) Pénzforgalmi számlanyitás
j) Nyilatkozattétel
 Bejelentés – (változás) bejelentés; Ha valaki adói jogviszonyba kerül (közjogi jellegű jogviszony,
nem saját akarat)
•Nyilvántartásba-vétel
–Adóazonosító jel
–Adószám (adóköteles tevékenység) (gazdasági -haszonszerzés végett -tevékenység esetén, kivétel:
ingatlan bérbeadás) Minden jogi személynek van külön adószáma.
•Csoportos adószám
–Közösségi adószám
–Vámazonosító (VPID)/ Közösségi vámazonosító szám (EORI)
–EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer)
•Adóregisztrációs eljárás: ha egy jogi személyt létre akarok hozni, beküldöm az okiratokat a
cégbírósághoz, akik továbbítják az adóhatósághoz. Itt megvizsgálják az alapítandó cég vezető
tisztségviselőjét és a többségi tulajdonos tagját. Amennyiben azt állapítják meg, hogy az adott
személynek korábbi adótartozás felhalmozása fűzödik a nevéhez, akkor 5 mFt-ig megtagadhatja az
adószám kiállítását. --> nem tudja megalapítani a céget
•Adófizetési biztosíték: 1-5 mFt, efölött biztosítékot kell adni.
•Fokozott adóhatósági felügyelet: Ha úgy ítélik meg, hogy a beküldött adatok alapján nagyon kevés a
jegyzett tőke, akkor ez a tevékenység nem gyakorolható. Alapítást követően sűrűbben fogják vizsgálni,
adatlapot kell kitölteni
 Adóregisztrációs eljárás:
Adószám megállapítását megelőzően
Cél: a jelentős adótartozást felhalmozó vagy adószám-törléssel érintett társaságokban képviselőként vagy
tulajdonosként érintett magánszemélyek újabb gazdasági társaságot alapításának, vagy más
társaságokba tulajdonosként, képviselőként belépésének kiszűrése.
Megtagadás: az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, 50% szavazatot meghaladó mértékű tagja,
más adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője vagy tagja amely
-180 napon keresztül fennálló, 5 millió (vagy 10 millió) forintot meghaladó adótartozással rendelkezik ,
-Korábbi cége 5 éven belül 5 millió (vagy 10 millió) forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt
meg
-a társaság adószámát az adóhatóság 5 éven belül szankciós jelleggel törölte.
 Adómegállapítás:
Sok esetben az adózó saját maga állapítja meg az adózás mértékét, ez az önadózás. Én magam
határozom meg, hogy mennyi adót fogok fizetni és ezt vallom be később a hatóságnak.
•Önadózás
- adóhatóság: adóbevallási tervezet készítése A rendelkezésre álló adatok alapján a hatóság ezt vagy
elfogadja, vagy tovább vizsgálja. Ha nem megfelelő, annak jogkövetkezményei lesznek.
•adólevonás (kifizető, munkáltató) A munkáltató által a bruttó béremből minden további nélkül levonásra és
befizetésre kerül az adó a hatóság felé.
•adóbeszedés (adóbeszedésre kötelezett) pl. Idegenforgalmi adó, amellyel a szállásadó számol el a hatóság
felé
•adóhatóság: (3 esetben határoz meg adót)
–kivetés pl. Helyi, gépjármű adó
–kiszabás: illetékek pl. Vagyontárgyak megszerzése után
–utólagos adómegállapítás: ellenőrzés során merül fel, amennyiben az önadózáshoz képest a hatóság
különbözetet talál
 Egyéb adókötelezettségek:
Bevallás Minden adónemnek külön időpontja van
Adóelőleg és adófizetés;
Bizonylat kiállítás és megőrzés
- alap: 5 év, kettős adózás:10 év;
+ elévülési idő nem a követelés megszűnése, hanem az igény érvényesítése szűnik meg = az
érvényesíthetősége, az elévülés akkor indul (naptári adóév első napja), amelyben megvásároltam az adott
ingatlant. Ha 2020 Augusztusában vásároltam egy ingatlant, annak elévülése csak következő év Január 1-
jétől kezdődik meg + 5 év
Nyilvántartás vezetés (könyvvezetés);
Nyilatkozattétel, adatszolgáltatás;
Adókötelezettség megsértésének jogkövetkezményei

(Főleg önadózás során jelentkezik, de lehetséges akár kivetéses adónál is, ha pl. nem fizetem meg
határidőre)
Pénzbeli szankciók
1. Késedelmi pótlék
2. Adóbírság
3.Mulasztási bírság
4.(Önellenőrzési pótlék: jogom van önrevíziót lefolytatni, ez esetben, ha magam jövök rá az önadózásbeli
tévedésre bármikor, akkor azon oknál fogva, hogy én csak később vettem észre a hibát és később fogom
csak befizetni az adót -használtam az adóhatóság pénzét- önellenőrzési pótlékot kell megfizetnem a díjon
túl)
Intézkedések /Legalább hármat kell ismerni!

1.Lefoglalás: Adószám nélküli tev. folytatása – mulasztási bírság erejéig ingóságok lefoglalása (eszközök,
árukészlet)
2. Jármű visszatartás
3. Áru hatósági felügyelet alá vonása
4. Üzletlezárás: Igazolatlan eredetű áru, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, számlaadási
kötelezettség 1 éven belüli ismételt megsértése, pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségsértés
(pl. bizonyos időre bezárják a boltot adótartozás miatt)
5. Adószám törlése Adózó székhelyén nem található (székhely nem valós), Adózónak irat nem kézbesíthető,
Szervezeti képviselőt nem jelent be vagy nem valós személy, Sztv. szerinti beszámoló letétbe helyezési és
közzétételi kötelezettségének megsértése (legdrasztikusabb eset, hiszen ilyenkor megszűnik az adott
vállalkozás)
 Késedelmi pótlék
-Adó késedelmes megfizetése esetén
-Max. 3 évre (visszamenőleg alkalmazható)
-Mértéke: jegybanki alapkamat + 5% (magánjogi jogviszonyban a késedelmi kamat mértéke 2x-es, de a két
fogalom nem azonos!)
-5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő
 Adóbírság (akkor merül fel, ha adóhiányt állapítanak meg, ellenőrzés

során utólagos adómegállapításra kerül a sor)
-Adóhiány 50 %-a (a kimutatott adó adóhiányának 50%-át adóbírságként kell megfizetni –> adó +
késedelmi pótlék + a hiányra vonatkozó bírság)
-Adóhiány 200 %-a, ha bevétel eltitkolásával, bizonylatok meghamisításával függ össze
-feltételes adóbírság kedvezmény (50%), ha lemond az elsőfokú határozat elleni fellebbezésről (=elismerem
az adóhatóság munkáját, tehát beismerem, hogy rossz adót állapítottam meg) Ez esetben csak a megállapított
adóhiány 50%-át kell megfizetnem.
 Mulasztási bírság: Mindenre kiszabható, bármely adókötelezettség megsértése mulasztási bírsággal

járhat (nem jó nyilvántartás, nem tartottam a határidőt, nem szolgáltattam adatot)
Mértéke:
–Magánszemély adózó 200e Ft-ig
–Jogi személy adózó 500e Ft-ig
Esetei:
–Bejelentési köt. késedelmes, hiányos, hibás teljesítése
–Bevallási késedelem
–beszámoló letétbe helyezését felszólítás ellenére sem teljesíti
–Igazolatlan eredetű áru forgalmazása
Max. 1millió Ft-ig
- adóköteles tevékenység végzése adószám hiányában
- nyugta, számlaadási kötelezettség megsértése
- iratmegőrzési kötelezettség megsértése
- be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása
 Önellenőrzési pótlék: Tulajdonképp a használati díja annak a pénznek, amit már meg kellett volna
fizetnem
- korábbi adó önkéntes helyesbítése esetén,
- adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig
- nincs helye, ha egyáltalán nem tett adóbevallást,
- Mértéke: jegybanki alapkamat, ismételt önellenőrzésnél jegybanki alapkamat 150%-a
- mentesül a késedelmi pótlék és az adóbírság alól
Adólevonási jog személyi és tárgyi feltételei, adólevonási tilalom esetei

Személyi feltétel – csak adóalany tudja gyakorolni a levonási jogot
Tárgyi feltétel – ÁFA-s számlával kell rendelkezzek a beszerzésről
Adólevonási jog korlátozása
Nem vonható le az előzetesen felszámított adó:
a)Adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység körén kívül használja – én megvettem valamit,
de nem értékesítem tovább, hanem én vagyok a végső fogyasztója  nem igényelhetem vissza az
ÁFA-t
b)Adómentes értékesítéshez szerzi be – olyan beszerzés, amelyet adómentesen értékesítek, akkor
annak az előzetesen felszámolt ÁFA-ját sem vonhatom le (pl. Humán egészségügyi ellátáshoz
/fogorvos/ fúrókészülék előzetesen felszámított áfája nem vonható le)
c)Jogszabályban meghatározott esetek, kivéve a továbbértékesítési célú beszerzést, ”CSAK esetek”
-legalább hármat tudni!
•motorbenzin, egyéb üzemanyag beszerzése,
•személygépkocsi,125 cm3-nél nagyobb motorkerékpár, hajó beszerzés,
•lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzést,
•élelmiszerek, italok beszerzése,
•taxi-szolgáltatás
•távbeszélő-, mobiltelefon-szolgáltatás 30%-a
•személygépkocsi üzemeltetés, bérbevételének 50%-a
Adóügyi jogviszony fogalma, jellemzői. Adóhatóságok és adózók

Az adózás hierarchikus rendszerű, felül helyezkednek el az adóhatóságok, alattuk az adózók.
Adóhatóságok: Amelyen keresztül az állam az elvonási rendszerbe léphet

 ÁLLAM: nemzetgazdasági minisztérium; adó és pénzügyekért felelős államtitkárság
 ADÓHATÓSÁGOK: (az állam bevételi oldalát hivatott támogatni)
•KÖZPONTI SZINT- állami adóhatóság: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
–Adóztatási szerve: állami adóhatóság
–Vámszerve: állami adó- és vámhatóság
•HELYI SZINT- önkormányzati adóhatóság
- jegyző (ő testesíti meg az adóhatóság szerepkörét, nem azonos a közjegyző fogalmával! A jegyző az
önkormányzati igazgatósági szerv vezetője.)
- (felettes szervként) kormányhivatal
Az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak a helyi és települési jellegű adók, valamint még jelenleg a
gépjárműadó is. Minden más az állami adóhatóság körébe tartozik.
Magyarországon kb. 50 féle adónem van pl.:
 Jövedelmet, nyereséget terhelő adók: Személyi jövedelemadó (SZJA), Társasági adó (TAO),
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó kifizetőt (munkáltatót) terhelő adók : Szociális hozzájárulási adó
(SZOCHO), munkáltatói táppénz hozzájárulás,
 Fogyasztást terhelő adó: általános forgalmi adó (ÁFA)
 Vagyont terhelő adók: gépjárműadó
 Egyéb adók: illetékek, közművezeték adó
 Különadók: egyes ágazatokat terhelő különadó (energiaellátó vállalkozási tevékenységének
különadója, távközlési tevékenység különadója, bolti kiskereskedelmi tevékenység különadója,
háztartási különadó, bevándorlási különadó
Adózó: Ha engem adó terhel, akkor azzal én mást egyenes ágon nem terhelek. Főszabály szerint nem
fizethet helyettem más.
–Természetes személy –(vagy természetes személy, aki jogi tevékenységet folytat. Pl. Egyéni vállalkozó,
adószámos magánszemély, ingatlan bérbeadással foglalkozó személy)
 Mikortól lehet egy term.sz. adózó? Már a fogamzás pillanatától jogképes,
azzal a feltétellel, hogy élve születik. -> nem cselekvőképes, de jogképes, aki nem saját maga nevében
jár el.
–Jogi személy –(olyan vagyon tömeg, amely egy szervezetet képez, ezáltal nyilvántartásba kerül)
 Mikortól lehet a jogi sz. adózó? A nyilvántartásba vételtől (főszabály
szerint), de már az adószámot igazoló tanúsítvánnyal rendelkező előtársaságok is lehetnek adózók.
•Adózói minősítések (az adófizetés kockázatára nézve)

–Megbízható adózó - nagyobb kedvezményeket kap
– kockázatos adózó
•Adózó - adó terhének viselője Egyenes adó/közvetlen adó  maga az adózó viseli az adó terhét
•Adózó - adó fizetésre kötelezett Közvetett/indirekt adók  más az adózó és más az adó terhének a viselője
(pl. Általános forgalmi adó: a fogyasztó fizeti meg vásárláskor, mégsem válik ettől adózóvá)
Adó fizetésére kötelezett: Az adózó helyett, valaki mást is felelőssé tesznek, az adó megfizetéséért.
a) adózó örököse, az örökrésze erejéig, több örökös esetén örökrészük arányában (pl. ha 100 mFt az
adótartozása, akkor is csak a 10 mFt-os örökségéig követelhetnek, HA ELFOGADJA AZ
ÖRÖKSÉGET!)
b) a megajándékozott az ajándék értékéig, ha az adózó azt okirattal az adókötelezettsége keletkezését
követően juttatta (pl. testvérpár tagja ingatlant kapott, ezért adó terheli)
c) adózó jogutódja
d) kezességet vállaló, adótartozást átvállaló
e) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője, az azzal összefüggő adó
tekintetében
f) gazdasági társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint helytállni köteles tag vagy
szervezet (pl. Kkt. Bármely tarja és Bt. beltagja a gazdasági társaság adójáért helytállni köteles tag
lesz, habár nem adózó, de adó fizetésre kötelezhető)
g) társasház, építőközösség tartozásaiért a tulajdonostársak
h) szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa
kezelt vagyon erejéig. (pl. a 2 hónapos gyerek nevében vásárolt és bérbe adott ingatlanért a szülő felel)
i) korlátozottan felelős, 25%-os részesedést elérő tag a jogi személy adótartozásáért, ha részesedését
átruházta, és az átruházás előtt az adótartozás összege a jegyzett tőke 50%-át meghaladja és erről a
körülményről tudott (2016. 08. 01-től)
Az adózó jogállása:
JOGAI
•Tájékoztatáshoz való jog (jogomban áll megismerni a rám vonatkozó rendelkezéseket)
•Iratbetekintési jog (megtudhatom mit tartanak rólam nyilván)
•Titoktartás (nem adhatják ki, hogy rólam milyen adatok vannak nyilvántartva)
•Önellenőrzés joga
•Jogorvoslati jog
KÖTELEZETTSÉGE
•Adókötelezettség (összetett fogalom: előfordulhat, hogy valaki úgy lesz adózó, hogy nem kell adót fizetni,
de minden másért kötelezettséggel tartozik)
Áfa: Alanyi Áfa-adómentesség szabályai

az lehet alanyi adómentes, aki ezt választja és mentessége a fizetendő ÁFA-ra vonatkozik (kimenő számla),
az én szolgáltatásomat nettó értékkel értékesítem, nem számítok rá ÁFA-t, az előzetesen felszámított ÁFA
nem igényelhető vissza
Választhatóság feltételei:
• Belföldi termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ÁRBEVÉTEL: 12.000.000.-Ft
• Évközi választás – időarányos
Értékhatárba nem kell beszámítani:
Külföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
Vállalkozás tárgyi eszközeinek értékesítése
Új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése
Tárgyi eszköznek nem minősülő építési telek, két évnél nem régebbi ingatlan értékesítése
Adólevonási jog nélküli adómentes szolgáltatások
•Kivételek az alanyi adómentesség alól:
Új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése – beszerzés ÁFÁ-ja levonható
Építési telek, két évnél nem régebbi ingatlan értékesítése - beszerzés ÁFÁ-ja levonható
Elsősorban a kisvállalkozásoknak előnyös, hiszen a 12 mFt-ot nem haladhatja meg, ha meghaladja azzal a
számlával, amikor túllépte a 12 mFt-ot automatikusan visszalép az általános szabályok körébe, azaz
onnantól kezdve arra a számlára ÁFA-t vetít és megindul az ÁFA visszaigénylése is. Ezáltal valamennyivel
olcsóbb a szolgáltatása. Az a KATA-s, aki a 12 mFt-ot nem haladja meg az egyúttal igényelheti az alanyi
adómentességet is.
ÁFA általános jellemzői, személyi és tárgyi hatálya, az ÁFA alapja és mértéke

ÁFA jellemzői:
általános: (minden tevékenységre kiterjed)
forgalmi típusú:(értékesítés esetén kell az adót fizetni)
hozzáadott értékadó: (a hozzáadott értéket adóztatja)
nettó típusú: (nem tartalmaz halmozódást)
összfázisú: (a termelés és a forgalmazás minden szakaszában jelentkezik)
közvetett típusú: (az adóalany és az adóterhet viselő személy nem ugyanaz)
fogyasztói típusú: a végső felhasználót terheli
verseny semleges: független a piaci viszonyoktól
eredmény semleges: független a vállalkozás eredményességétől
szervezet semleges: független a vállalkozási formától
Személyi hatálya: nagyvonalakban mondható, hogy mindenre és mindenkire kiterjed, a végső fogyasztó
fogja megfizetni -> főszabály szerint bármely adószámmal rendelkező természetes vagy jogi személy az áfa
alanya lesz
Adóalanyok
•Bármely jogalany
–saját néven folytatott gazdasági tevékenysége (bevétel, üzletszerűség)
•Pl. nem gazdasági tevékenység a munkaviszony
–Gazdasági tevékenység keretében Európai Közösségen belüli beszerzés
–Termék importja
Nem adóalany, de adó fizetésére kötelezett:

•Importáló
Nem adóalany:
•az EVA alanya
•a mezőgazdasági termelő
•közhatalmi tevékenység folytatója
(igazságszolgáltatás, rendvédelem, államháztartás stb.) kivéve: tulajdon kisajátítása, víz, gáz,
személyszállítás, telekommunikáció stb. (2. sz. melléklet).
Tárgyi hatálya:
–saját néven folytatott gazdasági tevékenysége (bevétel, üzletszerűség)
•Pl. nem gazdasági tevékenység a munkaviszony
–Gazdasági tevékenység keretében Európai Közösségen belüli beszerzés
–Termék importja
 Gazdasági tevékenység Általános, tehát minden tevékenységre kiterjed
Termékértékesítés: a jogalkotó megmondja, mit minősít termékértékesítésnek

Ellenérték fejében történő termékértékesítés:
•részletvétel,
•pénzügyi lízing
•bizományosi termékértékesítés,
Ellenérték fejében létrejött értékesítéssel egy tekintet alá eső értékesítések:

•termék vállalkozásból történő végleges kivonása
•a saját vállalkozásban megvalósított beruházás (tárgyi eszközt állít elő)
•adóalany megszűnése időpontjában birtokolt termék.
•saját áru közösségen belüli mozgatása:
Nem minősül termékértékesítésnek:

•áruminta; (vállalkozási célból ingyenesen adott termék)
•közcélú adomány
•kis értékű termék (ÁFÁ-val növelt beszerzési ár, vagy előállítási költség az 5.000.-Ft-ot nem haladja
meg);
•Apportálás
•Jogutódlással történő megszűnés
Termékexport Az ÁFA az Európai Közösség területén élő sajátosság, szinten minden tagállamban
azonosak a szabályozások, tehát jogi értelemben termékexport, amikor belföldről a Közösségen
kívülre fogok valamilyen terméket értékesíteni.
Szolgáltatásnyújtás: ami nem termékértékestés, az szolgáltatásnyújtás
Általános szabály
fizetendő ÁFA (Kimenő számla =amit én adtam el)
előzetesen felszámított ÁFA (Bejövő számla =amit én megvásároltam ÁFA-san)
elszámolandó ÁFA
Ha van egy alany, aki gazdasági tevékenységet végez, akkor ő minden esetben beszerez és elad.
Nettó alapú, mindig a hozzáadott értéket adóztatja.
Pl. Megvettem 100 egységnyi terméket (100 + 27% ÁFA), amit eladtam 200 + ÁFA-ért, akkor az előzetesen
felszámított ÁFA 27 egység, a fizetendő ÁFA 54 egység, tehát az elszámolandó ÁFA 54-27 = 27 egység,
ezt kell befizetnem az adóhatósághoz. Közvetett típusú adó -> az 54 egységnyi ÁFA-t én tovább hárítottam
a fogyasztóra, így elválik egymástól az adó alanya és az adó terhének viselője
ÁFA alapja:
Gazdasági tevékenység, Közösségen belüli termékbeszerzés
- Ellenérték (nettó érték, amennyiért eladtam)
- Szokásos piaci ár (forgalmi érték) – kapcsolt vállalkozás /transzferárazás/
Az adó alapjába beletartozik minden más adó, vagy felmerült járulékos költségek
Termékimport:
- a vámérték
ovámérték + vám + vámkezelési költség + adók, illetékek + az első belföldi rendeltetési helyig felmerült
járulékos költségek
ÁFA mértéke: bár a szabályozás az egyes tagállamoknál hasonló, a mérték eltérő lehet
•27 % (visszaszámítása 21,26%-bruttó árból megállapítjuk az áfa mértékét)
•18% gabona,- liszt- termékek, távhőszolgáltatás (visszaszámítás 15,25%)
•5% gyógyszerek, tankönyvek, napilapok, bizonyos újságok, élő-és félsertés, tej, új építésű
lakóingatlan (visszaszámítás 4,76%)
(0%) (adómentesség levonási joggal) (termékexport)
A jogalkotó külön nevesíti, mely termékek esnek az alacsonyabb áfa körébe. A jogszabály 0%-ot nem
ismer, de amikor közösségen kívülre megy az áfa nem lesz áfa, de mégis van levonási jog.
Áfa-mentesség levonási joggal, Áfa-mentesség levonási jog nélkül értelmezése

PÉLDA:
Adott egy ÁFA általános szabály szerint adózó magyar Kft, aki Szerbiából beszerez 2 mFt nettó értékű árut,
amit tovább ad egy másik magyar vállalatnak nettó 3 mFt-ért és vásárol egy új személygépkocsit
Magyarországon nettó 2 mFt-ért. Végezze el ennek az ÁFA elszámolását!
Ebben az esetben az 540 eFt-ot a 2 mFt után meg kell fizetnie, de nem tudja visszaigényelni. A 810 eFt
pedig nem jelentkezik, mivel mentesen adta tovább. Tehát a fizetendő ÁFA 540.000 Ft
Mentességek az ÁFA-ban:
•ALANYI ADÓMENTESSÉG - az adóalanyt részesíti mentességben
•(Tárgyi) ADÓMENTESSÉG – a jogszabály már nem használja a tárgyi fogalmat, a szolgáltatás tárgyát
részesíti mentességben
1./ Adólevonási joggal nem járó adómentesség
2./ Adólevonási jog melletti adómentesség
Vannak olyan tevékenységek, amelyek mentesek a kimenő ÁFA fizetése alól

/legalább kettőt tudni/
1./ Adólevonási joggal nem járó adómentesség

• Közérdekű jellegre tekintettel
Postai szolgáltatás
Humán egészségügyi ellátás
Szociális ellátás
Oktatás
Sportolással kapcsolatos szolgáltatás
Közszolgálati rádió, televízió műsorszolgáltatás
Együttműködő közösség
• Egyéb sajátos jelleg
Pénzügyi és biztosítási szolgáltatások
Ingatlanok értékesítése: (kivéve: építési telek és új ingatlan)
Ingatlanok bérbeadása
Jogszabály írja elő, nem választható. Eredményeként a kimenő számlámban nincs ÁFA, a beszerzésem
ÁFA-ja abban az esetben, ha olyan tevékenységhez használtam fel, ami adómentes nem
visszaigényelhető.
2./ Adólevonási jog melletti adómentességek

•Termék Közösségen belüli értékesítése esetén
•Termék Közösség területén kívülre történő értékesítése (export)
Fizetendő ÁFA nincs, de a beszerzési ÁFA levonható. Az exportot segíti elő.
Államháztartás – költségvetés fogalma, alrendszerei, szerkezete

Államháztartás: állam gazdálkodási rendszere
(bevételek beszedése - felhasználása)
+ Alaptörvény
+ az államháztartásról (Áht) szóló 2011. évi CXCV. tv. (olyan az állam számára, mint egy alaptörvény)
Az állam azért tud önmaga egyoldalú jogi személy lenni, mivel maga is gazdálkodást folytat, ez az
államháztartás, az állam gazdálkodási rendszere.
Költségvetés: Bevételek – kiadások pénzügyi terve „közpénzügyek” (Minden jogi személynek, minden
állampolgárnak, aki részt vesz és befizet ebbe a költségvetésbe, azok pénzügyi terve.)
Az államháztartás pénzügyi részét nevezzük költségvetésnek. -> közpénzügyek
Az államháztartás és költségvetés képezik az alapját annak, hogy az államot, mint jogi személyt
felhatalmazzuk arra, hogy egyoldalúan velünk, mint jogalanyokkal szemben különböző jogviszonyokat
létesítsen.
Az államháztartás alrendszerei:
Központi alrendszer (az áh. Legfontosabb része)
ÁLLAMI SZINTEN MEGJELENŐ
•központi költségvetési szervek
•köztestületek (pl. Magyar Tudományos Akadémia)
•elkülönített állami pénzalapok
•társadalombiztosítás
Önkormányzati alrendszer
HELYI SZINTEN MEGJELENŐ
•helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése (minden egyes önkormányzatnak van saját
„államháztartása” és költségvetése)
Az államháztartás bevételei:
Végleges, vagy vissza nem térülő bevételek:
(Az állam elvonja és ő gazdálkodik vele)
•adók és adójellegű bevételek (pl. adó, vám, illeték, járulék, hozzájárulás, díj, bírság),
•közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei (szolgáltatási díjak -bemegyünk a
földhivatalhoz, mert az ingatlanbirtoklással kapcsolatban valamely fizetési kötelezettségünk van)
•nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek (állami tulajdon utáni részesedés -Az államnak vannak saját
vállalkozásai, nem csak közjogi, de magánjogi módon is kapcsolatba léphet az állampolgárokkal,
vannak olyan állami tulajdonban lévő vállalkozások, amelyekkel ugyan úgy lehet szerződést kötni, mint
egy normál magánjogi jogviszonyban. Ha ez a vállalkozás nyereséges, akkor ebből az áh-nak ugyan úgy
bevétele keletkezik),
•európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek
(adományok, juttatások).
Átmeneti, vagy visszatérülő bevételek:
(Az állam elvonja, de vissza is fizeti- Az áh. egyenlege deficites és a hiányt
pótolni kell, amelyeket különböző belső kölcsönök: államkötvények,
állampapírok, vagy külföldi kölcsönök bevételével pótolják)
•belső kölcsönök, külföldi kölcsönök
•egyéb visszatérítéses pénzigénybevételek
Ha azt halljuk központi költségvetés, akkor tudjuk, hogy az államháztartásnak vannak bizonyos
bevételei. A költségvetést mérlegként elképzelve vannak bevételek és kiadások. -> Miért lesznek
bevételek és ezt mire költjük el?
Azt szoktuk mondani, hogy adóalanyoktól, jogi és természetes személyektől elvonunk bizonyos
bevételeket azért, hogy ez az ő céljaikat szolgálja, mint közpénzügyeknek az elköltése. Amennyiben a
társadalom nagy része ezzel egyetért, azt mondhatjuk ez az adóztatás elfogadott. Ha viszont azt
mondják, nem arra költik el a pénzt, amire az adott személyek szeretnék és amire felhatalmaztuk az
államot, akkor ebből politikai jellegű viták alakulhatnak ki.
Az államháztartás kiadásai: (Tulajdonképp akkor működik jól, ha ezek a kiadások ránk állampolgárokra vannak
költve, hiszen az állam azért vonja el, hogy a közre költse.)
A) állami feladatok ellátásának finanszírozása (a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai)
általános  erre költjük el a legtöbb pénzt
-Közhatalmi (képviselők díja, parlament működtetésének díja, gazdaság működtetése)
-Közigazgatási (honvédelem és a rend-, és jogbiztonság –rendőrség, határvédelem)
-Jóléti szociális és egészségügyi ellátás, kultúra, oktatás
-Gazdasági (infrastruktúrális beruházás, autópályák -> gazdaságtámogatási eszköz)
B) az állami adósság szolgálat (törlesztő rész és kamat)  deficites költségvetésből fakad
C) egyéb kiadások (garancia, PPP. az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből
származó fizetési kötelezettségek stb.)
D) tartalék: általános tartalék (rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgál), céltartalék és egyéb tartalék
A szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) alanya, alapja

Alanya: A foglalkoztatót terheli
1) kifizető =foglalkoztató: Munkáltató – Társas vállalkozás - Megbízó
2) egyéni vállalkozó
3) mezőgazdasági őstermelő
4) magánszemély
–SZJA szerint osztalék, vállalkozói osztalék
–SZJA szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelem
Felső határ: tárgyévben a minimálbér (161.000.-Ft) 24-szereséig!
Alapja: Munka jogviszony esetén munkáltató – munkavállaló megállapodásának alapja a bruttó bér, ebből a
bérből a munkáltató fog fizetni 15,5% szochot.
Egészségbiztosítási ellátások formái és feltételei

Egészségbiztosítás lehet:
- természetbeni ellátások: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) -> az ő feladata pl. szerződést
kötni háziorvosokkal
- pénzbeli ellátások: Magyar Államkincstár
Természetbeni egészségügyi ellátások: Nagyvonalakban a szabad orvosválasztás joga. Átvitt értelemben az
állam által ingyenes, azonban ez nem igaz, hiszen csak az kap természetbeni eü. ellátást, aki a társadalom
biztosításba befizet. Tehát ez esetben az egyik oldal a befizetők, a kiadási oldal pedig maga az eü.
szolgáltatás.
egészségügyi szolgáltatás
- Szűrővizsgálatok
- Gyógykezelés céljából igénybe vett ellátások
+ egészségügyi alapellátás
a) háziorvosi ellátás
b) házi gyermekorvosi ellátás
c) fogorvosi alapellátás
+ Egészségügyi szakellátások
a) járóbeteg szakellátás
b) fekvőbeteg szakellátás
c) fogorvosi szakellátás
Pénzbeli egészségügyi ellátások: Nem összekeverendő a GYES-sel, családi pótlékkal

1./ táppénz (két formája: magam keresőképtelen vagyok, vagy gyermekem megbetegszik)
biztosított saját vagy gyermeke betegsége (GYÁP-Gyermekápolási Táppénz) esetén
Ha biztosított vagyok, a jövedelmem bizonyos %-át a keresőképtelenségem alatt is megkapom.
2./ csecsemőgondozási díj /CSED/
anya - szülési szabadság időtartama (24 hét) -> munkajogi kategória, általában a szülést megelőző 1 hónap
és az azt követő 5 hónap, felső korlát nélkül a keresete bizonyos %-át megkapja az anyuka, tehát ha
korábban jól keresett, nem esik vissza jelentős mértékben
3./ gyermekgondozási díj /GYED/
gyermek 2 éves koráig (iker 3évig) -> felső határa van (kb. 200 eFt), amely felett nem jár a GYED,
igényelhetik nagyszülők, apukák. Bevezetésre került a diplomás Gyed is.
Foglalkoztatói kötelezettségek
1./ Táppénz -> állami szempontból, azért veszek fel egy munkavállalót, mert ő a foglalkoztatottsága ideje
alatt nekem több hasznot termel, mint amennyit bérként kifizetek neki. Viszont a TB-ban sok pénz
nincs, tehát át kell valakire hárítani.
1.1. Betegszabadság = munkavállaló saját keresőképtelensége első 15 napja - távolléti díj 70%-a, adó és
járulékköteles ->ha a munkavállaló keresőképtelenné válik, első 15 napjára járó táppénzt a
munkáltató fogja kifizetni. Ha belegondolunk, hogy egy évben hány napot töltünk betegséggel, nem
biztos, hogy a 15 nap kijön. Ezt az időtartamot tehát teljes egészében a munkáltatóra terhelik, ő
fizesse meg, hogy beteg a munkavállalója.
1.2. Foglalkoztató táppénz hozzájárulása: -> 15 napon túl a táppénz 1/3 részét még mindig a munkáltatóra
terhelik.
- táppénz 1/3-a! Munkáltató a munkavállaló keresőképtelenségét felülvizsgáltathatja!
2. üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén (bekövetkezik valami olyan esemény, ami miatt
keresőképtelenné válok pl. A gyárudvaron elcsúszom, mert havas volt)
2.1. Baleseti táppénz szintén a munkáltatónak kell kifizetnie
Mérték: munkabaleset: 100% (a béremmel megegyező), kivéve: úti baleset 90% ->olyan esemény, amely a
munkába menet, vagy munkából jövet következik be
2.2. Baleseti járadék ->ha a bekövetkezett balesetből valamely maradandó károsodás is fennáll.
2.3. Baleseti hozzátartozói nyugellások ->ha a bekövetkezett balesetben a munkavállaló meghal
Fentiek okán egyre inkább jellemző, hogy a munkavállalót nem alkalmazottként veszik fel, hanem egyéni
vállalkozásra ösztönzik, amellyel kötött szerződés keretein belül vállalkozói díjként fizetik ki a
munka elvégzőjét, így a foglalkoztatót terhelő kötelezettségek nem állnak fenn.
Egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátások fedezete

Társadalombiztosítás bevételei
1./ Foglalkoztató: Szociális hozzájárulási adó fizetési köt. (SZOCHO): 15,5%! ->fokozatosan csökkenő
tendencia
2./ Biztosított: Társadalombiztosítási járulék fiz. köt. új fogalom 2020.július 1-jén fogadták el mértéke:
18,5%
Ebből:
nyugdíj-biztosítási járulék: 10%
egészségbiztosítási járulék: 7%
munkaerőpiaci járulék: 1,5%
Legalapvetőbb jogviszony a munka jogviszony: munkáltató – munkavállaló megállapodásának alapja a
bruttó bér (legalább a minimálbér: a munkakör nem igényel még középfokú végzettséget sem, vagy garantált
bérminimum: legalább középfokú végzettséget igénylő munkakör) Ebből a bérből a munkáltató fog fizetni
15,5% szochot, a biztosított munkavállaló pedig 18,5% társadalombizt. járulékotCsak az kap ellátást a
társadalombiztosításból, akinek ilyen jellegű befizetési kötelezettsége van és bizonyos ideig fenn áll.
3./ Nem biztosított: (nincs bef. köt., mert munka nélkül van, osztalékból él) Akkor kap ingyen ellátást, ha
fizet érte eü. szolg.járulékot havonta, amiért cserébe természetbeni eü. ellátásban részesülhet, amennyiben
sehol máshol nem biztosított.
Egészségügyi szolgáltatási járulék (7.710.-Ft/hó)
Egyéni vállalkozó fogalma adózásának és járulékfizetésének szabályai

PÉLDA:
Van egy egyéni vállalkozó, aki a vszja szerinti adózást választja. Az árbevétele 5mFt, a költsége 2 mFt és
rendelkezik 1 mFt vállalkozói kivéttel. Milyen adófizetési kötelezettsége lesz a vállalkozónak, mennyi a jöv.?
Az 1 mFt kivét után fizet 15% szja-t (850 eFt marad), a képződött osztalékadó adóalapja 5 mFt-2mFt-
1mFt=2mFt vállalkozói adóalap, a vszja 9%-os mértéke 2 mFt után 180 eFt  2mFt-180eFt=1.820.000Ft
vállalkozói oszalékalap x 0,15 =273e Ft  1.820.000-273.0001.547.000 Ft
180 + 150 + 273eFt = 603.000 Ft a levonás) 4,397,000 Ft a jövedelem.
PÉLDA:
Van egy egyéni vállalkozó, aki átalányadózást választja normál kulccsal. Az árbevétele 5mFt, a költsége 2
mFt és rendelkezik 1 mFt vállalkozói kivéttel. Mennyi a jövedelme?
Átalányadózás esetén a 40%-ot vesszük alapul, tehát 60% után adózik. 5mFt x 0,4=2mFt  5-2mFt=3mFt
Azonban ez összevonás eső jövedelemként adózik, tehát a 3mFt 15%-át fizeti meg adóként, ami 450 eFt.
Fogalma: Egyéni vállalkozások nyilvántartásában szereplő természetes magánszemély. NAV tartja nyilván.
Egyéni vállalkozók adózása
magán/természetes személyek jellemző vállalkozási formája, tehát a személyi jövedelmadó hatásköre alá
tartozik, míg a jogiszemélyek esetén a társas vállalkozásoknál társasági adó fog megjelenni
- SZJA – vállalkozói SZJA + osztalékadó (nagyon hasonlít a jogi személyek társasági adójához)
- SZJA – átalányadózás  feltételhez kötött
- KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója) –> szja-t kiváltó adó, feltételhez kötött
 vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA)

Nem más, mint a vállalkozói bevétel és az abból levont költségek különbözete, amelyet kompenzálhatok
bizonyos bevételt csökkentő tételekkel
Vállalkozói bevétel
+- Bevételt csökkentő (növelő) tételek
= Adóköteles vállalkozói bevétel
- Vállalkozó költségei /vállalkozói kivét !!/
- Vállalkozó elhatárolt vesztesége
= Vállalkozói adóalap
x adó mérték (9%)
= Számított vállalkozói SZJA
- Adókedvezmények
= Fizetendő vállalkozói SZJA
 Bevételcsökkentő tételek /Legalább a főcímeket tudni kell!/

1. Szakképzés támogatása:
Szakképzési munkaszerződés duális képzésnél a minimálbér 24%-a.
2. Foglalkoztatás ösztönzés:
a./ Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként a
fizetett bér, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér.
b./ korábban munkanélküli személy vagy szabadságvesztésből szabaduló foglalkoztatása esetén a
foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a befizetett szociális hozzájárulási adó összege, .
c./ - max. 12. hónapig a szociális hozzájárulási adó összeszakmai vizsgát szerző továbbfoglalkoztatása ge.
d. foglalkoztatási kedvezmény (létszámbővítés kedvezménye): a munkaviszonyban álló munkavállalók
létszáma az 5 főt nem haladja meg –átlagos állományi létszám növelése esetén havonta a minimálbérrel
csökkentheti (ha csökkenti, akkor növelő tétel a csökkentés és a minimálbér szorzatának az 1,2 szerese)
Lehetőség van arra, hogy az egyéni vállalkozó, hogyha állam által kedvezményezett célra alkalmaz valakit,
akkor erre támogatást vegyen igénybe.
3. Kisvállalkozói kedvezmény: 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó

beruházásai után a vállalkozói bevétele és költsége különbözetéig csökkentheti bevételeit.
4. Saját tevékenység körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés (SZJ 13)
címén az adóévben költségként elszámolt összeg, illetve MTA, vagy más kutatóhely esetén az összeg
3x-osa, max: 50millióFt.
5. Fejlesztési tartalék: fejlesztési célra elkülönített összeg - a bevétel és költségek különbözetéig, de max.
500millióFt-ig
 vállalkozói költségek
1. Vállalkozói kivét: személyes munkavégzés címén elszámolt összeg (melyet egyéni vállalkozó révén saját
maga határoz meg)
–Költség
–Önálló tevékenységből származó bevétel, amelynek 100%-a jövedelem!
2. A tárgyi eszközök, a nem anyagi javak után elszámolt értékcsökkenési leírása (időarányosítással);
3. kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az, a 200ezer
forintot nem haladja meg;
4. anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére, a szállításra fordított kiadás - feltéve,
hogy azok részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését;
5. alkalmazottak részére kifizetett bér és annak közterhei;
6. rezsiköltségek: az üzlet, a gazdasági épület bérleti díja, a fűtés, a világítás stb. költsége,
Ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat
figyelembe venni (nap, m2, m3 stb.) alapulvételével,
telefonbeszerelés költségének, az internet használati díj (50%, ha a székhely, telephely a lakásán van)
7. saját, vagy alkalmazott hivatali, üzleti utazás utazási- és szállásköltsége,
8. képzéssel összefüggő igazolt kiadások
9. saját szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék
10. A járművek költségei a törvényben maghatározott módon
11. Igazolás nélkül elszámolható költségek: gépkocsihasználat 500km/hó (NAV üzemanyagár +
fogyasztási norma+ általános szgk.normaátalány: 15Ft/km)
 Veszteségelhatárolás
Veszteségelhatárolás = a korábbi évek vesztesége (több költséget számolt el, mint amennyi bevétele
származott)
5 évig az egyéni vállalkozó döntése szerinti megosztásban
a tárgyévi elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50%-ig elhatárolható egy minuszos évet
követő pozitív bevételű évben el tudom határolni a korábbi évnek a negatívumát
 Adóalap – adómérték
jövedelem minimum:
Bevétel x 2% = adóalap
Nincs:
+ tevékenység megkezdése évében +1 adóév
+ elemi kár elszenvedése (bev.15%-a)
Adóalap:
- kiszámolt adóalap vagy
- jövedelem (nyereség) minimum – független attól, hogy mennyi költséget, bevétel csökkentő összeget
számol el, a bevétel 2%-át akkor is adóalapnak kell tekinteni! nem kell alkalmazni, ha kezdő
vállalkozásról (alapítás éve és az azt követő év) van szó és valaki elemi kárt szenvedett el pl. A
vírushelyzet során (elvesztette a bevétele 15%-át)
Adómérték: 9%
 Adókedvezmények Az adóalapra vetítettük az adó mértékét, így megkaptuk a számított adót, amelyből
érvényesíthetünk adókedvezményeket. Jelenleg a vállalkozóknak csak egy ilyen kedvezménye van:
Kisvállalkozói adókedvezmény 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat

tárgyi eszköz beszerzéséhez pénzintézeti hitelt vesz igénybe, hitel kamata (2017-től!) ezzel tudom
csökkenteni a számított adómat
maximum: az adó 70%-ig
Ha ez a feltétel teljesül akkor levonom a számított adómból, ha nem akkor nem. Így megkaptam a
fizetendő adómat.
 A vállalkozói osztalékadó megállapítása

Vállalkozói adóalap
- Fizetendő vállalkozói SZJA
= Adózás utáni vállalkozói jövedelem = Vállalkozói osztalékalap
X 15%
= Vállalkozói osztalékadó
(2020. +15,5% SZOCHO! minimálbér 24-szeresét el nem érő az összes szocho adókötelezettség alá
eső jövedelemig
Ha egy egyéni vállalkozónak lesz vszja-ja, akkor szinte biztos, hogy lesz osztalékalapja is, amit
mindenképp ki kell vennie. Olyan, mintha én, mint magánszemély vennék osztalékot a saját
vállalkozásomtól.
-Az az egyéni vállalkozó, aki vszja szerint adózik és van két gyereke tud-e családi kedvezményt
érvényesíteni?
A családi kedvezmény az összevonás alá eső jövedelmeknél jelentkezik, tehát csak akkor tudja
érvényesíteni, ha ő az egyéni vállalkozásából vállalkozói kivétet fog oda átcsoportosítani, egyébként
nem tudja érvényesíteni.
 Az átalányadózás feltételei /az összegek nem lesznek számonkérve/

Árbevétel:
A vállalkozásból származó árbevétele évi 15millióFt,
kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből, 100millióFt
kezdő időarányosan
visszatérés 4 év
 Az átalányadózó egyéni vállalkozó fizetendő adója

Bevétel
Vélelmezett költséghányad: (nem kell bizonyítani)
általában a vélelmezett költséghányad a bevétel 40%-a,
jogszabályban felsorolt tevékenységek esetén bevétel 80%-a
(halászat, építőipar, taxi, fodrász, vendéglátó stb)
a kizárólag kiskereskedelmi értékesítés esetén a bevétel 87%-a,
kiskereskedelmi tevékenység, de kizárólag meghatározott üzlet
működtetése (élelmiszer, kenyér, vegyi áru stb) a bevétel 93 %-a,
(Mezőgazdasági kistermelő növénytermesztés bevétel 85%-a, állattenyésztés bevétel 94%-a)
Összevonás alá eső jövedelem! - Adóalap x 15%
Ha én ezt az adózási típust választom, akkor általános esetben a bevételem 40%-a költségnek fog
számítani anélkül, hogy bármilyen számlát benyújtanék. Ez olyannak kedvező, akinek a vállalkozása
nem költségérzékeny.
 Egyéni vállalkozó SZOCHO és JÁRULÉKFIZETÉSE ( Jelen esetben csak azt vizsgáljuk, ha valaki
főállású egyéni vállalkozó)
•Foglalkoztató: SZOCHO
•Biztosított: Társadalombiztosítási járulék
Normál esetben a SZOCHO a foglalkoztatót érintené, azonban egyéni vállalkozóként úgy kell elképzelni,
mintha én, mint egyéni vállalkozó foglalkoztatnám saját magam magánszemélyként.
 Vállalkozói SZJA szerint adózó egyéni vállalkozók szocho és egyéni járulék fizetése
1. Főfoglalkozáú egyéni vállakozó:
Szociális hozzájárulási adó: mértéke: 15,5%
Alap: vállalkozói kivét, de minimum: minimálbér, garantált bérminimum 112,5%-a:
Egyéni járulék: mértéke: 18,5%

Alap: vállalkozói kivét, de minimum minimálbér, garantált bérminimum
Tehát minden egyéni vállalkozónak kell fizetnie szochot és társadalom biztosítási járulékot is saját
maga után! Ennek alapja a vállalkozói kivét, melyet átcsoportosítok az összevonás alá eső
jövedelmekhez.
 Átalányadózó egyéni vállalkozó szocho és egyéni járulék fizetése

Főfoglalkozású átalányadózó: alap az átalányadó alapját képező jövedelem után, de legalább a
minimálbér (garantált bérminimum)
szocho 15,5%,
társadalombiztosítási járulék 18,5%.
Ez esetben nincs vállalkozói kivét, itt az átalányadó alapját képző jövedelem lesz az alap!
Elkülönített állami pénzalapok

Olyan, mintha költségvetés lenne, de valami oknál fogva kiemelik belőle és egy külön költségvetést
rendelnek hozzá. Külön kiemelt szereppel rendelkeznek.
•törvény hozhatja létre
•Célja: közcélok ellátása részben külön hozzárendelt forrásokból
•Finanszírozása: Központi költségvetésből és saját külső forrásokból (pl. innovációs járulék, szakképzési
hozzájárulás stb. Eleme valamely pénzalapnak a speciális bevételét fogja jelenteni)
•Gazdaságvédelmi Alap (Nemzeti Foglalkoztatási Alap)

•Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (technikális pénzalap) -> egy-egy ország gazdaságát a
GDP mellett /helyett az határozza meg, mennyire innovatív. A nagyobb vállalkozásoknak ehhez az alaphoz
innovációs járulék fizetési kötelezettségük is van.
•Járvány elleni védekezési Alap
•Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja
•Nemzeti Kulturális Alap
•Bethlen Gábor Alap
•Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
Közös kockázatviselés, melyben akaratától függetlenül mindenki részt vesz.
1. Egészségbiztosítás
- természetbeni ellátások: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) -> az ő feladata pl. szerződést
kötni háziorvosokkal
2. Nyugdíjbiztosítás
Európai Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó ÁFA fizetési

szabályok
PÉLDA:
Adott egy ÁFA általános szabály szerint adózó magyar Kft., aki horvátországból beszerez 2 mFt nettó értékű
árut, amit tovább ad egy másik magyar vállalatnak nettó 3 mFt-ért. Végezze el ennek az ÁFA elszámolását!
810.000 Ft a fizetendő ÁFA
Európai Közösségen belüli termékbeszerzés (az áru honnan-hova megy): Amikor a Közösségen belül egyik
tagországból a másikba fogok valamely terméket hozni.
ÁFA alapja:
a.) célország szerinti adózás elve (főszabály)

- eladó-vevő: adóalany
Főszabály, hogy az adó és a vevő is adóalany. Pl. A német eladó nettó áron fogja eladni a terméket a magyar
(célország) vevőnek és ő fogja megfizetni az erre eső fizetendő ÁFA-t. Ő jogosult visszaigényelni is.
Kivétel:
b.) származási hely szerinti adózás elve
–Vevő: - alanyi adómentes
Kimegyek Ausztriába magánszemélyként a karácsonyi vásárba és veszek ott magamnak egy kabátot. Ilyen
esetben nem vagyok adóalany, a kabátra eső ÁFA-t Ausztriában fogom megfizetni. Ha az osztrák eladó
választott alanyi adómentességet, akkor pedig egyáltalán nincs megfizetendő ÁFA.
Helyi adók típusai, fajtái, tárgya, adóalapja /a mérték nem lesz számon kérve, de
jó tudni/
Egy adótárgyat csak egy féle adónemmel lehet súlytani!
Helyi adók típusai:
Vagyoni típusú adók
Kommunális típusú adók
Helyi iparűzési adó
Fajtái:
Építményadó
Telekadó
Magánszemélyek kommunális adója
Idegenforgalmi adó
Helyi iparűzési adó
Tárgya:
Vagyoni típusú adók: Bármi, ami nem lakás célt szolgál, súlytható vagyoni típusú adóval
1./ Építményadó tárgya:
az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló
épület, épületrész.
2./ Telekadó tárgya:

az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (telek).
Adóalap (amire az adó mértékét vetítjük):  önkormányzat dönti el
•Az építmény, vagy a telek négyzetméterben számított területe Előnye, hogy adott a nagyság, de nem túl
igazságos, mert nem mindegy, hogy hol helyezkedik el Rózsadomb, vagy VIII. Ker. (de 95%-ban ezt
választják)
•építmény, vagy a telek korrigált forgalmi értéke (forgalmi érték 50%-a) a korrigált fé. a valós fé. fele
Adómérték:
•Tételes adó / m2
•korrigált forgalmi érték meghatározott %-a.
Magánszemélyek kommunális adója: Pl. önkormányzati bérlakásoknál jelenhet meg

Tárgya:
•aki a naptári év első napján építménytulajdonos
•aki az év első napján telektulajdonos
•aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával
rendelkezik
Az adó alapja, mértéke: jogszabály által meghatározott egyösszegű adótétel, de lehetséges statisztikai
növekményekkel bővíteni
felső határa adótárgyanként adótételben meghatározott (17.000.- Ft)
Idegenforgalmi adó: turisztikailag frekventált helyen jellemző

Adó tárgya:
aki egy vendégéjszakát meghaladóan, nem állandó lakosként tartózkodik az önkormányzat illetékességi
területén
Mentesség:
•aki 18. életévét nem töltötte be, illetve 70. életévét betöltötte
•aki egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély
•közép- és felsőfokú oktatási intézmény hallgatója jogviszonya alapján
Adó alapja, mértéke:
–vendégéjszakák száma után adótétel Ft/fő (jellemzőbb), vagy
–vendégéjszakára eső szállásdíj %-a.
Helyi iparűzési adó: 2021 Januártól az állami adóhatóság felügyelete alá tartozik, az egyetlen adónem, ahol
a székhelyek, telephelyek, fióktelepek is meghatározzák az adófizetési kötelezettséget
Adó alanya: vállalkozó (mindenki, aki gazdasági tevékenységet folytat) Adókötelezettség: a vállalkozási
tevékenység megkezdésétől megszűnéséig
•állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység (pl. Vásárok, építkezések)
általános adóalap-meghatározás
adó alapja: az értékesített termék, illetve szolgáltatás nettó árbevétele,
- (minusz) az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBE),
- közvetített szolgáltatások (alvállalkozások) értéke
- anyagköltség
- alapkutatás, kísérleti fejlesztés költsége
adó mértéke: max. az adóalap 2 százaléka
•ideiglenesen végzett iparűzési tevékenység
Ingyenes és visszterhes vagyonszerzés jogcímei és az illeték tárgya, alapja,
mentességek és kedvezmények.
Ingatlan visszterhes vagyonszerzési illetéke Annak, aki szerzi a vagyont, van egy fizetési kötelezettsége ->
illeték, (az eladónál pedig adó)
•Illeték alapja: forgalmi érték, ami eltérő lehet a szerződésben meghatározott értékhez képest
•mértéke:
–egységesen 4%
•Lakás szerzés kedvezménye:
–a forgalmi érték különbözete az illeték alapja
•Lakáscsere esetén
•A lakás szerzést megelőző vagy követő 1 éven belül másik lakás eladása esetén,
•Negatív illetékalap megszűnése
-Illetékmentes a lakás vásárlása, ha 1 éven belül nagyobb forgalmi értékű lakás értékesítésére kerül sor
Ha egy magánszemély megvásárol egy 30 mFt-os ingatlant, akkor az állam azt mondja fizesd meg a
forgalmi értéknek a 4%-át illetékként. -> főszabály
Illeték tárgya
Vagyonszerzés illeték
–Ingyenes: öröklés- ajándékozás
–Visszterhes: adásvétel
Eljárási illeték
–Közigazgatási eljárás
–Bírósági eljárás
Az öröklési illeték alapja

az örökölt vagyon tiszta értéke:
forgalmi érték
- hagyatékot terhelő tartozás:
- az örökhagyó illő eltemetésének költsége;
- hagyatéki költségek (a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó költségek) és a
hagyatéki eljárás költsége;
- az örökhagyó tartozása;
- kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
- hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek.
Öröklési illeték mértéke /nem lesz számonkérve/

–A hagyaték tiszta értéke után 18%.
–a lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén 9%.
Illetékmentesség
Új építésű lakás tulajdonjogának megszerzése
-15 millió Ft-ig illetékmentes,
-15-30 millió Ft között kedvezmény: 15 millió forintot meghaladó összeg után 4 %-os illeték
Egyenes ági rokonok, házastársak, testvér illetékmentessége: 2020. július 1-jétől

–egyenes ági rokonok, házastárs, testvér közötti vagyonátruházás illetékmentes
–A házassági vagyonközösség megszüntetésével keletkező vagyonszerzés is illetékmentes
Örökhagyó egyeneságbeli rokona öröksége

örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta
értékéből 20.000.000.-Ft
lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
Ingóörökség 300.000 Ft-ot meg nem haladó része
túlélő házastársa által megszerzett örökrész
Lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak az öröklése, ha az örökös a hagyaték jogának átadásától
számított 4 éven belül lakóházat épít.
Ajándékozási illeték tárgya

•ingatlan ajándékozása,
•ingó ajándékozása, (okirat vagy az ajándék forgalmi értéke a 150.000.-Ft-ot meghaladja)
•vagyoni értékű jog ingyenes alapítására
Az ajándékozási illeték alapja:

az ajándék tiszta értéke = forgalmi érték - ajándékot terhelő adósságok
Az ajándékozási illeték mértéke: /nem lesz számonkérve/

–ajándék tiszta értéke után 18%.
–a lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén 9%.
Illetékkedvezmény
Első lakástulajdont szerzők kedvezménye:
–35 év alatti fiatal
–Első lakástulajdon vásárlása esetén,
–Ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forintot nem haladja meg,
–50 %-os illetékkedvezményre jogosult
Első lakásvásárlók részletfizetési kedvezménye

–Kérelemre,
–Első lakástulajdon megszerzése esetén,
–Életkortól függetlenül
–Max. 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény kérhető
Mentességek, kedvezmények
ajándékozó egyenes ági rokona, illetve házastársa által megszerzett ajándék
lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés ajándékozása
ingóörökség 300.000 Ft-ot meg nem haladó része
Lakóház építésére alkalmas telektulajdon ajándékozása, ha a megajándékozott a tulajdonszerzést követő 4
éven belül lakóházat épít
közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék
házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés
Illeték alapja, mértéke /nem lesz számonkérve/

Alap: forgalmi érték – mérték: 4%
Ingatlanforgalmazók 2%
Hitelintézet 2%.
Lakástulajdon csere, vagy eladás-vétel esetén: forgalmi érték különbözete: vásárlás előtt 3 év, vásárlás után
1 év
Illetékmentességek, kedvezmények
•új építésű lakás tulajdonjogának megvásárlása, ha annak értéke a 15millió Ft-ot nem haladja meg (30 millió
Ft-ot nem haladja meg).
•A mérték 50%-a, 35. életévét be nem töltött fiatal, első lakástulajdon szerzése, feltéve, hogy az egész
ingatlan forgalmi értéke a 15millió Ft-ot nem haladja meg.
•lakóház építésére alkalmas telektulajdon - 4 éven belül lakóházat épít;
• egyenes ági rokonok, házastársak, testvér egymás közötti vagyonátruházásából
•a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből
Ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapítása és adózása
Vagyonátruházás valamilyen visszterhes (adás-vétel) ügylet
•Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, felépítmény, társasház,
szövetkezeti lakás, gyümölcsös, szőlőültetvény, építési telek
•Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt
•Vagyoni értékű jog: a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, az
ingatlan bérleti joga
Jövedelem meghatározása
Bevétel -> amennyiért eladtam a vagyontárgyat (pl. 20 mFt)
- (minusz) a) a megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások (illeték, ügyvédi díj)
- (minusz) b) az értéknövelő beruházások;
- (minusz) c) az átruházással kapcsolatos kiadások (hirdetések, ingatlanközvetítő díja)
----------------------------------------------------------
= Jövedelem
Ha annyiért adtam el az ingatlant, amennyiért szereztem, akkor nagy valószínűséggel nincs adófizetési
kötelezettség, de ha többért adtam el, mint amennyiért vettem, akkor ott jövedelmem keletkezik, tehát
adóznom kell utána.
Abban az esetben, ha én azt az ingatlan ajándékba kaptam, vagy örököltem, amit most eladtam 20 mFt-ért és
az ajándékozási szerződésbe bele volt írva, hogy annak a forgalmi értéke 20 mFt, nem azt jelenti, hogy
annak nincs a megszerzésre fordított összege, hiszen az ajándékozásnak is van egy forgalmi értéke, ami
levonható a bevételből.  tehát nincs jövedelem, nincs adófizetési kötelezettségem
Ingatlan átruházásából származó jövedelem adóalapja

Jövedelem csökkenthető:
megszerzés éve és az azt követő év:0%
megszerzés évét követő 2. évben 10%
megszerzés évét követő ötödik és további évben 100%
= megszerzés évét követő 5 évben vagy azon túli átruházás: adómentes
Minél tovább marad nálad az ingatlan, annál nagyobb az esélye, hogy nem kell utána fizetni.
Ha ingatlan átruházásról van szó, akkor az állam azt adóztatja meg, hogy az ingatlanom után egyre nagyobb
a kereslet, aminek van egy árszínvonal növelő hatása.  mert többért adom el, mint amennyiért vettem
Ha örököltem egy 20 mFt-os ingatlant, amit eladok 40 mFt-ért, akkor úgy tűnik, hogy van 20 mFt
jövedelmem, de számításba kell vennem, hogy mikor szereztem és mikor adtam el.  ha 5 év múlva adom
el, akkor már teljesen adómentes. (adóévekben kell gondolkozni!)
Adó mértéke: ha nem tudok élni a jövedelem csökkentő elemekkel, akkor az így keletkezett jövedelmem
után 15%-ot kell fizetnem --> magam kell bevallanom
jövedelem után az adó mértéke 15%
• Adókedvezmény:
–saját maga, közeli hozzátartozója részére idősek otthonában, más ápolási intézményben férőhely
megszerzése
Jövedéki adó alanyai, a termékek köre, zárjegy fogalma

Jellemzői – jövedéki termékek: Különleges szabályozás alá eső, speciális termékek, amelyek kizárólag
adóraktárból kerülhetnek ki, ezek előállítása, importálása, szabad forgalomba hozatala engedélyhez kötött.
•EU- kompatibilis termékkör

•árumegnevezés és adómérték megállapítása - KN-kódok (kombinált nomenklatúra) alapján
I.Energia-termékek (=korábban energia adós termékek, ennek megszűntetésével minden rendelkezést
bevontak a jövedéki termékek alá)
II.Italok: sör, csendes bor (15%), habzó bor (15%), köztes alkoholtermék (22%), alkohol-termék
III.Dohánygyártmány
Adókötelezettség
•Jövedéki termék belföldi előállítása
•Jövedéki termék importálása
•másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal vagy csomagküldő
kereskedelem keretében történő belföldre szállítása,
Kulcsfogalmak
•szabad forgalomba bocsátás – kitárolás
•Zárjegy  az a termék, ami ezzel ellátott, az adóraktárból került ki
•szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékekkel kereskedelmi tevékenységet csak jövedéki engedélyes
kereskedő (nagykereskedelem, import, export, tagállami beszerzés) – vagy jövedéki kiskereskedő végezhet
 amikor az adóraktárból kitárolják a terméket
•Magánfőzők – párlat adójegy
A Zwack Unicum gyár Budapesten jogi értelemben adóraktárnak minősül, mert ott állítják elő ezeket a
termékeket.
Adóalap, adómérték:
Adótétel / mértékegység (hektoliter)
Dohánygyártmány: (cigaretta, szivar, szivarka, fogyasztási dohány) az adó alapja (cigaretta)

a) a százalékos adómérték (a kiskereskedelmi eladási ár %-a), ÉS
b) a tételes adómérték esetében ezer darabonként adótétel
Kisadózó vállalkozások tételes adója (adóalanyok köre, az adóval teljesített

közterhek) KATA
Kisadózó vállalkozások tételes adója (2012. évi CXLVII. tv.)
•Adóalanyok
–Egyéni vállalkozó
Társas vállalkozások közül:
–Egyéni cég
–Kkt, Bt, amelyeknek kizárólag magánszemély tagja van
–Ügyvédi iroda
(A vállalkozásnak egyidejűleg be kell jelentenie a kisadózót - egyetlen jogviszonnyal összefüggésben
jelenthető be (2021)
•Kisadózó mentesül:
–VSZJA, osztalékadó, átalányadó
–Társasági adó
–SZOCHO, szakképzési hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék
Kata mértéke A jogszabály megmondja, mely pontoknak kell megfelelni ahhoz, hogy KATA adózó legyek.
Ezt magának az adózónak kell eldöntenie a jogszabály alapján (legalább 1, vagy annál több pontban meg
kell felelnie)
12 Millió Ft-os éves árbevételig
•Főállású kisadózó:
–50.000.-Ft/hó, biztosított Tb szempontjából (102.000.-Ft alap-viszont a minimálbér után kell fizetni, ami
161 eFt, ezért a jogszabály azt mondja, hogy mivel kevesebbet fizet, kevesebb szolgálati ideje van, tehát 1
év esetén az ő szolgálati ideje csak 102:161 eFt arányát fogja kitenni, kb. háromnegyed évet)
–75.000.-Ft/hó (magasabb összegű Tb ellátásra jogosult kata plusz – 170.000.-Ft alap- ebben az esetben az
adózó választhatja, hogy 50 ezer helyett 75 eFt-ot fizet, így 1 év szolgálati ideje ténylegesen 1 évnek fog
megfelelni)
- Szolgálati idő problémája: (csak a minimálbér jelent egy évet!)
•Nem főállású kisadózó
–heti 36 órás munkaviszony, egyetemista, nyugdíjas, külföldön biztosított személy
–25.000Ft/hó, TB – nem biztosított e jogviszony alapján
12 millió Ft feletti bevétel után 40 % adó, (kisadózó fizeti, nem veszíti el a kata-alanyiságot)
Annak előnyös, akinek a bevétele 12 mFt körül realizálódik, hiszen ebben az esetben éves 600 eFt-ból
minden adó alól mentesül. Havi 1 mFt esetén 50 eFt-ot fizet be adónak. Azonban akkor is havi 50 eFt-ot kell
befizetnie, ha évi 5 milliós bevétele van.
Kata speciális szabályai

kapcsolt vállalkozástól származó bevétel: - a juttatás után 40%-os mértékű adót fizet a kifizető
egy adóalanytól származó bevétel: ha az 3 millió Ft-ot meghalad – 40%-os mértékű adót fizet a kifizető
(illetve a kisadózó, ha a bevételt külföldi kifizetőt juttatja)
Az állam megpróbálja valamely módon visszaszorítani a rejtett munkanélküliséget. 2020. Január 1-jétól
lépett érvénybe a rendelet
Kivéve:
a) kapcsolt vállalkozás juttatja
b) költségvetési szerv juttatja
adófizetés alól mentesített időszak:
Táppénz, CSED, GYED, GYES, GYET (ha a hónap egészében fennáll), vagy tevékenység szünetelése
Kisvállalati adó alanyi köre, az adó alapja, mértéke (KIVA)

KIVA által kiváltott adónemek:
•társasági adó,
•szociális hozzájárulási adó -> saját alkalmazottaim után fogom fizetni, hiszen én vagyok a foglalkoztató
• szakképzési hozzájárulás (1,5% mérték-alkalmazotti létszámmal van összefüggésben)
•A kisvállalati adó nem mentesít:
–az általános forgalmi adó,
–az osztalékhoz kapcsolódó közterhek megfizetése alól.
Alanyai: Szemben a KATA-val szinte mindenki belefér (valamely társasági adóalany is)
egyéni cég,
kkt., bt., kft., zrt.,
szövetkezet,
lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat,
végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda,
belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
külföldi vállalkozó
KIVA választás feltételei:

•átlagos statisztikai állományi létszáma 50 fő alatt;
•bevétele nem haladja meg az 1milliárd Ft-ot,
•az üzleti év mérlegforduló napja december 31.;
• mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 1milliárd Ft-ot,
•az adóévet megelőző két naptári évben az adózó adószáma nem került törlésre
Kiva alapja: „csak az eredmény számít” -> ezt fogom megadóztatni

•jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye,
•valamint egyes további módosító tételek egyenlege
+
•a személyi jellegű kifizetések (minimum kisvállalati adóalap) együttes összege (pl. Munkabér)
Mértéke:
az adó alapjának 12 százaléka
Általánosságban minden alkalmazottam után fizetnem kéne 15,5% SZOCHO-t, ebben az esetben viszont
csak 12%-ot kell fizetnem, amit 2021-re 11%-ban határoztak meg.
Mezőgazdasági termelő, őstermelő, kistermelő fogalma, adózása

Mezőgazdasági termelő, őstermelő, kistermelő fogalma
Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki
a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek
igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.
Kistermelő az az őstermelő, akinek az adóévben őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele

kevesebb mint 8 millió Ft. (jogszabály alapján kapott támogatás összege nem számít.
Adózása:
Önálló tevékenység: Saját maga kockázatára tevékenykedik. Pl. Munkaviszony esetén a munkáltató
kockázatára dolgozunk
•mezőgazdasági termelő (őstermelő, kistermelő)
•adószámos magánszemély bevétele (pl. könyvet ír, zenét szerez, előadóművész)
–Megbízási jellegű tevékenység bevétele
–Kft. esetén mellékszolgáltatás bevétele
–Szellemi tevékenység bevétele
–Vagyonátruházás gazdasági tevékenység keretében
•ingatlan bérbeadó tevékenysége
•választott könyvvizsgáló
•európai parlamenti képviselők, önkormányzati képviselők tiszteletdíja
•egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje (!)
Meghatározzuk a jövedelemtartamot, azzal, hogy a vállalkozói kivétje ez alól kivétel lesz!
önálló tevékenységből származó jövedelem

Én döntöm el magánszemélyként, hogy melyik módszert alkalmazom
•Diktált kulcs módszere:
= Bevétel 90%-a jövedelem
(10% költséghányad – bármely igazolás nélkül a jogalkotó azt feltételezi, hogy az ötszb.
bizonyos százaléka költség) Pl. Ha van egy bérbeadásból származó bevételem 100 eFt, akkor
ennek 90%-a, azaz 90 eFt lesz az én jövedelmem
•Tételes költségelszámolás módszere:
= Bevétel – költségek = jövedelem
Pl. Egy tervezőként ténykedő adószámos magánszemélynek a tervezésből befolyik 300 eFt és tud
ehhez kapcsolódó költséget generálni (pl. Számítógépet kellett venni 100 eFt értékben), akkor a
300 eFt-ból levonja a 100 eFt-ot és a 200 eFt lesz a jövedelme, amely után adót kell fizetnie.
Speciális rendelkezések:
-kivéve: vállalkozói kivét 100%  úgy viselkedik, mint a nem önálló tevékenységből származó bevétel,
azonban ez a tevékenység saját kockázatra történik!
-Bérbeadás: levonható más településen bérbe vett lakás bérleti díja
-Őstermelő bevételt csökkentő további lehetőségek
A mezőgazdasági termelő (őstermelő) önálló tevékenységből szerez összevonás alá eső bevételt és annak
megfelelően határozza meg a jövedelmét, így értelemszerűen vonatkozhat rá:
Adóalap-kedvezmény: Összeadva az önálló, nem önálló és egyéb jövedelmeket, megkapjuk az összevonás
alá eső jövedelmek adóalapját  amire az adó mértékét vetítjük, ezt megelőzendően kell számításba venni az
adóalap-kedvezményeket (nem azonos az adókedvezmény fogalmával, ami a számított adómat csökkenti)
1./ Első házasok kedvezménye
2./ Családi kedvezmény
(családi járulékkedvezmény)
3./ Négy, vagy több gyermekes anyák kedvezménye (2020.01.01-től)
Első házasok kedvezménye
2015.01.01-től
•Feltétele: legalább az egyik fél az első házasságát köti meg
•Időtartama: a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónap,
•Mértéke: együttesen havonta 33.335.- forinttal csökkenthető az adóalap (5.000 Ft adókedv.) à tehát ez után
nem kell adót fizetni
•Megszűnése:
–Házasság megszűnése
–2017-től: családi kedvezménnyel együtt is jár!
Családi kedvezmény
eltartottak számától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
•egy eltartott esetén 66.670.- forint (10.000.-)
•kettő eltartott esetén 133.330.- forint (20.000.-)
•három és minden további eltartott esetén 220.000.- forint (33.000.-)
Kedvezményezett eltartott:
- aki után családi pótlékot folyósítanak
- magzat (fogantatása 91 napjától a megszületésig)
Családi járulékkedvezmény
aki a gyermekek száma alapján nem tudja kimeríteni a kedvezményt
•2014.01.01-től
•a társadalombiztosítási járulékból is érvényesíthető a családi kedvezmény, ha az szja-alap nem nyújt teljes
fedezetet a családi kedvezmény érvényesítésére,
•akkor a fennmaradó kedvezmény 15%-a a társadalombiztosítási járulékból is levonható
Négy vagy több gyermekes anyák kedvezménye

Anya: vér szerinti vagy örökbefogadott saját háztartásában nevelt gyerekre tekintettel
•Családi pótlékra jogosult, vagy
•Családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven át fennállt
Kedvezmény mértéke (mentesül az összevont adóalapba tartozó jövedelemadó alól –> nem kell SZJA-t
fizetni)
–Összevont adóalapba tartozó jövedelme összegkorlát nélkül
•Nem önálló tevékenységének jövedelme
•Önálló tevékenység jövedelmei közül
–Vállalkozói kivét, átalányjövedelem
–Őstermelői jövedelem
–Megbízási díj
–Képviselői tiszteletdíj
–Választott könyvvizsgálói jövedelme
Adótábla:
Az szja adó mértéke
Egykulcsos 15%

Kivétel a külön adózó jövedelmeknél:
egyéni vállalkozó (9%)
tartós befektetés (3 év 10%)
(5 év 0%)
Adókedvezmények
ha az adóalapból érvényesítettem a kedvezményeket és leszámoltam az adó mértékét, megkapom a számított
adót, amelyből már érvényesíthetem az adókedvezményeket
1. A külföldön megfizetett adó beszámítása (90%) -> ezzel nem foglalkozunk, akkor lenne érdekes, ha olyan
országból származó jövedelemről lenne szó, ahol nincs kettős adóztatásról szóló egyezmény
2. Tevékenységi kedvezmény
–Őstermelői adókedvezmény: max: 100.000.-
3. Személyi kedvezmény
–Súlyosan fogyatékos magánszemély (minimálbér 5%-a/hó 2020. 8050.-Ft/hó)
Ha levonásra kerültek ezek az adókedvezmények, megkapjuk a fizetendő adót
Nyugdíjbiztosítási ellátások formái és feltételei

Formái:
Saját jogú nyugellátások:
- öregségi nyugdíj
- megváltozott munkaképességűek ellátásai
+ rehabilitációs ellátás
+ rokkantsági ellátás
Hozzátartozói jogú nyugellátások: A tényleges nyugdíjhoz képest ezek díja nagyon alacsony. Kb 85-15%
- özvegyi nyugdíj
- szülői nyugdíj
- árvaellátás
Feltételei:
Öregségi nyugdíj
a) Öregségi teljes nyugdíj:
+ Életkor: 65 év (1957-től születettek) előtte 62 év (1952 előtt születettek)
+ Szolgálati idő: 20 év (de jobb, ha 40 év)
Felosztó-kiróvó rendszer: a jelen aktív munkavállalók képezik a mostani nyugdíjasok nyugdíját ->
elöregedő társadalom, egyre kevesebb munkavállaló, egyre több passzív munkavállaló à előbb-utóbb a
rendszer összeomlásához vezet, tehát ebbe be kell avatkozni. a, emelem a befizetési kötelezettséggel
tartozók befizetési díját b, változtatni kell a feltételeken (emelik a korhatárt)
b) nők kedvezményes öregségi nyudíja: 40 év jogosultsági idő megszerzése után - életkoruktól függetlenül -
nyugdíjba mehetnek.
c) öregségi résznyugdíj
+ Életkor: 65 év
+ Szolgálati idő: 15 év
Öregségi nyugdíj minimuma: 28.500.- (2008.01.01.)
Özvegyi nyugdíj:
Jogosultak:
házastárs, bejegyzett élettárs: nyugdíjasként hal meg, vagy az életkorhoz a szükséges szolgálati időt
megszerezte
élettárs: 1év + gyerek, vagy 10 éve élettárs
Mértéke:
ideiglenes özvegyi nyugdíj: 1 évig: nyugdíj 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában megillette
volna,
vagy tovább is nyugdíj 30%-a, de már feltételekkel pl. nyugdíjas és ellátásban részesül
Szülői nyugdíj:
gyermek a szükséges szolgálati időt megszerezte - meghal
szülő, nagyszülő jogosult, ha a szülő, nagyszülő 65. életévét betöltötte és a gyermek, unoka a halálát
megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.
Árvaellátás:
Feltétel: szülője vagy nyugdíjasként hal meg, vagy a haláláig az életkorra előírt szolgálati időt megszerezte
Jogosult: gyermek 16. év (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek
esetében legfeljebb a 25. év
Osztalék fogalma, az osztalékban részesülők adófizetésének szabályai
PÉLDA
Adott egy magyar tulajdonú Kft, aminek 4 tagja van. Egy német Gmbh, egy magyar Kft., egy magyar és egy
osztrák magánszemély. Minden tagnak 25% tulajdonjoga van. A Kft. adózott eredménye 2 mFt, ebből
osztalékként 1 mFt-ot kiosztanak. Végezzük el az osztalékadó elszámolását!
Mindenki kap 250 eFt-ot, a Gmbh és a magyar Kft. elkönyveli bevételként, de ennek nincs adóvonzata, mert
jogi személyek. Mivel magánszemély esetén az osztalék tőkejövedelem, ezért 15% SZJA-t és 15,5%
SZOCHO-t fizet meg utána a magyar magánszemély. Az osztrák magánszemély esetében ismernem kéne a
kettős adóztatásról szóló egyezményt.
Fogalma: Az adózott eredményből a tagnak a beleadott vagyona után juttatott vagyoni részesedés, amelyet
kaphat magánszemély, vagy jogiszemély.
TAO felajánlások
= rendelkezés az adóról (80%!)
Kedvezményezett cél:
- filmalkotás támogatása
- látvány- csapatsport támogatása
Osztalékadó: amikor az osztalékot nem magánszemély kapja, hanem jogi személy

Adózás előtti eredmény
- Fizetendő TA
------------------------------------
= Adózott eredmény
Eredménytartalék
- Osztalék
-------------------------------------
= társaságban maradó eredménytartalék
mérleg szerinti eredmény NINCS !
(2016. 01. 01-től nincs, mert az osztalék elszámolására abban az üzleti évben kerül sor, amely évben a
döntést meghozták!!!)
Ha az osztalékot társas vállalkozás kapja akkor nincs adófizetési kötelezettsége, ha magánszemély kapja,
akkor osztalékadót kell fizetnie az szja szerint. (tőkejövedelem)
Összjövedelem részei, a jövedelem megállapításának szabályai, adóalap

csökkentő kedvezmények, adókedvezmények
Összeadva az önálló, nem önálló és egyéb jövedelmeket, megkapjuk az összevonás alá eső jövedelmek
adóalapját amire az adó mértékét vetítjük, ezt megelőzendően kell számításba venni az adóalap-
kedvezményeket (nem azonos az adókedvezmény fogalmával, ami a számított adómat csökkenti)
Adóalap-kedvezmény
1./ Első házasok kedvezménye
2./ Családi kedvezmény
(családi járulékkedvezmény)
3./ Négy, vagy több gyermekes anyák kedvezménye (2020.01.01-től)
 Első házasok kedvezménye 2015.01.01-től

•Feltétele: legalább az egyik fél az első házasságát köti meg
•Időtartama: a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónap,
•Mértéke: együttesen havonta 33.335.- forinttal csökkenthető az adóalap (5.000 Ft adókedv.) tehát ez
után nem kell adót fizetni
•Megszűnése:
–Házasság megszűnése
–2017-től: családi kedvezménnyel együtt is jár!
 Családi kedvezmény /Nem számonkérés tárgya az összeg/

Megosztható a tagok között (apa-anya)
eltartottak számától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
•egy eltartott esetén 66.670.- forint (10.000.-)
•kettő eltartott esetén 133.330.- forint (20.000.-)
•három és minden további eltartott esetén 220.000.- forint (33.000.-)
Kedvezményezett eltartott:
- aki után családi pótlékot folyósítanak
- magzat (fogantatása 91 napjától a megszületésig)
 Családi járulékkedvezmény 2014.01.01-től (aki a gyermekek száma alapján nem tudja kimeríteni a
kedvezményt)
•a társadalombiztosítási járulékból is érvényesíthető a családi kedvezmény, ha az szja-alap nem nyújt
teljes fedezetet a családi kedvezmény érvényesítésére,
•akkor a fennmaradó kedvezmény 15%-a a társadalombiztosítási járulékból is levonható
 Négy vagy több gyermekes anyák kedvezménye (munkavégzéssel összefüggő bevétellel rendelkezik)
Anya: vér szerinti vagy örökbefogadott saját háztartásában nevelt gyerekre tekintettel
•Családi pótlékra jogosult, vagy
•Családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven át fennállt
Kedvezmény mértéke (mentesül az összevont adóalapba tartozó jövedelemadó alól –> nem kell SZJA-t
fizetni)
–Összevont adóalapba tartozó jövedelme összegkorlát nélkül
•Nem önálló tevékenységének jövedelme
•Önálló tevékenység jövedelmei közül
–Vállalkozói kivét, átalányjövedelem
–Őstermelői jövedelem
–Megbízási díj
–Képviselői tiszteletdíj
–Választott könyvvizsgálói jövedelme
Az szja adó mértéke

Egykulcsos 15%
Kivétel a külön adózó jövedelmeknél:
egyéni vállalkozó (9%)
tartós befektetés (3 év 10%)
(5 év 0%)
Adókedvezmények
ha az adóalapból érvényesítettem a kedvezményeket és leszámoltam az adó mértékét, megkapom a számított
adót, amelyből már érvényesíthetem az adókedvezményeket
1. A külföldön megfizetett adó beszámítása (90%) -> ezzel nem foglalkozunk, akkor lenne érdekes, ha olyan
országból származó jövedelemről lenne szó, ahol nincs kettős adóztatásról szóló egyezmény
2. Tevékenységi kedvezmény
–Őstermelői adókedvezmény: max: 100.000.-
3. Személyi kedvezmény
–Súlyosan fogyatékos magánszemély (minimálbér 5%-a/hó 2020. 8050.-Ft/hó)
Ha levonásra kerültek ezek az adókedvezmények, megkapjuk a fizetendő adót
Rendelkezés az adóról (adójóváírás)

a saját javamra tudok rendelkezni arról, hogy az adóm egy része hova kerüljön
1.Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári nyilatkozat
Adóévben befizetett összeg 20 %-a,
max. 150.000.-Ft
2.Nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat (hitelintézetek)
Adóévben befizetett összeg 20 %-a,
max. 100.000.-Ft  ha befizetek a magánnyugdíjpénztáramba, abból a szja-ból, ami egyébként az
államnak menne, adójóváírásként megkapok további 20%-nak megfelelő összeget a nyugdíjpénztári
befizetéseimhez
3.Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat (biztosítótársaságok)
a befizetett összeg 20%-a, max. 130.000.-Ft
Együttes összeg: max. 280.000.-Ft/év
Rendelkezés a befizetett adó meghatározott részének felhasználásáról

•1% egyház
•1% társadalmi szervezet, alapítvány
Szja: a nem önálló tevékenységből származó jövedelem

Bevétel 100%-a jövedelem!
Ha azt hallom, nem önálló tevékenységből származó bevétel, akkor ebben az esetben használhatom a
jövedelem szót szinonimaként, mivel semmi lehetőség nincs arra, hogy ezt a fajta bevételt bármely módon
csökkentsem, tehát a bevétel egyben jövedelm is! Pl. Munkabér br. 300 eFt -> a bevétel 300 eFt, amely után,
mint jövedelem után fog adót fizetni
Szja: az önálló tevékenységből származó jövedelem

Én döntöm el magánszemélyként, hogy melyik módszert alkalmazom
•Diktált kulcs módszere:
= Bevétel 90%-a jövedelem (10% költséghányad – bármely igazolás nélkül a jogalkotó azt feltételezi, hogy
az összb. bizonyos százaléka költség)
Pl. Ha van egy bérbeadásból származó bevételem 100 eFt, akkor ennek 90%-a, azaz 90 eFt lesz az én
jövedelmem
•Tételes költségelszámolás módszere:
= Bevétel – költségek = jövedelem
Pl. Egy tervezőként ténykedő adószámos magánszemélynek a tervezésből befolyik 300 eFt és tud ehhez
kapcsolódó költséget generálni (pl. Számítógépet kellett venni 100 eFt értékben), akkor a 300 eFt-ból
levonja a 100 eFt-ot és a 200 eFt lesz a jövedelme, amely után adót kell fizetnie.
Speciális rendelkezések:
-kivéve: vállalkozói kivét 100%  úgy viselkedik, mint a nem önálló tevékenységből származó bevétel,
azonban ez a tevékenység saját kockázatra történik!
-Bérbeadás: levonható más településen bérbe vett lakás bérleti díja
-Őstermelő bevételt csökkentő további lehetőségek
Szja szerint adóköteles bevételek és bevételnek nem számító tételek

A/ Összevonás alá eső bevétel: azért nevezzük így, mert össze kell őket adni -> előfordulhat, hogy egy
egyénnek van nem önálló, önálló és egyéb bevétele is
(pl. ingatlan bérbeadásból havi 100eF, munkavállalásból bruttó 300eFt keresetem van. Mivel a bérbeadás
önálló tevékenység, 90%-át kapom meg, a munkavállalás 100%-át, tehát a jövedelmem 390eFt.)
–Nem önálló tevékenység bevétele: Bevétel 100%-a jövedelem! (a jogalkotó többnyire megmondja mi
tartozik bele)
–Önálló tevékenység bevétele (a jogalkotó többnyire megmondja mi tartozik bele)
–Egyéb bevétel (Átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme) Bevétel 100%-a
jövedelem! –(minden más, ami az önálló/nem önálló kategóriákba nem fér pl. Ha valaki tartozik egy
cégnek 100 egységgel, de az csak 70 megfizetését kéri, akkor a személynek 30 egység után adóznia kell,
mivel ennek megfizetését a cég neki elengedte, tehát egyéb bevételhez jutott)
(Átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme) -> speciális esete az egyéni
vállalkozás adózásának, ami alapvetően külön adózó jövedelem lenne
B/ Külön adózó jövedelmek (Az első három fontos!)
1.Egyéni vállalkozás adózása
2.Vagyonátruházásból származó jövedelem
3.Tőkejövedelmek
4.Egyes kifizetőt terhelő juttatások
5.Vegyes jövedelmek
Ha szert tettem valamilyen jövedelemre, ami nem esik a fenti pontokba, akkor biztos lehetek benne, hogy
összevonás alá eső jövedelem!
 Nem önálló tevékenység /Min. a vastagon szedettet tudni!/

•Munkaviszony (a jogalkotó tágan értelmezi, mindenféle munkaviszonnyal rokon szakma és
tevékenység beletartozik pl. közalkalmazott, köztisztviselő, igazságügyi dolgozó, bírósági alkalmazott,
rendőrségi szolgálati jogviszony...)
•A munkaviszonyból származóan kaphatok rendszeres (munkabér), vagy nem rendszeres díjazást
(prémium, bónusz) -> bevételnek fog minősülni
•Közfoglalkoztatási jogviszony
•Társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése (első sorban Gt. (Kft. Bt. Kkt. Rt.) részére a
tevékenységben való közreműködés. Ha a társas vállalkozás tagja munkaszerződést köt a saját cégével,
akkor az ő bevétele a munkaviszonyból fog származni, azonban lehet, hogy nem köt szerződést, csak
személyesen közreműködik és ezért a legfőbb szerv által megállapított ellenértéket kapja és ez után
adózik.
•Gt. vezető tisztségviselő tevékenysége Ha munkaviszonyként látja el, akkor munkaviszonyból
származó bevétel, ha megbízási alapon, akkor ennek ellenértéke után gt. vezető tisztségviselő
tevékenysége szerint adózik.
•Választott tisztségviselő tevékenysége (=felügyelőbizottság, pl. kurátor)
•OGY képviselő tiszteletdíja
•Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony
 Önálló tevékenység Saját maga kockázatára tevékenykedik. Pl. Munkaviszony esetén a munkáltató
kockázatára dolgozunk
•mezőgazdasági termelő (őstermelő, kistermelő)
•adószámos magánszemély bevétele (pl. könyvet ír, zenét szerez, előadóművész)
–Megbízási jellegű tevékenység bevétele
–Kft. esetén mellékszolgáltatás bevétele
–Szellemi tevékenység bevétele
–Vagyonátruházás gazdasági tevékenység keretében
•ingatlan bérbeadó tevékenysége
•választott könyvvizsgáló
•európai parlamenti képviselők, önkormányzati képviselők tiszteletdíja
•egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje (!)
Meghatározzuk a jövedelemtartamot, azzal hogy a vállalkozói kivétje ez alól kivétel lesz!
Egyéb bevétel -> Bevétel 100%-a jövedelem
•akadémiai doktorok illetménye
•elengedett követelés
•Hálapénz -> kivezetik az államháztartásból, tehát 2021 Januártól, aki hálapénzt fogad el,
bűncselekményt követ el
•tagi kölcsön kamata,
•magánszemélynek nyújtott kölcsön után kapott kamat
•bitcoin értékesítése
•praxisjog átruházásából származó jövedelem
•saját üzletrész térítés nélküli átadása a tag részére
Társasági adó adókedvezményei
Adókedvezmények
1. „80 százalékos” korlát szerinti fejlesztési adókedvezmény
2. „70 százalékos” korlát szerinti adókedvezmények
a)KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény -> azonos módon, mint az egyéni vállalkozásnál
b)látványcsapatsport támogatása
c)filmgyártás támogatása,
d)energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye
e)élőzenei szolgáltatás adókedvezménye
f)növekedési adóhitel (NAHI)
g)előadó-művészeti szervezet támogatása (Megszűnt 2019.)
 Fejlesztési adókedvezmény
a) 3milliárd Ft értékű munkahelyteremtő beruházás
b) 400millió Ft értékű középvállalkozás által megvalósított beruházás,
c) 300millió Ft értékű kisvállalkozás által megvalósított beruházás,
 Egyéb adókedvezmények
a) KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény
tárgyi eszköz beszerzéséhez pénzintézeti hitelt vesz igénybe, hitel kamata
b) Látványcsapatsport támogatása (támogatási igazolás)
(labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda)
c) Filmgyártás támogatása (támogatási igazolás)
d) Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye
TAO felajánlások
= rendelkezés az adóról (80%!)
Kedvezményezett cél:
- filmalkotás támogatása
- látvány- csapatsport támogatása
Társasági adóalanyok köre

Belföldi illetőségű adóalanyok:
–Magyarországon bejegyzett adóalanyok
–Teljes körű adókötelezettség: belföldről és külföldről)
Külföldi illetőségű adóalanyok:
- nem Magyarországon bejegyzett adóalany
- Korlátozott adókötelezettség: belföldi telephelyéről) Akit külföldön vettek nyilvántartásba, de Mo-n
adójogi telephelye van.
 Belföldi adóalanyok:
társas vállalkozások
gazdasági társaságok (non-profit gazdasági társaság);
európai részvénytársaság (SE),
az egyesülés, európai gazdasági egyesülés (EGE)
szövetkezetek; európai szövetkezet (SCE),
állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, tröszt, tröszti vállalat;
ügyvédi iroda; végrehajtó iroda, közjegyzői iroda;
erdőbirtokossági társulat;
egyéni cég
non-profit szervezetek:
társadalmi szervezet, köztestület, egyház, alapítvány, vízközmű társulat;
a nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény;
külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld;
 Nem adóalanyok:
•KIVA, KATA alanyai
•felszámolási eljárás alatt álló adóalany,
•kényszertörlés alatt álló adóalanyok;
•pártok;
•Magyar Nemzeti Bank
•Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
•IM felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervek;
•Közszolgálati médiaszolgáltatók,
•a Magyar Távirati Iroda Rt.;
•Állami Tartalék Gazdálkodási Nonprofit Kft. (TIG)
•KHVT Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft.;
•Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
 Külföldi adóalanyok:
Külföldi vállalkozó: telephelye van!
•a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe
•amit az adójogszabály telephelynek tekint (4. § 33. pont)
külföldi adóalany:
- belföldi üzleti létesítménye, berendezése, felszerelése.
- belföldön történő építkezés vagy összeszerelő tevékenysége, ha időtartama folyamatosan vagy
megszakításokkal összesen legalább 3 hónapig tart.
- természeti erőforrást közvetlenül hasznosít.
- ingatlant térítés ellenében hasznosít.
Társasági adóalap megállapítása, csökkentő és növelő tételek köre és szabályai

Adózás előtti eredmény módosítva a társasági adó rendelkezéseivel A számviteli törvényből indul ki!
üzemi, üzleti tevékenység eredménye
+- pénzügyi műveletek eredménye
------------------------------------------------------------------
Adózás előtti eredmény
- Adózás előtti eredményt csökkentő tételek
+ Adózás előtti eredményt növelő tételek
-------------------------------------------------------------------------
Adóalap
x Adó mérték
Számított adó
- Adókedvezmények
-------------------------------------------------------------------------
Fizetendő társasági adó
 Csökkentő - növelő tételek:
a) adóalap-kedvezményeket állapítanak meg (nem kívánja adóztatni, vagy nem abban az összegben kívánja
adóztatni) -> maga az állam bizonyos kedvezményeket biztosít
b) az adóalap védelmét szolgálják (nem enged bizonyos tételeket elszámolni)
c) kétszeres adóztatást magakadályozó rendelkezések
 Adóalap kedvezmények:
a)Elhatárolt veszteség (egyéni vállalkozás esetén a bevételből tudtuk levonni)
b)Foglalkoztatás-ösztönzés
c)KKV beruházási kedvezmény
CSAK a társasági adózásban megjelenő kedvezmények:
a)Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
b)Közcélú adomány (ha közhasznú szervezetet támogat)
c)Műemlékingatlan felújítása
d)Korai fázisú vállalkozásban való részesedésszerzés kedvezménye
e)Elektromos töltőállomás létesítésének kedvezménye
 Elhatárolt veszteség (csökkentő)

Rendeltetésszerű joggyakorlás esetén a korábbi évek negatív adóalapja (= veszteségelhatárolás) az adóévi
elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50%-ig, a keletkezését követő öt (5) adóéven belül,
elszámolható.
 Foglalkoztatás ösztönzés (csökkentő)

a./ 20 fő alatti foglalkoztatott esetén, legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló
foglalkoztatása esetén a kifizetett bér, de legfeljebb az érvényes minimálbér
b./ Szakképzés támogatása: duális képzésben szakképzési munkaszerződés alapján havonta a minimálbér
24%-a.
c./ korábban munkanélküli személy foglalkoztatása illetve a sikeres szakmai vizsgát tett személy
továbbfoglalkoztatása, illetve szabaduló személy esetén a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12
hónapon át a befizetett szociális hozzájárulási adó összege.
d./ Létszámbővítés kedvezménye: a munkaviszonyban álló munkavállalók létszáma az 5 főt nem haladja
meg, állományi létszám növelése esetén az adóévben a bevétel havonta a minimálbér
összegével csökkenthető. (Növelő: átlagos állományi létszám csökken, csökkenés 20%-kal növelten)
 Egyéb CSÖKKENTŐ TÉTELEK

KKV beruházási kedvezmény
Magányszemélyekből álló kis és középvállalkozás beszerzései legfeljebb az adózás előtti eredményig
alapkutatás, az alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés címén az adóévben költségként elszámolt
összeg (7.§(1)t.).
műemlékingatlan felújítása hitel esetén az elszámolt kamat csökkenti az adózás előtti eredményt
elektromos töltőállomás létesítésének kedvezménye
 Közcélú adomány (csökkentő):

Közhasznú szervezet: Mértéke: a támogatás 20%-a (+20%)
Magyar Kármentő Alap: Mértéke: a támogatás 50%-a
Nemzeti Kulturális Alap: Mértéke: a támogatás 50%-a
Felsőoktatás: Mértéke: a támogatás 50%-a,
Együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig
Társas vállalkozás tagjának járulékfizetési kötelezettsége

Társas vállalkozás és tagjának (vezető tisztségviselőjének) SZOCHO és járulékfizetése
1./ Foglalkoztató: Társas vállalkozás:
Szociális hozzájárulási adó: mértéke: 15,5%
Alap: személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem de minimum minimálbér (garantált
bérminimum) 112,5%-a
2/ Biztosított (=foglalkoztatott): Társas vállalkozás tagja (vagy vezető tisztségviselő)

társadalombiztosítási járulék: mértéke: 18,5%
Alap: személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, de minimum a minimálbér (garantált
bérminimum)
Az egyéni vállakozásnál az alap a vállalkozói kivét volt, míg ebben az esetben a személyes körzeműködés
alapján kiosztott jövedelem.
Termékexport fogalma, adószabályai

PÉLDA:
Adott egy ÁFA általános szabály szerint adózó magyar Kft., aki horvátországból beszerez 3 mFt nettó értékű
árut, amit tovább ad egy holland vállalatnak nettó 3 mFt-ért. Végezze el ennek az ÁFA elszámolását!
0 a fizetendő ÁFA, mert a holland cég számolja fel az adót ebben az esetben.
Termékexport: Az ÁFA az Európai Közösség területén élő sajátosság, szinten minden tagállamban azonosak
a szabályozások, tehát jogi értelemben termékexport, amikor belföldről a Közösségen kívülre fogok
valamilyen terméket értékesíteni.
ÁFA alapja:
a.) célország szerinti adózás elve (főszabály)

- eladó-vevő: adóalany
Főszabály, hogy az adó és a vevő is adóalany. Pl. A német eladó nettó áron fogja eladni a terméket a magyar
(célország) vevőnek és ő fogja megfizetni az erre eső fizetendő ÁFA-t. Ő jogosult visszaigényelni is.
Kivétel:
b.) származási hely szerinti adózás elve
–Vevő: - alanyi adómentes
Kimegyek Ausztriába magánszemélyként a karácsonyi vásárba és veszek ott magamnak egy kabátot. Ilyen
esetben nem vagyok adóalany, a kabátra eső ÁFA-t Ausztriában fogom megfizetni. Ha az osztrák eladó
választott alanyi adómentességet, akkor pedig egyáltalán nincs megfizetendő ÁFA.
Termékimport fogalma és a hozzákapcsolódó ÁFA fizetés feltételei

PÉLDA:
Adott egy ÁFA általános szabály szerint adózó magyar Kft, aki Szerbiából beszerez 2 mFt nettó értékű árut,
amit tovább ad egy másik magyar vállalatnak nettó 3 mFt-ért és vásárol egy új személygépkocsit
Magyarországon nettó 2 mFt-ért. Végezze el ennek az ÁFA elszámolását!
A 2 mFt után 27% ÁFA-t nekem kell megfizetnem, ami 540 eFt, de ez előzetesen felszámított ÁFAként nekem
már figyelembe van véve, ezt vissza is tudom igényelni. Az új személygépkocsi ÁFA-ja nem levonható, nem
tudom előzetesen felszámított ÁFA-ként figyelembe venni. A 3 mFt után 810e Ft ÁFA-t kell fizetni, 3.810.000
Ft-ért adtam el, tehát az elszámolandó ÁFA 810.000 Ft.
Termékimport: Amikor az Európai Közösség területén kívülről hozok valamely terméket a Közösség
területén belülre.
ÁFA alapja:
- a vámérték
vámérték + vám + vámkezelési költség + adók, illetékek + az első belföldi rendeltetési helyig felmerült
járulékos költségek
vámjogi szabadforgalomba-helyezés
importáló: adóalany --> az általa megfizetett fizetendő ÁFA-t egyben előzetesen felszámított fizetendő
ÁFA-ként figyelembe kell venni
importáló: nem adóalany
Pl. Kínából jön az áru, Hamburgban lepakolják a hajóról. Amennyiben Hamburgban vámjogilag
szabadforgalomba helyezik, akkor ott kell megfizetni a vámot és az ÁFA-t is. Ilyenkor már a Közösségen
belül van, azaz abban az esetben, ha az áru Magyarországra jön, akkor még van egy Németországból
Magyarországra irányuló közösségen belüli termékbeszerzés is.
Tőkejövedelmek formái, fogalmuk és adózási szabályaik

Formái: /Számonkérésben az első hármat tudni kell!/
1.Kamatból származó jövedelem
2.Osztalékból származó jövedelem
3.Árfolyamnyereségből származó jövedelem
4.Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem
5.Tartós befektetésből származó jövedelem
6.Vállalkozásból kivont jövedelem
Fogalmuk és adózási szabályaik:

 Kamatból származó jövedelem: valamely hitelintézethez kapcsolódik, magánszemélyként nincs vele
külön teendő, elkülönítendő attól az esettől, amikor magánszemély nyújt kölcsönt magánszemélynek ->
egyéb jövedelem
- hitelintézeti betét, takarékbetét, fizetési számla egyenlege után jóváírt kamat

- hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamata, vagy beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor elért
bevétel (állampapír, kincstárjegy)
Jövedelem: a kamat teljes összege

adó mértéke: 15% Szja (SZOCHO mentes)
adómentes:
-lakossági állampapírok 2019. 06.01-től
-gyámhatósági számlákra, lakástakarék betétre fizetett (jóváírt) kamat
 Osztalékból származó jövedelem általában olyan arányban kapjuk, amilyen hozzájárulásunk volt
Fogalma: társas vállalkozás tagjának az adózott eredményből (szabad eredménytartalék) a legfőbb szerv
döntése alapján fizetett részesedés
Jövedelem: az osztalék teljes összege
adó mértéke: 15 % SZJA + (15,5% SZOCHO a minimálbér 24x-éig kell csak fizetni)
Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamai tőzsdéin vásárolt részvények osztaléka után nincs SZOCHO
Adóamnesztia: aki külföldi offsore területen vett ki osztalékot a cégéből, az büntetésből haza hozhatja
belföldre (egyébként pénzmosás gyanúja merül fel) és +10% adó megfizetésére kötelezik  nem túl
igazságos, mert aki itthon 30,5 %-os adó mellett veszi fel az osztalékát, hátrányba kerül azzal szembe, aki
ilyen módon játssza ki a rendszert 10%-ért
 Árfolyamnyereségből származó jövedelem

Értékpapír átruházása során a megszerzésére fordított értéket meghaladó jövedelem (az adójog tágan
értelmezi, nem csak a részvény fog ide tartozni, hanem pl. a vagyoni részesedés is)
Adó mértéke: 15 % +(15,5% SZOCHO)
(„adókiegyenlítés” nincs! -> az értékpapírral nem csak nyerni lehet, az árfolyam lefelé is elmozdulhat)
Ha a részvényt átruházom, az is egy árszínvonal változás, többért adom el, mint amennyiért vettem, tehát
adóznom kell.
 Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem pl. tőzsdepiaciról származó értékpapír

- Befektetési szolgáltatóval értékpapírra, árura kötött ügylet
- Befektetési szolgáltatóval devizára, valutára kötött ügylet
Jövedelem: adóévben elért összes ügyleti nyereség és összes ügyleti veszteség pozitív egyenlege
“adókiegyenlítés” = tárgyév és az azt megelőző 2 évben, az előző 2 adóévben az adóbevallásban
veszteségként kimutatott összeggel csökkenthető az adott évi nyereség.
Adó mértéke: 15 % SZJA
Kifizetői juttatások 2020.

1.Adómentesen adható juttatások
2.Béren kívüli juttatások (kedvezményes adózású)
- a juttatások értéke után a kifizető 15% szja-t és 15,5% SZOCHO-t fizet
(2020. április 22-től 2020. június 30-ig nincs)
2. Egyes meghatározott juttatások (normál adózású)
- a juttatások értékének 1,18-szorosa után a kifizető 15 % szja-t és 15,5% SZOCHO-t fizet
 Adómentesen adható juttatások
•Sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet - minimálbérig
•Kulturális szolgáltatásra (színház, múzeum, koncert, fesztivál) jogosító jegy, bérlet - minimálbérig
•bölcsődei ellátás és óvodai szolgáltatás térítési díja
•ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat
•a munkásszálláson történő elhelyezés
•Utazási költségtérítés (gépjármű feltételekkel - 15Ft/km)
•Munkába járás költségtérítése (közigazgatási határon kívül – tömegközlekedés 86%, (de 100% is
adómentes)
 Béren kívüli juttatások 2020.
1.SZÉCHENYI PIHENŐKÁRTYA (Szép kártya)
Keretösszeg kedvezményes adózással
-800.000.-Ft (versenyszférában)
-400.000.-Ft (közszférában)
–szálláshely alszámla, max. 400.000Ft
–vendéglátás alszámla max. 265.000Ft
–szabadidő alszámla max. 135.000.-Ft

Gazdközjog Kidolg

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gazdközjog Kidolg

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A tételek közül 5, rövid választ (nem esszé) igénylő kérdés lesz vizsgán. Kb. 30 perc.

 Adóalap védelmét szolgáló tételek

Adóalap védelmét szolgáló tételek

5. Nincs összefüggésben a vállalkozási tevékenységgel

6. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak

Kétszeres adózás elkerülése miatti CSÖKKENTŐ TÉTEL

Jövedelem (nyereség) minimum

Adókötelezettség fogalma, elemei (legalább 4 elemet tudni kell!)

Adókötelezettség megsértésének jogkövetkezményei

Intézkedések /Legalább hármat kell ismerni!

 Adóbírság (akkor merül fel, ha adóhiányt állapítanak meg, ellenőrzés

 Mulasztási bírság: Mindenre kiszabható, bármely adókötelezettség megsértése mulasztási bírsággal

Adólevonási jog személyi és tárgyi feltételei, adólevonási tilalom esetei

Adóügyi jogviszony fogalma, jellemzői. Adóhatóságok és adózók

Adóhatóságok: Amelyen keresztül az állam az elvonási rendszerbe léphet

•Adózói minősítések (az adófizetés kockázatára nézve)

Áfa: Alanyi Áfa-adómentesség szabályai

ÁFA általános jellemzői, személyi és tárgyi hatálya, az ÁFA alapja és mértéke

Nem adóalany, de adó fizetésére kötelezett:

 Gazdasági tevékenység Általános, tehát minden tevékenységre kiterjed

Termékértékesítés: a jogalkotó megmondja, mit minősít termékértékesítésnek

Ellenérték fejében létrejött értékesítéssel egy tekintet alá eső értékesítések:

Nem minősül termékértékesítésnek:

Áfa-mentesség levonási joggal, Áfa-mentesség levonási jog nélkül értelmezése

Vannak olyan tevékenységek, amelyek mentesek a kimenő ÁFA fizetése alól

1./ Adólevonási joggal nem járó adómentesség

2./ Adólevonási jog melletti adómentességek

Fizetendő ÁFA nincs, de a beszerzési ÁFA levonható. Az exportot segíti elő.

Államháztartás – költségvetés fogalma, alrendszerei, szerkezete

A szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) alanya, alapja

Egészségbiztosítási ellátások formái és feltételei

Pénzbeli egészségügyi ellátások: Nem összekeverendő a GYES-sel, családi pótlékkal

Egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátások fedezete

Egyéni vállalkozó fogalma adózásának és járulékfizetésének szabályai

 vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA)

 Bevételcsökkentő tételek /Legalább a főcímeket tudni kell!/

3. Kisvállalkozói kedvezmény: 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó

Kisvállalkozói adókedvezmény 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat

 A vállalkozói osztalékadó megállapítása

 Az átalányadózás feltételei /az összegek nem lesznek számonkérve/

 Az átalányadózó egyéni vállalkozó fizetendő adója

Összevonás alá eső jövedelem! - Adóalap x 15%

Egyéni járulék: mértéke: 18,5%

 Átalányadózó egyéni vállalkozó szocho és egyéni járulék fizetése

Elkülönített állami pénzalapok

•Gazdaságvédelmi Alap (Nemzeti Foglalkoztatási Alap)

Európai Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó ÁFA fizetési

a.) célország szerinti adózás elve (főszabály)

2./ Telekadó tárgya:

Magánszemélyek kommunális adója: Pl. önkormányzati bérlakásoknál jelenhet meg

Idegenforgalmi adó: turisztikailag frekventált helyen jellemző

Az öröklési illeték alapja

Öröklési illeték mértéke /nem lesz számonkérve/

Egyenes ági rokonok, házastársak, testvér illetékmentessége: 2020. július 1-jétől

Örökhagyó egyeneságbeli rokona öröksége

Ajándékozási illeték tárgya

Az ajándékozási illeték alapja:

Az ajándékozási illeték mértéke: /nem lesz számonkérve/

Első lakásvásárlók részletfizetési kedvezménye

Illeték alapja, mértéke /nem lesz számonkérve/

Ingatlan átruházásából származó jövedelem adóalapja

Jövedéki adó alanyai, a termékek köre, zárjegy fogalma

•EU- kompatibilis termékkör