Gazdaság szereplői :

A gazdaság szereplői átirata

A gazdaság szereplői
Minden gazdaságban három piaci szereplőt találunk:
a háztartások (fogyasztók)
a vállalkozások (javak előállítása)
az állam (szabályozó szerep)
Háztartások
Olyan gazdasági egységek, melyre jellemző, hogy:
tagjainak SZÜKSÉGLETE keletkezik, melyeket ki kell elégíteni,
a szükségletek kielégítése FOGYASZTÁSSAL történik
a szükségletek kielégítéséhez JÖVEDELEMRE van szükség
a jövedelem elsődleges forrása a MUNKAERŐ BÉRBEADÁSA
A háztartások MEGTAKARÍTÁSAIK révén is jelentős szerephez jutnak
Vállalkozások
A legfontosabb szerepet töltik be a gazdaságban, mert:
JAVAKAT állít elő
a termelés vállalati keretek között valósul meg
a vállalkozások működésük során KOCKÁZATOT vállalnak
Állam
Szerepet vállal a gazdaságban:
állami tulajdonú VÁLLALATOKAT MŰKÖDTET
társadalom szempontjából fontos INTÉZMÉNYEKET TART FENN
TÁMOGATÁST NYÚJT a lakosság és a vállalkozások számára
JOGSZABÁLYOK ÚTJÁN BEFOLYÁSOLJA a gazdasági szereplők működését
Mikro: Lakás takarék
 háztartás : stabil mind a két fél keres .Tulajdoni jövedelem szerzés
 non profit
 közüzemek
 vállalkozások
Makro: Szabály alkotók
 Nem vállalkozó (multi)
 Nemzetközi szerv (EU)
 Állam
Non profit :
alapítvány
feladatott lát el
profitot nem termel
egészségügy, vallás, kultúra
civil szféra-nem politikai
Közüzemek:
 Közszolgáltatást végeznek (víz,gáz) nem vállalkozás, korlátoznak minket természetes
molopoliumok.
 Önkormányzat , politika beleszól az árba.
 Vállalkozásban jelenik meg –kormány ellenőrzi
Vállalkozás:
 Jövedelem szerzés
 Őstermelő
 Technikai forma
 Jogi forma

1/3 anyagi
2/3 szolgáltatás kell

Piac fogalma:
 A piac
 A piac az a hely, ahol a vevő és eladó találkoznak, és üzletet kötnek. Ez lehet egy konkrét
hely, pl. a budapesti Bosnyák téri piac, valamelyik nagyáruház, vagy a sarki közért, de
lehet az internet is, hiszen ma már számos dolgot adhatunk-vehetünk az interneten
keresztül (pl. használt és új autót, hangszereket, CD-ket, könyveket, ruhákat,
koncertjegyet, részvényeket, biztosítást, utazást, oktatást, stb.).
 Szakszerűen a piac a kereslet és a kínálat összessége, egymásra hatása és találkozási
helye, módja
Kereslet:
 A kereslet a vevők vásárlási szándéka egy árura vonatkozóan. Az az árumennyiség,
melyet az emberek hajlandók és képesek megvenni a különböző árak mellett adott
termékből. Ha pl. szeretnénk egy úszómedencét, de nincs rá pénzünk, akkor az még csak
vágy, de nem fizetőképes kereslet.
Kínálat:
 A kínálat a termelők, kereskedők eladási szándékát fejezi ki egy termékből,
szolgáltatásból. Az a mennyiség, melyet az eladók hajlandók és képesek eladni
 különböző árak mellett. A szándék tehát nem elég, képesnek is kell lenned
eladásra kínálni pl. termékedet, azaz kell, hogy legyen elegendő legyártott termék
a helyszínen, vagy egy közeli raktárban.
Ár:
 Bármely termék árát a piaci kereslet és kínálat határozza meg
együttesen. Piaci árnak nevezünk minden olyan árat, amelyen a fogyasztók
hajlandók és képesek a termékeket megvásárolni. Piaci ár az „Ereszd El A Hajam”
CD esetében az 500 Ft is és a 2500 Ft is, csak más mennyiség kel el a két különböző
áron. Piaci ár egy termék esetében nagyon sokféle is lehet, ám egyensúlyi ár csak
egy van.

Adózás:
Az állami bevételeket biztosító adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés, amelyet
az állam kényszer útján hajt be.

Az adók csoportosítása:

Az adók a költségvetés bevételeit biztosítják, forrásul szolgálnak a kiadások finanszírozására. Ha a

kormány gazdaságpolitikai céljai megvalósítása érdekében új feladatot tervez megvalósítani (például
ha a munkanélküliséget szeretné csökkenteni új munkahelyek teremtésével, és ennek érdekében az
infrastruktúrát fejleszti), akkor ezt a többi kiadási tétel változatlanul hagyása mellett csak
új forrás biztosításával, azaz új adó bevezetésével, vagy a korábbi adók megemelésével tudja
megtenni.

Amikor ezt megteszi, tisztában kell legyen azzal, hogy az egyes szereplőkre és a makrogazdaság
egészére milyen hatást gyakorol.

Az adóztatás bevezetése vagy az adóterhek emelése a gazdasági szereplők, például családunk

jövedelmét csökkenti. Ennek hatása összetett:

 Egyrészt csökkenti a megtakarításokat és ezáltal a nemzetgazdaság összes keresletét (ha csökken a

családunk jövedelme, fogyasztásunk fenntartása mellett kevesebbet takarítunk meg).
 Másrészt csökkenti a háztartások fogyasztási keresletét, szabadon elkölthető jövedelmünket és ezáltal
szintén az összkeresletet (lehet, hogy jövedelemcsökkenésünk miatt lemondunk bizonyos cikkek
vásárlásáról).
 Harmadrészt a csökkenő jövedelem bérharcokra készteti a munkavállalókat, akár szüleinket is. A
béremelkedés a vállalati költségnövekedését vonja maga után, ami esetleg elbocsátásokkal jár. Ezen
 keresztül a foglalkoztatás csökken, a munkanélküliség nő. A vállalatok csökkenő termelése kevesebb
árut eredményez a gazdaságban.

A foglalkoztatás csökkenése, a munkanélküliség növekedése a háztartások jövedelemcsökkenésén

keresztül további keresletcsökkenést hoz a gazdaságban. A vállalati szférát az adóemelés a
költségnövekedésen keresztül érinti. Ez áremelkedést, vagy kevesebb termelést, azaz kínálat
csökkenést von maga után. A különböző hatások erősségétől, gyorsaságától függ, hogy az árakra
milyen hatást gyakorol az adóváltozás. Hozzájárulhat az infláció növekedéséhez is.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az adóterhek emelkedése mind a kereslet csökkenését,

mind pedig a kínálat visszafogását eredményezi, tehát gazdasági visszaesést, ún. dekonjunkturális
folyamatokat indít el a makrogazdaságban.

Államháztartás:
Az adó az állami feladatok megvalósítását szolgáló pénzbeli befizetési kötelezettség, egyfajta
közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemáramlás a gazdaságban. Az adók képezik az állami
költségvetés bevételeit. (Az állami vállalatok által esetlegesen elért nyereség, illetve adója is a
költségvetés bevételét gyarapíthatja.)

A gazdasági szereplők számára kötelezően előírt állami befizetések legfontosabb formái lehetnek:

 adó;
 illetékek, díjak (Az állami szervek közvetlen szolgáltatásaiért fizetett díj. Pl.: útlevélkészítés díja.);

 járulék (A társadalombiztosítás bevételeit biztosítja: nyugdíj, illetve egészségbiztosítási járulék.);

 bírság (Bizonyos jogszabályok be nem tartása esetén kirótt befizetési kötelezettségek. Pl.: Gyors
hajtás.);

 vám (EU-n kívüli országból érkező árura kivetett sajátos adó.).

Az adórendszerről általában

Az adórendszer azoknak az adóknak (adónemeknek), adó jellegű jövedelem elvonásoknak és

beszedési módjának az összessége, amelyeket egy adott államban együtt, egyszerre alkalmaznak.

Az adórendszernek jogi és közgazdasági összefüggései is vannak.

Adórendszer

Jogi összefüggései Közgazdasági összefüggései

 Kötelező magatartási szabály, amely elírja az
Az állami költségvetés bevételeit biztosítja.
adózás formáját, módját mértékét.

Betartása mindenki számára kötelező. Nincs érte közvetlen ellenszolgáltatás,

DE a közszolgáltatások, közszükségleti cikkek

forrását biztosítja.

Be nem tartása szankciót (büntetést) von maga

után.
Ezáltal újraelosztást valósít meg a társadalomban
(elvon és ad, támogat).

Hatást gyakorol a gazdaság egészére.

Az adórendszer és annak változása hatással van az összgazdasági működésre, azon belül a termelés
költségeinek alakulására, illetve a háztartások (családok) fogyasztási kiadásaira egyaránt. Ezért aztán
az adók növelése, csökkentése gazdaságpolitikai, pontosabban úgynevezett költségvetési (fiskális)
politikai eszköz is az állam „kezében”. (Erről többet lehet megtudni az III../14. Az állam pénztárcája
című leckében.) Az adóztatással kapcsolatos elvi döntéseket és gyakorlati eljárásokat
összefoglalóan adópolitikának nevezzük.

Mikor leszünk elégedettek az adórendszerrel?

Ha teljesíti az alábbi elvárásokat:

 Botor dolog lenne azt feltételezni, hogy létezik olyan elosztási, újraelosztási, illetve adórendszer,
mellyel minden társadalmi-gazdasági szereplő egyaránt és mindig elégedett lenne. Ez nem is
meglepő, ha belegondolunk, hogy szinte mindannyian egyszerre több szerepkörben is jelen vagyunk a
gazdaságban. Például munkavállalóként mindenki abban érdekelt, hogy kevesebbet kelljen adóznia,
fogyasztóként viszont minél többet szeretne fogyasztani az adókból finanszírozott javakból. Ez valódi
ellentmondás. Semmi sincs ingyen!

Államháztartás:
Az adó az állami feladatok megvalósítását szolgáló pénzbeli befizetési kötelezettség, egyfajta
közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemáramlás a gazdaságban. Az adók képezik az állami
költségvetés bevételeit. (Az állami vállalatok által esetlegesen elért nyereség, illetve adója is a
költségvetés bevételét gyarapíthatja.)

A gazdasági szereplők számára kötelezően előírt állami befizetések legfontosabb formái lehetnek:

 adó;
 illetékek, díjak (Az állami szervek közvetlen szolgáltatásaiért fizetett díj. Pl.: útlevélkészítés díja.);

 járulék (A társadalombiztosítás bevételeit biztosítja: nyugdíj, illetve egészségbiztosítási járulék.);

 bírság (Bizonyos jogszabályok be nem tartása esetén kirótt befizetési kötelezettségek. Pl.: Gyors
hajtás.);

 vám (EU-n kívüli országból érkező árura kivetett sajátos adó.).

Az adórendszerről általában

Az adórendszer azoknak az adóknak (adónemeknek), adó jellegű jövedelem elvonásoknak és

beszedési módjának az összessége, amelyeket egy adott államban együtt, egyszerre alkalmaznak.

Az adórendszernek jogi és közgazdasági összefüggései is vannak.

Adórendszer

Jogi összefüggései Közgazdasági összefüggései

Kötelező magatartási szabály, amely elírja az

Az állami költségvetés bevételeit biztosítja.
adózás formáját, módját mértékét.

Betartása mindenki számára kötelező. Nincs érte közvetlen ellenszolgáltatás,

 DE a közszolgáltatások, közszükségleti cikkek
forrását biztosítja.

Be nem tartása szankciót (büntetést) von maga

után.
Ezáltal újraelosztást valósít meg a társadalomban
(elvon és ad, támogat).

Hatást gyakorol a gazdaság egészére.

Az adórendszer és annak változása hatással van az összgazdasági működésre, azon belül a termelés
költségeinek alakulására, illetve a háztartások (családok) fogyasztási kiadásaira egyaránt. Ezért aztán
az adók növelése, csökkentése gazdaságpolitikai, pontosabban úgynevezett költségvetési (fiskális)
politikai eszköz is az állam „kezében”. (Erről többet lehet megtudni az III../14. Az állam pénztárcája
című leckében.) Az adóztatással kapcsolatos elvi döntéseket és gyakorlati eljárásokat
összefoglalóan adópolitikának nevezzük.

Mikor leszünk elégedettek az adórendszerrel?

Ha teljesíti az alábbi elvárásokat:

Botor dolog lenne azt feltételezni, hogy létezik olyan elosztási, újraelosztási, illetve adórendszer,
mellyel minden társadalmi-gazdasági szereplő egyaránt és mindig elégedett lenne. Ez nem is
meglepő, ha belegondolunk, hogy szinte mindannyian egyszerre több szerepkörben is jelen vagyunk a
gazdaságban. Például munkavállalóként mindenki abban érdekelt, hogy kevesebbet kelljen adóznia,
fogyasztóként viszont minél többet szeretne fogyasztani az adókból finanszírozott javakból. Ez valódi
ellentmondás. Semmi sincs ingyen!
Államháztartás:
Miből gazdálkodik az állam?

Az előzőekben felsorolt közösségi feladatok ellátását, működtetését szolgáló

„pénztárcát” államháztartásnak nevezzük. A közösségi feladatok jelentkezhetnek:
központilag (országosan), régiókban és a helyi településeken. Az államháztartás az
alrendszerein keresztül működik, ezzel megosztja a feladatokat és a feladatok ellátásához
összegyűjtött forrásokat.

Az államháztartás alrendszerei:

Az EU-hoz való csatlakozás következtében az adóbevételek egy része az Unió

költségvetésébe vándorol, ahonnan különböző fejlesztési célokhoz többletforrásokhoz jutunk.

Központi költségvetés

Tartalmilag az állam társadalmi és gazdasági tevékenységének pénzügyi alapja, a fentiekben

megismert stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatok megvalósítását szolgálja.
A megfogalmazott célokat és a hozzárendelt eszközöket költségvetési politikának is
nevezzük.

Formailag az állam várható bevételeinek és kiadásainak tervszerű és számszerű

szembeállítása adott időszakra, általában egy évre vonatkozóan.

A költségvetési politika három fő területe a bevételek és kiadások szabályozása illetve ezek

együttes befolyásolása.

A bevételek szabályozása elsődlegesen az adórendszeren keresztül történik. Az adók

elvonásokat jelentenek a gazdaság szereplőitől. Ezek fajtáin és mértékükön keresztül fejtik ki
hatásukat a gazdaság szereplőire. (Ezt a következő, III./14. leckében vizsgáljuk.)
Az állam kiadásai lehetnek vásárlások az árupiacon (számítógép beszerzés, személygépkocsi
vásárlás, útépítés, intézmények működtetése, épületek felújítása stb.), vásárlások a
munkaerőpiacon (közigazgatási dolgozók, egészségügyben, oktatásban dolgozók bére stb.), és
lehet ellenszolgáltatás nélküli juttatás, transzfer, amellyel a háztartásokat támogathatja,
elmaradott térségeket fejleszthet stb.

Az állam szerepvállalása legjobban a költségvetési kiadásokon keresztül ragadható meg. A

kiadások szerkezete, összetétele jól mutatja, hogy az állam milyen funkciókat vállal magára.
Ha ezek a funkciók bővülnek, akkor vagy a kiadások átcsoportosításával (más funkciók
kisebb keretből történő megvalósításával), vagy a bevételek megnövelésével teremthet forrást
rájuk az állam.

Ez az oka annak, hogy a költségvetés tárgyalásakor mindig nagyon élénk vita zajlik a
parlamentben. A vita lényege éppen abban rejlik, hogy a bevételeket az állam milyen
feladatokra használja fel. Nem is olyan könnyű a döntés: Az oktatás fejlesztésére? A
honvédelem erősítésére? Az egészségügyi ellátás növelésére? A szociális ellátás javítására?
Gazdaságfejlesztésre? Munkahelyteremtésre? Határon túli magyarok támogatására?
Útépítésre? Stb. Mindegyik kiadási cél fontos, ezért csak úgynevezett prioritások (előbbre
sorolt célok) felállításával lehet a bevételeket és kiadásokat egyensúlyban tartani. Ebben a
sorrendben mutatkozhat meg leginkább egy-egy kormány gazdaságpolitikai célja.

A bevételek és kiadások oldala tehát egymással szorosan összefügg. Az egyik oldalon

bekövetkező változás hat a másik oldalra, és viszont is. Ezért mindig összefüggésükben
célszerű vizsgálni őket.

A gazdasági szereplők és az állam kapcsolatának modellje

Adó fajták:
Az adók csoportosítása:

 egyenes, vagyis közvetlen (Az adó alanya és az adóterhet viselő azonos, pl.
társasági adó);
 közvetett adó (az adó alanya és az adóterhet viselő különböző. pl ÁFA.)

Felhasználás alapján lehet:

  központi adó (állami bevétel)pl. ÁFA;
 helyi adó(önkormányzati bevétel) pl. gápkocsi adó;

Rendeltetés szerint lehet:

 Általános adók (több dologra felhasználható);

 Céladó (kijelölt feladatra használható);

Az adók fajtái:

 Általános forgalmi adó;

 Társasági adó;
 Személyi jövedelem adó;
 Egyéb adók...

Általános Forgalmi Adó- ÁFA

A fogyasztói termékre megállapított adónem, amelyet trmékek és szolgáltatás és
termékinport után kell fizetni.
Jellemzői:

 forgalmi adó, mert a termék értékesítéséhez kapcsolódik;

 Általános adó, mert mindenkire kiterjed, aki terméket értékesít vagy
szolgáltat;
 Nettó típusú, mert nem halmozódik;
 Közvetett, mert az adót viselő és az adóterhet megfizető elkülönül;
 Fogyasztói, mert a vásárlót terheli, de a forgalmazó fizeti be.
 Hozzáadott értékadó, mert érték után keletkezik.

Társasági adó
A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet folytatókra
vonatkozik, akik a társasági törvény hatálya alá esnek.
Az adó alapja- a számviteli törvény előírásai alapján történik (kettős v. egyszeri
könyvvitel szerint);
Az adó mértéke- pozitív adóalap x%-nak megfelelő adó + a jövedelem utáni y%
kiegészítő adó.

Személyi jövedelemadó – 16%

Amennyiben a vállalkozó nem a társasági adóról szóló törvény szerint adózik és
nem alkalmaz átalányadózást, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint
kell adóznia. Minden jövedelemre, amit az adó évében megszerzett, kiterjed-
összevont adóalap. Az adó mértékét az évenként megjelenő adótábla tartalmazza.
Sávos adózási rendszer:

 x jövedelemtől x1 jövedelemig y%;

 y% + x1 és x2 jövedelem közötti y1%;
  y% + y1% + x2 és x3 jövedelem közötti y2%; - minimum %, max %.

Átalányadózás: egyéni vállalkozók. Feltétele:

 legalább az előző évben 183 napig vállalkozó volt;

 bevétele az évi x millió Ft-ot nem haladja meg;
 nem áll munkaviszonyban máshol. Mértéke: éves bevétele 80%-ának
levonásával kell a jövedelmet megállapítani. Az éves jövedelem y%-a. Pl.
200000 Ft-ig 12,5% -nem aktuális.

Helyi adók:

 vagyoni adók: építményadó, telekadó;

 kommunális adók: idegenforgalmi adó, iparűzési adó.

Egyéb adók:

 fogyasztási adó: %-ban vagy tételesen;

 gépjárműadó: súly szerint;
 játékadó: a szerencsejátékról szóló törvény szerint.

Járulékok:

 Társadalombiztosítási járulék- munkáltató fizeti;

 Egészségbiztosítási járulék- fizetésből vonják;
 Nyugdíjjárulék- fizetésből vonják;
 Munkavállalói járulék- fizetésből vonják;
 Munkaadói járulék- munkáltató fizeti;
 szakképzési járulék, idegenforgalmi járulék, útalap, rehabilitációk-
hozzájárulások.

Mai pénz:
Modern pénz, hitelpénz: nincs önálló, saját belső értéke, csak képviseleti értéke van, amely az adott
gazdaságban előállított áruk és szolgáltatások értékét, a gazdaság erejét képviseli. Hogyan tud
értéket mérni? Abszolút értékmérést nem, de a relatív értékmérést meg tudja tenni.

A modern pénz a bank passzívája, forrása, „kötelezettsége”. Ez a pénz teremtődésével,

forgalomba való bekerülésével van összefüggésben, mely a bankrendszer segítségével történik.
Tehát a modern pénzt a bank teremti, mégpedig kétféle módon: i) hitelnyújtás (pl.: jegybankpénz)
ii) külföldi valuta vagy deviza vétele. A modern pénz teremtése technikailag egy könyvelési
művelet.
Az e folyamat által teremtett pénz csak akkor lesz pénz, ha kikerül a bankból.
 Pénz Fogalma:
Bár a pénz központi szerepet játszik életünkben, egyértelmű megfogalmazása mégis
rendkívül nehéz. Leggyakrabban a pénz funkciói felől közelítik meg a kérdést, így a
pénz elsődlegesen fizetési eszköz funkcióját tölti be. Ebben az értelemben a
pénz az az eszköz, amely a fizetés megtörténtekor cserél gazdát, s így
csereeszközként vagy közvetítőeszközként szolgál.

A pénz fogalmát használhatjuk fizetési egység értelemben is, vagyis a pénz

segítségével kifejezhetjük mindennek az értékét és lehetőségünk nyílik az értékek
közötti összehasonlításra is. Lényegében a mai piaci árrendszernek ez képezi az
alapját.

Aranypénz:
a közvetítő szerepet ők töltötték be az egész világon.
Abszolút értékmérés: a saját értékéhez hasonlítja a közönséges áru értékét – pénzláb: pénzérték.
Relatív értékmérés: a közönséges áruk értékarányait hasonlítja össze.
A termelési volumen megnövekedése miatt, nem tudtak annyi aranyat kitermelni, ami fedezte volna a
termelést. Ezért létrehoztak egy helyettesítő eszközt: ez volt a váltó. Ez volt az első pénzhelyettesítő.
De ez nem volt tökéletes, hisz akit nem ismertek abban nem bíztak, és így ez a lehetőség csak egy
ismertségi körben működött. Ehelyett ki kellett találni egy megbízhatóbb dolgot és ez volt a bankváltó,
amely felváltotta a közönséges kereskedelmi váltót. Ezt a váltót nevezték később klasszikus
bankjegynek, papírpénz. Minden pénzhelyettesítő így ez is beváltható volt aranyra.

Fizetési módok:
Átutalás

Az átutalás a kötelezettnek előnyösebb, hiszen ő kezdeményezi a fizetést. Éppen ezért ez a fizetési

mód feltételezi a partnerek közötti bizalmat, a tartós szakmai kapcsolatot.

Az átutalás lehet egyszerű vagy csoportos. Közös szabály, miszerint a kötelezett kezdeményezi a
fizetést, mégpedig úgy, hogy megbízza a számlavezetőjét, hogy a bankszámlája terhére utaljon át
meghatározott összeget a jogosult bankszámlája javára. Az átutalási megbízás nincs értékhatárhoz
kötve.

I. Készpénzfizetés

Effektív készpénzzel történő fizetés.

 készpénz közvetlen átadása

 bankszámlára történő közvetlen befizetés
 készpénzfelvételi utalvány (bemutatóra szóló, jogosult személyre
szóló)
 kifizetési utalvány (pénzintézeti postautalvány). A posta a
bankszámlára történő készpénzbefizetést postautalvány
segítségével oldja meg.
 pénzforgalmi betétkönyv: E betétkönyvről készpénzt lehet felvenni
és a betétkönyvre készpénzt, lehet befizetni. A pénzforgalmi
betétkönyvet a postahivatal vezeti.
 távirati postautalvány: A kifizetési utalvány postán keresztül
teljesíthető.

Marketing:
 Az eladásösztönzés vagy promóció a termék vagy szolgáltatás
kipróbálására vagy megvásárlására ösztönző, rövidtávon közvetlenül
ható eszközöknek az összessége.
 Az eladásösztönző eszközök tárháza nagyon gazdag. Vannak:
• ösztönző eszközök: versenyek, utazások, bónusz, tagsági kártyák,
díjak, hirdetési támogatás, ingyenes áruminták, költség átvállalása stb.;
• árral kapcsolatos promóciós eszközök: kuponok, engedmények,
visszatérítés, készpénzfizetési engedmény stb.;
• információnyújtáshoz kapcsolódó ösztönzők: direct mail, kirakat,
bemutatók, értékesítési szóróanyag, katalógus, reklámtárgy stb.
Az eladásösztönzésnél használhatnak anyagi eszközöket, és nem
anyagi ösztönzőket.
 Ár engedmények vagy árvisszatérítések esetén a listaárat csökkentik,
hogy az eladások rövid távú növekedését segítsék.
A szóró ajándékok olyan speciális reklámajándékok, amelyeken
feltüntetik az ajándékozó vállalat nevét, logóját, reklámozandó
márkájának nevét.
Jutalomban részesülnek azok a vevők, akik egy bizonyos terméket
megvásárolnak.
Vásárlásösztönző hatásuk a kuponoknak, amelyek kedvezőbb árú
termékvásárlást tesznek lehetővé. Azokat a fogyasztókat inspirálják
termékvásárlásra, akik érzékenyek az árengedményekre.
 A versenyek, vetélkedők szervezése kedvelt fajtája az
eladásösztönzésnek.
Sorsjátékok: bizonyos termékek vásárlása esetén a vásárló sorsoláson
vesz részt, amelyen utazást vagy nagyobb értékű fogyasztási cikket
(gépkocsi, bútor, videokamera) nyerhet. Nemcsak a termék
kipróbálását, hanem a fogyasztás fokozását is ösztönzi.
Az ipar és a kereskedelem előszeretettel használja eladásösztönzésre
a kereskedelmi vásárokat, amikor a meghatározott ideig tartó
rendezvényen kiállítási standot bérelve közvetlenül lépnek kapcsolatba
a potenciális vevőkkel.
Promóciós hatása van a különféle demonstrációknak, a bemutatótermekben, szakboltokban, áru-házakban,
boltokban vagy magánlakásokon tartott árubemutatóknak.