Közgazdaságtan

Vámok és vámunió, gazdasági integráció – az EU, mint gazdasági közösség

A vámok és azok hatása
 A vámok: az adókhoz hasonlóan, torzítják a piaci mechanizmusokat, így – rövid távon –
jóléti veszteséget eredményeztek
 A vám egy olyan fizetési kötelezettség, melyet az áruk határon történő áthaladása után
szükséges fizetni (import vagy export esetén)
 Lényegében egy költség a nemzetközi kereskedelemben
 A vámok a külkereskedelmi politika fontos részei
 Különféle céljaik lehetnek: állami bevételek növelése, a gazdaság szabályozása, piaci
folyamatok befolyásolására

A vámok típusai
 A vámolás iránya szerint
o Export  kiviteli
o Import  behozatali – ez a leggyakoribb
o Tranzit vám  az országon való áthaladást vámoltatják

 A vám alapja szerint

o Mennyiségi  az áru mennyisége után kell fizetni
o Értékvám  az áru értéke után számítják

 A vám célja szerint

o Fiskális vám  a költségvetés gyarapítása
o Védővám  a saját piac védelme a külföldi termektől
o Büntetővám
o Nevelővám  ezek inkább politikai célt szolgálnak, más országgal termelővel
szemben pl.: USA-Kína-EU
o Antidömpingvám

A vám hatása a piacra

 Az áru exportőr oldaláról nézve a vám hasonlít a szállítási költséghez
 ha pl. egy ország az importált búza minden mázsájára 500FT adót vet ki, csak akkor
fogják a külföldi termelők behozni az országba a terméket, ha legalább 500FT-al többet
kapnak érte, mint a saját országuk piacán
  a piaci árba bele kell kalkulálni a vám összegét
 ne feledjük: akkor lép egy termelő a világpiacra, s akkor éri meg külföldről behozni a
terméket, ha a világpiaci ára alacsonyabb, mint a hazai
 ha azonban nincs búza behozatal, akkor belföldön túlzott búzakereslet, hiány, külföldön
pedig fölös búzakínálat, felesleg alakul ki
 ennek hatására a belföldi ár emelkedni, a külföldi pedig csökkenni fog, amíg az
árkülönbség el nem éri a vám összegét
 az importtermékre kivetett vám növeli az adott termék belföldi gyártói által elért árat
 gyakran éppen az a hatás a vám fő célja – tehát a belföldi termelők védelme az
importverseny miatt kialakuló alacsony áraktól (pl. a magyar textilipar védelme a Kínából
származó olcsó termékekből)

A vámok hatása a jólétre

 a vám a termék árát az importőr országban megnöveli, az exportőr országban pedig
csökkenti (mivel költségként elvész a termelő számára)
 ezeknek az árváltozásoknak a következtében a fogyasztók veszítenek az importőr
(drágább lesz) és nyernek az exportőr (olcsóbb lesz) országban
 a termelők ugyanakkor nyernek az importőr, és veszítenek az exportőr országokban
 mindezeken túl egy harmadik szereplő, a vámot kivető kormányzat (állam)
többletbevételhez jut
 a belföldi termelők oldaláról nézve: magasabb árat kérhetnek el, mivel a vám hatására
kevesebbet hoznak be az országba az adott termékből és ennek megfelelően nagyobb
termelői többlethez jutnak a hazai termelők a hazai termelők tehát nyernek az
importvámon
 sokszor pont ezért használják ezeket
 a belföldi fogyasztók számára is magasabb lesz az ár, ami rontja a helyzetüket, mivel a
fogyasztó által fizetendő ár nő (valaki egyáltalán nem, mások kevesebbet vásárolnak) így
a fogyasztói többlet csökkenni fog. A belföldi fogyasztók tehát veszítenek az
importvámon
 a kormány vámbevétele növekedésével jut jobb helyzetbe
 tehát össztársadalmi szinten még is jobban járhatunk vele (de nem minden esetben –
mert pl.: egyes büntetővámok pl eltérő hatást gyakorolnak)
 tehát nagyon hasonló a helyzet, mint amikor adót vet ki az állam

Az integráció
 egy egyesülési folyamat, részek egésszé válását jelenti
 folyamat és állapot is egyben
 komplex folyamat: társadalmi, gazdasági, politikai és hatalmi viszonyok
  nemzetközi integrációkon napjainkban elsősorban gazdasági integrációkat kell érteni 
intézményesült integrációk (pl. EU), melyet különféle integrációs törekvések előznek
meg
 kereskedelmi megállapodás: az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi
megállapodás (CETA)

Az integráció kialakulásának lehetséges indokai

 fejlődési szükséglet
 gazdaságos előállítás igénye (főleg kis-és közepes területű/népességű országok
esetében)
 a termelőegységek méretének növekedése
 ipari ágazatok együttműködése (pl. telekommunikáció, közlekedés)
 kutatási és fejlesztési munkák növekedése
 a nagy termékszámhoz igazodó nagyobb piac megteremtése
 a munkaerő egyenlőtlen felhasználásának kiküszöbölése (munkanélküliség vs.
munkaerőhiány)
 a termékek árának csökkentése (a vámok hiányában)
 politikai célok (pl. nemzetiségek egyesítése)
 közös fellépés a nagyhatalmakkal szemben
 katonai erő növelése
 stb.

A gazdasági integráció lépései

A gazdasági integrációk 2 nagy csoportra bonthatók, s azon belül különböző fokozatokra:
Kereskedelmi integrációk:
 konzultatív szervezetek
 vámkedvezmények
 szabadkereskedelmi övezetek (EFTA, CEFTA, EU – EFTA)
 vámunió (pl. az EU vámuniója)
 közös piac (EGT, EU)
 gazdasági unió

Pénzügyi integráció
 a monetáris politika közelítése
 sávok között lebegő, majd rögzített deviza-átváltás
 monetáris uniós

Kereskedelmi integrációk
az integrációban részt vevő országok csökkentik az egymás közötti kereskedelmi diszkriminációt
(korlátokat)

 Konzultatív szervezetek
egy laza, konzultáción alapuló kapcsolat a részes államok között, mely keretében
különböző projekteket készítenek és finanszíroznak

 vámkedvezmények
az együttműködő országok bilaterális vagy mulitlaterális egyezményeket kötnek, mely
keretében néhány, meghatározott termék vámjára, kvótájára kedvezményeket
alkalmaznak

 szabadkereskedelmi övezet
a szerveződő államok nem alkalmaznak vámokat, kereskedelmi korlátozásokat
egymással szemben, így az áruk és szolgáltatások szabadon áramolhatnak közöttük. De
az övezet országai nem alkalmaznak egységes vámpolitikát az övezeten kívüli
országokkal szemben

 vámunió
a tagországok közötti áruforgalom, kereskedelem vámmentes és a vámunió országi a
kívülálló államokkal szemben közös vámokat, vám-és kereskedelempolitikát alkalmaznak
(pl.: Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Szövetsége)

 közös piac
a kereskedelmi integráció egy magasabb szintje, ahol a résztvevő országok nem csak
vámunióban állnak egymással, hanem a négy gazdasági tényező is szabadon áramolhat:
az áru, a szolgáltatás, a tőke és a munkaerő. Tehát egy szoros együttműködésre épül,
hosszabb folyamat eredménye (pl. EU)

 gazdasági unió
az integráció legmagasabb foka, ahol nem csak a közös piac valósul meg, hanem
egységes gazdaságpolitikát követnek, melyhez fejlett intézményrendszerre van szükség

A pénzügyi integráció
 a pénzügyi integráció során az együttműködésben részt vevő országok enyhítik az
egymás között fennálló monetáris megkülönböztetést
 első lépcsőfok lehet, hogy a monetáris politikát hangolják össze, majd később közösen
határozzák meg a devizapolitikát és az árfolyamsávokat is
 a legmagasabb foka a közös pénz bevezetése, azaz a monetáris unió:
 a tagországok között közös pénznemet vezetnek be (pl. euro). Így megszűnnek a
különböző árfolyamok, s az ebből eredő kockázati és spekulációs tényezők