Az általános forgalmi adó

DR. TOMASITS ZSUZSANNA

A forgalmi adók

A forgalmi típusú adók termékek vagy szolgáltatások értékesítéséhez kötődhetnek.

A forgalmi adók között megkülönböztethetünk egyfázisú, többfázisú, és összfázisú adókat.
 az egyfázisú adó az értékesítési folyamatot csak egy ponton terheli, ilyen a mai magyar
adórendszerben a jövedéki adó.
 a többfázisú adó az értékesítési folyamatot több, de nem az összes pontján terheli.
 az összfázisú adó az értékesítési folyamatot annak minden pontján terheli. Erre a
legáltalánosabb példa az Áfa.
A forgalmi típusú adókat megkülönböztethetjük aszerint is, hogy bruttó vagy nettó típusú
adóról van-e szó.
Bruttó adózás esetében a teljes forgalom adja az adóalapot, míg a nettó adó esetén az adó
alapját csak az adóalany által hozzáadott érték képezi.
A Magyarországon működtetett
forgalmi adók

A mai magyar adórendszerben több

különböző forgalmi típusú adó működik:
1. az általános forgalmi adó,
2. a jövedéki adó és az energiaadó
3. a helyi adók közül pedig az
iparűzési adó.
4. egyes különadók
Forgalmi adóztatás az EU-ban (1.)

Az egységes adóztatás – különösen a forgalmi adók területén –

az egységes belső piac működésének biztosítása érdekében
elengedhetetlen.
A közösségi szabályozás alapvetően
- a hozzáadottérték-adót, és
- a jövedéki adót
érinti.
Forgalmi adóztatás az EU-ban (2.)

A közösségi szabályozás:

A Tanács 2006/112/EK irányelve a közös

hozzáadottértékadó-rendszerről
Más forgalmi (hozzáadottérték-típusú)
adó tilalma (1.)

Az Áfa.-irányelv 401. cikke (korábban

Hatodik Áfa. irányelv 33. cikke) tiltja, hogy a
tagállamok az irányelvben szabályozott
mellett, ahhoz hasonló adót vezessenek be, és
azt párhuzamosan működtessék.
Nem tilos ugyanakkor a jövedéki, biztosítási,
szerencsejátékot terhelő és egyéb adók
bevezetése, ha azok nem rendelkeznek az Áfa.-
irányelvben szabályozotthoz hasonló
jellemzőkkel.
Más forgalmi (hozzáadottérték-típusú)
adó tilalma (2.)

Az Áfa.-irányelvben szabályozott adó fő jellemzői:

1. fiskális természetű
2. általános jellegű – minden termék és szolgáltatás
értékesítéséhez kapcsolódik,
3. az értékesített termékek és a nyújtott szolgáltatások árával
arányos mértékű,
4. a termelési és értékesítési folyamat valamennyi állomását
terheli (összfázisú),
5. az adó a hozzáadott értéket terheli – az adóalany által
fizetendő adóból vagy annak alapjából a folyamat korábbi
állomásain fizetett adó levonható,
6. az adó áthárítható a végső fogyasztóra.
Általános forgalmi adó vs IPA
C-283/06 - Kögáz
A Bíróság pontosította, hogy melyek a HÉA alapvető jellemzői. A Bíróság
ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy négy ilyen jellemző létezik:
- a HÉA olyan ügyletekre történő általános alkalmazása, amelyek tárgyát
termékek vagy szolgáltatások képezik;
- a HÉA összegének az adóalany által az értékesített termékek, illetve
nyújtott szolgáltatások ellenében kapott árral arányos megállapítása;
- ezen adónak a termelés és a forgalmazás minden egyes szakaszában
történő kivetése, ideértve a kiskereskedelmet is, függetlenül az előzetes
ügyletek számától;
- a termelési és forgalmazási folyamat korábbi szakaszaiban megfizetett
összegeknek az adóalany által fizetendő HÉA‑ból oly módon történő
levonása, hogy az adott szakaszban ezen adó kizárólag az akkor
hozzáadott értéket érintse, és a szóban forgó adó végül a fogyasztót
terhelje.
Az Áfa. jellemzői

 összfázisú  semleges
 nettó  könnyen áttekinthető
 forgalmi  stabil költségvetési
 bevétel
általános
 számlázásra
 a végső fogyasztót
kényszerít
terhelő
 döntően önadózással
 közvetett
(kivételesen
kivetéssel) kell
megállapítani
A magyar általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó:

- a termékek értékesítését,
- a szolgáltatások nyújtását
- a termékek Közösségen belüli beszerzését és
- a termékimportot

teljes körűen terhelő összfázisú, nettó jellegű,

hozzáadottérték-típusú forgalmi adó.

Hatályos szabályozás: 2007. évi CXXVII. törvény az

általános forgalmi adóról (2008. január 1-től)
Korábbi szabályozás: az 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi
adóról.
Az Áfa.-törvény területi hatálya

Az Áfa-törvény területi hatálya a Magyar Köztársaság

államterületére – belföldre – terjed ki.
A belföld fogalmába beletartozik
- a vámszabad terület
- és a tranzitterület is.
(A belföld fogalma nem azonos a magyar joghatóság
fogalmával).
Adóalanyiság

Az Áfa. Alanya, aki

a) jogképes személy vagy szervezet, és
b) saját neve alatt gazdasági tevékenységet végez, tekintet
nélkül annak helyére, céljára és eredményére.

Ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban

és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint
ellenérték fejében használandó, dologra irányul, adóalany a
tulajdonostársak közössége, amely a jogait és
kötelezettségeit az általuk kijelölt képviselő útján gyakorolja.
A gazdasági tevékenység 1.
Az Áfa. esetében az adóalannyá válás feltétele a gazdasági tevékenység
végzése.
Gazdasági tevékenységnek minősül
 a tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel
történő folytatása,
 amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi,
és
 annak végzése független formában történik.
A gazdasági tevékenység 2.
Nem minősül gazdasági tevékenységnek
- a munkaviszony,
- munkaviszony jellegű jogviszony, vagy
- olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelyben a kötelezett a
jogosulthoz képest alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése
feltételeinek és egyéb körülményeinek meghatározásában.

Nem gazdasági tevékenység a belföldön közhatalom gyakorlására jogosított

személy, szervezet által gyakorolt közhatalmi tevékenység.
Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabályalkotási, az igazságszolgáltatási,
az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a
közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a
törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb
nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység.
Gazdasági tevékenység
Rompelman
A Rompelman házaspár két épületegység jövőbeni tulajdonjogát vásárolta meg a
hozzá tartozó földterület haszonbérleti jogával együtt. Az épületrészeket
bemutatóterem céljára akarták hasznosítani bérbeadás címén és az általános
szabályok szerint kívántak adózni, melyet jeleztek is az illetékes adóhatóság felé.
Mielőtt a helyiségek bérbeadása ténylegesen megtörtént volna a Rompelman
házaspár áfa visszaigénylési kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, az előzetes
költségek tekintetében, melyet az adóhatóság azzal az indokkal utasított el, hogy
a bérbeadás még nem történt meg, tehát még nem történt adóköteles ügylet.
Az EB a semlegesség elvére hivatkozva, ítéletében arra jutott, hogy mivel az
építési beruházások a későbbi gazdasági tevékenységet készítették elő, a
vállalkozás szükségletei miatt történtek, így vállalkozási költségként tekintendők,
így az a személy, aki ezeket az előkészítő tevékenységeket megtette adóalanynak
tekintendő, tehát az inputadó ez esetben visszaigényelhető.
C-268/83. sz. ügy - D.A. Rompelman and E.A. Rompelman-Van Deelen v
Minister van Financiën
Gazdasági tevékenység INZO

Az INZO közhasznú társaságnak az volt a feladata, hogy egy speciális

eljárással a tengervizet ivóvízzé alakítsa. Az előkészületi szakaszban a társaság
eszközöket szerzett be (mely után visszaigényelte a forgalmi adót), azonban
végül meghiúsult a kivitelezés, tehát a társaság tényleges tevékenységet nem
folytatott. A belga adóhatóság követelte vissza a beszerzett eszközök után
visszaigényelt forgalmi adót.
Mivel az adóalanyi bejelentkezést az adóhatóság elvégezte és a társaság ebben
a minőségében végezte tevékenységét, annak ellenére, hogy a végső
tevékenység meghiúsult az előkészületi szakaszban felmerült költségek kapcsán
jogosult az általános forgalmi adó visszaigénylésére.
A Bíróság azt is kimondta, hogy csorbulna a jogbiztonság, ha a belga
adóhatóság visszamenőleges hatállyal visszavonná a személy adóalanyi
státuszát, arra hivatkozva, hogy az adóalany csak előkészítő tevékenységet
folytatott.
C-110/94. sz. ügy Intercommunale voor Zeewaterontzilting (Inzo), in
liquidation és Belgium
Ellenérték 1. - Utcazenész

Mikor mondható egy szolgáltatásnyújtás ellenérték

fejében végzettnek?
Az EB szerint akkor történik ellenérték fejében
végzettnek a szolgáltatásnyújtás, ha a felek között
kölcsönös teljesítés elvárásán alapuló jogviszony
keletkezik. Az ügy szereplője egy utcai zenész
illetve az őt meghallgató és honoráló járókelő,
hiányzik az ellenérték fogalom egyik fontos eleme,
mégpedig a kölcsönös teljesítési jogviszony léte.
C-16/93. Tolsma
Ellenérték 2. Apple and Pear

Az Apple and Pear-ügyben egy fejlesztési tanács

feladata volt az alma és körte termesztés ágazati
fejlesztése, amelynek előmozdítása érdekében, minden
termelőnek hozzá kellett járulnia bizonyos összeggel. A
Bíróság kimondta, hogy amennyiben nincs közvetlen
kapcsolat az ellenérték és szolgáltatás nyújtása között, az
nem tartozik az irányelv tárgyi hatálya alá. Esetünkben a
termelők a díjat befizették, de ezért cserébe a fejlesztési
tanácstól semmilyen szolgáltatást nem kaptak.
C-102/86. - Apple and Pear Development Council v
Commissioners of Customs and Excise
Ellenérték 3 - Kennemer Golf

A közvetlen kapcsolatnak a nonprofit szervezetek esetében is fenn

kell állnia, melyet a Kennemer Golf Club-ügyben is megerősített a
Bíróság. A fő kérdés az volt, hogy fennáll-e a közvetlen kapcsolat
az alapvetően sportszolgáltatást nyújtó egyesület által felszámított
éves díj és a tagoknak nyújtott szolgáltatások között. Mivel a
sportklub tagjai számára folyamatosan tagjai számára bocsátja a
sportlétesítményeit és az ezzel összefüggő előnyöket is biztosítja,
így a korábban kifejtett kölcsönös teljesítési feltétel egyértelműen
megvan a tagok és az egyesület között, még akkor is, ha az éves
díjat nem lehet az egyes teljesítésekre lebontani.
C-174/00 sz. ügy - Kennemer Golf & Country Club and
Staatssecretaris van Financiën
Ellenérték 4 - Árengedmény

Az EB a Kuwait Petroleum-ügyben az értékesítések ösztönzésére alkalmazott

módszereket, eljárások során adott árengedményeket, ajándékokat, különböző
termékekre és szolgáltatásokra becserélhető utalványmintákat vizsgált. Vizsgálta,
hogy a becserélhető javak átadása ellenérték fejében történő értékesítésnek
tekintendő-e vagy nem. Az egyik brit olajtársaság 12 liter töltőanyag, benzin
értékesítése után ajándékutalványt adott vásárlónak, melyek bizonyos szám után
különböző ajándékokra, termékekre voltak beválthatóak. Az angol adóhivatal
kifogásolta, hogy a vállalkozás nem számított fel forgalmi adót az átadott termékek
után.
Az EB arra a döntésre jutott, hogy termékértékesítésnek kell tekinteni minden olyan
termékátadást, amelyet az olajtársaság teljesít az üzemanyag értékesítést ösztönző
akció keretein belül. A magánszemélyek által a vásárolt üzemanyag mennyiségétől
függően, különböző értékben kapott utalványok beváltása során kapott ajándékok,
ellenérték fejében történő termékértékesítésnek számít és nem tartozik a HÉA alól
kivont ajándék fogalma alá.
C-48/97 sz. ügy Kuwait Petroleum (GB) Ltd v Commissioners of Customs & Excise
Csoportos adóalanyiság
Azon adóalanyok csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre
a) akiknek gazdasági célú letelepedési helyük helyük belföldön van, és
b) akik együttesen kapcsolt vállalkozások.
A csoportos adóalanyiság esetében:
a) a tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként
megszűnik, és tagok önálló adóalanyisága szintén megszűnik,
b) a harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan
adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a
csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be.
A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre. Nem kérelmezheti
a csoportos adóalanyiságot az az adóalany, aki más csoportos adóalanyiságban már tag.
A csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság
időszakában együttesen minősül egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő jogok
és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi
cselekmények alanya a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt
képviselő.
A tagok egymás adótartozásáért egyetemlegesen felelősek.
Az Áfa.-törvény tárgyi hatálya

Általános forgalmi adót kell fizetni

- az adóalany által – ilyen minőségében –
ellenérték fejében belföldön teljesített
termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás,
- az Európai Közösségen belülről
ellenérték fejében történő termékbeszerzés
- a termékimport (harmadik országból)
után.
A termékértékesítés 1.

Termékértékesítés
- a birtokba vehető dolog átengedése,
- amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja
- vagy bármely más ilyen joghatást eredményező ügylet.

A birtokba vehető dolog fogalma magában foglalja a dolog

módjára hasznosítható természeti erőket is, valamint az
értékpapírok közül azt, amelynek megszerzése egyúttal az abban
megjelölt termék tulajdonjogának a megszerzését is jelenti.
Nem foglalja magában a pénzt, a készpénz-helyettesítő fizetési
eszközt, a pénzhelyettesítő eszközt és az értékpapírokat.

A csere: lényegét tekintve két ellenirányú termékértékesítés.

A termékértékesítés 2.

Termék értékesítésének minősül:

a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék
határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a
kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb
a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan
megtérítésével megszerzi (lízing);
b) a megbízó és bizományos között a termék feletti
tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a
termék értékesítése teljesül;
c) az adós és hitelező között a termék feletti rendelkezési jog
átszállása, feltéve, hogy a hitelező a dologi biztosítékul szolgáló
terméket lejárt követelésének érvényesítésére értékesíti, és az
abból származó ellenérték közvetlenül őt illeti meg;
d) az építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan átadása a
jogosultnak.
A termékértékesítés 3. – ingyenes
ügyletek

Ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek az is,

ha
- az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen
kivonva,
- azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének
kielégítésére vagy
- általában, vállalkozásától idegen célok elérésére
ingyenesen felhasználja, illetőleg
- azt más tulajdonába ingyenesen átengedi,

feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek

szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy
részben adólevonási jog illette meg.
Termékértékesítés - SAFE

A SAFE-ügyben a termékértékesítés kapcsán az

Európai Bíróság tulajdonjog átszállása illetve a
rendelkezési jog átszállása közötti különbségre
világított rá. A döntés szerint a termékértékesítés
fogalma nem korlátozódik feltétlenül a tulajdonjog
jogi értelemben történő átruházására, így
termékértékesítés valósul meg a jogi értelemben vett
tulajdonjog átszállása nélkül is, azonban az
eladónak tulajdonosként kell rendelkeznie a
dologgal.
C-320/88 sz. ügy Safe Rekencentrum BV
A termékexport

Termékexport az a termékértékesítés, melynek közvetlen

következményeként a terméket az EU területén kívülre
értékesítik.
A feladást/fuvarozást az értékesítő maga vagy - javára - más
végzi, illetve a külföldi utas, vagy a humanitárius
tevékenységet végző közhasznú szervezet.
Az export adómentességének feltétele, hogy
a) a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét,
amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés
napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a
Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, valamint
b) a 90 napon belül az értékesített terméket rendeltetésszerűen
ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák.
Szolgáltatásnyújtás 1.
Szolgáltatásnyújtásnak minősül minden olyan
ügylet, amely nem minősül termékértékesítésnek.
Szolgáltatásnyújtásnak minősül
1. az általánosan bevett szolgáltatások (SZJ)
2. a vagyoni értékű jogok és más immateriális javak
átengedése;
3. kötelezettségvállalás valamely tevékenység
egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak
végzésétől való tartózkodásra, illetőleg valamely
helyzet tűrésére (bánatpénz);
Szolgáltatásnyújtás 2.

Nem minősül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék

értékesítője, szolgáltatás nyújtója
a) részére az ellenértéket akár a termék beszerzője,
szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti,
vagy
b) a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló
ellenértéket harmadik félre engedményezi,
feltéve, hogy az a) pontban említett esetben az ellenérték
megtérítése, a b) pontban említett esetben pedig a
követelésként fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel,
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő
eszközzel történik.
Szolgáltatásnyújtás 3.

Ingyenes szolgáltatás (más részére ellenérték nélkül végzett szolgáltatás)

- főszabály: nem adóztatható,
- kivétel: adóztatható, ha a tevékenység végzéséhez kapcsolódó, előzetesen felszámított
adó levonható.
Ekként az ingyenes szolgáltatás ellenértékesnek tekintendő és adóztatandó:
 ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy
alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen
célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja,
feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az
adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
 ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy
általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást,
feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy
részben adólevonási jog illette meg.
Termék vagy szolgáltatás

Az új termék fogalmának meghatározása illetve a termékértékesítés és

szolgáltatásnyújtás elhatárolása volt a Bíróság célja a van Dijk’s Boekhuis holland
ügyben. Egy holland vállalkozó, aki régi könyvek felújítását végezte, majd a
felújított könyveket értékesítette tevékenységét termékértékesítésnek tekintette. A
holland adóhivatal szerint a vállalkozó tevékenység szolgáltatásnyújtásnak minősül,
mely után 18 %-os forgalmi adót kell megfizetni (az akkor hatályos holland forgalmi
adóra vonatkozó törvény szerint a termékértékesítést 4%-os, a szolgáltatásnyújtást
18 %-os adó terhelte). Az EB a termék fogalmát vizsgálva megállapította, hogy
akkor történik új termék előállítása és termékértékesítés, hogy ha a megrendelő által
rendelkezésre bocsátott anyagból funkcióját tekintve egy teljesen más, új termék
kerül előállításra. A könyvek felújítása azonban - bármilyen alapos is – nem
tekinthető új terméknek illetve ezzel összefüggésben termékértékesítésnek sem,
hiszen funkcióját tekintve ugyanaz, mint az eredeti termék.
C-139/84. sz. ügy VAN DIJK' S BOEKHUIS BV
A Közösségen belüli beszerzés
Az egységes piac létrejöttével bevezetett Áfa.-
rendszerben a közösségen belüli forgalom
vonatkozásában a termékexportot felváltotta a
közösségen belüli értékesítés a termékimportot pedig a
közösségen belüli beszerzés fogalma.
Ebben a rendszerben az adóalanyok között közösségen
belüli értékesítés adómentesnek tekintendő, a
közösségen belüli beszerzés pedig adóköteles a
rendeltetési hely országának vonatkozó szabályai –
különösen az ott előírt adómérték – szerint.
Közösségen belüli beszerzés esetén az értékesítés
adómenetes, a beszerzést terhelő Áfá.-t a vevő számítja
fel, és le is vonhatja, ha a levonás feltételeinek megfelel.
Az adófizetés helye Közösségen belüli
ügyletek esetén, a rendeltetési ország elve

A közösségi szabályok akként rendelkeznek, hogy az Áfá.-t

főszabályként abban a tagállamban kell megfizetni, ahol
végső felhasználásra kerül az adott termék (rendeltetési
ország elve).
E szabályozás célja, hogy a különböző tagállamokban eltérő
adómértékek alkalmazása ne vezessen oda, hogy bizonyos
termékeket a legkedvezőbb adókulcsot alkalmazó
tagállamból vásárolják meg a többi tagállam állampolgárai, és
ezáltal megspórolnák a saját országukban a magasabb Áfa.
fizetését.
Közösségen belüli ügyletek –
adóalanyok között (a főszabály)

Az eladó Közösségen belüli értékesítést végez, míg ugyanezt a

vevő Közösségen belüli beszerzés címén tartja nyilván. A vevőnél
keletkezik adófizetési kötelezettség, amennyiben az alábbi feltételek
együttesen fennállnak:
1. a terméket az egyik tagállamból egy másik tagállam területére
fuvarozták el akár az eladó, akár a vevő, vagy bármelyikük
megbízásából harmadik személy;
2. a vevő Áfa.-alany, vagy adóalanyisággal nem rendelkező jogi
személy;
3. az értékesítés nem távértékesítés tárgyául szolgáló termék, illetve
nem olyan adóalany részére történik akit adólevonási jog nem illet
meg.
Az értékesítő adóalany saját tagállamából Áfa.-mentesen
értékesíti a terméket, a beszerzőnek pedig Közösségen belüli
termékbeszerzés jogcímén keletkezik adókötelezettsége.
Speciális vevői körnek történő értékesítés
Speciális vevői kör: olyan vevők, amelyek tevékenységükből kifolyólag
sem Áfa.-fizetési kötelezettséggel, sem levonási joggal nem
rendelkezenk, adófizetési kötelezettségük, így bizonyos értékhatár alatt
nem volt célszerű adófizetési kötelezettséget telepíteni ezen adóalanyokra.
Ezen a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző
adóalanyokat, adómentességet választott adóalanyokat tartalmazó
csoportot nevezi a törvény speciális vevői körnek.
E kört közösségen belüli beszerzés esetén adókötelezettség nem
terheli, a másik tagállamban lévő szállító a saját tagállama szerinti Áfá.-
val növelten fogja az értékhatár alatti értékesítését kiszámlázni. Ha
azonban ezek a speciális vevők a 10.000 eurós értékhatárt
beszerzéseikben túllépik, akkor őket is terheli adófizetési kötelezettség,
lényegében a normál eljárás szerint.
Emellett a speciális vevői kör az értékhatár elérése nélkül is dönthet úgy,
hogy a másik tagállamból történő beszerzése után belföldön akar adózni.
Saját termék tagállamok közötti
mozgatása

Adóztatandó ügyletnek minősül, ha az

adóalany a tulajdonában lévő, az
adóalanyiságát eredményező gazdasági
tevékenysége érdekében beszerzett,
előállított terméket az egyik tagállamból
egy másik tagállamba fuvarozza
anélkül, hogy ténylegesen értékesítés
történne.
Új közlekedési eszköz és jövedéki
termék beszerzése más tagállamból

Új közlekedési eszköz beszerzése másik

tagállamból mindig Közösségen belüli
beszerzésnek minősül, mely után az adót a vevő
illetősége szerinti tagállamában kell
megfizetni, függetlenül attól, hogy a vevő
adóalany-e vagy sem. (Vagyis az adóalanyiság
hiánya sem enged kivételt a főszabály alól).
Jövedéki termék beszerzése mindig
Közösségen belüli beszerzésnek minősül, és
mindig a rendeltetési ország elvét kell
alkalmazni.
Adóalanyiság speciális esete –
új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése

Adóalanyiságot eredményez az új közlekedési

eszköz esetenkénti értékesítése, amennyiben az az
értékesítés közvetlen következményeként másik
tagállamba kerül.
Ennek következtében a nem adóalany személynek is
ezen egyetlen ügylet erejéig adófizetésre kötelezett
személlyé kell válnia, ha más tagállamból új
közlekedési eszközt szerez be.
A távértékesítés
Távértékesítés esetén amennyiben az értékesítés olyan vevői
kör részére történik, mely a más tagállamból történő beszerzése
után adófizetésre nem kötelezett (tipikusan a magánszemélyek)
és az értékesítések adó nélküli összesített ellenértéke sem a
tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben nem haladta meg
a rendeltetési tagállamban meghatározott limitösszeget
(35.000 vagy 100.000 eurót, Magyarorszag esetén az előbbit),
az adót abban a tagállamban kell megfizetni, ahonnan az
értékesítés történik.
Ha a tárgyévet megelőző évben a távértékesítés kategóriájába
tartozó termékértékesítések adó nélküli összesített értéke
magánszemélyek esetén a 35.000/100.000 eurót meghaladta, a
tárgyévben az adót a vevő a saját tagállamában az ott
érvényes adómértékkel fizeti meg.
A háromszög ügyletek
Háromszög ügyletről akkor beszélünk, ha
- az egyik tagállamban (A) illetőséggel rendelkező adóalany eladó
a terméket egy másik tagállami (B) illetőségű adóalanynak
értékesíti, aki a terméket továbbértékesíti egy harmadik tagállam
(C) adóalanyának,
- a közvetítő (B adóalanya) a célországban (C) nem rendelkezik
székhellyel, ott nem adóalany, de adóalany egy másik tagországban
(B),
- a termék közvetlenül az első állam (A) adóalanya és a harmadik
államban (C) lévő végső vevő között mozog,
- a vevő adóalany, vagy adóalanynak nem minősülő jogi személy a
célországban (C).
Az adót a végső vevő fizeti a célországban (C), és ezt a közvetítő
(B adóalanya) számláján is világosan fel kell tűntetni.
A termékimport

Az EU tagországainak területe egy egységes

vámterület  a termékimport a nem tagországból –
harmadik országból – a Közösség területére történő
termékbehozatalt jelenti.
Termékimportnak minősül a terméknek harmadik
ország területéről a közösség területére történő
behozatala, vagy bármilyen egyéb – jogszerű vagy
nem jogszerű – módon történő bejuttatása.
Termékimport esetén az adókötelezettség nem csak az
adóalanyokat terheli.
Adómegállapítás: kivetéssel, kivételesen önadózással
(vámhatósági engedély szükséges).
Adó fizetésére kötelezett személy 1.

Az Áfa.-törvény megkülönbözteti az adóalanytól az adó

fizetésére kötelezett személy fogalmát, bár adót
termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál
főszabályként a teljesítésre kötelezett adóalany fizeti.
Vannak azonban olyan speciális esetek, amikor az adót nem a
teljesítésre kötelezett adóalany, hanem valaki más fizeti.
Adó fizetésére kötelezett személy 2.

Általános rendelkezés, hogy adóalanyiságtól függetlenül adó

fizetésére kötelezett, aki adóösszeget és/vagy adómértéket,
illetve 27 %-os felszámított adómértéknél 21,26 % értéket,
18%-os adókulcs esetén 15,25% értéket, 5 %-os felszámított
adómértéknél 4,76 % értéket tartalmazó bizonylatot (számlát)
bocsát ki.
Adó fizetésére kötelezett személy 3.
termékimport és Közösségen belüli
beszerzés esetén
Az adót termékimportnál az importáló
illetve ha a vámeljárásban az importáló helyett
az általa kijelölt közvetett vámjogi képviselő
jár el, az adót a közvetett vámjogi képviselő
fizeti.
Közösségen belülről történő
termékbeszerzés esetén az adót a terméket
beszerző adóalany, illetve nem adóalany jogi
személy fizeti néhány speciális esetet kivéve.
 Az adó fizetésére kötelezett személy 4.
fordított adózás szolgáltatásimport esetén

Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnál,

személyszállítás, teherközlekedés, kulturális,
művészeti, oktatási, sport, szolgáltatásoknál,
közlekedési eszköz rövidtávú bérbeadásánál, éttermi
és vendéglátó ipari szolgáltatásnál, továbbá
közösségen belüli teherközlekedés esetén az adót a
szolgáltatást igénybe vevő adóalany fizeti, ha a
szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági
céllal nem telepedett le, itt lakóhelye, szokásos
tartózkodási helye nincs.
Adó fizetésére kötelezett személy 5.
fordított adózás belföldi adóalanyok
között
Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, ha nem
alanyi adómentes, többek között az alábbi esetekben:
a) értékesítési céllal történt ingatlan építést követő termékértékesítés
esetében;
b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb
szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára,
bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve
az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve,
hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb
megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a
szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles
nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;
c) fém, műanyag, papír, gumi hulladék termékek értékesítése esetében;
d) egyes mezőgazdasági termékek esetében;
e) egyes fémipari termékek esetében;
Adó fizetésére kötelezett személy 6.
Közösségen belüli beszerzés

Termék Közösségen belüli beszerzése esetében

az adót a terméket beszerző
a) adóalany,
b) nem adóalany jogi személy
fizeti.
Új közlekedési eszköz Közösségen belüli
beszerzése esetében az adót az új közlekedési
eszközt beszerző, az a nem-adóalany személy,
szervezet is fizeti, aki nem jogi személy.
A teljesítés helye

A teljesítés helyének meghatározása abból a

szempontból fontos, hogy a termékértékesítés
vagy szolgáltatásnyújtás során az adott
termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás
meddig tartozik a magyar Áfa-törvény hatálya
alá.
Az Áfa. esetében ugyanis, a belföldi ügyletek
esetén az adókötelezettség a belföldön teljesített
termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra
terjed ki.
A teljesítés helye termékértékesítésnél
1) Ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem
fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a
hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van.
2) Feladás, fuvarozás esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell
tekinteni, ahol a termék a feladás vagy a fuvarozás
megkezdésének időpontjában található.
3) Ha a termék a feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor
a Közösség területén kívül van, az importáló általi
termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama,
ahol a termék importja teljesül.
4) Amennyiben a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál,
akkor a teljesítés helye, ahol a fel- vagy összeszerelés ténylegesen
történik.
 A teljesítés helye szolgáltatásnyújtásnál
Főszabály: adóalany részére nyújtott szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének azt a
helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal
letelepedett, ennek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos
tartózkodási helye található.
Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének azt a helyet kell
tekinteni, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában
pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található.

Közvetített szolgáltatás esetén a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet

teljesítési helye van.
Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoknál (közvetítés, ker. szálláshely
üzemeltetés) a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét az ingatlan fekvése határozza
meg.
Személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás
nyújtása során ténylegesen megtesznek.
Nem adóalany részére nyújtott termék Közösségen belüli fuvarozása esetében a
teljesítés helye az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van.
A teljesítés helye szolgáltatásnyújtásnál
2.
A teljesítés helyének azt kell tekinteni, ahol a szolgáltatásnyújtás
ténylegesen történik, az eseményt szervezik, rendezik:
a) A kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és
sportszolgáltatásoknál;
b) a nem adóalany személyek szállításához, termékek fuvarozásához
járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál, így pl. a raktározásnál, a
közlekedési eszközök őrzésnél;
c) a nem adóalany részére a terméken – kiv. az ingatlant – végzett
munkánál (javításánál, karbantartásánál);
d) a nem adóalany részére a termékhez – kiv. az ingatlant –
közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenységeknél.
Közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása esetében az a hely,
ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják.
Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében az a
hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.
Teljesítés helye a szolgáltatásnyújtásnál
3.
A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany
letelepedési helye határozza meg:
a) szellemi alkotásokhoz fűződő jogok időleges vagy végleges átengedése;
b) reklámszolgáltatások;
c) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és
tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló (pl. mérnöki)
szolgáltatások,;
d) adatok feldolgozása és információk közlése;
e) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a
széfügyletet;
f) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása;
g) termék – kiv. az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját - bérbeadása;
h) A Közösség területén lévő földgázrendszerhez vagy bármely más ilyen
rendszerhez kapcsolat hálózathoz hő- vagy hűtési hálózathoz, villamosenergia-
rendszerhez való csatlakozás, egyéb hozzáférés biztosítása, valamint ilyen
hálózaton keresztül földgáz, hő- hűtési -és villamos-energia szállítása , elosztása,
továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások;
 Teljesítés helye Közösségen belüli
beszerzés esetében

Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés

helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló
rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a
fuvarozás befejezésekor van.
Teljesítés helye termék importja
esetében
Termék importja esetében a teljesítés helye a Közösség azon
tagállama, ahol a termék a Közösség területére történő
behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van.
Teljesítés helye - Komp

Az EB álláspontja szerint a székhely az alapvető kiindulási pont.

Abban az esetben lehet más székhelyre hivatkozni, ha az eredeti
székhelyre való hivatkozás adóügyileg nem hatékony illetve egy
másik tagállammal konfliktust teremt. A telephelynek minimális
mérettel, valamint a szolgáltatás folyamatos nyújtásához szükséges
humán és technikai feltételekkel kell rendelkeznie.
A Faaborg-Gelting Linien-ügyben szintén egy Dánia és
Németország között közlekedő kompon nyújtott éttermi szolgáltatás
teljesítési helyének meghatározása volt a kérdés. Az EB kiemelte a
székhely elsődlegességét illetve azt az álláspontját, hogy
amennyiben a székhely nem vezet racionális eredményre, akkor
alkalmazandó az egyéb hely (telephely) teljesítési helyként történő
meghatározása.
C-231/94 sz.ügy Faaborg-Gelting Linien A/S v Finanzamt Flensburg
Adófizetési kötelezettség keletkezése
termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál

Főszabály  a teljesítés, illetve a részteljesítés

időpontjában keletkezik (amikor az ügylet megvalósul).
Az ügyletet megvalósultnak kell tekinteni, ha a
számlakibocsátás megtörtént!
Lízing esetén  az a nap, melytől kezdve a lízingbe vevő
tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez,
vagy a terméket birtokba veszi.
A folyamatos teljesítésnél  az egyes részkifizetések
esedékességének napján.
Adófizetési kötelezettség keletkezése
Közösségen belüli beszerzés esetén

A Közösségen belülről történő

termékbeszerzés teljesítésének
megállapításához az azonos belföldön történt
ügyletek teljesítése az irányadó.
Az adófizetési kötelezettség Közösségen
belülről történő termékbeszerzés esetén a
beszerzést igazoló számla kibocsátásának
napján, de legkésőbb a teljesítés napját magába
foglaló hónapot követő hónap 15. napján
keletkezik.
Az adófizetési kötelezettség
termékimportnál

Az adófizetési kötelezettség termékimportnál

a) a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról
szóló határozat közlésének napján
b) az olyan vámhatósági intézkedésnél,
amelynek következtében a terméket az EU-n
forgalom számára vámkezeltnek kell
tekinteni, az intézkedésre okot adó
körülmény keletkezésének
időpontjában keletkezik.
Az adó alapja 1.

Az adó alapja termékértékesítésnél és

szolgáltatásnyújtásnál főszabályként a
teljesítés pénzben kifejezett ellenértéke,
amelybe beletartozik minden, amit a
termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás
teljesítésére kötelezett adóalany akár a
megrendelőtől, akár egy harmadik
személytől kap, vagy kapnia kell, így
különösen az árat közvetlenül befolyásoló
államháztartási támogatások.
Az adó alapja 2.

Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár képezi az adó

alapját:
- az ingyenes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás
esetén;
- a gazdaságilag nem független felek részére teljesített
értékesítéseknél ha az a forgalmi értékhez képest
aránytalanul magas/alacsony és az értékesítőt/beszerzőt
adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint
- az új közlekedési eszköznek minősülő
személygépkocsi beszerzése esetén, amennyiben a
beszerzési érték a piaci árhoz képest aránytalanul
alacsony.
Az adó alapja 3.

Az adó alapja termékimportnál a termék

jogszabály szerint megállapított vámértéke,
amelyet növel
a) a termékimporthoz kapcsolódóan kivetett
vámok, adók, illetékek és más kötelező
jellegű befizetések, kivéve az általános
forgalmi adót;
b) az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő
járulékos költségek, (biztosítási, szállítási
költségek).
Az adó alapja 4.

Az általános szabály szerint termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás

esetén az adóalap tartalmaz mindent, ami azon teljesítés ellenértékét
képzi, amelyet ezért az ügyletért a vevőtől, a szolgáltatás
megrendelőjétől vagy harmadik személytől az eladó vagy a
szolgáltatás nyújtója kap vagy amelyet e személyeknek kapniuk kell,
beleértve az ezen értékesítés árát közvetlenül befolyásoló
támogatásokat is. Az ellenérték fogalmán a ténylegesen megkapott
összeget kell érteni, nem pedig objektív kritériumok alapján
meghatározott összeget. A Bíróság a 154/80 számú ügyben kimondta,
hogy az ellenérték fogalmába minden pénzben és pénzben nem
kifejezhető érték beletartozik. Az ellenérték fogalmának
meghatározása igen tág értelemben történik, pont azért, hogy az
áfarendszer célkitűzései megvalósuljanak, így minél szélesebb körben
történjen a fogyasztás megadóztatása.
Staatsecretaris van Financiën / Coöperatieve Aardappelenbewaarplaats
Az adó mértéke

A közösségi szabályozás előírja, hogy az általános adókulcs legalább

15%, amely mellett két kedvezményes, de legalább 5%-os kulcs
alkalmazható.
A magyar szabályozás szerint felszámítandó adó általános mértéke az
adó alapjának 27 %-a.
A magyar Áfa.-törvény jelenleg két kedvezményes kulcsot ismer: a
18%-os és az 5%-os kulcsot.
Az 5%-os adókulcs a gyógyszerekre, könyvekre, napilapokra,
sertés/marha/juh/kecske/baromfihúsra, tejre, tojásra, vakok
segédeszközeire, egyes protesisekre és a távhőszolgáltatásra
vonatkozik.
A 18%-os adókulcs a tejtermékekre és a pékárukra, valamint a
kereskedelmi szálláshely és kereskedelmi vendéglátás és az internet
szolgáltatásra vonatkozik.
Adómentességek
Az adómentességek vonatkozásában a közösségi szabályozáson alapuló
magyar Áfa.-törvény egy igen összetett rendszert működtet, amelyben
megkülönbözteti:
 a levonási joggal adómentes, az EU területén kívülre irányuló
termékértékesítést (export), és a Közösségen belüli értékesítést,
 a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellege miatti
adómentességet (tárgyi adómentességet - levonási jog nélkül) és
 az alanyi adómentességet (levonási jog nélkül).

Tárgyi menteség esetén a menteség oka független az adóalanytól, azt az

adott, törvényben meghatározott termékértékesítés vagy
szolgáltatásnyújtás alapozza meg. A mentesség csak a tárgyi
adómentesnek tekintett ügyletekre terjed ki.
Az alanyi menteséget pedig az adóalany személyében rejlő ok alapozza
meg, a mentesség az ilyen adóalany valamennyi termékértékesítésére és
szolgáltatásnyújtására kiterjed. Az alanyi adómentesség az Áfa. esetében
választható lehetőség.
Az adómentes termékértékesítés az EU
területén kívülre

A termékexport levonási joggal adómentes termékértékesítés,

amely azt jelenti, hogy ezen ügyletek után nem kell az
adóalanyoknak Áfá.-t felszámítani, ugyanakkor ezen ügyletek
vonatkozásában az adóalanyok a rájuk korábban áthárított adót
levonhatják az általuk fizetendő adó összegéből.
Levonási joggal adómentes Közösségen
belüli termékértékesítés

A Közösségen belüli ügyletek megjelenéséhez kapcsolódik – az

adófizetési kötelezettség vonatkozásában a rendeletetési ország
elvének megfelelően – a Közösségen belüli értékesítés
mentesítése az adófizetési kötelezettség alól. A konstrukció
lényegében megegyezik a termékexportnál alkalmazott
megoldással.
Tárgyi adómentesség 1.

A tárgyi adómentesség 2 esetét ismeri a szabályozás:

- az adó alóli mentességet a tevékenység sajátos jellegére
tekintettel
- az adó alóli mentességet a tevékenység közérdekű jellegére
tekintettel
Az adóalany a tárgyi adómentes termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás és termékimport esetén az értékesített,
illetve importált termék, vagy nyújtott szolgáltatás
vonatkozásában adó fizetésére nem kötelezett, de
adólevonási jogát sem gyakorolhatja.
Ez utóbbi az a lényeges mozzanat, amely eredményét tekintve
lényegesen megkülönbözteti a termékexporttól és a Közösségen
belüli értékesítéstől, mivel ott az előzetesen felszámított adó
levonására sor kerülhet.
Tárgyi adómentesség 2.
Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel

E körbe tartozik például:

a) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása;
b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz
szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében -
teljesít;
c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi - ideértve
természetgyógyászatot is - tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít;
d) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet
végző - ilyen minőségében - teljesít;
e) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan
kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít;
f) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan
kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsődei ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít;
g) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás - az étkeztetés kivételével, ha az
ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet köz- és
felsőoktatás, továbbá egyéb oktatás keretében a közszolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, egyéb
felnőttképzést folytató intézmény vagy - nemzetközi szerződés alapján - belföldön működő külföldi kulturális intézet - ilyen
minőségében - teljesít;
h) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít a köz- és
felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó
magánóraadást is;
i) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató - ilyen minőségében – teljesít természetes
személynek, aki azt sportolása, testedzése érdekében veszi igénybe, vagy olyan egyéb személy, szervezet részére, amely azt
természetes személy javára történő közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe, kivéve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást,
a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását;
j) a közszolgálati rádiós és televíziós műsorszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jellegű
szolgáltatásokat.
Tárgyi adómentesség 3.
Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére
tekintettel
E körbe tartozik többek között:
a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása;
b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;
c) a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;
d) a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással, csekk-, egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatás
nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve magát a követelés (kinnlevőség) behajtását;
e) a magyar és külföldi törvényes fizetőeszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve az aranyból,
ezüstből vagy más fémből készített érmekollekciót és a bankjegykollekciót, illetőleg ezek darabját, amelyeket szokásosan törvényes
fizetőeszközként nem használnak, vagy amelyeknek numizmatikai értéke van;
f) a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt
megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem
értve az ilyen jogviszonyt megtestesítő, materializált értékpapír kezelését és őrzését;
g) a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés;
h) a postai bélyeg névértéken történő értékesítése, amely belföldön postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas, valamint az illetékbélyeg és
más, fizetési kötelezettség teljesítésére, hatóság által kibocsátott bélyeg, jegy névértéken történő értékesítése;
i) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is;
j) a beépített ingatlan és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak és az ehhez tartozó földrészletnek az
értékesítését, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy első rendeltetésszerű használatbavétele
megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év; - adókötelesé
tehető
k) a beépítetlen ingatlan értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését; - adókötelesé tehető
l) az ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása. - adókötelesé tehető
Alanyi adómentesség
Az alanyi adómentesség az adóalanyokat nem automatikusan
illeti meg, hanem a törvényben meghatározott feltételeknek
való megfelelés esetén választhatják.
Az alanyi adómentesség választásának általános feltétele az
adóalany belföldön letelepedett legyen.
Az alanyi adómenteség akkor választható, ha
- a bejelentést megelőző adóévben az adóalany által
teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások
összesített ellenértéke, és
- a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után
ésszerűen várható időarányos bevétele
nem haladja meg az 8.000.000 Ft-ot.
Az alanyi adómentességet választó adóalany adó fizetésére
nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja.
Alanyi adómentesség 2.
Az alanyi adómentesség megszűnik, ha
a) az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári
évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
b) az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra
az alanyi adómentesség feltételei nem teljesülnek;
c) a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az
értékhatár feltétele nem teljesül.
Ha az alanyi adómentesség az értékhatár túllépése miatt
szűnik meg, az adóalany az alanyi adómentesség
választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő
2. naptári év végéig nem élhet.
Alanyi adómentesség 3.

Az alanyi adómentesség időszakában az adóalany

alanyi adómentes minőségében

a) adófizetésre nem kötelezett;

b) előzetesen felszámított adó levonására nem

jogosult;

c) kizárólag olyan számla kibocsátásáról

gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg
arra utaló százalékérték nem szerepel.
Az adólevonási jog
Az adólevonási jog az Áfa.-rendszer működésének a kulcsa. Az adó fizetésére
kötelezett adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó
összegéből levonja az előzetesen felszámított adót, vagyis azt az adót, amit
a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik
adóalany rá áthárított;
b) termék beszerzéséhez – pl. a termék Közösségen belüli beszerzését –,
szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;
c) termék importjához kapcsolódóan megfizetett;
d) előleg részeként megfizetett;
e) a saját vállalkozáson belüli beruházáshoz kapcsolódóan fizetendő adóként
megállapított.
Az előzetesen felszámított adó levonásának joga lehetővé teszi, hogy az Áfa.
az értékesítési folyamat minden állomásán csak az adott ponton hozzáadott
értéket terhelje, és ezáltal elkerülhetővé váljon a fizetendő adó – akár többszöri
– halmozódása.
Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is,
ha a terméket, szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye
külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adóköteles lenne.
Előzetesen felszámított adó
megosztása
Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt
teljesít adólevonásra jogosító
termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és
arra nem jogosító termékértékesítést,
szolgáltatásnyújtást, az előzetesen
felszámított adó kizárólag az adólevonásra
jogosító termékértékesítésének,
szolgáltatásnyújtásának betudható részében
vonható le.
Adólevonási jog korlátozása
Nem vonható le (a továbbértékesítési célt kivéve):
 a motorbenzint és egyéb, személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagot;
 a személygépkocsit;
 a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt, a yachtot és egyéb sport, vagy szórakozási célú viziközlekedési eszközt;
 a lakóingatlant és a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket;
 az élelmiszert;
 az italt;
 a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást,
 a taxiszolgáltatást,
 a parkolási szolgáltatást,
 az úthasználati szolgáltatást,
 a vendéglátó-ipari szolgáltatást,
 a szórakoztatási célú szolgáltatást
terhelő előzetesen felszámított adó.
Nem vonható le előzetesen felszámított adó összegének 30 %-a:
 a távbeszélő-szolgáltatás
 a mobiltelefon-szolgáltatás
 az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatás
esetén.
Nem vonható le előzetesen felszámított adó összegének 50 %-a a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás
esetén.
Adólevonás feltételei

Tartalmi: az áthárított adó

Formai: az adót áthárító adóalany által kiállított számla
Az adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított
fizetendő adó együttes összegét csökkentheti a korábbi
adómegállapítási időszakban keletkezett levonható előzetesen
felszámított adó összegével.
Ha a megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a
belföldön nyilvántartásba vett adóalany
a) a soron következő adómegállapítási időszakban veheti
figyelembe, mint az fizetendő adó csökkentő tételt, vagy
b) az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.
Adólevonási jog felfüggesztése,
elenyészése
Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján
- az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az
adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének
napjától kezdődően - az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől
függetlenül - nem gyakorolhatja.

Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján

- az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem
törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási jogát az adószám
felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától
kezdődően - az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek
sérelme nélkül - ismét gyakorolhatja.

Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján

- az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy
egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az
adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával
elenyészik.
Adólevonási jog megtagadása
C-80/11.- Mahagében Kft
1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28‑i 2006/112/EK tanácsi
irányelv 167. cikkét, 168. cikkének a) pontját, 178. cikkének a) pontját, 220. cikkének 1. pontját és
226. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az
adóhatóság megtagadja az adóalany által fizetendő hozzáadottérték‑adó összegéből a számára
teljesített szolgáltatások után előzetesen felszámított adó összegének levonását amiatt, hogy az e
szolgáltatásokra vonatkozó számla kibocsátója vagy annak valamely alvállalkozója
szabálytalanságot követett el, anélkül hogy ezen adóhatóság objektív körülmények alapján
bizonyítaná azt, hogy az érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának
megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban
közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.
2) A 2006/112 irányelv 167. cikkét, 168. cikkének a) pontját, 178. cikkének a) pontját és 273.
cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az
adóhatóság megtagadja a levonási jogot azzal az indokkal, hogy az adóalany nem győződött meg
arról, hogy a levonási joga gyakorlásának alapjául szolgáló termékekre vonatkozó számla
kibocsátója adóalanynak minősül‑e, rendelkezik‑e a szóban forgó termékekkel, és képes ‑e azok
szállítására, illetőleg hogy hozzáadottértékadó‑bevallási és ‑fizetési kötelezettségének eleget tesz ‑e,
illetve azzal az indokkal, hogy az említett adóalany az említett számlán kívül nem rendelkezik más
olyan irattal, amely bizonyítaná az említett körülmények fennállását, jóllehet a 2006/112 irányelvben
a levonási jog gyakorlása vonatkozásában előírt valamennyi tartalmi és formai követelmény teljesült,
és az adóalanynak nem volt tudomása az említett számlakibocsátó érdekkörében elkövetett
szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülményről.
Adólevonási jog – a visszaigénylés
korlátozása (C-274/10 – EC vs. Magyaro.)

A Magyar Köztársaság,
– mivel arra kötelezi azokat az adóalanyokat, akiknek az
adóbevallásában valamely adómegállapítási időszakban a közös
hozzáadottértékadó rendszerről szóló, 2006/112/EK tanácsi
irányelv 183. cikke értelmében különbözete van, hogy a
különbözetet vagy annak egy részét átvigyék a következő
adómegállapítási időszakra, hacsak az adóalany meg nem fizette
a szállítójának az adott vásárlás teljes összegét, és
– mivel e kötelezettség miatt egyes adóalanyok, akiknek az
adóbevallásában rendszeresen szerepel különbözet, kénytelenek
lehetnek az ilyen különbözetet több mint egy alkalommal átvinni
a következő adómegállapítási időszakra,
– nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit.
Adólevonási jog – államháztartási
támogatás (C-74/08 – Parat)
A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó
jogszabályainak összehangolásáról – közös
hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap
megállapításról szóló, 77/388/EGK hatodik tanácsi
irányelv 17. cikkének (2) és (6) bekezdését úgy
kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan
nemzeti szabályozás, amely államháztartási
támogatásban részesülő termékbeszerzés esetén
a kapcsolódó hozzáadottérték‑adó levonását
csak az említett beszerzés nem támogatott
hányada erejéig teszi lehetővé.
Adólevonási jog korlátozása – az objektív
felelősség kizárása (C-324/11 Tóth G.)

1) A 2006/112/EK tanácsi irányelvet és az adósemlegesség elvét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes,
ha az adóhatóság elutasítja az adóalanynak a számára teljesített szolgáltatások után felszámított vagy
megfizetett hozzáadottérték‑adó levonására vonatkozó jogát azzal az indokkal, hogy a számlakibocsátó egyéni
vállalkozói igazolványát a szolgáltatások nyújtását vagy a vonatkozó számla kibocsátását megelőzően
visszavonták, amennyiben e számla az ezen irányelv 226. cikkében megkövetelt valamennyi – különösen a
hivatkozott számlákat kiállító személy és a nyújtott szolgáltatások jellegének meghatározásához szükséges –
adatot tartalmazza.
2) A 2006/112 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az adóhatóság elutasítja az
adóalanynak a számára teljesített szolgáltatások után felszámított vagy megfizetett hozzáadottérték ‑adó
levonására vonatkozó jogát azzal az indokkal, hogy az e szolgáltatásokra vonatkozó számla kibocsátója nem
jelentette be az általa foglalkoztatott munkavállalókat, anélkül hogy e hatóság objektív körülmények alapján
bizonyítaná azt, hogy ezen adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására
felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági
szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.
3) A 2006/112 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a tény, hogy az adóalany nem ellenőrizte, hogy a
munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók a számlakibocsátóval jogviszonyban állnak‑e, illetve hogy e
számlakibocsátó bejelentette‑e e munkavállalókat, nem tekinthető olyan objektív körülménynek, amely miatt a
számlabefogadó tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy hozzáadottérték‑adó kijátszására irányuló ügyletben vett
részt, ha e címzettnek nem volt tudomása az említett számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra
vagy csalásra utaló körülményről. Ennélfogva a levonási jog nem utasítható el az említett tény okán, amikor az
említett irányelvben az említett jog gyakorlására vonatkozó érdemi és formai feltételek is teljesülnek.
Számlázás
Az adóalany köteles a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője,
szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy
szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
Az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;
b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és
ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900.000 forintnak megfelelő pénzösszeget,
illetőleg
bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását;
c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást,
feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú
letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett
személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője;
d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást,
feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú
letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.
A számlakibocsátás ideje
Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb
a) a teljesítésig,
b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,
de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

Ésszerű idő
a) az olyan termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a a szolgáltatást
igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,
b) az a) pont alá nem tartózó olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel
vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,
c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak
áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli
számlakibocsátási kötelezettséget jelent.
ha az adóalany
a) a teljesítés napján egyidejűleg, vagy
b) az adott naptári időszakban
ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít,
számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban:
gyűjtőszámla) bocsát ki.
Számla adattartalma – téves adatok
szankciója – C-368/09 Pannon Gép Centrum

A számlán szereplő téves adatot a levonási jog elvesztésével szankcionáló

nemzeti szabályozás
A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112 irányelv 167. cikkét,
178. cikkének a) pontját, 220. cikkének 1. pontját és 226. cikkét úgy kell
értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás vagy
gyakorlat, amelynek alapján a nemzeti hatóságok azzal az indokkal tagadják
meg az adóalanytól a részére nyújtott szolgáltatások után fizetendő vagy
megfizetett adónak az általa fizetendő hozzáadottérték‑adó összegéből való
levonását, hogy a levonás időpontjában rendelkezésére álló eredeti számla a
szolgáltatásnyújtás teljesítésének téves időpontját tartalmazta, valamint a
később javított számla és az eredeti számlát érvénytelenítő sztornó számla
sorszámozása nem folyamatos, feltéve hogy a levonás anyagi jogi feltételei
teljesülnek, és az érintett hatóság határozatának meghozatala előtt az adóalany
olyan javított számlát nyújtott be az előbbi részére, amely feltünteti a
szolgáltatásnyújtás teljesítésének pontos időpontját, még ha nem is folyamatos
e számla és az eredeti számlát érvénytelenítő sztornó számla sorszámozása.
Mentesülés a számlakibocsátás
alól – nyugtaadási kötelezettség
Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany
abban az esetben, ha
a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása tárgyi adómentes,
feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését
tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számviteli
bizonylatnak minősül;
b) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték
adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítéskor
készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy
pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és
számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.
Ebben az esetben az adóalany nyugtát köteles kibocsátani.
Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is
gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön
jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási
kötelezettség alól.
2020. Július 1. online számla

 Adatszolgáltatási kötelezettség:
a) a kiállított bizonylat számlának minősül; és
b) a számla kiállítója belföldi áfaalany;
c) a számla címzettje úgyszintén belföldi áfaalany; és
d) a számla termékértékesítést, vagy szolgáltatást foglal magában;
és
d) a számlát belföldön teljesített termékértékesítésről, vagy
szolgáltatásnyújtásról állították ki.
 Az adatszolgáltatási kötelezettség fennállása esetén a számlán a
címzett adószámát fel kell tüntetni. Ha a vevő áfa-csoport tagja,
akkor az ún. csoportazonosító számot kell a számlán feltüntetni.
2021 januárjától bővült a NAV online számla
adatszolgáltatásban érintett számlák köre azon adóalanyoknál,
akik magyar adószám alól számlát állítanak ki. Az
exportszámlák, webshopos számlák és a magánszemélyek felé
kiállított számlák is ebbe a körbe tartoznak.
Mely számlákról kell online számla
adatszolgáltatást teljesíteni?
2021-től már nem csak a belföldi nyilvántartásba vett áfaalany
partnernek kiállított számláról kell adatot szolgáltatni, hanem minden
kiállított számla esetében, melyre az Áfa tv. számlázási szabályai
alkalmazandók. Vagyis az EU-s, illetve az unión kívüli partnerek,
illetve a magánszemélyek számára kiállított számlák is az online
számla adatszolgáltatási körbe tartoznak.

Az online számla adatszolgáltatás azt jelenti, hogy a számla

adattartalmát a számla – vagy a számlával egy tekintet alá eső okirat –
kiállításakor azonnal, XML-formátumban, az adóhatóság által
meghatározott szerkezetben, elektronikus úton, emberi beavatkozás
nélkül kell jelenteni. Amennyiben még kézi számlatömbből számlázna
az adózó, akkor manuálisan az online számla felületén tudja az
adatszolgáltatást teljesíteni.
TEENDŐK

1. Az adatszolgáltatás teljesítésének első lépcsője a regisztráció, amelyet az

adott társaság képviselője vagy meghatalmazottja tud megtenni. A
regisztráció folyamata a technikai felhasználó (virtuális felhasználó a gép-
gép interfészen keresztül történő sikeres adatszolgáltatáshoz),és a hozzá
tartozó kulcsok létrehozásával zárul.
2. Meg kell vizsgálni, hogy a számlázó programunk képes-e az online számla
adatszolgáltatást teljesíteni.
3. Amennyiben a számlázóprogram megoldja az online számla adatjelentést,
akkor meg kell vizsgálnunk, hogy a számlaprogramban a beállításokat
megfelelően teljesítettük-e; minden jelentendő számla behúzásra került-e,
az XML-ben minden olyan adat szerepel-e amely a számlán is
szerepeltetendő.
4. Amennyiben a számlázóprogram/ERP nem küld adatot a NAV online
számla rendszer felé, úgy erről gondoskodni kell.
5. Az online számla adatszolgáltatás tesztelése