ADÓK ÉS JÁRULÉKOK

1.dia: Az adó a magánszemélyek vagy cégek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő
rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás. A „felettes hatalom”
szerepét az állam vagy az önkormányzatok, illetve ezek szervei töltik be. A járulék általában kisebb
összeg, amelyet rendszerint valamely nagyobb összegű adó, illetmény, díj kiegészítéseképpen
rendszeresen fizetnek. Az állami szervek az adókon kívül más kötelező juttatásokban is részesülnek;
az adókat ezektől (például a járulékoktól és az illetékektől) az különbözteti meg, hogy az adófizető
csak társadalmi szinten jogosult ellenszolgáltatásra, közvetlenül nem. Az adózás kötelező jellegét
napjainkban törvények biztosítják. Az adók és járulékok megfizetése tehát megkerülhetetlen,
elmulasztása pedig komoly bírságokat vonhat maga után.

2.dia:

Adóztató: az a szerv, amely törvény erejénél fogva adót szedni jogosult. Magyarországon adóztató az
állam, illetve a helyi önkormányzat jegyzője lehet.

Adózó: az adó befizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy (KFT, RT, Szövetkezet), vagy jogi
személyiség nélküli társas vállalkozás (BT, KKT), egyéb jogi személy (nonprofit szervezet, egyház stb)
akire/amelyre a törvény adófizetési kötelezettséget ír elő.

Adóhatóságok: Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), Önkormányzat jegyzője

Feladatai:

• adó megállapítása (önadózással, kivetéssel),

• beszedése (behajtása – pl. foglalás),

• nyilvántartása,

• kiutalása (pl. gázolajtámogatás)

• adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése, megsértését feltárja

• adóztatás technikai feladatainak ellátása (nyomtatványok biztosítása stb.)

Az adórendszer megítélése szempontjából fontos, hogy ki fizeti az adót, és milyen alapon:

 adó alanya (Aki az adó fizetésére kötelezett, és akinek adófizetségi kötelezettséget

állapítanak meg;pl: munkavállaló, háztartás, vállalkozás, tulajdonos)
 adó tárgya (Az a dolog, az a jog, az a tevékenység ami után adót kell fizetni;pl:
jövedelem, tevékenység, tőke).

Adó mértéke: Az adó alap vagy annak egysége után mennyi adót kell fizetni.

Helyi adók: azok az adók, amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén szedhet. PL:
építményadó, telekadó, kommunális adó, IFA=Idegenforgalmi adó, iparűzési adó, gépjárműadó

3.dia: Az állam bevételei között az alábbiak a legjelentősebb adófajták Magyarországon:

Általános forgalmi adó (áfa): egy olyan adó, ami minden áru és szolgáltatás árában benne van, ennek
a kulcsa jelenleg 27%. De gyógyszerek esetében csak 5%, a tüzelőanyagok és egyes élelmiszer
esetében 18%. Egy termék vagy szolgáltatás nettó ára az áfa nélküli ár, bruttó ára az áfával növelt
nettó ár.
Személyi jövedelemadó (szja): Magyarországon jelenleg úgynevezett egykulcsos szja-rendszer van
életben, ami azt jelenti, hogy minden jövedelem után 15% adót kell fizetni. (Egy másik, az
úgynevezett progresszív adórendszerben a magasabb jövedelműek jövedelmének az egésze vagy egy
része nagyobb adókulccsal adózik, mint az alacsonyabb jövedelmek.) A személyi jövedelemadó
összege jelenleg különböző alapon (például eltartott gyerekek száma) és mértékben csökkenthető
kedvezményekkel.

Társasági adó (tao): nagyon leegyszerűsítve: az országban tevékenykedő cégek nyereségük 9%-át
kötelesek adóként befizetni.

4.dia: Mik azok a járulékok, kinek és miért kell megfizetni? A járulékok olyan, a munkabér után
fizetendő adók, amelyeket az állam felé kell befizetni. Az alkalmazott jogviszonyban
foglalkoztatottaknak ezzel nincs különösebb teendőjük, hiszen kézhez (vagy számlára utalva) már a
nettó bérüket kapják meg. A cégek, vagy egyéni vállalkozások könyvelése kissé más módon történik.
A járulékok fajtái közé tartozik:

 nyugdíjjárulék
 egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járulék (korábban munkaerőpiaci járulék)
 egészségügyi szolgáltatási járulék
 táppénz-hozzájárulás

5.dia: Nyugdíjjárulék: Az álláskeresési támogatásban részesülő személynek, az egyházi jogi

személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után kell fizetni további 10%
nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja az olyan jövedelmek összessége, amelyek az összevont
adóalapba tartoznak, és amelyek származhatnak önálló vagy nem önálló tevékenységből. Ide tartozik
az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, valamint a tanulószerződés alapján
ténylegesen kifizetett díj, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Fontos
megjegyezni továbbá, hogy a saját jogú nyugdíjas személyeknek nem kell fizetniük nyugdíjjárulékot,
amikor foglalkoztatásban állnak.

Munkabér: A munkabér az a fizetés, amit egy munkavállaló kap munkájáért cserébe. Általában ez
órabér, havi bér, heti bér vagy éves fizetés formájában jelenik meg, és a munkáltató és a
munkavállaló közötti megállapodás alapján fizetik ki. A leadózott bruttó bérből pedig “megszületik” a
nettó bér.

6.dia: Ami az adókat és járulékokat illeti Magyarországon, a munkabér után léteznek:

 a munkáltatót terhelő adók és hozzájárulások, valamint a

 munkavállalót terhelő adók és járulékok

A meghatározott bruttó összegnél a munkáltató általában valamennyivel többet fizet az alkalmazott

után, míg a dolgozó kedvezmények nélkül a fizetése 66,6% kapja meg nettó bérként.
7.dia: A munkavállaló és munkáltató járulékai és adói

A munkavállalók járulékainak összege függ a munkabér nagyságától és a munkaviszony típusától. Az

egyes járulékok összege változhat a munkabér nagyságától függően. Mértéke általános esetbe
összesen 33,5%, ami a következő módon oszlik meg:

 15% személyi jövedelemadó (szja)

 18,5% társadalombiztosítási járulék (tb), amiből
 10% nyugdíjjárulék
 7% egészségbiztosítási járulék
 1,5% munkaerőpiaci járulék

Ahogyan az éves szabadság esetén, úgy a fizetéseknél is számít, ha valaki gyereket nevel, vagy
valamilyen kedvezményezetti pozícióban “tartózkodik”. Ilyen esetekben a bruttó bérből több marad
az illetőnél a nap végén.

A munkáltatók adókötelezettségei is változásokon mentek keresztül az elmúlt években. A szakképzési

hozzájárulási adó mértékét például már nem kell befizetni az alkalmazottak után. Így lényegében csak
a 13% szociális hozzájárulási adó (szochó) marad. Diákalkalmazott estetén a munkáltató 25évet be
nem töltött fiatal munkása után nem köteles adót fizetni (=a diákmunkás fizetése bruttóját kapja
kézhez).

FORRÁSOK:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Személyi_jövedelemadó_Magyarországon

https://hu.wikipedia.org/wiki/Adó

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-
1BE8B/j-32DF3/jarulek-32FC2/

https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_12/lecke_06_003?
fbclid=IwAR2Y6QPAkwGaUph8jLKkulYVxxLTEnDVtXLb7t-xZ28CbbW_r-yqULP2bD8

https://wtber.hu/jarulekok/?fbclid=IwAR1mcEIceYFhaosWL4FV-
JQEzS5TEQWZGfXIH4OrF4ZieluRFx4kQslWDt8

https://penz-ugyesek.gportal.hu/gindex.php?pg=34200982&nid=5951790

Szabóné Máger Dóra : Adózás, járulékfizetés (2-7oldal)