A helyi adók

(vagyoni és idegenforgalmi adók)

Adómegállapítás
• Helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. tv.) kereti között
• A települési önkormányzat joga az adómegállapítás
• Az önkormányzat illetékességi területén
• A főváros esetében az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális
adóját és az idegenforgalmi adót a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési adót a
fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni.
• A kerületi önkormányzat által bevezethető adót a kerületi önkormányzat helyett a
fővárosi önkormányzat akkor jogosult bevezetni, ha ahhoz minden adóév
tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes
beleegyezését adja.

Adómegállapítás – települési adó

Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési
adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt.
Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem
terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.
A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e
minőségére tekintettel – vállalkozó.
A helyik adók fajtái
Az önkormányzat rendeletével:
a) vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó),
b) kommunális jellegű adók (magánszem.komm.adója, IFA), továbbá
c) helyi iparűzési adó
d) települési adó
bevezetésére jogosult.
Adótárgy
Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki:
a) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
b) nem állandó lakosként való tartózkodásra és
c) gazdasági tevékenység gyakorlására.
Építményadó
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a
nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény).
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos
esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt
az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására
jogosult az adó alanya.
Mentes az adó alól:
a) a szükséglakás,
b) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló
épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló,
üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany
rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan
használja.
c) a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott
egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség
d) az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére,
illetve a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,
Építményadó alapja
a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete: 1100 Ft/m2
b) az építmény korrigált forgalmi értéke: 3,6%-a
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre
emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül
használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő
év első napján keletkezik.
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az
építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó
adókötelezettség megszűnik.
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Építményadó
Korrigált forgalmi érték: az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi
érték 50%-a.
A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az
időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést bejelentik az
adóhatóságnak, vagy a vagyonszerzésről az állami adóhatóság más módon tudomást szerez.
Az adóhatóság a forgalmi értéket elsősorban az összehasonlító értékadatok alapján állapítja
meg, de – összehasonlító értékadatok hiányában – más értékmeghatározó módszert (nettó
pótlási költségalapú értékbecslés, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) is
alkalmazhat.
Építményadó- Az adófelfüggesztés
Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő
hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül
szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti
kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni,
az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az
adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével
egyező mértékű kamatot számít fel.

Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban

bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló
szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a
hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti kérelem
írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. Az adóhatóság
az adófelfüggesztés időtartamára eső, esedékessé vált adó és annak kamatai megfizetéséről
az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatot hoz.
Telekadó
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.
Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlannyilvántartásba
bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén az építményadó szabályai az
irányadók.
Mentes az adó alól:
a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,
b) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,
c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a.
d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban
megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző
adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből
származik.
Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
a) a telek m2-ben számított területe, vagy
b) a telek korrigált forgalmi értéke.
Az adó évi mértékének felső határa:
a) az a) pont szerinti adóalap-számítás esetén: 200 Ft/m2,
b) a b) pont szerinti adóalap-számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a.
Magánszemély kommunális adója
Alanya: Kommunális adókötelezettség terheli a építmény/telekadó alany magánszemélyt,
továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem
magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére az építmény/telekadóra vonatkozó
szabályok az irányadók.
Az adó mértéke
Az adó évi mértékének felső határa a adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként
legfeljebb 17 000 Ft.
Az adófelfüggesztés
Az adóalany az építményadónál meghatározott feltételek teljesülése esetén az ott
meghatározottak szerint jogosult az adó felfüggesztésére.
Idegenforgalmi adó
Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt aki nem állandó lakosként az önkormányzat
illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
Az adókötelezettség alól mentes:
a) a 18. életévét be nem töltött magánszemély;
b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben
ellátott magánszemély;
c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján,
hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség
teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozó esetén
vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés
céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a
használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati
jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója,
valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező
lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója.
z adó alapja:
1. a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy
2. a megkezdett vendégéjszakára eső
a) szállásdíj, ennek hiányában
b) a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl.
üzemeltetési költség);
Az adó mértékének felső határa:
a) az 1. pont alapján: személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft;
b) a 2. pont alapján: az adóalap 4%-a;
Helyi iparűzési adó
• Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel
végzett vállalkozási tevékenység. Állandó jellegű az iparűzési tevékenység akkor, ha
az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezik,
függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén
(telephelyén) kívül folytatja.
• Így már csupán a telephely megléte is adófizetési kötelezettséget keletkeztet.
• A telephely fogalma nem feltétlenül egyezik meg a cégkivonatban lévő telephellyel.
Telephely lehet cégjegyzékbe bejegyzett, illetve cégjegyzékben nem szereplő
telephely is. A Htv. ugyanis minden más adótörvényben szereplőnél tágabb fogalom
meghatározást használ.
Ideiglenes iparűzési tevékenység
• Ideiglenes iparűzési tevékenység akkor jön létre, amikor a gazdálkodónak ugyan nincs
székhelye/telephelye az adott önkormányzat illetékességi területén,
• - de építőipari tevékenységet végez folyamatosan vagy megszakításokkal 30 és 180
nap közötti időtartamban.
• - Építőiparon kívüli egyéb tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül
bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem
rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Az adó alapja:
• Értékesítés nettó árbevétele
• Csökkentő tételek
• - anyagktg.
• - az alvállalkozó teljesítések értéke
• - K+F közvetlen költsége
• - Eladott áruk beszerzési értéke:ELÁBÉ
 • - Közvetített szolgáltatások értéke
Korlát:
• Utóbbi 2 tételnél csak 500 millió forintos árbevételig vehetjük figyelembe 100%-ig a
csökkentő tételt, 500 millió forint felett bizonyos korlátok vannak.
• - 500 millió és 20 milliárd árbevétel között, az e sávba jutó ELÁBÉ és közvetített
szolgáltatás, de maximum az árbevétel 85 %-ban vehető figyelembe.
• - 20 milliárd és 80 milliárd árbevétel között az e sávba jutó ELÁBÉ és közvetített
szolgáltatás, de maximum az árbevétel 75 %-ban vehető figyelembe.
• - 80 milliárd forintos árbevétel felett, az e sávba jutó ELÁBÉ és közvetített
szolgáltatás, de maximum az árbevétel 70 %-ban vehető figyelembe.
Htv. 39. § (4)

Az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások összegének maximálisan

figyelembe vehető értéke

Nettó árbevétel

nincs korlátozás

0 – 500 millió Ft

85%

500 millió – 20
milliárd Ft

75%

20 milliárd – 80
milliárd Ft

70%

80 milliárd Ft –
Egyszerűsített adóalap:
• - Kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozók a kisvállalati adója alapjának
20%-kal növelt összegében is megállapíthatja az iparűzési adó alapját.
• - Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) : 50 ezer Ft tételes adó (választható, de
maradhat az általános szabályok szerint is)
• Szja tv. Szerinti mg-i őstermelő,
• Más vállalkozó, feltéve, hogy az árbevétele időarányosan a 8 M Ft-ot nem haladta
meg
Az adó mértéke, bevallás és határidők:
• A Htv. értelmében maximum 2%-a lehet az iparűzési adó mértéke.
• Az adóbevallás elkészítésének, illetve az adó befizetés határideje a vállalkozásoknak
az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja, tehát normál üzleti éves
adózónál május 31.
• március 15-i és szeptember 15-i határidővel előlegek